29/1981. (XII. 30.) MÉM rendelet

a szarvasmarha-állományok gümőkór- és brucellózismentesítésének állami támogatásáról[1]

Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a népjóléti miniszterrel, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a belügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:[2][3]

1. § (1) Az ország szarvasmarha-állományának gümőkór- és brucellózismentesítését (a továbbiakban: mentesítés) - közegészségügyi, állattenyésztési, állategészségügyi és kereskedelmi érdekből - az állami anyagi támogatással segíti.

(2) A támogatás nagyüzemi vagy kistermelői állományokban bekövetkező - illetőleg az ország szarvasmarha-állományának gümőkórmentességét veszélyeztető - gümőkór fertőzés, továbbá brucellózisfertőzés leküzdésére vehető igénybe az e rendeletben előírt feltételek szerint.

2. § A mentesítés állami támogatásának feltétele, hogy

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban együtt: termelőszövetkezet), valamint állami gazdaság, gazdasági társulás (a továbbiakban a termelőszövetkezettel együtt: mezőgazdasági nagyüzem) a gümőkórral vagy brucellózissal fertőzött szarvasmarhákat a mentes állománytól elkülönítve, külön telepen tartsa;

b) a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az egyéni állattartók (a továbbiakban: egyéni állattartó) esetében a községhez, városhoz tartozó valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha-állománya már gümőkórtól és brucellózistól mentes (a továbbiakban: mentes) legyen;

c) a mentesítésnek az 1. számú mellékletben megjelölt személyi és tárgyi feltételei megvalósuljanak;

d) a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyéni állattartók a mentesítéshez saját anyagi eszközeikkel is hozzájáruljanak;

e) a szarvasmarhák egyedi tartós megjelölése megtörtént, és az azon alapuló állategészségügyi nyilvántartást rendszeresen vezetik;

f) a szarvasmarhatartó telepen fertőző gümőkóros beteg vagy ilyen betegségre gyanús személy nem dolgozik, és valamennyi ott dolgozó vagy a telepet rendszeresen felkereső személy az egészségügyi jogszabályokban előírt tbc ernyőképszűrés érvényes negatív leletével rendelkezik.

3. § (1) A szarvasmarha-állományok állami támogatással történő mentesítését úgy kell elvégezni, hogy a már elért gümőkórmentesség megóvható legyen, illetve, hogy egyre nagyobb összefügg[ területek brucellózismentesítése váljon lehetővé. Ennek érdekében a több szarvasmarhatartó teleppel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemben a mentesítés telepenként is végrehajtható.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemből az egyéni állattartóhoz kihelyezett állatot a mentesítés szempontjából az egyéni állattartói állományokkal azonosan kell elbírálni.

4. § (1)[4] A megyei (fővárosi) állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás) a mezőgazdasági nagyüzemeket a szarvasmarha-állományuk brucellózisos fertőzöttségük alapján két csoportba köteles sorolni:

a) az első csoportba tartoznak azok, amelyek a brucellózissal fertőzött szarvasmarhákat, illetőleg ezek szaporulatát a mentes állománytól elkülönítetten tartják;

b) a második csoportba tartoznak azok, amelyeknek állománya bricellózissal fertőzött, és a fertőzött, illetőleg mentes tehenek szaporulatát együtt tartják.

(2) Az egy telepen tartott szarvasmarha-állományok brucellózis szempontjából való minősítésének feltételeit, továbbá a minősített állományokkal kapcsolatos vizsgálati és ellenőrzési feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) A mentesítést a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyéni állattartók kérelmére az Állomás javaslata alapján a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) engedélyezi.

(2) Az engedélyezésnél figyelembe kell venni a mezőgazdasági nagyüzemek saját hozzájárulásának a mértékét, és azt, hogy nagyobb összefüggő mentes területek kialakítása révén az ország szarvasmarha-állományának teljes mentességét kell elérni.

6. § (1) A mentesítés iránti kérelmet az Állomáshoz kell benyújtani, és ahhoz csatolni kell a 3. számú melléklet szerint elkészített mentesítési tervet. Az Állomás a kérelmeket javaslatával ellátja, és a szakmailag megalapozott mentesítések összesített pénzügyi igényeit a kérelmekkel együtt évente kétszer - január 20. és július 20. napjáig - a minisztériumnak felterjeszti. A felterjesztés tartalmazza:

a) az egyes mezőgazdasági nagyüzemek, illetve az egyéni állattartók állami támogatási igényét;

b) a kicserélendő tehenek számát;

c) a pótlásra rendelkezésre álló saját nevelésű, illetőleg vásárolt, a hatósági állatorvos által igazoltan mentes, vagy legalább "A" minősítésű állományból származó, egyedileg is negatív, legalább hathónapos vemhes üszők (a továbbiakban: mentes üsző) számát.

(2) A minisztérium döntéséről az Állomást értesíti.

7. § Ha az elért gümőkórmentesség megóvása, valamint a nagyobb összefüggő brucellózismentes körzetek kialakítása, illetve közegészségügyi érdek megköveteli, egyes mezőgazdasági nagyüzemek és községek mentesítését a minisztérium rendeli el.

8. § (1) A szarvasmarháknak a mentesítéssel és a mentesség megóvásával kapcsolatos azonosíthatósága céljából a mezőgazdasági nagyüzemek és az egyéni állattartók kötelesek borjaikat a születéstől számított 15 napon belül egyedileg, tartósan füljelzővel megjelöltetni, valamint szarvasmarha-állományukat ennek alapján a hatósági állatorvos irányítása és ellenőrzése mellett állategészségügyi előírások szerint nyilvántartani.

(2)[5] A füljelző behelyezése egyéni állattartó tulajdonában vagy gondozásában levő szarvasmarha esetében a hatósági állatorvos feladata. A megjelöléssel kapcsolatos részletes szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági nagyüzemek a füljelző beszerzéséről és a szarvasmarhák megjelöléséről maguk gondoskodnak.

(4) A szarvasmarha tulajdonosa az állatnak a füljelzővel való ellátásáért díjat köteles az állatorvosnak fizetni. A díj befizetéséről az állatorvos költségjegyzéket ad, amelyben fel kell tüntetni az állattulajdonos nevét, az állat fülszámát és ivarát. A költségjegyzéket az állat tulajdonosa mindaddig köteles megőrizni, amíg az állat a tulajdonában van.

9. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemben a mentesítés előkészítését - az Állomás irányításával és ellenőrzése mellett - az üzemet ellátó állatorvos végzi.

(2) A mentesítés előkészítésének keretében az állatorvos jegyzőkönyvbe veszi a mentesítendő telepen (udvarban) levő, a mentesítés érdekében eltávolításra kerülő tehenek számát, azok fülszámát. A mentesítés során állami támogatás csak az e jegyzőkönyvben feltüntetett állatok után nyújtható.

10. § (1) A mentesítés során az egész fertőzött tehénállományt mentes üszőkkel kell kicserélni.

(2)[6] Az eltávolított fertőzött szarvasmarhákat csak levágás céljára, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai részére szabad értékesíteni, egyéni állattartók részére azok hizlalásra sem adhatók el. A fertőzött tehenek szaporulata csak hizlalásra, majd vágásra értékesíthető.

(3)[7]

(4)[8] A mezőgazdasági nagyüzem köteles a vásárolt mentes üszőket a külön jogszabályban meghatározott módon és ideig elkülöníteni. Amennyiben az elkülönítés hiányosságai miatt az állományban újabb állatok fertőződnek, azoknak mentes üszőkkel történő kicserélését - az állomány mentességének megállapításáig - a mezőgazdasági nagyüzem saját erőből köteles megoldani.

11. § Újonnan létesített szarvasmarhatelepet kizárólag mentes vagy "A" minősítésű állományból származó állatokkal szabad betelepíteni.

12. § (1) Állami támogatás csak azok után az eltávolított fertőzött tehenek után fizethető, amelyeket mentes üszőkkel pótoltak, és ezzel mentes állományt alakítottak ki.

(2) Az állami támogatás összege mind a kérelemre engedélyezett mentesítés, mind a mentesítés elrendelése esetén minden mentes üszővel pótolt tehén után 10 000,- Ft.

