6/1990. (XII. 29.) NGKM rendelet

az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról szóló 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 6. §-ában, valamint 15. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

Az engedélykérelmek elbírálása

1. §

(1)[1] A R. 5. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 6. §-ában említett, illetve a R. 7. §-ának (4) bekezdésében és 10. §-ában foglalt határozat (engedély) kiadása iránti kérelmet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: Engedélyezési Hivatal), az erre a célra szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a vállalkozási export és a vállalkozási import esetében az 1. számú melléklet, míg az egyéb engedélyköteles ügyletek vonatkozásában a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)[2] Az (1) bekezdés szerinti engedélykérelemhez csatolni kell

a) a kérelemben meghatározott áru behozatalához, kiviteléhez, reexportjához szükséges más szakhatósági engedély, hozzájárulás egy példányát;

b) a vállalkozási szerződések (a bérfeldolgozás céljából megkötött szerződések is) egy példányát;

c) a kérelmezett áru belföldi forgalmazására, illetve a meghatározott termék forgalomba hozatalára jogosító, a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nyilvántartásba vételi határozatának egy példányát, valamint

d) nemzetközi kötelezettség alapján történő engedélyezés esetén a szállítási cél ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat.

(3)[3] Ha az R. 1/c) számú mellékletének 1/f) pontjában meghatározott vállalkozási import külföldi személy magyarországi foglalkoztatásával valósul meg, az (1) bekezdés szerinti engedélykérelemhez csatolni kell a külföldi magyarországi foglalkoztatására vonatkozó egyéni engedély, illetőleg csoportos keretengedély másolatát.

(4)[4] Az engedélyek kiadására irányuló kérelmeket úgy kell benyújtani, hogy az engedély a vámkezeléskor rendelkezésre álljon. A kérelem indokolásának tartalmaznia kell minden olyan lényeges adatot, információt, amely a kivitel, a behozatal, illetve a reexport ügylet közvetlen és közvetett célját ismerteti, valamint a kérelmezett árukör pontos meghatározását lehetővé teszi. Ennek igazolásához az Engedélyezési Hivatal további dokumentumok csatolását kérheti.

(5)[5] Az R. 1. § (1) bekezdésében meghatározott engedélykérelmet - a sajátszámlás ügyletek kivételével - a belföldi átadó/átvevőnek cégszerű aláírásával kell hitelesítenie.

2. §

(1)[6] Az Engedélyezési Hivatal a kérelem elbírálásáról, az engedély kiadásáról, illetve a kérelem elutasításáról - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a benyújtást követő 15 munkanapon belül határozattal dönt.

(2) Az engedély kiadását meg kell tagadni, a már kiadott engedélyt vissza kell vonni:[7]

a) ha a R. 4. §-ában foglalt intézkedések végrehajtása érdekében szükséges;

b) ha a kérelmező a valóságnak meg nem felelő adatokat közölt, kivéve ha azok a kérelemben foglalt alapvető adatokat nem változtatják meg;

c) szakhatósági hozzájárulás hiányában,

d)[8] Ha az R. 1/c) számú mellékletének 1/f) pontjában meghatározott vállalkozási import külföldi személy engedélyköteles magyarországi foglalkoztatásával valósul meg, amelyet a megyei (fővárosi) munkaügyi központ nem engedélyezett.

3. §[9]

Az 1. § (1) bekezdése szerint megadott engedélyen szereplő áru mennyisége és értéke a behozható vagy kivihető mennyiség és érték felső határát jelenti.

Engedélyköteles és engedélymentes ügyletek

4. §

A R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott kiviteli, illetőleg behozatali engedély szükséges

a)[10] az árura vonatkozó adás-vételi, bérleti, haszonbérleti, leasing és kapcsolt ügyleti forgalomhoz, valamint az áru bizományba adásához vagy vételéhez, ha az áru a R. 1/a), 1/b) vagy 1/c) mellékletében szerepel, valamint a reexport ügyletekhez, ha az áru textiltermék, vagy a R. 1/a), illetve 1/c) mellékletében szerepel;

b)[11] A külföldön történő közvetlen vállalkozásszerzés és a belföldön történő befektetés esetén árunak nem pénzbeli hozzájárulásként vagy mellékszolgáltatásként történő kiviteléhez és behozatalához.

c)[12] nem visszterhes szerződések alapján lebonyolított behozatalhoz, illetőleg kivitelhez, valamint

d)[13] az R. 1/c) számú mellékletének 1.f) pontjában meghatározott vállalkozási exporthoz és importhoz.

