9/1981. (VI. 13.) MM rendelet

a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet végrehajtásáról*[1]

A 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 3. és 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az érintett miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Pedagógusok Szakszervezetével, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével, a Közalkalmazottak Szakszervezetével, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezetével, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Kisiparosok Országos Szervezetével és a Kiskereskedők Országos Szervezetével egyetértésben a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Művelődési Minisztériumra (a továbbiakban: minisztérium), valamint azokra a gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pont], amelyek

- a művelődési miniszter ágazati irányítása és felügyelete alá tartoznak: ideértve a más miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) ágazati irányítása, de a művelődési miniszter felügyelete alá tartozókat is (a továbbiakban: felügyelt intézmény),

- a művelődési miniszter ágazati irányítása, de más miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének felügyelete alá tartoznak (a továbbiakban: ágazati intézmény) kivéve, ha az R. 4. §-a alapján a felügyeleti jogkörben kiadott jogszabály eltérően rendelkezik,

b) azokra a gazdálkodó szervezetekre és magánmunkáltatókra (a továbbiakban: munkáltató), amelyek szakmunkásképzés keretében tanulókat foglalkoztatnak.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az (1) bekezdésben említett felügyelt és ágazati intézményeknél (a továbbiakban együtt: művelődési intézmény) az R. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt jogviszony alapján

a) munkát végző személyekre, ideértve az önálló előadó, képző- és iparművészi, valamint szórakoztató tevékenységet folytató magánszemélyeket (ez utóbbiak együtt: működési engedéllyel rendelkező művész és magánszemély), továbbá

b) a tanulókra (hallgatókra), ideértve a gyermekvédelmi és a gyógypedagógiai intézmények növendékeit (a továbbiakban együtt: tanuló),

c) az (1) bekezdés a) pontjában említett intézményeknél alkalmi vagy ideiglenes jelleggel szakkör, tanfolyam vagy művészi csoport keretében tevékenykedő személyekre.

A munkavédelmi tevékenység ágazati irányítása és felügyelete

(Az R. 2-3. §-ához)

2. §

(1) A munkavédelmi tevékenység ágazati irányítását a minisztériumban az illetékes miniszterhelyettes, az operatív irányító és ellenőrző feladatok összehangolását a felügyeletet ellátó szervezeti egységek bevonásával az 1. számú mellékletben felsorolt, a munkavédelmi feladatokkal megbízott intézmények közreműködésével a munkavédelmi vezető látja el.

(2) A felügyelt intézmények munkavédelmi tevékenységének felügyeletét a minisztérium illetékes szervezeti egységei a munkavédelmi vezető irányításával látják el.

(3) A minisztérium munkavédelmi szervezetének feladat- és jogkörét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

3. §

(1) A minisztérium és a művelődésügyi szakigazgatási szerv felügyelete alá tartozó művelődési intézmények munkavédelmi helyzetét, valamint az 1. § (2) bekezdésében foglalt személyek tevékenységével összefüggő munkavédelmi kérdéseket a minisztérium miniszterhelyettesi értekezlete évenként napirendre tűzi, amelyre az illetékes ágazati szakszervezeteket is meghívja.

(2) A minisztérium munkavédelmi szervezete -irányítási területenként - az érintett szervezeti egységek szakmai irányításával és közreműködésével, az illetékes ágazati szakszervezet bevonásával 1-3 évenként munkavédelmi értekezletet tart.

(3) A minisztérium meghatározza a művelődési intézmények középtávú tervidőszakra vonatkozó időszerű munkavédelmi feladatait és azok alapján kijelöli a kutatási célokat, témákat, a munkavédelmi szabványosítási feladatokat.

(4) A munkavédelmi tevékenység fejlesztése, a feladatok összehangolása céljából a minisztérium munkavédelmi vezetője együttműködik az illetékes ágazati szakszervezetek munkavédelmi főfelügyelőivel.

(5) A minisztérium szervezeti egységei - szakterületük munkavédelmi helyzetének javítása érdekében - évente javaslatot tesznek a munkavédelmi vezetőnek a fontosnak ítélt munkavédelmi feladatokra.

(Az R. 4. §-ához)

4. §

(1) A minisztérium által meghatározott munkavédelmi feladatok figyelembevételével a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: művelődésügyi szakigazgatási szerv) irányítja a különböző szintű (járási hivatal, kerületi, városi) tanácsi szerveknél munkavédelmi feladatot ellátó dolgozó útján, a felügyelete alatt álló művelődési intézmények munkavédelmi tevékenységét.

(2) A művelődésügyi szakigazgatási szerv a felügyelt intézmények munkavédelmi helyzetének alakulásáról - a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, illetőleg a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, továbbá az illetékes ágazati szakszervezet megyei (budapesti) bizottsága véleményezésével, évenként - a 2. számú melléklet szerint - jelentést köteles készíteni. A jelentést a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell a minisztérium munkavédelmi vezetőjének és az illetékes ágazati szakszervezetek munkavédelmi felügyeletének egy-egy példányban megküldeni.

5. §

(1) A minisztérium, illetve a művelődésügyi szakigazgatási szerv a felügyelt intézményeinél rendkívüli célellenőrzést tart, illetve az illetékes szakszervezet bevonásával beszámoltatja azoknak az intézményeknek a vezetőit, amelyeknél - az előző évhez képest - jelentősen romlott a munkavédelmi helyzet. Az ellenőrzés, illetőleg a beszámoltatás alapján - amennyiben az indokolt - fegyelmi felelősségrevonást vagy más szankciót (pl. prémiumcsökkentést) kell alkalmazni.

(2) Abban az esetben, amikor a fenntartó és a felügyeletet ellátó tanács nem azonos szintű, az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést közösen végzik.

[Az R. 12. § (5) bekezdése a) pontjához]

6. §

A felügyelt intézmények működését munkavédelmi okból felfüggesztő határozat alóli miniszteri felmentés iránti kérelmet az illetékes miniszterhelyettesnek lehet benyújtani.

A felügyelt és az ágazati intézmények munkavédelemmel kapcsolatos feladatai

(Az R. 13. §-ához)

7. §

(1) A művelődési intézmény vezetője, illetve a 3. számú mellékletben feltüntetett az a vezető, akire - felelősségének érintetlenül hagyása mellett - a munkavédelmi tevékenység operatív irányítását a művelődési intézmény vezetője átruházta

a) - felelős a munkavédelmi jogszabályokban foglaltak betartásáért és betartatásáért,

- a munkavédelmi feladatok meghatározásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért,

- a megfelelő munkavédelmi szervezet kialakításáért és annak működéséért, továbbá

- a munkavédelemmel kapcsolatos belső szabályzatok kiadásáért;

b) biztosítja a felügyeleti szervek munkavédelmi ellenőrzésének feltételeit és gondoskodik a feltárt hiányosságok felszámolásáról:

c) érvényesíti a jutalmazási és fegyelmi jogkörét a beosztott dolgozók munkavédelmi tevékenységének értékelésénél;

d) saját hatáskörében köteles azonnal intézkedni veszélyhelyzetben és egészségkárosító hatás jelentkezésekor.

(2) A művelődési intézmény vezetője, évente legalább egy alkalommal, köteles átfogó vezetői munkavédelmi szemlét tartani.

(3) A felügyelt intézmény vezetője - a szakszervezet munkahelyi szervének bevonásával - a minisztérium részére évente, a 2. számú melléklet szerint, jelentést készít a munkavédelmi helyzet alakulásáról, amelyet a tárgyévet követő év március hó 31-ig kell a minisztérium munkavédelmi vezetőjének megküldeni. E kötelezettség alól a minisztérium, az illetékes ágazati szakszervezettel egyetértésben, felmentést adhat.

8. §

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős az elméleti oktatás, valamint az intézményi tanműhelyben (technika szaktanteremben) a biztonságos gyakorlati oktatás feltételeinek biztosításáért, a munkavédelmi helyzet tervszerű javításáért és ellenőrzéséért, továbbá a dolgozók és a tanulók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért.

9. §

(1) A gyakorlati képzésben részt vevő vagy munkát végző tanuló egészségének és testi épségének védelmét az azonos munkahelyen dolgozó, munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozókéval azonos mértékben kell megszervezni és fejleszteni. Ennek végrehajtásáért, valamint a tanulók munkavédelmi oktatásának megszervezéséért a gazdálkodó szervezet vezetője felelős abban az esetben is, ha a gyakorlati oktatási (munka) hely vezetője és az oktató (szakoktató) a nevelési-oktatási intézmény állományában levő dolgozó.

(2) A tanulót közvetlenül fenyegető veszély esetén a nevelési-oktatási intézmény vezetője is megtilthatja a tanuló gyakorlati képzését (munkavégzését) az adott munkáltatónál, továbbá az illetékes szakszervezet (érdekképviseleti szerv) munkavédelmi felügyelőjének egyidejű értesítésével a veszélyes munkahely (gép, berendezés stb.) oktatásra történő felhasználásának felfüggesztését - a munkavédelmi felügyelő intézkedéséig - ideiglenesen elrendelheti.

(3) A művelődési intézmény munkavédelmi szabályzatának (a továbbiakban: MvSz) előírásait a tanulókra is alkalmazni kell. Azokat az előírásokat, amelyek csak a tanulókra vonatkoznak, az MvSz mellékletében kell szabályozni.

(Az R. 14. §-ához)

10. §

(1) A művelődési intézmény vezetője a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben a 4. számú melléklet szerint köteles elkészíteni és kiadni az MvSz-t, amelyet a felügyeleti szervnek és az illetékes ágazati szakszervezet munkavédelmi felügyeletének meg kell küldeni.

(2) Az MvSz-t szükség szerint, de legalább évenként felül kell vizsgálni és indokolt esetben módosítani kell. Ha a módosítás a szabályzat tartalmának egyharmadát meghaladja, új MvSz-t kell kiadni.

(3) Nem kell technológiai, műveleti, kezelési utasítást készíteni az egyszerű munkafolyamatokra, illetőleg az utasításnak nem kell tartalmaznia olyan alapvető szakmai ismereteket, fogásokat, a szerszámok használatának módját, amelyek ismerete az adott szakmában (munkahelyen, munkakörben) a dolgozótól - szakképesítése alapján - elvárható.

(Az R. 15. §-ához)

11. §

(1) A művelődési intézmény szervezeti és működési szabályzatában - szakmunkásképző iskolákban a rendtartásban előírt ügyrendben - kell meghatározni:

a) a munkavédelmi tevékenység irányítási és ellenőrzési rendszerét,

b) a munkavédelemmel kapcsolatos döntési hatásköröket a feladat jellegétől függően,

c) a munkavédelemmel kapcsolatos funkcionális (pl. technológiai, gépészeti, beruházási, fejlesztési munkaügyi, tanulókkal, közönséggel kapcsolatos) feladatokat.

(2) A munkavédelmi szervezetet a művelődési intézmény által végzett tevékenység jellege, veszélyessége, a tanulók, a látogatók és a dolgozók létszáma, a művelődési intézmény tagoltsága stb. alapján, az 5. számú mellékletben meghatározott minősítés figyelembevételével kell létrehozni.

(3) A munkavédelmi vezetőt, illetve a munkavédelmi szervezetet az engedélyezett létszámkereten belül a következők szerint kell kinevezni, illetve létrehozni:

a) A munkavédelmi szempontból átlagosnál veszélyesebb tevékenységet folytató művelődési intézménynél munkavédelmi iroda, illetve osztály létrehozása indokolt. A felügyeleti szerv és az illetékes ágazati szakszervezet egyetértésével - egyedi elbírálás alapján - egy fő önálló (függetlenített) munkavédelmi vezető működése is elegendő.

b) A munkavédelmi szempontból átlagos veszélyességű tevékenységet folytató művelődési intézménynél - az 5. számú melléklet szerinti kivétellel - egy fő önálló (függetlenített) munkavédelmi vezető kinevezése indokolt.

c) A munkavédelmi szempontból az átlagosnál kevésbé veszélyes tevékenységet folytató művelődési intézménynél a munkavédelmi vezetői feladatot az intézmény dolgozója más munkaköri feladataival együtt látja el - erre irányuló közös megegyezés alapján - ugyanazon munkaviszony keretében (nem függetlenített munkavédelmi vezető). A közös megegyezésnek ki kell terjednie különösen arra, hogy a dolgozó napi, heti vagy havi munkaidejéből mennyi időt fordít a munkavédelmi feladatok ellátására. Egyéb - munkakörébe nem tartozó - rendszeresen végzendő feladat vállalására a dolgozó nem kötelezhető.

d) A művelődési intézmény minden földrajzilag (pl. gyáregység, telephely) vagy szervezetileg (pl. egyetemi kar, intézet) elkülönült egységénél - a több műszakos gazdálkodó szervezetnél műszakonként - munkavédelmi előadót kell kijelölni, aki e feladatát a c) pontban foglaltak szerint látja el.