13. § (1) Ha az állami támogatással mentesített szarvasmarha-állomány a mezőgazdasági nagyüzem vagy az egyéni állattartó hibájából újra fertőződik, az állami támogatás teljes összegét egy éven belül vissza kell téríteni.

(2) Az újra fertőzött állomány ismételt mentesítését legkésőbb két éven belül végre kell hajtani. Ennek teljes költsége a mezőgazdasági nagyüzemet, illetőleg az egyéni állattartót terheli.

14. §[9] (1) Ha a mezőgazdasági nagyüzem saját tenyésztésű és a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint minősülő mentes üszőkkel rendelkezik, eltávolított tehenei pótlására elsősorban ezeket kell felhasználnia. Az ilyen üszők mentesítésére való alkalmasságát az Állomás bírálja el.

(2) Nem részesülhet állami támogatásban a mezőgazdasági nagyüzem, ha a mentesítésre alkalmas, saját tenyésztésű vemhes üszőit eladja és emiatt kényszerű üszővásárlásra.

15. § (1)[10] A mezőgazdasági nagyüzem - ha eltávolítottt teheneit vagy azok egy részét más telepen megbízhatóan úgy el tudja különíteni, hogy azok tartása nem veszélyezteti a mentes szarvasmarha-állományt - az elkülönített teheneket az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatával való megállapodás alapján legfeljebb félévi időtartamra az elkülönített telepen tarthatja. A mentesítés során eltávolításra kerülő teheneket nem szabad termékenyíteni.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem az eltávolított vemhes vagy friss fejős teheneit, ha azokat más telepen megbízhatóan elkülöníti, leelletés, illetőleg lefejés céljából a mentesítés engedélyezésétől számított legfeljebb egy évig megtarthatja.

16. § (1) A mentesítést a mezőgazdasági nagyüzemben akkor lehet befejezettnek tekinteni, ha a kialakított állományban a legalább 90 napos időközzel kétszer elvégzett tuberkulin vizsgálatok során egynél több fertőzött állatot, illetve 1%-osnál magasabb fertőzöttséget nem találtak, a brucellózissal összefüggő, minősítő (ellés utáni) vérvizsgálatok negatív eredménnyel végződtek, a fertőzöttnek talált állatokat azonnal eltávolították és mentes üszőkkel kicserélték.

(2) A szarvasmarha-brucellózis ellenőrzése érdekében minden vetélt magzatot intézeti vizsgálatra kell küldeni; a vérvizsgálatok időpontját és gyakoriságát a minisztérium a mentesítés helyzetének megfelelően külön szabályozza.

(3) Egyéni állattartó szarvasmarha-állománya akkor minősíthető gümőkórmentesnek, ha az egy udvarban (tanyán stb.) tartott szarvasmarhák - függetlenül attól, hogy azok egy vagy több személy tulajdonát képezik - a legutóbbi tuberkulin vizsgálat alkalmával negatívnak bizonyultak. Az állomány brucellózismentessége akkor ismerheti el, ha az ellenőrző vérvizsgálatok eredménye valamennyi ott tartott, tenyészérett állat esetében negatív volt.

(4)[11] A mezőgazdasági nagyüzemek tehénállományának gümőkór- és brucellózismentességét az Állomás, az egyéni állattartók tehénállományának e két betegségtől való mentességét a hatósági állatorvos állapítja meg és igazolja.

17. § Az állami támogatást az állatcserék megtörténte és a mentesség igazolása után az Állomás határozattal állapítja meg.

18. §[12][13] A mentesítések céljára a költségvetésben biztosított összeg megyék közötti elosztásáról és elszámoltatásáról a minisztérium az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Központ útján gondoskodik.

19. § (1) Az állami támogatás összegét a mezőgazdasági nagyüzem, illetőleg az egyéni állattartó részére az állami támogatásról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az Állomás utalja ki.

(2) Az eltávolított tehenek vágó árának, valamint az állami támogatásnak a teljes összegét a mezőgazdasági nagyüzem elszámolási betétszámlájára kell átutalni.

(3) Egyéni állattartó részére az állami támogatást az Állomás közvetlenül utalja ki.

