14/1984. (VIII. 22.) MM rendelet

a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet módosításáról*[1]

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Oktatási intézményben pedagógus, oktató, illetőleg ügyintéző munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt, büntetlen előéletű személy alkalmazható."

2. §

(1) Az R. 5. §-át megelőző, zárójelben levő szöveg helyébe a következő lép:

"(Az Mt. 22-23. §-ához és az Mt. V. 12-14. §-ához, valamint az Mt. V. 17. § (1) bekezdéséhez)"

(2) Az R. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Munkaviszonyban álló színész, magánénekes, magántáncos; énekes, hangszeres, táncos szólista; rendező, díszlet- és jelmeztervező e munkakörökben - vendégként - csak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízás) keretében foglalkoztatható."

3. §

(1) Az R. a 6. §-át követően, a következő zárójelben levő szöveggel egészül ki:

"[Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdéséhez, az Mt. V. 19. §-ához és az Mt. 35. §-ához]"

(2) Az R. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményben a vezetői (igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezető óvónői stb.) feladatkörre, valamint a vezetői és felügyelői pótlékkal díjazott feladatra való beosztás, illetőleg annak megszüntetése a munkaszerződés módosítását eredményezi, amely csak közös megegyezéssel történhet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az 1974. évi 7. számú törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó vezetőkre, továbbá a fegyelmi határozattal történő áthelyezésre vagy bércsökkentésre.

(2) Közös megegyezés szükséges abban az esetben is, ha

a) az iskolában tanító pedagógust - azonos munkáltató esetén is - bentlakásos oktatási intézménybe vagy ilyen intézményből iskolába osztják be;

b) a pedagógusnak az új beosztás szerinti munkaköréhez nincs meg a megfelelő képesítése.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb feladatváltozás nem minősül a munkakör megváltozásának és ezért ahhoz közös megegyezés nem szükséges még akkor sem, ha ennek folytán pótlék megállapítására vagy megszüntetésére kerül sor, illetőleg, ha a 10. §-ban említett kötelező óraszám mértéke módosul, kivéve annak teljes megszűnését."

4. §

Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Művelődési szervezetnél - kivéve a pedagógust - a két vagy több műszakos munkarendben dolgozók, továbbá a két vagy több műszakban üzemelő kulturális intézmény dolgozói részére, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) megállapított, hetenként egynél több szabadnap is biztosítható. Az idényszerűen működő kulturális intézmény (pl. színház, zene- és táncművészeti intézmény) dolgozója részére, valamint az oktatási intézmény ügyintéző, ügyviteli és fizikai munkakört betöltő dolgozója részére a szabadnap a munkaügyi szabályzatban meghatározottak szerint, a következő idény (színházi évad stb.), illetve tanév megkezdéséig összevontan is kiadható."

5. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté a művészeti dolgozók munkavégzési kötelezettségének kereteit - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - a 6. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) határozza meg. A munkáltató és a művészeti dolgozó a munkavégzési kötelezettség mértékében - az adott munkakörre meghatározott munkavégzési kötelezettség keretei között - a munkaszerződésben állapodik meg.

(2) A színházi zenekar, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté zenekara dolgozójának éves szolgálatszáma háromszáznyolcvanöt, amely havonta nem haladhatja meg a negyven szolgálatot; a Fővárosi Operettszínház zenekara dolgozójának éves szolgálatszáma háromszázötven, amely havonta a harmincöt szolgálatot nem haladhatja meg; az opera, a szimfonikus zenekar éves szolgálata háromszáznyolc, amely havonta a harminckét szolgálatot nem haladhatja meg. Egy szolgálat időtartama szimfonikus zenekar esetében három óra, a többi zenekar esetében négy óra. Ez utóbbi alól kivételt képez:

a) a bemutató előtt négy próba, amely közül kettőnek az időtartama nem esik korlátozás alá, kettőnek pedig az időtartama öt óráig terjedhet, továbbá

b) az előadás, amelyen a szolgálat időtartamát az előadás időtartama határozza meg."

6. §

(1) Az R. 15. §-át megelőző, zárójelben levő szöveg helyébe a következő lép:

"[Az Mt. 39. §-ához, az Mt. V. 43. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. 41. §-a (1) bekezdéséhez, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. és 39. §-ához, valamint a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-ához]"

(2) Az R. 15. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"15. § (1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté művészeti dolgozója munkaszerződésében megállapított fellépés, valamint a 12. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálatot meghaladóan elrendelt fellépés, illetőleg szolgálat, továbbá az egy szolgálatra előírt időtartamon felül végzett munka minősül túlmunkának. A munkaszerződésben megállapított fellépésszámot meghaladóan elrendelt túlmunka díjazásának mértékét az irányadó jogszabály munkakör szerinti bértételeinek alapulvételével, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell meghatározni.

