17/1987. (VI. 9.) MT rendelet

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A Minisztertanács az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

Államtitok és szolgálati titok nyilvánosságra hozatala

1. §

(1) Az államtitok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó írásbeli engedélyben meg kell határozni a nyilvánosságra hozatal módját, állást kell foglalni a nyilvánosságra nem hozott rész tekintetében és a minősítés megszüntetéséről.

(2) Más állam, illetve nemzetközi szervezet által államtitoknak minősített és magyar szerv rendelkezésére bocsátott irat tartalmának nyilvánosságra hozatalához az érintett állam, illetve a nemzetközi szervezet hozzájárulása szükséges.

(3) Szolgálati titkot a Tvr. 10. §-ának (2) bekezdésben meghatározott személy írásbeli engedélyével lehet nyilvánosságra hozni.

(4) Ha kétséges, hogy az irat tartalmának nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a Magyar Népköztársaságnak a Tvr. 3. §-a (1) bekezdésben meghatározott érdekét vagy szolgálati titok esetén a Tvr. 4. §-ában meghatározott érdeket, a nyilvánosságra hozatal engedélyezése előtt az érintett szerv véleményét is be kell szerezni.

Államtitok és szolgálati titok felhasználása

2. §

(1) Államtitoknak külföldi szervvel, nemzetközi szervezettel, illetve nem magyar állampolgárral való közlésére, bemutatására, átadására vonatkozó írásbeli engedélynek tartalmaznia kell a közlés, a bemutatás, az átadás módját és az átadó személy nevét. A közlés, a bemutatás, az átadás megtörténtét a titkos ügyiratkezelésben maradó példányra rá kell vezetni, vagy külön feljegyzésben kell rögzíteni.

(2) Szolgálati titkot külföldi szervvel, nemzetközi szervezettel, illetve nem magyar állampolgárral közölni, valamint az azt tartalmazó iratot bemutatni, átadni, ha jogszabály ennek közvetlen átadását nem zárja ki, a Tvr. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vezető vagy az általa felhatalmazott személy engedélyével lehet. Az engedély tartalmazza a közlés, a bemutatás, az átadás módját és az átadó nevét.

3. §

(1) Ha külföldi szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve nem magyar állampolgárnak államtitkot kell átadni, az államtitokkör meghatározására jogosult vagy az általa felhatalmazott engedélyező dönt arról, hogy az átadás minősítési jelöléssel vagy anélkül történjen.

(2) A nemzetközi szervezeti tagságból adódó vagy egyéb nemzetközi kötelezettségen alapuló minősített iratokra is kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő titokvédelmi feladatok szabályozásáról a Minisztertanács által kijelölt szerv vezetője gondoskodik.

(3) Más állam, illetve nemzetközi szervezet által államtitoknak minősített és magyar szerv részére megküldött irat átadásához, vagy bemutatásához, tartalmának harmadik ország szervével való közléséhez az érintett állam illetékes szervének vagy a nemzetközi szervezetnek a hozzájárulása szükséges.

Államtitkot és szolgálati titkot tartalmazó irat külföldre vitele és visszahozatala

4. §

(1) Államtitkot tartalmazó iratot külföldre vinni a KGST, illetve a Varsói Szerződés tagállamai esetében az államtitokkör meghatározására illetékes vezető vagy az általa felhatalmazott személy - más állam esetében az ügykör szerint illetékes helyettese - engedélye alapján lehet.

(2) Az engedély tartalmazza a külföldre vitel módját és célját, a küldemény rendeltetési helyét, az irat átvételére jogosult személy nevét, valamint a kivitelre kerülő irat nyilvántartási számát, példányszámát, lapszámát és rövid tárgyát.

5. §

(1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot tartalmazó iratot külföldre vinni, illetve onnan visszahozni, vagy külföldről behozni - a Magyar Néphadsereg és a Varsói Szerződés tagállamai hadserege közötti levelezés kivételével - csak a Külügyminisztérium vagy a KGST együttműködés tekintetében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkársága diplomáciai futárpostájaként lehet.

(2) A Külügyminisztérium - az engedélyező írásbeli kérelmére - elrendelheti, hogy a hivatalosan külföldre utazó a futártevékenységre előírt szabályok betartásával államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó iratot magával vigyen.

(3) A hivatalosan külföldre utazót a Külügyminisztérium a szükséges igazolvánnyal ellátja és a futártevékenységgel kapcsolatos kötelezettségeiről és jogosultságairól tájékoztatja.

6. §

(1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot tartalmazó iratot külföldön - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Magyar Népköztársaság külképviseleti szervénél kell őrizni.

(2) Államtitkot tartalmazó irat a külképviselet épületéből - a kereskedelmi kirendeltség saját iratai kivételével - a külképviselet vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy írásbeli engedélyével vihető ki. A kereskedelmi kirendeltség saját iratai kivitelét a kereskedelmi kirendeltség vezetője engedélyezi.

