22/1991. (XI. 15.) NM rendelet

a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról

A kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (3) bekezdésében, illetve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében és a 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek tartásának egészségi alkalmassági feltételeit és meglétük megállapításának rendjét - az érdekelt miniszterekkel, a 13. §-t illetően a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiak szerint szabályozom:

1. §

(1)[1] A lőfegyver, lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(1a)[2] Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély, illetve a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelem teljesítése feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy az engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező, illetve a kérelmet előterjesztő személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatára, illetve a vadászlőfegyver rendeltetésszerű biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(1b)[3] A muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy az engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt a muzeális fegyver sportlövészeti célú biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(2)[4] A lőfegyvert tartani szándékozó személy - a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására jogosult egészségügyi szervnél (a továbbiakban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv), és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(2a)[5] Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt kérelmező személy - az engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasságot vizsgáló szervnél, és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(2b)[6] A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedélyt kérelmező személy - az engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedéllyel már rendelkező természetes személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasságot vizsgáló szervnél, és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(2c)[7] Az Ftv. 4/J. § (2) bekezdésében meghatározott személy kivételével

a) az Ftv. 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelmet előterjesztő személy - a kérelem benyújtását megelőzően - előzetes egészségi alkalmassági vizsgálaton,

b) az érvényes vadászjeggyel rendelkező, a tizennyolcadik életévét be nem töltött természetes személy - az e rendeletben meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton

köteles megjelenni az orvosi alkalmasságot vizsgáló szervnél, és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.

(3) Az orvosi vizsgálaton megjelent személy köteles személyazonosságát hitelt érdemlően (személyi igazolvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal) igazolni.

(4)[8] Ha a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező, illetve a (2c) bekezdés b) pontjában meghatározott személy a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely a lőfegyver biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetőleg azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1)-(2) bekezdése szerinti első fokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy lőfegyver biztonságos használatára alkalmas-e.

(5)[9] Ha az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetve azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elsőfokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy az elöltöltő fegyver biztonságos használatára alkalmas-e.

(6)[10] Ha a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező a két vizsgálat időpontja között egészségi állapotában olyan mértékű állapotromlást észlel, amely a muzeális fegyver sportlövészeti célú biztonságos használatára időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná teheti, illetve azt hátrányosan befolyásolhatja, köteles az orvosi alkalmasságot vizsgáló, a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elsőfokú szervnél orvosi vizsgálatra jelentkezni annak megállapítása érdekében, hogy a muzeális fegyver biztonságos használatára alkalmas-e.

2. §[11]

(1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az előzetes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:

a)[12] az I. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket;

b)[13] a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) bekezdésében és 30. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyeket.

(2) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi vizsgálaton megjelent személy kérte.

(3)[14] Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedélyt kérelmezőt vagy az engedéllyel rendelkező személyt az előzetes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az (1) bekezdés b) pontja szerinti alkalmassági csoportba kell sorolni.

(4)[15] Az 1. § (2c) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: ifjúsági vadász) az előzetes, valamint a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az (1) bekezdés b) pontja szerinti alkalmassági csoportba kell sorolni.

3. §

(1)[16]

(2) Nem végezhető el az egészségi alkalmassági vizsgálat, ha a vizsgálat eredményét hátrányosan befolyásoló heveny megbetegedés, illetőleg egyéb egészségi állapot áll fenn, annak megszűnéséig.

4. §[17]

(1) Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(2)[18] A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdés b) pontjában és 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetén az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat - figyelemmel a (3)-(5) bekezdésben foglaltakra - orvosi alkalmassági vizsgálatból, az előzetes vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(2a)[19] Az 1. § (2c) bekezdés a) pontjában meghatározott személy esetében az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll, az 1. § (2c) bekezdés b) pontjában meghatározott személy esetében a soron kívüli alkalmassági vizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - orvosi alkalmassági vizsgálatból áll.

(3)[20] Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalható be

a) az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdés b) pontjában és 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy

b) a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az 1. § (2c) bekezdés b) pontjában meghatározott - az a) pont hatálya alá nem tartozó - személy,

akinél ilyen vizsgálat elvégzésének szükségessége orvosszakmailag valószínűsíthető.

(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást követő előzetes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie, amely két vizsgálat időpontja között legalább fél évnek kell eltelnie, és a két vizsgálat időpontja között legfeljebb 2 év telhet el. Amennyiben bármelyik vizsgálati eredmény felülvéleményezésére kerül sor, a felülvéleményezési kérelem benyújtása és az annak alapján elvégzett vizsgálat között eltelt idő a 2 éves időtartamba nem számít bele.

