Tippek

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

12/1983. (VI. 30.) KPM rendelet

a polgári repülés szakszemélyzetének szolgálati engedélyeiről

A polgári repülésről szóló 1981. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 17/1981. (VI. 9.) MT rendelet 49. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:[1]

1. § (1) A polgári repülésben szakszolgálati engedélyhez kötött munkakört, illetőleg tevékenységet és ilyen munkakörbe tartozó feladatot (a továbbiakban együtt: szakszolgálat) az láthat el, akit erre a légijármű, illetőleg a repülőtér üzembentartója vagy a légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet vezetője erre kijelölt. Szakszolgálat ellátására - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - az jelölhető ki, akinek erre jogosító, érvényes szakszolgálati engedélye van.

(2) Szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok:

a) a hajózó személyzetnél:

- légijárművezető,

- rádiós,

- navigátor,

- rádiós-navigátor,

- fedélzeti mérnök (szerelő),

- légiutaskísérő,

b) az ejtőernyősöknél:

- ejtőernyős oktató,

c) a földi személyzetnél:

- légiforgalmi irányító,

- közforgalmon kívüli repülésirányító,

- repülés-üzemi tiszt,

- légijármű szerelő.

(3) Kiképzés alatt álló személy - a szakmai gyakorlat megszerzése érdekében - a szakszolgálat ellátására szakszolgálati engedély nélkül kijelölhető, ha a légijármű, illetőleg a repülőtér üzembentartója vagy a légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet vezetője által e célból kiállított, hitelesített és folyamatosan vezetett - hajózó, ejtőernyős stb. - naplója van.

(4) Kiképzés alatt álló személy szakszolgálatot a szolgálat ellátására képesített, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, erre kijelölt személy felügyelete mellett láthat el.

2. § (1) A szakszolgálati engedély - a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelően - a légijárműtípus és szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít és az egészségi (orvosi), valamint a szakmai alkalmasság megállapított határidejéig, illetőleg visszavonásig érvényes.

(2) A szakszolgálati engedély alapján

a) hajózó szakszolgálat magyar lajstromba vett légijárművön a Magyar Köztársaság területén (légterében) vagy területén (légterén) kívül (a továbbiakban: belföldön, illetőleg külföldön) látható el;

b) hajózó szakszolgálat más állam lajstromába vett légijárművön belföldön és külföldön abban az esetben látható el, ha ezt a lajstromozó állam hatósága vagy - felhatalmazás alapján - a légijármű üzembentartója engedélyezi;

c) ejtőernyős ugrás belföldön és külföldön végezhető;

d) repülésirányítás belföldön, egyéb földi szakszolgálat (légijárművek földi ellenőrzése, vizsgálata, karbantartása) belföldön és a magyar légijárművek tekintetében külföldön látható el.

(3) Hajózó szakszolgálat belföldön más állam hatósága által kiállított hajózó szakszolgálati engedély alapján - a (4) bekezdésben említett eset kivételével - kizárólag ugyanennek az államnak a lajstromába felvett légijárművön látható el.

(4) Az üzembentartó szervezet vezetője - a légügyi hatóság előzetes hozzájárulásával - nem magyar állampolgár légijárművezetőnek engedélyt adhat arra, hogy magyar légijárművet más állam hatósága által kiállított hajózó szakszolgálati engedély alapján vezessen.

3. § (1) Szakszolgálati engedélyt az a magyar, illetőleg - a (2) bekezdésben foglalt megszorítással - nem magyar állampolgár kaphat, aki

a) a szakszolgálatra - légijárműtípus és szaktevékenység szerint - meghatározott életkort betöltötte;

b) a szakszolgálatra egészségi (fizikai és pszichikai) és közbiztonsági szempontból alkalmas;

c) a szakszolgálatra - légijárműtípus és szaktevékenység alapján - meghatározott szakmai követelményeknek megfelel;

d) sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett.

(2) Hajózó szakszolgálati engedély nem magyar állampolgárnak a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Légügyi Főigazgatóságának (továbbiakban: Főigazgatóság) előzetes engedélyével adható.

(3) Közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni azt,

a) akit a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt - a Büntető Törvénykönyvben meghatározott mentesítés beálltáig;

b) akit a bíróság a szakszolgálati engedélyhez kötött járművezetéstől vagy foglalkozástól eltiltott - az ítéletben meghatározott ideig;

c) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést vagy az alkoholistákkal szemben alkalmazott kényszergyógyítást rendelt el - a kezelés eredményes befejezését követő egy évig;

d) akivel szemben szándékosan, illetőleg a légiközlekedés veszélyeztetése, vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő más gondatlan bűncselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban.

(4) Aki szakszolgálati engedély kiadását kéri, köteles az egészségi alkalmasságot három hónapnál nem régebbi, az e célra kijelölt egészségügyi szervezet által kiállított igazolással, a közbiztonsági szempontból való alkalmasságot három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványnal igazolni.

(5) A szakszolgálati engedély kiadása iránti kérelmet a Légügyi Igazgatósághoz (továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani.

(6) Az egyes szakszolgálatok ellátására jogosító szakszolgálati engedélyeket - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (1971. évi 25.tvr.) által kiadott nemzetközi szabványok és ajánlások figyelembevételével megállapított előírásoknak megfelelően - az igazgatóság adja ki.

(7) Szakszolgálati engedély kiskorú személy részére történt kiadásáról a törvényes képviselőt értesíteni kell.

4. § (1) A szakszolgálati engedély érvényességét repülőorvosi egészségi vizsgálat és sikeres szakmai vizsga alapján az Igazgatóság hosszabbítja meg.

(2) Az érvényes szakszolgálati engedély jogosítása további légijárműtípusra, illetőleg szaktevékenységre sikeres vizsga alapján kiterjeszthető.

(3) Az Igazgatóság elméleti vagy gyakorlati, illetőleg mindkét vizsga letételére kötelezheti azt, aki az ellenőrzés során szakmai alkalmassági szempontból nem felel meg a követelményeknek.

5. § (1)A szakszemélyzet tagjainak egészségi alkalmassági követelményeit a Főigazgatóség a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben állapítja meg.

(2) A Főigazgatóság állapítja meg

a) a szakszolgálatnak más állam hatósága által kiállított szakszolgálati engedély alapján történő ellátása feltételeit és az ezzel kapcsolatos szabályokat;

b) egyes szakszolgálatoknak a képesítések és jogosítások feltételeit;

c) a szakszolgálati engedély kiadásánál és meghosszabbításánál, illetőleg kiterjesztésénél - légijárműtípus és szaktevékenység szerint

- a korhatárt,

- a szakmai követelményeket és egyéb feltételeket,

- az elméleti és a gyakorlati vizsga tárgyait;

d) a vizsgabizottságok összetételét és a vizsgáztatás rendjét.

6. § (1) Az Igazgatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja, vagy az engedélyben meghatározott egyes szaktevékenységre vonatkozó jogosítást érvényteleníti, ha

a) az engedély kiadásának vagy meghosszabbításának valamely feltétele hiányzik - a feltétel teljesítésének idejéig;

b) az engedélyes a szakszolgálat ellátására egészségi szempontból alkalmatlanná vált - az alkalmatlanság időtartamára;

c) az engedély egészségi alkalmassági érvényességének határideje lejárt - az alkalmasság megállapításáig;

d) a közbiztonsági alkalmasságot kizáró, a 3. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában felsorolt okok valamelyike áll fenn - az alkalmatlanság időtartamára;

e) az engedélyes az engedély meghosszabbításához szükséges vizsgán, illetőleg az ellenőrzésen nem felelt meg - a sikeres vizsga letételéig;

f) az engedélyes vagy annak tudtával más személy az engedélyt meghamisította vagy azzal visszaélt - egy évtől három évig terjedő időtartamra.

(2) Az Igazgatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonhatja,

a)[2] a 3. § (3) bekezdésének d) pontjában említett esetben - a büntető eljárás jogerős befejezéséig;

b)[3] ha repülőbaleset, vagy rendkívüli repülőesemény (ejtőernyős esemény) vizsgálata során megállapítja, hogy az engedélyes a szakszolgálat foglalkozási szabályait megsértette vagy magatartásával a légiközlekedést veszélyeztette, de ellene büntető eljárás nem indult - három hónaptól két évig terjedő időtartamra;

c) az engedélyes a szakszolgálatot egy éven keresztül nem látta el - az újabb elméleti és gyakorlati vizsga sikeres letételéig.

(3) A szakszolgálati engedélynek a (2) bekezdés b) pontja alapján történő visszavonásához ügyészi hozzájárulás szükséges, ha a szakszolgálati engedély az engedéllyel rendelkező személy munkakörének betöltéséhez nélkülözhetetlen.

(4) A szakszolgálati engedély visszavonásának az (1) bekezdés f) pontja, illetőleg a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott időtartamát az engedély elvételének időpontjától kell számítani.

(5) A szakszolgálati engedély

- három hónapnál hosszabb időtartamú visszavonás esetében a gyakorlati,

- egy évnél hosszabb időtartamú visszavonás esetében az elméleti és a gyakorlati vizsga sikeres letétele után adható ki újból.

7. § (1)[4] A szakszolgálati engedély kiadásának díját, továbbá elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott szakszolgálati engedély helyett kiállított új engedély kiadásának díját, valamint a szakszolgálati engedélybe az érvényesség meghosszabbításának, vagy további jogosítás bejegyzésének, illetve a visszavont szakszolgálati engedély újbóli kiadásának díját külön rendelkezés állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjakat a hivatásos szakszemélyzet munkáltatója köteles a kiállító Igazgatóságnak befizetni, illetve átutalni.

8. § (1) Ez a rendelet 1983. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 6/1974. (VII. 20.) KPM rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott szakszolgálati engedélyek - az azokban foglalt bejegyzéseknek megfelelően - továbbra is érvényesek.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényerejű rendeletet az 1995. évi XCVII. törvény, a végrehajtási rendeletét a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte.

[2] A Magyar Közlöny 1983. évi 33. számában közzétett helyesbítésének megfelelő szöveg.

[3] Lásd a 14/1984. (VIII. 1.) KM rendeletet.

[4] A 7. § (1) bekezdése a 18/1987. (XII. 30.) KM rendelet 2. §-ának megfelelően módosított szöveg.