1985. évi 11. törvényerejű rendelet
a Magyar Gazdasági Kamaráról[1]
1. § (1)[2] A Magyar Gazdasági Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet ellátó, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő társadalmi szervezet.
(2) A Kamara a közgyűlése által megállapított alapszabály alapján működik.
A Kamara feladatai
2. § A Kamara - alapszabályával összhangban:
a) a vállalati gazdálkodást, a szocialista gazdasági vállalkozást általánosan és alapvetően érintő döntések és szabályozások tervezetéről a tagjai összehangolt véleményét és a meghozott döntésekre, szabályozásokra vonatkozó tapasztalatait, javaslatait továbbítja az állami gazdaságirányító szervekhez;
b) közvetíti tagjai részére az állami gazdaságirányító szervek észrevételeit, válaszait, továbbá a hatékonyabb gazdálkodással kapcsolatos követelményeket, illetőleg elősegíti mindezek közvetítését;
c) figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezetekről szóló jogszabályok gyakorlati érvényesülését, és tapasztalatairól szükség szerint tájékoztatja az érdekelt állami gazdaságirányító szerveket, illetőleg a Minisztertanácsot;
d) nemzetközi kereskedelemfejlesztő tevékenységével hozzájárul tagjai külgazdasági munkájának javításához; elősegíti tagjainak nemzetközi kapcsolatait, versenyképességét;
e) segítséget nyújt tagjainak a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése terén, különös figyelemmel a KGST keretében megvalósuló együttműködésre;
f) képviseli tagjainak külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos érdekeit külföldi kamaráknál és kereskedelemfejlesztő tevékenységet ellátó más szerveknél, kamarai jellegű nemzetközi szervezetekben, továbbá - a külkereskedelmi és a külügyminiszter felkérésére és velük egyetértésben - külföldön államigazgatási és más állami szervek előtt;
g) összehangolja a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propaganda tevékenységet; magyar és idegen nyelven sajtótermékeket és kiadványokat jelentet meg.
3. § (1) A Kamara további feladatai alapszabályának megfelelően:
a)[3] koordinálja tagszervezetei és tagozatai tevékenységét;
b)[4] biztosítja a Kamara mellett szervezett állandó választottbíróság és az eseti választottbíróság működésének feltételeit;
c)[5] megbízás alapján közreműködik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogi, minőségvédelmi ügyek és szállítmányozási kárügyek intézésében;
d)[6] árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a külkereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki és hitelesít;
e)[7] elősegíti az ipari termékek formatervezését, nyilvántartja és bemutatja a formatervezett ipari termékeket, szervezi a formatervezéssel kapcsolatos belföldi és nemzetközi tapasztalatcserét;
f)[8] gazdasági-műszaki tájékoztatási központokat működtet;
g)[9] tagjai, valamint más érdekeltek részére alapszabályában meghatározott szolgáltatásokat nyújt, és ellátja az alapszabályában előírt más feladatait.
(2) A Kamara a Minisztertanács kijelölése alapján képviseli a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben a magyar munkaadókat.
4. § (1) Feladatainak ellátása érdekében a Kamara - alapszabályával összhangban:
a) folyamatosan tájékoztatja tagjait a távlati és az időszerű gazdaságpolitikai elgondolásokról, gazdaságfejlesztési célokról, döntésekről és szabályozásokról;
b) elemzi a vállalati gazdálkodással összefüggő
kérdéseket, a döntések és szabályozások végrehajtásának tapasztalatait, és egyezteti a gazdálkodó szervezetek érdekeit;
c) véleményezi a vállalati gazdálkodást, a szocialista gazdasági vállalkozást általánosan és alapvetően érintő jogszabályok tervezetét;
d) közreműködik a népgazdasági tervezés egyes szakaszaiban a koncepcionális elgondolások kialakításában és véglegesítésében, megvitatja a középtávú tervelgondolásokat, és előmozdítja a gazdálkodó szervezetek részvételét a népgazdasági tervek kidolgozásában;
e) véleményt nyilvánít saját kezdeményezésére vagy az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) felkérésére tagjai tekintetében:
- a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos állami intézkedésekről,
- állami gazdálkodó szervezetek létesítéséről, megszüntetéséről,
a külkereskedelmi jog megadásáról és visszavonásáról,
- gazdálkodó szervezet piaci intervenciós eszközökkel történő támogatására vonatkozó döntések előkészítése során, beleértve az erre vonatkozó javaslatok rangsorolását;
f) állami vállalat létesítésére, megszüntetésére vonatkozó határozat meghozatalát, továbbá államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat szervezeti egységének más ilyen vállalathoz való átcsatolását kezdeményezhet,;
g) elősegíti tagjai termelési és termékszerkezetének a piaci igényekhez való alkalmazkodását;
h) külföldi vállalatokkal való gazdásági együttműködés elősegítése érdekében közreműködik üzletfelek felkutatásában, kapcsolataik létrehozásában; ösztönzi - külföldön magyar gazdasági napok rendezésével és más módon - a gazdasági együttműködést;
i) közreműködik új piacok feltárásában és megszervezésében, az előnyösnek bizonyult piacok megtartásában;
j) saját bevételeiből és tagjai önkéntes hozzájárulásaiból támogatást nyújt tagjainak a g)-i) pontokban felsorolt feladatok megvalósításához;
k) kidolgozza a gazdálkodó szervezeteknek a vállalatközi és a piaci magatartására vonatkozó etikai normákat, elősegíti azok érvényesülését.
