1998. évi XXXIV. törvény

a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról[1]

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok befektetéseikkel nagyobb mértékben járuljanak hozzá korszerű és versenyképes vállalkozások létrejöttéhez és fejlesztéséhez a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló törvény szerinti külföldi vállalkozás fióktelepének a Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létrehozatalára, működésére és állami felügyeletére.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) kockázati tőkebefektetés: a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap e törvénynek megfelelő tulajdon szerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban;

b) kockázati tőkealap (a továbbiakban: alap): kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg;

c) kockázati tőkealap-kezelő (a továbbiakban: alapkezelő): az e törvény szabályainak megfelelően alapított és működő, belföldön bejegyzett olyan részvénytársaság, amely kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végzi;

d) kockázati tőkealap-kezelés (a továbbiakban: alapkezelés): kockázati tőkealap létrehozatala, valamint az alap vagyonának a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak általános felhatalmazása alapján történő kezelése, befektetése; a kockázati tőkealapot megillető jogoknak az alap nevében történő gyakorlása, illetve az e törvényben meghatározott egyéb, az alapkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítése;

e) kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban: tőkejegy): az alap nevében, javára és terhére sorozatban kibocsátott, az e törvényben, az alapkezelési szabályzatban, valamint a tőkejegy kibocsátási tájékoztatójában meghatározott vagyoni jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

f) kockázati tőketársaság (a továbbiakban tőketársaság): a kizárólag az e törvényben meghatározott kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően alapított, illetve működő részvénytársaság. E törvény eltérő rendelkezése hiányában tőketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell;

g) vezető állású személy: a kockázati tőketársaság, továbbá a kockázati tőkealap (a továbbiakban együtt: vállalkozás) vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti működési szabályzata ilyenként határoz meg; fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese;

h) külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás fióktelepe: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Fkt.) ilyenként meghatározott szervezet;

i) dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÖS SZABÁLYOK

Engedélyezés, működési időtartam

3. § (1) A tőketársaság, illetve az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

(2) A határozott időtartamra alapított tőketársaság működésének időtartamát legalább hat teljes naptári évben kell meghatározni. A határozatlan időtartamra létrehozott tőketársaság hat teljes naptári éven belül végelszámolással nem szüntethető meg.

(3) Az alap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves működési időtartamra hozható létre.

(4) Az alapkezelő az alap működési időtartamát - amennyiben azt az alapkezelési szabályzat lehetővé teszi - meghosszabbíthatja, legfeljebb az eredeti működési időtartamot nem meghaladó időtartamra.

Összeférhetetlenségi, tulajdonlási szabályok

4. § (1) Tőketársaság, alapkezelő, illetve alap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a tőketársaság, illetve az alap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezető tisztségviselőjének vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, valamint a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának részesedése van.

(2) A tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető tisztségviselője vagy vezető állású alkalmazottja nem lehet egyidejűleg ugyanolyan tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy vezető állású alkalmazottja.

Szervezeti és tőkekövetelmények

5. § (1)[2] A tőketársaságra és az alapkezelőre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[3] A tőkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tpt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) A tőketársaság kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, valamint fióktelep formájában működhet.

(2) A tőketársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál. Fióktelep esetén jegyzett tőke alatt dotációs tőkét kell érteni.

(3) Az alap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál.

(4) Az alapkezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság formájában működhet.

(5) Az alap tőkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók forgalomba.

(6) A tőketársaság, az alap, illetve az alapkezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

(7) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor már működő részvénytársaságnak a saját tőkéjén belül kell legalább ötszáz millió forint - kötelezettségei fedezetét meghaladó - készpénzzel rendelkeznie.

(8) A tőkejegyek névértékét a jegyzéskor, zártkörű alapítás esetén a tőkejegyek megvásárlásakor teljes egészében be kell fizetni.

Engedélyezési eljárás

7. § (1) A tőketársaságnak - ide nem értve a fióktelepet - a tevékenységi engedélye iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b)a jegyzett tőke befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a társaság mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát, szakmai életrajzát és nyilatkozatukat arról, hogy velük szemben e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn;

j) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

(2) A tőketársaságok átalakulására a tevékenység engedélyezésének szabályait kell alkalmazni.

8. § Fióktelep esetében a 7. § (1) bekezdés b), f), g), h), i) és j) pontjában foglaltakon túlmenően be kell nyújtani:

a) a külföldi vállalkozás alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait; részvénykönyvének másolatát, ennek hiányában a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni részesedésük mértékének feltüntetésével;

b) a külföldi vállalkozás nyilatkozatát, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;

c) a külföldi vállalkozás nevében eljáró személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemben, illetve az ahhoz csatolt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresése útján történő ellenőrzéséhez;

d) idegen nyelvű iratok esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítását.

