37/1985. (VIII. 1.) MT rendelet
az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 34/1962. (IX. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, a 19/1970. (VI. 7.) Korm. rendelettel, a 17/1983. (VI. 1.) MT rendelettel, valamint az 50/1983 (XII. 28.) MT rendelettel módosított 34/1962. (IX. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosul:
1. §
A R. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Ha a közút árvízvédelmi töltésen halad, az erdőtelepítésnek vagy faültetésnek a távolságára a vízügyi jogszabályok rendelkezései irányadók.
(2) Közúton a földmérési jelek elhelyezésére és fenntartására, valamint az azokon történő mérésekre külön jogszabály az irányadó.
(3) Közút tervezett építésével vagy korszerűsítésével érintett ingatlanra a közlekedési hatóság kérelmére építési tilalmat kell elrendelni."
2. §
A R. a következő 21. §-sal egészül ki:
"21. § Út és vasút szintbeni kereszteződésében (a továbbiakban: vasúti átjáró) az út burkolatának fenntartása a vasúti vágány tengelyétől - több vágány esetén a külső vágány tengelyétől - számított 8-8 méter távolságig a vasút üzemben tartójának a feladata."
3. §
A R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) Az út tisztántartása, arról a hó eltakarítása, az út síkossága elleni védekezés (továbbiakban együtt: az út tisztántartása) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az út kezelőjének a feladata.
(2) Az országos közút belterületi szakaszának tisztántartása
a) megyeszékhely városokban a városi tanácsnak;
b) egyéb városokban a külterületi szakaszokon végzett gépi munka mértékéig az országos közút kezelőjének;
c) községekben a külterületi szakaszokon végzett gépi munka, valamint a más útra való befordulás lehetővé tétele mértékéig az országos közút kezelőjének;
d) a b) és c) pontokban meghatározott mértéket meghaladóan a városi, községi tanácsnak
a feladata."
4. §
A R. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25/A. § (1) Vasúti átjárónál, valamint utak kereszteződésénél a külön jogszabályban vagy szabványban meghatározott rálátási háromszög területén épületet vagy létesítményt elhelyezni, fát ültetni, az út szintjétől számított 50 cm-nél magasabb növényt termeszteni nem szabad.
(2) Az út mellett levő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az ingatlanán levő fákon és növényzeten az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges ápolási és gondozási munkát saját költségén elvégezni."
5. §
A R. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § (1) A közúthoz létesített csatlakozást (a továbbiakban: útcsatlakozás) a kezelője (tulajdonosa, használója) köteles úgy kiépíteni, hogy az útcsatlakozáson közlekedő járművek a közút burkolatát sárral vagy más anyaggal ne szennyezzék be.
(2) A közút területén, az alatt vagy felett elhelyezett létesítmény, továbbá az útcsatlakozás fenntartásáról és tisztántartásáról a létesítmény, illetőleg az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni."
6. §
A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § Az út mellett levő ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanáról az útra föld, iszap, kő vagy egyéb anyag ne kerülhessen."
7. §
A R. a következő 28. §-sal egészül ki:
"28. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges:
a) közút külterületi szakasza mellett a közút tengelyétől számított 50 méter, autópálya, autóút és a közlekedési miniszter által kijelölt más országos közutak (a továbbiakban együtt: főutak) mellett 100 méter távolságon belül épület vagy egyéb létesítmény építéséhez, elhelyezéséhez, rendeltetés szerinti használatának megváltoztatásához, valamint kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez;
b) a közút külterületi szakasza mellett az út területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.
(2) A főutak lakott területen kívüli szakaszai mellett 100 méter távolságon belül tarló, avar, szemét vagy más anyag égetése tilos. Csak az út kezelőjének hozzájárulásával és állandó felügyelettel szabad égetést végezni.
a) autópálya mellett 100 métertől 1000 méter távolságig;
b) egyéb főutak lakott területen kívüli szakaszai mellett 100 métertől 500 méter távolságig;
c) főútnak nem minősülő országos közutak lakott területen kívüli szakaszai mellett 100 méter távolságon belül."
8. §
A R. a következő 29. §-sal egészül ki:
"29. § (1) Aki a R. 25./A-28. §-okban foglalt kötelezettséget megszegi, azt az út kezelőjének kérelmére a közlekedési hatóság, illetőleg a 28. § (1) bekezdésében foglalt esetben az, akinek hatáskörébe az engedélyezés tartozik, az eredeti állapot helyreállítására, a tevékenységtől való eltiltásra, valamint az út állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti.
(2) A közlekedési hatóság a rálátási háromszög területén a rendelet hatálybalépése előtt ültetett fa kivágását is elrendelheti.
(3) A közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges halasztást nem tűrő munkákat - ha azokat az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) felszólítás ellenére sem végzi el - a közút kezelője a közút melletti ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) helyett
- annak egyidejű értesítése mellett - elvégezheti vagy elvégeztetheti. A közlekedési hatóság
- a közút kezelőjének kérelmére és javára - az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a helyette elvégzett vagy elvégeztetett munkák költsége tízszeresének megfizetésére kötelezheti.
(4) Az út mellett ingatlan használatának a 25/A-28. §-okban meghatározott korlátozásáért az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kártalanítás nem illeti meg."
9. §
(1) Ez a rendelet 1985. szeptember hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a R. 27. §-ának számozása 30. §-ra változik.
(2) Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) Aki az országos főutak melletti területre vonatkozó égetési tilalmat megszegi, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke