5/1982. (V. 18.) MM rendelet

a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

(Az Mt. 6. §-ához)

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a művelődési miniszter ágazati irányítása* alá tartozó munkáltatókra és az azokkal munkaviszonyban álló dolgozókra.[1]

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Lapkiadó Vállalat dolgozóira, a 27. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel;

b) az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézményekre, illetőleg azok dolgozóira;

c) az egyetemek és főiskolák tanszékein szervezett akadémiai tanszéki kutatócsoportok, munkaközösségek akadémiai állományban levő dolgozóira.

(3) A rendeletben használt fogalmak egységes meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

A munkaügyi szabályzat

[2]

2. §[3]

A munkaviszony

[Az Mt. 20. §-a (3) bekezdéséhez]

3. §[4]

4. §

(1)[5] Oktatási intézményben pedagógus, oktató, illetőleg ügyintéző munkakörben csak erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt, büntetlen előéletű személy alkalmazható.

(2) A büntetlen előélettől a munkáltató felügyeleti szerve kivételesen eltekinthet, ha a bírói ítélettel elbírált cselekmény miatt a dolgozót munkaviszonya alapján, illetőleg a munkaköréhez méltatlan magatartás címén nem lehetne fegyelmileg felelősségre vonni.

(Az Mt. 22-23. §-ához és az Mt. V. 12-14. §-ához, valamint az Mt. V. 17. § (1) bekezdéséhez)[6]

5. §

(1)[7]

(2) Azokat a munkaköröket, amelyekben a munkaviszonyt kinevezéssel kell létesíteni, a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3)[8] Munkaviszonyban álló színész, magánénekes, magántáncos; énekes, hangszeres, táncos szólista; rendező, díszlet- és jelmeztervező e munkakörökben - vendégként - csak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízás) keretében foglalkoztatható.

6. §

(1)[9] Az oktatási intézmény vezetője hozzátartozójának, más művelődési szervezetnél a vezető és a vezetőhelyettesek hozzátartozójának alkalmazása előtt helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, nem önkormányzati művelődési szervezet esetében pedig a fenntartó egyetértését be kell szerezni. Az egyéb vezető állású dolgozók hozzátartozóinak alkalmazásához a művelődési szervezet vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(2)[10] A művelődési szervezet vezetőjének és vezető állású dolgozójának hozzátartozója tekintetében a munkáltatói jogokat a következő korlátozásokkal lehet gyakorolni:

a) a hozzátartozó fegyelmi és anyagi felelősségre vonásával kapcsolatos ügyekben önkormányzat által fenntartott intézmény esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más művelődési szerv esetében a fenntartó jár el,

b) a munkáltató a hozzátartozó munkaszerződésének módosítása, munkaviszonyának megszüntetése, nem kötelező béremelése, jutalmazása, valamint a kitüntetésére vonatkozó javaslat ügyében önkormányzati művelődési szervezet esetében a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más művelődési szervezet esetében pedig a fenntartó egyetértését köteles beszerezni.

(3)[11]

[Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdéséhez, az Mt. V. 19. §-ához és az Mt. 35. §-ához][12]

6/A. §[13] (1)[14] Az alap- és középfokú iskolai diákotthoni és kollégiumi (a továbbiakban diákotthon és kollégium együtt: diákotthon) igazgatói megbízás - a rendeletben foglalt kivétellel - az alapfokú művészetoktatási intézményi igazgatói megbízás, az Artistaképző Intézet vezetésére vonatkozó, továbbá a nevelőotthoni igazgatói megbízás öt tanévre szól. A megbízás újabb öt tanévre több alkalommal meghosszabbítható.

(2)[15] Az Artistaképző Intézetben az igazgatói állás betöltésére irányuló pályázatot a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hirdeti meg.

(3)[16] Nem kell az (1) bekezdést alkalmazni, illetőleg pályázatot kiírni a honvédelmi miniszter, valamint a természetes és - az önkormányzatok, az állami költségvetési szervek és a gazdálkodó szervezetek kivételével - a jogi személyek, ideértve ezek jogi személyiség nélküli társaságai által fenntartott nevelési-oktatási intézmények igazgatói állásai betöltéséhez.