(4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában említett munkavédelmi vezető a munkavédelmi feladatokat részmunkaidőben [Mt. V. 13. § (3) bekezdés] látja el, kinevezéséhez ki kell kérni a felügyeleti szerv és az illetékes ágazati szakszervezet egyetértését.

(5) A munkavédelmi szervezet, illetőleg a munkavédelmi vezető munkavédelmi tevékenységének irányítását a művelődési intézmény vezetője, illetve a 3. számú melléklet szerint erre feljogosított vezető látja el. A munkavédelmi előadót a munkavédelmi vezető irányítja.

12. §

(1) A munkavédelmi szervezet vezetője, a munkavédelmi vezető és a munkavédelmi előadó szakképesítési követelményét, valamint a 11. § (3) bekezdésének a)-b) pontja szerinti munkavédelmi vezető besorolására vonatkozó rendelkezést a 6. számú melléklet tartalmazza. Az előírt szakképesítés hiánya esetén, a dolgozó e rendelet hatályba lépését, illetve kinevezését követő négy éven belül köteles azt megszerezni.

(2) A felügyeleti szerv vezetője - az illetékes ágazati szakszervezet előzetes véleménye alapján - az (1) bekezdésben foglaltak alól felmentést adhat annak a dolgozónak, aki e rendelet hatályba lépésekor ugyanannál a munkáltatónál legalább két éven át önálló (függetlenített) munkavédelmi vezetőként (biztonsági megbízottként) dolgozott, és a felmentést megromlott egészségi állapotára vagy életkorára tekintettel kéri.

(Az R. 17. §-ához)

13. §

(1) A létesítéssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni a társadalmi összefogásból megvalósuló létesítmények esetében is.

(2) Új létesítménynek tekintendők az állandó vagy időszakos demonstrációs berendezések, kiállítások, hangversenyek, filmgyártási, színházi, szabadtéri játékok építményei, díszletei is.

(3) Az új létesítményekhez - az egyszerű díszletek kivételével - munkavédelmi fejezetet tartalmazó tervdokumentációt kell készíteni. Az egyszerű díszlettervekhez - a díszletek elkészítésének alapját képező szcenikai tervek részeként - biztonságos felépítésükre, szállításukra, tárolásukra vonatkozó előírásokat kell csatolni.

(4) Speciális igényekre egyedileg készülő eszközök terveinél a munkavédelmi fejezetet az elkészített eszközök munkavédelmi minőségtanúsító okmánya helyettesítheti.

(Az R. 21. §-ához)

14. §

(1) Üzembehelyezési engedély szükséges a nem folyamatosan üzemelő létesítmény (vidám park, cirkusz stb.) ismételt használatba vételét megelőzően.

(2) Az üzembehelyezési (használatbavételi) engedély (a továbbiakban: üzembehelyezési engedély) kiadására a művelődési intézmény vezetőjének írásbeli megbízása alapján az a vezető jogosult, aki érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik és az üzembehelyezendő gép, létesítmény üzemeltetéséért közvetlenül felelős személynél (pl. üzem vagy műhely vezetője) magasabb munkakört tölt be.

(3) Az üzembehelyezési engedély csak akkor adható ki, ha az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak. Ezt a veszélyességi fokozatnak megfelelő felülvizsgálatra (mérés, szakvélemény) kell alapozni.

(4) Az üzembehelyezési engedély kiadását üzembehelyezési eljárásnak kell megelőznie, amelyre a szakszervezet munkahelyi szervének munkavédelmi felügyelőjét is meg kell hívni. Az üzembehelyezési eljáráson részt kell vennie az engedély kiadására jogosult vezetőnek, a munkavédelmi vezetőnek, és az üzemeltetésért közvetlenül felelős vezetőnek. Az üzembehelyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Nem kell üzembehelyezési eljárást lefolytatni:

a) beépítésre nem kerülő termelőeszköz esetében, ha a termelőeszköz alkalmasságát munkavédelmi minőségtanúsítás igazolja;

b) nevelési-oktatási intézményekben kísérletekhez, mérésekhez minőségtanúsítással rendelkező alkatrészekből (részegységekből) összeállított olyan berendezéseknél, amelyeket a kísérlet (mérés) után szétbontanak (időszakos demonstrációs berendezések).

15. §

(1) Az üzembehelyezési engedélynek tartalmaznia kell

a) a gép, berendezés, gépsor, üzem, műhely, technika szaktanterem, gyáregység, gyár stb.

- pontos megnevezését,

- telepítési helyét,

b) a gép, berendezés, gépsor

- ipari nyilvántartási, valamint leltári számát,

- minőségtanúsítási vagy minősítési dokumentumait,

- magyar nyelvű gépkönyv, technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások meglétét (azonosítási számát),

- elektromos adatait,

- érintésvédelmi és egyéb (zaj, világítás, klímatényezők stb.) mérések eredményeit,

c) - a tervező, a kivitelező (építési, gépészeti, elektromos stb.) munkavédelmi nyilatkozatát,

- az üzemeltető, karbantartó nyilatkozatát,

- a művelődési intézmény munkavédelmi vezetőjének, valamint az illetékes szakemberek (építész, villamossági, vegyész stb.) véleményét,

- az eljárás során tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét,

- az engedély jellegét (próbaüzemi, ideiglenes, végleges), továbbá a próbaüzemi, illetőleg az ideiglenes engedély határidejét.

(2) A tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének felügyelete alá tartozó létesítmények üzembehelyezési engedélyét az illetékes tanács szervezeti és működési szabályzatában arra feljogosított vezető (vezetői) - szükség esetén a megfelelő szakvélemények alapján - adja(ák) ki.

(3) Más minisztérium (országos hatáskörű szerv) felügyelete alá tartozó közművelődési tevékenységnek helyet adó létesítmény üzembehelyezéséhez az illetékes művelődésügyi szakigazgatási szerv, valamint az illetékes ágazati szakszervezet munkavédelmi felügyeletének véleményét is ki kell kérni.

