37/1991. (XII. 24.) PM rendelet

a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásának részletes szabályairól

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem.

A vám- és pénzügyőrség nyomozó hatóságai, hatáskörük és illetékességük

1. §[1]

A vám- és pénzügyőrség nyomozó hatóságai a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben (Be.) és ezen rendeletben foglalt előírások szerint végzik a Be. 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bűncselekmények (a továbbiakban: pénzügyi bűncselekmények) nyomozását.

2. §[2]

(1) A vám- és pénzügyőrség központi nyomozó hatósága a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság), melynek nyomozó szerve a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága.

(2) A vám- és pénzügyőrség helyi nyomozó hatóságai:

a) Vám- és Pénzügyőrség Baranya Megyei Nyomozó Hivatala - Pécs székhellyel,

b) Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Hivatala - Kecskemét székhellyel,

c) Vám- és Pénzügyőrség Békés Megyei Nyomozó Hivatala - Békéscsaba székhellyel,

d) Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Nyomozó Hivatala - Miskolc székhellyel,

e) Vám- és Pénzügyőrség Csongrád Megyei Nyomozó Hivatala - Szeged székhellyel,

f) Vám- és Pénzügyőrség Fejér Megyei Nyomozó Hivatala - Székesfehérvár székhellyel,

g) Vám- és Pénzügyőrség Győr-Moson-Sopron Megyei Nyomozó Hivatala - Győr székhellyel,

h) Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar Megyei. Nyomozó Hivatala - Debrecen székhellyel,

i) Vám- és Pénzügyőrség Heves Megyei Nyomozó Hivatala - Eger székhellyel,

j) Vám- és Pénzügyőrség Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyomozó Hivatala - Szolnok székhellyel,

k) Vám- és Pénzügyőrség Komárom-Esztergom Megyei Nyomozó Hivatala - Tatabánya székhellyel,

l) Vám- és Pénzügyőrség Nógrád Megyei Nyomozó Hivatala - Salgótarján székhellyel,

m) Vám- és Pénzügyőrség Somogy Megyei Nyomozó Hivatala - Kaposvár székhellyel,

n) Vám- és Pénzügyőrség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyomozó Hivatala - Nyíregyháza székhellyel,

o) Vám- és Pénzügyőrség Tolna Megyei Nyomozó Hivatala - Szekszárd székhellyel,

p) Vám- és Pénzügyőrség Vas Megyei Nyomozó Hivatala - Szombathely székhellyel,

q) Vám- és Pénzügyőrség Veszprém Megyei Nyomozó Hivatala - Veszprém székhellyel,

r) Vám- és Pénzügyőrség Zala Megyei Nyomozó Hivatala - Zalaegerszeg székhellyel,

(a továbbiakban együtt: belterületi nyomozóhatóságok),valamint

s) a határvámhivatalok.

(3) Budapest főváros és Pest megye közigazgatási területén a helyi nyomozó hatóság feladatait a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága látja el.

(4) A helyi nyomozó hatóságok tekintetében a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 243. §-ának a) pontjában foglalt irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága látja el.

3. §[3]

(1) Az 1. §-ban meghatározott bűncselekmények nyomozására - e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében, valamint e § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a vám- és pénzügyőrség helyi nyomozó hatóságai rendelkeznek hatáskörrel.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága hatáskörébe tartozik:

a) a 100 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pont), vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények,

b) a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények, valamint

c) olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye vagy a bűncselekmény kiemelkedő társadalmi veszélyessége miatt az országos parancsnok, a rendészeti főigazgató, illetve a Központi Bűnüldözési Parancsnokság vezetője a hatáskörébe utal.

(3)[4] A határvámhivatalok nyomozati hatásköre az általuk felderített, nem magyar állampolgárok által elkövetett csempészet bűncselekmény [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pont] nyomozására terjed ki, feltéve, hogy a nyomozást előreláthatólag a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok fennállása miatt meg kell tagadni, vagy meg kell szüntetni.

(4) A nyomozó hatósági hatáskörrel nem rendelkező vám- és pénzügyőri szerv a szükséges halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégzi, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, továbbá ha szükséges, a helyszínt és a bizonyítékokat biztosítja, és egyidejűleg értesíti az illetékes nyomozó hatóságot. Ha a nyomozás nem tartozik a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe, a bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságot kell értesíteni.

4. §[5]

(1) Az hatáskörrel rendelkező nyomozó szerv illetékességét

a)[6] csempészet és vámorgazdaság, visszaélés csekkel, nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, jövedéki termékre vagy vámárura elkövetett áru hamis megjelölése, valamint szerzői vagy szomszédos jogok megsértése bűncselekményeknek magyar állampolgár által történő elkövetése esetén az elkövető lakóhelye; nem magyar állampolgár által történő elkövetése esetén az elkövetés helye vagy az elkövető tartózkodási helye; tranzitutas esetén a bűncselekmény felderítésének helye,

b) adó- és társadalombiztosítási csalás bűncselekmény elkövetése esetén az elkövetés helye

szerint kell megállapítani.

(2) Ha az elkövető ismeretlen, az elkövetés helye szerint illetékes nyomozó hatóság jár el.

(3) Ha az elkövető ismeretlen és az elkövetés helye sem állapítható meg, az a nyomozó szerv jár el, amelynek területén a bűncselekményt felderítették.

(4) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyomozó szerv jár el.

(5) Ha az elkövető több nyomozó szerv illetékességi területén követett el bűncselekményt, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az a nyomozó szerv illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett.

5. §[7]

(1) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságának illetékessége az egész országra kiterjed.

(2) A belterületi nyomozó hatóság illetékessége annak a megyének a közigazgatási területére terjed ki, amelyben a nyomozó hatóság székhelye található.

6. §[8]

A helyi nyomozó hatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt csak a Központi Bűnüldözési Parancsnokság engedélyével és az illetékes nyomozó hatóság értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor az értesítés - a legrövidebb időn belül - utólag is megtehető, továbbá a Központi Bűnüldözési Parancsnokság engedélye is mellőzhető, de az illetékességi terület elhagyását és a nyomozási cselekményt a Központi Bűnüldözési Parancsnokságnak utólag jelenteni kell.

7. §[9]

(1) A nyomozó hatóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, a halaszthatatlan nyomozati cselekmények teljesítése után az iratokat határozattal a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz teszi át.

(2) Amennyiben a nyomozásnak más ügyészség törvényességi felügyelete alá tartozó nyomozó hatósághoz történő áttétele válik szükségessé, a nyomozást átadó hatóság - a nyomozás áttételéről szóló határozat megküldésével egyidejűleg - 72 órán belül értesíti a nyomozás felett eredetileg törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt. Az értesítés tartalmazza azoknak a gyanúsítottaknak a felsorolását és személyi adatait, akikre az áttétel vonatkozik, vagy azt a tájékoztatást, hogy a büntetőeljárás teljes egészében áttételre került. Az értesítésben meg kell jelölni azt a nyomozó szervet, amelyhez az ügy áttételre került, valamint ennek a nyomozó szervnek az ügyszámát. Miután az ügyet az áttétel címzettje átvette az értesítést a lehető legrövidebb időn belül meg kell küldeni az ügyésznek.

(3) Amennyiben a nyomozásnak más ügyészség törvényességi felügyelete alá tartozó nyomozó hatóságtól történő átvétele válik szükségessé, a nyomozást átvevő hatóság - a nyomozás áttételéről szóló határozat megküldésével egyidejűleg - 72 órán belül értesíti a nyomozás felett eredetileg törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt. Az értesítés tartalmazza különösen a nyomozás elrendelésének időpontját, az átvevő nyomozó szerv megjelölését és ügyszámát, a nyomozás átvételének időpontját, az átvett ügyben lévő gyanúsítottak nevét és a Be. 87. § (1) bekezdésnek a) pontjában meghatározott egyéb adatokat, valamint az első gyanúsítotti kihallgatás időpontját.

(4) Ha a bűncselekményt több nyomozó hatóság illetékességi területén követték el, a nyomozás lefolytatására az a hatóság illetékes, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(5) A helyi nyomozó hatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Központi Bűnüldözési Parancsnokság, más esetben az országos parancsnokság dönt.

8. §

(1)[10] A nyomozó hatóság az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről szóló határozata meghozatalát követő 72 órán belül - a határozat megküldésével egyidejűleg - értesíti a felügyeletet gyakorló ügyészt. Az értesítésnek tartalmaznia kell azoknak a gyanúsítottaknak a felsorolását, akikre az intézkedés vonatkozik.

(2)[11] Az ügyek egyesítése vagy elkülönítése esetén a nyomozás határidejének kezdő napját a korábban elrendelt nyomozás határidejének kezdő napjától keli számítani.

(3)[12] Ha a nyomozás olyan bűncselekményt tár fel, amely a nyomozás elrendeléséhez alapul szolgáló tényekkel nem áll összefüggésben és a nyomozás nem tartozik a nyomozó hatóság hatáskörébe, a nyomozás áttételéről (és nem az ügyek elkülönítéséről) kell határozni.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása

9. §

(1) A nyomozó hatóság tagjának kizárása iránti kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett kérelemről a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet vesz fel.

(2)[13] A nyomozó hatóság tagjának kizárása ügyében a nyomozó hatóság parancsnoka vagy parancsnokhelyettese (a továbbiakban: vezetője) határoz. A helyi nyomozó hatóság vezetőjét érintő kizárás kérdésében a Központi Bűnüldözési Parancsnokság vezetője, más esetben az országos parancsnok dönt.

(3) A kizárás ügyében hozott határozatot a kizárási kérelmet benyújtó személlyel vagy annak képviselőjével közölni kell.

(4) A nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyv vezetőre is alkalmazni kell.

A bizonyítás eszközeire vonatkozó rendelkezések

10. §

A nyomozó hatóság köteles beszerezni a bűncselekmény elkövetésére utaló bizonyítékokat és elvégezni a szükséges nyomozási cselekményeket. Ennek során köteles ellenőrizni a gyanúsított védekezését és feltárni a mentő körülményeket.

11. §

(1) A tanút kihallgatásának megkezdése előtt jogairól és kötelezettségeiről ki kell oktatni és figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. A figyelmeztetést és a tanú erre vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2)[14] A tanút minden kihallgatás és szembesítése előtt figyelmeztetni kell a mentességi jogára. A vallomás megtagadására okot adó hozzátartozói kapcsolat esetén a Btk. 137. §-ának 5. pontjában foglaltakat, a titoktartási kötelezettség miatti vallomásmegtagadással kapcsolatban az 1995. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadók.

(3) Ha a tanú vallomástételének akadálya a kihallgatás során válik ismertté, mentességi jogára azonnal figyelmeztetni kell.

(4) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség eldöntése szempontjából szükségesek.

(5) Gyermekkorú a hamis tanúzás következményeire nem figyelmeztethető.

12. §

(1) A tanú vallomását a bizonyítandó tény szempontjából szükséges részletességgel kell jegyzőkönyvbe foglalni. Magyarul nem beszélő tanú kihallgatásakor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tolmács nevét, címét, valamint azt, hogy a tolmácsolás milyen nyelven történt és ezt a tanú megértette-e.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy a tanú az általa elmondottakról hogyan, milyen módon szerzett tudomást.

(3) Ismételt tanúkihallgatás esetén a folytatólagosan készített jegyzőkönyvben a személyi adatokat nem kell megismételni, csak a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét és a jelenlévők nevét kell feltüntetni.

(4) A tanú figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megjelenésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítését igényelheti, továbbá a nyomozó hatóság előtti megjelenéséről és annak időtartamáról igazolást kérhet. Az erre vonatkozó választ jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A felmerült költséget a nyomozó hatóság előlegezi, és eljárási költség címén költségjegyzékbe foglalja.

13. §

(1) A szakértőt (a szakértői csoport vezetőjét) a nyomozó hatóság vezetője rendeli ki. A szakértő kirendelésére -az erre vonatkozó igény felmerülésekor - soron kívül, írásban vagy szóban kell intézkedni.

(2) A szakértő halaszthatatlan nyomozási cselekmény esetén vagy sürgős esetben rendelhető ki szóban. Ilyenkor a kirendelésről szóló határozatot arról a nyomozási cselekményről készített jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelynél a szakértő közreműködött.

14. §

(1) A szakértő kirendeléséről hozott határozatnak - a Be.-ben foglaltakon kívül - a szakértő megnevezését, a szakértői feladatok teljesítéséhez szükséges adatokat, a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, ezek átadásának időpontját, illetve azt kell tartalmaznia, hogy azok hol és mikor tekinthetők meg. A határozatban rendelkezni kell az átadott tárgyak kezeléséről, vizsgálatáról, visszaadásáról, azok megsemmisíthetőségéről vagy megváltoztathatóságáról. A kirendelésnek tartalmaznia kell továbbá azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia, azon okokra és körülményekre vonatkozó kérdéseket, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, a szakértői vélemény előterjesztésére vonatkozó határidőt és az előterjesztés módját.

(2) A szakértő kirendeléséről szóló határozatban fel kell hívni a szakértő figyelmét a Be. 71. § (1) bekezdésében, valamint a Be. 81. § (1) és (2) bekezdésében foglalt következményekre.

(3) A szakértő nyomozási cselekmények elvégzésével nem bízható meg. Ha a szakvélemény elkészítéséhez nyomozási cselekmény elvégzése szükséges, azt a szakértő részvételével a nyomozó hatóság végzi.

15. §

(1) A szakértői vizsgálat tartama alatt - ha ez lehetséges a nyomozást folytatni kell. A szakvéleményt befolyásoló újabb adatokról a szakértőt soron kívül tájékoztatni kell.

(2) A nyomozó hatóság a szakértő tevékenységét figyelemmel kíséri. Ennek során megvizsgálja, hogy a szakértő az átadott tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaszolgáltatására, megváltoztathatóságára vagy megsemmisíthetőségére vonatkozó rendelkezéseket megtartja-e.

(3) A szakértő kérése esetén a szükséges további adatokat, bizonyítékokat a rendelkezésére kell bocsájtani. Egyidejűleg közölni kell azt is, hogy a vizsgálat ezek tekintetében mire terjedjen ki. Indokolt esetben a szakértői vélemény előterjesztésére megszabott határidőt módosítani kell.

(4) A lefoglalt tárgyak a vizsgálat lefolytatásának céljából - átvételi elismervény ellenében - a szakértőnek átadhatók.

(5)[15]

16. §

(1) A szóban előadott szakvéleményt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Ha a szakértő a szakvéleményt írásban terjeszti elő, a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, hogy azt megtekinthetik. Ha a szakértő a szakvéleményt szóban terjeszti elő, vagy a nyomozó hatóság a szakvélemény benyújtása után a szakértőt szóban is meghallgatja, a meghallgatás időpontjáról a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, akik a szakértői véleményre vonatkozó észrevételeiket, indítványaikat írásban terjeszthetik elő, vagy jegyzőkönyvbe mondhatják.

(3) A szakértői vélemény ismertetését a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe lehet foglalni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szakértői vélemény ismertetésének tényét, a gyanúsított figyelmeztetését jogaira, az erre adott válaszokat, a szakvéleményre adott nyilatkozatokat, valamint az esetleges indítványokkal kapcsolatos döntést.

(4) Ha a nyomozó hatóság a szakértői véleményre vonatkozó indítványnak (észrevételnek) helyt ad, annak teljesítése érdekében soron kívül köteles intézkedni. Ellenkező esetben az indítvány (észrevétel) elutasítását és annak indokát kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

17. §

(1) A szakértői vélemény megtekintését, illetőleg a szakértő szóbeli meghallgatását általában olyan időpontra kell kitűzni, hogy az esetleges újabb bizonyítási indítvány teljesítése a nyomozás befejezését ne akadályozza.

(2) A szakértői tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeket a nyomozó szervnek benyújtott és felülvizsgált díjjegyzék alapján, költségjegyzékbe foglalva, eljárási költségként kell előlegezni.

18. §

(1) Szaktanácsadóként a szakkérdésben való véleményadásra feljogosított intézmény állandó szakértőjét, kijelölt szakértőt, eseti szakértőt vagy a szükséges szakértelemmel bíró más személyt lehet igénybe venni.

(2) A szaktanácsadó igénybevétele szóban vagy írásban, de külön határozat hozatala nélkül történik. A szaktanácsadótól szakértői vélemény nem kérhető. Ha az ügyben szükségessé válik a szakértői igénybevétele is, célszerű azt a szakértőt kirendelni, aki korábban szaktanácsadóként járt el.

(3) A szaktanácsadó a feljelentés kiegészítése keretén belül is igénybe vehető.

19. §

(1) A szemlét soron kívül kell megtartani, ha a késedelem a szemle tárgyának, a tárgyi bizonyítékok megváltozásának, megsemmisülésének veszélyével fenyeget.

(2) A szemléről a gyanúsítottat és a védőt kellő időben értesíteni kell. Értesítésük csak akkor mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. A gyanúsított és a védő a szemlén észrevételt tehetnek, indítványt terjeszthetnek elő. A szemle helyéről, idejéről és annak lefolyásáról jegyzőkönyvet (vétségi eljárásban jelentést) kell készíteni.

20. §

(1) A helyszínelés helyéről, időpontjáról a gyanúsítottat és a védőt kellő időben értesíteni kell, kivéve ha a helyszínelés célja az, hogy a bűncselekménnyel összefüggő helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt a gyanúsított mutassa meg. Ebben az esetben a gyanúsított részére idézést kell kibocsátani. A gyanúsított és a védő értesítése csak akkor mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. A gyanúsított és a védő a helyszínelésen észrevételeket tehetnek, indítványt terjeszthetnek elő. A helyszínelés helyéről, idejéről és annak lefolyásáról jegyzőkönyvet (vétségi eljárásban jelentést) kell készíteni.

(2) A helyszínelésről készült jegyzőkönyvnek (jelentésnek) a Be. 115. §-ában felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a közreműködő gyanúsított, illetve tanú nyilatkozatát arról, hogy a helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte és miről ismerte fel.

(3) A helyszínelés során készített helyszínrajzokat, vázlatokat, fényképeket, mozgóképeket és hangfelvételeket a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21. §

(1) A bizonyítási kísérlet helyéről, időpontjáról a gyanúsítottat és a védőjét kellő időben értesíteni kell. Ha a bizonyítási kísérlet során a gyanúsított aktív közreműködésére van szükség, részére idézést kell kibocsátani. A gyanúsított helyszíni közreműködésére a Be. 87. § (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók

(2) A bizonyítási kísérlet végrehajtása során az eljárási cselekmény alá vont személy kezdeményezését és önállóságát biztosítani kell.

22. §

(1) A felismerésre bemutatás előtt a felismerő személyt a hamis vád, (ha gyanúsított) vagy a hamis tanúzás (ha tanú) figyelmeztetni kell és ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A felismerésre bemutatás helyéről és idejéről a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, akik azon jelen lehetnek és észrevételt tehetnek, illetőleg indítványt terjeszthetnek elő. Értesítésük csak akkor mellőzhető, ha a késedelem veszéllyel jár. Ha a felismerésre bemutatás tárgya a terhelt cselekményével áll kapcsolatban, illetve a felismerésre bemutatás célja annak tisztázása, hogy a terhelt a kérdéses személyt vagy tárgyat adott körülmények között észlelhette-e, a gyanúsítottat az eljárási cselekményre idézni kell.

23. §

(1)[16] A felismerésre bemutatást - a Be. 86. § (4) bekezdésére is figyelemmel - lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell végrehajtani, amilyen körülmények között a felismerő a bemutatásra kerülő személyt vagy tárgyat korábban észlelte. A felismerésre bemutatásnál ráutaló kérdéseket feltenni, a felismerőt bármiként befolyásolni nem szabad.

(2) Ha a felismerés több személytől várható, minden egyes felismerővel külön-külön kell a felismerésre bemutatást lefolytatni, úgy, hogy a felismerők egymást ne befolyásolhassák.

(3) A felismerésre bemutatott személyt, vagy tárgyat a felismerőnek több - legalább három - hozzá hasonló külsejű személy vagy tárgy között kell bemutatni. Ha a felismerés a személyről vagy tárgyról készített fénykép bemutatása alapján történik, a bemutatott fényképeket sorszámmal kell ellátni. A fényképeket bemutatás előtt a jegyzőkönyvben, vagy külön íven véglegesen rögzíteni kell, és a fényképek végleges rögzítését a hatósági tanúkkal hitelesíttetni kell.

(4) Azt, akit felismerésre bemutatnak, előzetesen fel kell hívni, hogy a bemutatásra kerülő személyek között tetszése szerint foglaljon helyet. E közlést és az elhelyezkedés megjelölését a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A felismerésre együttesen bemutatott személyekről fényképfelvételt kell készíteni.

(5)[17] A felismerésre bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény helyét, idejét, a felismerésben részt vevők személyi adatait - a zárt adatkezelés kivételével -, tárgy felismerésénél a bemutatásra került tárgyak adatait, a bemutatás lefolyását, körülményeit és eredményét.

(6) Ha a felismerés eredménnyel járt, a jegyzőkönyvben azt is rögzíteni kell, hogy a felismerő a bemutatott személyt vagy tárgyat milyen ismérvek alapján ismerte fel (azonosította).

24. §

(1) A gyanúsítottak, illetve a gyanúsított és a tanú vallomása közötti lényeges ellentmondás tisztázását - szükség esetén - szembesítéssel kell megkísérelni. Ennek során a tanú és a gyanúsított kihallgatásának szabályait alkalmazni kell.

(2) A gyanúsított vallomására vonatkozó rendelkezéseket a 67. § tartalmazza.

25. §

(1)[18] Nem szembesíthető az, aki tanúként nem hallgatható ki, vagy aki a tanúvallomást korábban - mentességre hivatkozással - indokoltan megtagadta, továbbá a Be. 88. § (3) bekezdése szerinti tanú. A tanút szembesítés előtt a hamis tanúzás következményeire, a gyanúsítottat pedig a Be. 87. § (2) bekezdésében foglaltakra kell figyelmeztetni. Abban az esetben, ha a gyanúsított mást bűncselekmény elkövetésével vádol, a hamis vád következményeire is figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A vallomást tévőket külön-külön kell szembesíteni.

(2) A szembesítés megkezdésekor a szembesítettektől meg kell kérdezni, hogy ismerik-e egymást, és honnan, továbbá milyen viszonyban vannak egymással, valamint hogy a korábban tett vallomásaikat fenntartják-e. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy csak a feltett kérdésre válaszolhatnak, egymásnak jelzést nem adhatnak és egymáshoz kérdést csak engedéllyel intézhetnek Ezt követően a vallomásokban lévő ellentmondásokat külön-külön tisztázni kell.

26. §

(1) A szembesítés során elhangzott kérdéseket, az arra adott válaszokat, a szembesítés vezetőjének közléseit, a korábbi vallomásokat, a bizonyítási eszközök, egyéb adatok ismertetését elhangzásuk, illetőleg az ismertetés sorrendjében - a szükséges részletességgel - kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell mindazokat a körülményeket, amelyeknek akár a szembesítés lefolyása, akár a nyomozás szempontjából jelentősége van. Ha szükséges, a szembesítés során elhangzott egyes kijelentéseket szó szerint kell jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) Ha a szembesítettnek a szembesítés során tett vallomása önmagával vagy korábbi vallomásával ellentétes, ennek okáról valamint arról is nyilatkoznia kell, hogy melyik vallomást tartja fenn.

(4) A nyomozó a jegyzőkönyv lezárása előtt megállapítja a szembesítés eredményét. A szembesített személyekkel saját vallomásaikat a jegyzőkönyv minden oldalán külön-külön alá kell íratni.

27. §[19]

A kényszerintézkedések végrehajtása

28. §

(1) Az őrizetbevétel elrendeléséről készült határozatnak tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait, az őrizetbevétel elrendelésének okát, a fogvatartás helyét, az őrizetbevétel elrendelésének és lejártának időpontját (nap, óra, perc). A határozat indokolásában le kell írni a rövid tényállást és az őrizetbevételt meghatározó tényeket, körülményeket.

(2) Őrizetbevétel elrendelésére - a határvámhivatal kivételével - a 2. §-ban meghatározott nyomozó hatóság vezetője jogosult. Ha az őrizetbevétel szükségessége határvámhivatalnál merül fel, erről haladéktalanul tájékoztatni kell a hatáskörrel rendelkező, illetékes nyomozó hatóságot.

(3) Az őrizet időtartamába be kell számítani az előállítás időtartamát, valamint valamennyi, a gyanúsítottat személyi szabadságában korlátozó nyomozási cselekmény (pl. elfogás, házkutatás) időtartamát, ha ezeket az intézkedéseket őrizetbevétel követi. Amennyiben a gyanúsítottat a nyomozó hatóság hivatali helyiségébe történt megidézését követően veszik őrizetbe, az őrizetbevétel a nyomozó hatóságnál történt megjelenéskor kezdődik. Az őrizetbevételt elrendelő határozatban az őrizetbevétel kezdeteként a személyi szabadság korlátozása megkezdésének időpontját kell feltüntetni.