20. § (1) Mentes mezőgazdasági nagyüzembe (telepre), udvarba, községbe csak olyan szarvasmarha vihető be, amelynek mentes környezetből való származását a hatósági állatorvos igazolta.

(2) Azokban a községekben, amelyekben valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha-állománya mentes, az Állategészségügyi Szabályzatnak a mentesség fenntartására vonatkozó szabályait a helyben szokásos módon közhírré kell tenni.

(3) Legelőre kihajtani, illetve húsmarhaállomány esetén egész éven át ott tartani csak mentes szarvasmarhákat szabad.

21. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem és az egyéni állattartó az állami támogatással pótlásként beállított mentes üszőket két éven belül csak az Állomás engedélyével idegenítheti el.

(2) Engedély nélkül elidegenítés esetén a tulajdonosnak az állatokat saját költségén, két hónapon belül azonos minősítésűekkel kell pótolnia.

(3) Ha a pótlás nem történt meg, a felvett állami támogatásnak az elidegenített állatokra eső részét 30 napon belül vissza kell fizetni. Egyéni állattartóktól a vissza nem fizetett állami támogatást adók módjára kell behajtani.

22. § (1) A mentesített mezőgazdasági nagyüzemek az állományukból természetes selejtezésre kerülő teheneiket kizárólag saját tenyésztésű mentes üszőkkel pótolhatják.

(2)[14] Állománynövelés esetén, illetve ha a pótlás saját tenyésztésből nem oldható meg - az előzetes vizsgálatokra, valamint az elkülönítésre vonatkozó szabályok betartása mellett - mentes állományból származó üszők használhatók fel.

23. § (1) Gümőkórral vagy brucellózissal fertőzött tehenészetből származó tejet és tejterméket közvetlen fogyasztói forgalomba hozni nem szabad.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemek kötelesek a mentes telepről származó tejet külön gyűjteni és az illetménytejet ebből kiszolgáltatni.

24. § (1) Ez a rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 29/1968. (VIII. 9.) MÉM rendelet, a 27/1976. (VII. 23.) MÉM rendelet, továbbá az 5/1962. (II. 7.) FM rendelet II. fejezete, valamint az ezt módosító 31/1976. (IX. 25.) MÉM rendelet és a 28/1977. (VII. 30.) MÉM rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1982. január 1. napja előtt kiállított állatkísérő lapok a 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 45. § (1) bekezdése alapján járó állami támogatáshoz szükséges igazolás céljára felhasználhatók.

1. számú melléklet a 29/1981. (XII. 30.) MÉM rendelethez

1. A mentesítés személyi feltételei

A mezőgazdasági nagyüzemek mentesítésre kerülő vagy mentes telepén dolgozóknak rendelkezniük kell azokkal az elemi ismeretekkel, amelyek - beosztásuk szintjének megfelelően - a gümőkór- és brucellózismentesség megtartásához, illetőleg a brucellózis felismeréséhez, terjedésének megakadályozásához, a betegségtől mentes állatok fertőzéstől való megvédéséhez szükségesek. Ezekről az ismeretekről a telepen dolgozóknak az üzemet ellátó állatorvos ad eligazítást.

Minden istállóban gondozót (gondozókat) kell megbízni az állatok előre meghatározott rend szerint folyamatos megfigyelésével.

2. A mentesítés tárgyi feltételei

a) A mentesítésbe vont telepeket megbízhatóan zárt, állandó kerítéssel kell körülvenni. Gondoskodni kell az eredményes személy- és járműfertőtlenítésről.

b) A telepen belül elkülönített elletőt és betegistállót kell létesíteni. Az elletés csak az ellető istállóban történhet. Vetélni készülő, vagy vetélt állatot azonnal a betegistállóban kell elhelyezni. Gondoskodni kell az ellett és vételt tehenek méhének szakszerű kezeléséről. A tehénistállóba történő visszaszállítás előtt a tehén testfelületét fertőtleníteni kell. Az ellető vagy betegistállóból az állatok csak a teljes tisztulás bekövetkezése után, a kezelő állatorvos engedélyével állíthatók vissza a tehénistállóba.