(5)[21] A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) bekezdésében, 30. § (1) bekezdés b) pontjában és 30/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyt az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat, illetve az 1. § (2c) bekezdés b) pontjában meghatározott személyt a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni, amennyiben a vizsgált személy[22]

a) pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll,

b) neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, vagy

c) központi idegrendszere sérült.

4/A. §[23]

(1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a pszichológiai alkalmassági vizsgálat előtt kell elvégezni.

(2) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. A 4. § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben a beutalón fel kell tüntetni a beutalás okát. A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a beutaló szervet írásban értesíti.

(3) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv dokumentálja az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményét a 2. mellékletben foglalt egészségügyi vizsgálati lap kitöltésével.

(4)[24] Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást állít ki.

(4a)[25] Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki, azzal, hogy abban az ifjúsági vadász egészségi alkalmasságának időtartamaként

a) a tizennyolcadik életév betöltésének a napját vagy

b) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv által a 7/B. § a) pontja alapján megállapított korábbi időpontot

kell feltüntetni.

(5) A KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) Melléklete szerint kiállított sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékűnek minősül.

5. §

(1)[26] Lőfegyver tartására vagy használatára, muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve elöltöltő fegyver vadászati célú használatára egészségileg alkalmatlan az a személy, akinek alkalmatlanságát az orvosi, illetve a pszichológiai alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző szerv megállapította.

(1a)[27] A lőfegyver használatára, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára alkalmatlan az a lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, akinek a lőfegyver tartására való alkalmatlanságát az orvosi vizsgálatot végző szerv megállapította.

(2)[28] Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved.

(3)[29] A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja alapján "nem alkalmas", illetve "nem versenyezhet" minősítést kap.

(4)[30] Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt megbetegedések esetén az orvosi alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani.

(5)[31] Az 1. számú melléklet III. pont

a) 1-2. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus és fül-orr-gégész szakorvos,

b) 3-4. és 6. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus szakorvos,

c) 5. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak kardiológus szakorvos

véleménye alapján lehet az orvosi alkalmasságot megállapítani.

(6)[32]

(7)[33] A lőfegyver tartására vagy használatára, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára alkalmatlanná nyilvánított személy soron kívüli orvosi vizsgálatot kérhet, feltéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja egészségi állapotának olyan mértékű javulását, amelynek alapján feltehető, hogy lőfegyver tartására vagy használatára, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve elöltöltő fegyver vadászati célú használatára alkalmassá vált.

6. §

(1)[34]

(2)[35] A lőfegyvertartási engedély, a KR1. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított "alkalmas" vagy "alkalmatlan" - továbbá a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynél "versenyezhet" vagy "nem versenyezhet" - minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rendőrségnek a lőfegyvertartási engedély, a KR1. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély kiadására illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatja.

(2a)[36] Az Ftv. 4/J. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetében a lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított "alkalmas" vagy "alkalmatlan", továbbá a "versenyezhet" vagy "nem versenyezhet" minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rendőrségnek az Ftv. 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelem elbírálására jogosult szervét haladéktalanul tájékoztatja.

(3)[37] Az egészségi alkalmasság vizsgálatában részt vevő szervnek a vizsgált személyt tájékoztatni kell minden olyan szervi elváltozásáról, amely a lőfegyver tartására vagy használatára, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára való alkalmasságát nem befolyásolja ugyan, de a lőfegyver biztonságos használata, a muzeális fegyver sportlövészeti célú biztonságos használata, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használata érdekében ismernie kell.

(4) Egészségromlás megállapítása esetén az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv erről az érintett személy alapellátását végző orvost tájékoztatja.

7. §[38]

(1) Az az I. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki

a) 40. életévét még nem töltötte be, 5 évenként orvosi és pszichológiai;

b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai;

c) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai

időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(2)[39] Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedéllyel, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével -, aki[40]

a) a 40. életévét még nem töltötte be, 10 évenként,

b) a 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem töltötte be, 5 évenként,

c) a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem töltötte be, 3 évenként,

d) a 70. életévét betöltötte, 2 évenként

időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(3)[41]

(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.

(5)[42] A lőfegyvertartási engedéllyel, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedéllyel, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező személy az (1), a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 7/A. § alapján meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha[43]

a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,

b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi, vagy

c) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy edzője (ideértve a szövetségi kapitányt vagy az azzal azonos feladatot ellátó személyt is), a sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vezetője (ideértve a szakosztályvezetőt is) vagy a lőgyakorlat vezetője kezdeményezi.

(6) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál

a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi, vagy

b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn.

7/A. §[44]

A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedélyt kérelmező vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - kérheti a rá vonatkozóan e rendelet előírásai szerint megállapított egészségi alkalmassági vizsgálat határidejénél rövidebb határidő megállapítását.

7/B. §[45]

Az 1. § (2c) bekezdés b) pontjában meghatározott személy a tizennyolcadik életévének betöltését megelőzően soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni abban az esetben, ha

a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmasság vizsgálata során a saját döntése alapján vagy a vizsgált személy kérésére ennek szükségességét állapította meg, vagy

b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot az Ftv. 4/I. § b) pontja szerinti törvényes képviselő, illetve a vadászlőfegyvert a Kr. 37. § (3) bekezdés b) pontja alapján a jogosult számára átengedő személy kezdeményezi.

8. §[46]

(1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv:

a) a II. alkalmassági csoport esetében - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a vizsgált személy háziorvosa,

b) az I. alkalmassági csoport esetében az az egészségügyi szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult.

(1a)[47] A II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára, illetve a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedélyt kérelmező vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével -, továbbá az ifjúsági vadász orvosi alkalmasságának megállapítása a gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálatával egyidejűleg is történhet. A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendeletben meghatározott térítési díjat a vizsgálatok egyidejű elvégzése esetén egyszeresen kell megfizetni.

(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 7. § (1) és 8. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3)[48] A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot - az I. és a II. alkalmassági csoport tekintetében első fokon - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által felkért szaklaboratórium végzi.

(4)[49] Az I. és II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon munka, klinikai vagy sport szakpszichológus végezheti.

8/A. §[50]

(1)[51] A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.

(2) A pszichológiai alkalmasság időszakos, illetve soron kívüli első fokú vizsgálatánál - mindkét alkalmassági csoport esetén - az alkalmassági vizsgálat szükségességének jellege határozza meg az elvégzendő vizsgálatok körét.

9. §

(1)[52] Az első fokú orvosi vélemény felülvéleményezését a vizsgált személy, az ifjúsági vadász Ftv. 4/I. § b) pontja szerinti törvényes képviselője, vagy - az I. alkalmassági csoportra elvégzett vizsgálat esetén - annak munkáltatója a vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szervtől írásban kérheti. Az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését a pszichológiai vizsgálatra beutaló szervtől kell kérni.

(2) A pszichológiai alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén - a (4) bekezdésre is figyelemmel az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalja be, majd - az elvégzett vizsgálat eredményétől függően - a korábbi alkalmassági véleményt törli, vagy azt változatlanul fenntartja.

(3)[53] Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a 2. melléklet szerinti egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben - ha az első fokú pszichológiai megállapítás felülvéleményezését kérték - a másodfokú pszichológiai vizsgálatra, illetőleg - ha az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a vizsgált személyt pszichológiai vizsgálatra nem utalta be - az első fokú pszichológiai vizsgálatra a beutalót az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv adja ki. Ha a vizsgált személyt első fokú pszichológiai vizsgálatra az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv utalta be, a másodfokú pszichológiai vizsgálatra is e szerv állítja ki a beutalót.

(5)[54] Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szervnek az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szakorvosi véleményeket nem kell újra beszereznie, amennyiben azok alapján az első fokon eljáró szerv az érintett személyt a szakorvosi véleményekkel érintett megbetegedések tekintetében alkalmasnak minősítette.

10. §[55]

(1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon - a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.

(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11. §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3)[56] A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv gondoskodik.

(4)[57] A pszichológiai alkalmassági vizsgálatban részt vevő intézmények körét a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a honlapján közzéteszi.

11. §

Az egészségi alkalmasság másodfokú megállapításában nem vehet részt az az orvos, illetőleg pszichológus, aki a vizsgálatra jelentkező személy első fokú egészségi alkalmassági vizsgálatában részt vett.

12. §

(1) A másodfokú egészségi alkalmassági véleménnyel szemben további felülvizsgálatnak nincs helye.

(2) Az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szerv az egészségi alkalmassági vizsgálat eredményéről az első fokon eljárt egészségügyi szervet is tájékoztatni köteles.

13. §[58]

(1) A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 9/2010. (III. 18.) EüM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított, illetve módosított 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 2. §-t, 4. §-t, 4/A. §-t, 5. § (2)-(5) és (7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 7. §-t, 8. §-t, 8/A. § (1) bekezdését, 9. § (3) és (5) bekezdését, 10. §-t, 1. számú melléklet II. és III. pontját, 2. mellékletet, 3. számú mellékletet és 4. mellékletet, valamint a Módr. 16. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult, az egészségi alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében kell alkalmazni.

(2) A Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy tekintetében a Módr.-rel megállapított 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Módr. hatálybalépését követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálat során kell először alkalmazni azzal, hogy akinek a Módr. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálatát követő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatának esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, az a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejűleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton vehet részt.

(3) Az a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, aki a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik és a Módr. hatálybalépésekor nem rendelkezik legalább 3 éves igazolt sportegyesületi tagsággal, az a Módr. hatálybalépését követő első időszakos orvosi alkalmassági vizsgálattal egyidejűleg pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a 8. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(4) Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában

a) a b) pontban meghatározott kivétellel a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy a Módr. hatálybalépésekor hatályos időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak hatályossági idejéig,

b) a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinek egészségi alkalmasságát a 7. §-nak a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos (1) bekezdése szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során állapították meg, ennek eredményét egészségi alkalmasságának igazolására a KR2. szerinti időszakos sportorvosi vizsgálat elvégzéséig

használhatja fel.

14. §[59]

Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 42/2013. (VI. 19.) EMMI rendelet hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az ezen időpontban érvényes időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak érvényességi idejéig használhatja fel.

15. §[60]

15/A. §[61]

16. §[62]

17. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Surján László s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez[63]

I. Lőfegyver megszerzését és tartását, a lőfegyver használatát, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatát, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok:[64]

1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat).

2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás.

3. Alkoholizmus, narkománia.

4. Személyiségzavarok.

5. Elmebetegség bármely formája.

II. Szemészeti szempontból szakorvosi véleményezést igénylő megbetegedések[65]

1. az I. alkalmassági csoportban:

- egyszeműség, kancsalság, féloldali vagy kétoldali lencsehiány, ha a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség korrekció nélkül 1,0-nél rosszabb,

- adaptációs zavar,

- csőlátótér;

2. a II. alkalmassági csoportban:

- az egyszeműség, kancsalság vagy lencsehiány esetén abban az esetben, ha

a) sportvadászoknál a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen szemüveg, kontaktlencse vagy intraokuláris műlencse alkalmazásával sem érhető el 1,0 vízus,

b) önvédelmi kézilőfegyver megszerzése, illetve tartása esetén a célzó (jobbkezes egyénnél a jobb, balkezes egyénnél a bal) szemen a látóélesség 0,8-nál rosszabb,

c) gáz- és riasztófegyver megszerzése, illetve tartása esetén, ha monocularis látásnál az egyik, binocularis látásnál mindkét szem látóélessége korrekcióval összesen rosszabb, mint 0,8,

- adaptációs zavar,

- csőlátótér.

III. Lőfegyver megszerzésére, tartására, használatára, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára való egészségi alkalmasság vizsgálata kapcsán szakorvosi véleményezést igénylő egyéb megbetegedések:[66]

1. Beszéd útján történő kommunikáció nehezített volta (hangképzési, beszéd- és/vagy hallászavar).

2. Egyensúlyzavarral járó kórképek.

3. Érzészavarok, amelyek a lőfegyver biztonságos kezelését, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos kezelését megakadályozzák.[67]

4. A passzív és aktív mozgásrendszer (csont-, ízület-, izomrendszer) minden, a fogáskészséget vagy a lőfegyver kezelését, a muzeális fegyver sportlövészeti célú kezelését, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú kezelését gátló veleszületett vagy szerzett rendellenessége.[68]

5. A szív és keringés azon megbetegedései, amelyek a lőfegyver biztonságos használatát, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatát megakadályozzák:[69]

- olyan állapotok, amelyekben az akut szívelégtelenség hirtelen, bármikor felléphet;

- a keringési szervek gyógyszerrel nem befolyásolható idült elégtelensége;

- a szív ingerképzési, ingervezetési zavarai.

6. Központi és perifériás idegrendszer bármilyen betegsége, és annak maradványtünetei, ha olyan funkciókiesést okoznak, hogy a lőfegyver biztonságos használatát, a muzeális fegyver sportlövészeti célú biztonságos használatát, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatát befolyásolják.[70]

7.[71]

2. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez[72]

3. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez[73]

A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma:[74]

1. klinikai pszichológiai interjú

2. pszichológiai exploráció

3. figyelemvizsgálat

4. reakcióidő vizsgálata

5. szenzomotoros koordináció vizsgálat

6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálat

7. mentális funkciók vizsgálata

8. személyiségvizsgálat

- kérdőívekkel

- projektív tesztekkel.

4. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez[75]