(4) A működési engedéllyel rendelkező vagy működési engedélyt kérő művészek és magánszemélyek tevékenységéhez szükséges eszközök, berendezések üzembehelyezési engedélyét a működési engedély kiadására jogosult szerv, illetve a felügyeletet ellátó tanács művelődésügyi szakigazgatási szerve az illetékes ágazati szakszervezettel, illetve érdekképviseleti szervvel egyetértésben, csak az eszközre, berendezésre érvényes munkavédelmi minőségtanúsítás alapján adhatja meg. Ezen eszközök további - alkalmi jellegű és korlátozott időtartamú - üzemeltetése csak akkor engedélyezhető, ha a berendezés telepítése nem veszélyezteti a látogatók, nézők testi épségét és nem károsítja a környezetet.

(Az R. 22. §-ához)

16. §

(1) A művelődési intézményben sorozatban gyártott vagy egyedileg készített termelőeszközre vonatkozó munkavédelmi minőségtanúsítást - amely a termelőeszköz rendeltetésszerű alkalmasságát munkavédelmi szempontból jellemző tulajdonságoknak a felhasználóval való közlése -, az általános minőségtanúsítás részeként a jogszabályban* előírt módon kell kiadni.[2]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a erre vonatkozó jogszabály* alapján beszerzésre és használatra engedélyezett taneszközre is alkalmazni kell.[3]

17. §

(1) A művelődési intézmények, valamint a működési engedéllyel rendelkező művészek és magánszemélyek által a kulturális ágazatba tartozó tevékenységhez használt olyan termelőeszközök (pl. óvodai mászóka, sporteszközök, artistaeszközök, vidám parki és mutatványos berendezések, játékautomaták, kaszkadőri védőberendezések, eszközök) esetében, amelyek rendeltetésszerű használat mellett is a dolgozók, tanulók vagy a közönség testi épségére az átlagot meghaladó mértékben veszélyesek, illetve ártalmasak, a minőségtanúsítást szükség esetén előzetes szakvélemény alapján kell kiadni. Ilyen szakvéleményt a színháztechnikai eszközökre nézve a Kommunális Beruházási Vállalat, egyéb eszközök vonatkozásában a Budapesti Műszaki Egyetem Felsőoktatási Munkavédelmi Tanszéki Csoportja, a 15. § (4) bekezdésében foglalt esetben pedig - szakirányú képzettséggel rendelkező - a szakértői névjegyzékbe felvett magánszemély adhat.

(2) Import termelőeszközök munkavédelmi minőségtanúsítására külön jogszabály vonatkozik.

A munkavédelem fejlesztésének tervezése

(Az R. 23. §-ához)

18. §

(1) A művelődési intézmény vezetője - a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben - éves és ötéves munkavédelmi intézkedési tervet köteles készíteni a gazdálkodási-felújítási és beruházási tervekkel - nevelési-oktatási intézménynél a munkatervvel is - összhangban.

(2) A felügyelt intézmény a munkavédelmi intézkedési tervet haladéktalanul, a terv végrehajtásáról készített beszámolót pedig a rendelet 7. § (3) bekezdésében előírt jelentés részeként köteles 1-1 példányban megküldeni a minisztérium munkavédelmi vezetőjének, valamint az illetékes ágazati szakszervezet munkavédelmi felügyeletének.

A munkahelyre, a karbantartásra és a munkafolyamatra vonatkozó követelmények

(Az R. 24. §-ához)

19. §

(1) A nevelési-oktatási intézményben a munka és oktatási hely kialakításánál figyelembe kell venni a tanulók életkori, nembeli sajátosságait, neveltségi szintjét.

(2) Az általános iskolában a gyakorlati foglalkozás keretében használható gépek jegyzékét, valamint a használatra jogosultak körét a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az általános iskola technika szaktantermeiben, szakköri helyiségeiben dissous, oxigén, továbbá ipari gáztartály, valamint elektromos ívhegesztő berendezés felszerelése és használata tilos.

20. §

(1) Közművelődési, előadóművészi, szórakoztató tevékenységnek, kiállításnak stb. helyet adó létesítményben (a továbbiakban: közművelődési intézmény) a közönség fogadására, illetve tartózkodására szolgáló helyet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a munkavédelmi előírásoknak.

(2) Az előadóművészi tevékenységnek állandó vagy alkalmi jelleggel helyet adó létesítményben a szereplők részére - próbákon és előadásokon - személyenként legalább 1 m2 szabad színpad alapterületet kell biztosítani, az előírt terhelhetőség és a művészi cselekmény figyelembevételével.

(3) Szabadtéri előadásra csak akkor adható engedély, ha a meteorológiai előrejelzés szerint az előadás idejére +15 °C feletti hőmérséklet várható.

21. §

(1) Előadóművészi tevékenységnek alkalmi jelleggel és időben korlátozottan helyet adó létesítményben (tájelőadás során stb.) is biztosítani kell a közreműködők és a közönség számára a vonatkozó rendelkezések szerinti körülményeket (tisztálkodási lehetőség, légállapot stb.).

(2) Két szolgálat (próba és előadás, vagy két próba) között legalább 3 óra, próba és tájelőadásra indulás között legalább 2 óra. két felvonás között legalább 10 perc szünetet kell tartani.

(3) A működési engedéllyel rendelkező művész és magánszemély tevékenységéhez szükséges helyet, helyiséget is a munkahelyre vonatkozó követelmények szerint kell kialakítani. Veszélyesnek minősülő eszközei felállítását, szerelését (pl. artista, illetve kaszkadőr eszközök) kizárólag a művész és a magánszemély vagy - utólagos ellenőrzése mellett - kioktatott megbízottja csak szakértő közreműködésével végezheti. Használatba vétel előtt az előadás szerinti munkáltató is köteles az eszközt balesetvédelmi szempontból ellenőrizni.

(4) A művelődési intézmény köteles ellenőrizni, hogy bedolgozói munkaviszony létesítésekor az elvállalt tevékenység végzéséhez az adott munkakörülmények, termelőeszközök stb. megfelelnek-e a munkavédelmi követelményeknek és a bedolgozó az előírt telepengedéllyel rendelkezik-e.

(Az R. 29-30. §-ához)

22. §

Nevelési-oktatási intézményekben a vonatkozó előírások (pl. műszaki ügyrend) szerint kell elkészíteni a karbantartási tervet.

23. §

(1) A magyar és a külföldi gazdálkodó szervezetek közötti művészközvetítési, filmgyártási, szállítási, vállalkozási, építési-szerelési, tervezési - ideértve a gyakorlati oktatásra irányuló cserekapcsolatokat is - stb. megállapodásnak tartalmaznia kell a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit is.

(2) A külföldi gazdálkodó szervezetre, a munkavállalási engedéllyel rendelkező művészre és magánszemélyre - hazánkban való foglalkoztatás esetén - a Magyarországon érvényes munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. Ennek érdekében a megállapodás előtt a munkavállalót tájékoztatni kell a tevékenységére vonatkozó munkavédelmi előírásokról és azok betartásának szükségességéről.

(Az R. 33. §-ához)

24. §

(1) A tanulók gyakorlati foglalkozásához előírt egyéni védőfelszerelést a vonatkozó jogszabályok (rendtartás stb.) szerint kell biztosítani.

(2) A tanulók részére a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló dolgozókkal azonos feltételek szerint védőitalt és tisztálkodási szereket is biztosítani kell.

(3) Ha az előírt védőeszköz nem áll rendelkezésre, vagy a szükséges védelem biztosítására nem alkalmas, a munkavégzést, az oktatást nem szabad megkezdeni, illetve azonnal meg kell szüntetni.

A munkavédelmi oktatás és vizsgáztatás

(Az R. 34. §-ához)

25. §

(1) Az óvodás gyermekeket, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben tanulókat az óratervben, a tantervben és a rendtartásban foglaltak szerint - az életkori sajátosságokra figyelemmel - kell az egészség és a testi épség védelmére vonatkozó szabályokra, közlekedési ismeretekre oktatni és nevelni, helyes szemléletüket kialakítani.

(2) A felügyelt felsőoktatási intézményekben a munkavédelmi ismereteket a vonatkozó jogszabály* szerint önálló tantárgy keretében, valamint a szaktantárgyakba beépítve kell oktatni.[4]

(3) Az oktatási intézményben a munkavédelmi tantárgyat csak az intézmény jellegének és az oktatott szaknak megfelelő felső vagy középfokú végzettségű - lehetőség szerint - munkavédelmi szakképesítéssel is rendelkező személy oktathat.

(4) Az oktatási intézményekben folyó munkavédelmi oktatás felügyeletével, korszerűsítésével kapcsolatos koordináló feladatokat a jogszabály alapján e célra létrehozott bizottság látja el.

(Az R. 35. §-ához)

26. §

(1) A felsőoktatási intézmény vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a kutatási témák, diplomafeladatok, szakdolgozatok, tudományos diákköri feladatok között a munkavédelmi témák - az intézmény képzési céljával összhangban - megfelelő arányban szerepeljenek. A munkavédelmi témák kijelölésénél vegye figyelembe a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet ajánlásait.

(2) Az országos, valamint az ágazati vezetőképző és továbbképző tanfolyamokon a munkavédelmet önálló tantárgyként kell oktatni.

27. §

(1) A felügyeletet ellátó szervnél, illetőleg a művelődési intézménynél a munkavédelmi vizsga rendjét és a vizsgára kötelezettek körét a 8. számú melléklet alapján kell szabályozni.

(2) A minisztériumnál, illetőleg a művelődésügyi szakigazgatási szervnél vizsgázók részére a munkavédelmi tananyagot a minisztérium, az illetékes ágazati szakszervezetekkel egyetértésben határozza meg.

(3) Valamennyi szakmai képesítést adó tanfolyamon a képzés jellegének megfelelően önálló tantárgyként, illetve az illetékes ágazati szakszervezettel egyetértésben más szaktantárgyba beépítve kell a munkavédelmi ismereteket oktatni.

(Az R. 36. §-ához)

28. §

(1) Az egészség és a testi épség védelmére vonatkozó szabályok megismerése és elsajátítása érdekében a dolgozókat és a tanulókat munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:

a) a nevelési-oktatási intézményben minden tanév megkezdésekor;

b) a tanuló gyakorlati és testnevelési oktatása, tanulmányi kirándulás, társadalmi munka végzése, valamint a sportfoglalkozás előtt;

c) más feladatra, műveletre vagy más munkahelyre történő beosztáskor;

d) a munkakörülmények jelentős változása esetén (pl. vendégszereplés, színpadtechnikai berendezések változása).

(2) A munkavédelmi oktatás formája, és az oktatást végző személyek:

a) az elméleti oktatást a munkavédelmi vezető vagy a munkavédelmi szervezet tagja, illetőleg más elméletileg jól felkészült munkavédelmi vizsgával rendelkező dolgozónak kell megtartania. Az oktatásnak az általános munkavédelmi követelmények (szabványok) ismertetésén túl tartalmaznia kell az MvSz-nek a dolgozókra, tanulókra vonatkozó előírásait is,

b) a gyakorlati oktatást a dolgozó közvetlen felettese, tanuló esetében pedig az oktatási hely (műhely, illetve laboratórium) vezetője vagy a szakoktató köteles megtartani. Az oktatás során ismertetni kell a munkahely veszélyeit, azok megelőzésének, elhárításának módját gyakorlati példával kell szemléltetni.

(3) A munkavédelmi oktatás folyamán meg kell győződni arról, hogy az oktatott személy a munkavédelmi oktatás anyagát elsajátította-e és a gyakorlatban helyesen tudja-e alkalmazni. Az oktatás (felkészítés) megtörténtét a dolgozóval, illetőleg a 14 évesnél idősebb tanulóval alá kell íratni. Az oktató aláírásával köteles igazolni, hogy a kioktatott személyek az oktatás anyagát elsajátították.

(4) Amennyiben a művelődési intézménynél külső munkavállalónak - ideértve az alkalmi vagy ideiglenes jelleggel szakkör, tanfolyam vagy művészi csoport stb. keretében nála tevékenykedő személyeket - továbbá a munkaterületet nem ismerő saját dolgozójának, tanulójának kell munkát végeznie, az adott munkaterületre vonatkozó munkavédelmi előírások megismertetését ebben az esetben is biztosítani kell.

(Az R. 37-38. §-aihoz)

29. §

(1) A művelődési intézmény azon munkaköreit, amelyek betöltéséhez munkavédelmi vizsga letétele szükséges, a 8. számú melléklet határozza meg.

(2) A csoportos (5 fő felett) munkavédelmi vizsgáztatást 15 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes ágazati szakszervezetnek (a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyeletének is), valamint a felügyeletet ellátó szervnek. A művelődésügyi szakigazgatási szerv által szervezett Vizsgáztatást a minisztériumnak is be kell jelenteni.

Az alkalmazás egészségügyi és pályaalkalmassági feltételei

(Az R. 39. §-ához)

30. §

(1) A művelődési miniszter a munkaügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben külön rendeletben szabályozza azokat a veszélyes munkaköröket (pl. kaszkadőr, artista), amelyek betöltéséhez előzetes és időszakos pályaalkalmassági vizsgálat szükséges, valamint a vizsgálatok rendjét.

(2) A tanulók testnevelési kategóriákba való besorolásával kapcsolatos orvosi vizsgálatok rendjét és a művelődési intézmény feladatait külön jogszabály* tartalmazza.[5]

31. §

(1) A szakmunkásképző iskolába és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolába való jelentkezés előtt, valamint a képzés időtartama alatt a tanulóknak a szakma jellegének megfelelően - de tanévenként legalább egy alkalommal - időszakos orvosi vizsgálaton kell részt venniük az egészségügyi miniszter által kiadott jogszabály* szerint.[6]

(2) Olyan betegség vagy baleset után, amely a szakmai egészségügyi alkalmasságot befolyásolja, továbbá a fejlődésben tapasztalt rendellenesség észlelésekor a tanulót soron kívül felülvizsgálatra kell küldeni. Az adott szakma elsajátítására alkalmatlanná váló tanuló esetében újabb egészségügyi vizsgálat alapján kell megállapítani, hogy milyen más szakmák elsajátítására alkalmas, és ennek figyelembevételével az iskolának gondoskodnia kell további szakmai képzésről, vagy - ha ez nem lehetséges - megfelelő elhelyezéséről.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt időszakos egészségügyi vizsgálatokat, valamint a szakmai alkalmassági vizsgálatokat a fővárosban a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete, az ország egyéb területén pedig az illetékes szakorvosi rendelőintézet folytatja le.

(4) A szakmunkásképző iskola és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskola köteles a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézete részére az előírt vizsgálatokhoz a szükséges adatokat megadni és a vizsgálatokkal kapcsolatban az iskolára háruló feladatokat elvégezni.

32. §

(1) A tanulót egészségre ártalmas munkahelyen csak időszakonként, a tantervben előírt óraszámon belül, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi rendelkezések, műszaki előírások által meghatározott feltételek és fokozott felügyelet mellett szabad oktatni. A tanulók gyakorlati oktatása szempontjából egészségre ártalmas műveletek és foglalkozási helyek körét, valamint a tanulók oktatására fordítható időtartamot a tantervben kell meghatározni. A tantervben fel kell tüntetni azokat az egészségügyi miniszter által meghatározott egészségre különösen veszélyes munkafeladatokat is, amelyeket a tanulók nem végezhetnek, illetve azokat a munkakörülményeket, amelyek között a tanulók egyáltalán nem oktathatók. Ezen szakmák gyakorlati oktatási tantervét előzetesen - közegészségügyi szempontból történő szakvélemény beszerzése céljából - be kell mutatni az Egészségügyi Minisztériumnak.

(2) A napi gyakorlati oktatási időt az ott dolgozó felnőtt dolgozók munkaidejéhez viszonyítva arányosan csökkenteni kell, ha a tanulók egészségre ártalmas olyan munkahelyen (üzemben, műhelyben) részesülnek gyakorlati oktatásban, ahol a dolgozókat is csökkentett munkaidőben foglalkoztatják. Ilyen munkahelyen a napi gyakorlati oktatás idejét - a helyi körülmények figyelembevételével - a nevelési-oktatási intézmény vezetője határozza meg.

(3) Az a tanuló vagy dolgozó, aki fertőző betegségen esett át, illetve akinek családjában fertőző megbetegedés fordult elő, csak az állami egészségügyi szolgálat orvosa által kiállított engedély alapján látogathatja az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokat.

Munkavédelmi ellenőrzés

(Az R. 40. §-ához)

33. §

(1) A felügyelt intézmények munkavédelmi ellenőrzése megszervezését, azok ütemtervének elkészítését, az ellenőrzést lefolytató szervekkel (szakszervezet, Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelet stb.) való előzetes összehangolását - együttműködve a vonatkozó rendelet* alapján az általános felügyeleti ellenőrzésért felelős minisztériumi szervezeti egységekkel - a minisztérium munkavédelmi vezetője végzi.[7]

(2) A felügyeleti munkavédelmi ellenőrzés során vizsgálni kell:

a) a munkavédelmi rendelkezések, műszaki előírások megtartását,

b) a munkavédelmi intézkedési terv, illetőleg tervfejezet végrehajtását,

c) a munkavédelmi szervezet tevékenységét,

d) a technikai-technológiai színvonalat,

e) a munkafeltételeket: ideértve a tanulók tanulásának, valamint a közönség befogadásának körülményeit is,

f) az üzemi balesetek alakulását, valamint a bejelentés, a kivizsgálás és a nyilvántartás rendjét.

(3) Az óvodáknál, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a közművelődési intézményeknél a (2) bekezdés szerinti ellenőrzésbe be kell vonni a fenntartási feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet építésügyi szakemberét is.

(4) Rendkívüli - kizárólag munkavédelmi kérdésekre kiterjedő - munkavédelmi ellenőrzést kell tartani, ha a körülmények (súlyos baleset stb.) ezt indokolttá teszik.

(5) Az óvodák, az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények munkavédelmi helyzetét és tevékenységét a komplex felügyeleti vizsgálatokon túl, az általános tanulmányi felügyelői, a szakfelügyelői, megyei szinten ezen kívül a munkavédelmi szakfelügyelői vizsgálatok során is ellenőrizni kell.

34. §

A felügyeleti ellenőrzés megállapításait a művelődési intézmény vezetőjével, a társadalmi szervezetek képviselőivel meg kell tárgyalni. Határozatban kell rögzíteni a teendő intézkedéseket, azok határidejét, felelőseit, a végrehajtás ellenőrzését és annak módját.

