28/1972. (X. 3.) PM rendelet

a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról

A gazdasági társulásokról szóló 1970. évi 19. tvr. (a továbbiakban: tvr.) 31. §-ának végrehajtásaként - a külkereskedelmi miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §[1]

(1)[2] A tvr. 1. §-ának (1) bekezdésében felsorolt magyar gazdálkodó szervezetek és külföldi vállalatok vagy jogi személyek Magyarországon e rendelet 2. §-a szerinti gazdasági társulást (a továbbiakban: társulás) részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként és közös vállalatként, valamint betéti társulásként létesíthetnek.

(2)[3] Társulás a vámjogszabályokban és külön jogszabályban meghatározott feltételekkel vámszabadterületen is létesíthető.

2. §[4]

(1) Társulás a tagok kölcsönös érdekeltsége alapján a műszaki és gazdasági színvonal gazdaságos fejlesztésére irányuló termelő, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység folytatására a pénzügyminiszter engedélyével létesíthető.

(2) A társulásnak a magyar vállalatokkal való gazdasági kapcsolatait szerződések - ide nem értve a társasági szerződést - szabályozzák.

3. §

(1) A társasági szerződés, alapszabály stb. (a továbbiakban: társasági szerződés) és annak módosítása a pénzügyminiszter jóváhagyásával érvényes.

(2) A társasági szerződés jóváhagyása nem mentesít a jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(3) A jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek alapján elbírálható, hogy a társulás működésétől a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása várható-e.

4. §[5]

A tagok a vagyoni hozzájárulásukat a társulásra vonatkozó jogszabályok szerint állapítják meg. A vagyoni hozzájárulások pénzben meghatározandó együttes összegében (alaptőke, stb.) a külföldi tag (tagok) részesedése általában nem haladhatja meg a 49%-ot. Ez utóbbi feltételtől a pénzügyi (banki) és szolgáltató területen, valamint - különlegesen indokolt esetekben - más területen is a pénzügyminiszter engedélye alapján el lehet térni.

4/A. §[6]

A társulás a társadalombiztosítás alá eső alkalmazottai részére kifizetett munkabérek után ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási járulékot tartozik fizetni, mint a vállalati gazdálkodó szervezetek.

5. §[7]

A társulás a nyereségéből a társasági szerződésben meghatározott módon kockázati alapot köteles képezni. Erre a célra legalább az évi nyereség 15%-át kell fordítani. A kockázati alapot évenként folyamatosan mindaddig képezni kell, amíg annak összege el nem éri a társulás alaptőkéjének (törzstőkéjének) a társasági szerződésben meghatározott százalékos összegét. Ez az összeg az alaptőkének (törzstőkének) 10%-ától 20%-áig terjedhet

6. §

(1) A társulás a kockázati alapba helyezendő összeg levonása után mutatkozó éves nyeresége terhére részesedési alapot képezhet. A részesedési alap évi összege nem haladhatja meg a társulás által kifizetett évi bérösszeg 15 százalékát.

(2) A társulás dolgozói bérének megállapítására - a jogszabályok és a 3. § szerinti jóváhagyás keretei között - a társasági szerződés, illetve a munkaszerződés az irányadó.

(3)[8] A társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából a külföldi munkavállalókat úgy kell tekinteni, mint akiket külföldi munkáltató foglalkoztat a magyar állam területén. E rendelet szempontjából az a munkavállaló minősül külföldinek, akinek az állandó lakóhelye külföldön van, és a társulásnál történő munkavégzés céljából tartózkodik Magyarországon.

7. §

(1)[9] A társulás társasági adót köteles fizetni.

(2)[10] A társasági adó kiszámításának alapja a társulás kockázati és részesedési alapjába helyezendő összeggel csökkentett évi eredménye.

(3)[11] A társasági adó mértéke 40 százalék.

(4)[12] Ha a társulás az adózott nyereségét vagyonának növelésére használja fel, az ez után fizetett társasági adó egy részét - a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott külön kérelem alapján - vissza lehet téríteni.

7/A. §[13]

(1)[14] A társulást - a gazdálkodás eredménye alapján - a 7. § (3) bekezdésében meghatározott társasági adón kívül más adó, illetőleg adójellegű befizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A pénzügyminiszter a társulás részére az ebben a jogszabályban meghatározottaknál kedvezőbb mértékű adót is megállapíthat.

8. §

A társulás külföldi állampolgárságú alkalmazottai a társulástól bármilyen formában élvezett jövedelmük 50 százalékát a társasági szerződésben meghatározott pénznemben külföldre átutalhatják.

9. §[15]

10. §

(1) A társulás valuta- és deviza-elszámolásait a magyar gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályok szerint végzi.

(2) A társulás a magyar gazdálkodó szervezetekre irányadó szabályok szerint hitel felvételére jogosult.

11. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) akülföldi tagot megillető nyereséget és egyéb járandóságot a tag javára - a Bankhoz befizetett összeg erejéig - a szerződésben meghatározott pénznemben külföldre átutalja.

(2) A Bank amennyiben a külföldi tag a társasági szerződés jóváhagyásával egyidejűleg ezt kéri - a jóváhagyásról szóló okirat (3. §) feltételeinek megfelelően a tag által a társulásba vitt vagyon erejéig garantálhatja a külföldi tag vagyoni hozzájárulását érintő esetleges állami intézkedésből eredő kár megtérítését.

(3) A társulásnak a külföldi taggal szemben a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeiért a Bank, illetve a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. a szokásos bankügyleti feltételek szerint garanciát vállalhat.

(4)[16] A külföldi tag kilépésekor a vagyoni hozzájárulása arányában őt megillető vagyonhányadot a Bank - a hozzá befizetett összeg erejéig -a szerződésben meghatározott pénznemben külföldre átutalja.

(5) A kettős adóztatást kizáró nemzetközi egyezmények alkalmazása során a viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása irányadó.

12. §

(1) A társulás éves veszteségét a kockázati alap terhére kell elszámolni.

(2) Ha a veszteségre a kockázati alap nem nyújt fedezetet és a tagok a veszteséget másképpen nem rendezik, a társulás további működése vagy felszámolása tekintetében a pénzügyminiszter dönt.

(3)[17] Ha a társulás fizetésképtelen és tartozásai a vagyonát meghaladják, a pénzügyminiszter elrendeli a társulás felszámolását. Ha a társulás a jóváhagyott társasági szerződéstől, alapszabálytól eltérő tevékenységet folytat, a pénzügyminiszter elrendelheti a társulás felszámolását.

(4) A (2) és a (3) bekezdés esetében a felszámolót a pénzügyminiszter rendeli ki.

(5) Ha a társulás a társasági szerződésben meghatározott okokból vagy egyébként a tagok elhatározásából számol fel, a felszámolást a társulásokra irányadó jogszabályok szerint kell lebonyolítani.

13. §

A társulás felszámolása esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó külföldi vagyonhányad a szerződésben meghatározott pénznemben külföldre adómentesen átutalható.

13/A. §[18]

A pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a társulás társasági szerződését jóváhagyó határozatában, kellően indokolt kérelem alapján és feltéve, hogy a társulás nem végez semmi olyan tevékenységet, ami áruknak az országhatáron át történő mozgatásával jár, engedélyezheti a vámszabadterületen létesülő külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 62/1982. (XI. 16.) PM-KkM számú együttes rendelet 3-6. §-aiban foglalt rendelkezések bármelyikének az alkalmazását, kivéve a társulásnak az állami ellenőrzésre, a vállalati felügyeletre és a vállalati belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok alól való mentesítését.

14. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után létrehozott társulásokra kell alkalmazni.

(2)[19] A társulás a részvénytársaságra vonatkozóan az 1875. évi XXXVII. tv.-nek, a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozóan az 1930. évi V. tv.-nek az 1960. évi 11. tvr. mellékletével fenntartott rendelkezései és az 1970. évi 19. számú tvr. alapján, valamint az e rendeletben meghatározott szabályok szerint működhet.

(3) Az e rendelet szerint működő társulásokra a 21/1961. (XI. 30.) PM rendelet hatálya nem terjed ki.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a kérdésekre, amelyeket nemzetközi szerződés rendez.

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter