1/1989. (I. 1.) ÉVM rendelet

a Balaton üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti korlátozásáról

A Balaton üdülőkörzet tehermentesítése és a vízminőség védelme érdekében - az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1)[1] A Balaton üdülőkörzet e rendelet mellékletében meghatározott településein szállásférőhelyek (szálloda, panzió, fogadó, üdülés, pihenés, vendégház, alkotóház, oktatás, képzés, továbbképzés), munkásszállás, üdülőtábor, sátortábor, kemping és más átmeneti szállás céljára szolgáló épületek (épületrészek) csak ott létesíthetők, ahol a vezetékes ivóvízellátás biztosított, a szennyvízelvezetés céljára szolgáló közcsatorna megépült, abba az ingatlan beköthető, és a szükséges szennyvíztisztító kapacitás rendelkezésre áll. Ha azonban a közcsatornát az érintett ingatlanok tulajdonosai társulás (társulat) útján létesítették, a szükséges szennyvíztisztító kapacitás rendelkezésre állása nem feltétel.

(2) Az (1) bekezdésben előírt korlátozás nem vonatkozik

a) a műemlékek és a műemlék jellegű épületek helyreállításával, illetőleg hasznosításával kapcsolatos szállásférőhelyek létesítésére, továbbá

b)[2] az elavult épületek (épületrészek) újjáépítésére (lebontására és újraépítésére), továbbá a legalább kétharmad részben már beépült telektömbben lévő, az építési övezetnek megfelelő épülettel beépíteni kívánt telkekre, ha az épülethez egyidejűleg zárt és szigetelt szennyvíztároló is létesül.

(3)[3] A Balaton üdülőkörzet e rendelet mellékletében meghatározott településeinek a külterületén gazdasági épületek, valamint kereskedelmi szállásépületek nem létesíthetők és nem bővíthetők, pince azonban létesíthető.

(4)[4] A (3) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik

a) Somogy megyében a Siófok Balatonkiliti, a Zamárdi kőhegyi, a balatonszárszói, a balatonszemesi, a balatonöszödi, a boglárlellei, a balatonberényi és a balatonkeresztúri,

b) Veszprém megyében a Balatonszepezd Végmáli és öreghegyi, a Lovas kishegyi és öreghegyi, a Balatonudvari leshegyi és öreghegyi, a révfülöpi,

c) Zala megyében a hévízi és a balatongyöröki zártkertekre. E zártkertekben az elhelyezhető építmények elhelyezésének módját és feltételeit rendezési terv állapítja meg.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésében említett épületek (épületrészek) létesítésére az építési engedély - az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint - csak akkor adható meg, ha ahhoz az illetékes környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság - az előírt közművesítési feltételek fennállására tekintettel - hozzájárult.

(2) Az építési engedély nélkül vagy attól eltérően létesített épületek (épületrészek) tekintetében a szabálytalan építkezésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. §

A Balaton üdülőkörzet e rendelet mellékletében meghatározott településeinek belterülete - a területrendezési tervek szerinti település-rekonstrukciós célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges cseretelkek kialakításához, továbbá az ellátás színvonalát javító fejlesztésekhez nélkülözhetetlen területek kivételével - nem növelhető.

4. §

(1) A Balaton üdülőkörzet e rendelet mellékletében meghatározott településein az 1. §-ban említett épületek és építmények elhelyezésére új építési telkek és külterületi földrészletek - a területrendezési terveknek megfelelő település-rekonstrukciós célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges cseretelkek kivételével - nem alakíthatók ki, és e célra telekalakítási engedély sem adható. Az ilyen célra már kialakított állami telkek a korlátozás időtartama alatt nem adhatók cl; azok átmeneti hasznosítására a helyiséggazdálkodásra, továbbá a földhasznosításra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében említett épületek elhelyezésére szolgáló beépítetlen építési telkekre az e rendelet hatálybalépése előtt elrendelt vagy vállalt beépítési kötelezettség nem érvényesíthető, ha az előírt közművesítési feltételek hiányoznak.

(3)[5] Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak olyan területeken

a) az új építési telkek kialakítására, továbbá

b) a már kialakított állami telkek eladására, ahol az előírt közművesítési feltételek teljesültek, továbbá

c) az olyan külterületi földrészletek kialakítására, amelyek az 1. § (4) bekezdésében említett zártkertekben vannak.

5. §

(1) Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a 15/1987. (XII. 24.) ÉVM rendelet hatályát veszti, az Országos Építésügyi Szabályzat közzétételéről szóló 2/1986. (II. 27.) ÉVM rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében pedig a "15/1987. (XII. 24.) ÉVM számú rendelet" szövegrész helyébe az "1/1989. (I. 1.) ÉVM rendelet" szövegrész lép.

(2) E rendelet rendelkezéseit az első fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban levő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Ez a rendelet a Balaton üdülőkörzet településeinek egyes területrészeire államigazgatási határozattal elrendelt telekalakítási és építési tilalmakat, továbbá az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott és még érvényes építési engedélyeket nem érinti.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Melléklet az 1/19891 (I. 1.) ÉVM rendelethez

A Balaton üdülőkörzet átmeneti építési korlátozással érintett települései[6]

Partmenti települések:

Alsóörs

Aszófő

Ábrahámhegy

Badacsonytomaj

Badaesonytördemic

Balatonakali

Balatonalmádi

Balatonberény

Balatonederies

Balatonföldvár

Balatonfüred

Balatonfüzfő

Balatongyörök

Balatonkenese

Balatonkeresztúr

Balalonmáriafürdő

Balatonszárszó

Balatonszemes

Balatonszepezd

Balatonudvari

Balatonvilágos

Boglárlelle

Csopak

Fonyód

Gyenesdiás

Keszthely

Kővágóörs

(Pálköve településrész)

Örvényes

Paloznak

Révfülöp

Siófok

Szigliget

Tihany

Vonyarcvashegy

Zamárdi

Zánka

Vízminőséget veszélyeztető, illetőleg túlterhelt más települések:

Balatonöszöd

Hévíz

Lovas