(2) A Kamara a további feladatait alapszabályában, részletezett módon látja el.
A Kamara kapcsolatai az állami gazdaságirányító szervekkel, a szakszervezetekkel és a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel
5. § (1) A Kamara feladatait a minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel) együttműködve látja el. A 2-4. §-ban foglaltak alapján:
a)[10] a Kamara saját kezdeményezésére vagy az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) felkérésére:
- tagjai bevonásával megtárgyalja és véleményezi az azok gazdálkodását általánosan és alapvetően érintő szabályozások tervezetét;
- véleményezi a minisztériumoknak (országos hatáskörű szerveknek) a Kamara feladatkörébe tartozó, tervezett intézkedéseit, és képviselőiket meghívja azokra a tanácskozásokra, ahol ilyen kérdéseket tárgyalnak;
- megszervezi a szabályozásokkal kapcsolatos előkészítő, illetőleg tapasztalatszerző tanácskozásokat;
- eseti jelzéseket, továbbá átfogó elemzéseket és véleményeket, javaslatokat ad a gazdálkodás lényeges folyamatairól az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) részére, és az állami gazdaságirányító szerveknél jogszabályok alkotását kezdeményezi;
b) a minisztériumok (országos hatáskörű szervek):
- a Kamara véleményét kellő időben megkérik a gazdálkodást, a szocialista gazdasági vállalkozást általánosan és alapvetően érintő szabályozások kiadása, illetőleg erre irányuló javaslatoknak a Minisztertanács elé terjesztése előtt;[11]
- a Kamarától kapott észrevételekre és javaslatokra érdemi választ adnak.
(2) Ha a szabályozást előkészítő szerv a Kamara véleményét nem vagy csak részben fogadja el, a Kamara igényt tarthat arra, hogy a vitás kérdést a döntésre jogosult szervhez benyújtott előterjesztésben feltüntessék.
6. § A Kamara rendszeres véleménycserét folytat a szakszervezetek központi, ágazati és területi szerveivel a vállalati gazdálkodás időszerű kérdéseiről. A gazdálkodó szervezetek igazgatóira vonatkozó szabályozásokkal kapcsolatos álláspontjának kialakításánál a szakszervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve jár el.
7. § Az 5. és a 6. §-ban említett szervekkel folytatott együttműködés keretében a Kamara -érdekelt tagjaitól kapott esetenkénti felhatalmazás alapján - az említett szervekkel közös állásfoglalásokat, ajánlásokat adhat ki, és megállapodásokat köthet.
8. § A szövetkezetek tekintetében a Kamara a tevékenységét - elsősorban a szövetkezetek nemzetközi gazdasági kapcsolatainak fejlesztése terén - a szövetkezeti sajátosságoknak és a szövetkezeti érdekképviseleti szervek feladatainak figyelembevételével, velük együttműködve végzi.
A Kamara tagjai, testületei és szervei
9. §[12] A Kamarának tagjai lehetnek gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c)) - ideértve a gazdasági társaságokat is - intézetek, intézmények, egyesületek és egyéni cégek.
10. § (1)[13] A Kamara szervezetéről, testületeiről és szerveiről, ezek működéséről, továbbá ügyintéző szervezetéről alapszabálya rendelkezik.
(2)[14] A Kamara testületei jogi személyiséggel rendelkezhetnek.
Törvényességi felügyelet
11. §[15] A Kamara működése feletti törvényességi felügyeletre az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény VI. fejezetének a rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
12. § (1) A Kamarát az ügyvezetőség tagjai képviselik; e jogkörüket esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökség tagjaira és a Kamara ügyintéző szervezetének dolgozóira átruházhatják.
(2) A Kamara nevében aláírásra - az ügyvezetőség tagjain kívül - azok jogosultak, akiket jogszabály vagy az ügyvezetőség aláírási joggal ruházott fel.
13. § A Kamara fenntartási költségeit a tagdíjakból és a szolgáltatásokért befolyó térítésekből fedezi.
14. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 62/1980. (XII. 28.) MT számú rendelet hatályát veszti.
Losonczi Pál s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Katona Imre s. k.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] A címet módosította az 1987. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1988.01.01.
[2] Módosította az 1987. évi 17. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1988.01.01.
[3] Beiktatta az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[4] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[5] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[6] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[7] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[8] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[9] Számozását módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[10] Módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 4 § -a. Hatályos 1989.10.19.
[11] Módosította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 4. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[12] Megállapította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 2. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[13] Számozását megállapította az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 3. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[14] Beiktatta az 1989. évi 22. törvényerejű rendelet 3. § -a. Hatályos 1989.10.19.
[15] Megállapította az 1991. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.06.15.