(3) Az államtitok vagy a szolgálati titok külföldön történő felhasználására vonatkozó rendelkezéseket megszegő személy esetében vizsgálni kell a szolgálati célú külföldre utazásból való kizárás, illetve a külszolgálatból való hazarendelés szükségességét is.

A titokvédelem ágazati irányítása

7. §

(1) A belügyminiszter

a) ellenőrzi - az Országgyűlés, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a bíróságok, az ügyészségek, a Honvédelmi Minisztérium, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága és a társadalmi szervezet országos központja kivételével - az államtitok és a szolgálati titok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartását;

b) gondoskodik az államtitokkörök évenkénti egyeztetéséről, összesítéséről, és azt a Tvr. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vezetők részére megküldi;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az államtitokkör felülvizsgálatát, továbbá a szervek évenkénti ellenőrzési kötelezettségének teljesítését.

(2) A Tvr. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt vezető az általa meghatározott államtitokkört megküldi a Belügyminisztériumnak, és rendszeres felülvizsgálatáról évente tájékoztatást ad.

(3) A belföldön, illetve a külföldön kezelt államtitok és szolgálati titok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére jogosult az (1) bekezdésen kívül

a) a szerv vezetője.

b) a titkos ügyiratkezelés felügyeletét ellátó személy.

c) működési területükön a szervezeti egységek vezetői,

d) a szerv vezetője által felhatalmazott személy,

e) külföldön a külképviselet iratai vonatkozásában a külképviselet vezetője, a kereskedelmi kirendeltség iratai vonatkozásában a kereskedelmi kirendeltség vezetője, egyéb magyar képviselet vonatkozásában a képviselet vezetője.

(4) A Belügyminisztérium által végrehajtott titokvédelmi ellenőrzésekre az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.

(5) Ha a titokvédelmi ellenőrzést nem a Belügyminisztérium végzi, és az ellenőrzés államtitoksértésre, illetve szolgálati titoksértésre utaló körülményt, vagy szabálysértésnek minősülő mulasztást tár fel - az Országgyűlés, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága, a társadalmi szervezet országos vezető szervei által végzett ellenőrzés kivételével - a jegyzőkönyv egy példányát a Belügyminisztériumnak meg kell küldeni. A szabálysértés és egyéb hiányosságok megszüntetésére a jegyzőkönyvben határidőt kell megjelölni. Az esetleges felelősségrevonásról, és a szükséges intézkedések megtételéről az ellenőrzött szerv vezetője gondoskodik.

Eljárás titoksértés, illetve az őrzési és a kezelési szabályok megszegése esetén

8. §

(1) Ha a szerv dolgozójának tudomására jut, hogy államtitkot vagy szolgálati titkot sértő cselekményt követtek el, illetve ilyen cselekmény elkövetése készül, köteles haladéktalanul jelenteni a szerv vezetőjének, külföldi tartózkodása idején pedig a Magyar Népköztársaság külképviseleti szerve vezetőjének.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés esetében a szerv vezetője haladéktalanul köteles intézkedni a további titoksértések megelőzése és a felmerült hiányosságok megszüntetése iránt.

(3) Az államtitkot tartalmazó irat eltűnését, hiányát, illetve az államtitoksértés gyanúját Budapesten a Belügyminisztériumnak, vidéken a megyei rendőr-főkapitányságnak haladéktalanul jelenteni kell.

(4) Az államtitkot tartalmazó irat eltűnéséről, illetőleg hiányáról az abban érdekelt más szervet is tájékoztatni kell.

(5) A Tvr-ben, illetve az e rendeletben meghatározott szabályok megszegése esetén a Belügyminisztérium jogosult vizsgálatot folytatni, és előzetes szakértői véleményt kérni. A felkért szerv a szakértői véleményt 30 napon belül köteles megküldeni.

9. §

(1) Ha államtitok, illetve a fegyveres erők és fegyveres testületek szolgálati titka vonatkozásában minősítői vagy betekintői jogosultsággal rendelkező személy a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszásával külföldön maradt, a szerv vezetője - 15 napon belül - intézkedjen, hogy az általa megismert államtitkot, továbbá szolgálati titkot tartalmazó, illetve TÜK iratokról kimutatás készüljön. A kimutatást Budapesten a Belügyminisztériumnak, vidéken a megyei rendőr-főkapitányságnak meg kell küldeni.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy más szerv államtitkát vagy szolgálati titkát is megismerte, erről az érintett szerv vezetőjét ás írásban tájékoztatni kell.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel kapcsolatban irat hiánya is megállapítható, a bejelentéssel egyidőben a 8. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

10. §

(1) A minisztériumok, országos hatáskörű szervek (a továbbiakban együtt: minisztérium) előzetesen tájékoztatják a Belügyminisztériumot azokról a gazdasági szervezetekről, amelyeknek a gazdálkodásához államtitkot tartalmazó iratokat bocsátanak rendelkezésre.

(2) A minisztérium az államtitok átadásáról szóló határozatában rendelkezik azokról az államtitok védelmét biztosító előírásokról, amelyeket az államtitok felhasználása során a gazdasági szervezet köteles megtartani. Ha a gazdasági szervezet az államtitok védelmét súlyosan vagy figyelmeztetés ellenére ismételten veszélyezteti, a minisztérium a gazdasági szervezet rendelkezésére bocsátott államtitkot tartalmazó iratokat visszavonja.

