5/1985. (XII. 22.) BM rendelet

a személyi igazolványról

A személyi igazolványról szóló 38/1969. (XI. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Alapvető rendelkezések

1. §[1]

(1) A személyi igazolvány olyan arcképes hatósági igazolvány, amely a Magyar Köztársaság területén hitelesen igazolja tulajdonosának személyazonosságát, valamint személyi és egyéb adatait. A személyi igazolvány lehet állandó (a továbbiakban: személyi igazolvány) vagy ideiglenes.

(2) A Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó magyar állampolgárt - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - személyi igazolvánnyal kell ellátni abban az évben, amelyben a tizennegyedik életévét betölti, illetőleg amikor a kiváltásra jogosulttá válik.

(3) Azt a magyar állampolgárt - akár magyar útlevéllel, hazatérési igazolvánnyal vagy külföldi útiokmánnyal érkezett az ország területére -, aki hazatérését bejelentette, személyi igazolvánnyal kell ellátni.

(4) Az állampolgárnak - egy időben - egy személyi igazolványa lehet.

(5) Ideiglenes személyi igazolványt kell kiállítani annak

a) aki a személyi adatait nem tudja az előírt vagy más, hitelt érdemlő okirattal igazolni,

b) akinek az állandó vagy az ideiglenes személyi igazolványa elveszett (ellopták) vagy megsemmisült,

c) akinek az állampolgársága egyértelműen nem tisztázott,

d) akinek a személyi száma nincs megállapítva vagy téves, illetőleg a személyi számában a nemére, állampolgárságára, illetve a születési idejére vonatkozó adat a bemutatott okmányokban szereplő adatoktól eltér, vagy a helyessége iránt kétség merül fel.

(6) A bíróság által a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyi igazolványt nem kaphat. Nem lehet személyi igazolvánnyal ellátni azt a kiskorú személyt sem, akit a bíróság a nagykorúságának elérése esetére helyezett a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá.

A személyi igazolvány adatai

2. §

(1)[2] A személyi igazolvány tartalmazza és - az ellenkező bizonyításáig - hitelesen igazolja a tulajdonos

a) családi és utónevét, valamint - nőknél - a házasságkötés után viselt nevét,

b) születési helyét és személyi számát,

c) anyjának leánykori családi és utónevét,

d) magyar állampolgárságát,

e) állandó és ideiglenes lakcímét,

f) személyi igazolványának a különleges bejegyzések oldalára bejegyzett bíróság által kiszabott kitiltását és (a fiatalkorú kivételével) pártfogó felügyeletét,

g) személyi igazolványának érvényességi idejét.

(2)[3]

(3)[4]

A személyi igazolvány érvényességi ideje

3. §

(1) A személyi igazolvány érvényességi ideje

a) 6 év a 20 éven aluli,

b) 15 év a 20-50 év közötti,

c) határidő nélküli az 50 éven felüli személynél.

(2) Az ideiglenes személyi igazolvány érvényességi ideje legfeljebb egy év.

4. §[5]

(1) Az állandó lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőrkapitányság) a lejárt személyi igazolvány érvényességi idejét a 3. § (1) bekezdésben meghatározottak szerinti időtartamra, újabb fénykép beragasztásával két esetben meghosszabbítja.

(2) A lejárt személyi igazolvány érvényességi idejét meg kell hosszabbítani, ha a személyi igazolvány jó állapotban van, adatai jól olvashatók és a változások bejegyzésére szolgáló rovatoknak legalább a negyedrésze még nem telt be.

(3) A személyi igazolvány kicserélését és érvényességi idejénak meghosszabbítását - ha azt az állampolgár érdekei indokolják - az ideiglenes lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság is elvégezheti.

(4) A szigorított javító-nevelő munkára ítélt esetében, ha a személyi igazolványának érvényességi ideje lejárt, az érvényesítést vagy a cserét - a személyi igazolvány elvesztése, megsemmisülése esetén a személyi igazolvány és az ideiglenes személyi igazolvány kiadását is -, a szigorított javító-nevelő munka végrehajtására kijelölt intézet helye szerint illetékes rendőrkapitányság hajtja végre.

5. §

(1) A személyi igazolványt - ha a rendőrkapitányság korábbi időpontot nem határoz meg -a tulajdonosa abban a hónapban köteles érvényesítés, illetőleg kicserélés végett benyújtani, amelyik hónapban az érvényességi ideje lejár.

(2)[6]

A személyi igazolvány kiállítása

6. §

(1) A személyi igazolvány kiállítása, érvényességi idejének meghosszabbítása és kicserélése a rendőrkapitányság feladata.

(2) A tizennégy éves tanuló első személyi igazolványát az iskola működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság állítja ki, és iskolai ünnepségen adja át.

(3) Ideiglenes személyi igazolványt az ideiglenes lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság is kiállíthat annak a részére, akinek a személyi igazolványa elveszett, vagy megsemmisült.

(4) A személyi igazolvány kiállításáért, érvényességi idejének meghosszabbításáért és kicseréléséért 30 forint kiállítási díjat kell illetékbélyeggel leróni.

(5) A személyi igazolvány elvesztése, megrongálódása, adatainak olvashatatlanná válása, valamint az állampolgár kérésére történő kicserélése esetén az új személyi igazolvány kiállításáért a (4) bekezdésben meghatározott díjon felül 50 forint díjat kell illetékbélyeggel leróni.

(6) Az ideiglenes személyi igazolvány kiállítási díjára - az érvényességi idejének meghosszabbítása kivételével - a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(7)[7] A tizenötödik életévét még be nem töltött személy első személyi igazolványának kiállítása díjmentes.

7. §[8]

(1) A személyi igazolvány kiváltásához, illetőleg adatai kiegészítéséhez be kell nyújtani:

a) a születési anyakönyvi kivonatot és a személyi lapot,

b) a névviselés megállapítására alkalmas okiratot (születési, házassági anyakönyvi kivonat, névváltoztatási okirat, névviselési okirat, bírói ítélet),

c) a személyi igazolvány kiállításához rendszeresített adatlapot (a továbbiakban: adatlap),

d) két, három hónapnál nem régebbi, szembenéző, fedetlen fejjel készült, felismerésre alkalmas retusálatlan fekete-fehér vagy színes, a szabványnak megfelelő igazolványképet,

e) az illetékbélyeget.

(2) A születési anyakönyvi kivonatot eredetben vagy hiteles másolatban kell bemutatni. Elfogadható a külföldön kiállított egyházi anyakönyvi kivonat, ha az a kiállítás helyének joga szerint a születés hiteles tanúsítására szolgál. A születés hazai anyakönyvezésének hiánya az állandó személyi igazolvány kiadásának nem akadálya.

(3) A személyi lapot a tizennégy éves esetében a törvényes képviselőjének, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság megszűnése miatt személyi igazolvány kiváltására kötelezettnek kell benyújtani. Aki ezzel nem rendelkezik, azt (a tizennégy éves esetében a törvényes képviselőjét) az állandó lakóhely szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez, a megyei városi hivatalhoz, illetőleg a községi szakigazgatási szervhez kell irányítani a személyi lap beszerzése végett. A személyi lapot a személyi igazolvány kiadása után a rendőrkapitányság megsemmisíti.

(4) Át nem látszó vagy napszemüveggel készült fénykép csak a vak személytől fogadható el.

(5) Ha a születési anyakönyvi okiratot külföldről kell beszerezni, beérkezéséig az érdekelt személy részére az ideiglenes személyi igazolványt a rendőrkapitányságon aláírt adatlap alapján kell kiadni.

(6) A személyi igazolvány érvényesítésekor vagy kicserélésekor a személyi igazolványt, az (1) bekezdésben meghatározott két fényképet, az adatlapot, az illetékbélyeget, valamint a megváltozott, de a személyi igazolványba be nem jegyzett vagy olvashatatlanná vált, illetőleg hiányzó adat igazolásához szükséges okiratot kell benyújtani. Nem követelhető meg olyan okirat bemutatása, melynek tartalma a régi személyi igazolványból és a változást bizonyító okirat összevetéséből egyértelműen kitűnik.

(7) Ha a személyi igazolvány kicserélése a rendőrkapitányság vagy más szerv által teljesített téves bejegyzés következtében válik szükségessé, kiállítási díjat lerovatni nem lehet. A bélyeg helyére "téves kiállítás" vagy "téves bejegyzés" jelzést kell feljegyezni, és le kell bélyegezni.

Ilyen esetben a fényképet a rendőrkapitányság köteles elkészíteni a saját szene útján.

