3/1989. (II. 26.) KeM rendelet
a külföldiek kereskedelmi képviseleteiről, valamint információs és szerviz irodáiról
Magyarországnak a világkereskedelembe történő fokozottabb bekapcsolása, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok - ezen belül is a vállalati együttműködés -erősítése érdekében, külgazdaságpolitikai érdekeinkre figyelemmel, a Minisztertanács felhatalmazása alapján - az érintett miniszterekkel és a Magyar Gazdasági Kamarával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
1. §
Külföldiek állandó jellegű kereskedelmi képviseletét a Magyar Népköztársaság területén belföldi gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont), vagy a külföldi által magyarországi székhellyel létesített közvetlen kereskedelmi képviselet láthatja el.
2. §
(1) Külföldi magyarországi kereskedelmi képviseletét belföldi gazdálkodó szervezet a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló jogszabályban [1/1987. (XII. 29.) KeM rendeletben] foglaltak szerint láthatja el.
(2) Ha a belföldi gazdálkodó szervezet külföldi képviseletében jár el, köteles képviselői minőségét feltüntetni.
3. §
(1) Közvetlen kereskedelmi képviseletet az a külföldi létesíthet, amely hazai jogának megfelelően céggel rendelkezik, vagy hazai joga szerint vállalati (más gazdasági) nyilvántartásba bevezették és bejegyezték a Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által vezetett, magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletet (a továbbiakban: képviselet) fenntartó külföldi cégek nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás).
(2) A bejegyzés a külföldi cég bejelentése alapján történik.
4. §
(1) A képviselet létesítésére irányuló bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a külföldi cég neve, jogi formája, székhelye, bejegyzésének kelte és helye;
b) a külföldi cég névleges és ténylegesen befizetett alaptőkéje;
c) a külföldi cég tevékenységi köre;
d) amennyiben a képviseletet több külföldi cég közös érdekeltsége kívánja létrehozni, az érdekeltséghez tartozó cégek, cégcsoportok megnevezése.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat a kérelmező hazai jogának megfelelő közokirattal, ha pedig a kérelmező országában közokiratot nem adnak ki, más teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A minisztérium kérheti a bejelentésben foglalt adatok hitelesítését, illetve felülhitelesítését.
5. §
(1) A minisztérium a bejelentéstől számított 30 napon belül értesíti a bejelentőt, hogy a nyilvántartásba bejegyezte, vagy a bejegyzést megtagadta.
(2) A bejegyzést akkor lehet megtagadni, illetve a már bejegyzett céget a nyilvántartásból csak akkor lehet törölni, ha
a) a külföldi cég tevékenysége a magyar közrendbe ütközik;
b) a külföldi cég tevékenysége a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban általánosan elfogadott szokásokkal ellentétes;
c) a külföldi cég tevékenysége Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, illetőleg e kötelezettségek teljesítését sérti vagy veszélyezteti;
d) a bejelentő székhelyének országa a magyar cégek hasonló célú letelepedését vagy működését korlátozza vagy akadályozza.
(3) A bejegyzésről és a nyilvántartásból való törlésről a minisztérium értesíti a Magyar Gazdasági Kamarát, valamint a cégbíróságot.
6. §
A bejegyzésről szóló értesítésben meg kell állapítani a képviselet tevékenységi korét, működésének feltételeit, valamint - ha az nem határozatlan időre szól - a képviselet működésének időtartamát.
7. §
A képviselet az alábbi tevékenységeket folytathatja:
a) a képviselt külföldi, valamint a belföldi külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek között olyan szerződések közvetítése, amelyeket a magyar jogszabályok külkereskedelmi szerződésnek tekintenek;
b) az a) pontban megjelölt szerződések előkészítésében, tárgyalásában való közreműködés, továbbá ilyen szerződés megkötése;
c) a képviselt külföldi bizományi raktárának fenntartása, a külföldi által szállított árukkal vagy általa teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatos vevőszolgálati és szerviztevékenység ellátása;
d) a képviselt külföldi által forgalomba hozott árukkal, szolgáltatásokkal és anyagi értéket képviselő jogokkal kapcsolatos tájékoztatási és propagandatevékenység, a külföldi magyarországi kiállításokon, vásárokon, árubemutatókon, szakmai előadásokon és más hasonló célú rendezvényeken való részvételének szervezése;
e) a képviselt külföldinek harmadik országban történő képviselete, ami azonban nem mentesít a harmadik országban esetlegesen szükséges engedélyek beszerzése alól.
8. §
(1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi Magyarországon információs, szerviz irodát (a továbbiakban: iroda) nyithat, ennek keretében termékeiről, szolgáltatásairól a magyar partnereket tájékoztathatja, műszaki kérdésekben segítséget nyújthat, szerviztevékenységet láthat el, reklám- és propagandatevékenységet fejthet ki, minőségellenőrzést és szaktanácsadást végezhet.
(2) A külföldi köteles irodaalapítási szándékát bejelenteni a minisztériumnak.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a külföldi cég nevét, jogi formáját, székhelyét, bejegyzésének keltét és helyét, névleges és ténylegesen befizetett alaptőkéjét, valamint tevékenységi körét. Ezeket az adatokat a 4. § (2) bekezdésében foglalt módon igazolni kell.
(4) Az iroda magyarországi tevékenységét a minisztérium hozzájárulásával kezdheti meg. A hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról szóló határozat tárgyában 30 napon belül kell dönteni.
(5) Az iroda kereskedelmi tevékenységet nem folytathat és elnevezésében a kereskedelmi képviselet kifejezést nem használhatja. Ennek megtartását a minisztérium ellenőrizheti és szükség esetén a hozzájárulást visszavonhatja.
(6) Az iroda megnyitásához történő hozzájárulást akkor lehet megtagadni, illetőleg visszavonni, ha a külföldi tevékenysége
a) a magyar közrendbe ütközik;
b) Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségeit, illetőleg e kötelezettségek teljesítését sérti vagy veszélyezteti.
9. §
Az elutasító, illetőleg a nyilvántartásból való törlésről rendelkező határozatokat indokolni kell. A fellebbezésre a külkereskedelmi igazgatás általános eljárási szabályairól szóló 1/1982. (I. 16.) KkM rendelet az irányadó.
10. §
A képviselet és az iroda külföldi alkalmazottait - annak vezetőjét külön e minőségében - tevékenységük megkezdése előtt, a személyi adatok közlésével a minisztériumnak be kell jelenteni. Az érintett személy tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a bejelentés tudomásulvételéről a minisztérium a bejelentőt értesítette.
11. §
(1) A képviseletet, valamint az irodát a cégjegyzékbe be kell vezetni.
(2) Az iroda képviseletté jelen jogszabály alapján átalakítható.
12. §
(1) Ez a rendelet nem vonatkozik a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó külföldire, aki külön engedély nélkül folytathat külföldi számára kereskedelmi képviseleti tevékenységet.
(2) Ideiglenesen tartózkodik a Magyar Népköztársaság területén a külföldi, amennyiben
a) az ország területén történő folyamatos tartózkodás a 3 hónapot, vagy 1 naptári évben összesen a 6 hónapos időtartamot nem haladja meg, és
b) ugyanazon külföldi több alkalmazottjának vagy megbízottjának az ország területén történő tartózkodása egymást követő időszakokban, 1 naptári évben összesen a 6 hónapos időtartamot nem haladja meg; az időtartam számításánál azonban a 14 napnál rövidebb tartózkodást figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Nem minősül ideiglenesnek a tartózkodás, ha a külföldi tevékenységét - annak időtartamától függetlenül - tartós jellegre utaló körülmények között végzi (pl. üzleti levelezésben képviseletként történő megjelölés, helyiségek bérlete, ilyen helyiségek képviseletként való feltüntetése stb.).
13. §
(1) Ez a rendelet nem érinti a külföldieknek a Magyar Népköztársaság területén történő munkavállalásáról és a magyar állampolgárok külföldi munkáltatók alkalmazásába lépéséről szóló jogszabályokban foglalt rendelkezések hatályát.
(2) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató külföldi cégek az e rendelet 8. §-ában foglaltak szerint hozhatnak létre információs irodát.
(3) Ez a rendelet nem érinti a hatályba lépését megelőzően már működő közvetlen kereskedelmi képviseletek engedélyének érvényességét, melyeket a minisztérium változatlan tartalommal bejegyez a nyilvántartásba. A nyilvántartást a minisztérium rendszeresen közzéteszi a Kereskedelmi Közlönyben.
(4) A természetes személyek részére kiadott, a 7/1974. (X. 17.) KkM rendelet 4. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítő jellegű külkereskedelmi tevékenység folytatására szóló engedélyek 1989. december 31. napján hatályukat vesztik. A rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedélyek jogosultjainak külföldi megbízói a 8. §-ban foglaltak szerint létesíthetnek információs és szerviz irodát.
(5) A képviselet és az iroda adózására a mindenkor hatályos adójogszabályokat kell irányadónak tekinteni a Magyar Népköztársaság Kormánya által a kettős adóztatás elkerülésére kötött megállapodásokra és a viszonosságra figyelemmel. A 9/1986. (IV. 11.) PM rendelet 59. §-ában megállapított eljárási illeték szempontjából az iroda a képviselettel azonos megítélés alá esik.
14. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 8/1974. (X. 17.) KkM rendelet, a 7/1974. (X. 17.) KkM rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a 8/1987. (XII. 7.) BkM rendelet hatályát veszti.
Beck Tamás s. k.,
kereskedelmi miniszter