35. §

A felügyelt intézményeknél a szocialista munkaverseny-mozgalom keretében folyó különböző versenyek (pl. pályázat Kiváló Vállalat cím elnyerésére) értékelésekor figyelembe kell venni a minisztérium munkavédelmi szervezetének és az illetékes ágazati szakszervezet munkavédelmi felügyeletének - a pályázó munkavédelmi helyzetéről, munkavédelmi tevékenysége színvonaláról - közösen kialakított véleményét.

A munkavédelmi szemle

(Az R. 41. §-ához)

36. §

(1) A munkavédelmi szemlék szempontjait, gyakorlati lebonyolítását, a szemlén résztvevők körét, gyakoriságát a 9. számú melléklet tartalmazza.

(2) A művelődési intézmény egészére kiterjedő szemlén kívül - meghatározott időközönként a munkahelyi szemle során - ellenőrizni kell a veszélyesnek minősített munkahelyeken (pl. vegyi laboratórium, gépműhely) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

Az üzemi balesetek (balesetek) statisztikai bejelentése és nyilvántartása

(Az R. 44. §-ához)

37. §

(1) Az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezést (a továbbiakban: Rk.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A művelődési intézménynél az üzemi balesetek és az egyéb balesetek (a továbbiakban: baleset) kivizsgálásának részletes rendjét az MvSz-ben a 10. számú melléklet szerint kell szabályozni.

(3) Az üzemi balesetek statisztikai bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a baleset:

a) a tanulót az oktató-nevelő munkával összefüggő tevékenység során a művelődési intézményben, illetve a nevelési-oktatási intézménybe vagy onnan a lakására (szállására) menet vagy a pedagógus felügyelet mellett szervezett üzemlátogatáson, tanulmányi sétán, kiránduláson, táborozáson, társadalmi munkán, sport-, kulturális vagy egyéb rendezvényen stb. (a továbbiakban: a tanulót nem gyakorlati foglalkozás közben),

b) a látogatót, nézőt stb. (a továbbiakban: közönség) a közönség fogadásával foglalkozó művelődési intézményben

c) az amatőr művészt és művészeti csoport tagját a művelődési intézményben rendezett előadás vagy az ehhez kapcsolódó tevékenység (pl. próba) közben érte és három napon túli keresőképtelenséget (tanulónál hiányzást) okozott.

(Az Rk. 4. §-ához)

38. §

A művelődési intézmény minden egységénél (pl. iskola, diákotthon, egyetemi kar, filmszínház, üzemrész, tár) külön üzemi baleseti naplót kell vezetni.

(Az Rk. 6. §-ához)

39. §

(1) Minden - legalább egy napi keresőképtelenséget okozó - üzemi balesetről "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-et kell felvenni. Külön nyilvántartást kell vezetni:

a) a tanulókat, a tanfolyamok résztvevőit gyakorlati foglalkozás közben vagy azzal összefüggésben ért üzemi balesetről. Megkülönböztetésül az üzemi baleseti nyilvántartásra szolgáló nyomtatvány jobb felső részén "tanulói" megjelölést kell feltüntetni;

b) a tanulókat nem gyakorlati foglalkozás közben ért balesetről a 11. számú melléklet szerinti nyomtatványon;

c) a 37. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt balesetről a 12. számú melléklet szerinti nyomtatványon.

(2) A statisztikai bejelentésre és nyilvántartásra kötelezett balesetek közül azt a balesetet kell kivizsgálni, és okait a nyilvántartás megjelölt oszlopában feltüntetni, amely

a) a dolgozót foglalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben érte;

b) a dolgozót munkába menet, illetőleg munkából jövet érte, ha a baleset a művelődési intézmény saját, bérelt, valamint engedéllyel hivatalos célra használt saját járművével történt;

c) a dolgozót hazai, illetve külföldi tartós vagy ideiglenes kiküldetése során érte, ha annak bekövetkezése és a munkaviszonyból, illetőleg más jogviszonyból folyó kötelezettség teljesítése között az okozati összefüggés fennáll;

d) a művelődési intézmény által szervezett társadalmi munkában részt vevő személyt érte;

e) a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során következett be, ha az a művelődési intézményben vagy járművén történt;

f) a bedolgozót bedolgozói munkavégzése közben érte;

g) a nevelési-oktatási intézmények, tanfolyamok tanulóit a gyakorlati képzés vagy munkafoglalkoztatás közben, vagy ezzel összefüggésben érte;

h) a tanulót nem gyakorlati foglalkozás közben érte,

i) a közművelődési intézmény közönségét érte,

j) a dolgozót munkaköri kötelezettségének megszegése során érte.

(3) A (2) bekezdés c), f) és h) pontjaiban foglalt esetekben, ha a baleset útközben következett be, a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak az irányadók.

(4) Ha az üzemi baleset a tanulót nem a nevelési-oktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés során éri, a munkáltató köteles azt bejelenteni, nyilvántartásba venni és kivizsgálni. Ezen túlmenően köteles a tanuló három napon túl gyógyuló balesetéről a nevelési-oktatási intézmény vezetőjét is értesíteni. A baleset kivizsgálásában a nevelési-oktatási intézmény képviselőjének is részt kell vennie.

(5) A tanulók - a (3) bekezdés szerinti - gyakorlati képzése során bekövetkezett baleseteiről a nevelési-oktatási intézmény vezetője negyedévenként külön tájékoztatja a nevelési-oktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló szervet.

(Az Rk. 7. §-ához)

40. §

(1) A balesetek kivizsgálása során nyert adatokat és tényeket a 23. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyeket az Rk.-ban, illetve a jegyzőkönyvnyomtatványon feltüntetett szerveknek kell megküldeni.

(2) A művelődési intézménynek a nyilvántartott balesetekről negyedévenként statisztikai jelentést kell készítenie a 14. számú melléklet szerinti nyomtatványon, amelyet

a) a tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szervének felügyelete alatt álló ágazati intézmény a felügyeleti szervének; illetve a könyvtár, a levéltár és a múzeum a megyei (fővárosi) központjának (igazgatóságának) a tárgynegyedévet követő hó 3-ig,

b) felügyelt intézmény a Tudományszervezési és Informatikai Intézet Közgazdasági Főosztály Statisztikai Osztályának* a tárgynegyedévet követő hó 3-ig[8]

küldi meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti jelentést, az ott jelzett határidőig egy példányban, az illetékes ágazati szakszervezet munkavédelmi felügyeletének is meg kell küldeni.

