7/1983. (IX. 29.) IpM rendelet

a villamos energia hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtására kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. számú rendelettel módosított 40/1962. (XI. 11.) Korm. számú rendelet 45. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyagés Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével valamennyi hőfejlesztési célú villamos fogyasztóberendezésre (a továbbiakban: hőfejlesztő készülék),

b) a hőfejlesztő készülék alkalmazását tervezőre,

c) a hőfejlesztő készülék villamos energia ellátására szolgáló fogyasztói vezetékhálózat tervezőjére, kivitelezőjére és üzembentartójára,

d) az áramszolgáltató vállalatokra (a továbbiakban: áramszolgáltató).

(2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá:

a) az 50 liternél kisebb űrtartalmú villamos forróvíz-tároló,

b) a 10 kW-nál kisebb névleges egységteljesítményű egyéb, nem helyiségfűtés céljára szolgáló hőfejlesztő készülék

továbbá

c) a gyógyászati berendezések (pl. sterilizáló) céljára szolgáló és

d) közlekedési eszközökbe beépített hőfejlesztő készülék.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a légkondicionálásra,

b) a villamos hegesztésre,

c) az alumínium elektrolízisre,

d) a klóralkáli elektrolízisre,

e) a ferroötvözet gyártásra,

f) a műkorund gyártásra,

g) a karbidgyártásra,

h) a porkohászati zsugorításra,

i) a tojáskeltetésre,

j) a háztartási- és a nagykonyhai ételkészítésre.

2. §

A rendelet alkalmazásánál irányadó lényeges fogalmakat és meghatározásokat a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat* (a továbbiakban: VKSZ), az egyes villamos fogyasztóberendezések engedélyezéséről**, valamint a villamos energia árának megállapításáról szóló rendeletek*** tartalmazzák.

3. §

E rendeletben foglaltak megtartásának a hatósági ellenőrzése az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (a továbbiakban: ENERGIAFELÜGYELET) hatáskörébe tartozik.

II. FEJEZET

HELYISÉGFŰTES

A helyiségfűtés kiválasztása

4. §

Gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], állami költségvetési szerv, társadalmi szervezet és egyesület (a továbbiakban: jogi személy) használatában álló helyiség fűtésére villamos energiát felhasználni csak abban az esetben szabad, ha a helyiség - külön jogszabályban* meghatározott - belső hőmérsékletének biztosítására más energiahordozót felhasználó korszerű fűtési mód nem áll rendelkezésre, illetve ilyen gazdaságosan nem létesíthető vagy gazdaságosan nem üzemeltethető.

5. §

(1) Állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiség villamos energia felhasználásával való alapfűtésére a külön jogszabály* előírásainak megfelelő hőtároló helyiségfűtő berendezést (a továbbiakban: hőtároló kályha) kell alkalmazni, kivéve, ha a helyiség alapfűtési teljesítményigénye az 1,5 kW-ot nem haladja meg.

(2) Olyan helyiség fűtésére, amely a hétvégi munkaszüneti időben is - ideértve a szabadszombatot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is - állandó tartózkodás céljára szolgál (pl. portásfülke, diszpécserközpont, telefonközpont), hőtároló kályhának nem minősülő hőfejlesztő készülék (a továbbiakban: közvetlen helyiségfűtő készülék) alkalmazható, ha a helyiség fűtését egyébként biztosító fűtőberendezés ilyen időszakban való üzemeltetése nem gazdaságos.

6. §

(1) Közvetlen helyiségfűtő készülék - teljesítménytől függetlenül - alkalmazható

a) a nem állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiség időszakos, illetve kisegítő fűtésére (pl. fürdőszoba)

b) nem állandó tartózkodás céljára szolgáló épületben, ha az épület rendeltetéséből következően a fűtés üzemeltetése időszakosan, illetve előre nem látható időpontban válik szükségessé (pl. idényjellegű üdülő)

c) ideiglenes jellegű épületben (pl. felvonulási épület)

d) ha a villamos helyiségfűtés alkalmazása kisegítő jelleggel, átmenetileg a helyiség állandó alapfűtését biztosító berendezés üzemzavara esetén, az üzemzavar elhárításának időtartamára válik szükségessé.

(2) Lakás esetén - alapfűtésként - közvetlen helyiségfűtő készülék alkalmazható, ha az állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiség alapfűtési teljesítményigénye 1,5 kW-ot nem halad meg.

