25/1981. (IX. 5.) MT rendelet
a kisszövetkezetekről
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 116. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:
1. §
(1) Kisszövetkezet alakításának és működésének célja az, hogy az állampolgárok szövetkezeti közösségei a kisebb taglétszámhoz igazodó egyszerűbb önkormányzat és munkaszervezet keretében, a tagok személyes és fokozott vagyoni közreműködésével lássanak el termelő, szolgáltató vagy más társadalmilag hasznos tevékenységet.
(2) A kisszövetkezet legfeljebb száz taggal működő jogi személy.
2. §
(1) Kisszövetkezet keretében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - minden gazdasági tevékenység folytatható, amelyet törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat nem utal kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe. A gazdasági tevékenység folytatásának feltételeire - így különösen a szükséges engedélyre, illetőleg hozzájárulásra - a szövetkezetekre érvényes rendelkezések az irányadók.
(2) Kisszövetkezet nem folytathat mezőgazdasági szövetkezet és mezőgazdasági szakcsoport tevékenységi körébe tartozó mezőgazdasági tevékenységet, továbbá a művelődési ágazatban működő munkaközösségek (alkotóközösségek) által végzett szolgáltatást.
3. §
A kisszövetkezetre (a továbbiakban: szövetkezet) az Szvt. és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Iszt) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
4. §
(1) A szövetkezet megalakulásához legalább olyan mértékű induló vagyon szükséges, amely az alapszabályban meghatározott tevékenység megkezdésének és az első évi tevékenység folyamatos kibontakoztatásának anyagi megalapozásához szükséges.
(2) Az alapszabályba - a kisebb taglétszámhoz és munkaszervezethez igazodó egyszerűsített tartalommal, a jogszabályi rendelkezések ismétlésének mellőzésével - mindazt fel kell venni, ami az alapszabálynak az Szvt-ben és az Iszt-ben meghatározott tartalmából a szövetkezetre egyedileg jellemző. Az alapszabályba fel kell venni továbbá:
a) a tagok vagyoni hozzájárulásának a szövetkezetben alkalmazott fő formáit és az ezekre vonatkozó tagsági megállapodások [11. § (1) bekezdés c) pont] általános kereteit;
b) azt az értékhatárt, amelyen felül a szerződések megkötéséhez a közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A szövetkezet nevét úgy kell megállapítani, hogy a kisszövetkezeti forma és a tevékenység jellege egyértelmű legyen.
5. §
(1) Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Szvt. és az Iszt a közgyűlés és a küldöttgyűlés hatáskörébe utal;
b) az önkormányzati szabályzat elfogadása és módosítása;
c) a szövetkezetből a tag kizárása;
d) harminc főn aluli taglétszámmal működő szövetkezetben a tagfelvétel, a tagsági és a munkaügyi viták eldöntése;
e) a tagsági munkamegállapodás felmondása;
f) az alapszabályban meghatározott értékhatáron felül a szerződések előzetes jóváhagyása.
(2) A közgyűlést évente legalább négy alkalommal össze kell hívni.
6. §
(1) A szövetkezetben - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - vezetőség, felügyelő bizottság és szövetkezeti döntőbizottság működése kötelező, tagjaik számát az alapszabály állapítja meg.
(2) Az alapszabály állapítja meg, hogy a szövetkezetben rendszeresítenek-e munkahelyi tanácskozásokat.
(3) Harminc főn aluli taglétszám esetén
a) az alapszabály állapítja meg, hogy vezetőség, felügyelő bizottság vagy más bizottságok működnek-e;
b) szövetkezeti döntőbizottság nem alakítható. A közgyűlésnek a tagsági (munkaügyi) vitában hozott határozata ellen - az Iszt 39. § (1)-(2) bekezdésében foglalt ügyek kivételével - a tag (alkalmazott) harminc nap alatt a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
7. §
(1) Az elnök helyettesítésére elnökhelyettest kell választani. Az alapszabály állapítja meg. hogy az elnök (elnökhelyettes) függetlenítve vagy a szövetkezetben végzett egyéb tevékenysége mellett látja el tisztségét.
(2) Ha a harminc főn aluli létszámú szövetkezetben vezetőség nem működik, a vezetőségnek jogszabályban megállapított hatáskörét az elnök látja el.
8. §
A szövetkezet belső ellenőrzésére az 51/1977. (XII. 21.) MT rendeletben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetkezet
a) függetlenített belső ellenőr helyett e feladattal más - az előírt képesítéssel rendelkező - tagját vagy alkalmazottját egyéb munkaköre mellett is megbízhatja, ha a két munkakör ellátása nem összeférhetetlen;
b) a belső ellenőri feladatok ellátására megbízást adhat a területi szövetség ellenőrzési irodájának vagy az ellenőri névjegyzékében felvett szakértőnek is;
c) évente egy alkalommal köteles a szövetkezet átlalános ellenőrzését a b) pontban említett ellenőrzési irodával, illetőleg szakértővel elvégeztetni.