Adatváltozás bejegyzése a személyi igazolványba

8. §

(1) A személyi igazolványnak a tényleges adatokat kell tartalmaznia. A személyi igazolvány tulajdonosa az adatváltozást haladéktalanul köteles a bejegyzésre jogosult hatóságnál, szervnél - az igazoló okirat bemutatásával egyidejűleg -bejegyeztetni.

(2) Adatváltozást csak érvényes személyi igazolványba szabad bejegyezni.

9. §

(1) A saját jogon szerzett, egyetem által adott doktori címet, illetve a tudományos fokozatként szerzett doktori címet a személyi igazolvány tulajdonosának nevét tartalmazó rovatokba - "dr." megjelöléssel - az állampolgár kérésére be kell jegyezni.

(2) Ha a házasságot kötött nő a férje nevét a házasságra utaló "-né" toldattal viseli, a saját jogán szerzett doktori címe a férjes neve után is bejegyezhető.

(3) Ha mindkét házastárs jogosult a "dr." megjelölés bejegyeztetésére, a feleség személyi igazolványába a nevét tartalmazó rovatokba a férj doktori címe csak akkor jegyezhető be, ha a feleség a férje nevét a Csjt. 26. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában, vagy b) pontjában meghatározott módon viseli.

(4) A személyi igazolvány családi név és utónév- leánykori családi név és utónév - rovatába a saját jogon szerzett több doktori cím közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat a személyi igazolvány e rovataiba nem jegyezhető be. E szabály azonban nem érinti a tudományos fokozatok - más jogszabályokban* meghatározott - használatát.[9]

10. §[10]

(1) Kizárólag a rendőrkapitányság jegyzi be a bíróság által kiszabott kitiltást és a pártfogó felügyeletet a felnőtt korúakra vonatkozóan.

(2) A városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi hivatal, illetőleg a községi szakigazgatási szerv (a továbbiakban: igazgatási osztály) jegyzi be a személyi igazolvány tulajdonosának

a) házasságkötés után választott nevét (a személyi igazolvány 1. oldalának 1. és 2. rovatába) abban az esetben is, ha az a leánykori családi és utónevével azonos,

b) állandó és ideiglenes lakcíme változását.

(3) A bejegyzésre jogosult hatóság, szerv köteles az e íjban meghatározott esetekben a változást a személyi igazolványba bejegyezni, a rendőrkapitányság pedig a 11. §-ban felsorolt esetekben a személyi igazolványt bevonni, és helyette újat kiállítani.

(4) A rendőrkapitányság a személyi igazolvány adataiban előforduló valamennyi változás bejegyzésére jogosult.

A személyi igazolvány kicserélése

11. §

(1) A személyi igazolványt a rendőrkapitányságon ki kell cserélni, ha

a) érvényességi ideje lejárt, s a meghosszabbítására szolgáló hely betelt, vagy a meghosszabbításra nem alkalmas,

b)[11] tulajdonosának, illetőleg anyjának családi vagy utóneve, továbbá a házasságkötés után viselt neve, születési helye, valamint személyi száma megváltozott,

c) megrongálódott, adatai olvashatatlanná váltak, vagy abba téves, illetőleg szabálytalan bejegyzés került,

d) a bejegyzésekre szolgáló valamelyik rovat betelt.

(2)[12] A személyi igazolvány az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül is kicserélhető, ha azt a tulajdonos más fontos okból kéri. Így az állampolgár kérésére ki kell cserélni a személyi igazolványt, ha a kitiltás vagy a pártfogó felügyelet időtartama lejárt.

(3) Ha a személyi igazolványban elhelyezett fénykép felismerésre már nem alkalmas, a személyi igazolvány a tulajdonos kérésére kicserélhető. Ha a tulajdonos a kicserélést nem kéri, azt érvényességi idejétől függetlenül új fénykép be-ragasztásával érvényesíteni kell.

(4)[13] A tulajdonos arcának változása (plasztikai műtét, szakállnövesztés) miatt a személyi igazolványt kicserélni nem kötelező, újabb fénykép beragasztásával érvényesíthető. A tulajdonos kifejezett kérésére arcváltozás esetén a személyi igazolványt ki kell cserélni. Az érvényesítés előtt vizsgálni kell, hogy a személyi igazolványban eredetileg elhelyezett és az érvényesítéshez benyújtott fénykép azonos személyt ábrázol-e. A hajviselet megváltoztatása miatt sem cserére, sem érvényesítésre nincs szükség.

(5)[14] Ha a személyi igazolvány érvényesítése vagy cseréje a lakcímváltozás bejelentésével egyidejűleg válik szükségessé, azt az új állandó lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányság hajtja végre. (Ideiglenes személyi igazolvánnyal való ellátás esetén a változást a hivatalos feljegyzéseknél tünteti fel.)

A személyi igazolvány beszolgáltatása

12. §

(1) A személyi igazolványt be kell szolgáltatni, illetve be kell vonni, ha a tulajdonosa

a) katonai szolgálatra vonult be,

b)[15] szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltését kezdi meg, őrizetbe, illetőleg előzetes letartóztatásba került,

c) cselekvőképességet kizáró gondnokság alá került,

d)[16] kivándorol vagy kivándorolt,

e) magyar állampolgársága elbocsátás folytán megszűnt,

f) meghalt.

(2)[17] A katonai szolgálatra bevonult hadköteles a személyi igazolványát az illetékes megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságnak, illetőleg katonai szervezetnek a bevonulási helyen köteles átadni. A személyi igazolványt tároló katonai szervezet az esetleges változások átvezetése és ügyintézés céljából, valamint leszereléskor a személyi igazolványt tulajdonosának kiadja. A honvédség hivatásos állományába kinevezett a polgári személyi igazolványát megtartja.

(3)[18]

(4)[19] Szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, valamint előzetes letartóztatás esetén a személyi igazolványt a büntetésvégrehajtási intézet, illetőleg az előzetes letartóztatást foganatositó szerv vonja be, és küldi meg a rendőrkapitányságnak. A szabadult személy e rendőrkapitányságon, illetőleg a büntetésvégrehajtási intézet által megjelölt rendőrkapitányságon 48 órán belül köteles jelentkezni, személyi igazolványának átvétele végett.

(5)[20] Az őrizetbe vett, illetve a pénzbírságot helyettesítő elzárását töltő személyi igazolványát az őrizetet vagy az elzárást foganatosító szerv vonja, be, őrzi és adja ki a tulajdonosának a szabadulás alkalmával.

(6) A bíróság által cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személyi igazolványát a rendőrkapitányság vonja be.

(7) Akinek a magyar állampolgársága elbocsátás folytán megszűnt, köteles a személyi igazolványát az elbocsátást tanúsító határozat kézhezvételekor a rendőrkapitányságnak átadni.

(8)[21] A kivándorló személyi igazolványát a rendőrkapitányságnak kell átadni. Az átadáskor be kell mutatni az ország végleges elhagyására jogosító útlevelet.

(9) Az elhalt személyi igazolványát a gyógyintézet, vagy az elhalt hozzátartozója a haláleset anyakönyvezésére illetékes igazgatási osztálynak köteles a haláleset bejelentésekor beszolgáltatni.

A személyi igazolvány használata

13. §

(1) A személyi igazolványt köteles mindenki az e rendeletben foglaltak szerint átvenni, az érvényességét meghosszabbíttatni, illetőleg kicseréltetni és a változásokat bejegyeztetni.

(2) A személyi igazolványt a tulajdonosa köteles sértetlenül megőrizni, magánál tartani, és a hivatalos személyek felhívására személyazonosságának igazolása céljából átadni.

(3) Akinek a személyi igazolványa elveszett, vagy megsemmisült, köteles azt haladéktalanul az állandó vagy az ideiglenes lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen bejelenteni.

(4) A talált személyi igazolványt mindenki köteles haladéktalanul a legközelebbi rendőri szervnek, illetőleg rendőrnek beszolgáltatni.

(5) A személyi igazolványt másra átruházni, vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni tilos.

Záró rendelkezések

14. §

(1) Ez a rendelet 1986. január 1-én lép hatályban.* Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.[22]

(2)[23]

(3)[24] A tulajdonos személyi számát nem tartalmazó személyi igazolvány érvénytelen.

(4) A 3/1969. (XI. 17.) BM, valamint az azt módosító 3/1974. (VI. 27.) BM, a 4/1975. (XII. 19.) BM és a 3/1979. (IX. 16.) BM rendelet a hatályát veszti.

Dr. Kamara János s. k.,

belügyminiszter