(4) Ha az őrizetbevétel lejártát követően a gyanúsított további fogvatartása indokolt és feltételei fennállnak, az előzetes letartóztatás elrendelésére előterjesztést kell tenni a nyomozás felett felügyeletet ellátó ügyészhez (a továbbiakban: ügyész).

29. §

(1) Őrizetbevétel esetén a hozzátartozó vagy az őrizetbe vett által megjelölt más személy értesítésekor a Be. 91. § (4) bekezdése, kiskorú gyermek elhelyezése és vagyontárgy kezelése esetén a Be. 94. §-a szerint kell eljárni.

(2) Ha a nyomozó hatóság a gyanúsított őrizetbevétele elleni panasznak nem ad helyt, a panaszt és az ügy iratait - állásfoglalásával együtt - 24 órán belül az ügyészhez kell megküldenie. Panasznak minősül az is, ha a gyanúsított a határozat aláírását érdemi okból megtagadja.

(3) Az őrizetbe vett gyanúsítottat rendőrségi fogdában kell elhelyezni.

30. §

(1) A nyomozó hatóság vezetője azonnal írásbeli előterjesztést tesz az ügyészhez az előzetes letartóztatás indítványozása iránt, ha annak törvényes feltételei fennállnak és indokoltsága felmerül.

(2) Az előterjesztésében a Be. 92. § (1) bekezdésében foglaltakra utalva röviden meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, amelyek a bűncselekmény elkövetésének gyanúját megalapozzák és az előzetes letartóztatás elrendelését indokolják, valamint csatolni kell a nyomozás eredeti iratait.

(3) Ha az ügyész az előzetes letartóztatást nem indítványozza, ennek okáról írásbeli tájékoztatást ad. Az előterjesztést és a tájékoztatást a nyomozás iratainak eredeti és másodpéldányaival együtt kell kezelni.

(4) Az előzetes letartóztatás ügyészi indítványozása esetén, az ügyész írásbeli utasítása alapján a nyomozó hatóság vezetője intézkedik a gyanúsított bíróságra kísérése iránt.

(5) Ha az előzetes letartóztatást a nyomozó hatóság előterjesztése nélkül rendelték el, azt haladéktalanul teljesíteni kell.

31. §

(1) Az előzetes letartóztatás meghosszabbításának indokoltsága esetén arra olyan időpontban kell előterjesztést tenni, hogy az iratok az előzetes letartóztatás lejártának időpontja előtt 10 nappal, ha a döntés a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik, legalább 15 nappal az ügyészhez megérkezzenek. Az előterjesztéskor mellékelni kell a nyomozás eredeti iratait.

(2) Ha az előzetes letartóztatás oka megszűnt, soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészhez a letartóztatás megszüntetésére.

32. §

(1) A lakhelyelhagyási tilalom elrendelését a nyomozó hatóság vezetője a nyomozás iratainak egyidejű bemutatása mellett szóban vagy írásban kezdeményezi az ügyésznél.

(2) Lakhelyelhagyási tilalom - ha annak feltételei egyébként fennállnak - azzal szemben is kezdeményezhető, aki állandó lakóhellyel nem rendelkezik, vagy akinek állandó lakóhelye nem Magyarországon van.

33. §

(1) A lakhelyelhagyási tilalomról hozott határozat rendelkezéseinek betartását a nyomozó hatóság időszakonként ellenőrizni köteles. Az ellenőrzés - megkeresés alapján - nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkező vám- és pénzügyőri szerv útján is teljesíthető. Az ellenőrzés eredményéről a nyomozó hatóságot tájékoztatni kell.

(2) Ha a gyanúsított megszegi a lakhelyelhagyási tilalom szabályait, a rendbírság kiszabása érdekében az ügyészt értesíteni kell. Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalom ellen panasszal élt a nyomozó hatóságnál, azt haladéktalanul továbbítani kell az ügyésznek.

(3)[20] A gyanúsított előzetes letartóztatása kezdeményezhető, amennyiben a hatóság úgy tartja, hogy az előzetes letartóztatás feltételei fennállnak és a lakhelyelhagyási tilalom már nem elegendő.

34. §

(1) A gyanúsított vagy a tanú elővezetése rendelhető el, ha a nyomozó hatóság előtt szabályszerű írásbeli idézés ellenére nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal előzetesen nem menti ki, illetve ha a nyomozási cselekmény helyszínéről vagy a hivatali helyiségből engedély nélkül távozik.

(2) Az elővezetésről szóló határozatnak tartalmaznia kell az elővezetendő személy adatait, pontos lakcímét, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését az elővezetés elrendelésének okát, az előállítás helyét és idejét, a nyomozó hatóság megnevezését.

35. §

(1) Az elővezetést a bűncselekmény nyomozására illetékes hatóság rendeli el, amely foganatosítása érdekében azonban a gyanúsított lakhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrhatóságot kell megkeresni.

(2) Az elővezetés érdekében - sürgős esetben - a rendőrhatóság távbeszélőn is megkereshető, az elővezetésről hozott határozat egy példányát azonban a hatóság részére haladéktalanul meg kell küldeni. Ilyen esetben a határozatot az elővezetett személy részére a nyomozó hatóság előtti megjelenéskor kell kézbesíteni.

36. §

(1) A nyomozás során a bűnjelek lefoglalását - halaszthatatlan nyomozási cselekményt kivéve - határozattal kell elrendelni. Ha a lefoglalás más nyomozási cselekmény foganatosításakor (házkutatás, szemle stb.) válik szükségessé, a lefoglalásról külön határozatot nem kell hozni, hanem azt a nyomozási cselekményekről készített jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A lefoglalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a lefoglalt dolgokat azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni. A lefoglalt dolgokról - ha azokat a nyomozó hatóság elszállítja és hatósági letétbe helyezi - átvételi elismervényt kell adni. Az átvételi elismervényt a lefoglalásról készített jegyzőkönyv egy példánya helyettesíti.

(3) Ha a lefoglalt bűnjelek azonosítása az eljárást indokolatlanul elhúzná a bűnjeleket a lefoglalást szenvedő vagy képviselője jelenlétében, azonosítható módon le kell zárni. A jegyzőkönyvben ez esetben az azonosítási jeleket kell feltüntetni. A bűnjeleket tartalmazó lezárt csomagot csak a lefoglalást szenvedő vagy képviselője, valamint két hatósági tanú jelenlétében szabad felbontani és ilyen módon kell a bűnjeleket - külön jegyzőkönyv felvétele mellett - azonosítani.

37. §

(1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha fenntartása már nem indokolt. Ebben az esetben a lefoglalás megszüntetéséről a nyomozó hatóság határoz.

(2) Vámáru lefoglalásának megszüntetése esetén vizsgálni kell, hogy a visszaadás vámfizetés mellett, vagy vámfizetés nélkül történik-e. Ezt a lefoglalás megszüntetéséről hozott határozatban kell az érdekelttel közölni. Vámáru lefoglalásának megszüntetésekor vizsgálni kell a vámjogszabályban előírt törvényes zálogjog érvényesítésének szükségességét.

(3) A lefoglalt dolgok kezelésének szabályait külön utasítás tartalmazza.

38. §

(1) Házkutatásra a Be. 103. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozó hatóság határozata alapján kerülhet sor.

(2) A házkutatást elrendelő határozatot a házkutatás megkezdése előtt az érdekelt személlyel ismertetni és részére kézbesíteni kell.

(3) Házkutatás határozat nélkül - halaszthatatlan nyomozási cselekményként - csak a Be. 103. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben tartható.

(4) A házkutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

a) a házkutatás elvégzésének módját és körülményeit, annak pontos helyét, kezdésének és befejezésének időpontját;

b) a házkutatást szenvedőnek (megbízottjának vagy képviselőjének) nyilatkozatát, hogy a házkutatás lefolytatása miatt él-e panasszal;

c) azt, hogy a keresett dolgot önként adták-e elő;

d) a keresett dolgot a nyomozó hatóság hol, milyen körülmények között találta meg;

e) a házkutatással okozott esetleges kár okát és mértékét;

f) a hatósági tanúk észrevételeit;

g) a házkutatást szenvedő (megbízottja) vagy képviselője, illetőleg hatósági tanúk észrevételeit, aláírását, pontos lakcímüket, valamint az eljáró hatóság megnevezését és a nyomozók aláírását.

(5) Ha a házkutatást halaszthatatlan nyomozási cselekményként foganatosítják ezt, valamint a halaszthatatlanság indokát is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) Jármű átkutatásakor a házkutatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. §

(1) Ha a házkutatás során a bűncselekmény nyomainak vagy tárgyi bizonyítási eszközeinek csomagolására kerül sor, a csomagok lezárását a házkutatást szenvedő vagy képviselője és a hatósági tanúk jelenlétében hitelesíteni kell. Ezt a körülményt, valamint a hitelesítés módját a házkutatásról készített jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(2) A házkutatásról készített jegyzőkönyv egy példányát a házkutatást szenvedő vagy a nyomozó szerv által kirendelt képviselő részére át kell adni.

(3) A házkutatás során lezárt és azonossági jellel ellátott csomagokat csak az érdekelt vagy képviselője, két hatósági tanú, valamint a szakértő jelenlétében szabad kinyitni és erről jegyzőkönyvet kell készíteni.

40. §

(1) A motozást - tárgyi bizonyítási eszköz megtalálása érdekében - alakszerű határozat nélkül kell elrendelni.

(2) A motozás során előkerült tárgyak közül le kell foglalni az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközeit és minden más bűncselekmény és szabálysértés tárgyi bizonyítási eszközeit, továbbá azokat a dolgokat, amelyeknek birtoklása jogszabályba ütközik.

(3) A motozást végző és a megmotozott azonos nemére vonatkozó rendelkezés irányadó a motozásnál jelenlevő más személyekre (két hatósági tanúra) is, kivéve az orvost, ha a motozáshoz orvos közreműködése szükséges.

(4) A motozásról jegyzőkönyvet (vétségi eljárásban jelentést) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt önként adták-e elő, illetőleg hol és milyen körülmények között találták meg. A jegyzőkönyv (jelentés) tartalmára, a házkutatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. §

(1) A zár alá vételt elrendelő határozatot végrehajtás céljából a zár alá vételben megjelölt dolog helye szerint illetékes bírósági végrehajtó irodának kell megküldeni.

(2) A zár alá vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell;

a) az eljárás alapját képező bűncselekmény megnevezését,

b) a gyanúsított nevét és lakcímét,

c) a zár alá veendő ingó vagyon, vagy ingatlan helyét és pontos megnevezését (darab, érték, helyrajzi szám stb.).

(3) A nyomozó hatóság köteles felderíteni a gyanúsított vagyontárgyainak feltalálási helyét. Szükség esetén fel kell deríteni a gyanúsítottal egy háztartásban élő hozzátartozók ingó és ingatlan vagyonát, tájékozódni kell jövedelmükről, továbbá be kell szerezni a vagyoni bizonyítványukat is. Vagyoni bizonyítvány az adóhatóságtól az ügyész jóváhagyása esetén kérhető. Az adóhatóság megkeresésére akkor kerülhet sor, ha a jövedelmi viszonyra vonatkozó adatok máshonnan nem szerezhetők be.

(4) A zár alá vétel feloldásáról a határozat egy-egy példányával értesíteni kell a gyanúsítottat, a védőt, a magánfelet és az illetékes bírósági végrehajtó irodát. A zár alá vétel feloldására vonatkozó döntés a nyomozást megszüntető határozat rendelkezései közé is felvehető.

(5) A zár alá vételre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

42. §

(1) Az eljárás rendjének fenntartása, illetőleg az eljárási kötelességek megtartásának biztosítása érdekében a törvényben meghatározott esetekben (Be. 37. § (2) bek., 73. § (2) és (3) bek., 81. § (1) és (2) bek., 84. § (4) bek., 105. § (3) bek., 113. § (1) és (3) bek., 131. § (4) és (5) bek.) a nyomozó hatóság vezetője kényszerintézkedésként rendbírságot szabhat ki.

(2) A rendbírság kiszabásáról szóló határozat indokolásában ismertetni kell azt a tényállást, amely miatt a rendbírság kiszabása szükségessé vált.

(3) A rendbírság összegét a kiszabására okot adó magatartás súlyához és az elkövető anyagi helyzetéhez, személyi körülményeihez igazodva kell megállapítani. Rendbírságot ugyanazzal a személlyel szemben azonos vagy különböző cselekmények miatt több alkalommal is ki lehet szabni.

(4)[21]

(5) A rendbírság továbbá a meg nem jelenéssel kapcsolatos költségek befizetése, illetőleg behajtása során a külön utasítás rendelkezései szerint kell eljárni.

Általános eljárási szabályok

43. §

Ha az idézés rövid úton történik, a megidézett távolmaradása miatt a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

44. §

(1) A postai kézbesítésre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Személyes kézbesítés, ha a hivatalos iratot a nyomozó hatóság tagja adja át a címzettnek. Az átvételt a címzett aláírásával a hivatali példányon igazolja. Hatóságok között a kézbesítés átadókönyv alkalmazásával is történhet.

(2) Nem magyar állampolgár ügyében a nyomozás megszüntetéséről hozott határozatot a kihirdetés után személyesen kell a gyanúsított részére kézbesíteni.

(3) Ha a nem magyar állampolgár a nyomozás során hozott határozat meghozatala előtt elhagyta az ország területét, vagy a személyes kézbesítésnek egyéb akadálya van, a határozat egy példányát - a külföldre történő kézbesítés végett - az ügyésznek kell megküldeni, amennyiben a nem magyar állampolgár államával bűnügyi jogsegély szerződés van hatályban. Bűnügyi jogsegélyszerződés hiányában az iratokat a szolgálati út megtartásával az országos parancsnokságra kell felterjeszteni.

(4) Nem magyar állampolgár esetében különös gondot kell fordítani a pontos lakcím megállapítására és az iratokon való feltüntetésére (pl. szövetségi állam esetén: tagállam, tartomány, megye, járás, város, község, utca, házszám, irányítószám).

45. §

(1) A jegyzőkönyvet a nyomozási cselekmény elvégzésével egyidejűleg kell elkészíteni.

(2) Nem magyar állampolgárságú gyanúsított és tanú kihallgatásáról készült jegyzőkönyvben a személyi adatokon kívül fel kell tüntetni az útlevél, ennek hiányában a rendelkezésre álló egyéb, azonosítást lehetővé tevő okiratok számát.

(3) A jegyzőkönyvet írógéppel vagy kézírással (golyóstollal) kell készíteni. A sorok közé kiegészítést írni nem szabad. A kiegészítéseket, módosításokat a jegyzőkönyv végére kell felvenni. Szöveg áthúzását úgy kell elvégezni, hogy az áthúzott szöveg továbbra is olvasható legyen. A javítást a jelenlévőknek aláírásukkal kell igazolniuk.

(4) A kihallgatott személy és a tolmács a jegyzőkönyv minden oldalát, a nyomozó hatóság tagja, a jegyzőkönyv vezetője, a hatósági tanúk és a védő csak a jegyzőkönyv utolsó oldalát írják alá.

(5) Ha a kihallgatott személy írni, olvasni nem tud, a kihallgatásról készített jegyzőkönyv felolvasásánál és aláírásánál két hatósági tanút kell alkalmazni. A jegyzőkönyv záradékában rögzíteni kell, hogy az eljáró nyomozó a jegyzőkönyvet hatósági tanúk jelenlétében olvasta fel, és a kihallgatott nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv tartalma megegyezik az általa szóban tett vallomással. A nyomozónak a kihallgatott személy kézjele alá be kell írni a kihallgatott teljes nevét, annak feltüntetésével, hogy a név írója a nyomozó hatóság tagja volt.

46. §

(1) A nyomozás során hozott határozat bevezető részének a nyomozó hatóság megnevezését, a büntető ügy iktatószámát, a határozat címszót, az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmények megnevezését, az ügydöntő és a Be. 116. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedésről rendelkező határozatnak pedig a Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt személyi adatokat is tartalmaznia kell.

(2) A határozat rendelkező része tartalmazza a nyomozással összefüggő döntéseket - a jogszabályhelyek megjelölésével -, a jogorvoslat lehetőségét, valamint azt a rendelkezést, hogy a határozatot kinek (kiknek) kell kézbesíteni.

(3) A határozat indoklási részében le kell írni a cselekmény rövid tényállását, a rendelkezésre álló bizonyítékokat, azok értékelését, továbbá minden olyan tényt, jogi érvet, amely a rendelkező részben írt döntést megalapozza.

(4) A határozat záradéka a határozathozatal helyét, idejét, az aláírást és a nyomozó hatóság körbélyegzőjének lenyomatát tartalmazza.

47. §

(1) A további bűncselekmények megelőzése céljából a bűncselekmény elkövetését lehetővé tevő, illetőleg előmozdító okokról és körülményekről az intézkedésre illetékes szervet legkésőbb a nyomozás befejezésekor értesíteni kell.

(2) Az értesítést négy példányban kell elkészíteni. Ebből egy példányt a címzettnek, a nyomozás befejezését követően az iratokhoz csatolva - további két példányt az ügyésznek kell megküldeni. Az értesítés negyedik példányát a nyomozati iratok irattári példányához kell csatolni. Ugyanitt kell elhelyezni az értesítésre érkezett válaszokat is.

(3) Ha az illetékes szerv már intézkedett azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetése érdekében, amelyek a bűncselekmény elkövetését lehetővé tették, az értesítést mellőzni kell. Ez esetben az intézkedésekről feljegyzést kell készíteni, amit az iratok mindhárom példányához csatolni kell.

(4) Ha a bűncselekmények megelőzése érdekében minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv intézkedése szükséges, a nyomozó hatóság a javaslatát szolgálati úton az országos parancsnoksághoz köteles felterjeszteni.

48. §

(1) A nyomozó hatóság az illetékességi területén kívüli nyomozási cselekmények foganatosítása céljából - ha a késedelem az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - megkeresheti az illetékességgel rendelkező vám- és pénzügyőri nyomozó hatóságot.

(2) A megkeresésnek tartalmaznia kell a nyomozási cselekmény pontos megjelölését és a foganatosításához szükséges adatokat. Szükség esetén a nyomozási iratokat, illetve azok másodpéldányát is mellékelni kell. Az intézkedés indokoltságáért a megkereső nyomozó hatóság felelős. Sürgős esetben a megkeresést távbeszélőn, távgépírón vagy telefaxon kell kérni. A távbeszélőn kért megkeresésről feljegyzést kell készíteni.

(3) Fogva tartott személy ügyében a megkeresés csak a gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásra, a büntetésvégrehajtási intézetben lévő érték-, illetőleg tárgyletétből való lefoglalásra, szakértői vizsgálat végrehajtására, illetőleg a nyomozás iratainak ismertetésére irányulhat.

(4)[22]

(5) Minisztériumok és országos hatáskörű szervek megkeresésére csak az országos parancsnokság jogosult. Ha ilyen megkeresés szükséges, az iratokat - a megkeresés lényegéről készített jelentés mellékleteként - szolgálati úton az országos parancsnoksághoz soron kívül kell felterjeszteni.

(6) Bűnügyi jogsegély ügyekben a nyomozó hatóság a legfőbb ügyész útján érintkezik a külföldi hatósággal, ezért, ha nyomozási cselekmény foganatosítása vagy adatok beszerzése érdekében külföldi hatóság megkeresése szükséges, a megkeresést a nyomozó hatóság elkészíti és az iratokkal együtt megküldi a felügyeletet gyakorló ügyésznek.

49. §

(1)[23] Az ismeretlen helyen tartózkodó gyanusítottat a tartózkodási helyének felderítése és a hatóság elé állítása érdekében elsősorban a lakó- és munkahelyén, családtagjai vagy az ismerősei körében kell keresni. Ha ezek az elsődleges intézkedések nem vezetnek eredményre, körözést, vagy elfogató parancsot lehet kibocsátani. Ezeket a körözött személy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságra kell továbbítani. Tartózkodási hely hiányában a vám- és pénzügyőrség eljáró szervének székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak kell megküldeni.

(2) A körözés vagy elfogató parancs alapján elfogott gyanúsított átkíséréséről általában a körözést illetve az elfogató parancsot kibocsájtó hatóság gondoskodik. A körözést illetve az elfogást elrendelő nyomozó hatóság a körözésben illetve az elfogató parancsban úgy is rendelkezhet, hogy a gyanúsított tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv a gyanúsítottat állítsa elő.

(3) Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény ismeretlen helyen tartózkodó elkövetőjének elfogása érdekében a nyomozó hatóság vezetője elfogató parancsot bocsáthat ki.

(4) Az elfogató parancs alapján az elfogott gyanúsítottat a hatóság őrizetbe veszi és huszonnégy órán belül átkíséri az elfogató parancsot kibocsátó hatósághoz.

(5) Ha az elfogató parancsot az ügyész vagy a bíróság bocsátotta ki, az őrizetbevételt követően az ügyész vagy a bíróság értesítése után a hatóság az előállítást hetvenkét órán belül foganatosítja.

(6) Az elfogató parancs illetőleg a körözés alapján előállított személy részére a vele szemben foganatosított intézkedés megtörténtéről - az ugyanazon elfogató parancs vagy körözés alapján történő ismételt elfogás elkerülése érdekében - igazolást kell adni, és intézkedni kell a körözés illetve az elfogató parancs visszavonásáról.

50. §

(1) A nyomozás során az egyes eljárási cselekményekkel kapcsolatban felmerült, az állam által előlegezett költségeket bűnügyi költségként kell számítani. A bűnügyi költségek előlegezésének, továbbá az államot illető bűnügyi költségek behajtásának és elszámolásának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(2) A felmerült költségeket költségjegyzékben részletesen, tételesen és összegszerűen megjelölve kell szerepeltetni.

(3) Ha az ügyben a nyomozás befejezéséig bűnügyi költség nem keletkezett, a költségjegyzéken ezt kell feltüntetni.

51. §

(1) A bűnügyek nyomozása során keletkező iratokat - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - három példányban kell elkészíteni és bűnügyi iratborítóban kell kezelni. Az iratok eredeti és másodlati példányait külön-külön kell összefűzni. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másodlatait az iratok másolati példányaiban is el kell helyezni. A nyomozási iratokról másolat külön jogszabály rendelkezése szerint készíthető.

(2) Az írásbeliség és a jegyzőkönyvek számának csökkentése érdekében a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvébe foglalhatók

a) a védőválasztással, illetőleg a védő kirendelésével kapcsolatos nyilatkozatok,

b) a panaszjoggal kapcsolatos nyilatkozatok,

c) a szembesítés során elhangzott nyilatkozatok, jegyző könyv,

d) a szakértői vélemény ismertetése,

e) az iratismertetés és a nyomozás befejezésének közlése,

f) egyéb közbenső határozatok.

(3) A nyomozási cselekményekről készült jegyzőkönyvek vagy jelentések elkészítésénél a Be. 115., illetve 150. §-ának rendelkezései és a jelen rendelet szabályai irányadóak.

(4) A megkeresés útján beszerzett okiratokat, erkölcsi és vagyoni bizonyítványt lemásolni akkor sem kell, ha azok a szükséges példányban nem állnak rendelkezésre. Nem kell másolatot készíteni az ügy szempontjából közömbös (pl. belső levelezési) iratokról sem, ezeket a bűnügyi iratok irattári példányához kell csatolni.

(5) A bűnügyi iratok irattári példánya tartalmazza azokat az iratokat, amelyekből a lefolytatott nyomozás nyomon követhető, ellenőrizhető.

A büntetőeljárás megindítása

52. §

(1) Pénzügyi bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt a feljelentést a felderítő vám- és pénzügyőri szerv parancsnoka vagy az általa megbízott személy a felderítéstől számított huszonnégy órán belül köteles megtenni. Vámhivatali kirendeltség és szolgálati hely által végzett felderítés esetén a feljelentést lehetőség szerint azonnal meg kell tenni.

(2) A vám- és pénzügyőrség nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmény miatt a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságoknak (3-5. §) kell megküldeni.

(3)[24] A rendőrségi hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatt a feljelentést a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet szerint illetékes rendőrségi nyomozó hatóságnak kell megküldeni.

(4) Amennyiben a rendőrség vagy a fegyveres erők hivatásos állományú tagja pénzügyi bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható - ha a bűncselekményt nem szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben követték el - a feljelentést az illetékes ügyészségi nyomozó hivatalhoz kell megküldeni.

53. §

(1) A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentő szerv megnevezését, ügyszámát, az ügy tárgyát és a mellékletek számát, valamint az illetékes nyomozó hatóságot. Amennyiben az elkövető ismert, a nevét és a személyi adatait is közölni kell.

(2) A feljelentésben le kell írni a tényállást, fel kell sorolni az ismert bizonyítékokat, különösen a tanúk nevét és a lakcímét. Amennyiben lefoglalásra vagy egyéb kényszerintézkedésre került sor, annak időpontját is közölni kell. A lefoglalt dolgok ismertetésénél utalni kell a nyilvántartási tételszámra, fel kell tüntetni az eljárás tárgyát képező dolgok értékét is.

(3) A feljelentést záradékkal (dátum, körbélyegző lenyomat és aláírás) kell ellátni.

54. §

A feljelentéshez csatolni kell a lefoglalásról készült jegyzőkönyv, a lefoglalt dolgokról kiállított bűnjeljegyzék, valamint az ügyben készített esetleges jelentés (megállapítás) három-három példányát. Csatolni kell továbbá a bűnjeljegyzéken szereplő okiratokat és más olyan bizonyítékokat is, amelyeket nem kell raktározni vagy értékletétbe helyezni.

55. §

(1) A feljelentő vám- és pénzügyőri szervnek írásban vagy távbeszélőn tájékoztatást kell kérnie a nyomozó hatóságtól a nyomozás befejezéséről, megtagadásáról, megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről, ha az a feljelentőt a feljelentés megtételétől számított három hónapon belül átirattal, vagy a határozat megküldésével nem értesíti. A szóbeli tájékoztatás lényegét az ügyiraton fel kell jegyezni.

(2) Ha a vám- és pénzügyőrség tudomására jut, hogy a rendőrség vagy az ügyészség csempészet, illetve vámorgazdaság bűncselekménye miatt folytat eljárást, a lefoglalt vámáruk átvétele, illetve a lefoglalás lehetősége nélkül forgalomba hozott vámárukat terhelő vám kiszabása érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

(3) Ha pénzügyi bűncselekmény felderítésével egyidejűleg olyan szabálysértés elkövetése is bizonyítható, amely a bűncselekménnyel nem áll összefüggésben, az iratokat annyi példányban kell elkészíteni, hogy a szabálysértési hatóság a büntetőeljárástól függetlenül elbírálhassa a szabálysértést. A bűncselekménnyel összefüggésben nem álló szabálysértési ügyben tett intézkedésről a felderítő szerv a nyomozó hatóságot a büntető feljelentésben tájékoztatni köteles.

(4) A nyomozás befejezésekor az ügyészségnek megküldött átiratban utalni kell arra, hogy a szabálysértési ügyben mely szabálysértési hatóság intézkedik, és ha már van jogerős határozat, annak számát és keltét is fel kell tüntetni.

56. §

(1) A bejelentést szóban (távbeszélőn vagy személyesen), írásban (levélben, távgépírón és telefaxon) lehet megtenni. Távbeszélőn vagy személyesen tett bejelentésről feljegyzést, illetve jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a bejelentő által közölt adatokat és a bejelentő nevét tartalmazza.

(2) A bejelentés csak akkor lehet büntetőeljárás megindításának alapja, ha az adatok ellenőrzése során abból a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja megállapítható.

57. §

A pénzügyi bűncselekmény elkövetését (kísérletét) észlelő nyomozó a halaszthatatlan intézkedések megtételét követően a nyomozó hatóság parancsnokának a jogsértésről és az intézkedéséről köteles jelentést tenni.

58. §

(1)[25] A pénzügyi bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személytől a bűncselekmény elkövetési tárgyát képező árut vagy fizetőeszközt - a Be. 130. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben - halaszthatatlan nyomozási cselekményként le kell foglalni. A lefoglalásról készült jegyzőkönyv a lefoglalt dolgok mennyiségét, állapotát, pontos megnevezését és azonosításának módját tartalmazza. Az eljárás alá vont személyt - vallomástételi és vallomásmegtagadási jogaira tekintettel - a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban kikérdezni nem szabad.

(2) A lefoglalásról készült jegyzőkönyvet a hatósági tanúknak és az eljárás alá vont személynek alá kell írniuk, majd azt - a bűnjel-jegyzékkel együtt - a bűncselekmény elkövetésének részletes körülményeit is tartalmazó feljelentéshez kell csatolni.

(3) Amennyiben lefoglalásra nem került sor, a nyomozó hatósági hatáskörrel (illetékességgel) nem rendelkező szerv az észlelt pénzügyi bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentést készít és azt megküldi a hatáskörrel (illetékességgel) rendelkező nyomozó hatóságnak.

59. §

(1) A nyomozó hatóság a feljelentést, bejelentést, illetve a hatóság észlelésének adatait köteles megvizsgálni, az alábbiak figyelembevételével

a) a tényállás valamely bűncselekmény elkövetése alapos gyanújának megállapítására alkalmas-e,

b) a büntetőeljárás megindításának nincs-e akadálya,

c) szükséges-e halaszthatatlan nyomozási cselekményt foganatosítani.

(2) A feljelentés, bejelentés, illetőleg a hatósági észlelés adatainak értékelése után a beérkezéstől számított három napon belül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket (áttétel, a feljelentés kiegészítésének elrendelése, a nyomozás megtagadása, a nyomozás elrendelése).

(3) A halaszthatatlan nyomozási cselekményeket és a Be. 121. §-a (2) bekezdésében előírt intézkedést azonnal el kell végezni.

60. §

(1) A feljelentés kiegészítésének elrendeléséről határozatot hozni nem szükséges. A feljelentés kiegészítésének elrendelését és meghosszabbítását az ügyirat eredeti és másodlati példányaira kell feljegyezni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, azt hogy a feljelentés kiegészítését milyen körben kell elvégezni, továbbá mi az oka a határidő esetleges meghosszabbításának.

(2) A feljelentés kiegészítése során idézés is kibocsátható. Az idézésben fel kell tüntetni, hogy a megjelenés felvilágosítás adása érdekében szükséges. A megjelenés elmulasztása esetén az idézés jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.

(3) A feljelentés kiegészítése során felhasználhatók az államigazgatási ügyekben korábban készült iratok is.

(4) A feljelentés kiegészítése keretében nyomozási cselekmény nem végezhető.

(5) A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése körében tett megállapításait - amennyiben ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek - jelentésbe köteles foglalni.

(6) Amennyiben a megkeresett szerv a feljelentés kiegészítése körében hozzá intézett megkeresésnek a megadott határidőn belül nem tesz eleget, erről az eljáró hatóság a megkeresett felettes szervét a megfelelő intézkedések megtétele érdekében értesíteni köteles.

(7) Ha a feljelentés kiegészítése során a bűncselekmény alapos gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ha bűncselekmény alapos gyanúja nem állapítható meg, a nyomozást meg kell tagadni.

61. §

(1) A nyomozás megtagadásáról és a megrovás alkalmazásáról a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok, illetve a Btk. 32. §-ának d) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok esetén a nyomozó hatóság nem határozhat.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott okok esetén a feljelentést és annak mellékleteit a nyomozás megtagadására irányuló javaslatával együtt az ügyésznek küldi meg.

(3) Amennyiben a Be. 128. §-ának b) pontjában meghatározott eljárásokhoz szükséges bizonyítékok (pl. a lefoglalt dolgok) rendelkezésre állnak, a nyomozó hatóság a nyomozás megtagadását az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ügyésznek javasolhatja, más esetekben pedig a megtagadás kérdésében maga dönt.

A nyomozás részletes szabályai a bűntetti eljárásban

62. §

(1) A nyomozást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell, hogy a nyomozást melyik bűncselekmény alapos gyanúja miatt rendelték el. A határozatban rendelkezni kell arról, hogy a nyomozást a bűntetti, vagy a vétségi eljárás szabályai szerint kell-e lefolytatni, valamint meg kell jelölni a 64. § (5) bekezdésében foglaltakat is. A határozatot keltezéssel, bélyegzőlenyomattal és aláírással kell ellátni.

(2) Ha a nyomozás során

a) újabb bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, vagy

b) a nyomozás elrendelésekor előre nem látható, további bizonyítékok beszerzésére van szükség, továbbá ha

c) a nyomozás a nyomozó szerven kívül álló egyéb okból nem fejezhető be,

a nyomozó hatóság vezetőjének olyan időpontban kell előterjesztést tennie a határidő meghosszabbítására, hogy az iratok a nyomozás határidejének lejárta előtt legalább 10 nappal az ügyészhez megérkezzenek. Ha a nyomozás határidejének meghosszabbítása a legfőbb ügyész hatáskörébe tartozik, az iratokat a határidő lejárta előtt 15 nappal kell megküldeni.

63. §[26]

(1) A nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről szóló értesítésben köteles feltüntetni, ha

a) olyan bűncselekmény miatt rendelte el a nyomozást, amelyre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel;

b) a gyanúsítottat őrizetbe vették.

(2) Ha az őrizetbe vételre a nyomozás elrendelését követően kerül sor, illetőleg ha a büntetőeljárás során a bűncselekmény büntetési tétele öt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztésre módosul, az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítésnek tartalmaznia kell a gyanúsított személyazonosítási adatait és lakcímét, az eljárás megindításának időpontját és az eljárás indokául szolgáló cselekmény törvényi minősítését.

(4) A nyomozó hatóság az értesítési kötelezettségének akkor is köteles eleget tenni, ha az (1) bekezdésben megjelölt személy tekintetében a nyomozást megszüntette.

64. §

(1) Nyomozást elrendelő határozat nélkül csak halaszthatatlan nyomozási cselekmények foganatosíthatók [Be. 130. § (2) bekezdése].

(2) Halaszthatatlan nyomozási cselekményt általában a nyomozó hatóság parancsnokának utasítása alapján kell foganatosítani. A vám- és pénzügyőrség tagja halaszthatatlan nyomozási cselekményt szükség esetén utasítás nélkül is végrehajthat.

(3) A halaszthatatlan nyomozási cselekmények alkalmazását - a cselekmény és a foganatosítás időpontjának megjelölésével - a kezdő iraton, illetőleg a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4) A halaszthatatlan nyomozási cselekmények teljesítése után, a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján haladéktalanul intézkedni kell a nyomozás elrendelése vagy megszüntetése iránt. Ha a nyomozás megszüntetésére kerül sor, a nyomozás elrendeléséről határozatot utólag nem kell hozni.

(5) A nyomozást elrendelő határozatban meg kell jelölni a halaszthatatlan nyomozási cselekmény teljesítésének időpontját. A nyomozás határidejét nem a nyomozást elrendelő határozat keltétől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a halaszthatatlan nyomozási cselekményt teljesítették.

(6)[27] A nyomozó hatóság a halaszthatatlan nyomozási cselekményről készült jegyzőkönyv egy példányát, vagy a nyomozás elrendeléséről szóló határozat egy példányát a halaszthatatlan nyomozási cselekmény időpontjától, illetve a nyomozás elrendelésétől számított 72 órán belül köteles megküldeni a nyomozás feletti törvényességi felügyelet ellátására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznek.

(7)[28] Amennyiben az elrendelt nyomozásban olyan személy szerepel sértettként vagy egyéb érdekeltként, aki nem magyar állampolgárságú vagy nem magyar állampolgársággal is rendelkezik a nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről szóló határozat egy példányának megküldésével egyidejűleg, vagy az érintett személy ilyen minőségéről való tudomásszerzéstől számított 72 órán belül köteles az ügyészt értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett személyek nevét, továbbá a Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait,

b) az érintett személyek állampolgárságát,

c) az érintett személyek útlevelét kiállító állam nevét, valamint

d) az útlevél számát.

65. §

(1) A büntetőeljárás nyomozási szakaszában gyanúsított az, akivel - bűncselekmény alapos gyanúja miatt - a nyomozó hatóság közli a gyanúsítás tényét. Gyanúsítottnak kell tekinteni azt is, aki ellen távollétében folyik nyomozás.

(2) A bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel első kihallgatásának megkezdésekor, a bizonyítékok ismertetése nélkül, a jogszabály megjelölésével közölni kell, hogy melyik bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt indult ellene eljárás. Ezt a kihallgatásról készített jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(3) A bűncselekmény elkövetése alapos gyanújának közlésétől kezdődően a gyanúsítottnak biztosítania kell a Be.-ben meghatározott jogai gyakorlását.

66. §

(1) A gyanúsított kihallgatását követően haladéktalanul be kell szerezni az eljárás alá vont személy erkölcsi, továbbá vagyoni bizonyítványát, amelyről az ügyészség által jóváhagyott megkeresés alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ad tájékoztatást.

(2) Ha az eljárást akadályozó személyek eltávolítása a nyomozás helyéről más módon nem lehetséges, rendőri segítséget kell igénybe venni.

67. §

(1) A gyanúsítottat a nyomozás során ki kell oktatni jogaira és kötelességeire és az ezzel összefüggő kérdéseire kimerítő, részletes választ kell adni.

(2) A gyanúsított figyelmét fel kell hívni arra, hogy panasszal élhet és védőt választhat, és az ezekkel kapcsolatos válaszokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3)[29] A gyanúsítottat az első kihallgatáskor a Be. 87. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkoztatni kell az életrajzi adatairól, és valamennyi kihallgatása előtt ki kell oktatni őt a Be. 87. § (2) bekezdésében foglalt jogairól.

(4) A gyanúsítottat részletesen ki kell hallgatni azokról a tényekről, amelyek a büntető anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentősek. Kihallgatását úgy kell lefolytatni, hogy vallomását összefüggően adhassa elő. Kérdések ezt követően intézhetők hozzá.

(5)[30] A gyanúsított vallomását első személyben, a szükséges részletességgel (különös tekintettel a tényállás elemeire, az elkövetés módjára, körülményeire, a terhelő és mentő, súlyosbító és enyhítő körülményekre) és a gyanúsított jelenlétében kell jegyzőkönyvbe foglalni. A nyomozó hatóság terhelt első gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv egy példányát a kihallgatást követő 72 órán belül köteles megküldeni a nyomozás felügyeletének ellátására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyésznek. A gyanúsított a vallomását saját kezűleg is leírhatja, de ez a jegyzőkönyv felvételét nem pótolja. A saját kezűleg írt vallomást az eljárási iratokhoz csatolni kell.

(6) Ha a gyanúsított vallomása a korábbi jegyzőkönyvi nyilatkozatától eltér, ennek okát tisztázni kell. Az ellentmondás okára vonatkozó nyilatkozatot a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.

(7) A nyomozás során a gyanúsított mindazon indítványait teljesíteni kell, amelyek a bizonyítás szempontjából jelentősek.

68. §[31]

69. §

(1) A nyomozás során a gyanúsítottat megilleti a védekezés és a védelem joga. E jogainak gyakorlását a bűncselekmény alapos gyanújának közlésétől kezdődően, a nyomozás egész időtartama alatt biztosítani kell.

(2) A nyomozás során a gyanúsított érdekében védőként a Be. 45. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott személyek járhatnak el.

(3) A nyomozó hatóság hivatalból rendel ki védőt, ha a gyanúsítottnak meghatalmazott védője nincs és a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, továbbá, ha a védő kirendelését a gyanúsított, nagykorú hozzátartozója vagy törvényes képviselője kéri és ezt a nyomozó szerv a gyanúsított érdekében szükségesnek tartja. A védő kirendelésére három napon belül kell intézkedni. A védő kirendeléséről hozott határozatban fel kell tüntetni a nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét és azt, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják.

(4) Ha a gyanúsított a kihallgatása kezdetén arra hivatkozik, hogy védőt már előzetesen meghatalmazott, vagy nyomban védőt kíván meghatalmazni, és erről a védő értesítését kéri azért, hogy a kihallgatáson jelen lehessen, a gyanúsított által megjelölt védőt - amennyiben lehetséges - erről értesíteni kell. Ha a védő nem értesíthető, vagy az értesítésre nem jelenik meg, a gyanúsított kihallgatását meg kell kezdeni.

70. §

(1) A nyomozás során a védőnek módot kell adni arra, hogy a gyanúsított érdekében minden törvényes védekezési eszközt és lehetőséget felhasználjon, a gyanúsítottat a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítsa, jogaira kioktassa, továbbá a gyanúsítottat mentő vagy felelősségét enyhítő tények felderítését elősegítse.

(2) A védőt postai úton kell értesíteni. Ha erre a késedelem veszélye miatt nincs lehetőség, az értesítés távbeszélőn is történhet, amiről feljegyzést kell készíteni. Az értesítés a gyanúsított kihallgatását nem késleltetheti. Ha azonnali intézkedés megtételére (pl. házkutatás) van szükség, a gyanúsított kihallgatását nyomban meg lehet kezdeni.

(3) Ha a nyomozási cselekmény időpontjáról a védő értesítést kapott, de nem jelent meg, ezt a gyanúsítottal közölni kell azzal, hogy a védő távolléte az eljárási cselekmény lefolytatásának nem akadálya. A közlést és a gyanúsított ezzel kapcsolatos nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

71. §

(1) A védő a kihallgatáson a gyanúsítotthoz közvetlenül kérdést intézhet, de a védő ezen joga a kihallgatás rendjét nem sértheti.

(2) A gyanúsított kihallgatásán jelenlévő védő kérdéseket csak azt követően tehet fel, hogy a gyanúsított a vallomását előadta, valamint a kihallgatást vezető által feltett kérdéseket megválaszolta, és azok jegyzőkönyvbe foglalása megtörtént. Ha a gyanúsítottnak a védő kérdéseire adott válasza eltér a kihallgatás vezetőjének kérdéseire adott vallomásától, nyilatkoznia kell ennek okáról és arról is, hogy melyik vallomását tartja fenn. A kérdéseket és az azokra adott válaszokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a védő magatartásával az eljárási rendet zavarja, rendbírsággal [Be. 131. § (4) bekezdés] sújtható. Ha a védő az eljárást akadályozza, a kihallgatás helyéről eltávolítható. A fentieket a kihallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A nyomozó hatóság vezetője a védőnek az eljárást akadályozó magatartásáról az illetékes ügyvédi kamarát köteles haladéktalanul írásban értesíteni.

72. §

(1)[32] A nyomozás során a védőnek kérelmére - megismerés céljából - át kell adni a gyanúsított vallomásáról és azokról az eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet, amelyek lefolytatásánál jelen lehetett [Be. 134. § (3) bekezdése], továbbá a szakértői véleményt. Egyéb irat a nyomozás iratainak ismertetése előtt csak akkor adható át, ha ez a nyomozás érdekeit nem veszélyezteti.

(2) A védő a nyomozás során indítványokat, észrevételeket tehet és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kérhet. Minden olyan kérdésben meg kell adni a felvilágosítást, amely az eljárás sikerét nem veszélyezteti.

(3) A védő által előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt bizonyítási indítványt érdemben el kell bírálni. Az indítvány elutasításáról külön, vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozattal kell dönteni, melyről a védőt a határozat egy példányának kézbesítésével, vagy kihirdetéssel kell értesíteni. Ha az elutasítás jegyzőkönyvbe foglalt határozattal történt, a jegyzőkönyvet a védőnek alá kell írnia.

73. §

(1) Hatósági tanúnak felnőttkorú, cselekvőképes és teljes érzékelőképességgel rendelkező magyar állampolgár kérhető fel. Hatósági tanúként nem alkalmazható az a személy, aki az érdekelt hozzátartozója, vagy akitől elfogulatlan magatartás nem várható el.

(2)[33] A nyomozási cselekményekről készült jegyzőkönyvben a Be. 135. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően fel kell tüntetni azt is, hogy a hatósági tanúk az eljárásban nem érdekeltek. Ha a nyomozási cselekmény során a hatósági tanúk észrevételt nem tettek, ezt is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha hatósági tanúk alkalmazására elháríthatatlan akadály miatt nem kerülhet sor, a nyomozó hatóság tagjának az akadály okát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetnie.

(4) Elháríthatatlan akadály esetén hatósági tanúként eljárhatnak a vám- és pénzügyőrség olyan alkalmazottai is, akik nem a nyomozó hatóság tagjai (pl. takarítónő, hivatalsegéd, gépírónő, konyhai alkalmazott).

(5) A hatósági tanúknak az eljárási cselekmény teljes lefolytatása alatt jelen kell lenniük.

74. §

(1) A nyomozás mellőzéséről a nyomozó hatóság csak a gyanúsított kihallgatása után dönthet.

(2) A nyomozás mellőzésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell annak a bűncselekménynek a rövid tényállását, amelynek vizsgálatát mellőzik, a mellőzés rövid indokolását és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezést.

(3) A nyomozás mellőzése a vámfizetési kötelezettség alól nem mentesít.

75. §

(1)[34] A nyomozó hatóság a bűncselekmény nyomozását a Be. 137. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben köteles felfüggeszteni, a Be. 137. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben felfüggesztheti.

(2)[35] Ha a nyomozást fel kell, vagy fel lehet függeszteni, a Be. 137. §-a (5) bekezdésének figyelembevételével a bűncselekmény felderítésével kapcsolatos nyomozási cselekményeket el kell végezni, a bizonyítékokat be kell szerezni.

(3) A nyomozás felfüggesztéséről határozatot kell hozni.

(4)[36] A nyomozó hatóság a nyomozás felfüggesztéséről szóló határozat egy példányának megküldésével, a határozat meghozatalától számított 72 órán belül értesíti a felügyeletet ellátó ügyészt. Az értesítés tartalmazza azoknak a gyanúsítottaknak a felsorolását, akikre a nyomozás felfüggesztése vonatkozik, vagy azt a tájékoztatást, hogy a teljes nyomozás felfüggesztésre került.

(5)[37] A felfüggesztett nyomozás iratait határidő nyilvántartásba kell venni. A határidő nyilvántartásban rögzíteni kell a bűncselekmény elévülésének várható időpontját, amit a nyomozó hatóság köteles figyelemmel kísérni. Amennyiben a felfüggesztés oka megszűnt, a nyomozást felfüggesztő határozatot hatályon kívül kell helyezni és el kell rendelni a nyomozás folytatását.

76. §

(1) Diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személlyel szemben intézkedni nem szabad. A mentesség fennállása, valamint terjedelme kérdésében a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. Ezért, ha a nyomozás során a nyomozó hatóságok mentességet élvező személlyel összefüggésben bűncselekményre utaló adatokat észlelnek, az eljárás felfüggesztése mellett az iratokat kötelesek az országos parancsnokságra soron kívül felterjeszteni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a feljelentés adataiból megállapítható, hogy a feljelentett diplomáciai, vagy egyéb személyes mentességet élvez.

(2) Bíróval vagy ügyésszel szemben a Legfőbb Ügyészség előzetes állásfoglalása nélkül - halaszthatatlan nyomozási cselekményeket kivéve - intézkedni nem szabad.

(3) Országgyűlési képviselőt csak tettenérés esetén szabad őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával szabad büntetőeljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(4) Ha a nyomozó hatóságnak bíróval, ügyésszel vagy országgyűlési képviselővel szemben kellene nyomozást indítania, vagy folytatnia, a rendelkezésre álló iratokat - az eljárás felfüggesztése mellett - az országos parancsnokságra kell soron kívül felterjeszteni.

(5) Az országos parancsnokság a Külügyminisztériumnak, illetve a legfőbb ügyésznek a mentességre vonatkozó állásfoglalását beszerzi, és arról a nyomozó hatóságot az iratok egyidejű megküldésével tájékoztatja.

(6) A nyomozó hatóság a Külügyminisztérium, illetve a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása alapján lefolytatott eljárásról az eljárás befejezését követő munkanapon az országos parancsnokságra - az ügyben keletkezett iratok csatolása mellett - részletes írásbeli jelentést tesz.

77. §

(1) A nyomozás megszüntetéséről a nyomozásra rendelkezésre álló határidőn belül kell határozni. A nyomozást megszüntető határozatban intézkedni kell a nyomozás során végzett, de okát vesztett kényszerintézkedés megszüntetéséről is (lefoglalás, zár alá vétel stb.), ha arról korábban nem történt intézkedés.

(2) Ha a feljelentett cselekmény csak szabálysértést valósít meg, a nyomozást megszüntető határozatban az ügy áttételéről történő rendelkezés mellett a nyomozó hatóság az iratokat a szabálysértési hatósághoz továbbítja.

(3)[38] A nyomozásnak a nyomozó hatóság általi megszüntetése esetén az erről szóló határozat meghozatalától számított 72 órán belül a nyomozó hatóság a határozat megküldésével értesíti a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészt, megjelölve azt, hogy a nyomozás megszüntetése mely gyanúsítottakat érinti. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 72 órán belül újabb értesítést kell küldeni az ügyésznek az időpont és az érintett személyek megjelölésével.

(4) A nyomozást megszüntető határozatban meg kell jelölni azokat, akiket a határozat megküldésével értesíteni kell.

78. §

(1)[39]

(2)[40]

(3)[41]

(4)[42] A megrovás foganatosításáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) A megrovást - megkeresés alapján - a gyanúsított lakhelye szerint illetékes vám- és pénzügyőri szerv is foganatosíthatja. Ennek érdekében a nyomozást megszüntető határozatot a megkeresett szervnek meg kell küldeni. A megkeresett vám- és pénzügyőri szerv a gyanúsítottat köteles megidézni és a határozat kézbesítésével egyidejűleg a megrovást foganatosítja. A megrovásban részesítésről készített jegyzőkönyvet a megkereső nyomozó hatóságnak kell megküldeni.

(6) A nyomozás megszüntetése után az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás érdekében a 85. § (1) bekezdésében előírt módon kell az ügyésznek megküldeni.