(3) A (2) bekezdésében meghatározott hatósági jogkör a Belügyminisztériumot is megilleti.

Értelmező rendelkezés

11. §

(1) A titokvédelmi szabályok alkalmazása szempontjából titkos ügyiratkezelésben őrizendő iratnak (a továbbiakban: TÜK irat) kell tekinteni:

a) a "Szigorúan titkos"-nak minősített iratot;

b) az olyan államtitkot nem tartalmazó iratot, amelyet az államtitokká minősítésre jogosult személy rendelkezése alapján meghatározott időre fokozott védelemben kell részesíteni;

c) a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkát tartalmazó iratot, ha az irat minősítője így rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott iratot az időbeli hatály feltüntetésével "TÜK iratként kezelendő" jelöléssel kell ellátni, annak védelmére az államtitkot tartalmazó iratra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) E rendelet alkalmazásában:

a) számítástechnikai berendezés minden olyan gépi berendezés, eszköz és ennek funkcionális tartozéka, amely államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adatok összegyűjtésében, feldolgozásában (rendezésében, csoportosításában, kiszámításában) előállításában, tárolásában és megjelenítésében, illetve az e tevékenységekkel kapcsolatos adatátalakításban és adattovábbításban részt vesz, (számítógépek, szövegszerkesztők, adattárolásra alkalmas írógépek, magnetofon, diktafon, más elektronikus eszközök);

b) számítástechnikai eljárás a számítástechnikai berendezéssel végzett adatrögzítés, feldolgozás, adatkarbantartás, tárolás és adat visszakeresés.

Záró rendelkezés

12. §

(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 14/1971. (IV. 15.) Korm. rendelet, a 3/1971. (IX. 23.) BM rendelet és az 1/1981. (I. 27.) BM rendelet hatályát veszti.

(3) A titkos ügyiratkezelés részletes szabályait e rendelet melléklete tartalmazza.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 17/1987. (VI. 9.) MT rendelethez

A titkos ügyiratkezelés szervezete és rendje

1. A szerv vezetője a titokvédelmi feladatok irányítását a saját hatáskörében végzi, vagy a titkos ügyiratkezelés felügyeletére más személyt (a továbbiakban: TÜK felügyelő) jelöl ki.

Ha a TÜK iratok mennyisége és forgalma indokolja, a szervnél titkos ügyiratkezelést kell szervezni; ha ez nem szükséges, a szerv vezetője "T" kezelői feladattal ügyviteli dolgozót bíz meg. A "T" kezelőre a titkos ügyiratkezelésre vonatkozó előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni (a titkos ügyiratkezelés és a "T" kezelő együtt a továbbiakban: TÜK).

A szerv vezetője az alárendelt szervezeti egységeknél decentralizált TÜK szervezését is elrendelheti.

A TÜK felügyelő gyakorolja a szerv vezetőjének a TÜK vonatkozásában fennálló jogait, munkájáról a szerv vezetőjét rendszeresen tájékoztatja, meghatározza a TÜK vezetőjének feladatait. A TÜK felügyelő a felügyeleti jogkörét a decentralizált TÜK tekintetében is ellátja. Az e rendelkezéstől való eltérést a szerv kérelmére a Belügyminisztérium engedélyezheti.

A TÜK vezető feladata a TÜK munkájának irányítása, így különösen a TÜK iratok készítésének, sokszorosításának, a TÜK-ön kívül tárolt iratok kezelésének, őrzésének, felhasználásának évenkénti ellenőrzése, az ellenőrzésről jegyzőkönyv felvétele és - a TÜK felügyelő útján - a szerv vezetője részére való továbbítása.

A TÜK dolgozójaként az alkalmazható, aki a TÜK felügyelő által kijelölt vizsgabizottság előtt és meghatározott követelmények szerint a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokból vizsgát tett. Államtitkot tartalmazó irat minősítésére csak olyan személy hatalmazható fel, és a TÜK dolgozója csak az lehet, aki fontos és bizalmas munkakört tölthet be.

A TÜK feladata:

- a szervnél készült és a más szervtől érkezett TÜK iratok átvétele, nyilvántartása, kezelése és őrzése,

- a TÜK iratok kiadása és visszavétele,

- a minősítésre és a betekintésre jogosultak nyilvántartása, a titokvédelmi jogszabályok megismeréséről szóló nyilatkozat őrzése, a dolgozó minősítési és betekintési jogosultságának megszünése után a minősített iratok visszavétele, a betekintő karton irattározása,

- a TÜK iratok felhasználásával és kezelésével kapcsolatos engedélyek, a TÜK iratok nyilvántartására szolgáló könyvek, munkafüzetek hitelesítése, nyilvántartásba vétele és tárolása,

- a Tvr. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt vezetők alá tartozó szervezetnél működő TÜK esetében a külföldre irányuló futárküldemények ellenőrzése és csomagolása,

- a TÜK iratok belföldi továbbítása.

Ha a szervnél számítástechnikai berendezésen TÜK iratokat dolgoznak fel,

- a számítástechnikai feladatok titokvédelmi követelményeit szabályzatban kell kidolgozni,

- a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a számítástechnikában és a titkos ügykezelésben is jártas titokvédelmi felelőst kell kijelölni,

- a feldolgozás folyamatában részt vevő területen decentralizált TÜK-öt kell kialakítani.

- a titokvédelmi szabályzatban meg kell határozni a titokvédelmi felelős feladatait, így különösen a védelmi előírások megtartásának ellenőrzését és a titokvédelmi munka felügyeletének ellátását, valamint a decentralizált TÜK-kel, illetve a központi TÜK-kel való együttműködése rendjét.

2. A TÜK helyiséget úgy kell kialakítani, hogy az államtitkot tartalmazó iratok őrzése biztonságos legyen, és az iratok tárolása az egyéb tevékenységtől elkülönítetten történjék.

A helyiséget a védelméhez szükséges technikai és elektronikai eszközökkel (vasrács, riasztóberendezés, tűzjelző stb.) fel kell szerelni.

A TÜK iratok páncél- vagy vaslemez szekrényben tárolhatók. Ha az iratok tárolására kialakított helyiség nyílászárói megfelelően védettek, az iratok állványzaton is tárolhatók. Ez esetben szigorúbb tűzvédelmi követelményeket kell meghatározni.

A TÜK helyiség, valamint a szervezeti egységeknél a TÜK iratok tárolására és őrzésére használt lemezszekrények zárásának és pecsételésének megszervezéséért a TÜK felügyelő a felelős.

A tűzvédelemért és a vagyonvédelemért felelős személyt az e pontban megjelölt feladatok meghatározásába be kell vonni.

Államtitokká és szolgálati titokká minősítés

3. Aki államtitkot tartalmazó iratot készít köteles azt "Szigorúan titkos" jelöléssel, aki szolgálati titkot tartalmazó iratot készít, "Titkos" jelöléssel ellátni. A minősítés vagy annak módosítása alkalmával a minősítést végző a továbbiakban: minősítő) az alkalmazott minősítési jelölést keltezéssel és aláírással látja el. Ha az iratot a minősítő írja alá, a minősítési jelölést nem kell külön aláírni.

A minősítési jelöléssel egy időben fel kell tüntetni a minősítés időbeli hatályát, ha ez nem lehetséges, "visszavonásig" jelölést kell feltüntetni.

Ha az irat több önállóan kezelhető részből áll, a minősítési jelölést az irat titkot tartalmazó részein a szükségeshez képest meg kell ismételni.

A minősítő az irat minősítése előtt megvizsgálja, hogy annak tartalma államtitoknak vagy szolgálati titoknak tekintendő-e. Ha az irat bármely önállóan kezelhető része államtitkot tartalmaz, az egész anyagot államtitokként kell kezelni.

A titok jellegére" az elintézés sürgősségére vagy a titok védelme szempontjából fontos egyéb körülményre figyelemmel a minősítő a minősítési jelölésen kívül az iratra más kezelési előírást is rávezethet (pl. Különösen fontos!, Sajátkezű felbontásra!, Más szervnek nem adható át!, Nem másolható!, Kivonat nem készíthető!, Elolvasás után visszaküldendő!, Zárt borítékban tárolandó stb.). A minősítő ezen előírásaitól csak a minősítő írásbeli engedélyével lehet eltérni.

A kormányszintű nemzetközi tárgyaláson a küldöttség vezetője gyakorolja a minősítő jogot,

4. A számítástechnikai berendezés alkalmazásánál a minősítési jelölést az alábbi módon kell feltüntetni:

- a bizonylatokon, a sornyomató és rajzológép, és a kiíróberendezés papíron megjelenő eredményén az irathoz hasonlóan,

- lyukkártya, lyukszalag esetében annak felzetén, illetve dobozán,

- a mágneses és más adathordozó burkolatán,

- a mágneses adathordozón a sornyomtató, valamint más adatrögzítő berendezés által készített adathordozón az adatállomány elején (fedlapon, adathordozó címkén stb.).

Annak érdekében, hogy az adathordozó nyilvántartása és kezelése során a titkos jelleg kitűnjön, az azonosításhoz szükséges adatokat és kezelési előírásokat az adathordozóval azonos minősítésű kísérőlapon kell feltüntetni.

5. Ha a más szervtől érkezett irat esetében minősítési mulasztásra utaló körülmény merül fel, a betekintésre vagy a minősítésre jogosult személy, illetve a szerv vezetője köteles tisztázni, hogy a kérdéses irat titkot tartalmaz-e, és intézkedni a minősítési jelölés feltüntetése iránt.

Ha a minősítés időbeli hatálya lejárt, a TÜK vezetője - külön utasítás nélkül - az irat minősítését megszünteti.

A minősítési jelölés megváltoztatására, illetve törlésére az jogosult, aki az irat minősítésére jogosult.

A minősítési jelölés megváltoztatásáról vagy törléséről - kivéve a második bekezdésben meghatározott esetet - valamennyi érintett szervet írásban, a TÜK útján tájékoztatni kell.

Ha a minősítés időbeni hatálya a visszavonásig tart, a minősítő köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a minősítés fenntartásának szükségességét. Ha a minősítés megszüntetése az időbeli hatály lejárta előtt válik szükségessé, erről a minősítőnek a TÜK-öt értesíteni kell a szükséges intézkedés megtétele céljából. A minősítés megszüntetéséről a TÜK az érintett szerveket a minősítő utasítása szerint - eltérő rendelkezés hiányában - évenként értesíti.

TÜK irat készítése

6. Államtitkot tartalmazó irat a minősítő rendelkezése alapján készíthető.

A. minősítő határozza meg, hogy az irat hány példányban készüljön, és az egyes példányokat kinek kell megküldeni.

A Tvr. végrehajtására kiadott MT rendelet (a továbbiakban: R.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó TÜK irat készítésére a szerv vezetője, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult.

A R. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott irat vonatkozásában az érintett szerv vezetője által felhatalmazott minősítő rendelkezik.

7. Az elkészített TÜK iratot záradékkal, a több példányban készült iratot sorszámmal is el kell látni. Az iraton fel kell tüntetni

- a nyilvántartási számot,

- a készített irat példányszámát és lapszámát,

- az egyes példányok címzettjét, több példány esetén a címzetteket elosztó íven kell feltüntetni,

- a mellékletek példányszámát, nyilvántartási számát, lapjainak számát és minősítését,

- az irattári példányon fel kell tüntetni a számítástechnikai eljárással készült gépi adathordozón tárolt példányokat és azonosító adataikat az eléréshez szükséges adatokkal együtt,

- azt, hogy az iratot ki készítette és gépelte.

Az elkészített TÜK iratból egy példány a TÜK-ben marad. Az elosztó ívet és a minősítőnek az irat különleges kezelésére vonatkozó írásbeli rendelkezését ennek a példánynak a mellékleteként kell kezelni.

Ha az irat tartalmát a TÜK dolgozói nem ismerhetik meg, azt zárt borítékban kell kezelni, illetve továbbítani és az iktatáshoz szükséges adatokat a TÜK-kel közölni kell. Az irat nyilvántartási számát és a kezelésre vonatkozó utasításokat a borítékon is fel kell tüntetni.

Az irat készítése során keletkezett munkapéldányt, vagy a más okból feleslegessé vált példányokat megsemmisítésre a TÜK-nek kell átadni. Azt a munkapéldányt, amelyet az ügyintéző részére meg kell őrizni, a TÜK iratra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartásba venni és kezelni.

8. TÜK irat sokszorosítása, fordítása, másolása, illetve abból kivonat készítése kizárólag a minősítő írásbeli rendelkezése alapján végezhető.

Nemzetközi szervezettől érkezett TÜK iratról másolat csak a címzett szerv vezetőjének vagy az általa felhatalmazott személynek az írásbeli engedélye alapján készíthető.

Más szervtől érkezett TÜK irat esetében a minősítőnek a 3. pont ötödik bekezdése alapján az iraton feltüntetett rendelkezésének megfelelően kell eljárni az irat sokszorosítása, kezelése, illetve más szervhez való továbbításakor.

Az első-harmadik bekezdésben meghatározott módon készített iratokról a sokszorosítás helyén nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartó könyvbe be kell vezetni a TÜK irat nyilvántartási számát, példány sorszámát, lapjainak számát, rövid tárgyát, a sokszorosított példányok számát. Az így készített iratokat a TÜK-ben nyilvántartásba kell venni.

Az irat sokszorosítása során keletkezett felesleges példányokat és selejtes lapokat megsemmisítésre a TÜK-nek kell átadni.

A TÜK irat sokszorosítása során biztosítani kell a fokozott biztonságot és a TÜK irat készítésére vonatkozó előírásokat.

A TÜK iratok számítástechnikai rendszerben történő feldolgozása

9. Számítástechnikai berendezésen TÜK iratot feldolgozni, készíteni csak a minősítő írásbeli engedélye alapján és csak akkor lehet, ha a számítástechnikai eljárás teljes menetében biztosítható az államtitkot képező adatok védelme.

A számítástechnikai adatok feldolgozását végző szerv vezetője a Tvr-ben és a R.-ben foglaltak alapján, az államtitok védelmi szabályzatban köteles meghatározni a számítástechnikai rendszeren történő adatfeldolgozás titokvédelmi szabályait, a szükséges egyéb technikai védelmi eszközök alkalmazását, illetve kötelező használatát, és felelős ezek betartatásáért.

TÜK irat nyilvántartása és kezelése

10. A más szervtől érkezett, TÜK iratot tartalmazó küldeményt a TÜK dolgozója vagy a szerv ilyen irat átvételével megbízott dolgozója veheti át.

