107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet

a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) módosításáról és kiegészítéséről szóló 1992. évi IX. törvény 49. § (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A biztosított által részleges térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

1. §

(1) A biztosított, valamint a T. 118. § (1) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatásra, illetve a T. 118. § (2) bekezdése szerint baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy (a továbbiakban együtt: biztosított) térítési díj fizetése mellett jogosult a következő egészségügyi szolgáltatásokra, amennyiben az egészségügyi intézmény (a továbbiakban: intézmény) az egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalja:

a)[1] szanatóriumi ellátás igénybevétele esetén, amennyiben

aa) a szanatóriumi ellátás orvosi beutaló alapján történik, de a rehabilitációra nem az orvosi rehabilitáció keretében történő szanatóriumi ellátás rendjéről szóló 20/1995. (VI. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: SzR.) 2. mellékletében meghatározott időtartamon belül kerül sor, azonban a kezeléstől a funkció teljes vagy részleges helyreállítása várható,

ab) orvosi beutaló alapján az SzR. 4. számú melléklete szerinti, gyógyhelyen történő szanatóriumi ellátás intézeti elhelyezéssel történő igénybevétele esetén, amennyiben a kezelés funkcionális állapotjavulást eredményezhet,

b) orvosi beutalóval igénybe vett vizsgálatra és gyógykezelésre saját kezdeményezésre a beutalás szakmai rendjétől eltérő szakkonzílium és fekvőbeteg-ellátó intézmény keretein belül;

c) egészségügyi intézmény tartós ápolásra kijelölt részlege által nyújtott nem egészségügyi ellátásra, ha a tartós ápolásra nem orvosi indikáció alapján kerül sor;

d)[2]

(2) A fizetendő térítési díj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával az alábbiak szerint:

a)[3] az (1) bekezdés aa) és ab) pontja szerinti szolgáltatás igénybevételénél a hotelszolgáltatás teljes költségét kell figyelembe venni,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás igénybevételénél a felhasznált anyagok, eszközök költségei, illetve a végzett munkáért kifizetett munkadíj alapján.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatásért fizetendő térítési díj alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1 napra eső összege, amelytől az intézmény vezetői - a fenntartó szerv jóváhagyásával -50%-kal eltérhetnek.

(4)[4]

A biztosított által is csak teljes térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások

2. §

(1) A biztosított - amennyiben az intézmény az egészségügyi szolgáltatás nyújtását vállalja - a szolgáltatás teljes költségének megtérítése mellett veheti igénybe, az egészségbiztosítás által nem finanszírozott szolgáltatásokat. Így különösen

a)[5] orvosi beutaló nélkül - az azonnali beavatkozást igénylő ellátás kivételével - saját kezdeményezésére vizsgálatot, illetve vizsgálat vagy gyógykezelés céljából szakkonzíliumot, fekvőbeteg-ellátó intézményt és szanatóriumot;

b) esztétikai - nem rekonstrukciós célú - plasztikai sebészeti eljárásokat;

c)[6] a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 19/A. §-ában foglaltakat meghaladó valamennyi fogorvosi ellátást,

d) orvosi javaslathoz nem kötött gyógyfürdő-szolgáltatást;

e) nem orvosi indikációra végzett meddővé tételt;

f) negyedik és minden további alkalommal mesterséges megtermékenyítést;

g)[7] orvosi javaslatra igénybe vett, de nem rehabilitációs célú szanatóriumi ellátást.

(2)[8] Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevételéért fizetendő térítés mértékét az intézmény vezetője állapítja meg a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával. Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások térítési díja mértékének megállapításánál a felhasznált anyagok, eszközök költségeit, illetve a végzett munkáért kifizetett munkadíj összegét, továbbá az így számolt tényleges költség maximum 100%-áig terjedő rezsiköltséget és az 1994. évi XXVIII. törvény 2. §-ának j) pontja alapján kiadott ajánlásokat lehet figyelembe venni.

3. §

(1) A jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek által kezdeményezett, valamint a biztosított által igénybe vett alábbi egészségügyi szolgáltatások csak térítés mellett vehetők igénybe:

a) orvosszakértői vizsgálat és szakvélemény adása, kivéve, ha azt társadalombiztosítási ellátásra, szociális juttatásra vagy kedvezményre való jogosultság megállapítása céljából jogszabály előírja, így térítésmentes különösen:

aa) a keresőképtelenség,

ab) a mozgáskorlátozottság tényének, mértékének,

ac) a vakság tényének,

ad) személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevétele céljából a súlyos fogyatékosság tényének,

ae) magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság,

af) a munkaképességcsökkenés tényének megállapítása, továbbá

ag) a tankötelezettséggel, illetve az iskolai oktatással és a szakképzéssel összefüggő vizsgálatok elvégzése;

b)[9] orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat;

c) vérvétel véralkohol-vizsgálathoz;

d) látlelet készítése;

e) részeg személy detoxikálása;

f) részeg személy kijózanító állomásra mentővel történő szállítása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételéért - (3) bekezdés kivételével - a melléklet szerinti térítést kell fizetni.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt, de a mellékletben nem említett szolgáltatásokért fizetendő térítés mértékét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az intézmény vezetője állapítja meg, a fenntartó szerv egyidejű tájékoztatásával. A térítés mértékének megállapításánál a felhasznált anyagok, eszközök költségéből a kifizetett munkadíj összegéből kell kiindulni.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtásához külön vizsgálatok elvégzése szükséges és az így fölmerült költségek meghaladják a melléklet szerinti térítési díjat, az intézmény kérheti többletköltségeinek megtérítését.

4. §

(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért fizetendő költségtérítést - a (2) bekezdés kivételével - a szolgáltatást igénybe vevőnek kell megfizetnie.

(2) Amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerint egészügyi szolgáltatás hatósági megkeresésre történik, az intézmény a térítési díjról számlát ad, amelyet az ügy irataihoz kell csatolni és az ügy érdemi lezárása során kell rendezni.

Az egészségügyi szolgáltatások térítési díja fizetésének és alkalmazásának általános szabályai

5. §

(1) A térítési díjat és a költségtérítést az intézmény bevételeként kell elszámolni.

(2) A térítési díj - az intézménnyel kötött külön megállapodás alapján - átalányszerűen is fizethető, kivéve ha a térítési díj mértékét jogszabály tételesen meghatározza.

(3) Költségvetési intézmény esetén a térítési díjból származó bevételre a "Közalkalmazottak jogállásáról" szóló törvény 67. § (3) bekezdésében meghatározott illetménykiegészítés szabályait kell alkalmazni.

6. §

(1) Az alkalmazott díjszabást a megfelelő tájékoztatás érdekében a szolgáltatást nyújtó intézmény köteles nyilvánosságra hozni (kifüggeszteni).

(2) A szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény a szolgáltatás teljesítése után köteles számlát adni, amelynek tartalmaznia kell az igénybe vett szolgáltatást, és a díjszabás alapján fizetendő forintösszeget.

(3) A szolgáltatás fedezetének biztosítása érdekében az intézménynek joga van arra, hogy a szolgáltatás megkezdése előtt előleget kérjen, valamint a szolgáltatás teljesítése közben részszámlát adjon.

(4) Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmény által nyújtott szolgáltatás térítési díját a szolgáltatást igénybe vevő a számla alapján kiállított átutalási postautalványon az intézmény bankszámláját vezető pénzintézethez köteles befizetni, ha az intézmény másként nem rendelkezik. Egyéb intézmény esetén a szolgáltatás ellenértékének fizetési módját a szolgáltatást nyújtó intézmény határozza meg.

(5) Készpénzben történő díjfizetéskor a szolgáltatást nyújtó a befizetés tényéről köteles nyugtát adni.

7. §

(1) A térítési díjak megállapításának, nyilvánosságra hozatalának és befizetésének rendjét az intézmény köteles külön szabályzatba foglalni és azt fenntartójának egyidejűleg bemutatni.

(2) A szabályzatban rögzíteni kell az intézmény vezetője által megállapított térítési díj méltányossági alapon történő elengedésének, mérséklésének rendjét is.

(3) Ha az intézmény saját térítési díjtételeket nem állapít meg, a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 7. számú mellékletében meghatározott térítési díjakat alkalmazhatja.

(4) Az intézmény vezetője által megállapított térítési díj megváltoztatásakor az új térítési díjat csak az annak hatálybalépése esetén lehet alkalmazni.

(5) Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő az intézmény által nyújtott szolgáltatás ellenértékét nem téríti meg, a felmerült költségek behajtásáról a szolgáltatást nyújtó intézmény gondoskodik.

Záró rendelkezések

8. §

A nem biztosított személy - ide nem értve az államközi egyezmény alapján járó egészségügyi ellátást - az általa igénybe vett egészségügyi szolgáltatásért térítési díjat fizet.

A térítési díj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. A biztosított által is csak teljes térítési díj mellett igénybe vehető szolgáltatások esetén a nem biztosított által fizetendő térítési díj mértéke azonos a biztosított által fizetendő térítési díj mértékével.

9. §

(1) Ez a rendelet 1992. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a már megkezdett ellátások és szolgáltatások esetén nem kell alkalmazni. A térítési kötelezettséget az intézmény a szolgáltatás igénybevétele előtt az igénybe vevővel közölni köteles, ennek elmulasztása esetén - a jogszabályban tételesen megállapított díjak kivételével - 1993. január 1-je előtt térítési díjat nem kérhet.

(2) E rendelet alkalmazásában egészségügyi intézmény - tulajdoni formára tekintet nélkül - minden olyan jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, amely vagy aki egészségügyi szolgáltatást nyújt.

(3) Magántulajdonban lévő intézmény, illetve vállalkozó, magánorvos esetén az intézmény fenntartója alatt a tulajdonost, illetve a vállalkozót, magánorvost kell érteni.

(4) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját meghatározza.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet;

b) az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 4/1989. (II. 17.) SZEM rendelet és az annak módosításáról szóló 24/1991. (XII. 21.) NM rendelet;

c) a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet 13. § (1) bekezdése, 14. §-a, valamint 16. §-a;

d) a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról szóló 6/1992. (III. 31.) NM rendelet 12. § (2) bekezdése;

g) az ittas személy kijózanító állomásra szállításáról szóló 2/1988. (XII. 15.) BM-SZEM együttes rendelet 12. § (4) bekezdése.

(6) Az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol-vizsgálattal című 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet 3. § (3) bekezdéséből a "díja hatszáz forint, amelyet" szövegrész helyébe a "díját" szövegrész lép.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelethez

3. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokért fizetendő költségtérítés mértéke

1. Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartására való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata

első fokon 1000-4500 Ft,

másodfokon 6800 Ft.

2. Lőfegyvert tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartására való

a) orvosi alkalmassági vizsgálat

első fokon 1000 Ft,

másodfokon 1500 Ft,

b) pszichológiai alkalmassági vizsgálat

első fokon 1000-4500 Ft,

másodfokon 4500 Ft.

3. Gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat

a) az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezető vizsgálata

aa) ha 40. életévét még nem töltötte be:

első fokon 1000 Ft,

másodfokon 2000 Ft,

ab) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el:

első fokon 600 Ft,

másodfokon 1000 Ft,

ac) ha a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem érte el:

első fokon 400 Ft,

másodfokon 800 Ft,

ad) ha a 70. életévét betöltötte:

első fokon 300 Ft,

másodfokon 600 Ft;

b) a 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők vizsgálata

ba) ha 45. életévét nem töltötte be:

első fokon 600 Ft,

másodfokon 1000 Ft,

bb) ha 45. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem érte el:

első fokon 400 Ft,

másodfokon 800 Ft,

bc) ha 60. életévét betöltötte:

első fokon 300 Ft,

másodfokon 600 Ft.

4. Véralkohol-vizsgálathoz vérvétel 1500 Ft.[10]

5. Látlelet kiadása 1000 Ft[11]

6. Részeg személy detoxikálása 4000 Ft.[12]

7. Részeg személy kijózanító állomásra mentővel történő szállítása 200 Ft/km.[13]