Helyiségfűtés engedélyezése

7. §

(1) Telepszerű többszintes lakásépítés (a továbbiakban: lakótelep) esetén a lakó- vagy egyéb rendeltetésű épület állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiségeinek alapfűtésére villamosenergiafelhasználást tervezni csak az ENERGIAFELÜGYELET engedélye alapján szabad.

(2) Jogi személy a használatában álló helyiség fűtésére hőtároló kályhát a 4-6. §-okban foglaltak figyelembevételével és az ENERGIAFELÜGYELET engedélye alapján alkalmazhat.

(3) Az ENERGIAFELÜGYELET megfelelő műszaki-gazdasági indokok alapján engedélyezheti állandó tartózkodás céljára szolgáló helyiség villamos alapfűtésére közvetlen helyiségfűtő készülék alkalmazását

8. §

(1) Az engedélyt

a) lakótelep beruházás esetén az összevont beruházási javaslat kidolgozása során, ha összevont beruházási javaslat nem készül, a beruházási program kidolgozása során

b) egyéb esetben a helyiségfűtő készülék megrendelése (beszerzése) előtt kell kérni.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelmet a lakótelep teljes körű (fűtési, használati melegvíz készítési és főzési célú) energiahordozó-felhasználási adataival kiegészítve kell benyújtani. Ha a tervezett más energiahordozó felhasználásához is engedély szükséges, az erre irányuló kérelem részeként kell a villamosenergiafelhasználás iránti kérelmet előterjeszteni.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fűtőkészülék névleges egységteljesítményét és darabszámát,

b) indokolást arra, hogy miért célszerű a hőtároló villamos fűtés más energiahordozón alapuló fűtési móddal szemben, illetve a villamos fűtés indokoltsága mellett nem hőtároló villamos fűtést alkalmazni,

c) közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó fogyasztó esetén az áramszolgáltató írásbeli nyilatkozatát, hogy a tervezni kívánt villamos fűtés teljesítményigényét ki tudja elégíteni.

III. FEJEZET

A VILLAMOSENERGIA-FELHASZNÁLÁS IDŐBELI KORLÁTOZÁSA

Helyiségfűtő készülékek hálózatra kapcsolása

9. §

(1) A hőtároló kályha felfűtésére szolgáló fűtőtestet kizárólag

a) az éjszakai időszakban (a továbbiakban: felfűtési időszak) és

b) a nappali időszak mérsékelt, illetve kisterhelésű időszakában (a továbbiakban: ráfűtési időszak)

szabad a hálózatra kapcsolni (a továbbiakban együtt: völgyidőszakok).

(2) A közvetlen helyiségfűtő készüléket, amelynek maximális beépített fűtőteljesítménye az 1,5 kW-ot meghaladja - ideértve a villamos fűtésűre átalakított cserépkályhát, valamint a hőtároló kályha tartozékát képező, közvetlen fűtést adó (nem a hőtároló mag felfűtését szolgáló) fűtőtestét is - kizárólag a csúcsidőszakon kívüli időszakban szabad a hálózatra kapcsolni.

10. §

(1) A hőtároló kályha felfűtésére szolgáló fűtőtestet és az 1,5 kW-ot meghaladó maximális fűtőteljesítményű közvetlen helyiségfűtő készüléket a vonatkozó szabvány* előírásainak megfelelő módon felszerelt időprogramkapcsolón és más fogyasztóberendezés ellátását nem szolgáló vezetéken keresztül kell a fogyasztásmérő-berendezéshez csatlakoztatni.

(2) A fogyasztói vezetékhálózat megfelelő kialakításával, valamint az időprogram-kapcsoló felszerelésével kapcsolatos kötelezettségekre a VKSz rendelkezései az irányadók.

11. §

(1) A 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott vételezési korlátozást és a 10. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni arra az 1975. december hó 31. napja előtt üzembe helyezett közvetlen helyiségfűtő készülékre

a) amelyet az áramszolgáltató nem látott el időprogramkapcsolóval, vagy

b) amelynek használatára e rendelet hatálybalépése előtt kötött villamos energia közszolgáltatási szerződés nem tartalmaz időbeli korlátozást.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a fogyasztó névleges csatlakozási teljesítmény bővítési igényének kielégítését az áramszolgáltató a közvetlen helyiségfűtő készülék időkorlátozásának a megvalósításához kötheti.

