5/1987. (XII. 24.) ME rendelet
egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény és a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzatot (a továbbiakban: Sz.) - az érintett miniszterekkel és érdekképviseleti szervek vezetőivel egyetértésben - a következők szerint módosítom.
1. §
Az Sz. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6 A. § Nem számít megszakításnak a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje, valamint az a bedolgozói jogviszonyban töltött idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn."
2. §
Az Sz. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem számít be a harminc napba a kisiparos, magánkereskedő, gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagként rendszeresen közreműködő, illetőleg munkát végző házastársának (élettársának), a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője tevékenységének gyakorlásában rendszeresen közreműködő házastársának (élettársának), valamint az egyéni gazdálkodónak és mezőgazdasági szakcsoport tagjának az az ideje, amelyre társadalombiztosítási járulékot fizettek.
(3) Az R. 18. §-a (3) bekezdésében említett 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a keresőképtelenség, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék folyósításának az ideje, továbbá a bedolgozói jogviszonynak biztosítás alá nem tartozó időtartama."
3. §
Az Sz-nek az 5/1976. (XII. 18.) SZOT szabályzat 3. §-ával megállapított 14. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a biztosítottnak a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben az R. 28. §-a (1) bekezdése szerint figyelembe vehető keresete nincs, a kereset napi átlagának a megállapításánál azt a keresetet kell figyelembe venni,
a) amely a biztosítottnak - a prémium és a jutalék, valamint az év végi részesedés és a jutalom kivételével - a keresőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a keresőképtelenség bekövetkezését közvetlenül megelőző naptári napig végzett munkáért járt, valamint
b) amelyet ebben az időszakban a biztosítottnak prémiumként, jutalékként kifizettek, továbbá
c) amelyet a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben év végi részesedésként, jutalomként kifizettek."
4. §
Az Sz. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § (1) Ha a biztosítottnak sem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben, sem pedig a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs összesen 20 munkanapi keresete, naptári napi átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a keresőképtelenség hónapjában, munkavégzés esetén egy naptári nap alatt - év végi részesedés és jutalom nélkül - elérhetett volna. Teljesítménybér-rendszerben foglalkoztatottnál naptári napi átlagkeresetet a keresőképtelenség első napján betöltött munkakörrel azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók megelőző havi átlagos keresete alapján számított naptári napi kereset alapulvételével kell megállapítani, amelyet a munkáltató az érdekképviseleti szervvel (munkahelyi szakszervezeti szervvel, szövetkezeti bizottsággal stb.) egyetértésben igazol.
(2) A biztosítás megszűnését követően kezdődő keresőképtelenség esetén, az (1) bekezdés alkalmazásánál az utolsó munkáltatónál betöltött munkakör az irányadó."
5. §
Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 6. §-ával megállapított 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) A kereset napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetet el kell osztani az ebben az időszakban biztosításban töltött napoknak a (2) bekezdésben megjelölt napokkal csökkentett számával (osztószám).
(2) A biztosításban töltött napokat csökkenteni kell:
a) az igazolt távollét (keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság stb.) napjaival, ha a biztosítottnak erre az időre keresete nem volt,
b) az üzem időleges szünetelésének a napjaival akkor is, ha erre az időre a biztosítottnak csökkentett keresete volt."
6. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 4. §-ával megállapított 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16/B. § A prémium naptári napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető összeget annak az évnek a biztosításban töltött napjai számával kell osztani, amelyben végzett munkáért a prémium járt."
7. §
Az Sz. 17. §-ának a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 5. §-ával megállapított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § (1) Az év végi részesedés és a jutalom napi átlagát az Sz. 16. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával, az egyéb keresettől elkülönítve, külön kell kiszámítani azzal az eltéréssel, hogy az osztószámot az igazolt távollét és az üzem időleges szünetelésének a napjaival nem kell csökkenteni."
8. §
Az Sz. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20/B. § Az a bedolgozó, akinek a biztosítása megszűnt, és az ezt követő tizenöt napon belül, még a bedolgozói jogviszony fennállása alatt, keresőképtelenné válik hetvenöt százalékos táppénzre jogosult, ha a biztosítás megszűnése napján kétévi folyamatos biztosítási ideje van."
9. §
Az Sz. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § Az R. 35. §-a a) pontjának alkalmazásánál, ha a biztosított egymást követően legalább öt munkanapon át munkát végzett, a közbenső vagy a közvetlenül követő heti pihenőnapot és a szabadnapot (napokat) is figyelembe kell venni."
10. §
Az Sz. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53. § (1) A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetet naptári évenként az R. 80. §-a (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. Az így kiszámított összeghez naptári évenként az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulékköteles egyéb keresetet, az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot, továbbá az R. 271. §-ának (3) bekezdése szerint figyelembe vehető jövedelmet hozzá kell adni.
(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 napi keresete, az 1987. december 31-ét követő időre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) a naptári évben elért kereset, továbbá az R. 80. §-ának (4) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék együttes összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel, és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett, adóköteles jutalom (jutalomrész) összegét,
c) az így képzett évi keresetből le kell vonni 12 000 forintot,
d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső - képzett - adóösszeget, amelyet el kell osztani 365-tel,
e) az egy napra eső adóösszeg figyelembevételével ki kell számítani a ténylegesen elért keresetre eső adóösszeget (ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egy napra eső adóösszeget meg kell szorozni a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt), és
f) ezzel az összeggel kell a naptári évi keresetet csökkenteni, majd
g) az így kiszámított összeghez hozzá kell adni az adott naptári évben elért, adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet, az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot, továbbá az R. 271. §-a (3) bekezdése szerint figyelembe vehető jövedelmet.
(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredék év) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetet - ide nem értve azt az esetet, ha a töredék évben kizárólag jutalmat fizettek ki - a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.
(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44., illetőleg az R. 76-77. §-ai szerint figyelembe vett időszak (átlagszámítási időszak) 1988. január 1-jét megelőző tartama alatt elért kereset és kifizetett jutalom, továbbá az (1)-(3) bekezdés szerint kiszámított keresetek együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani tizenkettővel.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a nyugdíjazást követő év végéig kitüntetés alapján kifizetett jutalmat, továbbá a bányászati hűségjutalmat úgy kell tekinteni, mintha a nyugdíj megállapítását megelőző napon fizették volna ki.
(6) Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat, a szabadnapokat, továbbá az igazolatlan távollét napjait is figyelembe kell venni.
(7) Az alkalmi fizikai munkát végző biztosított napi átlagkeresetének a kiszámításánál az egy hét alatt elért keresetet - a biztosításban töltött napok számára tekintet nélkül - hét nappal kell elosztani."
11. §
Az Sz. 54. §-ának a 4/1980. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 7. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az év végi részesedés havi átlagának a kiszámításánál nem az átlagszámítási időszak alatt elért, hanem az átlagszámítási időszak alatt kifizetett év végi részesedést kell figyelembe venni. A töredék évben kifizetett év végi részesedést figyelmen kívül kell hagyni, a töredék év napjait pedig osztószámként nem lehet figyelembe venni."
12. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 8. §-ával megállapított 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (2)-(4) bekezdése (3)-(5) bekezdésre változik:
"(2) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1987. december 3l-e utáni keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál az R. 125. §-a (2) bekezdése alapján elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni. Ha azonban az átlagkereset szempontjából irányadó osztószámot az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni, az Sz. 53. §-a (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
13. §
Az Sz-nek a 4/1980. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 8. §-ával megállapított és a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 9. §-ával átszámozott 55/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55/B. § Az R. 82. §-ában meghatározott átlagkereset megállapításánál az év végi részesedést is figyelembe kell venni."
14. §
Az Sz. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni az R. 80. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra."
15. §
Az Sz. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak - az R. 80. §-a (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél."
16. §
Az Sz. a következő 64/A. §-sal egészül ki:
"64/A. § A T. 53. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereseten - az R. 80. §-a (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni."
17. §
Az Sz. 89. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A felsőoktatási intézmény hallgatójának árvaellátásra jogosultságát nem érinti, ha a hallgatói jogviszonya szünetel."
18. §
Az Sz-nek az 1/1985. (I. 17.) ME rendelet 13. §-ával megállapított 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"96. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét a munkaviszonyban állók táppénzének a kiszámítására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani."
19. §
Az Sz. a következő 99/A. §-sal egészül ki:
"99/A. § A T. 84. §-ában meghatározott átlagszámítási időszakon belül az 1988. előtti időre eső keresetet a következők szerint kell kiszámítani: a baleseti járadék alapjául szolgáló, nyugdíjjárulék nélküli keresetek összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Az így képzett napi keresetet a rendelet mellékletében szereplő számítási mód (táblázat) megfelelő alkalmazásával bruttósítani kell, majd a bruttósított napi keresetet meg kell szorozni azoknak a biztosításban töltött napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt. Ezt az összeget kell figyelembe venni a baleseti járadék alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál."
20. §
Az Sz. 101. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szilikózisból eredő ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő)
"b) szilikózisveszély-mentes munkakörben (munkahelyen) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresetének - az R. 80. §-a (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege lényegesen kevesebb a korábbi kereseténél."
21. §
Az Sz. a következő 103/A. §-sal egészül ki, a jelenlegi Sz. 103/A-103/B. §-ának számozása Sz. 103/B-103/C. §-ra változik:
"103/A. § A T. 91. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál a nyugdíjasként elért kereset alatt -az R. 80. §-a (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett keresetet kell érteni."
22. §
Az Sz. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"108. § (1) A betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak és hozzátartozójának a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a munkáltató köteles az igény elbírálásához szükséges okmányokat és igazolásokat három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek), illetőleg a tanácsi költségvetési elszámoló hivatalnak (a továbbiakban: TAKEH) megküldeni. A munkáltató minden évben az ellátás első ízbeni igénylésekor köteles - az okmányok és igazolások megküldésével egyidejűleg - nyilatkozni a társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) a foglalkoztatottak (alkalmazottak és tagok) létszámáról. Ez a nyilatkozat az irányadó az Sz. 110. § (1) bekezdés alkalmazásánál.
(2) A vasutak dolgozóinak, nyugdíjasainak és ezek hozzátartozóinak az (1) bekezdésben említett ellátások iránti igényét a vasutak illetékes szervénél kell bejelenteniük.
(3) Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak és hozzátartozójának a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie."
23. §
Az Sz. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"109. § (1) A betegségi és anyasági ellátás iránti igényt
a) ha a munkáltatónál kifizetőhely működik, a kifizetőhely,
b) ha a biztosított munkabérét a TAKEH folyósítja, a TAKEH,
c) egyéb esetekben a munkáltató székhelye (telephelye) illetőleg a jogosult lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség)
köteles elbírálni.
(2) Az -ellátás iránt szóban előterjesztett kérelmet, ha azt nem teljesítették, az igényelbíráló szerv köteles írásba foglalni.
(3) A betegségi és anyasági ellátást az igénylő, ha az igény elbírálására társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) illetékes, a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolvány alapján veheti igénybe. Ha a munkáltatói igazolványból vagy egyéb igazolásból a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj megállapításához szükséges kereseti és egyéb adatok nem állapíthatók meg, a hiányzó adatok beszerzéséről a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) gondoskodik. Ha az igényelbíráló szerv nem a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), a hiányzó adatok beszerzésére vonatkozó kötelezettség az illetékes igényelbíráló szervet is terheli.
(4) A keresőképtelenséget, a terhességi orvon vizsgálaton való részvételt az állami egészségügyi szolgálat illetékes orvosa, a kórházi ápolást a kórház által kiállított igazolással kell igazolni.
(5) Annak, akinek a keresőképtelensége közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt áll fenn, azt, hogy munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkakörben (munkahelyen) átmenetileg sem foglalkoztatható, a lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, megyei városban a kerületi hivatal, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerve, állat-egészségügyi zárlat esetén a zárlatot elrendelő szerv által kiállított igazolással kell bizonyítania.
(6) Az anyasági és a temetési segély megállapításához illetékmentes születési, illetőleg halotti anyakönyvi kivonat, a halva született gyermek után járó segélyhez pedig az egészségügyi intézmény igazolása szükséges. Az eltemettetést számlával kell igazolni.
(7) A (3)-(6) bekezdésben nem említett tények tekintetében az igénylő nyilatkozata az irányadó."
24. §
Az Sz. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"110. § (1) A táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat
a) kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében, a kifizetőhely,
b) ha az igény elbírálására a TAKEH az illetékes, akkor a TAKEH,
c) az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) értesítése alapján a munkáltató - ide nem értve a kisiparost és magánkereskedőt - ha legalább tíz alkalmazottat és nem kiegészítő tevékenységet folytató tagot foglalkoztat,
d) egyéb esetekben a munkáltató székhelye (telephelye), illetőleg a jogosult lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség)
folyósítja.
(2) A társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és a munkáltató az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltaktól eltérő megállapodást köthet.
(3) A táppénzt utólag kell folyósítani, mégpedig
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában említett esetben a bérfizetési napon,
b) a társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.
(4) A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában említett esetben a munkabér (munkadíj) végelszámolásakor,
b) a társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.
(5) Ha az ellátás iránti igény a tárgyhónap 15. napját követően érkezik a társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), az ellátást legkésőbb az igény beérkezését követő hónap 15. napjáig kell folyósítani.
(6) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), az ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról köteles a munkáltatót - a vele kötött megállapodás szerinti időpontban -értesíteni.
(7) A kifizetőhely az ellátást a (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott napon kívül más napon is folyósíthatja.
(8) Az anyasági segélyt és a temetési segélyt az igény elbírálására illetékes szerv folyósítja.
(9) Az anyasági segélyt a szülés igazolásakor kell kifizetni.
(10) A temetési segélyt az eltemettetés igazolásakor kell kifizetni. Ha a segélyre jogosult a temetés költségeit a temetkezési vállalatnak már a temetés előtt megfizette, a segélyt a bemutatott számla alapján a temetés előtt is ki lehet fizetni. A temetés előtt a segély összegéig az igényelbíráló szerv kötelezettséget is vállalhat, s ennek alapján a temetési segélyt a temetés után közvetlenül a temetkezési vállalat részére kell fizetni."
25. §
Az Sz. 133. §-ának a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 17. §-ával megállapított (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt napon folyósítást kizáró ok áll fenn. a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítását a kizáró ok megszűnését követő naptól kell megindítani."
26. §
Az Sz-nek a 8/1986. (XII. 17.) ME rendelet 3. §-ával megállapított 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"162. § Az R. 214-216. §-ának hatálya alá nem tartozó munkáltató által foglalkoztatott biztosított a törvényes munkaidő teljesítése esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összege [R. 71. § (1) bek.] hatszorosának megfelelő bérjellegű juttatás (R. 226. §) után köteles nyugdíjjárulékot fizetni. A törvényesnél rövidebb munkaidő esetén a nyugdíjjárulék alapjaként az öregségi nyugdíj legkisebb összege hatszorosának megfelelő bérjellegű juttatásból legfeljebb a megállapodás szerinti munkaidőre jutó arányos rész vehető figyelembe."
27. §
Az Sz. a következő 178/A. §-sal egészül ki:
"173 A. § (1) Az R. 236. § (2) bekezdése, illetőleg az R. 236/B. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából, amennyiben a tagsági viszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg, egy naptári napra legfeljebb 670 forint alapulvételével kell a társadalombiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulékot meghatározni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni arra az esetre is, ha a kisszövetkezet tagja a naptári hónap folyamán
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) katonai szolgálatot teljesített,
c) előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztést töltött, szigorított őrizet alatt állt."
28. §
Az Sz. 194. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) Ha a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemély - ideértve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is - a fizetésre kötelező határozat, illetve fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül felszólítás ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a járulékfizetésre kötelezett magánszemély (társaság) az esedékes járulékot a folyószámla kivonatot tartalmazó felszólítás ellenére tizetöt napon belül nem fizeti meg, a társadalombiztosítási szerv a követelését az (1) bekezdésben meghatározott azonnali beszedési megbízás útján is érvényesítheti."
29. §
Az Sz-nek a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 10. §-ával megállapított 200/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"200/A. § (1) A kisiparost, a magánkereskedőt, valamint a kisszövetkezet, a gazdasági munkaközösség, az ipari szakcsoport tagját akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejűleg
a) munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezet közös munkahelyen dolgozó tagja és a munkaszerződésben, munkamegállapodásban megállapított munkaideje a törvényes munkaidőt eléri,
b) mezőgazdasági szövetkezet tagjaként a hónap folyamán tizenhárom, nő nyolc - tízórás -munkanapot teljesített,
c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékos,
d) bedolgozóként havi keresete eléri a 3000 forintot,
e) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul."
30. §
Az Sz-nek a 8/1986. (XII. 17.) ME rendelet 6. §-ával megállapított 206. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"206. § (1) Az adómentessé vált kisiparos, magánkereskedő az adómentesség kezdő napjától az R. 271. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a jövedelem a szociális adómentesség feltételeként előírt évi jövedelem összegét meghaladja, társadalombiztosítási járulékot (R. 271. §) a teljes jövedelem alapján kell megállapítani."
31. §
Az Sz-nek a 13/1985. (XII. 10.) ME rendelet 14. §-ával megállapított 211/F. §-a (1)-(4), valamint a (8)-(9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdasági munkaközösség a társasági szerződés jóváhagyása, újonnan belépő tag esetén a társasági szerződés módosítása jóváhagyásának napjától, az ipari szakcsoport a működési szabályzat jóváhagyása napjától, új tag belépése esetén a tagfelvétel napjától a tagsági viszony, illetőleg a társaság megszűnése napjáig köteles a tagok után társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a gazdasági munkaközösség a társasági szerződés jóváhagyása előtt kezdi meg a tevékenységét a tagok utáni járulékfizetési kötelezettség legkorábban a szerződés megkötésének napjától kezdődik. A tag elhalálozása esetén a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség az elhalálozást megelőző hónap utolsó napjával szűnik meg.
(2) A gazdasági munkaközösség, valamint az ipari szakcsoport köteles a társadalombiztosítási járulékot a tárgyévben legkésőbb január 31-ig, a tagnak a tárgyévet közvetlenül megelőző évi összesített adóköteles jövedelme alapján az R. 271. §-a (2) bekezdésének megfelelően megállapítani. Ha a tagság év közben kezdődött, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség egy hónapot meghaladóan szünetelt (R. 276. §), az ebben az évben elért adóköteles jövedelmet teljes naptári évre át kell számítani és ezt az összeget kell figyelembe venni.
(3) A gazdasági munkaközösség, illetőleg az ipari szakcsoport a tagsági viszony kezdetének az (1) bekezdésben meghatározott napjától annak az évnek december 31. napjáig, amelyben a tag adóköteles jövedelmet első ízben elért, az R. 271. §-a (2) bekezdésének b) pontjában megállapított társadalombiztosítási járulékkal azonos összegű járulékelőleget köteles a tag után fizetni. A járulékelőleget a társadalombiztosítási járulék összegébe be kell számítani.
(4) A gazdasági munkaközösség, ipari szakcsoport kérelmére az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vezetője engedélyezheti, hogy a (3) bekezdésben meghatározott járulék helyett a tag várható adóköteles jövedelmének megfelelő járulékot fizesse előlegként."
"(8) Ha a tag egyidejűleg több ipari szakcsoportnak vagy ipari szakcsoportnak és gazdasági munkaközösségnek is tagja, az R. 271. §-a (2) bekezdésében meghatározott járulék megállapításánál a tagsági viszonyokból származó adóköteles jövedelem együttes összegét kell figyelembe venni. A járulék megállapítása, illetőleg a járulékfizetési kötelezettség azt a gazdasági munkaközösséget, illetve ipari szakcsoportot terheli, amelynél a tagsági viszony korábban kezdődött, ettől az illetékes társadalombiztosítási igazgató-
ság hozzájárulásával a munkaközösség, illetőleg a szakcsoport egymás között eltérően is megállapodhat.
(9) A mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági munkaközösség a kiosztott jövedelem alapján köteles a tag után társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha annak a munkaközösségi tevékenységéből származó 1987. évben elért jövedelmére az általános jövedelemadó fizetési kötelezettség nem terjedt ki."
32. §
Az Sz-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT szabályzat 33. §-ával megállapított 216/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"216 A. § (1) Az ügyvédi, a jogtanácsosi munkaközösség köteles a tagok utáni társadalombiztosítási járulékot minden év január 15-ig a tárgyévet közvetlenül megelőző évi összesített jövedelmüknek megfelelően az R. 271. §-ának (2) bekezdése alapján megállapítani.
(2) Az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség a tagsági viszony kezdetétől ez év december 31-ig az R. 271. §-a (2) bekezdésének b) pontjában megállapított társadalombiztosítási járulékkal azonos összegű járulékelőleget köteles a tag után fizetni.
(3) Ha az ügyvédi, jogtanácsosi munkaközösségi tagsági viszony év közben kezdődött, a nem teljes évben elért adóköteles jövedelmet teljes évre át kell számítani és ezt az összeget kell figyelembe venni a társadalombiztosítási járulék megállapításánál. A járulékelőleget a társadalombiztosítási járulék összegébe be kell számítani."
33. §
Az Sz-nek az 1/1985. (I. 17.) ME rendelet 19. §-ával megállapított 242. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"242. § (1) A nyilvántartó lap vezetésére kötelezett munkáltatók minden naptári hónapra vonatkozóan összesítő elszámoláson kötelesek kimutatni
a) a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapját, továbbá a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék,
b) a szakszövetkezetnél a tagok által befizetett társadalombiztosítási, szakszövetkezeti, illetőleg növelt összegű szakszövetkezeti járulék,
c) a vállalati gazdasági munkaközösség által a kiegészítő tevékenységet folytatók után befizetett társadalombiztosítási járulék
összegét.
(2) A társadalombiztosítási ellátást folyósító munkáltatók az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül kötelesek az összesítő elszámoláson kimutatni a tárgyhónapban kifizetett társadalombiztosítási ellátás, illetőleg a mezőgazdasági szövetkezeti tagok részére járó betegségi, és szülési segély, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb ellátások összegét, továbbá a kifizetések és a fizetendő járulékok különbözetét."
34. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 40. §-ával megállapított 247/A. §-ának (2) bekezdése c) pontja, a (3) bekezdése c) pontja és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegyzéknek tartalmaznia kell)
"c) az adóköteles évi jövedelem összegét és a fizetendő havi járulék összegét."
(Az (1) bekezdésben említett bejelentésen kell a gazdasági munkaközösség tagjának segítő családtagként rendszeresen munkát végző házastársát is bejelenteni a következő adatokkal:)
"c) Az R. 2. §-a b) pontjában meghatározott választási lehetőségre tekintettel a fizetendő havi társadalombiztosítási járulék összege,"
"(4) A gazdasági munkaközösség és az ipari szakcsoport a fizetendő járulék összegéről köteles havonta a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig - két példányban - összesítő kimutatást benyújtani az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez). Az összesítő kimutatáson fel kell tüntetni azoknak a tagoknak, illetőleg segítő családtagként munkát végző házastársaknak nevét, személyi adatait és személyi számát, akiknek a tagsága, illetőleg a segítő családtagként való közreműködése a tárgyhónapban kezdődött vagy szűnt meg, annak megjelölésével, hogy az említett házastárs az R. 2. § b) pontjában említett biztosítást választja-e. Az összesítő kimutatáson fel kell tüntetni azoknak a tagoknak és segítő családtagként munkát végző házastársaknak a nevét és személyi számát, akiknek a járulékfizetési kötelezettsége szünetel, a szünetelés okának és időtartamának megjelölésével. A társadalombiztosítási ellátást folyósító gazdasági munkaközösség és ipari szakcsoport a tárgyhavi összesítő kimutatáson köteles az általa kifizetett társadalombiztosítási ellátások összegét, továbbá a kifizetések és a fizetendő járulékok különbözetét feltüntetni."
35. §
Az Sz-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 41. §-ával megállapított 250. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A bejelentésnek tartalmaznia kell)
"d) az R. 2. § b) pontjában meghatározott választási lehetőségre tekintettel a házastárs után fizetendő havi társadalombiztosítási járulék összegét, amely az R. 2. § b) pontjában meghatározott választásnak minősül."
36. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT számú szabályzat 59. §-ával megállapított 250, A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A bejelentésnek tartalmaznia kell)
"d) az R. 2. § b) pontjában meghatározott választási lehetőségre tekintettel a házastárs után fizetendő havi társadalombiztosítási járulék összegét, amely az R. 2. § b) pontjában meghatározott választásnak minősül."
37. §
Az Sz-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT számú szabályzat 68. §-ával megállapított 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"271. § A nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy köteles a nyugdíjfolyósító szervhez bejelenteni minden olyan tényt vagy adatot, amely a nyugellátásra, baleseti nyugellátásra jogosultságot vagy ezen ellátások folyósítását érinti. A bejelentést tizenöt napon belül kell megtenni. A bejelentésnek a személyi adatok: (személyi szám) és a lakcím mellett tartalmaznia kell a nyugdíjfolyósítási törzsszámot is."
38. §
Az Sz. a következő 289/A. §-sal egészül ki:
"239/A. § A havi 290 forint teljes összegben jár akkor is, ha nyugellátásra, baleseti nyugellátásra az igény nem a naptári hónap első napjával nyílott meg."
39. §
(1) Ez a rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Sz. 11. §-ának (4), 14. §-ának (3) bekezdése, 18/B., 20., 20/C., 24/A., 96/A., 134-139/A., 172., 174., 225., 226., 261-265., 270. és 271/A. §-a továbbá az Sz. 2. számú melléklete hatályát veszti, az Sz. 149. §-ában az "R. 216. §-a (2) bekezdésének b)" pontjára történő hivatkozás "R. 216. § (3) bekezdés"-re, az Sz. 201. §-a (4) bekezdésében az "R. 271. §-a (2) bekezdésre" hivatkozás "R. 271. § (5) bekezdés"-re változik.
(2) Az R. 2. §-ának b) pontjában említett biztosítás választására irányuló kérelmet az 1988. január 1-jét megelőzően bejelentett házastárs esetén legkésőbb 1988. április 30-ig lehet előterjeszteni az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez.
(3) A rendelet 3-4., 8., 18., 23-24. §-ait az 1987. december 31-ét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
(4) A rendelet 5-7. §-át a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(5) Az 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet 42. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál, az ellátások megállapításához, illetőleg újbóli megállapításához szükséges számítási módot e rendelet melléklete tartalmazza.
(6) A kisiparos és a magánkereskedő az adóbevallás benyújtására előírt határidőt közvetlenül követő nyolc napon belül köteles az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz a társadalombiztosítási törzsszámra hivatkozással az 1987. évre bevallott általános jövedelemadó alapját képező jövedelmét bejelenteni. Az évi 36 000 forintot meghaladó jövedelem esetén a bejelentésen fel kell tüntetni a jövedelem egy hónapra jutó (1/12-ed) részét, illetőleg ennek negyven százalékát.
Dr. Csehák Judit s. k.,
a Minisztertanács elnökhelyettese
Melléklet az 5/1987. (XII. 24.) ME rendelethez
Segédlet a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz 1988. január 1-jét megelőző irányadó időszakok alapján történő megállapításához
1. Az 1988. január 1-je előtt megállapított és áthúzódó ellátásoknál a naptári napi átlagkeresetet - amely általában tartalmazza a jutalmat és az év végi részesedést is - növelni kell bérpótlékban részesült dolgozó esetében a bérpótlék egy naptári napra jutó összegével (310 forint összegű bérpótlék esetén 10,19 forinttal). Amenynyiben az ellátás alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset nem tartalmazza a jutalmat és az év végi részesedést, 1988. január 1-jétől a naptári napi átlagkeresetet növelni kell ezek egy naptári napra jutó összegével is.
2. Az 1988-ban megállapításra kerülő ellátásoknál, ha az irányadó időszak az 1987. év, az egy naptári napi átlagkeresetet a progresszív nyugdíjjárulékkal csökkentett kereset alapján, a bérpótlék figyelembevételével kell kiszámítani.
A naptári napi kereset bruttósítása - mindkét esetben - a következők szerint történik:
a) A naptári napi átlagkeresetet éves szintre kell átszámítani, azaz 365-tel kell megszorozni.
Az így megállapított éves nettó keresetet (Y-t), növelni kell az új bruttó keresetre (B-re) eső adóval, és a 10 százalékos nyugdíjjárulékkal.
Y+0,1 B+C+α*(B-Sa-12 000) = B
ez a B-re eső adó
Átrendezve az egyenletet, a következő képletet kapjuk:
(A bruttó kereset az 1. sz. táblázat segítségével számítható ki.)
A C-(Sa+12 000)*α kifejezést a táblázat 7., az (1-0,10-α) kifejezést a táblázat 6. oszlopa tartalmazza.
b) A nyugdíjas dolgozók 5 százalékos nyugdíjjárulékára tekintettel a képlet a következők szerint módosul:
(A bruttó kereset a 2. sz. táblázat segítségével számítható ki.)
A C-(Sa+12 000)*α kifejezést a táblázat 7., az (1-0,05-α) kifejezést a táblázat 6, oszlopa tartalmazza.
c) Nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett biztosított esetében a kereset - személyi jövedelemadó miatti - bruttósítása a következők szerint történik.
Az 1988. január 1-je előtti megállapított és áthúzódó ellátásoknál, továbbá az 1988-ban megállapításra kerülő ellátásoknál, ha az irányadó időszak az 1987. év, az irányadó időszak keresetét bruttó, azaz az általános jövedelemadóval növelt összegben kell figyelembe venni. (Töredékév esetén a naptári napi átlagkeresetet újból meg kell állapítani és éves szintre átszámítani.) Ezt a keresetet (Y-t) növelni kell az új keresetre (B-re) eső személyi jövedelemadóval. Ebben az esetben a képlet a következők szerint módosul:
(Az új bruttó kereset a 3. sz. táblázat segítségével számítható ki, amelyben a C-(Sa-α) kifejezést a táblázat 7. oszlopa, az (1-α) kifejezést pedig a táblázat 6. oszlopa tartalmazza.)
A táblázatok segítségével kiszámított éves bruttó keresetet 365-tel elosztva megkapjuk az ellátások alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet.
A képletek alapján a nettó (illetőleg a c) pontban foglalt esetben az általános jövedelemadóval növelt) naptári napi átlagkereset ismeretében a bruttó naptári napi átlagkereset előre kiszámítható.
A táblázatok tartalmazzák a leírtak szerint kiszámított számpárokat, azaz a nettó (illetőleg az általános jövedelemadóval növelt) naptári napi átlagkereset és az ahhoz tartozó bruttó naptári napi átlagkereset összegét.
(A táblázatok használatánál ügyelni kell arra, hogy a nettó (illetőleg az általános jövedelemadóval növelt) naptári napi átlagkeresetet forintra kerekítve kell figyelembe venni.)
1. számú táblázat
A 10%-os mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett biztosítottak keresetének bruttósításához
2. számú táblázat
A nyugdíjasok (5%-os mértékű nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek) keresetének bruttósításához
3. számú táblázat
Nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett biztosítottak keresetének bruttósításához