9. §
A szövetkezetnek összevont önkormányzati szabályzatot kell alkotnia. Ebben meg kell határozni:
a) az önkormányzati szervek működésének szabályait;
b) a munkaszervezet felépítését és a vezetők hatáskörét;
c) a belső ellenőrzés rendjét;
d) az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjét;
e) a munka végzésével és a tagok között felosztható jövedelem elosztásával kapcsolatos azokat a szabályokat, amelyeket az alapszabály nem tartalmaz, illetőleg amelyek megállapítását jogszabály egyébként a szervezeti és működési, illetőleg a munkaügyi szabályzatra utalja;
f) munkavédelemnek a szövetkezetben érvényesülő rendjét.
10. §
(1) A szövetkezet tagja lehet a főfoglalkozású tagon kívül:
a) ipari vagy mezőgazdasági szövetkezettel tagsági viszonyban (munkaviszonyban), illetőleg más munkáltatóval munkviszonyban álló személy, a főállás munkaidején kívüli munkavégzés keretében;
b) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott foglalkoztatási kereten belül, illetőleg - a nyugdíj szünetelése esetén - korlátozás nélkül;
c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, az intézmény hozzájárulásával.
(2) A munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyban álló személynek kisszövetkezetbe tagként való belépésének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre, valamint munkavégzésének időtartamára a külön jogszabályok rendelkezéseit alkalmazni kell.
(3) A tagfelvételről a vezetőség határoz.
(4) Az elnök a tagfelvételt kérőt legfeljebb három hónapra próbaidős tagnak veheti fel. A próbaidős tagsági viszonyt a próbaidő tartama alatt a vezetőség és a tag indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Próbaidős tag vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhető.
11. §
(1) A tag és a vezetőség a tagfelvétellel egyidejűleg tagsági megállapodást köt, amelyben meg kell határozni különösen:
a) a tag személyes közreműködésének módját, munkakörét és azt a személyi alapmunkadíjat, amely a személyes közreműködés alapján járó személyi jövedelem elosztásánál irányadó;
b) a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott tág munkaidejét;
[a) és b) együtt tagsági munkamegállapodás]
c) a vagyoni hozzájárulás egyedi formáját és mértékét.
(2) Tagsági munkamegállapodást a próbaidős taggal is kell kötni.
12. §
(1) A tag vagyoni hozzájárulása lehet:
a) részjegy, illetőleg célrészjegy jegyzése;
b) termelőeszköznek, épületnek, műhelynek, gépkocsinak stb. (a továbbiakban: vagyoni eszközök) a szövetkezet tulajdonába adása.
(2) A szövetkezet gazdasági tevékenységének elősegítése érdekében a tag - külön megállapodás szerint - vagyoni eszközöket adhat használatba, illetőleg bérbe a szövetkezetnek.
(3) Az alapszabály a vagyoni hozzájárulás más formáit is rendszeresítheti.
13. §
(1) A vagyoni hozzájárulás kötelező mértéke a tag kéthavi személyi alapmunkadíjának [11. § (1) bek. a) pont] megfelelő összegű részjegy jegyzése.
Az alapszabály a kötelező vagyoni hozzájárulás magasabb mértékét vagy más vagyoni hozzájárulás beszámítását is meghatározhatja.
(2) A kötelező vagyoni hozzájárulást - ha az alapszabály vagy a közgyűlés eltérően nem rendelkezik - a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg kell teljesíteni.
(3) A kötelező mértéken felül részjegy jegyzése vagy más vagyoni hozzájárulás adása a tag önkéntes elhatározásán alapul.
(4) Vagyoni eszköznek a szövetkezet tulajdonába adása esetén a tagnak térítés jár, amelynek összegében a tag és a szövetkezet állapodik meg. Az induló vagyon terhére térítés nem fizethető.
14. §
(1) A tag a közgyűlés által meghatározott fejlesztési célra önkéntesen jegyez célrészjegyet.
(2) A célrészjegy legalacsonyabb és legmagasabb összegét, jegyzésének, felmondásának, visszafizetésének, felhasználásának módját és feltételeit - a jogszabály keretei között - a közgyűlés határozza meg.
(3) A célrészjegyre egyebekben a részjegyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
15. §
(1) A személyes közreműködés és a részjegy formájában teljesített vagyoni hozzájárulás alapján a tagot a szövetkezet felosztható jövedelméből személyi jövedelem illeti meg.
(2) A vagyoni hozzájárulás alapján a személyi jövedelem abban az esetben is megilleti a tagot, ha a személyes közreműködésben neki fel nem róható okból akadályozva van.
16. §
Ha a szövetkezet veszteséges vagy rendelkezési alap hiánya van, a tagoknak külön jogszabály által meghatározott mértékben csökkentett személyi jövedelem jár. A már felvett személyi jövedelem megfelelő részét vissza kell fizetniük
17. §
(1) Ha a szövetkezet a tagot a tagsági munkamegállapodás szerinti munkakörben vagy a tagnak és a szövetkezetnek egyaránt alkalmas más munkakörben tartósan nem tudja foglalkoztatni, továbbá ha a tag nyugdíjra válik jogosulttá, a közgyűlés a tagsági munkamegállapodást egyoldalúan felmondhatja. Tilos a megállapodás felmondása olyan esetekben, amelyekben a munkajogi szabályok a munkaviszony felmondását tiltják.
(2) A szövetkezet a tag kérésére a pénzben teljesített vagy más vagyoni hozzájárulást a tagsági munkamegállapodás felmondásával egyidejűleg köteles a tagnak kiadni.
18. §
(1) A tagsági viszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás kiadása az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes. A vezetőség - harminc főn aluli taglétszámmal működő szövetkezetnél a közgyűlés - a vagyoni hozzájárulás kiadását egyévi időtartamra elhalaszthatja, ha ez a szövetkezet zavartalan gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges.
(2) A tagsági viszony megszűnése, illetőleg a tagsági munkamegállapodás felmondása esetén a vezetőség és a tag megállapodhat abban, hogy a tag a pénzben adott vagyoni hozzájárulást legfeljebb kétévi időtartamra, továbbá a használatra átengedett (bérbeadott) vagyoni eszközöket visszahagyja. Ez nem érinti a tagnak a vagyoni hozzájárulás alapján járó személyi jövedelemre való jogosultságát.
19. §
A szövetkezet tagjának fegyelmi és anyagi felelősségére az Iszt és a végrehajtásáról szóló 40/1971. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Iszt. R.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
- a havi átlagos munkadíj helyett a tag személyes közreműködése alapján járó személyi jövedelmet kell érteni, továbbá
- a tag által a szövetkezetnek gondatlanul okozott kár esetén az alapszabály a felelősség mértékét e személyi jövedelem egyhavi átlagos összege erejéig felemelheti.
20. §
(1) Ha a szövetkezet taglétszáma éves átlagban és tartósan harminc, illetőleg száz fölé emelkedik, az emelkedés évét követő január 1. napjától kezdődően a szövetkezet önkormányzati szervezetét e rendelet szerint ki kell egészíteni, illetőleg százon felüli taglétszám esetén a szövetkezet szervezetére és működésére - az e rendeletben foglaltak helyett - az Szvt. és az Iszt rendelkezései válnak irányadóvá.
(2) A taglétszámnak az (1) bekezdésben meghatározott szám fölé emelkedését haladéktalanul be kell jelenteni az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek.
(3) Az állami törvényességi felügyelet keretében ellenőrizni kell az alapszabály kellő időben történő módosítását.
21. §
A szövetkezet érdekképviseletének ellátására az Szvt. szabályai az irányadók azzal, hogy az érdekképviseletet a főtevékenység szerinti területi, illetőleg országos érdekképviseleti szerv látja el.
22. §
(1) A szövetkezettel kapcsolatos állami tevékenységre az Szvt. és a végrehajtásáról szóló 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvt. R.) vonatkozó rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a szövetkezetnél vizsgálatot csak jogszabály, az alapszabály vagy az önkormányzati szabályzat megsértésére utaló bejelentés alapján köteles végezni.
(3) A szövetkezet a közgyűlés időpontjáról és napirendjéről szóló előzetes tájékoztatáson kívül egyéb írásbeli tájékoztatást vagy határozatot az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervvel nem köteles közölni.
(4) A szövetkezet ágazati-szakmai felügyeletét az ágazati miniszter a szövetkezet székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei, megyei városi tanács végrehajtó bizottságának a szövetkezet tevékenysége szerint hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve útján gyakorolja.
23. §
Az Szvt. R. 25., 30., 36-42. és 42/B §-ait, továbbá az Iszt. R. 9., 17., 44. és 44/B §-ait a kisszövetkezetekre is megfelelően alkalmazni kell.
24. §
Ha a szövetkezet veszteségét, rendelkezési alapjának hiányát a külön jogszabályban foglaltak szerint nem szünteti meg, szanálásnak nincs helye, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv a szövetkezetet feloszlatja.
25. §
(1) Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján száz, illetőleg harminc alatti taglétszámmal működő szövetkezetek 1982. június 30-ig kötelesek alapszabályaikat e rendeletnek megfelelően módosítani és a módosított alapszabályt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek jóváhagyásra bemutatni.
(3) Legfeljebb száz taggal alakuló vagy működő szövetkezet a területi szövetség véleményének kikérésével és az országos érdekképviseleti szerv hozzájárulásával működését az általános szövetkezeti szabályok szerint kezdheti meg, illetőleg folytathatja.
26. §
Kisszövetkezet esetében a jogszabályokban említett
- munkadíjon a személyes közreműködés alapján járó személyi jövedelmet;
- év végi részesedésen (nyereségrészesedésen) a személyes közreműködés alapján járó, az év közben kifizetett összeget meghaladó személyi jövedelmet kell érteni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke