4/1986. (III. 9.) MÉM rendelet

a munkavédelemről

A munkavédelemről szóló, a 64/1980. (XII. 29.) MT, a 18/1984. (III. 31.) MT, valamint a 12/1985. (III. 14.) MT rendelettel módosított 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Termelőszövetkeztek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt ágazati szakszervezetekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem;

(R. 1. §-ához)

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

a) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumra, (a továbbiakban: minisztérium)

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ágazati irányítása alá tartozó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [R. 45. § (1) bekezdés b) pont] és az egyesületekre (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), valamint

c) a minisztériumnál és a gazdálkodó szervezetnél az R. 1. §-ának (1) bekezdése alapján munkát végző személyekre.

(R. 2. §-ához)

2. §

(1) Az ágazati tevékenységre jellemző súlyos baleseteket és foglalkozási betegséget előidéző ártalmak feltárása, megszüntetésük lehetőségeinek kidolgozása, valamint a kutató- és tervezőintézetek ez irányú feladatainak összehangolása a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézetének (a továbbiakban: GATE MMI) a feladata.

(2) A GATE MMI évente tájékoztatást ad a minisztérium részére az éves és középtávú munkavédelmi kutatás helyzetéről.

3. §

(1) A minisztérium az adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerében határozza meg:

a) a munkavédelmi tevékenységre, valamint a munkavédelmi tervben foglaltak végrehajtására vonatkozó beszámoló jelentés elkészítésének, továbbá

b) az üzemi balesetekre vonatkozó adatszolgáltatásnak a rendjét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámoló jelentést az 1. számú mellékletben foglaltak alapján kell elkészíteni.

4. §

(1) A minisztérium szükség szerint, de legalább három évente munkavédelmi értekezletet szervez a gazdálkodó szervezetek munkavédelmet közvetlenül irányító (gazdasági) vezetői és a munkavédelmi vezetők, valamint a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) részére.

(2) A megyei szakigazgatási szerv:

a) évente tájékoztatást ad a minisztérium részére a megye területén működő vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által irányított vállalatoknál és a mezőgazdasági szövetkezeteknél (a továbbiakban: megyei gazdálkodó szervezetek) a munkavédelem területén szerzett tapasztalatairól.

b) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal munkavédelmi értekezletet szervez a megyei gazdálkodó szervezeteknek a munkavédelmet közvetlenül irányító gazdasági vezetői és a munkavédelmi vezetői részére.

c) a külön jogszabályban1 foglaltaknak megfelelően szervezi az államigazgatási felügyelet alá tartozó tanácsi gazdálkodó szervezetek esetében a munkavédelmi vizsgáztatást.[1]

(R. 13. §-ához)

5. §

A gazdálkodó szervezet vezetőjének az R. 13. §-ában foglaltakon túlmenően gondoskodnia kell:

a) a munkavédelmi újítások, találmányok ösztönzéséről;

b) a munkavédelem társadalmi bázisának (pl. munkavédelmi őrszolgálat, munkavédelmi bizottság stb) kialakításáról, működési feltételeiről, valamint a tevékenységük értékeléséről;

c) a vezető beosztású dolgozók jutalmának, prémiumának megállapításánál, a kitüntetések adományozására vonatkozó előterjesztések készítésénél a munkavédelem fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység figyelembevételéről.

6. §

A tröszt vezetőjének a tröszti vállalatoknál gondoskodnia kell:

a) a vezetők munkavédelmi tevékenységének - ideértve a munkakörülmények tervszerű fejlesztése érdekében tett intézkedéseket is - értékeléséről;

b) az azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó üzemi balesetek kivizsgálásában való részvételről;

c) a vállalat munkavédelmi vezetői részére szükség szerint, de legalább három évente munkavédelmi továbbképzés szervezéséről;

d) a 3. §-ban meghatározott összesített beszámoló jelentés elkészítéséről.

(R. 14. §-ához)

7. §

A munkafolyamatokra vonatkozó technológiai, műveleti, kezelési utasítások körét a tevékenység jellegének (balesetveszélyességének, egészségkárosító hatásának) figyelembevételével a gazdálkodó szervezet saját hatáskörében határozza meg, a vonatkozó állami szabvány2 előírásainak megfelelően.[2]

(R. 15. §-ához)

8. §

(1) A gazdálkodó szervezetnél olyan munkavédelmi szervezetet kell létrehozni, amely alkalmas:

a) a gazdálkodó szervezet keretében folyó tevékenységek folyamatos, rendszeres és hatékony munkavédelmi ellenőrzésére, a munkavédelmi szemlékkel kapcsolatos feladatok (szervezés stb.) ellátására;

b) a munkavédelmi hiányosságok feltárására, ezek megszüntetésére vonatkozó, valamint a hasonló jellegű balesetek megelőzésével kapcsolatos javaslatok, intézkedések megtételére;

c) a munkavédelmi oktatás, nevelés irányítására és ellenőrzésére;

d) a balesetek szakszerű kivizsgálására;

e) a munkavédelmi minőségtanúsítással és a minősítéssel összefüggő feladatok ellátására;

f) a munkavédelem fejlesztése, valamint a létesítés és ezek tervezésének a koordinálására.

g) a munkavédelmi szabályzat, (a továbbiakban: MvSz), illetve a munkavédelemmel kapcsolatos más belső szabályzatok elkészítésében való közreműködésre;

h) a dolgozók szakszerű egyéni védelmének megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A munkavédelmi feladatok zavartalan ellátásának tárgyi feltételeiről (elhelyezés, szakirodalom, a helyszíneléshez szükséges eszközök stb.) a gazdálkodó szervezetnek kell gondoskodnia.

(3) A munkavédelmi szervezet, illetve a munkavédelmi vezető irányítását a mezőgazdasági szövetkezetek esetében az elnök vagy a termelés elsőszámú irányítója, illetve a műszaki feladatokat végző elnökhelyettes látja el.

9. §

(1) A munkavédelmi vezetőnek:

a) felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy

b) középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és 3 év szakmai vagy munkavédelmi gyakorlattal kell rendelkeznie.

(2) Munkavédelmi főelőadó, előadó vagy kapcsolt munkakörben foglalkoztatott munkavédelmi megbízott (ügyintéző) csak olyan személy lehet, aki legalább a munkahely munkatevékenységének megfelelő középfokú szakképzettséggel vagy érettségivel és szakmunkásbizonyítvánnyal, továbbá legalább alapfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkezik. A képesítési fokozatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képesítés alóli felmentésre egyebekben a meghatározott munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló jogszabályban3 foglaltak az irányadók.[3]

(4) A munkavédelmi vezetőt, illetve megbízottat egyéb (tűz- és környezetvédelmi, energetikusi stb.) munkakör ellátásával csak olyan mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak maradéktalanul eleget tudjon tenni.

(5) A teljesítménybéres vagy több műszakban foglalkoztatott dolgozót munkavédelmi megbízottként alkalmazni nem szabad.

(R. 19-21. §-aihoz)

10. §

(1) A munkavédelmi tervfejezetet a 3. számú mellékletben foglaltak szerint kell elkészíteni.

(2) Létesítmények, berendezések, gépek használatbavételének, üzembehelyezésének, új technológiai eljárás bevezetésének feltételeit és eljárási kérdéseit a 4. számú melléklet alapján az MvSz-ben kel] meghatározni.

(3) A gépek, berendezések, létesítmények kísérleti, illetve próbaüzemeltetésének feltételeit az 5. számú mellékletben foglaltak alapján az MvSz-ben kell meghatározni. A kísérleti, illetve próbaüzemeltetést az üzembehelyezési engedély adására jogosult személynek írásban kell engedélyeznie.

(R. 22. §-ához)

11. §

(1) Munkavédelmi minősítésre:

a) a MÉM Műszaki Intézet a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti és faipari,

b) az Erdészeti Tudományos Intézet az erdészeti és faipari,

c) a GATE MMI a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari,

d) az Országos Húsipari Kutató Intézet a hús-és baromfiipari,

e) az AGROBER Élelmiszergazdasági Tervező-és Beruházási Iroda élelmiszeripari gépek tekintetében jogosult.

(R. 24. §-ához)

12. §

A minisztérium a munkakörülmények szakszerű műszeres mérésének elvégzésére - a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet útján -felkészítő tanfolyamokat szervez.

(R. 34-38. §-aihoz)

13. §

(1) A minisztérium irányítása alá tartozó valamennyi középfokú nevelési-oktatási intézmény, valamint felsőfokúoktatási intézmény nappali, esti és levelező tagozatán, és a szakmai képesítést (emelőgépkezelő, erdészeti motorfűrész kezelő, traktorvezető, növényvédőszer- és méregraktárkezelő stb.) adó tanfolyamokon a minisztérium által előzetesen jóváhagyott tematikában és óraszámban munkavédelmi ismereteket oktatni kell, és abból vizsgát kell tenni.

(2) Az egyes szaktantárgyak oktatása keretében megfelelő mértékben kell foglalkozni a szakterület munkavédelmi vonatkozású ismereteivel is.

(3) A munkavédelmi oktatással kapcsolatos feladatok összehangolása a GATE MMI feladata.

(4) Az általános munkavédelmi ismeretek elméleti oktatójának a felsőfokú oktatási intézményekben felsőfokú, a középfokú oktatási intézményekben középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, a termelési gyakorlatok munkavédelmi ismereteit oktató személynek pedig legalább alapfokú munkavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.

14. §

A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által

- a gazdálkodó szervezet vezetője és helyettesei,

- a munkavédelmi vezető és a munkavédelmi szervezet tagjai,

- a munkavédelmi feladatokat is ellátó funkcionális szervezeti egységnek (pl. termelési, technológiai, beruházási, fejlesztési, üzemviteli, anyaggazdálkodási) vezetői,

- a műszaki tervezők, beruházók,

- a munkavédelmi oktatást végzők,

részére szervezett 60 óránál hosszabb időtartamú továbbképző tanfolyamok hallgatóit, a minisztérium által előzetesen jóváhagyott óraszámban munkavédelmi továbbképzésben is kell részesíteni.

15. §

(1) A nem fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók - a veszélyes és ártalmas termelési térben4 dolgozó személyek és a munkájukat közvetlenül irányító vezetők kivételével - az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásban való részvételi kötelezettségüknek a tananyag elsajátítására vonatkozó írásbeli nyilatkozattal tehetnek eleget.[4]

(2) Az MvSz-ben kell meghatározni az (1) bekezdésben megjelölt munkaköröket, valamint a külön jogszabályban5 foglaltak szerint az írásbeli nyilatkozattétel rendjét.[5]

(3) A veszélyes és ártalmas termelési térben dolgozó, nem fizikai foglalkozású személyeknek, és a munkájukat közvetlenül irányító vezetőknek a gazdálkodó szervezet által szervezett vizsgabizottság előtt kell munkavédelmi vizsgát tenniük.

16. §

(1) A minisztérium államigazgatási felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezetek részére a minisztérium által szervezett munkavédelmi vizsgák előkészítésével kapcsolatos feladatokat a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke a minisztérium munkavédelmi feladatokat ellátó részlegének vezetője, vagy megbízottja, tagjai: az érdekelt ágazati szakszervezeti szerv képviselője, és az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség képviselője.

(3) A vizsgázónak - a külön jogszabályban5 foglaltak szerint - írásban kell jelentkeznie a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetnél.

17. §

(1) Munkavédelmi vizsgakötelezettségüknek a minisztérium által összeállított és a vizsgázók rendelkezésére bocsátott munkavédelmi ismeretanyag elsajátítását tanúsító írásbeli nyilatkozat formájában tehetnek eleget:

a) a gazdálkodó szervezetek magasabb vezető állású dolgozója kivéve, ha a munkavédelem irányítását ellátja;

b) a gazdálkodó szervezetek vezetőhelyettesei, a műszaki és a munkavédelem irányítását ellátó helyettesek kivételével.

(2) Az írásbeli nyilatkozatot a munkavédelmi szabályok módosulása, illetve a munkakör változása miatt meg kell ismételni. Az írásbeli nyilatkozatot a dolgozó személyi anyagában kell elhelyezni.

18. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti - a 36-41. §-ok, valamint a 10. számú melléklet kivételével - a 12/1981. (VII. 17.) MÉM rendelet.

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. sz. melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez

A munkavédelmi tevékenységről és a munkavédelmi terv végrehajtásáról szóló szöveges és számszaki beszámoló tartalma

1. A szöveges beszámoló jelentést úgy kell összeállítani, hogy az magában foglalja

- a baleseti helyzet alakulását, a balesetet előidéző okok és körülmények ismertetését,

- a munkavédelmi terv előirányzataitól történt jelentős eltérés indokait,

- a munkakörülmények javítására tett jelentősebb intézkedéseket,

- a beszámolási időszakban történt hatósági vizsgálatok rendszeresen ismétlődő megállapításait,

- a tröszti vállalatoknál tett munkavédelmi intézkedéseket (a rendelet 6. §-a).

A beszámolóban ki kell térni minden olyan eseményre, körülményre, intézkedésre, amely a gazdálkodó szervezet munkavédelmi tevékenységének megítéléséhez, továbbá az esetleges központi intézkedések megtételéhez szükséges.

2. A munkavédelmi tervek végrehajtásáról szóló számszaki jelentést a következő táblázat szerint kell elkészíteni. A jelentést a MÉM STAGEK részére kell megküldeni a minisztérium adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerében foglaltak szerint.

2. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez

Munkavédelmi képesítési fokozatok

Alapfokú munkavédelmi képesítésnek minősül:

a) a felsőfokú oktatási intézményben szerzett alapvégzettség, ha az oktatás során külön vizsgatantárgyként oktatták a munkavédelmi ismereteket,

b) a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet által szervezett legalább 120 órás időtartamú munkavédelmi tanfolyam elvégzése, ha azt eredményes vizsga követte,

c) a SZOT Központi Iskolája keretében szervezett 3 hónapos munkavédelmi tanfolyam elvégzése.

A középfokú és a felsőfokú munkavédelmi szakképesítést a külön jogszabályban6 foglaltak szerint kell meghatározni.[6]

Felsőfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik az is, aki sikeresen elvégezte a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot.

A munkavédelmi vezető, valamint a munkavédelmi szervezet tagjai besorolására az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet, illetve az 5/1985. (III. 14.) MÉM rendelettel módosított 25/1983. (XII. 29.) MÉM rendeletben foglaltak az irányadók.

3. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez

A LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKAVÉDELMI TERVFEJEZET TARTALMI KÖRE

1. Munkavédelmi tervfejezetet kell készíteni minden olyan tervdokumentációhoz, mely:

- a munkahely R. 45. § (1) bek. C) pont,

- a termelőeszköz R. 45. § (1) bek. d) pont létrehozására irányuló terveket tartalmazza.

2. A munkavédelmi tervfejezetnek különösen a következőkre kell kiterjednie:

a) a nehéz fizikai munka csökkentésére (az anyagmozgatás, szállítás, raktározás stb. gépesítésére);

b) a veszélyes és ártalmas termelési tényezők, így különösen:

- a megengedett határérték feletti zajszintnek,

- a nem megfelelő légállapotoknak,

- a megengedett koncentráció feletti légszenynyezésnek,

- a követelményeknek nem megfelelő világításnak,

- a biológiai ártalmaknak (patogén mikro- és makro organizmusok stb.),

- az egyéb helyi sajátosságoknak megfelelő fizikai (káros rezgések, sugárzások, túlnyomások stb.), és pszichofiziológiai (idegi terhelés, monotonitás, kedvezőtlen testhelyzet stb.) tényezők káros hatásainak

a megszüntetésére.

c) a biztonságos gépállapotok megteremtésére, így különösen:

- az érintésvédelmi követelmények,

- a szükséges védőberendezések, burkolatok,

- az indokolt biztonságtechnikai műszerezettség,

- a megfelelő kiszolgáló és kezelő helyek,

- az előírt feliratok és jelölések,

- a karbantartási követelmények

és más, a technológiai és műszaki üzembiztonság (indíthatóság, leállíthatóság, reteszelési feltételek, tömítettség stb.) miatt szükséges feltételek biztosítására;

d) az emberközpontú munkafeltételek kialakítására (az ergonómiai, a szervezőmunka és a munkavédelmi követelmények érvényesítésére),

e) a szükséges egyéni védőeszközök meghatározására,

f) a szociális és egészségügyi ellátás feltételeinek kialakítására,

g) egyéb - a vállalati szabványban stb. foglalt - munkavédelmi követelmények érvényesítésére.

A munkavédelmi tervfejezetben a tervdokumentáció jellegétől függően kell a felsoroltak közül az érintett témákat részletesen kidolgozni, ismertetve a vonatkozó előírásokat, az ártalom jellemző adatait, a választott megoldást, annak indoklását és a tervben foglaltak megvalósítása után várható és biztosítható eredményeket. A tervdokumentáció jellege a fentiekben felsoroltakon túli munkavédelmi követelmények részletes kidolgozását is indokolhatja. Ugyanakkor kerülni kell - a fentieken túl - az indokolatlan részletezést, a részletek megismétlését.

A szakaszos tervszolgáltatás esetén, továbbá ha a technológiai tervezést, az épületek és az egyéb létesítmények tervezését más-más tervező intézet végzi, illetőleg ha a tervező intézeten belül külön szakági tervezők készítik, akkor a tervdokumentáció részeihez is kell munkavédelmi tervfejezetet készíteni.

A termelőeszköz terveihez csatolt munkavédelmi tervfejezet helyettesíthető az MSZ 63/2 és MSZ 33/3 számú szabvány szerinti a munkavédelmi minőségtanusításra és minősítésre vonatkozó okmányokkal.

3. A tervek munkavédelmi alkalmasságának feltételeit már a tervezői szerződés megkötésénél biztosítani kell az R. 18. § (1) bekezdésében foglalt előírások teljesítésének megkövetelésével.

- A tervezői szerződés létrejötte, illetve a saját kezdeményezésre folytatott tervezésnél annak megkezdése után a tervek munkavédelmi bírálatát és ellenőrzését már az alapkoncepció kialakításánál meg kell kezdeni.

A tervbírálatokról készített okmányokban a munkavédelmi kérdésekről, a választott megoldások indoklásáról, az ezekhez tartozó észrevételekről és a hozott döntésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

- A vitás kérdésekben a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséggel történő konzultáció alapján kell dönteni.

- A tervek elkészítése után tartott zárókonzultáción ismételten értékelni kell a tervek munkavédelmi alkalmasságát is. A zárókonzultációra a tervező köteles - az R. 18. § (2) bekezdés értelmében - a beruházót, illetve az üzemeltetőt is meghívni.

- A tervek munkavédelmi megfelelőségét a a tervezői nyilatkozat szavatolja. Ennek helyességéért a tervező a felelős.

E felelősségben azonban a tervezés munkájában közreműködő minden szerv (beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető) és személy munkaterülete és felelősségi köre mértékéig egyénileg is osztozik, azaz az általa végzett munkáért személyes felelősséggel tartozik.

4. A tervező szervezet vezetője köteles gondoskodni a tervek munkavédelmi alkalmasságát is biztosító szervezeti, személyi és működési feltételek megteremtéséről.

A tervezők munkaköri feladatainak elhatárolását, a munkájukhoz szükséges információs és konzultációs lehetőségeket, munkavédelmi felkészítésüket és továbbképzésüket, továbbá a tervek munkavédelmi követelményeinek biztosítására és azok ellenőrzésére vonatkozó helyi előírásokat az R. 11., 15., 37., 39., §-aiban foglaltak szerint köteles kiadni és a végrehajtást megszervezni. E tevékenység elősegítésére az R. 15. §-ában meghatározott munkavédelmi szervezetet kell létrehozni.

5. A jelen melléklet figyelembevételével a tervező szervezetek vállalati szabványaiban kell meghatározni a munkavédelmi tervfejezet tartalmi és alaki követelményeit.

4. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez

A GÉPEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK HASZNÁLATBAVÉTELÉNEK, ILLETŐLEG ÜZEMBEHELYEZÉSÉNEK RENDJE.

1. A használatbavételi, illetőleg az üzembehelyezési engedély kiadására munkavédelmi szempontból - az alábbi feltételek együttes megléte esetén - az a vezető jogosult,

- aki munkavédelmi vizsgát tett (R. 37. §),

- aki az üzembehelyezendő gép, létesítmény stb. közvetlen üzemeltetője felett felügyeletet gyakorol,

- akit a gazdálkodó szervezet vezetője a feladat ellátásával írásban (munkaköri leírásban, MvSz-ben, utasításban, külön leiratban stb.) megbízott.

a) Egyes gép, berendezés, készülék üzembehelyezési engedélyének kiadásával a termelőegység felett közvetlen felügyeletet gyakorló üzemvezető (telepvezető, főágazatvezető stb.) bízható meg. Kivételt képeznek az 1/1978. (I. 28.) KGM - KPM -

ÉVM számú együttes rendelet hatálya alá tartozó emelőgépek. Ezekre az engedélyt az emelőgép ügyintéző adja ki.

b) Gépsor (komplex technológiai sor stb.) üzembehelyezési engedélyének kiadásával a termelőegység felett felügyeletet gyakorló üzemegység (gyáregység-) vezető, ennek hiányában a gazdálkodó szervezet műszaki főmérnöke (igazgatóhelyettese, elnöke vagy a termelés első számú irányítója) bízható meg.

c) Gyár, gyáregység, üzem, üzemegység, műhely használatbavételi engedélyének kiadásával a gazdálkodó szervezet műszaki (termelési) igazgatóhelyettese (elnöke vagy a termelés első számú irányítója) bízható meg.

Az engedély megadására jogosult vezető a használatbavételt, illetőleg az üzembehelyezési eljáráson vegyen részt.

2. Az engedély kiadásával nem bízhatók meg:

- a gép, berendezés, gépsor, műhely, üzem, üzemeltetéséért közvetlenül felelős vezetők,

- a munkavédelmi vezető és munkatársai,

- a funkcionális egységek (beruházási, fejlesztési, munkaügyi, szociális főosztályok, csoportok stb.) vezetői.

Az engedély kiadását megelőzően azonban a felsorolt vezetők véleményét ki kell kérni.

3. A kiskereskedelemben is forgalmazott gépeken (pl. háztartási és barkácsgépek, híradástechnikai eszközök), valamint a forgalmi rendszámmal ellátott járműveken nem kell elvégezni a külön üzembehelyezési eljárást.

4. Az üzembehelyezésnél végzendő vizsgálatok alaki és tartalmi követelményeit az MSZ 63/4. számú szabvány tartalmazza.

5. A mellékletben foglaltak nem érintik az egyes szakhatóságok (Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikái Felügyelet stb.) használatbavételi, üzembehelyezési jogkörét. [Lásd: a 3/1979. (NIM É. 17.) OBF számú és a 4/1979. (NIM É. 23.) OBF számú szabályzatot.]

5. számú melléklet a 4/1986. (III. 9.) MÉM rendelethez

GÉPEK, BERENDEZÉSEK, LÉTESÍTMÉNYEK KÍSÉRLETI-, ILLETVE PRÓBAÜZEMELTETÉSÉNEK LEGFONTOSABMNKAVÉDELMI FELTÉTELEI.

A gépet, berendezést, létesítményt üzemeltetni bármely időszakban csak az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményei között szabad. A kísérleti- vagy próbaüzemeltetés feltételei a következők:

Tárgyi feltételek:

- kezelési utasítás,

- megfelelő munkahelyi körülmények (zárt üzem esetén),

- gép, berendezés, létesítmény megfelelő műszaki állapota,

- a szükséges védőfelszerelések és egyéni védőeszközök megléte.

Személyi feltételek:

- a gép, berendezés, létesítmény üzemeltetéséhez szükséges, nemben, korban, szakképzettségben, létszámban és munkaköri (szakmai) alkalmassági orvosi vizsgálati eredmény alapján megfelelő, illetve elegendő személy,

- a kísérleti- vagy próbaüzemeltetésben résztvevő személy vagy személyek munkavédelmi oktatása, jelenléte,

- megfelelő karbantartók,

- megfelelően képzett elsősegélynyújtó jelenléte.

Szervezési feltétel:

- a munkák oly módon történő megszervezése, hogy a kísérleti vagy próbaüzemeltetés kijelölt körzetében - az ott folyó munkavégzés során -

illetéktelen személyek ne tartózkodjanak.