25/1988. (XII. 31.) SZEM rendelet
egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzatot (a továbbiakban: Sz.) az érintett miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. §
Az Sz. 2. §-ának az 1/1980. (I. 30.) SZOT szabályzat 1. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Annak megállapításánál, hogy a bedolgozó napi átlagkeresete eléri-e a 40 forintot, a havi keresetet el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. Nem lehet osztószámként figyelembe venni a munkába lépés napját megelőző, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnését követő, valamint a (3) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt időre eső naptári napokat."
2. §
Az Sz. 14. §-ának az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 3. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha á biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben az R. 28. §-a (1) bekezdése szerint figyelembe vehető, legalább 20 munkanapi keresete nincs, a kereset napi átlagának a megállapításánál azt a keresetet kell figyelembe venni,
a) amely a biztosítottnak - a prémium és a jutalék, valamint az év végi részesedés és a jutalom kivételével - a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári hónap utolsó napjáig végzett munkáért jár, valamint
b) amelyet ebben az időszakban a biztosítottnak prémiumként, jutalékként kifizettek, továbbá
c) amelyet a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben év végi részesedésként, jutalomként kifizettek."
3. §
Az Sz. a következő 24/F. §-sal egészül ki:
"24/F. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag gyermekgondozási díjának alapjául szolgáló kereset naptári napi átlaga kiszámításnál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az Sz. 34. §-a (4) bekezdésének a)-g) pontjában említett időtartamok naptári napjai számával."
4. §
Az Sz. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) Háztartásban lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül (pl. diákotthonban, szakmunkástanulóotthonban, kórházban van).
(2) Azt a gyermeket, akit intézetben, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, nevelőotthonban, szociális otthonban, szociális intézetben helyeztek el, a szülő, illetőleg a tartásra kötelezett személy háztartásában lévő gyermekként kell figyelembe venni."
5. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 31.) SZOT szabályzat 72. §-ának (1) bekezdésével módosított 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § A napi 40 forint keresetet annál a munkaviszonyban álló biztosítottnál, akinek a munkaidejét megállapítani nem lehet, az Sz. 16. §-ának, a bedolgozónál pedig az Sz. 2. §-a (2) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani."
6. §
Az Sz. 34. §-ának a 4/1980. (XII. 20.) SZOT szabályzat 4. §-ával megállapított (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Munkanapnak számít az a nap is, amelyben a me-zőgazdsági szövetkezeti tag szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzletet (egységet) üzemelteti, valamint, amelyet a mezőgazdasági szövetkezet a tagjával kötött külön megállapodás alapján közös munkavégzés címén munkanapként köteles nyilvántartásba venni."
7. §
Az Sz. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"44. § A nyugellátásoknak az adott évi rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint az R. 71. §-ának (3) bekezdése alapján járó öregségi nyugdíjat is fel kell emelni a nyugdíj megállapításakor és az így megállapított összeget kell növelni a kiegészítésekkel és a jövedelempótlékkal. A nyugdíj így a felemelt és kiegészített, valamint jövedelempótlékkal ellátott összege azonban nem lehet több az R. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegnél."
8. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 9. §-ával megállapított 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55/A § Az R. 81. §-át akkor is alkalmazni kell, ha a társadalombiztosítási járulék - 1988. december 31-ét követően a társadalombiztosítási járulék és nyugdíjjárulék -fizetésére kötelezett figyelembe vehető havi jövedelme több 10 000 forintnál."
9. §
Az Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 14. §-ával módosított 60. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor a biztosított tényleges átlagkeresete helyett a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresetét kell alapul venni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti átlagkereset meghatározásánál a bányászati hűségjutalom összegét (időarányos részét) számításba kell venni."
10. §
Az Sz. 63. §-ának a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 10. §-ával megállapított (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösség, ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagja, továbbá a munkaviszonyban nem álló előadóművész rokkantsági nyugdíját legkorábban
a) az iparigazolvány, a kisipari működési engedély (a továbbiakban: iparjogosítvány) vagy a magánkereskedői igazolvány visszaadását, illetőleg visszavonását,
b) a munkaközösségi, illetőleg az ipari szakcsoporti, gazdasági társasági tagság megszűnését,
c) a munkaviszonyban nem álló előadóművész működési engedélyének, igazolványának visszaadását vagy a
nyugdíj igénylésekor a nyugdíjazás tényének bejegyzése céljából történő bemutatását követő naptól lehet megállapítani.
(6) A kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvédi jogtanácsosi munkaközösség, gazdasági társaság, ipari szakcsoport tagjának és a munkaviszonyban nem álló előadóművésznek a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint nyílik meg, ha a rokkantsági nyugdíj kizárólag munkaviszonyban, illetőleg ipari vagy mezőgazdasági szövetkezeti tagként elért kereseten alapul."
11. §
A. Sz. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"64. § A nyugellátásoknak az adott évi rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint az R. 93. §-ának (4) bekezdése alapján járó rokkantsági nyugdíjat is fel kell emelni a nyugdíj megállapításakor és az így megállapított összeget kell növelni a kiegészítésekkel és a jövedelempótlékkal. A rokkantsági nyugdíj így felemelt és kiegészített összege azonban nem lehet több az R. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegnél."
12. §
A Sz. 82. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(Nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő)
"j) egyházi személy volt és e minőségével szolgálati időt nem szerzett."
13. §
A Sz. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"86. § A nyugellátásoknak az adott évi rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint az R. 144. §-ának (3) bekezdése alapján járó özvegyi nyugdíjat is fel kell emelni a nyugdíj megállapításakor és az így megállapított összeget kell növelni a kiegészítésekkel és a jövedelempótlékkal. Az özvegyi nyugdíj így felemelt és kiegészített összege azonban nem lehet több az R. 144. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegnél."
14. §
A Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 18. §-ával megállapított 96. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzének alapjául szolgáló kereset naptári napi átlaga kiszámításánál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell az Sz. 34. §-a (4) bekezdésének a)-g) pontjában említett időtartam naptári napjai számával."
15. §
Az Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 19. §-ával megállapított 99/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a-baleseti rokkantsági nyugdíj összegének az alapját képező havi átlagkeresetet a baleseti járadékra vonatkozó rendelkezések alapján állapítják meg."
16. §
Az Sz. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"102. § A nyugellátásoknak az adott évi rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint az R. 185. §-ának (2) bekezdése alapján járó baleseti rokkantsági nyugdíjat is fel kell emelni a nyugdíj megállapításakor és az így megállapított összeget kell növelni a kiegészítésekkel és a jövedelempótlékkal. A baleseti rokkantsági nyugdíj így felemelt és kiegészített összege azonban nem lehet több az R. 185. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegnél."
17. §
Az Sz. 112. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A bizosítás megszűnése után az igényt)
"c) az 5/1987. (VII. 22.) IpM-EüM-PM együttes rendelet alapján bányászati keresetkiegészítésben részesülő személynek a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie."
18. §
Az Sz. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a biztosított az állami gondoskodás alatt álló gyermek után családi pótlékot nem igényel (igényelt), a gyermek-és ifjúságvédő intézetnek a gyermekre vonatkozó bejelentése igénybejelentésnek minősül, és ennek alapján kell az igényt elbírálni."
19. §
Az Sz. 123. §-ának az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 17. §-ával megállapított (6)bekezdései) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az. öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantségi nyugdíj:)
"a) a kisiparos, a magánkereskedő és a gazdasági társaság tagja segítő családtagjának"
(legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelyben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek).
20. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 16. §-ával megállapított 123/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"123/B. § A kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösség, az ipari szakcsoport, a gazdasági társaság tagja, továbbá a munkaviszonyban nem álló előadóművész öregségi, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjának megállapításánál az Sz. 63. §-ának (5)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
21. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 27. §-ával megállapított 150. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni
a) az ösztöndíjban részesülő szakmunkástanuló, a háztartási alkalmazott, valamint a kisipari, a magánkereskedői tevékenység gyakorlásában rendszeresen közreműködő segítő családtag, a gazdasági társaság természetes személy tagjának rendszeresen munkát végző segítő családtagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetőjének a tevékenysége gyakorlásában rendszeresen közreműködő közeli hozzátartozója után, továbbá
b) arra az időre, amely alatt a biztosított táppénzben, terhességi - gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, gyermekggondozási segélyben részesül."
22. §
Az Sz. 159. §-ának a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 18. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A háztartási alkalmazott után a munkáltató havi 1200 forint, illetőleg naptári napokra 40 forint - a nyugdíjjárulék összegét is magában foglaló - társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni."
23. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) MT rendelet 23. §-ával módosított 173. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"173. § A háztartási alkalmazott után a nyugdíjjárulék összege havi 350, illetőleg napi 12 forint."
24. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzattal megállapított 175. §-a (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: v
(A szakszövetkezeti tag az R. 236. §-a (1) bekezdésében foglaltakon kívül nem köteles társadalombiztosítási, szakszövetkezeti, növelt összegű szakszövetkezeti járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartalma alatt)
"h) átmeneti-, vagy rendszeres szociális járadékban részesült."
25. §
Az Sz. 181. §-ának a 3/1976. (V. 27.) SZOT szabályzat 5. §-ával megállapított (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az R. 229. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jövedelem után fizetendő társadalombiztosítási járulék a jóváírás napját követő hónap első napján esedékes és ennek a hónapnak a 15. napjáig késedelmi pótlék mentesen fizethető meg."
26. §
Az Sz. 182. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Részes munkavállalás címén jóváírt munkanapokra eső jövedelem után fizetendő járulék esedékességére az Sz. 181. §-a (4) bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni."
27. §
Az Sz-nek az 1/1985. (I. 17.) ME rendelet 17. §-ával módosított 183. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A gazdasági társaság köteles a tagjának segítő családtagja után járó járulékot (R. 217. § (4) bek.) a tag jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni.
Ha a tagnak a járulék esedékességekor jövedelme nincs, a segítő családtag után járó járulékot a gazdasági társaság köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni."
28. §
Az Sz. 185. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "185. § (1) A magánszemély az általa foglalkoztatott alkalmi fizikai munkát végző személy után a társadalombiztosítási járulékot (nyugdíjjárulékot) az erre a célra a rendszeresített átutalási postautalvány felhasználásával köteles a munkavégzés helye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) bankszámlájára átutalni.
(2) Az átutalási postautalvány hátoldalán fel kell tüntetni az alkalmi fizikai munkát végző személy adatait és lakcímét, továbbá a munkában töltött napjait és az ezekre a napokra kifizetett munkabér összegét.
(3) A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék az alkalmi fizikai munkavégzés utolsó napját követő hét első napján esedékes és e hét csütörtökéig késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti járulékátutalás a bejelentési kötelezettség teljesítését is jelenti."
29. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 30. §-ával megállapított 200. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a mezőgazdasági szakcsoport tagjának a tagsága egész éven át nem állott fenn, illetőleg a tág járulékfizetési kötelezettsége szünetelt, társadalombiztosítási járulék fizetésére akkor kötelezett, ha a tagság fennállása, illetőleg a tevékenység folytatása alatt az egy hónapra jutó átlagjövedelme a havi 3500 forintot eléri."
30. §
.Az Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 29. §-ával módosított 200/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik.
"200/A. § (1) A kisiparost, a magánkereskedőt, az ipari szakcsoport, a gépjárművezető-képző munkaközösség, a kisszövetkezet, valamint a gazdasági társaság tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg
a) munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezet (kisz-szövetkezet) közös munkahelyen dolgozó tagja és a munkakörére megállapított törvényes munkaidőt ledolgozza,
b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a h'ónap folyamán tizenhárom, nő nyolc - tízórás - munkanapot teljesített,
c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos,
d) bedolgozóként havi keresete eléri a 3000 forintot,
e) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(2) A kisiparost, a magánkereskedőt az (1) bekezdésben foglaltakon túl, akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg ipari szakcsoportnak vagy gazdasági társaságnak is tagja."
31. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 33. §-ával megállapított 208. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járulék napi összegét, valamint a járulékfizetési kötelezettség szünetelésének időtartamát az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) állapítja meg és erről a kisiparost, a magánkereskedőt értesíti. Az R. 276. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsorolt esetek fennállását a kisiparosnak, a magánkereskedőnek igazolnia kell."
32. §
Az Sz-nek a 8/1986. (XII. 17.) ME rendelet 7. §-ával megállapított 210. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"210. § A kisiparos, a magánkereskedő a járulékot külön felszólítás nélkül köteles a telephelye (lakóhelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) havonta átutalni."
33. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 35. §-ával megállapított 211. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"211. § Az R. 277. §-án alapuló mentesítési kérelmet az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) kell benyújtani. Sajátjogú nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató kisiparost, magánkereskedőt kérelemre a társadalombiztosítási igazatóság véglegesen mentesíti a járulékfizetési kötelezettség alól."
34. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 36. §-ával megállapított 211/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"211/A. § (1) Az. ipari szakcsoport és a gazdasági társaság tagjánál a táppénz alapjául szolgáló kereset (jövedelem) napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy a keresőképtelenséget megelőzően elért jövedelmet el kell osztani a tagsági viszonyban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).
(2) Az osztószám megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni:
a) a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyer-mekggondozási díj, baleseti táppénz, gyermekgondozási' segély folyósításának időtartamát,
b) a katonai szolgálat időtartamát,
c) az előzetes letartóztatásban, a szabadságvesztésben és a szigorított őrizetben töltött időt."
35. §
Az Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) MÉ rendelet 31. §-ával módosított 211/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"211/F. § (1) Az ipari szakcsoport tagja és a gazdasági társaság természetes személy tagja esetében a járulékfizetési kötelezettség a tagsági jogviszony létrejöttének napjától, annak megszűnéséig áll fenn.
(2) A járulékfizetési kötelezettség szünetelésének (R. 217. § (5) bek, R. 278/C. §) az időtartamát) a benyújtott igazolások alapján - a gazdasági társaság, illetőleg az ipari szakcsoport állapítja meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a magánkereskedői polgári jogi társaságra, a gépjárművezető-képző munkaközösségre és tagjára megfelelően alkalmazni kell."
36. §
Az Sz-nek a 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 32. §-ával megállapított 216/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"216/A. § (1) Az ügyvédi, a jogtanácsosi munkaközösség a tagok utáni társadalombiztosítási járulékot minden év január 15-ig a tárgyévet közvetlenül megelőző évi összesített jövedelmüknek megfelelően az R. 291. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján köteles megállapítani.
(2) Az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség a tagsági viszony kezdetétől az év december 31 -ig az R. 291. §-a (2) bekezdésének b) pontjában megállapított társadalombiztosítási járulékot köteles a tag után fizetni."
37. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 38. §-ával megállapított 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"236. § (1) A kisiparos, a magánkereskedő és a többi magánszemély, továbbá a polgári jogi társaság, a mezőgazdasági szakcsoport, a társasház, tulajdonközössége, az egyház (felekezet, intézmény stb.) köteles az általa foglalkoztatott biztosítottakat a székhelye (telephelye), illetőleg a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni.
(2) A kisiparos, a magánkereskedő köteles bejelenteni azt a szakmunkástanulót, akinek ösztöndíjat folyósít."
38. §
Az Sz-nek a 8/1986. (XII. 17.) ME rendelet 8. §-ával megállapított 238. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
"238. § Az Sz. 236. §-ában említett munkáltatók, továbbá a kistermelők szövetkezete, az ipari és mezőgazdasági szakcsoport és a gazdasági társaság társadalombiztosítási célokra kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított nevét, személyi számát, születésének helyét, anyja nevét, alkalmazása minőségét, munkába lépésének és kilépésének, illetőleg a tagsági viszony kezdetének és megszűnésének napját."
39. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT szabályzat 47. §-ával megállapított 243/A. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyéni gazdálkodó január hó 31. napjáig köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz bejelenteni, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó előző évi jövedelme az R. 292/1. §-ában meghatározott összegét nem érte el, továbbá tizenöt napon belül köteles a társadalombiztosítási igazgatóságot értesíteni, ha
a) a személyi adataiban, lakcímében változás következett be,
b) nem folytat mezőgazdasági kistermelői tevékenységet."
40. §
Az Sz-nek az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelet 34. §-ával módosított 247/A. §-a és az előtte levő cím helyébe a következő rendelkezés és cím lép:
"A gazdasági társaság és az ipari szakcsoport bejelentési kötelezettsége
247/A. § (1) A gazdasági társaság, valamint az ipari szakcsoport a megalakulását követő 15 napon belül köteles a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni
a) a társaság, illetőleg a szakcsoport nevét, székhelyét,
b) a megalakulása (jóváhagyás) időpontját,
c) a képviseletre jogosult személyi adatait, lakcímét.
(2) Az (1) bekezdésben említett társaság és az ipari szakcsoport köteles a társaság, illetőleg a szakcsoport megszűnését három napon belül az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) bejelenteni."
41. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 42. §-ával megállapított 258/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (3) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ha a családi pótlékot a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) folyósítja és a családi pótlékban részesülő jogosultságát a naptári hónapban azért nem lehet megállapítani, mert az alapul szolgáló jogviszony megszűnt, vagy a jogosultsághoz, szükséges időt a naptári hónap folyamán nem szerezte meg, ezt a körülményt a munkáltató (egyéb szerv) köteles a tárgyhónapot követő hó 8. napjáig az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) "Igénylejárás" (A. 3500-15. r. sz.) nyomtatványon bejelenteni."
"(3) A gyermek- és ifjúságvédő intézet köteles a családi pótlékot folyósító szervnek nyolc napon belül bejelenteni:
a) a gyermek elhelyezésében bekövetkezett bármilyen változást,
b) a 16. életévét betöltött gyermek esetében pedig a tanulmányok befejezését vagy megszűnését."
42. §
Az Sz-nek a 1/1981. (XI. 14.) SZOT szabályzat 48. §-ávaI megállapított 287/A. §-a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igénybejelentési és a felelősségi szabályok alkalmazásánál)
"b) a gazdasági társaságok tevékenységében személyesen közreműködő tagja, továbbá ennek segítő családtagja vonatkozásában a gazdasági társaság,"
(a munkáltatóval esik egy tekintet alá.)
43. §
Az Sz. 288. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"288. § Az állami és tanácsi költségvetési szervek - ideértve a folyószámlás költségvetési rend szerint gazdálkodó állami és tanácsi szerveket is - költségvetésének terhére bérben (díjazásban) részesülő biztosítottak, valamint azok jogán más személyek részére járó családi pótlékot az állami és a tanácsi költségvetési szerv, illetve helyette a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal (illetményhivatal) állapítja meg és folyósítja a társadalombiztosítás költségvetésének a terhére."
44. §
(1) Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg az Sz. 3. §-ának (2) bekezdése, 21. §-a, 30. §-a, 43/A §-a, 63/A. §-a, 69. §-ának (1) bekezdésében a "rokkantsági" szövegrész, 85/A. §-a, 110. § (1) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése, 149. §-a, 160, 161, 162/A. §-a, 167. §-ából "- a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők keresetkiegészítése" és "a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbuszvezető dolgozóinak adott forgalmi juttatás", valamint a "Költségvetési gazdálkodási rend szerint működő kutatóhelyen külön szerződés alapján céljutalomként kifizetett összeg" szövegrész. 200/B. §-a, 201. §-a, 206. §-a, 211/B-C. §-ai, 211/G. §-a, 244/A. § (2) bekezdés d) pontja, 250. §-a és az előtte levő cím, 250/A. §-a és az előtte levő cím, 273/A. §-a és az előtte levő cím hatályát veszti; az Sz. 80/A. §-a (3) bekezdésében az R. 278. §-a (2) bekezdésére" történő hivatkozás" R. 217. §-a (4) bekezdése" az Sz. 110. §-ának (2) bekezdésében a hivatkozás "c-d" pontról "d" pontra, a (3) és (4) bekezdésben pedig "a)-c)" pontról "a)-b)" pontra, az Sz. 150/A §-ában az "R. 217. §-a (4) bekezdésére való hivatkozás "R. 217. § (5) bekezdésre", a 162. §-ában az "R. 214-216. §"-ára történő hivatkozás "R. 214. §-ra", az Sz. 167. §-ában "a társadalmi célokra felajánlott munkáért elszámolt díjazás, valamint a társadalmi munka elismeréseként adott jutalom" szövegrész "a társadalmi célokra felajánlott munkáért elszámolt díjazás, valamint a társadalmi munka elismeréseként nem a munkáltató által adott jutalom" szövegrészre, a 175. § (1) bekezdésében a hivatkozás "R. 233. § (1)-(3) bekezdésről" "R 233. § (1)-(2) és (5)-(6) bekezdésre", továbbá a 176. § (2) bekezdésében az "R. 233. § (3) bekezdésének b) pontjára" való hivatkozás "R. 233. § (6) bekezdés b) pontjára", az Sz, 217/A. §-ában az R. 292/G. §"-ra történő hivatkozás pedig "R. 292/E. §-a (4) bekezdésre" változik.
(2) A családi pótlék megállapító és folyósító szervek a január hónapra járó családi pótlék összegének megállapításával egyidejűleg, ha a rendelkezésre álló vagy pótlólag beszerzett adatok ezt lehetővé teszik, kötelesek az intézetben, a csecsemőotthonban, a gyermekotthonban, a nevelőotthonban, a szociális otthonban, a szociális intézetben elhelyezett állami gondoskodás alatt álló gyermekre vonatkozójogosultságot felülvizsgálni és e gyermek(ek) után járó családi pótlék összegének a gyermek- és ifjúságvédő intézethez történő folyósítása iránt intézkedni.
(3) Az egyéni gazdálkodó köteles 1989. január hó 31. napjáig bejelenteni, ha a mezőgazdasági kistermelői tevékenységből származó jövedelme 1988. évben a 42 000 forintot (havi 3500 forintot) nem érte el.
Dr. Csehák Judit s. k.,
szociális és egészségügyi miniszter