c) Borjúnevelőt kell létesíteni a tehénistállótól elválasztott létérrel, a tej forralására alkalmas berendezéssel ellátott tejkonyhával, gondoskodni kell ezek szakszerű üzemeltetéséről.

d) A tehén- és üszőállománynál csak mesterséges termékenyítést szabad alkalmazni.

e) A borjakat születésük után azonnal itatásos módszerrel kell nevelni, beleértve a föcstej itatását is.

f) A növendék üszőket és bikákat a felnőtt szarvasmarha-állománytól elkülönítve kell nevelni.

g) A telepen csak védőruhákat (ruha, lábbeli) szabad tartózkodni. A védőruhában a telepet elhagyni nem szabad. A dolgozók részére öltözőt és mosdót kell létesíteni.

h) Az állatorvos (inszeminátor, felcser) részére telepenként külön munkaruhát (köpeny, vízhatlan kötény, gumicsizma, gumikesztyű) és a legszükségesebb műszereket kell biztosítani.

2. számú melléklet a 29/1981. (XII. 30.) MÉM rendelethez

A szarvasmarha-állományok brucellózis szempontjából való minősítésének feltételei, a minősített állományokkal kapcsolatos feladatok

I. Az állományok minősítése

Valamennyi mezőgazdasági nagyüzem szarvasmarha-állományát az állományok brucellózisos fertőzöttsége alapján az Állomás köteles minősíteni. A minősítés előkészítéseként meg kell vizsgálni, hogy az állományban a vizsgálatot megelőző 24 hónapban klinikai tünetekben megnyilvánuló brucellózis (brucellás eredetű vetélés, koraellés, magzatburok visszatartás, csökkent életképességű újszülött stb.) előfordult-e. Ha ilyen nem volt, el kell végezni az összes tenyészérett egyed egyidőben történő szerológiai vizsgálatát. A vizsgálatok eredménye alapján az állományokat "A", "B", "C" csoportba kell sorolni.

1. Az "A" minősítés feltételei

a) Az állományban 2 év óta klinikai tünetekben megnyilvánuló brucellózis nem fordult elő.

b) A szarvasmarhákat B19 vakcinával egyáltalán nem oltották, vagy oltásukra 2-4 hónapos kor között került sor.

c) Valamennyi tenyészérett állat vérének szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott.

d) A tenyészérett állatok legfeljebb 1 százaléknál a szerológiai vizsgálat pozitív eredményű volt, de az ilyen állatokat azonnal eltávolították, tartási helyüket szigorított módon fertőtlenítették, majd a 90 nap múlva megismételt szerológiai vizsgálat eredménye valamennyi tenyészérett állatnál negatív eredményű volt (a vérvizsgálattal kétesnek talált egyedeket el kell különíteni, majd 30 nap múlva megismételt vérvizsgálat eredménye alapján kell sorsukról dönteni).

e) Az állományban előfordult vetélés vagy magzatburok visszatartás esetén a brucellák szerepét laboratóriumi vizsgálatokkal minden esetben kizárták.

f) Az állomány gümőkórtól mentes.

g) Az utánpótlást vagy saját állományból, vagy mentes, illetőleg "A" minősítésű állományból szerezték be.

Az intervenciós üszőtelepeken a tenyészérett korban végzett, brucellózisra irányuló szerológiai vizsgálatokkal pozitívnak vagy kétesnek minősített egyedeket azonnal ki kell emelni és a telepen maradó negatív állományt egy hónap elteltével brucellózisra ismételten meg kell vizsgálni. Egyidejűleg ellenőrizni kell, hogy nem történt-e tisztázatlan eredetű vetélés az állományban. Ha az előbb felsorolt vizsgálatok negatív eredménnyel végződtek, az ilyen telep állományából származó vemhes üszőt "A" minősítésűnek kell tekinteni.

2. A "B" minősítés feltételei

a) A minősítést megelőző két évben klinikai tünetekben megnyilvánuló brucellózis nem fordult elő, azonban a brucellózis felderítésére irányuló szerológiai vizsgálat eredménye az állomány fertőzöttségére utal.

b) Az állományban a minősítést megelőző évben a borjúszaporulat a mindenkori megyei átlagos értéknél nem alacsonyabb, vagy ha az átlagos érték alatt van, a szaporulat elmaradása, az elvetélések vagy borjúelhullások nem brucellózis miatt következtek be.[15]

3. A "C" minősítés feltételei

Az állományban két éven belül klinikai tünetekben megnyilvánuló (heveny) brucellózist állapítottak meg.

4. A mezőgazdasági nagyüzemek önállóan üzemelő egységei, amelyekben legalább 50 tenyészérett szarvasmarhát tartanak, üzemegységenként más- más csoportba is besorolhatók. Amennyiben azonban az ilyen eltérő csoportba besorolt egységek, illetőleg ezek és más csoportba besorolt gazdaságok között állatforgalom van, a kérdéses egységet a vele kapcsolatban levő, alacsonyabb minősítésű másik egység vagy gazdaság csoportjába kell minősíteni.

5. Az egyéni állattartók szarvasmarha-állományát a hatósági állatorvos, a községekét, városokét pedig az Állomás minősíti. Az állomány brucellózismentességéről az egyéni állattartók részére kiadott igazolás a visszavonásig érvényes.

6. Az egyéni állattartók és a községek, városok szarvasmarha-állományának minősítési feltételei:

a) Minden vetélés vizsgálati anyagot (magzatot, magzatburkot) kell küldeni az illetékes állategészségügyi intézetbe, egyúttal intézeti vizsgálatra kell küldeni az udvarban tartott valamennyi tenyészérett szarvasmarha vérmintáját.

b) Tenyészállatok eladásakor és intervenciós borjúvásárláskor el kell végezni az udvarban levő összes 4 hónaposnál idősebb szarvasmarha szerológiai vizsgálatát.

c) Továbbtartás céljából a községbe szarvasmarhát csak akkor szállíthatnak, ha a származási hely szerint illetékes hatósági állatorvos igazolja, hogy az állat brucellózistól mentes környezetből származik, s a szállítás előtt 30 napnál nem régebben elvégzett szerológiai vizsgálat az állatnál kedvező eredményű volt.

d) Ha az a), b), c) pontban leírt vizsgálatok eredménye rendszeresen kedvező, az egyéni állattartók, illetve a község egyéni tulajdonban levő szarvasmarha-állománya brucellózistól mentesen minősíthető.

e) Az Állomás a járványtani helyzettől függően saját hatáskörében elrendelheti az egész megye vagy annak meghatározott területén az egyéni állattartók tulajdonában levő szarvasmarhák szerológiai vizsgálatát. Ebben az esetben - tekintettel a nagyszámú vizsgálat anyagi kihatásaira - a minisztérium hozzájárulását kell kérnie.

II. A már minősített állományokkal kapcsolatos feladatok[16]

A brucellózis behurcolásának megelőzése és az ellenőrző vizsgálatok rendje a brucellózistól mentes megyékben

1. A brucellózissal kapcsolatos ellenőrzést elsősorban a vetélések és koraellések minden esetre kiterjedő részletes intézeti vizsgálatára, valamint az állatmozgatásokkal összefüggő szerológiai vizsgálatokra kell alapozni.

a) Minden vetélés és koraellés okának megállapítására a magzatot, magzatburok részeket a tehén (üsző) vérmintájával együtt állategészségügyi intézetbe kell küldeni. A szerológiai vizsgálatot három hét múlva meg kell ismételni. Az Állomások, vagy általuk e feladatokkal megbízott hatósági állatorvosok évente egy alkalommal kötelesek minden mezőgazdasági nagyüzemben (üzemegységben) ellenőrizni, hogy az előbbiekben előírt vizsgálatot minden esetben elvégezték-e. Az Állomás elrendelheti az egész állomásra kiterjedő szerológiai vizsgálatokat, ha azokat a mezőgazdasági nagyüzem nem, vagy csak hiányosan végeztette el. Súlyos mulasztás esetén félévre visszavonhatja az állomány "M" vagy "A" minősítését, amelyet az állomány minősítéséhez előírt vizsgálatok elvégzése után lehet ismét megerősíteni.

b) Szerológiai vizsgálatot kell végezni

- a tenyészutánpótlásra vagy állományfejlesztésre más állományból származó állatoknál a beállítás előtt, eredeti tartási helyükön;

- a hízóállat szállításnál (ha a brucellózismentesség igazolása a szállítás feltételei között szerepel);

- az új telepek benépesítésénél vagy új állományok kialakításánál (az állományminősítéshez előírt vizsgálatok);

- az Állomás rendelkezése alapján, járványvédelmi okból.

2-4.[17]

3. számú melléklet a 29/1981. (XII. 30.) MÉM rendelethez

Brucellózmentesítési terv

1. a) A mezőgazdasági nagyüzem neve, székhelye.

b) A kért mentesítés időpontja.

c) Eddig végzett mentesítési munkák.

2. A mentesítendő mezőgazdasági nagyüzem minősítése.

3. A szarvasmarhák telepenkénti elhelyezése.

a) Férőhelyszám üzemegységenként.

b) Járulékos létesítmények.

c) Folyamatban levő vagy tervezett létesítmények.

d) Helyszínrajz.

4. Egyedi megjelölés, törzskönyvezés, nyilvántartások.

5. A fertőzöttség foka.

a) Elvégzett vizsgálatok.

b) A fertőzött állatokkal követett eljárás.

6. A telepek üzemeltetése.

a) Borjú-, üszőnevelés, hízómarha-előállítás.

- állatforgalom

- alkalmazott technológia

b) A termékenyítés szervezése és végrehajtása.

7. A mentesítés végrehajtása.

a) Elkülönítés, eltávolítás ütemezése.

b) Fertőtlenítés, ideje és módja.

c) Pótlás módja (saját, vásárolt).

d) Ellenőrző vizsgálatok (ütemezés, elkülönítés).

8. A mentesített telep üzemeltetésének módja, intézkedések a mentesség megőrzésére.

9. A községi kistermelői szarvasmarha-állomány fertőzöttsége.

10. Az eltávolított tehenek száma.

11. A beállított üszők száma.

12. Az igényelt állami támogatás összege, az igényjogosultság várható időpontja.

A mentesítési tervet cégszerű aláírásokkal, valamint a mentesítést ellenőrző hatósági állatorvos aláírásával 3 példányban kell a mentesítési kérelemhez csatolni.

4. számú melléklet a 29/1981. (XII. 30.) MÉM rendelethez

A szarvasmarhák megjelölésének részletes szabályai

1. Az egyéni állattartók szarvasmarháinak megjelöléséhez szükséges tartós füljelzőkről, a jelzés elvégzéséhez szükséges füllyukasztó fogókról és egyéb eszközökről, az elszámolási rendszer kialakításáról és a szükséges nyomtatványokról a minisztérium az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Központ útján gondoskodik.[18]

2. A füljelzőt - a törzskönyvezési szabályokban és útmutatókban előírtak szerint - a szarvasmarha jobb fülébe, a fültőtől 2-3 cm-re kell elhelyezni.

3.[19]

4. Az állatorvosok a felhasznált füljelzőkről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartás adatait az Állomások a területekre vonatkozóan az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Központ országosan összesíti.[20]

5. A szarvasmarha-állománnyal rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek nyilvántartásaikba kötelesek a szarvasmarhák tartós füljelzőinek adatait is bejegyezni.

6. A tartós füljelzővel ellátott szarvasmarha elhullása vagy levágása esetén a füljelzőket meg kell semmisíteni. A megsemmisítés elhullás esetén a mezőgazdasági nagyüzem, illetőleg az egyéni állattartó, levágás esetén a vágóhíd feladata.

7. A szarvasmarhák tartós füljelzőkkel való ellátását a mezőgazdasági nagyüzemeknél az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

8. Az ellenőrzések alkalmával a hatósági állatorvos az egyéni állattartók birtokában levő és a 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 45. § (1) bekezdése alapján igényelt állami támogatás céljára kiváltott állatkísérő lapot bevonja, és a rendelet 8. § (3) bekezdésében előírt, megfelelően kiállított költségjegyzékre cseréli ki.