10/1984. (VI. 27.) KM rendelet

a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról

A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. rendelet - 22/1984. (VI. 14.) MT rendelettel módosított - 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:[1]

1. § (1) A rendelet hatálya a vasútnak minősülő nyomvonalon közlekedő

a) vasúti vontató,

b) vasúti önhajtású,

c) vasúti vontatott és

d) egyéb különleges rendeltetésű

járművekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a bányavasúti járművekre.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó járművek csak típus- és üzembehelyezési engedély alapján üzemeltethetők.

(2)[2] A típusengedélyt és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az üzembe helyezési engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) adja ki.

(3)[3] A helyi közforgalmú vasúti járművek üzembehelyezési engedélyének kiadása a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet hatáskörébe tartozik.

3. § (1) Típusengedély szükséges:

a) új típusú jármű gyártására és beszerzésére,

b) régi típusú jármű olyan átalakítására, amelynek során a korábbi típusengedély meghatározó adatait (a rendelet 1. számú melléklete) érintő változtatást hajtottak végre (a továbbiakban: átalakítás).

(2) Új típusúnak kell tekinteni minden olyan járművet, amelynek típusára Magyarországon engedélyt még nem adtak ki.

4. § Nem szükséges típusengedély:

a) előzetes típusengedély alapján gyártott, próbafutást végző járművekre,

b) külföldi megrendelésre gyártott, Magyarországon csak próbafutást végző járművekre,

c) nemzetközi egyezmény vagy megállapodás alapján közlekedő járművekre.

5. § (1) A típusengedély lehet:

a) előzetes típusengedély: a tervdokumentáció vizsgálata alapján kiadott engedély, mely szerint az első jármű gyártása, beszerzése, illetőleg átalakítása megkezdhető;

b) végleges típusengedély: az előzetes típusengedély alapján gyártott, beszerzett, illetőleg átalakított jármű típusvizsgálatát követően kiállított engedély, amelynek alapján a sorozatgyártás és beszerzés megkezdhető, továbbá a prototípus üzembehelyezhető.

(2) Az előzetes, illetőleg végleges típusengedély iránti kérelemhez a rendelet 2. számú mellékletében foglaltakat kell csatolni.

6. § (1) Az előzetes típusengedély kiadását:

a) belföldön gyártásra kerülő jármű esetében a gyártás megkezdése előtt legalább 3 hónappal a gyártó vállalatnak,

b) külföldről beszerzésre kerülő jármű esetében a külkereskedelmi szerződés megkötése előtt legalább 3 hónappal a külkereskedelmi vállalatnak, illetőleg a külkereskedelmi joggal felruházott vállalatnak,

c) járműátalakítás esetén annak megkezdése előtt legalább 3 hónappal a jármű üzembentartójának

kell kérnie.

(2) A végleges típusengedély kiadását a jármű üzembentartójának kell kérnie.

7. § A típusengedély iránti kérelemről az engedélyező hatóság vizsgálat alapján dönt. Ennek során:

a) megállapítja a járműtípus azonosításához szükséges típusmeghatározó adatokat,

b) vizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályban, műszaki előírásban, valamint a szabványokban meghatározott, illetőleg az üzembehelyezéssel elérni kívánt követelményeknek.

8. § (1) A típusengedély alapján sorozatban gyártott, beszerzett, valamint átalakított jármű első üzembehelyezése csak hatósági engedély alapján történhet.

(2) A hatósági engedélyben a hatóság tanúsítja, hogy a jármű az előzetes típusengedélyben rögzített műszaki elkőírásoknak, a személyi, forgalmi, valamint a vagyonbiztonsági követelményeknek megfelel.

(3) Az engedély kiadásához szükséges mműszaki vizsgálatok elvégzésével a hatóság erre alkalmas intézményt, illetőleg a közforgalmú vasutak üzembentartóját is megbízhatja.

9. § A rendelet 1. §-ában felsorolt járművek állandó üzem- és forgalombiztos állapotban tartásáért az üzembentartó a felelős. Ennek érdekében a járművek szabványokban meghatározott időszakos vizsgálatainak és javításának elvégzéséről, illetve elvégeztetéséről köteles gondoskodni.

10. §[4] A KKF jogosult:

a) minden üzembehelyezett vasúti jármű üzem- és forgalombiztos állapotát,

b) az üzembentartó által elvégzett, vagy elvégeztetett időszakos vizsgálatok előírásszerű megtartását

esetenként ellenőrizni.

11. § A típusengedély kiadásával és az első üzembehelyezéssel összefüggő hatósági eljárások díjait külön jogszabály* állapítja meg.[5]

12. § Ez a rendelet 1984. július hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 10/1984. (VI. 27.) KM rendelethez

A típusengedély meghatározó műszaki adatai:

a) a jármű típusa és sorozatjele,

b) a nyomtávolság,

c) a szerkesztési szelvény,

d) tengelyek száma,

e) a vonó- és ütközőkészülék típusa,

f) a jármű hossza,

g) a jármű saját tömege,

h) a legnagyobb tengelyterhelés,

i) a bejárható legkisebb pályaívsugár,

j) a járműre engedélyezett legnagyobb sebesség,

k) a fékberendezés típusa,

l) vontatójármű esetén az energiaátalakító berendezés rendszere.

2. számú melléklet a 10/1984. (VI. 27.) KM rendelethez

1. Az előzetes típusengedély kiadása iránti kérelemhez négy példányban csatolni kell:

a) a jármű részletes műszaki leírását,

b) a jármű jellegtervét,

c) a jármű ívbe való beállásának vizsgálatát,

d) a jármű szelvényvizsgálatát és szűkítési számítását,

e) a jármű kerékpárjainak összeállítási rajzát, a kerékpár tengelyszilárdsági számítását,

f) a jármű fékvázlatát éls fékszámítását,

g) a jármű tüzrendészeti jellemzőit,

h) a jármű munka- és környezetvédelmi szempontból való elbírálásához szükséges adatokat,

i) a jármű tervezett darabszámát,

j) a járművet gyártó vállalat megnevezését és címét,

k) a közforgalmú vasút üzembentartójának nyilatkozatát a jármű üzemeltetési és gyártási feltételeire vonatkozóan,

l) a sajáthasználatú vasút üzemeltetésére vonatkozó végrehajtási utasítást.

A felsorolt dokumentációból csak az a) és b) pontban foglaltakat kell csatolni abban az esetben, ha a jármű megfelel az UIC, ORE, OSZZSD, illetőleg a KGST előírásoknak.[6]

2. A végleges típusengedély kiadása iránti kérelemhez 4 példányban csatolni kell:

a) a gyártó és megrendelő nyilatkozatát, hogy a jármű az előzetes típusengedélynek megfelelően készült el,

b) a típusvizsgálati és mérési jegyzőkönyveket,

c) a munkavédelmi minősítést.

3. Az engedélyező hatóság indokolt esetben további dokumentációk csatolását rendelheti el, illetőleg bizonyos dokumentációk csatolásától eltekinthet.