79. §[43]

80. §

(1) A nyomozás iratait olyan ügyekben kell ismertetni, amelyeket vádemelési javaslattal továbbítanak az ügyésznek. Bíróság elé állítás esetén az iratismertetés mellőzhető.

(2) A nyomozás iratainak ismertetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bűnügy valamennyi részletét kivizsgálták és a bizonyítékok rendelkezésre állnak.

(3) A nyomozás iratainak ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmára a Be. 143. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

81. §

(1) A nyomozás iratainak ismertetése az eljáró nyomozó hatóság kötelessége. Az iratismertetés időpontjáról és helyéről a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell.

(2) Az iratismertetés előtt a gyanúsítottat és a védőt figyelmeztetni kell a jogaikra és a kötelességeikre.

(3) Az iratismertetés az összefűzött eredeti nyomozási iratoknak - tanulmányozás céljából - a gyanúsított és a védő rendelkezésére bocsátásából áll. A gyanúsítottakkal a bűnügyi iratok reájuk vonatkozó részét kell ismertetni.

(4)[44] A gyanúsított és a védő a nyomozás iratait csak a hatóság felügyelete mellett tanulmányozhatja. Ebben a tevékenységben őket korlátozni nem szabad.

(5) Az írni-olvasni nem tudó gyanúsított előtt a nyomozás iratanyagát hatósági tanúk jelenlétében kell felolvasni. Ha a nem magyar anyanyelvű gyanúsított a magyar nyelvet nem ismeri, vagy anyanyelvét kívánja használni, az iratismertetésnél tolmácsot kell alkalmazni.

(6) Ha az ügyben több gyanúsított van, az iratismertetést más gyanúsítottak jelenlétében is meg lehet tartani, ha ez az ismertetés zavartalanságát vagy a büntetőeljárás további eredményességét nem veszélyezteti. Ebben az esetben az iratismertetésről készített jegyzőkönyvben a gyanúsítottaknak és védőiknek külön-külön kell nyilatkozniuk.

82. §

(1) A védő vagy a gyanúsított távolmaradása az iratismertetést nem akadályozza. Ezt a körülményt azonban az iratokon fel kell jegyezni, a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell a nyomozás befejezéséről, az iratokat pedig vádemelési javaslattal meg kell küldeni az ügyésznek.

(2) A nyomozás befejezéséről szóló értesítésnek tartalmaznia kell, hogy a nyomozó hatóság a nyomozást befejezte és az iratokat vádemelési javaslattal az ügyésznek továbbította, valamint - a jogszabály megjelölésével - annak a bűncselekménynek a megnevezését, amelyet a terhelt az alapos gyanú szerint elkövetett.

83. §

Ha a gyanúsított a nyomozás anyagának megtekintését megtagadja, illetve irattanulmányozási jogával nem kíván élni, fel kell hívni a figyelmét arra, hogy magatartása az eljárás folytatását nem akadályozza. A figyelmeztetés megtörténtét és a gyanúsított nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

84. §

(1) A nyomozás kiegészítésére vonatkozó indítvány teljesítése vagy elutasítása kérdésében legkésőbb 72 órán belül dönteni kell. Ha az indítvány teljesítése nem indokolt, azt - az iratismertetésről szóló jegyzőkönyvben - indokolással ellátott határozattal el kell utasítani. Amennyiben a határozat ellen a gyanúsított vagy a védő panasszal él, és annak a nyomozó hatóság nem ad helyt, a nyomozás iratait a nyomozás befejezésének közlése mellett a panasz elbírálása érdekében az ügyésznek kell megküldeni.

(2) Ha a nyomozó hatóság a nyomozás kiegészítésére vonatkozó indítványnak helyt ad, a kiegészített nyomozás anyagát a gyanúsított és a védő előtt ugyancsak ismertetni kell.

(3) A nyomozás befejezésének közlését az iratismertetésről készített jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek az iratismertetés kezdő és befejező időpontját is tartalmaznia kell.

85. §

(1)[45] A nyomozó hatóság a nyomozás befejezése után az ügyésznek küldi meg a nyomozás iratait, ha a Btk. 22. §-ának e) pontjában, illetve 32. §-ának d) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró, illetve megszüntető körülmény folytán a nyomozás megszüntetését javasolja. Az ügyésznek kell megküldeni az iratokat akkor is, ha a Be. 375. §-ának (1) bekezdése alapján elkobzásnak, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére irányuló ügyészi indítvány előterjesztésének van helye.

(2)[46] Amennyiben a nyomozás során felügyeletet ellátó ügyészség nem azonos a nyomozás befejezése utáni felügyeletet ellátó ügyészséggel, és a nyomozó hatóság az iratokat a nyomozás befejezése után az utóbbi ügyészségnek küldi meg, erről a nyomozó hatóság - az ügy érdemi elintézéséről szóló határozat, illetve az érdemi ügyészi elbírálásra irányuló előterjesztés egy példányának megküldésével egyidejűleg - a nyomozás során felügyeletet ellátó ügyészséget értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell annak megjelölését, hogy az intézkedés mely gyanúsítottakra vonatkozik.

(3)[47]

(4)[48] A bűnjelek, értékek és letétek továbbítása (kezelése, tárolása) során a külön jogszabályban és utasításokban foglaltak szerint kell eljárni.

(5)[49] A vádemelésre átadott ügyekben keletkezett vádirat és ítélet (végzés) egy példányát az irattári példányhoz kell csatolni.

86. §

(1) A nyomozó hatóság határozata és intézkedése ellen, illetőleg az intézkedés elmulasztása miatt - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a Be. 148. §-ában foglaltak szerint panasznak (jogorvoslatnak) van helye.

(2) A nyomozó hatóság az ügyésznek a nyomozással kapcsolatos döntése megváltoztatása érdekében a felettes nyomozó hatóság útján tehet előterjesztést. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

(3) A vám- és pénzügyőrség nyomozó hatósági hatáskörrel nem rendelkező szerve az ügyészi döntés ellen a Be. 148. §-ának (1) bekezdése alapján közvetlenül az illetékes ügyészséghez nyújthat be panaszt.

87. §

(1) A büntetőeljárásban résztvevő személyek panasz előterjesztésével kérhetik a kifogásolt határozat vagy intézkedés megváltoztatását (kijavítását), illetőleg a nyomozó hatóság által elmulasztott intézkedés megtételét. Panasznak minősül a kényszerintézkedést (őrizetbevételt, előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, elővezetést, lefoglalást, házkutatást, motozást, zár alá vételt és rendbírságot) elrendelő határozat átvételének vagy aláírásának, valamint az egyes eljárási cselekmények lefolytatását rögzítő jegyzőkönyvek aláírásának érdemi okból történő megtagadása is.

(2) A panaszt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A panaszjog gyakorlásának lehetőségére a jogosultakat a nyomozás egész tartama alatt figyelmeztetni kell.

(4) A Be. 148. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint a nyomozó hatóság a határozat vagy az intézkedés végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti, kivéve, ha azokat az ügyész vagy a bíróság rendelte el.

(5)[50] Nem magyar állampolgár ügyében a határvámhivatal intézkedése, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat rendelkezése elleni panaszt a határozat kézbesítése után kell jegyzőkönyvbe foglalni.

88. §

(1) A nyomozó hatóság a panasz megalapozottságát köteles megvizsgálni. Ha a panasz megalapozott, a sérelmezett határozatot vagy intézkedést hatályon kívül kell helyezni és újabb határozatot kell hozni, illetve új intézkedést kell tenni.

(2) Ha a nyomozó hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat a Be. 148. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint, huszonnégy órán belül az ügyésznek kell megküldeni. A nyomozó hatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy a panaszt milyen okból tartja megalapozatlannak.

(3) Ha a nyomozó hatóság a panasznak nem ad helyt, az iratokat elbírálás céljából akkor is köteles megküldeni az ügyésznek, ha a panasz elkésett, vagy azt nem a jogosult nyújtotta be.

89. §

(1) Ha a panasz alapján a nyomozó hatóság határozatának megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére került sor, erről a határozatról értesíteni kell mindazokat, akikkel a korábbi határozatot is közölték.

(2) A panasz elbírálásáról hozott határozat közlése kézbesítéssel vagy kihirdetéssel történhet. A kihirdetés megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A gyanúsítottnak és a védőnek a nyomozás során keletkezett határozat csak akkor kézbesíthető, ha az ügyben panaszra jogosult más személyeknek a határozatot már kézbesítették és azok panaszjogukkal nem éltek, vagy a panaszt a hatóság elutasította.

A nyomozás részletes szabályai a vétségi eljárásban

90. §

(1) Azt, hogy a nyomozást a vétségi vagy a bűntetti eljárás szabályai szerint kell-e lefolytatni, a nyomozás elrendelésére jogosult parancsnok a Be. 90. §-ában foglaltak figyelembevételével határozza meg. A nyomozás lefolytatásának módját a nyomozást elrendelő határozatban fel kell tüntetni. Ha a vétségi eljárásról később bűntetti eljárásra kell áttérni, erre a nyomozás elrendelésére jogosult parancsnok ad utasítást. Az intézkedést az ügyiraton fel kell jegyezni.

(2) Ha a nyomozás során derül ki, hogy a vétségi eljárás szabályai nem alkalmazhatók, a megkezdett nyomozást a bűntetti eljárás szabályai szerint kell folytatni.

(3) A vétségi nyomozásban, ha a bizonyítási eszköz az ügy eldöntése szempontjából különös fontossággal bír, vagy ha az eljárási cselekmény később nem ismételhető meg (pl. külföldi tanú kihallgatása), jelentés helyett az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

91. §

A vétségi eljárásban készített jelentésben egy vagy több eljárási cselekmény lefolytatása és eredménye is összefoglalható. Ha az eljárási cselekmények különböző helyen és időben történtek, a jelentésnek ezeket a körülményeket is tartalmaznia kell.

92. §

(1) A vétségi nyomozás során nem kell külön határozatot hozni az olyan nyomozási cselekmények elrendeléséről, amelyek teljesítését (helyét, idejét és módját) és eredményét a Be. 150. §-ának (1) bekezdése szerint a nyomozó hatóság jelentésbe foglalhatja.

(2) Amennyiben további bizonyítékok beszerzése nem szükséges, a gyanúsítottal ismertetni kell az iratokat és intézkedni kell a nyomozás befejezéséről.

93. §

(1)[51]

(2) A nyomozás iratainak az ügyésznek történő megküldésével kapcsolatos részletes szabályokat a 85. § tartalmazza.

94. §

(1) A nyomozó hatóság a pótnyomozást elrendelő határozatban foglaltakat köteles teljesíteni.

(2)[52] Ha a pótnyomozást az ügyész, vagy a tárgyalás előkészítése során a bíróság rendelte el, a nyomozó hatóság az utasításban meghatározottakon belül bármely, a hatáskörébe tartozó nyomozási cselekményt elvégezheti.

(3) Ha a pótnyomozást a bíróság tárgyaláson rendelte el, a nyomozó hatóság a nyomozást nem függesztheti fel és nem szüntetheti meg. Amennyiben a nyomozás adatai szerint az eljárás felfüggesztése vagy megszüntetése szükséges, a nyomozó hatóság az ügyésznek tesz előterjesztést.

95. §

(1) Ha az ügyész a nyomozás befejezése után pótnyomozás elrendelése nélkül, rövid időn belül foganatosítható nyomozási cselekmények elvégzésére ad utasítást, ezeket a nyomozó hatóságnak az ügyész által megjelölt időre el kell végeznie.

(2) A pótnyomozásnak vagy a nyomozás kiegészítésének határidejét az ügyész állapítja meg.

(3) Az ügyészt értesíteni kell, ha a pótnyomozás vagy a nyomozás kiegészítése eredményeként, az általa adott utasításban foglaltakon túl - további bűncselekmény miatt vagy más gyanúsított ellen - eljárási cselekményeket kell végezni és a határidő ezek elvégzésére nem elégséges.

(4) A bűntetti eljárás szabályai szerint befejezett nyomozás esetén elrendelt pótnyomozást, vagy a nyomozás kiegészítését is a bűntetti eljárás szabályai szerint kell lefolytatni.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

96. §

Fiatalkorúak ügyében a nyomozás mind a bűntetti, mind a vétségi eljárás szabályai szerint folytatható.

97. §

(1) A fiatalkorúak ügyében folytatott nyomozás során hozott határozatokat, a nyomozás befejezése után pedig az iratokat a fiatalkorúak ügyészének kell megküldeni.