(4) A (2) bekezdés szerinti határidőre a nemleges jelentést nyomtatvány felhasználása nélkül kell megküldeni.

(5) A járási hivatal, a városi, a fővárosi kerületi, a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi szakigazgatási szerve, továbbá a megyei (könyvtár, levéltár, múzeum) központok (igazgatóságok) az összegyűjtött jelentések közül a tárgynegyedévet követő hó 6-ig csak a balesetet tartalmazó nyomtatványt továbbítja a megyei (fővárosi) művelődésügyi szakigazgatási szervhez, amely a jelentések alapján a 14/1. számú melléklet felhasználásával készített összesített adatokat a tárgynegyedévet követő hó 11-ig a Tudományszervezési és Informatikai Intézet Közgazdasági Főosztály Statisztikai Osztálya címére* küldi meg.[9]

(6) A Tudományszervezési és Informatikai Intézet a felügyelt intézmények, valamint a művelődésügyi szakigazgatási szervek jelentései alapján készített összesített adatokat a minisztérium munkavédelmi vezetőjének, valamint az illetékes ágazati szervezeti központok munkavédelmi felügyeleteinek, az összesített üzemi baleseti adatokat pedig a Központi Statisztikai Hivatalnak a tárgynegyedévet követő hó 15-ig köteles megküldeni.

(Az Rk. 9. §-ához)

41. §

(1) Az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó baleseteket, illetőleg áramütés és mérgezés okozta, továbbá minden csonkulásos balesetet a művelődési intézmény a minisztériumnak, valamint az illetékes ágazati szakszervezeti központ munkavédelmi felügyeletének is köteles bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett balesetekről készített baleseti jegyzőkönyvek másolatát is haladéktalanul meg kell küldeni a minisztérium munkavédelmi vezetőjének, valamint az illetékes ágazati szakszervezeti központ munkavédelmi felügyeletének.

42. §

A művelődési intézményben történt halálos üzemi baleseteket a minisztérium munkavédelmi vezetője köteles havonta a tárgyhót követő hó 10-ig a Központi Statisztikai Hivatalnak írásban jelenteni.

43. §

A foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 3/1981. (II. 14.) EüM rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében említett halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási betegségről a művelődési intézmény a minisztérium munkavédelmi vezetőjét és az illetékes ágazati szakszervezeti központ munkavédelmi felügyeletét is köteles értesíteni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

44. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából a "tanuló" kifejezés alatt a balesetek statisztikai bejelentése és nyilvántartása szempontjából az "óvodás gyermekeket" is érteni kell.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, az MvSz-t, a munkaköri leírások szükséges kiegészítését az e rendeletben foglaltaknak megfelelően - minden felügyelt intézménynek és a művelődésügyi szakigazgatási szerv felügyelete alá tartozó művelődési intézménynek - 1982. március 31-ig kell elkészítenie. A gépkezelési, technológiai, műveleti utasításokat, a karbantartási terveket és a gépkönyveket pedig 1982. december 31-ig kell elkészíteni.

45. §

(1) Ez a rendelet 1981. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg

- az oktatási intézmények testnevelési gyakorló helyeinek tisztántartási, karbantartási és egyéb követelményeiről szóló 91/1955. (O. K. 21.) OM utasítás,

- a kémiai és fizikai kísérletek végzésekor szükséges óvóintézkedések betartásáról szóló 20/1957. (O. K. 5.) OM utasítás,

- az alsó- és középfokú oktatási intézmények dolgozóinak egészségügyi ellenőrzéséről szóló 80/1957. (M. K. 14.) MM utasítás,

- az alsó- és középfokú oktatási intézményekben folytatott gyakorlati foglalkozással kapcsolatos, munkavédelmi kérdésekről szóló 129/1963. (M. K. 9.) MM utasítás és az azt módosító 103/1972. (M. K. 2.) MM utasítás,

- a tanulók baleseteinek kivizsgálásáról és bejelentéséről szóló 107/1966. (M. K. 13.) MM utasítás,

- a munkavédelmi vizsgákról szóló 147/1966. (M. K. 13.) MM utasítás.

- az alsó- és középfokú oktatási intézmények gépeinek nyilvántartásáról szóló 106/1967. (M. K. 6.) MM utasítás,

- a mérgező hatású növényvédő szerek használatának tilalmáról az általános iskolai gyakorlati foglalkozásokon tárgyú 126/1967. (M. K. 15.) MM utasítás,

- az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról szóló 101/1968. (M. K. 1.) MM utasítás,

- a dolgozók egészsége és testi épsége védelméről szóló 102/1968. (M. K. 1.) MM utasítás,

- a művelődésügyi jogszabályokban megállapított egyes hatáskörök módosításáról szóló 187/1968. (M. K. 23.) MM utasítás 5/a. pontja,

- a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM rendelet 65-73. §-ai, továbbá a 77. § és a 79. §,

- az iskolai testneveléssel és sportfoglalkozással kapcsolatos balesetelhárítási és egészségügyi feladatokról szóló 107/1973. (M. K. 4.) MM utasítás,

- az iskolai tanműhelyben foglalkoztatott szakmunkástanulók munkaruha, védőöltözet és egyéni védőeszköz juttatásáról szóló 118/1973. (14) MüM utasítás 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontjai,

- a szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM - OM számú együttes rendelet 24-29. §-ai,

- a szakmunkásképző iskolák, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák dolgozóinak munkavédelmi vizsgájáról szóló 103 1976. (Mü. K. 6.) MüM utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák, a szakközépiskolák és az egészségügyi szakiskolák tanulói üzemi baleseteinek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 114/1976. (Mü. K. 17.) MüM - OM számú együttes utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák dolgozói üzemi baleseteinek bejelentéséről, nyilvántartásáról szóló 104/1978. (Mü. K. 8.) MüM - MÉM - BkM számú együttes utasítás,

- a szakmunkásképző iskolák dolgozói egészségének és testi épségének védelméről szóló 111/1978. (Mü. K. 8.) MüM - MÉM - BkM számú együttes utasítás,

- a munkavédelmi tevékenység fejlesztéséről szóló 101/1980. (M. K. 4.) OM utasítás hatályát veszti.

(2) E rendelet mellékleteit a Művelődési Közlönyben kell közzétenni.

Pozsgay Imre s. k.,

művelődési miniszter