6/1991. (III. 19.) Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének rendelete

Karcag Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

a 19/1991. (V. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 5/1992. (II. 18.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 13/1992. (IV. 2.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 25/1992. (IX. 29.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 32/1993. (X. 20.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 38/1993. (XII. 15.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 37/1994. (XII. 23.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 1/1995. (I. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 19/1995. (V. 31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 27/1996. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 32/1996. (X. 30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 23/1998. (VII. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 30/1998. (XI. 29.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 11/1999. (IV. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 27/1999. (XII. 23.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 15/2002. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, 21/2002. (XI. 4.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 22/2002. (XI. 13.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 8/2003. (IV. 30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 30/2004. (X.27.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének a 38/2004. (XII. 22.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének a 22/2005. (VII. 06.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének a 20/2006. (VI. 28.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének a 28/2006. (X. 17.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 4/2007. (III. 09.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 9/2007. (IV. 06.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/2008. (VI. 27.) rendelettel, valamint a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 31/2008. (XII.19.) rendelettel módosított szöveg.[1]

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bek. szerint "A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg."

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karcag Város Önkormányzata.

(2) A hivatal elnevezése: Karcag Város Polgármesteri Hivatala.

3. § A város főbb adatait, a választókerületek területi beosztását és a képviselők névsorát a szabályzat melléklete tartalmazza.

4. § (1) "Karcag város címere kerek talpú, álló pajzs, melynek vörös mezeje zöld udvarán egy jobbra forduló, jobbra lépő ezüst bárány áll. A pajzsot keretként keskeny aranyszegély övezi. A pajzson ötágú leveles arany korona található, melynek három levelében rubin, a levelei között pedig két kék gyöngy van.

A korona abroncsán jobbról és balról kék gyöngy, középütt pedig szintén vízszintes irányú rubin található."

(2) Az önkormányzat zászlója világos kék színű anyagon középen az önkormányzat címerét és alatta fehérrel hímezve félkörben "Karcag" feliratot tartalmazza.

(3) A címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozza a képviselő-testület.

(4) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző hivatalos kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címere van elhelyezve.

(5) Karcag Város Önkormányzata elnevezésű kör alakú bélyegzőt kell használnia:

a) a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitesítésére;

b) a képviselő-testület által adományozott kitüntetéseken, emléklapokon, okleveleken;

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

d)[2] minden esetben, ha a közokirati forma jogszabályi vagy egyéb okok miatt szükséges.

(6) A képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a Magyar Köztársaság címerét.

(7) A képviselő-testület a nemzetközi kapcsolatairól külön testületi döntéssel határoz.

II. fejezet

A Városi Önkormányzat feladat és hatásköre

5. § (1) A Városi Önkormányzat feladat- és hatáskörét tartalmazó jegyzék a szabályzat mellékletét képezi.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását külön testületi döntéssel átruházhatja a:

a) polgármesterre;

b) a bizottságaira;

c) a Cigány Kisebbségi Önkormányzatra.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről a jogosítottak félévenként kötelesek beszámolni a testületi ülésen.

(4) A testület feladat- és hatáskörét érintő új, vagy azt módosító törvényről a megjelenést követő ülésen a jegyzőnek tájékoztatni kell a testületet.

A testület egyidejűleg dönt a hatáskör gyakorlásának esetleges átruházásáról.

III. fejezet

A képviselő-testület szervezete és működése

A képviselő-testület

6. § (1)[3] Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni, erről a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek, döntenek a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

A Képviselő-testület havonta, és szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

(2)[4]

(3) A képviselő-testület üléseit általában a Városháza 1. sz. tanácskozó termében tartja, de szükség szerint kihelyezett ülést is tarthat.

(4) A képviselő-testületi üléseken az ülésrendet az a)-c) pont szerint kell biztosítani.

A tanácskozó terem:

a) első-második soraiban a települési képviselők, azt követő sorokban a

b) hivatal köztisztviselői, a további sorokban a

c) meghívottak, és az ülés iránt érdeklődők foglalhatnak helyet.

(5) A testület ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy valamely bizottságnak az indítványára.

(6) A képviselő-testület összehívható, ha azt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, népi kezdeményezés, a jegyző, a kisebbségi szószóló indítványozza.

(7) Az ülés összehívásának kezdeményezésekor meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot, jelezni, hogy kinek a meghívását javasolják a testületi ülésre.

(8) A kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára.

(9) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

A munkaterv

7. § (1) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezettek alapján, azon túl szükség szerint tart ülést.

(2) A munkaterv tervezet előkészítése a polgármester feladata, azt a testület decemberi vagy januári ülése elé kell terjeszteni.

A tervezet előkészítése során javaslatot kérhet:

- képviselőktől,

- országgyűlési képviselőktől,

- a bizottsági elnököktől,

- képviselettel nem rendelkező pártoktól,

- érdekképviseleti szervektől,

- képviselő-testülettel vagy szerveivel együttműködési megállapodást kötött egyéb szervektől,

- ügyészségtől,

- bíróságtól,

- rendőrkapitányságtól,

- közszolgáltatást végző szervezetektől,

- önkormányzati intézmények vezetőitől,

- Cigány Kisebbségi Önkormányzattól.

(3) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért a polgármester.

A képviselő-testület programja

8. § (1) A polgármester a képviselő-testületnek olyan programot készít és nyújt be, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza a testület megbízatásának időtartamára, vagy annak meghatározott részére.

(2) A képviselő-testület a polgármestert, a bizottságokat és a jegyzőt beszámoltatja tevékenységéről.

A beszámolók gyakoriságát, a tartalmi és formai követelményeket a testület alkalmanként, vagy a munkatervében határozza meg.

Előterjesztések

9. § (1) Az előterjesztés elnevezése lehet: jelentés, beszámoló, tájékoztató, javaslat, stb. (a továbbiakban: előterjesztés).

(2) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, azok hogyan teremthetők elő.

(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

- egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,

- az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülönülő megfogalmazását tartalmazza és a

- végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.

(4) Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Ennek kiküldéséről a polgármester dönt.

(5) Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 15 nappal korábban kell leadni az önkormányzat jegyzőjéhez.

(6) Szóbeli előterjesztés is lehet indokolt esetben.

(7) A polgármester esetenként engedélyt adhat - a (3)-(4)-(5) bekezdésben foglalt - követelményektől való eltérésre.

(8) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.

(9) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő ülésen kell beszámolni.

(10) A határozatban megjelölt felelős a végrehajtásról szóló jelentést az ülés előtt 10 nappal köteles leadni a polgármesternek. A jelentés tartalmazza a határozat további sorsára vonatkozó javaslatot.

(11) A munkaterv szerinti előterjesztés előadója az ülés előtt 15 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(12) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb testületi döntés hozatal érdekében.

Az ülés összehívása

10. § (1)[5] A képviselő-testület 17 tagú, melynek ülését az önkormányzat polgármestere hívja össze.

A polgármester és a főállású alpolgármester, továbbá a társadalmi megbízatású alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A meghívó és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata. E kötelezettségének az ülés előtt 5 nappal köteles eleget tenni.

(3) A meghívó tartalma:

- ülés helye és időpontja,

- javasolt napirend és az előterjesztők neve,

- mellékletként a napirendekre vonatkozó előterjesztések és határozati javaslatok.

(4) A jegyző a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatja az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülést megelőző 5 nappal korábban. (hangos bemondó, hirdetőtábla, helyi lap).

11. § (1) A testület ülésére meg kell hívni:

- képviselőket

- országgyűlési képviselőket

- jegyzőt

- napirend tárgya szerint illetékes szervet

- a hivatal belső egységeinek vezetőit

- a bizottságok nem helyi képviselő tagjait

- akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges

- Karcag Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjait

- pártok, társadalmi szervek vezetőit

- bíróság elnökét

- vezető ügyészt

- rendőrkapitányt

- a napirenddel érintett ügy szerinti helyi társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány stb. vezetőit (képviselőit).