9. § Az alapkezelőnek a tevékenységi engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosítását;

b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) a szervezeti és működési szabályzatát;

e) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével;

f) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;

g) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;

i) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;

j) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.

10. § (1) A Felügyelet a tőketársaság, illetve az alapkezelő részére a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező

a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére nem pótolja;

b) az eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a tőketársaság tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b) a tőketársaság a 28. § (2) bekezdésében foglalt befektetési kötelezettségének nem tett eleget;

c) a tőketársaság többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az engedélyt akkor vonja vissza, ha a tőketársaság az előírásoknak a Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napi - határidő alatt sem tett eleget.

(4) A Felügyelet az alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) az alapkezelésre vonatkozó engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b) az alapkezelő tizenkét hónapon belül nem hoz létre alapot;

c) az engedéllyel rendelkező alapkezelő által kezelt valamennyi alap végelszámolása, felszámolása megtörtént és ezt követő tizenkét hónapon belül nem hoz létre új alapot;

d) az alapkezelő többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.

(5) A tevékenységre vonatkozó engedély megadásához fióktelep esetében szükséges továbbá, hogy

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás létezik a Felügyelet és a kérelmező vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által meghatározott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésére vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.

Az elnevezés védelme

11. § (1) A "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezés használatára.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott külföldön bejegyzett gazdasági társaságnak és más jogi személynek a magyarországi elnevezésében fel kell tüntetnie, hogy mely ország joga szerint használja az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést.

A nyilvánossághoz intézett felhívások és tájékoztatások

12. § (1) A tőketársaság, illetve az alapkezelő, továbbá minden más természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a tőketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos hirdetésében, nyilvánosan közreadott tájékoztatójában, ügyfél-tájékoztatójában és egyéb közleményében egyértelmű és jól felismerhető módon utalni a kockázati tőke befektetések kockázat tartalmára.

(2) Nemzetközi összehasonlítás csak a forrás megjelölésével, nemzeti statisztikai adatokból, illetve a kockázati tőke nemzetközi szervezeteinek statisztikai kiadványaiból hozzáférhető információk átvételével tehető közzé.

(3) A tőketársasággal, az alapkezelővel, valamint az alappal kapcsolatos hirdetésben, ügyfél-tájékoztatóban és egyéb nyilvánosan közreadott tájékoztatóban és közleményben nem alkalmazhatók más befektetési, megtakarítási formákkal való összehasonlítások.

III. Fejezet

AZ ALAPOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az alap létrehozatala és a tőkejegy, alapkezelési szabályzat, kibocsátási tájékoztató

13. § (1) Az alap kizárólag zártvégű alapként, vissza nem váltható tőkejegyek forgalomba hozatalával hozható létre.

(2) Egy alapra csak azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő tőkejegyek hozhatóak forgalomba.

14. § (1) A nyomdai úton előállított tőkejegyen fel kell tüntetni:

a) az alapkezelő részvénytársaság cégnevét és székhelyét;

b) az alap megnevezését és időtartamát;

c) azt, hogy az alap zártvégű alapként működik;

d) a tőkejegy névértékét, értékpapírkódját és sorszámát;

e) azt, hogy a tőkejegy névre szóló;

f) a tőkejegy tulajdonosának a tőkejegyhez fűződő jogait;

g) a kibocsátás időpontját;

h) az alapkezelő cégszerű aláírását.

(2) A tőkejegyek összevont címletű tőkejegyként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően - a tőkejegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletű tőkejeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű tőkejegy - a tőkejegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletű összevont tőkejegyekre, illetve az eredeti névértékű tőkejegyekre bontható.

(3) A dematerializált tőkejegyre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tőkejegyen a tőkejegy sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az alapkezelő cégszerű aláírását - az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált tőkejegy az aláírás helyett az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza.

(4)[4] A Tpt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott tőkejegy forgalomba hozatala semmis.

(5) A tőkejegy tulajdonosairól az alapkezelő köteles a tulajdonosok és a tulajdonukban lévő tőkejegyek azonosítására alkalmas nyilvántartást vezetni.

(6) A nyomdai úton előállított tőkejegy átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A nyomdai úton előállított tőkejegy tulajdonjogának öröklés jogcímén történő átszállása esetén, az örökös kérésére az alapkezelő jogosult és köteles - a jogerős öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve az öröklési perben hozott jogerős bírósági ítélet alapján, annak száma és kelte feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tőkejegy hátoldalán (toldaton) történő átvezetésére.

(8) A nyomdai úton előállított tőkejegy tulajdonjogának hatósági árverésen történő megszerzése esetén, a tulajdonos kérésére az alapkezelő jogosult és köteles - az árverési jegyzőkönyv alapján, annak száma és kelte feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tőkejegy hátoldalán (toldaton) történő átvezetésére.

15. § (1) A tőkejegy forgalomba hozatalának feltétele az alapkezelő által készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat kötelező elemeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A tőkejegy nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott alap esetén a Szabályzat a Kibocsátási tájékoztató része. A Kibocsátási tájékoztató kötelező elemeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A zártkörűen létrehozott alap Szabályzatának tartalmaznia kell a tőkejegyek átvételére előzetes szándéknyilatkozatot tett befektetők nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) is.

(4) A Szabályzat jóváhagyását a Felügyelet elutasítja, ha az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.

(5) A jóváhagyott Szabályzatot legalább a jegyzést, átvételt megelőző 15 nappal

a) nyilvánosan működő alap létrehozása esetén a kibocsátási tájékoztató, illetve a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni,

b) zártkörű alap létrehozása esetén a tőkejegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.

16. § Az alap nyilvántartásba vételére az alapkezelő kérelmére akkor kerül sor, ha az alapkezelő - az alap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a Szabályzatban meghatározott jegyzett tőkét a befektetők teljes egészében befizették.

A Szabályzat módosítása

17. § (1) A Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetőségét és annak feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta.

(2) A Szabályzat módosítására csak a Felügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.

(3) A Szabályzatnak az alap működési időtartamának meghosszabbítását tartalmazó módosítását az alap eredeti működési időtartama letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani a tőkejegy tulajdonosok - a hirdetmények közzétételére, illetve értesítésére vonatkozó szabályok szerint történő - egyidejű értesítése mellett.

(4) Az alapkezelő a Felügyelet által jóváhagyott befektetési elvek megváltoztatásáról - a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint - köteles a tőkejegy tulajdonosokat értesíteni, és a megváltozott befektetési elveket első ízben csak a közzétételt, illetve az értesítést követő harminc nappal alkalmazhatja.

A tőkejegy hozama

18. § (1) Az alapból a tőkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a portfolióban szereplő gazdasági társaságok, valamint az alap auditált mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor.

(2) Hozam csak akkor fizethető, ha annak fedezete az alap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozam fizetés nem teljesíthető.

(3) Hozamot az alap jegyzett tőkéjéből fizetni nem szabad.

Az alap végelszámolása

19. § (1) Az alap végelszámolással vagy felszámolással szüntethető meg. Az alap működési időtartamának lejártakor a végelszámolást kötelező megkezdeni.

(2) Az alap végelszámolására az alap működési idejének lejárta előtt - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem kerülhet sor. Az alap végelszámolását az alapkezelő végzi.

(3) Az alap végelszámolására a működési időtartam letelte előtt, az időtartam utolsó negyedében is sor kerülhet, ha az alap legalább hat teljes naptári éve már működött, és a 28. § (4) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségének eleget tett, s valamennyi befektetését már értékesítette.

(4) Az alap hitelezői kielégítését követően rendelkezésre álló vagyon a tőkejegyek tulajdonosait tőkejegyeik névértékének arányában illeti meg.

20. § (1) A végelszámolás megkezdésétől az alap vagyonát tizenkét hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével - legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

(2) Az alap vagyonának értékesítését követő harminc napon belül az alapkezelő végelszámolási jelentést köteles készíteni, és a Felügyelethez benyújtani.

(3) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a működés időtartamának lejáratakor az alap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke,

b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték, a vevő neve, lakóhelye (székhelye),

c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat),

d) a végelszámolás során felmerült költségek,

e) a tőkejegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei,

f) az egy tőkejegyre kifizethető összeg.

(4) A végelszámolónak hirdetményben kell közzétennie a végelszámolási jelentés megtekintésének a helyét, a tőkejegy tulajdonosokat pedig a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint kell értesítenie a végelszámolási jelentés elkészítéséről és megtekintésének helyéről.

(5) Az alapkezelő vagy az általa megbízott hitelintézet a végelszámolási jelentés Felügyelet által történt jóváhagyását követő harminc napon belül köteles kifizetni a tőkejegy tulajdonosait a végelszámolás eredményeképpen megillető összeget. Az alapkezelő felszólítására át nem vett összeget az alapkezelő köteles elkülönített letéti számlán tartani és a tőkejegy tulajdonost erről írásban értesíteni.

(6) A Felügyelet a végelszámolási jelentés jóváhagyását csak jogszabálysértés esetén tagadja meg.

(7) A Felügyelet a végelszámolás befejezését követően az alapot törli a nyilvántartásból, ha az alapkezelő hitelt érdemlően, okiratokkal igazolja, hogy az alapot, illetve az alapkezelőt az alap működésével kapcsolatos kötelezettségek már nem terhelik.

Az alap felszámolása

21. § (1) Az alap felszámolására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(2) Az alap felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A felszámolási eljárás az alap fizetésképtelensége esetén az alapkezelő, a hitelező vagy a Felügyelet kérelmére folytatható le. Ha a felszámolás lefolytatását az alapkezelő kéri, akkor a kérelem benyújtására a Cstv. 8. §-ában foglaltak az irányadók azzal, hogy a kérelem benyújtásához be kell szerezni a Felügyelet előzetes engedélyét.

(4) A Felügyelet a felszámolási eljárást akkor is kezdeményezi, ha az alapkezelő engedélyét visszavonta, és az alap kezelését más alapkezelő nem vette át.

(5) A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha

a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;

b) a 28. § (2) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségnek nem tett eleget;

c) többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az alap felszámolását akkor kezdeményezi, ha az alap az előírásoknak a Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napos - határidő alatt sem tett eleget.

(7)[5] A Felügyelet (4)-(6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni.

(8)[6] Az alap felszámolójának a bíróság csak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/A. §-ának (2) bekezdése alapján létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.

22. § (1) A felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek az alapkezelőnek az alappal kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogai. Az alap nevében nyilatkozat tételére csak a felszámoló jogosult. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozatra.

(2) Ahol a Cstv. a "gazdálkodó szervezet vezetője" kifejezést alkalmazza, azon az alapkezelő vezető tisztségviselőjét kell érteni.

(3) Egyezség esetén az adóst megillető jogokat az alapkezelő igazgatósága gyakorolja.

(4) Az alap felszámolását követően rendelkezésre álló vagyon a tőkejegyek tulajdonosait tőkejegyeik névértékének arányában illeti meg.

(5) A bíróság az alap elleni felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős végzést a Felügyeletnek megküldi. A Felügyelet a jogerős végzés alapján az alapot törli a nyilvántartásból, kivéve, ha a felszámolási eljárás a bíróság által jóváhagyott egyezségkötéssel zárult.

Az alapkezelő

23. § (1) Egy alapkezelő több alapot is létrehozhat, és kezelhet. Az egy alapkezelő által kezelt alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni, és nyilvántartani.

(2) Az alapkezelő az általa végzett kezelői tevékenységért a Szabályzat szerinti díjat számíthatja fel.

(3) Az alapkezelő vezető állású személye nem tölthet be vezető állást az alap, illetve az alapkezelő részére befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben.

(4) Az alapkezelő nem adhat az alap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,

a) amelyben az alapkezelő, illetve

b) amely az alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) Az alapkezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.

(6) Az alapkezelő saját magával szemben csak a Felügyelet előzetes engedélyével kezdeményezhet felszámolást.

(7) Az alapkezelővel szemben felszámolási eljárás lefolytatását a Felügyelet is kezdeményezheti.

Az alap kezelésének átadása

24. § (1) Az alapkezelő az általa kezelt alap kezelését más alapkezelőnek elháríthatatlan külső ok (vis maior), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelő felszámolása esetén a Felügyelet engedélyével adhatja át. Erről a tőkejegy tulajdonosokat az alap kezelését átadó alapkezelő a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint köteles értesíteni.

(2) Ha a Felügyelet az alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonja vagy kezdeményezi a felszámolását, jogosult kijelölni az alapkezelő által kezelt alap átvételére és ideiglenes kezelésére új alapkezelőt, és erről a tőkejegy tulajdonosait a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint értesíteni.

(3) Ha az alapot új alapkezelő nem veszi át, a Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi.

IV. Fejezet

A TŐKETÁRSASÁGOK ÉS AZ ALAPOK EGYES MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási, valamint adatszolgáltatási kötelezettség

25. § (1)[7] A nyilvánosan működő tőketársaság a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szabályai szerint, e törvényben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni. A nyilvánosan működő tőketársaság a részvényesei számára köteles a tárgyévet követő május hó 31. napjáig

a) éves jelentést készíteni, és azt

b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az alapkezelő a nyilvánosan működő alapról a tőkejegy tulajdonosok részére köteles a tárgyévet követő május hó 31. napjáig

a) éves jelentést készíteni, és azt

b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A nyilvánosan működő tőketársaság, illetve alap legkésőbb május hó 31. napjáig egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles nyilvánosságra hozni a részvényesek, illetve a tőkejegy tulajdonosok számára a tőketársaság, illetve az alap éves jelentése megtekintésének helyét és idejét.

(4)[8] A nyilvánosan működő tőketársaság rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint köteles eleget tenni.

(5)[9] A nyilvánosan működő alap kezelője rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének a Tpt. szerint, a 4. számú mellékletben foglalt kiegészítésekkel köteles eleget tenni, és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint ezzel egyidejűleg a Tpt. 37. §-ának (5) bekezdésében előírt közzétételi helyeken közzétenni.

(6) A tőketársaság, valamint az alapkezelő - a pénzügyminiszter rendeletében megállapított módon, tartalommal, gyakorisággal és időpontban - köteles a társaság, az alap, illetve az alapkezelő tevékenységéről, valamint a tevékenységi engedélyhez, illetve az alap nyilvántartásba vételéhez benyújtott adatokban és információban bekövetkezett változásról a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.

26. § A Felügyelet a tőketársaságot, illetve az alapkezelőt - hiánypótlási határidő meghatározásával - jelentése, illetve adatszolgáltatása kiegészítésére kötelezheti, ha az a jogszabályban, illetve a Felügyelet határozatában előírt követelményeknek nem felel meg.

A tőketársaságok és az alapok könyvvizsgálatára vonatkozó közös szabályok

27. § (1)[10] A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésével a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett könyvvizsgálót köteles megbízni. A könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy a tőketársaság, illetve az alapkezelő a tevékenysége során betartja-e a jogszabályban, illetve a Felügyelet által kiadott határozatban foglalt előírásokat.

(2) A könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e törvény vagy más, a kockázati tőkebefektetési tevékenységre vonatkozó jogszabály vagy felügyeleti határozat megsértését észleli.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a könyvvizsgáló köteles a tőketársaságra, illetve az alapkezelőre a Felügyelet határozatában előírt adatszolgáltatást ellenőrizni,

b) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni az ellenőrzése eredményéről,

c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól tájékoztatást kérni.

(4) A könyvvizsgáló köteles külön könyvvizsgálói jelentésben tájékoztatni a Felügyeletet a tárgyévet követő év május 31. napjáig

a) a tőketársaság részvényének, illetve az alap tőkejegyének hozamára,

b) a befektetésekre,

c) a tőketársaság, illetve az alap kölcsönnyújtására, valamint

d) az alapnak az alapkezelőtől történő elkülönített nyilvántartására

vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá

e) a tőkebefektetések értékeléséről, az azokhoz kapcsolódó kockázati céltartalék meghatározásának módjáról, képzéséről, felhasználásáról.

A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok

28. § (1) A tőketársaság, illetve az alap vagyona terhére a vállalkozásban és a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a tőketársaság, illetve az alap saját tőkéjének tizenöt százalékát.

(2) A tőketársaság, illetve az alap tőkebefektetéseinek a tőketársaság tevékenységi engedélye jogerőre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba vételét követő 24 hónapon belül el kell érnie a tőketársaság, illetve az alap jegyzett tőkéjének harminc százalékát, mely mérték a tőketársaság tevékenységi engedélye jogerőre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba vételét követő negyedik teljes naptári év végéig nem csökkenhet harminc százalék alá.

(3) A tőketársaság tőkebefektetéseinek a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő hat teljes naptári év átlagában el kell érnie a tőketársaság - évenként december 31-i állapotnak megfelelő - saját tőkéjének legalább ötven százalékát és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie a tőketársaság saját tőkéjének legalább hetven százalékát.

(4) Az alap kockázati tőke befektetéseinek az alap nyilvántartásba vételét követő első hat teljes naptári év átlagában el kell érnie az alap - évenként december 31-i állapotnak megfelelő - saját tőkéjének legalább ötven százalékát és ezen belül legalább három évben el kell érnie az alap saját tőkéjének legalább hetven százalékát.

29. § (1) A tőketársaság kizárólag elhelyezésének céljára szerezheti meg ingatlan tulajdonjogát. A tőketársaság tulajdonában lévő ingatlan vásárláskori értéke együttesen nem haladhatja meg a jegyzett tőke tíz százalékát.

(2) A tőketársaság, illetve az alap nem szerezhet tulajdoni részesedést alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték-szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben.

(3) Az alap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozás, illetve tilalom nem vonatkozik a tőketársaság, illetve az alap tulajdonába csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A tőketársaság, illetve az alap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozás, illetve tilalom nem vonatkozik a tőketársaság, illetve az alap tulajdonába került olyan eszközre, ingatlanra, amelyet a tőketársaság és az alap a megszerzés időpontjától számított hat hónapon belül olyan társaságba tesz be nem pénzbeli hozzájárulásként, amelyben a tőketársaság, illetve az alap legalább huszonöt százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(6) Az alapkezelő az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével - az alapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.

30. § A tőketársaság, illetve az alap tőzsdére bevezetett részvényt nem szerezhet.

31. § (1) A tőketársaság, illetve az alap csak olyan vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(2) A tőketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a tőketársaság vagy az alap által befektetett tőke összegét.

(3) A tőketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke nem haladhatja meg a tőketársaságnak, illetve az alapnak a befektetéskor, illetve a kölcsön nyújtásakor meglevő saját tőkéjének húsz százalékát.

(4) A tőketársaság, illetve az alap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg saját tőkéje húsz százalékát.

(5) A kölcsön időtartama nem haladhatja meg az alap, illetve a tőketársaság működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.

(6) Ellenőrző gazdálkodó szervezet az, amely egy vagy több gazdálkodó szervezetben (ellenőrzött gazdálkodó szervezet) közvetve vagy közvetlenül a jegyzett tőke vagy a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik, vagy ha e nélkül is a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontjának g) alpontjában meghatározott viszony áll fenn az ott meghatározott személyek között.

32. § (1) A tőketársaság, illetve az alap az e törvény szerinti tőkebefektetésen és kölcsönnyújtáson túlmenően más tevékenységet nem végezhet, pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.

(2) A tőketársaság, illetve az alapkezelő a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes üzletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

V. Fejezet

AZ ÁLLAMI FELÜGYELET

A Felügyelet feladatai

33. § (1) A tőketársaság, az alapkezelő, illetve az alap állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet látja el.

(2) A Felügyelet

a) elbírálja az engedély, illetve nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és más beadványt;

b) vezeti az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat;

c) jóváhagyja az alap végelszámolási jelentését;

d) ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, a Felügyelet határozatai megtartását, a tőketársaságok működését, az alapok kezelését;

e) jogszabálysértés esetén intézkedéseket tesz azok megszüntetése iránt, illetve a mulasztókkal szemben.

(3) A tőketársaság, illetve az alapkezelő tevékenységi engedélye kiadásáról, illetve visszavonásáról, valamint az alap bejegyzéséről, illetve törléséről a Felügyelet - az erről szóló határozat másolatának megküldésével - tájékoztatja az illetékes adóhatóságot.

(4) A Felügyelet határozatának azonnali végrehajthatóságát a pénz- és tőkepiac biztonságos működése, illetve a befektetők védelme érdekében elrendelheti.

(5)[11]

Intézkedések és szankciók

34. § (1) A Felügyelet az e törvény rendelkezéseitől, valamint a Felügyelet határozataitól történő eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:

a) felszólíthat - határidő tűzésével - a jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelésre;

b) pénzbírságot szabhat ki a tőketársasággal, illetve az alapkezelővel és ezek vezető állású személyeivel szemben, továbbá mindazokra, akik a jelen törvényben foglalt rendelkezéseket megszegik;

c) kezdeményezheti a tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető állású személyeinek a felmentését, illetve visszahívását, más könyvvizsgáló választását;

d) szakértőt rendelhet ki a Felügyelet hatáskörébe tartozó ellenőrzések érdekében, illetve a kirendelt szakértő közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a tőketársaságot, az alapot, valamint az alapkezelőt;

e) visszavonhatja az e törvény alapján kiadott engedélyt, illetve az alapot törölheti a nyilvántartásából;

f) eljárást kezdeményezhet más hatóságnál.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket együttesen, illetve ismételten is alkalmazhatja.

35. § (1) A Felügyelet a tőketársaságot, az alapkezelőt, valamint ezek vezető állású személyét felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha nem tesz eleget az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban foglalt előírásnak.

(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettség megszegése vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított egy év, illetőleg a kötelezettségszegés vagy mulasztás elkövetésétől számított két év eltelte után.

36. § (1) A bírság összegét a jogszabályban, a Felügyelet határozatában foglaltaktól való eltérés, illetve a mulasztás súlyának megfelelően kell megállapítani.

(2) A kiszabható bírság összege

a) a tőketársasággal, az alapkezelővel szemben 100 000-5 000 000 forint,

b) a vezető állású személyekkel szemben 50 000-2 000 000 forint.

(3) A bírságból befolyt összeget a Felügyelet

a) a tőkepiaci szakemberek képzésére, szakmai konferenciák, tájékoztatók rendezésére,

b) a felsőoktatás tőkepiaccal kapcsolatos tananyagának bővítésére,

c) a tőkepiaccal kapcsolatos tanulmányok, szakkönyvek készítésének és közzétételének támogatására,

d) a befektetők számára történő ismeretterjesztés támogatására fordítja.

A Felügyelet nyilvántartásai és adatkezelése

37. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében nyilvántartásba veszi a tőketársaság, illetve az alapkezelő következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) neve, székhelye,

b) az alapítás időpontja,

c) a cégbírósági bejegyzés száma, kelte,

d) a Felügyelet engedélyének száma, kelte,

e) a jegyzett tőke nagysága,

f) a tulajdonosok neve, lakóhelye (székhelye), tulajdoni részesedése, illetve a szavazati arány mértéke,

g) a vezető állású személyek neve, lakóhelye, egyéb gazdasági társaságban betöltött tisztsége,

h) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, a tulajdoni részesedés, illetve a szavazati arány mértéke,

i) fióktelep létesítésének időpontja és helye,

j) a tőketársaság által kibocsátott részvény értékpapír kódja,

k) a tőketársaság által kibocsátott részvény kibocsátási adatai,

l) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma,

m) a letétkezelő, a vagyonértékelő neve (cégneve), lakóhelye (székhelye).

(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az alap következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:

a) neve, székhelye,

b) az alapítás időpontja,

c) a felügyeleti nyilvántartásbavétel időpontja, azonosító száma,

d) a jegyzett tőke nagysága,

e) az alapkezelő vezető állású személyének neve, lakóhelye, az alapkezelőben lévő részesedésük mértéke,

f) az alapkezelő tulajdonosainak neve (cégneve), lakóhelye(székhelye), más társaságban lévő részesedése, egyéb gazdasági társaságban betöltött tisztsége,

g) az alapra kibocsátott tőkejegy értékpapír kódja,

h) az alapra kibocsátott tőkejegy kibocsátási adatai,

i) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma.

(3) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.

(4) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható. A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

(5) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a tőketársaság és az alapkezelő vezető állású személyeivel szemben a törvényben előírt feltételek meglétének, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló adatokat.

(6) A Felügyelet feladatkörében a tőketársaság és az alapkezelő vezető állású személyei személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakóhelyét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre vonatkozó adatokat kezelheti.

(7) A Felügyelet az adatot:

a) a vezető állású személyek tagsági vagy munkaviszonya, illetve megbízatása megszűnésétől számított öt évig,

b) a tőketársaságban, illetve alapban vagy alapkezelőben meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől számított tíz évig,

c) az a)-b) pontban nem említett esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig

kezelheti.

Díjfizetési kötelezettség

38. § (1) A tőketársaság, a fióktelep, valamint az alap felügyeleti díjat köteles fizetni.

(2) Az éves felügyeleti díj mértéke négyszázezer forint, amelyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(3) A Felügyelet egyes államigazgatási eljárásaiért és igazgatási szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter rendeletben* állapítja meg.[12]

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. június 16. napján lép hatályba.

(2) E törvény 41. §-a, valamint 43. §-ának (1) bekezdése 1998. április 1-jén lép hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg

a) az e törvényben meghatározott egyes államigazgatási eljárásokért, illetve igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével kapcsolatos szabályokat;

b) a tőketársaságok, az alapok, illetve az alapkezelők e törvény szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és időpontját.

40. § Azok a társaságok, amelyek a törvény hatálybalépése előtt a "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve nyilvántartásba vétel hiányában ezen elnevezést legkésőbb a törvény hatálybalépését követő egy évig használhatják.

41. §[13]

42. § Az Fkt. 24. §-a előtti alcím a következő alcímre módosul, a 24. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

"A pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá a kockázati tőkebefektetésekre létesített fióktelep"

"(2) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó fióktelep tevékenységének engedélyezésére, működésére, felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik."

43. § (1)[14]

(2) A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés ötven százalékáért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg ötven százalékát."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1998. évi XXXIV. törvényhez

A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának és a nyilvánosan működő kockázati tőkealap Tőkejegy kibocsátási tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei

I. Rész

A kockázati tőkealap Alapkezelési Szabályzata

1. Bevezetés

A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a hazai működési feltételek ismertetése

2. Az alapkezelőre vonatkozó információk

Az alapkezelő

a) cégneve, székhelye,

b) alapító okirata, illetve alapszabálya,

c) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje,

d) jegyzett tőkéje,

e) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma,

f) a vezető állású személyek fontosabb személyi és szakmai adatai,

g) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma,

h) a vagyonértékelő cég neve, székhelye.

3. A kockázati tőkealapra vonatkozó információk

a) az alap neve,

b) az alap letétkezelője, vagyonértékelője,

c) az alap induló tőkéje,

d) a tőkejegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a tőkejegyhez fűződő jogok bemutatása,

e) az alap jellemzői, működésének időtartama,

f) az alap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását,

g) hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint az alapkezelő által felállított további korlátozások ismertetése,

h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások,

i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot az alap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újrabefekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.),

j) az alapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás,

k) a tőkejegy tulajdonosok rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának, illetve a zártkörűen működő alap tőkejegy tulajdonosai értesítésének a szabályai,

l) az alap működésének időtartama, meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama,

m) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk,

n) az alap végelszámolásának bonyolításával kapcsolatos rendelkezések,

o) az alapkezelő által az új alapot megelőzően létrehozott kockázati tőke alapjainak a bemutatása,

p) az alapkezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei.

II. Rész

1. A nyilvánosan működő kockázati tőkealap Tőkejegy kibocsátási tájékoztatója

1. A kibocsátási tájékoztatónak a fenti I. Rész szerinti információkon túlmenően tartalmaznia kell az alapkezelőnek a könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatait (adó- és vagyonmérleg, eredménykimutatás stb.).

2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni a Tpt. 40. § (1) bekezdésében, valamint a 207. §-ban foglaltakat. A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelnie a Tpt. 27. §-ában és 28. §-ában foglalt egyéb feltételeknek.[15]

A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban foglalt egyéb feltételeknek.

2. A forgalomba hozatal adatai

1. A forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés tartalma, időpontja,

2. a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési szolgáltatók megnevezése, címe,

3. több befektetési szolgáltató közreműködése esetén a konzorcium vezető cég neve, címe,

4. a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,

5. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetésével,

6. a forgalomba hozatal költségei,

7. a tőkejegy és az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,

8. a tőkejegy kódja,

9. elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,

10. a tőkejegy névértéke,

11. sorozat- és sorszámok,

12. a jegyezhető minimális és maximális darabszám,

13. a jegyzés kezdő- és zárónapja,

14. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

15. a túljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,

16. Az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén a Tpt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.

2. számú melléklet az 1998. évi XXXIV. törvényhez

A nyilvánosan működő tőketársaság éves jelentését a Tpt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján a következő adatokkal kiegészítve kell elkészíteni:[16]

A nyilvánosan működő tőketársaság éves jelentését az Épt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján a következő adatokkal kiegészítve kell elkészíteni:

1. a befektetési portfolió tételes felsorolása, értéke a december 31-i állapotnak megfelelően,

2. az e törvény által előírt befektetési szabályok szerinti mutatók kiszámítása,

3. a hitel-forrás állomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány adatai,

4. az e törvény által előírt hitelezési szabályok betartását, valamint a befektetési előírások teljesítését igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,

5. a társaság éves költségeinek felsorolása, a társaság vezető állású személyei, valamint szakértői díjazása,

6. a tevékenységi engedély iránti kérelemhez benyújtott adatokban, információkban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.

3. számú melléklet az 1998. évi XXXIV. törvényhez

A nyilvánosan működő kockázati tőkealap éves tájékoztatójának (jelentésének) kötelező tartalmi elemei

1. Az alapkezelőnek és az alap könyvvizsgálójának neve és székhelye,

2. az alap megnevezése,

3. az alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, jogcímenként külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést,

4. a befektetési portfolió tételes felsorolása, értéke a december 31-i állapotnak megfelelően,

5. az e törvény által előírt befektetési szabályok szerinti mutatók kiszámítása,

6. a portfolió részét képező célvállalkozások auditált mérleg és eredmény kimutatásai,

7. a hitel-forrás állomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány adatai,

8. a hitelkihelyezések adatai vállalkozásonként,

9. az e törvény által előírt hitelezési szabályok betartását igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,

10. az éves költségek felsorolása, szükségességük indoklása,

11. a tőkejegyek után fizetett hozam összege,

12. az alapkezelő tevékenységi engedélye, illetve az alap nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez benyújtott adatokban, információban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.

4. számú melléklet az 1998 évi XXXIV. törvényhez

A nyilvánosan működő kockázati tőkealap rendkívüli tájékoztatási (jelentési) kötelezettsége

A kockázati tőkealap rendkívüli jelentésének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. az alapkezelő által forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,

2. az alap által elért hozam kifizetésének időpontja, módja, helye,

3. az alap végelszámolása, a tőkejegy tulajdonosoknak járó összeg teljesítésének módja, időszaka, helye,

4 az alap működési időtartamának meghosszabbítása,

5. az alapkezelőnél jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),

6. az alapkezelő-, illetve az alap bankszámlájának zárolása,

7. az alapkezelő elleni csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,

8. peres eljárás megindítása és lezárása az alapkezelő által vagy az alapkezelő ellen, ha a perérték az alaptőkéje tíz százalékát meghaladja,

9. az alapkezelő vezető állású személyeiben bekövetkezett változás,

10. az alapkezelő vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat,

11. az alap elleni felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás befejezése.