5. §[14]

Nem esik az R. 5. § (1) bekezdésében meghatározott körben forgalmi engedélyezés alá, kivéve, ha külön jogszabály az áru külkereskedelmi forgalmáról másként nem rendelkezik

a) az áruval összefüggő bérmunka-konstrukció a megkötött külkereskedelmi szerződés alapján, kivéve

1. a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos bérmunka-konstrukciót,

2. a R. 1/a) és 1/b) mellékleteiben felsorolt nemesfémekkel végzett magyarországi (aktív) és külföldi (passzív) bérmunka-konstrukciót,

3. a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján újrahasznosítható hulladékokkal végzett magyarországi (aktív) bérmunkát,

4. ha a passzív bérmunka készterméke a fogyasztási cikk globálkvóta hatálya alá tartozik;

b) ha az áru visszaszállítási kötelezettséggel kerül behozatalra, kivitelre (kiállítás, bemutatás vagy ellenőrző vizsgálat céljából) és változatlan állapotban érkezik vissza, vagy szállítják vissza;

c) az áru fuvarozása, szállítmányozása;

d) a 4. §-ban felsorolt szerződésekre vonatkozó biztosítási szerződés megkötése, illetve biztosíték nyújtása;

e) ajándék és áruminta külföldről történő behozatala, valamint külföldre történő kivitele;

f) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvényben meghatározott alkotásokra vonatkozó, a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény hatálya alá eső ügyletek;

g) áru haszonkölcsön szerződés keretében történő behozatala, illetve kivitele.

Az engedélyek érvényessége

6. §

(1) Az engedély érvényét veszíti, ha a kibocsátását követő 12 hónapon belül a jóváhagyott ügylet keretében nem vámolják el a teljesítésként beérkező, illetve kimenő árut; illetve (olyan ügyletek esetén, amelyek nem járnak áruknak az országhatáron át történő mozgatásával) a teljesítés nem történik meg.

(2)[15] Az Engedélyezési Hivatal a fentiektől eltérő érvényességi időt is meghatározhat.

(3) Az érvényességi időn túli teljesítésre csak új engedélykérelem benyújtása és jóváhagyása esetén kerülhet sor.

Különleges eljárási szabályok

7. §

(1)[16] A nemzetközi egyezményekben foglaltaknak megfelelően, átmenetileg transzferábilis rubel elszámolás mellett folytatott kivitelt és behozatalt az Engedélyezési Hivatal engedélyezi.

(2) A R. 6. §-ában említett viszonylatokban engedélyezés alá tartozó áruk meghatározását (indikatív lista), valamint az engedélyezés időbeli hatályát a megkötött nemzetközi egyezmények alapján a minisztérium a Magyar Közlönyben és a minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.

(3) A viszonylat meghatározásának alapja a származási, illetve rendeltetési ország.

(4)[17] Az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket képviselő jogoknak a R.-rel összhangban lévő statisztikai besorolása a kérelmezőt terheli.

(5)[18] A kérelmező az adataiban bekövetkezett változásokról az Engedélyezési Hivatalt 15 napon belül értesíteni köteles.

(6)[19] Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalát kezdeményező engedélyezési eljárás esetén az 1996. évi LXXXV. törvény mellékletében meghatározott eljárási illetéket kell fizetni. A törvényben meg nem határozott eljárások kezdeményezése esetén az engedélyező hatóság külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási díjat szedhet.

Fogyasztási cikk kvóta

8. §

(1)[20] A fogyasztási cikk kvótába tartozó áruk listáját a tárgyévre vonatkozó, a fogyasztási cikk globálkvóta közzétételéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A kvótában való részesedésre irányuló kérelem a minisztérium által közzétett kvóta megnyitási és zárási időpont között nyújtható be.

(2) A minisztérium a Magyar Közlönyben és a minisztérium hivatalos lapjában, legkésőbb az engedélykérelemnek beadására megjelölt kezdő időpont előtt 30 nappal közzéteszi az alkalmazásra kerülő kvóta összegét, a R. 7. § (3) bekezdése szerinti felső értékhatárokat, a R. 8. § szerinti egy cég által behozható áruk felső értékét, a kvóta megnyitásának és zárásának időpontját, az azokban bekövetkező bármilyen változásokat.

(3)[21] A R. 7. § (4) bekezdésében foglalt határozatokat az Engedélyezési Hivatal a kvóta lezárását követő 15 napon belül hozza meg.

9. §

(1) Az Engedélyezési Hivatal a fogyasztási cikk kvóta felosztása során - mindenkor figyelemmel az áru jellegére - a következő módszereket alkalmazhatja:[22]

a) benyújtás sorrendje szerint történő elbírálás: ennek során a postai bélyegzőn feltüntetett azonos napon beérkező kérelmek azonos elbírálást élveznek;

b) viszonylatonkénti részesedés alapján történő elbírálás: ennek során az adott áru forgalmában résztvevő országok a megelőző két év átlagának megfelelő kvótarészt kapnak;

c) árlejtés: ennek során az azonos minőségű árut a legkedvezőbb árfeltételekkel behozni kívánó kérelmezők kérelmei élveznek azonos elbírálást.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kvótafelosztási mód alkalmazása esetén a kérelem kizárólag postai úton nyújtható be.

(3)[23] Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kvóta-felosztási mód esetén a 7. § (3) bekezdésében foglaltaktól az Engedélyezési Hivatal eltérhet.

(4)[24] Amennyiben az (1) bekezdés alapján egyaránt elsőbbséget élvező kérelmekben foglalt összérték meghaladja a R. 7. § (3) bekezdésében említett értékhatárokat (értékplafonokat) az Engedélyezési Hivatal a kérelemben foglalt értékeket csökkentheti.

10. §

A fogyasztási cikk kvótába tartozó áruk behozatala, ha az bérmunka, illetve más szolgáltatási ügylet keretében valósul meg, a teljes áruértékkel terheli a kvótát, kivéve, ha az áru magyar származású alapanyagból készült.

Vállalkozási export és import[25]

11. §[26]

(1) Az R. 1/c) számú mellékletének 1/f) pontjában meghatározott vállalkozási import akkor engedélyezhető, ha

a) szerződő, illetve származási ország adminisztratív intézkedésekkel nem diszkriminálja a magyar cégek vállalkozási szerződés alapján végezhető vállalkozási tevékenységét, valamint

b) a külföldiek magyarországi munkavégzésével kapcsolatos vállalkozási tevékenység nem veszélyezteti az adott ágazat belföldi gazdálkodó szervezeteinek tisztességes versenyfeltételeken alapuló működését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését az Engedélyezési Hivatal a tevékenység folytatása szerint illetékes országos gazdasági kamarákkal egyeztetve vizsgálja.

(3) Az R. 1/c) számú mellékletének 1/f) pontja szerinti vállalkozási exportra engedély az érintett országgal hatályban lévő önkorlátozási megállapodás, illetve az azzal szemben kihirdetett nemzetközi gazdasági korlátozó intézkedések figyelembevételével adható ki.

Záró rendelkezés[27]

12. §[28] A kiviteli, behozatali, reügyleti engedélyek kiadásával kapcsolatos engedélyezési eljárás árucsoportonként meghatározott lebonyolítási rendjét, a kérelem benyújtásához szükséges tájékoztató adatokat az Engedélyezési Hivatal a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztató formájában közzéteszi.

Dr. Kádár Béla s. k.,

a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere

1. számú melléklet a 6/1990. (XII.29.) NGKM rendelethez[29]

Vállalkozási engedélykérelem

2. számú melléklet a 6/1990. (XII.29.) NGKM rendelethez[30]

Engedélykérelem

A. melléklet

Alvállalkozók felsorolása

B. melléklet

Munkahelyek felsorolása

C. melléklet

Létszámterv