(2) Ha a fiatalkorúnak meghatalmazott védője nincs, gyanúsítottkénti első kihallgatásakor védő kirendeléséről kell intézkedni.

(3) A törvényes képviselő a fiatalkorú gyanúsított kihallgatásán, a szemlén, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a szembesítésnél és a szakértő meghallgatásánál - a halaszthatatlan nyomozási cselekmények kivételével - jelen lehet. Értesítését, jelenlétét vagy távolmaradását jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A törvényes képviselőt a jogaira ki kell oktatni.

(4) A fiatalkorú gyanúsított személyét vagy jogait érintő határozatokat a törvényes képviselővel is közölni kell. A törvényes képviselőt önálló panaszjog illeti meg.

(5) Az eljárásnak nem akadálya, ha a törvényes képviselő a jogaival nem kíván élni, értesítésre nem jelenik meg, vagy az eljárási cselekmény befejezése előtt eltávozik, illetve önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy képviseleti jogát gyakorolni nem képes. Ezekben az esetekben helyettesítéséről gondoskodni nem kell.

98. §

(1) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek a fiatalkorú egyénisége, családi és lakóhelyi környezete, magatartásának megítélése szempontjából jelentősek A környezettanulmány készítése során meghallgatott és érdemleges adatokat szolgáltató személyek nevét és lakcímét a környezettanulmány záradékaként fel kell tüntetni.

(2) A környezettanulmányról készített jelentés első három példányát a nyomozati iratok egy-egy példányába kell befűzni, a negyedik példányt befűzés nélkül az iratok első példányában kell elhelyezni.

(3) A környezettanulmány megkeresés útján is foganatosítható. A környezettanulmány elkészítése céljából a gyámhatóság is megkereshető.

(4) Ha a fiatalkorú tanulmányainak befejezése, illetőleg megszakítása óta egy évnél rövidebb idő telt el, egyéniségének pontosabb megismerése érdekében jellemzést kell kérni az iskola vezetőjétől.

(5) Ha a fiatalkorú munkaviszonyban áll, a munkáltató jellemzését kell beszerezni. A jellemzésnek tartalmaznia kell a munkaviszony kezdetét, a fiatalkorú beosztását (munkakörét), és azt hogy milyen a kapcsolata a munkahelyi közösséggel.

99. §

(1) Ha a fiatalkorú cselekménye felnőtt gyanúsított büntető ügyével áll összefüggésben, az elkülönítés, illetőleg az ügyek együttes nyomozása tekintetében az ügyész véleményét kell kikérni.

(2) A Be. XIII. fejezetében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók annak a gyanúsítottnak az ügyében, aki az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményeket, részben a tizennyolcadik életévének betöltése előtt, részben azután követte el.

A bíróság elé állítás részletes szabályai

100. §

A bíróság elé állítás mind bűntett, mind vétség esetén alkalmazható. A bíróság elé állítás feltételeinek fennállását a nyomozó hatóságnak a nyomozás elrendelésekor vizsgálnia kell.

101. §

(1) A bűnügy akkor tekinthető egyszerű megítélésűnek, ha az a ténybeli és a jogi kérdésekben egyaránt könnyen áttekinthető, a bizonyítékok közötti ellentmondások azonnal tisztázhatók és a szükséges bizonyítási eszközök rendelkezésre állnak.

(2) A bíróság elé állítás feltétele, hogy a bűncselekmény elkövetése és a bíróság elé állítás között nyolc napnál hosszabb idő ne teljen el. A határidő számítására a Be. 109. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Tettenérés akkor állapítható meg, ha a gyanúsított a bűncselekmény törvényi tényállását részben vagy egészben szemtanú jelenlétében valósította meg. Tettenérésnek tekinthető az is, amikor az elkövetőt menekülés, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el.

(4) Ha a nyomozó hatóság a bíróság elé állítást kezdeményezi, a nyomozást a vétségi eljárás szabályai szerint kell lefolytatni. Ha a bíróság elé állítás lehetősége nem magyar állampolgár ügyében a határvámhivatal eljárásában merül fel, a 110. § b) pontja szerint kell eljárni.

102. §

(1) Bíróság elé állítás esetén a nyomozó hatóság

a) a kezdő iratra vezetett határozattal elrendeli a nyomozást,

b) jelentésében rögzíti a nyomozási cselekményeket, a tanúkihallgatás, a szemle, a lefoglalás, a motozás és a bizonyítási kísérlet eredményét, továbbá felsorolja az eljárás során beszerzett okiratokat vagy egyéb tárgyi bizonyítási eszközöket,

c) a bűntetti eljárás szabályai szerint kihallgatja a gyanúsítottat és erről jegyzőkönyvet vesz fel,

d) az iratismertetés mellőzése esetén a nyomozás befejezésének közlése után az iratokat a bíróság elé állítás érdekében, állásfoglalás céljából megküldi az ügyésznek.

(2) A nyomozás irataihoz mellékelni kell a gyanúsított erkölcsi bizonyítványát.

103. §

(1) Ha az ügyész a gyanúsítottat nem állítja bíróság elé, az iratokat visszaküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozó hatóság a továbbiakban a nyomozást a büntetőeljárás általános szabályainak megfelelően (a bűntetti, illetve a vétségi nyomozás szabályai szerint), valamint az ügyész utasításai szerint folytatja le.

(2) A bíróság elé állításnál az ügyész a nyomozó hatóság közreműködését igénybe veheti. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket a nyomozó hatóságnak teljesítenie kell.

104. §

(1) A biztosíték letétbe helyezése iránti kérelmet a nyomozó hatóságnál vagy az ügyésznél lehet előterjeszteni.

(2) A nyomozó hatóságnál előterjesztett kérelemnek tartalmaznia kell a gyanúsított kérelmét, hogy az eljárást a távollétében folytassák le, a kézbesítési megbízott [Be. 45. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak] nevét és címét és a gyanúsított aláírását.

(3) A nyomozó hatóság a kérelmet soron kívül továbbítja az ügyésznek, és a továbbiakban az ügyész utasításai szerint jár el.

(4) A gyanúsítottat a kihallgatása során vagyoni és jövedelmi viszonyairól részletesen ki kell kérdezni.

Külföldiekre vonatkozó rendelkezések

105. §

(1) Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, a nyomozó hatóság az általános előírásokon felül az e §-ban foglalt rendelkezéseket is köteles végrehajtani.

(2) A nem magyar állampolgár gyanúsított részére lehetővé kell tenni hogy cselekményéről anyanyelvén írásban tegyen nyilatkozatot, melyet az iratokhoz kell csatolni A nyilatkozat lefordíttatása a nyomozó hatóság feladata. Az írásbeli nyilatkozat megtételére vonatkozó felhívást és a gyanúsított erre adott válaszát a kihallgatásról készített jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A nehezen azonosítható írásjeleket, rendszámtáblákat azonosítás céljából le kell fényképezni.

(4) A Magyarországon működő, illetve Magyarországon akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletnek, a diplomáciai képviselőnek és a konzuli tisztviselőnek biztosítani kell, hogy a nemzetközi szerződésekben meghatározott jogait - ideértve az őrizetben vagy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított látogatását is - gyakorolhassa. A nem magyar állampolgár erre vonatkozó kérelmét további intézkedés céljából haladéktalanul továbbítani kell - a Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán keresztül - az Országos Rendőrfőkapitányság (a továbbiakban: ORFK) Igazgatásrendészeti Főosztály Idegenrendészeti és Útlevél Osztályához. A kérelem továbbítása nem késleltetheti a jog gyakorlását.

(5)[53] Nem magyar állampolgár ügyében a nyomozás megtagadásáról, elrendeléséről, felfüggesztéséről és megszüntetéséről, valamint a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről a nyomozó hatóság legkésőbb 24 órán belül köteles telefaxon értesíteni a nem magyar állampolgár lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot. A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság részére megküldött értesítésnek az 1993. évi LXXXVI. törvény 58. § (1) bekezdésében [az e) pont kivételével] meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

106. §

(1) Az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező nem magyar állampolgár elleni büntetőeljárás megindításáról a nyomozó hatóság köteles értesíteni a külföldi állandó lakóhelye szerint illetékes Megyei (Budapesti) Rendőrfőkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályát.

(2)[54] A nem magyar állampolgárral szemben indított büntetőeljárás során a nyomozó hatóság az 1993. évi LXXXVI. törvény 53. § (1) bekezdése alapján nyilvántartott adatokból az R. 105. § (5) bekezdésében meghatározott adatkezelő szervtől kérhet adatszolgáltatást.

(3) Ha nem magyar állampolgárral szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, a nyomozó hatóság szükség esetén megelőlegezi a megélhetés költségeit. Ezt bűnügyi költségként kell elszámolni.

(4) Ha a nem magyar állampolgár az értéktárgyainak megőrzéséről gondoskodni nem tud, az intézkedést az ORFK Igazgatásrendészeti Főosztály Idegenrendészeti és Útlevél Osztályától kell kérni. Az intézkedésig a megőrzésről a nyomozó hatóság köteles gondoskodni.

A határvámhivatal eljárására vonatkozó különös szabályok

107. §

(1) Amennyiben a magyar nyelvet nem ismerő személy gyanúsítottkénti kihallgatására a tettenérést követően, haladéktalanul azért kerül sor, mert az a továbbutazásának megkönnyítését szolgálja, a gyanúsítottnak nyilatkoznia kell, hogy védője távollétében kíván-e vallomást tenni. Nemleges válasz esetén az ügyet az egyéb bizonyítékokalapján kell elbírálni (vallomás megtagadása).

(2)[55]

(3)[56]

(4) A nyomozás megszüntetéséről hozott határozatot a kihirdetés után a gyanúsított részére kézbesíteni kell.

(5)[57] A határvámhivatal intézkedése, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat rendelkezése elleni panaszt a határozat kézbesítése után kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(6) A nyomozás megszüntetése vagy megtagadása után, legkésőbb 8 napon belül, a határvámhivatal az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése kettő példányban, külön-külön összefűzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik

108. §

(1)[58]

(2)[59] Ha a határvámhivatal a hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozásának megszüntetését indokoltnak tartja, az erre vonatkozó javaslatát rövid úton, haladéktalanul megküldi az ügyésznek.

(3)[60] Ha az ügyész a (2) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a határvámhivatal a nyomozást teljesíti és - iratismertetés nélkül - befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja.

(4)[61] Ha az ügyész a (2) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, a határvámhivatal az e rendelet 58. §-ában foglaltak szerint jár el, a bűnjeleket lefoglalja, majd a nyomozás lefolytatása érdekében telexen vagy távbeszélőn értesíti az illetékes nyomozó hatóságot.

(5) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a határvámhivatal az elkövetőt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság előtti megjelenésre.

109. §

A határvámhivatal a bűncselekmény tárgyát képező dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe foglalhatja.

110. §

Ha nem magyar állampolgár ügyében a határvámhivatal a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, melyek szerint a bűncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el:

a)[62] a magyar állampolgár elleni büntetőeljárás lefolytatása érdekében az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja, ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti,

b) az iratokat a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át, ha a nyomozás megszüntetésére nem került sor.

A nyomozás törvényessége feletti ügyészi felügyelet

111. §

(1) A bűncselekmények következetes üldözése és a nyomozás törvényességének biztosítása érdekében az ügyész a bűnügyi nyomozások törvényessége felett felügyeletet gyakorol.

(2) A nyomozó hatóság az ügyésznek a nyomozás törvényessége feletti felügyelete keretében adott, a nyomozás mellőzésére, befejezésére, megszüntetésére, a kényszerintézkedésekre, a bizonyítás körének meghatározására vonatkozó utasításait köteles végrehajtani.

(3) A nyomozást végző hatóság az ügyész rendelkezésének megfelelően köteles az iratokat az ügyésznek bemutatni, a nyomozási cselekmények végrehajtásának időpontjáról az ügyészt előzetesen értesíteni és a kért felvilágosítást megadni.

(4) A nyomozás iratait úgy kell megküldeni az ügyésznek, hogy azok tartalmazzák valamennyi, a nyomozási cselekménnyel kapcsolatos jegyzőkönyvet, más okiratot. Az iratokat megküldésük előtt rendezni kell.

(5) A nyomozás során beszerzett olyan újabb adatokról, amelyek a korábbiak alapján kialakított közös álláspontot befolyásolhatják, a fokozott felügyeletet gyakorló ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Záró rendelkezések

112. §

(1) Ez a rendelet 1992. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elrendelt nyomozások teljesítése során kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bűncselekmények vám- és pénzügyőrségi nyomozásáról szóló 35/1989. (IX. 7.) PM rendelet és a 105/1989. (PK. 12.) PM utasítás.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter