1991. évi XXXI. törvény

a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről[1]

1. § A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít.

2. § (1)[2] A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(2)[3] Külföldi állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre.

(3)[4] Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök engedélyezi.

3. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között.

(2) A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot kap.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el; az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani.

4. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos részletes szabályokat az 1. számú mellékletben foglalt alapszabály tartalmazza.

4/A. §[5] (1) A Magyar Köztársaság a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére Nagy Imre Érdemrendet alapít.

(2) A Nagy Imre Érdemrendet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza.

(3) A Nagy Imre Érdemrendet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmával. A Nagy Imre Érdemrenddel oklevél és igazolvány jár. A kitüntetett az adományozásról igazoló okiratot kap.

(4) A Nagy Imre Érdemrend adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) A Nagy Imre Érdemrend adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnök Hivatala látja el; az ezzel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani.

(6) A Nagy Imre Érdemrenddel kapcsolatos részletes szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

4/B. §[6] A 2. § (1) bekezdése és a 4/A. § (2) bekezdése szerinti előterjesztést a kitüntetés átadásának tervezett időpontját legalább negyvenöt nappal megelőzően kell megtenni. A köztársasági elnök az előterjesztés beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt a kitüntetés adományozásáról, és a döntését - az adományozás megtagadása esetén indokolással együtt - közli az ellenjegyzésre jogosulttal, aki tíz napon belül dönt az ellenjegyzésről. Ha a kitüntetés soron kívüli átadását rendkívüli körülmény indokolja, az előterjesztő és a köztársasági elnök egyetértése esetén e határidőktől el lehet térni.

4/C. §[7] A Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet, valamint a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki arra érdemtelenné vált. A visszavonásra az adományozásra és annak előkészítésére vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1)[8] E törvény 1991. augusztus hó 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések tovább viselhetők, kivéve a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, az 1956. után adományozott Szabadság Érdemrendet, valamint azokat a kitüntetéseket, amelyeknek viselését jogszabály megtiltotta.

6. §[9]

6/A. §[10] A Kormány

a) művészeti díjat alapíthat és adományozhat;

b) díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatnak;

c) életmentő emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hősies magatartás elismerésére.

6/B. §[11] A miniszterelnök

a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat;

b)[12]

7. § (1)[13] A feladatkörével összefüggő egyes kiemelkedő tevékenységek, teljesítmények elismerésére kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet vagy más elismerést (a továbbiakban: elismerés) alapíthat és adományozhat

a) a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési biztos, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

b) a Kormány tagja,

c) a helyi önkormányzat.

(2)[14] Szolgálati jel elismerést a rendészetért felelős miniszter, a határrendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter , a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter és a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők részére alapíthat.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint alapított elismerések közül csak a díjakkal jár jutalom, amely az általános szabályok szerint adóköteles.

(4)[15] Az (1) bekezdés szerinti elismerés és a (2) bekezdés szerinti szolgálati jel elnevezésében és külső formájában nem hasonlíthat a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar Köztársasági Érdemkereszthez, a Nagy Imre Érdemrendhez, a Kossuth-díjhoz és a Széchenyi-díjhoz.

8. §[16] (1) A 7. § (1) bekezdése szerint elismerés alapítására és adományozására jogosult elismerést akkor adományozhat, ha

a) az elismerés elnevezését, fajtáit (fokozatait),

b) az elismerésben részesíthető személyek körét,

c) az évente adományozható elismerések számát,

d) az elismerés adományozásának feltételeit és rendjét, valamint

e) az elismerés leírását

a 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jogosult rendeletben kihirdette, illetve a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosult a Hivatalos Értesítőben közzétette.

(2) A 6/A. §, a 6/B. § és a 7. § szerinti elismerést az (1) bekezdés alapján közzétett vagy rendeletben megállapított feltételek szerint az adományozásra jogosult egyedi határozattal adományozhatja és - ha az elismerésben részesített személyt a bíróság szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélte - vonja vissza. Az adományozás és a visszavonás tárgyában hozott egyedi határozatot - a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogosult által kiadott határozat kivételével - a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

9. §[17] Az adományozás előkészítésére irányuló eljárás alapvető szabályait a 3. számú melléklet állapítja meg.

10. §[18] (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvény, a Kormány és a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozására és visszavonására vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja és a helyi önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az elismerés alapítását és az adományozás feltételeit, valamint a viselésének rendjét, továbbá a díjjal járó jutalom mértékét.

1. számú melléklet az 1991. évi XXXI. törvényhez

I.

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt alapszabályai

A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása

1. §[19]

A Magyar Köztársasági Érdemrend

2. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrend a középpont felé összefutó szárú, fehér zománcos kereszt. Ennek közepén a köralakú éremfelületen zöld színű, zománcozott babérkoszorúval övezett piros mezőben a Magyar Köztársaság címere van. A hátoldalon a köralakú éremfelület arany, rajta 1946., az alapítás, és 1991., az újjáalapítás évszáma. A kereszt szárai arany, ezen belül a polgári tagozatnál keskeny zöld, a katonai tagozatnál keskeny piros zománcszegélyűek.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrend szalagja a polgári tagozatnál keskeny piros-fehér szegélyezésű sötét smaragdzöld színű, a katonai tagozatnál keskeny zöld-fehér szegélyezésű élénk piros színű.

3. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:[20]

a) nagykereszt a lánccal,

b) nagykereszt,

c) középkereszt a csillaggal,

d) középkereszt,

e) tisztikereszt,

f) lovagkereszt.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje 56 mm átmérőjű. A jobb vállról a bal csípő felé húzódó 100 mm széles szalagon viselendő. A polgári tagozat nagykeresztjének szalagján a 88 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm széles piros csík szegélyezi. A katonai tagozat nagykeresztjének szalagján a 88 mm széles piros sávot jobbról-balról 2 mm széles fehér és 4 mm széles zöld csík szegélyezi. A nagykereszthez nyolc egyenlő sugarú, a bal mellre tűzendő ezüstös, domború csillag jár. Ennek átmérője 90 mm, közepét a 2. § (1) bekezdésében leírt kereszt ékesíti.

(3) A nagykereszt a lánccal fokozat kizárólag államfők részére adományozható. A nagykereszt a szalaghoz aranylánc függesztékkel kapcsolódik, a nagykereszthez járó csillag aranybevonatú.[21]

(4) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 52 mm átmérőjű. 40 mm széles szalagon a nyakban viselendő. A polgári tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros csík szegélyezi. A katonai tagozat középkeresztjének szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi. A középkereszthez a jobb mellre tűzendő, nyolc egyenlő sugarú, ezüstös domború csillag adományozható. Ennek átmérője 80 mm, közepét a 2. § (1) bekezdésében leírt kereszt ékesíti.[22]

(5) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 52 mm átmérőjű. A bal mellre tűzve viselendő, szalagja nincs.[23]

(6) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje 42 mm átmérőjű. A polgári tagozat lovagkeresztjének háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyezi. A katonai tagozat lovagkeresztjének háromszög alakban összehajtott 40 mm széles szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld sáv szegélyezi.[24]

4. § (1) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt fokozatai:

a) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt,

b) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt,

c) Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt.

(2) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt 2 mm széles köralakú, egymásba fonódó babérkoszorúban elhelyezett 42 mm átmérőjű fényezett szélű kereszt, melynek rajza a Magyar Köztársasági Érdemrenddel azonos, de zománcozás nélküli, és a fokozat szerint arany, ezüst, illetve bronz bevonatú.

(3) A Magyar Köztársasági Érdemkereszt háromszögben összehajtott 40 mm széles szalagon a bal mell fölé tűzve viselendő. Polgári tagozatának szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles piros csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles piros sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles piros sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles piros sáv húzódik. A katonai tagozat szalagján a 34 mm széles piros sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld csík szegélyezi; a bronz fokozat szalagjának közepén egy 2 mm széles zöld sáv, az ezüst fokozat szalagján két 2 mm széles zöld sáv, az arany fokozat szalagján három 2 mm széles zöld sáv húzódik.

5. § A kis díszítmény

(1) Olyan esetben, amikor a katonai szolgálati szabályzat rendelkezései nem írják elő a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek eredeti alakjukban való viselését,

a) a nagykereszt eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a nagykereszt csillagjának 25 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

b) a középkereszt a csillaggal eredeti szalagja, keresztje és csillagja helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt csillagjának 20 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

c) a középkereszt eredeti szalagja és keresztje helyett a kiskereszt viselendő a középkereszt keresztjének 18 mm átmérőjű kicsinyített másával ékesített szalagon,

d) a tisztikereszt, valamint

e) a kiskereszt eredeti alakjában viselendő.

(2) Az előbbi szabályok irányadók a Magyar Köztársasági Érdemrend jelvényeinek olyan alkalmakkor való viselésére is, amikor a polgári ruházat nem teszi lehetővé a jelvényeknek eredeti alakjukban való viselését.

(3) A jelvények eredeti alakját helyettesítő fentebb leírt jelvények elnevezése: "Kis díszítmény".

6. § (1) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett a katonai szabályzatokban előírt esetekben 40 mm széles és 10 mm magas szalagsávok viselendők; a nagykereszt szalagsávján a nagykereszt csillagjának, a csillagdiszítményes középkereszt szalagsávján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt szalagsávján a Magyar Köztársaság címerének a 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

(2) Az alapszabályokban felsorolt kitüntetések helyett polgári ruhán magánalkalmakkor 12 mm átmérőjű rozetta viselhető; a nagykereszt rozettáján a nagykereszt csillagjának, a csillagdíszítményes középkereszt rozettáján a középkereszt csillagjának, a középkereszt rozettáján a középkereszt keresztjének, a tisztikereszt rozettáján a Magyar Köztársaság címerének 10 mm magas kicsinyített mása helyezkedik el.

(3) A fentebbi szabályoknak meg nem felelő jelvények viselése tilos.

Az adományozásra vonatkozó irányelvek

7. § (1) Magyar állampolgár kitüntetése esetében a kitüntetés alapjául szolgáló érdemek nagyságán kívül a felterjesztendő személy közéleti szerepének, életkorának, esetleges korábbi kitüntetéseinek figyelembevételével a miniszterelnök terjeszti elő az adományozandó fokozatot.

(2) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb 15, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb 35, középkeresztjéből évenként legfeljebb 70, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb 140, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb 280 adományozható.[25]

(3) Magyar állampolgárok számára a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztből évenként legfeljebb 200, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztből évente legfeljebb 400, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztből évente legfeljebb 600 adományozható.

(4) Külföldi állampolgár kitüntetése esetében a nemzetközi protokolláris szabályok az irányadók.

Általános határozatok

8. § A Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt a lánccal fokozatának kitüntetettje.[26]

9. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozása díjmentesen történik, kérelmezése nem engedhető meg.

10. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel vagy Érdemkereszttel kitüntetett személy jogosult magát a megfelelő kitüntetés tulajdonosának nevezni. Kiváltság az adományozással nem jár.

11. § A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt magasabb fokozatának adományozása esetében a kitüntetett az előzetesen kapott alacsonyabb fokozatnak is tulajdonosa marad. A polgári és katonai tagozat jelvényei együtt is viselhetők.

12. § A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel oklevél és igazolvány jár. A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el.

2. számú melléklet az 1991. évi XXXI törvényhez[27]

A Nagy Imre Érdemrend Alapszabálya

1. §[28]

2. § (1) A Nagy Imre Érdemrend 40 mm átmérőjű, érem alakú, első oldalán az 1956-os forradalom és szabadságharc zászlaját szimbolizáló "lyukas" nemzeti zászló, hátoldalán Nagy Imre arcképe van.

(2) A kis díszítmény a Nagy Imre Érdemrend első oldalának hű másolata 15 mm-es méretben.

3. § (1) A Nagy Imre Érdemrend adományozására irányuló javaslatokat e célra létrehozott Kuratórium véleményezi. A Kuratórium tagjai: a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány egy-egy delegáltja. Külföldi állampolgár esetében a Kuratórium kiegészül a külpolitikáért felelős miniszterrel.[29]

(2) A Kuratórium állásfoglalásának figyelembevételével az adományozásra a miniszterelnök tesz javaslatot.

3. számú melléklet az 1991. évi XXXI. törvényhez[30]

A kitüntetések és elismerések adományozásának előkészítésére vonatkozó alapvető szabályok

1. A Magyar Köztársasági Érdemrend, a Magyar Köztársasági Érdemkereszt, illetve a Nagy Imre Érdemrend (a továbbiakban: kitüntetés) adományozását a kitüntetési javaslatok előkészítéséért felelős, külön jogszabályban meghatározott szervnél vagy a feladatkör alapján érintett miniszternél (a továbbiakban: előterjesztő) lehet indítványozni, azzal, hogy önmaga kitüntetését senki nem indítványozhatja.

2. Kitüntetés adományozására javaslatot előterjesztőként a Kormány tagja - nem magyar állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter - tehet.

3. Kitüntetés tulajdonosa újabb kitüntetésre az előző kitüntetés adományozásától számított tíz éven belül csak kivételesen, abban az esetben javasolható, ha az előző kitüntetés adományozását követően szerzett, az annak alapjául szolgáló érdemeket felülmúló, kimagasló érdemek azt indokolják.

4. Nem lehet javasolni olyan személy kitüntetését, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek és a külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel.[31]

5. A kitüntetési vagy elismerési javaslatok előkészítéséért felelős szerv és az előterjesztő az adományozásra vagy a visszavonásra irányuló eljárásban a kitüntetésre érdemesség megállapítása és a többszöri kitüntetés megelőzése céljából kezelheti az indítványozott és a javaslatban megjelölt személy (a továbbiakban: jelölt) nevét, születési helyét és idejét, valamint az életútjára és akitüntetésre méltatott érdemeire közvetlenül vonatkozó, a kitüntetés adományozásához vagy visszavonásához figyelembe vett adatokat, a javaslatot tartalmazó előterjesztésről való döntés időpontjáig.

6. A jelölt kitüntetésre való érdemessége megállapítása vagy érdemessége fennállásának ellenőrzése céljából az előkészítésért felelős szerv vagy az előterjesztő a külön törvényben meghatározott bűntettesek nyilvántartásából vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából adatot igényelhet, amely kizárólag arra irányulhat, hogy a jelölt megfelel-e a 4. pontban meghatározott feltételeknek. Az ellenőrzést követően a bűnügyi nyilvántartásból kapott adatot haladéktalanul törölni kell, és az előkészítő iratban a kizáró ok fennállásának tényét vagy annak hiányát kell feltüntetni.[32]

7. Az e törvénnyel alapított kitüntetések adományozásáról és visszavonásáról a Miniszterelnökség, más elismerések adományozásáról és visszavonásáról az adományozó nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a kitüntetett (elismerésben részesített) személy nevét, születési helyét és idejét, az adományozott kitüntetési fokozat, elismerés megjelölését, valamint az adományozás rövid indokolását, az átadás időpontját, továbbá a kitüntetés, elismerés visszavonása esetén a visszavonás tényét, okát és idő pontját tartalmazza. A nyilvántartásban rögzített adatokat az adományozástól, visszavonás esetén a visszavonástól számított 30 év elteltével törölni kell.[33]

8. Az e törvénnyel alapított kitüntetés adományozására irányuló előterjesztésben a megalapozott döntéshez szükséges részletességgel be kell mutatni a jelölt személy életútját, valamint a kitüntetés alapjául szolgáló érdemeket, továbbá tájékoztatást kell adni arról, hogy a jelölt előzetesen nyilatkozott a kitüntetés elfogadásáról.

9. Az adományozási és visszavonási eljárás lefolytatásához szükséges adatok biztosítása céljából a kitüntetési javaslat előkészítéséért felelős szerv, az előterjesztő, valamint az elismerés adományozására jogosult a 7. pont szerinti nyilvántartásból adatot igényelhet. A köztársasági elnök, illetve hivatalának köztisztviselője a nyilvántartásba jogosult betekinteni.