Villamos forróvíz-tárolók hálózatra kapcsolása

12. §

Az 50 literes vagy ennél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíz-tárolót a 10. §-ban foglalt előírásoknak megfelelően kell a fogyasztásmérő berendezéshez csatlakoztatni. Nem kell az időprogram-kapcsolót felszerelni - csak a felszerelési helyét kell biztosítani - ahhoz a forróvíztárolóhoz, amely - a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint -időkorlátozás nélkül hálózatra kapcsolható.

13. §

(1) A 80 literes vagy ennél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíztárolót kizárólag a csúcsidőszakon kívüli időszakban szabad a hálózatra kapcsolni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vételezési korlátozást nem kell alkalmazni arra a forróvíztárolóra, amely

a) 1975. december hó 31. napja előtt már üzemben volt és amelyet az áramszolgáltató nem látott el időprogramkapcsolóval, vagy amelynek használatára e rendelet hatálybalépése előtt kötött villamosenergia közszolgáltatási szerződés nem tartalmaz időbeli korlátozást

b) olyan üdülőterületen üzemel, ahol a helyi elosztóhálózat terhelési viszonyai lehetővé teszik a forróvíz-tárolók csúcsidőszaki villamos energia vételezését. Az ilyen hálózati körzeteket az áramszolgáltató az ENERGIAFELÜGYELET, területi szervével egyetértésben jelöli ki.

(3) A fogyasztó az áramszolgáltatótól az 50 literes vagy ennél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíz-tárolójának kizárólag a völgyidőszakokban (9. §) történő bekapcsolását is kérheti.

(4) Az áramszolgáltató köteles a (3) bekezdés szerinti kérelmet - az időprogram-kapcsoló és a megfelelő fogyasztásmérő felszerelésével - teljesíteni, ha a fogyasztó az ehhez szükséges feltételeket megteremtette.

(5) A fogyasztó kérheti a villamos forróvíz-tárolójának kizárólag völgyidőszakokban történő bekapcsolásról az (1) bekezdésben meghatározott üzemmódra történő átállítását. Az áramszolgáltató ezt az igényt, csak abban az esetben köteles kielégíteni, ha a helyi elosztóhálózat terhelési viszonyai erre lehetőséget adnak.

Hálózatra kapcsolási időtartamok

14. §

(1) Az áramszolgáltató köteles 24 óránként a völgyidőszakokban (9. §)

a) a hőtároló kályhák részére összesen legalább 8 óra időtartamú felfűtési, illetve ráfűtési lehetőséget biztosítani,

b) a kizárólag a völgyidőszakokban hálózatra kapcsolható forróvíztárolók részére összesen legalább 6 óra időtartamú felfűtési, illetve ráfűtési lehetőséget biztosítani, amelyből legalább 3 óra az éjszakai időszakban legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felfűtési, illetve ráfűtési időtartamoknak a völgyidőszakokon belüli kezdetét a villamosenergia-rendszer ráfűtési időszaki terhelhetőségére vonatkozóan a Magyar Villamos Művek Tröszt (a továbbiakban: MVMT) által kiadott szempontok és a helyi elosztóhálózat terhelési viszonyai alapján - a fogyasztó körülményeit is figyelembe véve - az áramszolgáltató, határozza meg.

(3) Azoknak a forróvíz-tárolóknak, amelyeknek a gyárilag beépített fűtőteljesítménye nem biztosítja a 6 óra időtartam alatti egyszeri teljes felfűtést, tehát amelyeknek a fajlagos fűtőteljesítménye 12 W/liternél kisebb, a fogyasztó bejelentésére az áramszolgáltató köteles - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően - 24 óránként 8 óra időtartamú felfűtési illetve ráfűtési lehetőséget biztosítani.

(4) Az áramszolgáltató az (1) bekezdésben előírt összes felfűtési illetve ráfűtési időtartamokat - a völgyidőszakokon belül - 24 óránként legfeljebb 9 órára növelheti (időtartam hosszabbítás), ha azt a helyi elosztóhálózat terhelési viszonyai lehetővé teszik.

(5) A (4) bekezdésben említett időtartam hosszabbítást az áramszolgáltató jogosult megszűntetni, ha a helyi elosztóhálózat terhelési viszonyai megváltoznak.

(6) Az áramszolgáltató köteles a kizárólag csúcsidőszakon kívül hálózatra kapcsolható hőfejlesztő készülékek részére a teljes nappali és éjszakai időszakban felfűtési lehetőséget biztosítani.

IV. FEJEZET

NAGYTELJESÍTMÉNYŰ HŐFEJLESZTŐ KÉSZÜLÉKEK

15. §

A 10 kW vagy ennél nagyobb névleges egységteljesítményű hőfejlesztő készüléket villamosenergia-felhasználási engedély alapján szabad üzembehelyezni.

16. §

(1) A 10 kW vagy ennél nagyobb névleges egységteljesítményű hőfejlesztő készülék alkalmazását tervezni, beruházást megkezdeni, illetve azt beszerezni előzetes engedély alapján szabad. Az előzetes engedély iránti kérelmet a beruházónak (üzembentartónak) a beruházási javaslat kidolgozása során, ha beruházási javaslat nem készül a beruházási program kidolgozása során, ha beruházási program sem készül a beruházás engedélyezése (jóváhagyása) előtt kell benyújtania az ENERGIAFELÜGYELET-hez.

(2) Az előzetes engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a tervezett hőfejlesztő készülék (berendezés) rövid műszaki leírását,

névleges egységteljesítményét és darabszámát, egyéb fontosabb jellemző adatait,

b) részletes indokolást - szükség esetén műszaki-gazdasági számítást - arról, hogy az adott esetben a villamos energiának hőfejlesztési célra történő felhasználása milyen mértékben felel meg az általános energiagazdálkodási (ezen belül a villamosenergia- és teljesítménygazdálkodási) előírásoknak, illetve a gazdaságossági követelményeknek.

(3) Ha a kérelem teljesítése indokolt, az ENERGIAFELÜGYELET előzetes engedélyt ad.

(4) A (3) bekezdésben említett előzetes engedély alapján beszerzett, illetve telepített (telepítés alatt álló) hőfejlesztő készülék üzembehelyezése előtt a beruházónak illetve az üzembentartónak (fogyasztónak) a hőfejlesztő készülékre villamos energia felhasználási engedélyt kell kérni. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a hőfejlesztő készülék

megnevezését,

típusát (típusszámát),

gyártóját,

darabszámát,

termikus célú névleges teljesítményfelvételét (kW),

üzembehelvezésének várható időpontját,

b) az ENERGIAFELÜGYELET által az előzetes engedélyben esetleg előírt egyéb adatokat.

(5) Az ENERGIAFELÜGYELET - ha a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglalt adatok az előzetes engedélyben foglaltakkal megegyeznek - a bejelentett hőfejlesztő készüléket (berendezést) nyilvántartásba veszi és arra "Villamos energia felhasználási engedély"-t ad, amelynek alapján a hőfejlesztő készülék (berendezés) üzembe helyezhető.

(6) Az ENERGIAFELÜGYELET az előzetes engedély, illetve a villamos energia felhasználási engedély megadását, valamint a felhasználási engedélyben az üzemeltetést feltételekhez kötheti.

(7) Az ENERGIAFELÜGYELET a villamos energia felhasználási engedélyt - ha az ahhoz szükséges adatok [(4) bekezdés a) pont] rendelkezésre állnak - az előzetes engedély mellőzésével is megadhatja.

17. §

Az ENERGIAFELÜGYELET az engedély iránti kérelmekkel kapcsolatban az üzembentartótól a 16. § (2) illetve (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenő adatokat is kérhet, valamint helyszíni vizsgálatot tarthat. A helyszíni vizsgálat költségeit az ENERGIAFELÜGYELET viseli.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §

A 10. és 12-14. §-okban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni teljesítménydíjas árszabás szerinti elszámolással vételező fogyasztó esetén.

19. §

A rendeletben nem szabályozott - különösen a hőfejlesztő készülékek (berendezések) üzemeltetéséhez szükséges teljesítmény, illetve többletteljesítményigény kielégíthetőségével kapcsolatos - kérdésekben a VKSz, illetve az annak kiadásáról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

20. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. egyidejűleg hatályát veszti a 13/1975. (XII. 31.) NIM számú rendelet és az azt módosító 7/1979. (VI. 26.) NIM számú rendelet, továbbá az 5/1978. (IX. 28.) NIM számú rendelet.

(2) A 7. § (2) bekezdésében előírt engedélyezési kötelezettség e rendelet hatálybalépésekor már üzemeltetett hőtároló kályhákra nem terjed ki.

(3) A 15-17. §-okban előírt engedélyezési kötelezettség e rendelet hatálybalépésekor már üzemeltetett 10 kW-os vagy ennél nagyobb, de 30 kW-ot el nem érő névleges egységteljesítményű hőfejlesztő készülékre nem terjed ki.

Méhes Lajos s. k.,

ipari miniszter