11/1984. (VI. 27.) KM rendelet

a vasúti járművekre szerelt és egyéb vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről

A vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 40/1968. (X. 31.) Korm. számú rendelet - 22/1984. (VI. 14.) MT számú rendelettel módosított - 9. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ipari miniszterrel és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya:

a) a vasúti járművekre szerelt, továbbá a közforgalmú vasutak kezelésében levő mozdonyeredetű, vagy vasúti járműre szerelt egyéb gőzfejlesztőkkel megegyező típusú kazánokra és fűtött nyomástartó edényekre,

b) a vasúti járművekre szerelt - vontatás, illetőleg szállítás alatt is túlnyomás alatt álló -nyomástartó edényekre,

c)[1]

terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt berendezések közül nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a 25 l-nél kisebb űrtartalmú berendezésekre, ha a használati nyomásuk (p) (bar) és űrtartalmuk (v) (liter) szorzata nem több 200-nál,

b) azokra a központi fűtést ellátó, melegvizet előállító kazánokra, amelyekből vízelvételi lehetőség nincs, ha a kazán tágulási tartállyal van ellátva, és a kazán, valamint a tágulási tartálya közötti szintkülönbözőséget legfeljebb 40 méter;

c) a Magyarországon külföldi megrendelésre gyártott vasúti járművek nyomástartó edényeire.

2. §

(1)[2] A rendelet hatálya alá tartozó kazán és nyomástartó edény csak a vasúti közlekedési hatóság által jóváhagyott dokumentáció alapján gyártható.

(2) A dokumentációnak tartalmaznia kell a kiviteli rajzokat, a számításokat, a műszaki leírást és a kezelési utasítást.

(3)[3] A külföldről beszerzett járműre szerelt - a rendelet hatálya alá tartozó - kazánok és nyomástartó edények akkor hozhatók forgalomba, illetve akkor helyezhetők üzembe, ha a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban letelepedett meghatalmazott képviselője megfelelőségi nyilatkozatot csatolt.

3. §

(1)[4] A kazánt és nyomástartó edényt első ízben az üzemeltető - műszaki vizsgálat alapján - helyezheti üzembe.

(2) Javítás utáni üzembehelyezéshez az (1) bekezdés szerinti műszaki vizsgálat nem szükséges.

(3)[5] Kazánbiztosként az foglalkoztatható, akit a vasúti közlekedési hatóságnál vezetett nyilvántartásba felvettek.

4. §

(1)[6] Amennyiben a kazánbiztos a műszaki vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény üzemeltethető, arról tanúsítványt állít ki.

(2) A tanúsítvány kiadása esetén a kazánbiztos a kazán, illetőleg a nyomástartó edény azonosító tábláját acélbélyegző lenyomatával hitelesíti.

(3) A vizsgálat eredményét és a tanúsítvány kiadását a kazán, illetőleg a nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.

(4) Amennyiben a kazánbiztos a vizsgálat eredményeként a kazánt illetőleg a nyomástartó edényt üzemeltetésre alkalmatlannak találja, ezt ugyancsak be kell jegyeznie a nyilvántartási könyvbe.

(5)[7]

5. §

(1) A kazán és nyomástartó edény időszakos vizsgálatának elvégzése a berendezés üzemeltetőjének a feladata. Az üzemeltető felelős azért is, hogy a kazán, illetőleg a nyomástartó edény az időszakos vizsgálatok közötti időtartam alatt üzembiztos állapotban legyen.

(2) Az időszakos vizsgálat elvégzését és annak eredményét a kazán, illetőleg nyomástartó edény nyilvántartási könyvébe be kell jegyezni.

6. §[8]

A rendelet hatálya alá tartozó berendezésekkel kapcsolatos üzemeltetői feladatok teljesítését a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzi.

7. §

(1) A rendelet alkalmazása szempontjából:

a) kazán: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának kitett, illetőleg villamosenergiával fűtött berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 1 bar nyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet és a benne termelt hőenergiát a berendezésen kívül hasznosítják;

b) nyomástartó edény: az égéstermékek vagy vegyi reakciótermékek közvetlen fűtőhatásának, illetőleg villamosenergia fűtőhatásának ki nem tett berendezés töltetétől függetlenül, ha abban 0,7 bar túlnyomásnál nagyobb nyomás van, vagy keletkezhet.

(2)[9]

8. §

Ez a rendelet 1984. július hó 1. napján lép hatályba.

Pullai Árpád s. k.,

közlekedési miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2003.08.23.

[2] Módosította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[3] Megállapította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[4] Módosította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[5] Módosította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[6] Módosította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[7] Hatályon kívül helyezte a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01.

[8] Módosította a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01.