6/B. §[17] (1)[18] Alap- és középfokú nevelési-oktatási Intézményben a vezetői (igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezető óvónői stb.) feladatkörre, valamint a vezetői és szaktanácsadói pótlékkal díjazott feladatokra való beosztás, illetőleg annak megszüntetése a munkaszerződés módosításának minősül, amely csak közös megegyezéssel történhet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozott idejű vezetői és a szaktanácsadói megbízás, továbbá a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos ügyekben eljáró szakértői bizottság vezetői, illetőleg tagjai megbízásának, valamint a határozott idejű alapbéremelés lejártára.

(2)[19] Közös megegyezés szükséges abban az esetben is, ha

a) iskolában tanító pedagógust napközi otthonba, illetőleg bentlakásos nevelési-oktatási intézménybe, vagy ilyen intézményből iskolába osztanak be,

b) a pedagógusnak az új beosztás szerinti munkaköréhez nincs meg a megfelelő szakképesítése.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett egyéb feladatváltozás nem minősül a munkakör megváltozásának és ezért ahhoz közös megegyezés nem szükséges még akkor sem, ha ennek folytán pótlék megállapítására vagy megszüntetésére kerül sor, illetőleg ha a 10. §-ban említett kötelező óraszám mértéke módosul, kivéve annak teljes megszűnését.

(Az Mt. 25. §-ához és az Mt. V. 20. §-ához)

7. §

(1)[20] Oktatási intézménynél alkalmazott pedagógust, illetőleg oktatót a pályázattal meghirdetett pedagógus vagy oktatói állás elnyerése esetén át kell helyezni.

(2)[21] A pályázat útján áthelyezett pedagógus költözési költségeit az új munkáltató a pedagógussal kötött megállapodás alapján megtéríti.

A munkavégzés

[Az Mt. 34. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. 35. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. V. 33. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. V. 35. §-a (1) bekezdéséhez és a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 51. §-a (1) bekezdéséhez]

8. §

(1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, továbbá a Magyar Cirkusz és Varieté művészi és művészeti dolgozója csak a próbák és az előadások alatt, valamint az igazgató által meghatározott egyéb időpontokban köteles a részére kijelölt munkahelyen tartózkodni.

(2) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény üzemszünete alatt, a szabadságát meghaladó időben a színházi közönségszervező köteles a szervezéssel kapcsolatos előkészítő, illetőleg a rábízott, munkakörébe nem tartozó feladatokat ellátni.

9. §

A pedagógus a kizárólag az oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni. E szabályt az alsó- és középfokú oktatási intézmény vezetője és helyettesei vonatkozásában úgy kell alkalmazni, hogy az intézmény munkarendjében meghatározott időtartam alatt egyikük mindig az oktatási intézményben tartózkodjék.

Munkaidő és pihenőidő

[Az Mt. 37. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. V. 40. §-a (1) bekezdéséhez, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 25. §-a (1) bekezdéséhez]

10. §[22]

(1) Ha a pedagógus-munkakörre jogszabály kötelező tanítási, foglalkozási óraszámot (a továbbiakban: kötelező óraszám) állapít meg, az ilyen munkakörben foglalkoztatott pedagógus heti törvényes munkaideje a kötelező óraszámból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással (a továbbiakban együtt: nevelő-oktató munka) összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

(2) A pedagógus kötelező óraszámát a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg tanítási óra keretében való nevelésre, oktatásra (a továbbiakban együtt: tanítás) kell fordítani.

(3)[23] A kötelező óraszámba a nevelő-oktató munkával összefüggő, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott feladatot lehet beszámítani.

(4) Ha a pedagógus a pedagógusképesítést három évnél nem régebben szerezte (pályakezdő), munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy lehetősége legyen tapasztalatszerzésre.

11. §

(1)[24] Művelődési szervezetnél - kivéve a pedagógust - a két vagy több műszakos munkarendben dolgozók, továbbá a két vagy több műszakban üzemelő kulturális intézmény dolgozói részére, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) megállapított, hetenként egynél több szabadnap is biztosítható. Az idényszerűen működő kulturális intézmény (pl. színház, zene- és táncművészeti intézmény) dolgozója részére, valamint az oktatási intézmény ügyintéző, ügyviteli és fizikai munkakört betöltő dolgozója részére a szabadnap a munkaügyi szabályzatban meghatározottak szerint, a következő idény (színházi évad stb.), illetve tanév megkezdéséig összevontan is kiadható.

(2) A színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél, valamint a Magyar Cirkusz és Varieténél a műszaki dolgozók részére az évad során összevontan, és az üzemszüneti időben kiadható pihenőnapok számáról a munkaügyi szabályzatban, kollektív szerződésben kell rendelkezni. A művészi és művészeti dolgozók részére az összevontan kiadható pihenőnapok száma korlátozás alá nem esik.

[25]

12. §[26]

(1)[27] A Magyar Állami Operaház művészeti dolgozóinak munkavégzési kötelezettségei kereteit - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - a kollektív szerződés határozza meg.

(2) A Magyar Állami Operaház, zenekara és a szimfonikus zenekarok dolgozóinak éves szolgálatszáma háromszáznyolc, a havi szolgálatok száma pedig legfeljebb harminckettő lehet. Egy szolgálat időtartama három óra, operaelőadás esetén négy óra. A harmadik - operaelőadás esetén a negyedik - órát követően óránként fél szolgálatot kell elszámolni.

13. §

Felsőoktatási intézmény munkaügyi szabályzata az oktató részére kötetlen munkaidőbeosztást is megállapíthat. Ez esetben az oktató munkáját irányító vezető*** egyéni munkarend keretében állapítja meg a rendszeresen ellátandó oktatási, kutatási és egyéb feladatok körét és azok teljesítésének részletes feltételeit.[28]

[Az Mt. V. 42. §-ához][29]

14. §

A színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél, a moziüzemi vállalatnál, valamint a Magyar Cirkusz és Varieténél az éjszakai pótlékra jogosultság szempontjából a 22 óra utáni munka akkor minősül éjszakainak, ha az előadás, illetőleg a próba 22 óra után kezdődik, vagy ennek nagyobb része esik a 22 óra utáni időszakra.

[Az Mt. 39. §-ához, az Mt. V. 43. §-a (1) bekezdéséhez, az Mt. 41. §-a (1) bekezdéséhez, a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 29. és 39. §-ához][30]

15. §[31]

(1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté művészeti dolgozója munkaszerződésében megállapított fellépés, valamint a 12. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálatot meghaladóan elrendelt fellépés, illetőleg szolgálat, továbbá az egy szolgálatra előírt időtartamon felül végzett munka minősül túlmunkának. A munkaszerződésben megállapított fellépésszámot meghaladóan elrendelt túlmunka díjazásának mértékét az irányadó jogszabály munkakör szerinti bértételeinek alapulvételével, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell meghatározni.

(2) A teljesítménytől függő vagy azzal kombinált bérforma alkalmazása esetén - a teljesített fellépések számára tekintet nélkül - a 24/B § (2) bekezdése szerinti díjazást kell alkalmazni.

(3) A színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél, a műhelyvezető munkakörbe sorolt dolgozó részére egy színházi évadban (költségvetési évben) legfeljebb ötszáz túlóra rendelhető el, amelyért a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) meghatározott feltételek és mérték szerinti túlóraátalány állapítható meg.

15/A. §[32]

(1)[33] A túlmunka abban a pedagógus-munkakörben, amelyre jogszabály kötelező óraszámol állapít meg, a kötelező óraszámon felül végzett tanítás.

(2)[34] A pedagógus állal túlmunkában végzett tanítás, illetőleg más pedagógusnak a tanításban való helyettesítése (a továbbiakban együtt: többletmunka) eseti vagy tartós lehet. Tartós az a többletmunka, amelyet a pedagógus előreláthatólag legalább egy hónapig ellát.

(3) Legfeljebb napi nyolc óra mértékéig többletmunkának minősül a pedagógus által a nevelési-oktatási tervben előírt tanulmányi kiránduláson eltöltött idő, ha az a pedagógusnak az órarend (munkarend) szerinti napi kötelező óraszámát meghaladja.

(4) A többletmunka megállapításánál az állandó munkahelyen és a kirendelés [Mt. V. 37. § (1) bekezdés] alapján más munkáltatónál végzett munkát együttesen kell számításba venni.

16. §[35]

17. §

Ha az oktatási intézmény ügyviteli dolgozójának a túlmunkavégzés ellenértékeként a munkaügyi szabályzat szerint szabadidő jár, azt lehetőség szerint a túlmunkavégzést követő tanítási szünetben, de legkésőbb a nyári szünidőben; a munkaügyi szabályzatban megállapított szabadidőátalányt pedig minden esetben a nyári szünidőben kell kiadni.

[Az Mt. V. 49. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjához és az Mt. V. 51. §-a (2) bekezdéséhez]

18. §

A munkakör alapján járó évenkénti öt munkanap pótszabadság a művészi és a művészeti dolgozók, valamint a közkönyvtárak, a levéltárak, a múzeumok és egyes kutatóhelyek tudományos munkakört betöltő dolgozói közül a 3. számú mellékletben megjelölteket illeti meg.

[Az Mt. V. 49. §-a (3) bekezdéséhez]

19. §

(1)[36] Az oktatót és a pedagógust az évi szabadságidejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben kell igénybe venni

a) továbbképzés, átképzés,

b) az oktatási intézmény működési körében felmerülő tanítás (R. 10. §-a),

c) ha az oktató, illetőleg a pedagógus szabadságát részben a szorgalmi időben - óvónő esetében a nyitvatartás időszakában - adták ki.

(2)[37] Az igénybevételtől a 21. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben el lehet tekinteni. Óvónők esetében nem lehet eltekinteni az (1) bekezdésben meghatározott kötelező igénybevételtől, ha a szabadság miatti távollét az óvoda működése szünetelési idejének meghosszabbításával, a foglalkozási csoportokban előírt gyermeklétszámát meghaladó mértékű összevonásával, vagy csak díjazott helyettesítéssel lenne megoldható.

(3)[38] A szabadságból történő igénybevétel egyéb eseteit a kollektív szerződés szabályozza.

(4)[39] A gyermekfelügyelő az Mt. V. 49. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaköri pótszabadság szempontjából nem minősül oktató, nevelő munkát végző dolgozónak.

[Az Mt. V. 53. §-a (1) bekezdéséhez]

20. §[40]

[Az Mt. V. 53. §-a (3) bekezdéséhez]

21. §

(1) Oktatási intézményben a dolgozók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben kell kiadni. Ha a dolgozó a rendes szabadságát előre láthatóan hivatalos akadályoztatás, katonai szolgálat, szülési szabadság vagy egyéb ok miatt a nyári szünidőben részben vagy egészben nem tudja kivenni, akkor azt már a tavaszi, egyébként a téli szünetben, a téli szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig még az esedékesség évében, a szorgalmi idő alatt kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó dolgozók évi rendes szabadságából a szorgalmi időn belül az oktatás időtartama alatt csak méltánylást érdemlő esetekben (pl. halaszthatatlan családi ügy miatt) és legfeljebb öt - szanatóriumi gyógykezelésre, valamint SZOT-rendszerű üdülésre szóló beutalás esetén pedig legfeljebb tíz - munkanap, továbbá a dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának az Mt. V. 47. §-ának (2) bekezdése alapján járó pótszabadság adható ki. A szabadságot az intézmény vezetője engedélyezi.

(3) A folyamatosan (tanítási, foglalkozási szünet nélkül) működő oktatási intézmény dolgozóinak szabadsága a naptári év folyamán bármikor kiadható.

(4) Az oktató részére az évi rendes szabadságot vagy annak egy részét az oktatási idő alatt is ki lehet adni olyan időszakban, amikor előadást nem kell tartania, gyakorlat, szeminárium vezetésében nem kell részt vennie, illetőleg, ha az említett tevékenységeket egyébként el kellene látnia, de az oktatómunka - az intézmény béralapkerete terhére - távollétében is zavartalanul ellátható.

(5) A felsőoktatási intézményben az oktatómunkát nem végző és az oktatással közvetlen kapcsolatban nem álló munkakörben dolgozók szabadságának kiadását nem kell az oktatási szünetre korlátozni.

22. §

(1)[41]

(2) Ha az oktatónak, valamint a pedagógusnak a munkaviszonya év közben szűnik meg - kivéve az áthelyezést - és szabadságát még nem, vagy csak részben vette igénybe, részére csak az alap- és munkaköri pótszabadságból kötelezően kiadandó huszonöt munkanap szabadságnak, valamint a más jogcímen járó pótszabadságnak a munkában töltött időre eső arányos részét -, illetve az abból ki nem adott napokat - kell pénzben megváltani.

(3)[42]

[Az Mt. 43. §-a (1) bekezdéséhez]

23. §

A Művelődési Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmény, vállalat vezetője részére rendkívüli vagy fizetésnélküli szabadságot a felügyeleti szerv engedélyez.

(Az Mt. 43. §-a (2) bekezdéséhez és az Mt. V. 55. §-ához)[43]

23/A. §[44] Ha a pedagógus-munkakörben dolgozó nő heti kötelező óraszáma a tizenkét órát eléri, a szülést követő első hat hónapban a szoptatási időkedvezmény felét a kötelező óraszám terhére kell biztosítani.

A munka díjazása

(Az Mt. V. 59. §-ához, a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 29. §-a (3) bekezdéséhez, 32. §-ához)[45]

24. §[46]

(1)[47] A helyettesítés ellátása a pedagógus és a munkáltató megállapodásán alapul.

(2) A tartós helyettesítésért járó díjazási határozott idejű alapbéremelés, a tartós túlmunkáért járó díjazási pedig átalány formájában kell megállapítani.

(3)[48] A többletmunka díjazásának egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) nem lehet kevesebb a pedagógus személyi alapbérének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányadánál. Az osztószámot az ellátandó pedagógus munkakörre a külön jogszabályban megállapított kötelező óraszámnak 4,33-al történő szorzata adja. Ha az óradíj összege a 45 Ft-ot nem éri el, a többletmunkát legalább 45 Ft alapóradíjjal kell elszámolni.

(4) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját a sajátjával együtt tanítja, a pedagógust megillető díjazás:

a) ha a feladatot a kötelező óraszáma keretében látja el, a (3) bekezdésben foglaltak szerint számított díj ötven százaléka,

b) ha a feladatot a kötelező óraszámon felül látja el, a (3) bekezdésben foglaltak szerint számított díj harminc százalékkal növelt összege.

(5) A pedagógust a heti törvényes munkaidőn felül végzett többletmunkáért

a) ha azt szabadnapon végzi, a (3) bekezdésben meghatározott óradíj,

b) ha pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzi, a (3) bekezdésben meghatározott óradíj kétszerese

illeti meg.

(6)[49] A készenlétért (ügyeletért) járó díjazást - a (3) bekezdésben meghatározott óradíj alapulvételével - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint, a kollektív szerződésben kell megállapítani.

24/A. §[50]

24/B. §[51]

24/C. §[52]

(1) A zenekari tag túlmunkadíjának kiszámításánál a szolgálatszám túlteljesítése esetén, évi személyi alapbérének egy szolgálatra eső hányadát, az egy szolgálat időtartamát meghaladó túlmunka esetén havi személyi alapbérének a havi törvényes munkaidő egy órára eső hányadát kell alapul venni.

(2) Az (1) bekezdésben említett évi személyi alapbér megállapításánál az utolsó négy negyedévet kell alapul venni.

(3) A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazását a munkaügyi szabályzatban megállapított túlóraátalány nem foglalja magában.

24/D. §[53][54]

(1) A színház, a zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté - a 12. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - teljesítménytől függő vagy azzal kombinált bérformát alkalmazhat, amelyről a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell rendelkezni.

(2) A művészeti dolgozók fellépésenként történő díjazásának alsó- és felső határáról, az irányadó jogszabály munkakör szerinti bértételeinek alapulvételével, a munkaügyi szabályzatban (kollektív szerződésben) kell rendelkezni.

(3) Balettmesteri pótlék jár a más művészi feladat végzése melletti balettmesteri feladat ellátásáért, e megbízatás időtartamára. E pótlék nem haladhatja meg a balettmester munkakörre irányadó bértétel alsó határának ötven százalékát.

(4) Működési pótlék illeti meg az énekkari és a zenekari ügyelőt, az énekkari szólamvezetőt és a statisztavezetőt, e megbízatása időtartamára. E pótlék nem haladhatja meg az ének-tánckari tag munkakörre irányadó bértétel alsó határának harminc százalékát.

[Az Mt. V. 63. §-a (1) bekezdéséhez]

25. §[55]

Oktatási intézményben a jubileumi jutalom összegének megállapításánál a dolgozó személyi alapbérén a besorolás szerinti - a pedagógusok munkabéréről rendelkező jogszabályban* meghatározott pótlékokkal, illetve a pótlékok helyébe lépő határozott idejű alapbéremeléssel növelt - alapbért kell érteni.

Vezető állású dolgozók

[Az Mt. V. 85. §-a (2) bekezdéséhez és az Mt. V. 86. §-a (2) bekezdéséhez]

26. §[56]

A művelődési szervezetnél - ide nem értve a vállalatot - alkalmazott magasabb vezető állású dolgozók körét a 4. számú melléklet tartalmazza.

Letelepedési segély[57]

26/A. §[58] (1) Azt a pedagógust, akit nevelési-oktatási intézménybe neveznek ki, legalább az alapbérének megfelelő összegű, de legfeljebb 40 (XX) Ft letelepedési támogatásban lehet részesíteni a munkáltatóval kötött megállapodásban foglaltak alapján. A megállapodásnak tartalmaznia kell a letelepedési támogatás összegét, a munkáltatónál kötelezően eltöltendő idő tartamát, valamint - a megállapodás megszegése esetére - a támogatás visszafizetésének feltételeit.

(2) A pályakezdő pedagógus az (1) bekezdésben meghatározón összegnél nagyobb letelepedési támogatásban is részesíthető. Pályakezdőnek tekintendő a felsőfokú oktatási intézményben diplomát szerzett pedagógus, a diploma megszerzését követő tizenkét hónapon át, legfeljebb azonban a huszonnyolcadik életévének betöltéséig.

(3) A letelepedési támogatás a pedagógusnak csak egyszer fizethető.

Záró rendelkezések

27. §

(1)[59] A zeneművészeti szakiskola (állami zenekonzervatórium) tanárképző tagozatán szerzett tanári oklevelet az alkalmazás és a munkaköri besorolás szempontjából főiskolai végzettséget tanúsító oklevélnek kell tekinteni.

(2)[60] A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos egyes rendelkezéseket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)[61] A nem állami nevelési-oktatási intézmény tekintetében az R. 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 6. §-ában és 6/B. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az R. 9-10. §-ában, 11. §-ának (1) bekezdésében, 15/A. §-ában, 17., 19. és 21. §-ában, 22. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-ában, valamint 26/A §-ában foglaltaktól pedig a kollektív szerződés eltérhet.

(4)[62] a)[63] Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 6. §-a alapján fenntartott oktatási intézmények pedagógusai, valamint a felsőoktatási intézmények oktatói tekintetében - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a 6/A-6/B. §-ban, a 9-22. §-ban, 24/B. §-ban és a 25. §-ban - a pedagógusokra, oktatókra vonatkozó rendelkezéseket.

b) a más miniszter ágazati irányítása és a művelődési miniszter felügyelete alá tartozó kulturális (közművelődési, művészeti) feladatot ellátó költségvetési szervre, vállalatra és az e tevékenységet végző dolgozóira nézve a 3. §-ban, az 5. §-ban, a 18. §-ban, és az 5. számú melléklet 6. pontjában foglaltakat;

c) a más miniszter ágazati irányítása és felügyelete alá tartozó, kulturális (közművelődési, művészeti) feladatot is ellátó költségvetési szervre, vállalatra, valamint az ilyen munkakört betöltő dolgozóira a 3. §-ban, az 5. §-ban és a 18. §-ban foglaltakat

kell alkalmazni.

Pozsgay Imre s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez

A rendeletben használt fogalmak egységes meghatározása

A rendelet alkalmazása szempontjából

1. zene- és táncművészeti intézményen: a Magyar Állami Operaházat, a hivatásos hangversenyrendező szervet, a hivatásos énekkart és a szimfonikus zenekart, valamint a hivatásos művészeti együttest;

2. alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményen: az óvodai intézményt, az általános iskolát, az általános iskolai napköziotthont, a gyógypedagógiai intézményt, a gimnáziumot, a szakközépiskolát, a szakmunkásképző iskolát, az egészségügyi szakiskolát, a gépíró és gyorsíró iskolát, a felsőoktatási intézmény gyakorló óvodáját és gyakorlóiskoláját, az alsó és középfokú művészetoktatási intézményt, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt, a bentlakásos nevelési-oktatási intézményt, a nevelési tanácsadót, a Balatoni Úttörővárost, valamint a szervezetileg összevont intézményt*;[64]

3.[65]

4.[66]

5.[67]

6. kulturális intézményen: a kulturális (közművelődési, művészeti) feladatot ellátó költségvetési szervet, költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb szervet és vállalatot;

7. oktatási intézményen: az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézményt és a felsőoktatási intézményt;

8. művelődési szervezeten: a kulturális intézményt, az oktatási intézményt, valamint az általános művelődési központot**, továbbá a művelődési miniszter ágazati irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó, a 6-7. pontban nem említett költségvetési szervet, vállalatot;[68]

9. pedagóguson: az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményben nevelő-oktató munkát végző pedagógus (ideértve a gyermekfelügyelőt is), illetőleg konduktor munkakörbe besorolt dolgozót;[69]

10. oktatón: a felsőoktatási intézményben, továbbá a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében nevelő-oktató munkál végző, oktatói munkakörbe besorolt dolgozót, valamint a munkaköri pótszabadságra való jogosultság szempontjából a nevelő-oktató munkát végző, gyakorlati oktatói (szakoktatói) feladatokat ellátó dolgozót;[70]

11.[71]

12. hozzátartozón: a házastársat, az élettársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt, valamint a testvért

13. művészeti dolgozón: színészt, magánénekest, magántáncost, énekes, hangszeres, táncos szólistát, rendezőt, játékmestert, dramaturgot, karmestert, balettmestert, korepetítort, díszlet-jelmeztervezőt, zenekari tagot, ének-, tánckari tagot, ügyelőt, súgót, segédrendezőt, ideiglenes, gyakorlatos színészt, ideértve a nem színházban zene- és táncművészeti intézményben ilyen feladatot ténylegesen ellátó dolgozót, továbbá az artistát;[72]

14. fellépésen: a 13. pontban felsorolt munkakörben végzett feladatát.[73]

kell érteni.

2. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez

1. Kinevezés útján kell létesíteni:

a) a művelődési szervezet (1. számú melléklet 8. pont) vezetője és helyettese,

b) a közkönyvtár, a levéltár, a múzeum, a művelődési otthon, illetőleg a Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság, a Nemzetközi Koncertigazgatóság, az Országos Közművelődési Központ, a Szerzői Jogvédő Hivatal, a Vigadó Üzemigazgatósági Ügyintéző dolgozója,[74]

c) az oktatási intézmény pedagógus, illetőleg oktatói munkakört betöltő dolgozója meghatározatlan időre szóló munkaviszonyát.

2.[75]

3. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez

Munkaköri pótszabadságra jogosult művészeti dolgozók:

a) a színházi, zene- és táncművészeti intézmény, valamint a Magyar Cirkusz és Varieté dolgozói közül a karmester, a magánénekes, a magántáncos, a koreográfus, a balettmester, a színész, a rendező, a korrepetitor, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a festőművész, a szobrászművész, a művészeti titkár, a segédrendező, a zene-, az ének- és tánckari tag, az artista,

b) a filmgyárnál a rendező, a szinkronrendező, az operatőr, a hangmérnök, a díszlettervező, a dramaturg, a színész, a jelmeztervező, az alkotómunkakörben foglalkoztatott vágó, a lektor;

tudományos munkakört betöltő dolgozók:

a) az "A" kategóriába sorolt könyvtárak, levéltárak, múzeumok, a Magyar Filmintézet, a Magyar Színházi Intézet, az Országos Közművelődési Központ, továbbá a "B" kategóriába sorolt megyei könyvtárak, főiskolai központi könyvtárak, múzeumok, megyei levéltárak, az Országos Vízügyi Levéltár, valamint[76]

b) az a) pontban nem említett "B" kategóriába, továbbá a "C" kategóriába sorolt könyvtárak - a vállalati könyvtárak kivételével - és múzeumok tudományos munkakört betöltő főmunkatársa és az a szakalkalmazott I. kategóriába sorolt dolgozója, aki kutató-fejlesztő munkát önállóan végez, egyetemi vagy egyetemi jellegű főiskolai végzettséggel és legalább hat évi (doktori cím esetén öt évi) szakmai gyakorlattal rendelkezik.

4. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez[77]

Magasabb vezető állású dolgozók

Magasabb vezető állású dolgozó a művelődési szervezet - kivéve a vállalatot - vezetője, valamint

a) felsőoktatási intézménynél a rektorhelyettes, a dékán, a főigazgató, a kihelyezett tagozat vezetője, a főigazgató-helyettes, a főtitkár, a főiskolai kar főigazgatója, az egyetemi tanár, az egyetemi könyvtár igazgatója, a gazdasági és műszaki főigazgátó, a gazdasági főigazgató (gazdasági igazgató, gazdasági vezető),

b) az Országos Közoktatási Intézet, a Nemzeti Szakképzési Intézet igazgatóhelyettese,

c) múzeumnál, levéltárnál a főigazgató-helyettes,

d) Országos Közművelődési Központ főigazgató-helyettese,

e) a színháznál, a zene- és táncművészeti intézménynél a művészeti vezető, a főrendező, a főzeneigazgató, a zene-és balettigazgató,

f) a Szerzői Jogvédő Hivatal főigazgató-helyettese,

g) a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának szakosztály-igazgatója.

5. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelethez

A munkáltatói jogkör gyakorlása

A)

A művelődési miniszter felügyelete alá tartozó művelődési szervezet vezetője - a Minisztertanács, illetőleg a felügyeleti szerv kinevezési jogkörébe tartozó vezető állású dolgozója tekintetében - az egyes munkáltatói jogok további átruházásáról és gyakorlásáról a felügyeleti szerv előzetes jóváhagyásával a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezik.

B)

1.[78]

2.[79]

3.[80]

4.[81]

5.[82]

6. A felügyeleti szerv vezetőjének előzetes egyetértése szükséges[83]

a) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium irányítása alá tartozó művelődési szervezet - a vállalatok kivételével - gazdasági vezetői (gazdasági főigazgató, gazdasági és műszaki főigazgató, gazdasági igazgató),

b) a Országgyűlési Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, az Új Magyar Központi Levéltár és az országos múzeumok főigazgató-helyettesi, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatói, valamint a Központi Múzeumi Igazgatóság igazgatóhelyettesi munkakört betöltő dolgozója kinevezéséhez és felmentéséhez.

7. A fegyelmi jogkört[84]

a) a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó művelődési szervezetnek a Kormány, a köztársasági elnök és a miniszter által kinevezett dolgozója felett a miniszter,[85]

b) egyéb dolgozója felett a művelődési szervezet vezetője

gyakorolja.

6. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM rendelethez[86]

7. számú melléklet az 5/1982. (V. 18.) MM rendelethez[87]