Aki TÜK iratot tartalmazó küldeményt vesz át, köteles ellenőrizni, hogy

- a címzés alapján jogosult-e átvenni a küldeményt,

- az átadási okmányban és a küldeményen feltüntetett nyilvántartási szám megegyezik-e.

Az átvevő az átadási okmányon aláírással, az átvétel idejének feltüntetésével és bélyegzőlenyomatával igazolja a küldemény átvételét.

Ha az átvevő a küldeményen olyan sérülést észlel, amely arra utal, hogy azt felbontották vagy megkísérelték felbontani, a kézbesítő jelenlétében a küldeményt felbontja, a tartalmát ellenőrzi, és az eseményről két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet mindketten aláírják, majd a küldő szerv minősítőjének az egyik példányt átadják, aki intézkedik a sérülés körülményeinek tisztázása iránt.

Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt vissza kell küldeni a küldő szervnek. Sürgős küldemény esetén távbeszélőn vagy más módon kell tisztázni a szükséges intézkedést.

11. A TÜK iratot tartalmazó küldeményt - a névre szóló "saját kezű felbontásra" jelzéssel ellátott küldemény kivételével - a TÜK dolgozója bontja fel.

A névre szóló, "saját kezű felbontásra" jelzéssel ellátott küldeményt csak a címzett - akadályoztatása esetén a helyettese - bonthatja fel. Ha az irat tartalma alapján a TÜK ügymenetben nem kezelhető, az iktatáshoz szükséges adatokat a címzett köteles közölni a TÜK-kel. A nyilvántartás megjegyzési rovatában fel kell tüntetni, hogy az irat kezeléséről és őrzéséről a továbbiakban a címzett gondoskodik.

Ha a küldeményt a TÜK-ben tévedésből bontották fel, ezt a borítékon keltezéssel és aláírással kell feltüntetni.

A TÜK küldemény felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iratok hiánytalanul megvannak-e. Hiány esetén - ha az rövid úton nem tisztázható - három példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, és annak eredeti példányát a küldő szerv részére meg kell küldeni; a továbbiakban a R. 8. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni.

12. A TÜK a más szervtől érkezett TÜK iratot érkezteti, nyilvántartásba veszi, és a címzettnek továbbítja.

A TÜK irat készítője a közvetlen elkészítés után gondoskodik annak a TÜK által való nyilvántartásba vételéről.

Az iktatáshoz használt nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból az érkezett, készített, továbbított illetve irattárba helyezett iratok nyilvántartási száma, lapjainak száma, példányainak sorszáma, az irat tárgya és az egyes példányok holléte megállapítható legyen.

Az egy ügyben keletkezett iratokat, ideértve a nem minősített iratokat is, együtt lehet nyilvántartani és a lehetőség szerint kezelni. A titkot nem tartalmazó iraton a minősítési jelölés nem alkalmazható.

Betekintés államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba

13. Államtitkot tartalmazó iratba betekintés csak hivatalos feladat ellátása érdekében engedélyezhető. Államtitkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akit a szerv vezetője vagy az általa minősítői joggal felhatalmazott személy erre feljogosít.

A betekintésre jogosító engedély megadása történhet az ennek nyilvántartására szolgáló eszközön, tételes felsorolással, vagy az adott iraton névre szólóan.

A betekintési engedély adható az államtitok tárgykör szerint meghatározott csoportjára vagy egyes iratra, állandó, ideiglenes vagy eseti jelleggel. Az ideiglenes engedély esetén meg kell határozni a feltételt, amelynek bekövetkezésével a jogosultság megszűnik.

Az államtitkot tartalmazó iratba történő betekintést a betekintő keltezéssel és aláírásával az iraton és a nyilvántartásra szolgáló más eszközön igazolja.

A szolgálati titkot tartalmazó iratba az tekinthet be, akit erre a szerv vezetője feljogosít, illetve a feladatáról készült munkaköri leírásban vagy más okmányban erre felhatalmazást kapott. E dolgozók névjegyzékét - a betekintői jogkörük terjedelmi feltüntetésével - az iratok kezelését és nyilvántartását végző szervezeti egység (általános ügyiratkezelés) részére meg kell küldeni.

A betekintő felelős azért, hogy a rendelkezésére bocsátott irat tartalmáról illetéktelen személy ne szerezzen tudomást.

TÜK irat továbbítása a szerven belül

14. A TÜK iratnak a szerven belüli átadása, illetve átvétele csak a TÜK szabályok megtartásával, aláírás ellenében történhet.

TÜK irat továbbítása belföldön

15. TÜK iratot más szervhez a minősítő írásbeli rendelkezése alapján, a TÜK útján lehet továbbítani. Ha minősített iratot olyan szervhez továbbítanak, amelynél nincs az adott irat tekintetében minősítői joggal rendelkező személy, a küldő szerv minősítője az irat kezelésével, a válasz minősítésével kapcsolatos előírásokat meghatározza.

Az irat továbbítását az iktatáshoz használt nyilvántartásban, négynél több példány elküldése esetén az elosztói íven a keltezés feltüntetésével fel kell jegyezni.

A TÜK iratot zárt borítékban kell továbbítani. A borítékon fel kell tüntetni az irat minősítését, nyilvántartási számát ós a címzettjét.

A borítékot el kell látni a küldő szerv TÜK-je által használt bélyegzőlenyomattal oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

Az Országos Futárszolgálatba bekapcsolt szervhez TÜK irat - sürgős eset kivételével - csak ez úton továbbítható.

Ha TÜK iratot más szervhez saját kézbesítő útján továbbítanak,

- az iratot csak kódzáras vagy azzal egyenlő biztonságot nyújtó irattáskában lehet továbbítani,

- az iratot tartalmazó borítékot a harmadik bekezdésben előírtak szerint kell lezárni, a borítékra rá kell vezetni: "Baleset esetén csak a küldő szerv bonthatja fel!",

- az alkalmi futárként kijelölt kézbesítő a TÜK küldeményt a címzettnek vagy a címzett TÜK-jének adhatja át. Az irat átvételét a kézbesítőkönyvben - kézbesítőíven - az átvevő aláírással, az átvevő szerv bélyegzőlenyomatával és a keltezéssel igazolja.

Ha a TÜK irat más szervhez történő továbbítására a negyedik-ötödik bekezdésben meghatározottak szerint nincs lehetőség, igénybe vehető postai út is. Ilyen esetben a TÜK iratot csak tértivevényes ajánlott küldeményként, kettős borítékban lehet feladni. A belső borítékon a harmadik bekezdésben előírtakat fel kell tüntetni. A külső borítékon csak a küldő szerv és a címzett szerv megnevezését és címét kell feltüntetni.

TÜK irat felhasználása a szerven kívül

16. Ha TÜK irat felhasználása a szerv épületén kívül vagy más szervnél tartott tárgyaláson, értekezleten, megbeszélésen (a továbbiakban: tárgyalás) szükséges, az ügyintéző felel a Tvr-ben, illetve a R.-ben foglaltak megtartásáért.

Ha a tárgyalás több napig tart, az ügyintéző a TÜK iratot megőrzésre zárt borítékban a tárgyalás helye szerinti TÜK-nek adja át. A tárgyalás befejeztével az iratot haladéktalanul vissza kell szállítani, és a TÜK-nek át kell adni.

Ha a tárgyalás helyén TÜK nem működik, a rendező szerv gondoskodik kihelyezett, ideiglenes jelleggel működő TÜK létesítéséről.

A tárgyaláshoz szükséges TÜK irat a rendező szerv részére futár útján is megküldhető. A borítékon fel kell tüntetni, hogy annak átvételére ki jogosult. A tárgyalást rendező szerv köteles gondoskodni az iratnak a TÜK szabályok szerinti őrzéséről.

A tárgyaláson történő ismertetés, felhasználás esetén a résztvevőkről jelenléti ívet kell vezetni, és a figyelmüket fel kell hívni a titok megőrzésére. A jelenléti ívet a tárgyalás után mellékelni kell az irathoz, és azzal együtt kell a TÜK-ben őrizni.

Ha a tárgyaláson államtitkot tartalmazó iratot készítenek, a titokvédelmi szabályok betartásáról és az irat biztonságos őrzéséről a rendező szerv köteles gondoskodni.

A Magyar Népköztársaság nemzetközi tárgyalása során keletkezett, államtitkot tartalmazó irat minősítéséről a küldöttség vezetője gondoskodik. Az ilyen irat védelmét a TÜK szabályoknak megfelelően kell biztosítani.

Az első-ötödik bekezdésben előírtak megtartása mellett, a hatodik bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a KGST küldöttségei, illetve szakbizottságai által folytatott tárgyalás során felhasznált és készített, államtitkot tartalmazó iratok esetében.

TÜK irat külföldre vitele és felhasználása

17. A diplomáciai futárpostaként továbbítandó iratokról a kiküldő szerv vagy szervezeti egység futárösszefoglalót készít, és az iratokkal együtt az engedélyezőnél működő TÜK részére megküld. Az engedélyezőnél működő TÜK azokat futárösszefoglalóval együtt lepecsételve és becsomagolva, külföldre továbbítás céljából megküldi a Külügyminisztériumnak, vagy a KGST együttműködés tekintetében a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának.

A futárösszefoglaló három példányban készül, azon fel kell tüntetni a kivitelre kerülő iratok nyilvántartási számát, minősítését, példányszámát, lapszámát, rövid tárgyát és annak a külképviseletnek a megjelölését, ahova a küldeményt továbbítani kell.

A külképviselet épületéből államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratot kivinni csak engedéllyel lehet. A kivitelre jogosító engedélyen fel kell tüntetni az iratkivitel célját (pl.: bemutatás, átadás stb.), az engedéllyel rendelkező nevét, beosztását, az iratkivitel időpontját, az irat nyilvántartási számát, példányszámát, lapszámát és tárgyát, továbbá az esetleges visszahozatal idejét. Külföldön bemutatásra, eladásra történő kivitel esetén az erre vonatkozó engedélyt az iratkiviteli engedéllyel együtt a TÜK-ben kell őrizni.

TÜK iratok számítástechnikai berendezésen történő továbbítása

18. A vezetékes és a vezeték nélküli hírközlő eszközökön, illetve számítástechnikai adatátvitel útján TÜK irat csak rejtjelezve, illetve ezzel egy tekintet alá eső védettségi megoldás igénybevételével továbbítható.

Számítástechnikai berendezésen nemzetközi adatátviteli kapcsolat létesítéséhez államtitok, illetve szolgálati titok tekintetében a Tvr. 10. §-ának (1), illetve (2) bekezdésében meghatározott vezető engedélye szükséges. Az adatátviteli kapcsolat létesítéséről a Belügyminisztériumot - államtitok, illetve szolgálati titok esetén előzetesen - tájékoztatni kell.

TÜK irat tárolása

19. A TÜK-től ügyintézésre átvett irat biztonságos őrzéséről és tárolásáról az ügyintéző köteles gondoskodni.

A munkaidő befejezése előtt a TÜK iratot megőrzésre át kell adni a TÜK-nek. A feladat ellátására figyelemmel a minősítő engedélyezheti, hogy ennek idejére az ügyintéző a TÜK iratot saját vaslemez szekrényében tárolja, erről a TÜK nyilvántartást vezet.

A további folyamatos ügyintézést nem igénylő iratot haladéktalanul vissza kell adni a TÜK-nek.

A TÜK-ön kívül tárolt feldolgozás alatt levő iratokat a TÜK szükség szerint, de éventként legalább egyszer ellenőrizni köteles.

Az államtitkot tartalmazó mágneses és más gépi adathordozókat a sajátosságuknak megfelelően és a titokvédelem szempontjából a számítástechnikai feldolgozás során rendelkezésre álló, a legnagyobb biztonságot jelentő módon úgy kell tárolni, hogy az azokon levő adatokhoz illetéktelenek ne férjenek hozzá.

A számítástechnikai rendszerben a mágneses és más gépi adathordozókon azok a TÜK iratként kezelendő adatok, amelyek megbízható védelme más úton nem biztosítható, csak rejtjelezve tárolhatók.

Szolgálati titkot tartalmazó irat kezelése

20. A szolgálati titkot tartalmazó irat készítését, nyilvántartását, kezelését, felhasználását, őrzését és ellenőrzését érintő azokat a kérdéseket, amelyekről a Tvr. vagy a R. nem rendelkezik, a szerv vezetője az ügyirat kezelésének leginkább megfelelő módon szabályozza akként, hogy a szolgálati titok védelméhez fűződő érdek érvényesüljön.

Az iratok irattározása és selejtezése

21. A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet és az annak végrehajtására kiadott 30/1969. (IX. 2.) Korm. rendelet előírásait az államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó iratokra vonatkozóan a R.-ben meghatározott követelmények megtartásával kell érvényesíteni. A Magyar Néphadsereg az iratait szaklevéltárban is irattározhatja.

Az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok megőrzéséről és irattározásáról a megőrzési határidő feltüntetésével az irattári tervben rendelkezni kell.

Az irattári tervben megjelölt határidő leteltével az iratokról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni a nyilvántartási szám. az irat rövid tárgyának, példány- és lapszámának feltüntetésével. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A jegyzőkönyvben jelezni kell, hogy azokat a levéltár továbbra is államtitokként vagy szolgálati titokként kezelje, vagy hogy az irat minősítését már megszüntették. A levéltár az irattári tervben nem selejtezhetőnek ítélt iratokat legalább tizenöt évi irattári őrzés után veszi át.

A levéltár írásban tájékoztatja a szervet a jegyzőkönyvben felsorolt iratok átvételéről vagy annak megtagadásáról. Az utóbbi esetben a kiválogatott iratokat meg kell semmisíteni.

A selejtezésre kiválogatott és a levéltár által át nem vett iratok megsemmisítését úgy kell végezni, hogy azok tartalmát ne lehessen megállapítani.

Államtitkot tartalmazó levéltári iratokban kutatási tevékenység csak a R.-ben és az e mellékletben meghatározott előírások megtartásával engedélyezhető.

A selejtezésre kiválogatott vagy az olyan TÜK iratok papíranyagát, amelyeknek a minősítését megszüntették, csak olyan állapotban lehet értékesíteni, hogy annak tartalmát ne lehessen megállapítani.

A selejtezésre kiválogatott, államtitoknak Vagy szolgálati titoknak minősülő adatot tartalmazó számítástechnikai berendezésen használt, felülírható adathordozót csak felülírva lehet más célra felhasználni vagy selejtezni.

A nyilvántartásba vett TÜK irat felesleges példányait a TÜK a minősitő rendelkezése alapján folyamatosan megsemmisítheti. Ennek végrehajtását az irattári példányra - elosztó ívre -, továbbá a nyilvántartó könyvbe fel kell jegyezni, és a TÜK dolgozó keltezéssel és aláírással igazolja.