(2) A teljesítménytől függő vagy azzal kombinált bérforma alkalmazása esetén - a teljesített fellépések számára tekintet nélkül - a 24/B § (2) bekezdése szerinti díjazást kell alkalmazni.

(3) A színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél, a műhelyvezető munkakörbe sorolt dolgozó részére egy színházi évadban (költségvetési évben) legfeljebb ötszáz túlóra rendelhető el, amelyért a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) meghatározott feltételek és mérték szerinti túlóraátalány állapítható meg."

7. §

(1) Az R. 24. §-át megelőző, zárójelben levő szöveg helyébe a következő lép:

"[Az Mt. V. 59. §-ához a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. §-a (3) bekezdéséhez, a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 11. §-ához, valamint 22. §-ának (4) bekezdéséhez és (5) bekezdése a) pontjához]"

(2) Az R. az alábbi 24/A. §-sal egészül ki:

"24 A § (1) A zenekari tag túlmunkadíjának kiszámításánál a szolgálatszám túlteljesítése esetén, évi személyi alapbérének egy szolgálatra eső hányadát, az egy szolgálat időtartamát meghaladó túlmunka esetén havi személyi alapbérének a havi törvényes munkaidő egy órára eső hányadát kell alapul venni.

(2) Az (1) bekezdésben említett évi személyi alapbér megállapításánál az utolsó négy negyedévet kell alapul venni.

(3) A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazását a munkaügyi szabályzatban megállapított túlóraátalány nem foglalja magában."

(3) Az R. az alábbi 24/B §-sal egészül ki:

"24/B. § (1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - teljesítménytől függő vagy azzal kombinált bérformát alkalmazhat, amelyről a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell rendelkezni.

(2) A művészeti dolgozók fellépésenként történő díjazásának alsó- és felső határáról, az irányadó jogszabály munkakör szerinti bértételeinek alapulvételével, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell rendelkezni.

(3) Balettmesteri pótlék jár a más művészi feladat végzése melletti balettmesteri feladat ellátásáért, e megbízatás időtartamára. E pótlék nem haladhatja meg a balettmester munkakörre irányadó bértétel alsó határának ötven százalékát.

(4) Működési pótlék illeti meg az énekkari és a zenekari ügyelőt, az énekkari szólamvezetőt és a statisztavezetőt, e megbízatása időtartamára. E pótlék nem haladhatja meg az ének-tánckari tag munkakörre irányadó bértétel alsó határának harminc százalékát."

8. §

Az R. a 26. § után a következő címmel és az alábbi 26/A. §-sal egészül ki:

"Letelepedési segély

26/A. § (1) Azt a pedagógust, akit a rendelet hatálybalépése után területi pótlékra kijelölt oktatási intézményhez neveznek ki, illetőleg helyeznek át, 3000-25 000 Ft letelepedési segélyben lehet részesíteni, a munkáltatóval - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - kötött megállapodás alapján. A megállapodásnak tartalmaznia kell a letelepedési segély összegét, a munkáltatónál munkaviszonyban kötelezően töltendő idő tartamát és a megállapodás megszegésének következményeit.

(2) Nem köthető megállapodás, oklevelének megszerzéséig, a csak érettségi bizonyítvánnyal rendelkező pedagógussal.

(3) A letelepedési segély a pedagógusnak csak egyszer fizethető.

(4) A megyei tanács vb művelődési szakigazgatási szervének vezetője - a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságával egyetértésben - állapítja meg azt, hogy a letelepedési segély milyen körben és mértékben adható, valamint elveket határoz meg a munkáltatóval kötendő megállapodás főbb szempontjaira vonatkozóan, ideértve a munkáltatónál három-öt év között munkaviszonyban kötelezően töltendő idő tartamát, továbbá az abba beszámítandó időtartamokat."

9. §

(1) Az R. 1. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő lép:

"10. Oktatón: a felsőoktatási intézményben nevelő-oktató munkát végző, oktatói munkakörbe besorolt dolgozót, valamint a munkaköri pótszabadságra való jogosultság szempontjából a nevelő-oktató munkát végző, gyakorlati oktatói (szakoktatói) feladatokat ellátó dolgozót;"

(2) Az R. 1. számú melléklete a következő 13-14. ponttal egészül ki:

"13. művészeti dolgozón: színészt, magánénekest, magántáncost, énekes, hangszeres, táncos szólistát, rendezőt, játékmestert, dramaturgot, karmestert, balettmestert, korepetítort, díszlet-jelmeztervezőt, zenekari tagot, ének-, tánckari tagot, ügyelőt, súgót, segédrendezőt, ideiglenes, gyakorlatos színészt, ideértve a nem színházban zene- és táncművészeti intézményben ilyen feladatot ténylegesen ellátó dolgozót, továbbá az artistát;

14. fellépésen: a 13. pontban felsorolt munkakörben végzett feladatat."

(3) Az R. 2. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A művelődési célú országos egyesületnek, társadalmi szervezetnek a vezető tisztségviselőjével kötött munkaszerződés érvényességéhez a Művelődési Minisztérium hozzájárulását be kell szereznie.".

(4) Az R. 5. számú mellékletének B) 3. a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. A tanácsi oktatási intézmény vezetője kinevezési (alkalmazási) jogkörének gyakorlása során:]

"a) helyettesét, illetőleg helyetteseit (a vezetőhelyettesi pótlékban részesülő igazgató- és vezetőhelyetteseket, valamint az irányítása alá tartozó nem önálló intézmény vezetőjét) a fenntartó tanács vb művelődési szakigazgatási szerve vezetőjének véleménye meghallgatásával nevezi ki (alkalmazza);

b) az önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági vezetőjét, illetőleg a gazdasági vezetést ellátó gondnokát vagy ügyintézőjét a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője, községi intézmény esetében az arra illetékes város-, illetve nagyközségkörnyék székhely tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője véleményének meghallgatásával nevezi ki (alkalmazza);"

(5) Az R. 5. számú melléklete a következő B/6. ponttal egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi 6. pont 7. pontra változik:

"6. A Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartozó művelődési intézmények közül

a) az intézmény vezetőjének

a Művelődéskutató Intézet, az Oktatáskutató Intézet, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, az MM Vezetőképző és Továbbképző Intézet, az Országos Diáksport Iroda és Diákszállás, a Balatoni Úttörőváros (Zánka), a Fóti Gyermekváros, a nevelőintézetek, az Állami Népi Együttes, az Állami Gorkij Könyvtár, a Népművelési Intézet és a Pesti Vigadó igazgatóhelyettesi, a Magyar Állami Operaház főtitkári, az Országgyűlési Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, az Új Magyar Központi Levéltár és az országos múzeumok főigazgatóhelyettesi, a Népszínház ügyvezető igazgatói és zeneigazgatói, valamint az Országos Oktatástechnikai Központ főosztályvezetői;

b) a Központi Múzeumi Igazgatóság vezetőjének az országos múzeumok és a Helikon Kastélymúzeum gazdasági igazgatói;

c) a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a Vármúzeum (Esztergom) igazgatói

munkakört betöltő dolgozója kinevezéséhez és felmentéséhez be kell szereznie a felügyeleti szerv illetékes vezetőjének előzetes egyetértését."

(6) Az R. az e rendelet melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

10. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

- a színházi dolgozók elmozdulási pótlékáról szóló 196/1958. (M. K. 24.) MM utasítás,

- a színházi nézőtéri dolgozók munkaviszonya egyes kérdéseiről szóló 137/1961. (M. K. 15.) MM utasítás és az azt módosító 115/1963. (M. K. 4.) MM utasítás,

- a színházi alkalmazottak munkafeltételeivel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 107/1969. (M. K. 3.) MM utasítás,

- a színházak és egyes színházjellegű intézmények műszaki alkalmazottainak munkaidejéről és túlmunkadíjáról szóló 119/1969. (M. K. 6.) MM utasítás,

- a színházi dolgozók átlagkeresetének módosításáról szóló 181/1969. (M. K. 22.) MM utasítás, valamint

- a színházi vendégszereplés, vendégrendezés és vendégtervezés szabályozásáról szóló 103/1975. (M. K. 13.) MM utasítás.

Köpeczi Béla s. k.,

művelődési miniszter

Melléklet a 14/1984. (VIII. 22.) MM számú rendelethez

"6. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez

A művészeti dolgozók munkavégzési kötelezettségének (fellépésének) mértéke munkakörönként a következő:

Az előzőekben nem említett művészi és művészeti munkakörökben a fellépésszám mértékének a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) történő meghatározása folyamán, a felsorolt megfelelő munkakörre előírt fellépésszám alsó- és felső határától, a munkáltató mindenkori feladattervének megvalósításához szükséges mértékig el lehet térni.

A kizárólag fellépésenkénti díjazás esetén, a fellépésszám szerződésben való meghatározása mellőzhető."