A képviselő-testület ülése

11/A. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Zárt ülést kell tartani az ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja által szabályozott esetben.

(3) Zárt ülést tarthat az ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontja által szabályozott ügyek tárgyalása során.

(4) A (3) bekezdés szerinti zárt ülés tartását a polgármester és bármely képviselő kezdeményezheti, melyről a testület e rendelet szabályai szerint dönt.

(5) A zárt ülésen az ötv. 12. § (5) bekezdése által szabályozottak vehetnek részt.

(6) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő részvételi lehetőségét biztosítja, de a polgármester dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot ad-e.

(7) A (6) bekezdés alapján biztosított hozzászólási jog állampolgáronként az 5 percet általában nem haladhatja meg.

(8) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi önszerveződő közösségek (társadalmi szervezet, egyesület, alapítvány, stb.) képviselőit, a tevékenységi körüket érintő ügyek tárgyalása során.

Az ülés vezetése

12. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet.

Tájékoztatást ad:

a) az előző testületi ülést követően bekövetkezett fontosabb eseményekről,

Ezt követően javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

A képviselő az adott napirend tárgyalása előtt köteles bejelenteni az ötv. 14. § (2) bekezdése által meghatározott személyes érintettségét, ha azt az ülést megelőzően nem tette meg.

(3) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosító indítványt tehet.

Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A napirend előadója részt vehet a vitában.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(6) A szavazás megkezdéséig a napirend előadója, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előtte a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(8) A szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg, és kihirdeti a határozatot.

(9)[6] A Képviselő Testület utolsó napirendként tárgyalja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. A jelentések címeinek ismertetését követően kerül sor a vitára. A jelentésekről a képviselő testület a vita lezárása után dönt.

13. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása.

(2) Figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.

(3)[7] A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja és ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására is.

Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítványt írásban a polgármester, a bizottság, a jegyző, legalább 3 képviselő fontos városérdekből terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősség tárgyában a testület dönt. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

A képviselő-testület döntése

15. § (1)[8] A képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel egyszerű szótöbbséggel hozza, ami a jelenlevő képviselők több mint a felének azonos nemű szavazatát jelenti.

A képviselő-testület döntése lehet;

a) rendelet

b) határozat

c) állásfoglalás

d) nyilatkozat

(2) Minősített többség szükséges:

a)[9] az ötv. 15. § (1) bekezdése, 18. § (3) bekezdése, valamint a 33/C. § által meghatározott esetekben;

b) a képviselő-testület éves munkatervének elfogadásához;

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához és visszavonásához;

d) kitüntetések, díszpolgári cím Pro-Urbe díj adományozásához;

e) a rendelet 16. § (3) bekezdése által szabályozott ügyekben;

f) gazdasági program elfogadásához;

g) helyi népszavazás kiírásához.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének a szavazata szükséges.

(4)[10] 6 Szavazategyenlőség esetén a képviselő testület a következő ülésén határoz

(5) Nem születik döntés, ha az egynemű szavazatok száma nem éri el a döntéshozatalhoz szükséges mértéket. Ilyen esetben az előterjesztést a következő ülésen újra kell tárgyalni.

Ha ez alkalommal sem születik döntés, a képviselő-testület az adott témát fél évig nem tűzheti napirendjére.

(6) A képviselő-testület kisebb jelentőségű, feladatot meg nem határozó ügyekben állásfoglalást, nyilatkozatot adhat ki.

(7) A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti döntéseit a következők szerint kell jelölni:

a)[11] A rendeletet a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetésének napjával kell jelölni, melynek megnevezése - Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének ... rendelete-

b) A határozatot a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal, évszámmal, az ülés napjával, valamint "kt." elnevezéssel kell jelölni;

c) Az állásfoglalást és a nyilatkozatot a naptári év elejétől külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal, a döntésnek megfelelő elnevezéssel kell ellátni.

A szavazás módja

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, de a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezésére titkos szavazást tarthat az ötv. 12. § (4) bekezdése által szabályozott ügyek tárgyalása során.

A szavazást követően a képviselő kérelmére különvéleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a "különvélemény" szó feltüntetésével.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történhet, melyet az önkormányzat Jogi és Ügyrendi Bizottsága bonyolít le.

A szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv adatait a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(3) A testület név szerinti szavazást is elrendelhet.

a)[12] Név szerinti szavazást kell elrendelni:

- az Ötv. 18. § (3) bekezdése által szabályozott esetben,

- egyéb törvényi kötelezés esetében,

- az önkormányzat vagyona (ingó, ingatlan, stb.) feletti rendelkezés esetén, ha a vagyon értéke meghaladja a 20 millió forintot,

- hitelfelvételnél, ha az a 20 millió forintot meghaladja.

b) Név szerinti szavazás esetenként is elrendelhető bármely képviselő javaslatára. Erről a testület vita nélkül dönt.

c) A név szerinti szavazásnál a polgármester egyenként olvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

d) Ha a név szerinti szavazás összeszámlálásának eredményével kapcsolatban kétség merül fel, vagy ha azt bármelyik települési képviselő kéri, a név szerinti szavazást egy alkalommal meg kell ismételni.

Rendeletalkotás

17. § (1) A testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, vagy törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására rendeletet alkot.

18. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

- képviselő,

- bizottság,

- jegyző,

- azok a központi szervek, amelyeknek a Tv. értelmében az önkormányzattal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak,

- polgármester, alpolgármester(ek),

- a Karcag Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg.

19. § (1) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett irodavezetője készíti el a jegyző közreműködésével.

A testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot (albizottságot) is.

A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(2) A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

(3) A rendelet-tervezetet meg kell vitatnia a tárgy szerint érintett bizottságnak, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottságnak.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző terjeszti a testület elé.

20. § (1) A megalkotott rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

(2)[13] A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet általában a kihirdetés napján lép hatályba, kivéve, ha a más időpontban történő hatálybalépésről a megalkotott rendelet külön rendelkezést tartalmaz. 9

A kihirdetés módja: önkormányzati hirdető táblán elhelyezés, hangos bemondón közhírelés.

(3) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése.

A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább ciklusonként egyszer felül kell vizsgálni.

Kérdés - interpelláció

21. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármesterektől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.

(2) A kérdést, az interpellációt szóban, vagy írásban lehet megtenni.

(3) A polgármester az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezekre a napirendek megtárgyalását követően kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület - vita nélkül - akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.

(6) Az interpellációra akkor kell az ülésen érdemi választ adni, ha a képviselő az ülés előtt 5 nappal interpellált.

(7) A testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.

(8) A testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságot, de eseti bizottságot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.

(9) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

Jegyzőkönyv

22. § (1) A képviselő-testület üléséről a Tv. 17. § (1) bek. szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[14] A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvétel alapján kell elkészíteni az írásbeli jegyzőkönyveket.

(3) A képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni, a zárt üléséről két példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyv:

a) 1. sz. - eredeti - példányát a Polgármesteri Hivatal Jogi és Szervezési Irodája kezeli, melyet év végén be kell köttetni.

b) A 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

c) A 3. sz. példányát meg kell küldeni a városi könyvtár részére.

d) a 4. sz. példányát az irattárban kell őrizni.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv 1. sz. - eredeti - példányát a titkos ügykezelés szabálya szerint kell kezelni, a 2. sz. példányát meg kell küldeni a (4) bekezdés b) pontja által meghatározott szerv részére.

(6) A jegyzőkönyv 1. sz. - eredeti - példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit - előterjesztések, stb. -, valamint a jelenléti ívet.

(7) A képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe - beleértve az előterjesztéseket is - a választópolgárok a hivatal Jogi és Szervezési Irodáján a hivatali munkaidőben, a városi könyvtárban a nyitva tartás ideje alatt betekinthetnek.

(8) A választópolgár kérelmére az önkormányzat jegyzője a hivatal Jogi és Szervezeti Irodája által kezelt jegyzőkönyv adataiból - a kérelmezővel előre közölt költségtérítés ellenében - az 1992. évi LXIII. tv. (a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) 19-20. §-nak betartása mellett másolatot biztosít.

Lakossági fórumok

23. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatást tart:

- napirend nélkül, évente legalább egyszer, az állampolgárok és szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek,

- előre összeállított anyag alapján, a lakosság széles körét érintő döntés meghozatala előtt 1 hónappal,

- a képviselő-testület "Karcag Városi Önkormányzat éves költségvetéséről szóló" rendelet-tervezetére irányuló napirendje során.

(2) A közmeghallgatáson az érintettek 5 perces időkorlátozással kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről.

(3) A közmeghallgatás napirendjét a polgármester közhírelteti és biztosítja, hogy a döntési javaslatot megismerhessék.

(4) A testület közmeghallgatást tart, ha előzetesen úgy dönt, vagy a képviselők 1/3-a, vagy a választópolgárok 10%-a kéri.

(5) Ha a lakosság kéri a közmeghallgatást, előzetesen jelezni kell a polgármesternek a közérdekű kérdést, javaslatot.

(6) A polgármester a soron következő ülésére a napirendek megtárgyalását megelőző időpontra hirdeti meg a közmeghallgatást.

(7) Ha több közérdekű ügyet jeleztek, akkor külön testületi ülést hív össze a polgármester, meghirdetve a közmeghallgatást.

(8) Ha a testület érdemben nem tud foglalkozni az üggyel, kiadja vizsgálatra a polgármesternek, bizottságának vagy külön bizottságot hoz létre.

(9) A vizsgálat eredményéről a polgármesternek a következő testületi ülésen be kell számolni.

24. § (1) Az egyéni választókerületben megválasztott képviselők évente legalább egyszer beszámolnak tevékenységükről a választókerület lakosságának.

(2) A Polgármesteri Hivatal a beszámoló megszervezését bármely képviselő kérésére magára vállalja.

A képviselő-testület bizottságai

25. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A bizottság előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(3)[15] A bizottság feladat- és hatáskörét a (4) bekezdésben foglalt kiegészítéssel - e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(4)[16] A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők és a vele közös háztartásban élő házas vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi és Jogi Bizottság tagja nyilván és ellenőrzi.

(5)[17] A 2007. évi CLII. törvény értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, az a közszolgálatban álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult:

a) közbeszerzési eljárás során

- Kátai Gábor Kórház gazdasági igazgató

- Kátai Gábor Kórház orvos-igazgató

- Kátai Gábor Kórház ápolási igazgató

b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében

- önkormányzati intézmények vezetői

c) önkormányzati főtanácsadó

(6)[18] A 2007. évi CLII. törvény értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett az a közszolgálatban nem álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult:

a) az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárásban

- Kátai Gábor Kórház főigazgató

b) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az önkormányzat által alapított közalapítvány támogatási pénzeszköz juttatásánál

- Önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezető igazgatója

- Közalapítvány kuratóriuma

- könyvvizsgálók

- beruházási szakértő

- szakmai pénzügyi tanácsadó

c) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során

- Önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai

d) állami, önkormányzati, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során

- Közalapítványok FEB tagjai

(7)[19] Az (5)-(6) bekezdésben meghatározottak vagyonnyilatkozatának átvételéért, őrzéséért - külön szabályzatban meghatározottak szerint - a polgármester a felelős.

26. § (1) A képviselő-testület bizottságai:

a) Ügyrendi és Jogi

b)[20] Pénzügyi, Fejlesztési és Mezőgazdasági

c)[21] Oktatási, Kulturális és Sport

d)[22] Idegenforgalmi, Társadalmi és Külkapcsolati

e)[23] Szociális és Egészségügyi

f)[24]

g)[25]

h)[26]

i)[27]

j)[28]

k)[29]

(2)[30]

(3) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására ideiglenes bizottság alakítható.

(4) A bizottság tagjaira, elnökére javaslatot tehet a polgármester és a települési képviselő.

(5) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az önkormányzati törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.

27. § (1) A képviselő-testület döntési jogot adhat a bizottságainak.

(2) Amennyiben az adott ügynek az egész településre kiható jelentősége van, a bizottság az ügyet a testület elé terjesztheti. Ebben az esetben a testület foglal állást abban, hogy maga kíván-e dönteni az ügyben.

(3) A testület bármely bizottsági ügyet elbírálás végett magához vonhat, módosíthat, amíg az nem kerül végrehajtásra.

28. § (1) Meghatározott előterjesztéseket a bizottságok önállóan készítenek és terjesztenek elő, meghatározott előterjesztések esetében pedig ki kell kérni a bizottságok véleményét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a képviselő-testület dönt:

a) a munkatervében, továbbá

b) szükség szerint, esetenként.

29. § (1) A Tv. 26. §-a alapján a bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy.

Kizárási ok:

- az olyan ügy, amelynek eldöntése az általa is képviselt természetes vagy jogi személyt előnyösen vagy hátrányosan érintené,

- aki az ügyben szakértői véleményt adott,

- aki tagja annak a szervezetnek, amelyet az ügy eldöntése előnyösen vagy hátrányosan érintene.

(2) A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. Kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

30. § A képviselő-testület rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.

31. §[31] Ha a bizottság hatósági ügyben dönt, úgy a kizárási körülményekre az Ötv. 26. §-ának, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42-43. §-ának szabályai az irányadók.

32. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze, lehetőleg úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az írásbeli előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal korábban megkapják.

(2)[32] A bizottságok tagjaik sorából alelnököt választanak, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

(3) A bizottságok határozatképességéhez a bizottság tagjai legalább felének jelenléte szükséges, határozataikat szótöbbséggel hozzák.

(4) A bizottságok munkáját a bizottság elnöke vezeti, összefoglalja és szavazásra bocsátja a képviselők javaslatait és kimondja a bizottság határozatát, aláírja a tanácskozás jegyzőkönyvét.

(5) A bizottsági ülésről 3 példányban jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyv:

a) 1. és 2. sz. példányát át kell adni a jegyzőnek, irattározás és a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjéhez történő továbbítás érdekében;

b) a 3. sz. példánya a bizottság elnökénél marad.

(7) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait a szabályzatban meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki.

(8) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal látja el kérésüknek megfelelően.

(9) A képviselő-testület a bizottságok elnökeinek és tagjainak - külön rendeletben - tiszteletdíjat állapít meg.

33. §[33]

34. §[34]

35. §[35]

Polgármester

36. § (1) A választópolgárok által megválasztott polgármester főállásban látja el feladatát.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja az alpolgármestereket, vagy a tárgy szerinti tanácsnokot.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az ötv., más törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza.

(4) A polgármester feladata a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel és annak szerveivel kapcsolatban elsődlegesen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;

b) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, biztosítja a tanácskozás rendjének fenntartását;

c) tájékoztatja a képviselő-testületet a két ülés között tett intézkedéseiről;

d) fogadja az önkormányzat külföldi testvérvárosainak képviselőit;

e) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét, ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;

f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;

g) segíti a települési képviselők munkáját;

h) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését;

i) kapcsolatot tart a település társadalmi és lakossági önszerveződő szerveivel;

j) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

k)[36] fogadónapot tart minden szerdán 8 órától 12 óráig.

(5) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az ötv., valamint az 1994. évi LXIV. tv. (P. tv.) határozza meg.

(6) A polgármester feladatait, hatáskörét a szabályzat melléklete tartalmazza.

(7) A polgármester mellett gazdasági tanácsadó testület működik. A testület részt vesz a polgármester fontosabb döntéseinek előkészítésében.

(8) A polgármester illetményének emelésére, jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(9) A polgármester részére a saját gépjármű hivatalos célú használatáért üzemanyag költségátalány állapítható meg. A költségátalány mértékét a képviselő-testület állapítja meg a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján.

(10)[37] A polgármester vagyonnyilatkozatára a 37/A. § (13) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

Alpolgármesterek

37. § (1)[38] A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül legalább egy főállású vagy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal részt vesz.

(2)[39] A polgármester önálló feladatkört adhat az alpolgármestereknek.

(3)[40]

(4) Az alpolgármesterek ügyfélfogadási rendjét a polgármester állapítja meg.

(5)[41] Az alpolgármester(ek) vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó 37/A. § (13) bekezdés e) pontjában meghatározott szabályok érvényesek.

(6)[42] Az alpolgármesterek az alábbi esetekben nem helyettesíthetik a polgármestert:

a) a képviselő-testület által a polgármester hatáskörébe utalt ügyekben,

b) törvény által a polgármester hatáskörébe utalt ügyekben,

c) a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők felett gyakorolt egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása tekintetében.

(7)[43] Az Ötv. 33/A. § polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait az alpolgármesterekre is alkalmazni kell.

A települési képviselő

37/A. § (1) A települési képviselő az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, valamint a település egészéért vállalt felelősséggel végzi képviselői munkáját.

(2) A települési képviselőt az ötv. és az SZMSZ által szabályozott jogok illetik, illetve terhelik.

(3) A képviselő az önkormányzat alakuló ülésén, illetve megválasztását követő ülésen a polgármester előtt esküt (fogadalmat) tesz.

(4)[44]

(5) A képviselők fogadó óráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.

(6) A képviselő-testület a települési képviselőnek külön rendelettel tiszteletdíjat, természetbeni juttatást és költségtérítést állapíthat meg.

(7) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület az általa megjelölt ügyet tűzze napirendjére.

(8) A képviselő jogosult bármely bizottságba jelöltet ajánlani és a bizottság elnökére javaslatot tenni.

(9) A képviselő-testület, vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

(10) Igényelheti a Polgármesteri Hivataltól a képviselői munkájához szükséges feltétel biztosítását, a megfelelő operatív segítségnyújtást.

(11) A képviselőt a köztisztviselők minden munkanapon kötelesek soron kívül fogadni.

(12) A képviselő képviselői fórumot (beszámolót) szervezhet.

(13) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatok lefolytatásában;

b) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése;

c) kapcsolattartás a választópolgárokkal és a lakossági önszerveződő szervezeteivel;

d) személyes érintettség /ötv. 14. § (2)/ bejelentésére.

e)[45] A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

Tanácsnok

38. § (1) A képviselő-testület tanácsnokokat választ.

(2) A tanácsnokoknak előkészítő, véleményező szerepük van.

(3) A tanácsnokok a képviselő-testület, a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok felkérése alapján, illetve saját kezdeményezésre járnak el.

(4) A tanácsnokok folyamatosan informálják a képviselő-testületet tevékenységükről.

(5) A tanácsnokok tevékenységi köre kiterjed

- egészségügyi

- népjóléti, szociális

- gazdasági, szolgáltatási

- kommunális, városfejlesztési

- környezetvédelmi, mezőgazdasági

- kulturális, oktatási tevékenységgel összefüggő önkormányzati feladatkörök felügyeletére.

(6) A testület a tanácsnokok részére - külön rendeletben - tiszteletdíjat állapít meg.

Jegyző

39. § (1) A képviselő-testület az ötv. 36. § (1) bekezdése által szabályozott feltételek fennállása esetén határozatlan időre nevezi ki az önkormányzat jegyzőjét.

(2) A pályázati kiírásról és annak tartalmáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A jegyző az ötv. 36. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakon túlmenően:

a) a polgármester útmutatásának megfelelően gondoskodik a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítéséről, ill. az ágazatilag illetékes köztisztviselő által történő elkészítéséről;

b) állást foglal az előterjesztések jogszerűségéről;

c)[46] biztosítja, hogy a 177/2008. (VII. 1.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv és határozat megyei Közigazgatási Hivatal részére történő megküldése határidőben megtörténjen.

d) állást foglal a polgármester, az alpolgármesterek által feltett jogértelmezési kérdésekben;

e) javaslatot tesz a képviselő-testület döntéseinek esetleges felülvizsgálatára;

f) igény szerint tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről;

g) szervezi a képviselő-testület, a bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását, az ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését;

h) koordinálja a közigazgatás egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;

i)[47] minden hétfőn 9 órától 15 óráig ügyfélfogadást tart

j) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek folyamatos aktualizálásáról.

(4) A jegyző jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét a melléklet tartalmazza.

(5)[48] A képviselő testület az ötv. 36. § (1) bekezdése által szabályozott feltételek fennállása esetén a jegyző helyettesítésére határozatlan időre aljegyzőt nevez ki

A polgármesteri hivatal

40. § (1) A testület egységes hivatalt hoz létre.

A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv. A képviselő-testület önkormányzata éves költségvetésében határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A hivatal a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyeket készíti elő, az önkormányzati döntéseket hajtja végre, végzi a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Konkrét ügyben utasítást nem adhat a hivatalt irányító polgármesternek. A képviselő-testület ellenőrzése alatt tartja a hivatal ügyintézői tevékenységét, az állampolgárok ügyeinek kulturált intézését.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a Karcag Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak az önkormányzásból eredő feladatainak megvalósítása érdekében kötelesek közreműködni;

a) jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések eldöntéséhez a jegyző, vagy az általa kijelölt köztisztviselő ad tájékoztatást;

b) az előterjesztések (tájékoztatások, beszámolók, stb.) elkészítéséhez az ügykör szerinti iroda vezetője, vagy az általa esetenként kijelölt köztisztviselő működik közre;

c) az előterjesztések, testületi meghívók, levelek, kiadványok legépelését, fénymásolatok készítését a Jogi és Szervezési Iroda végzi;

d) a testületi ülés meghívójának (mellékleteivel együtt történő postázásához), az ülés forgatókönyvének elkészítéséhez a Jogi és Szervezési Iroda nyújt segítséget;

e) a testületi ülésről a Jogi és Szervezési Iroda készíti a jegyzőkönyvet.

41. § A hivatal irodákra és csoportokra tagozódik. Az irodákat irodavezetők, a csoportokat csoportvezetők vezetik.

42. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján külön rendelettel állapítja meg a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának részletes szabályait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét.

(2) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, valamint a belső (szervezeti egységek és köztisztviselők közötti) munkamegosztást.

43. § (1) A kiadmányozás rendjét a polgármester és a jegyző a hatáskörükbe tartozó ügyekben külön-külön szabályozza.

44. § A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint az érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

Társulások

44/A. §[49] (1) A Képviselő Testület egy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) Az önkormányzati főtanácsadó közszolgálati jogviszonyára a Ktv. 11/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

44/B. §[50] (1) A képviselő-testület az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2)[51] A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az ötv. 41-44. §-aiban, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv.-ben és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv.-ben foglalt rendelkezések szerint jár el.

(3)[52] A Képviselő Testület a többcélú kistérségi együttműködés hosszú távú biztosítására írásbeli megállapodással a jogszabályban megállapított statisztikai kistérségben többcélú kistérségi társulásban vehet részt

(4)[53] A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(5)[54] A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és település-fejlesztési tervek véleményeztetése.

IV. fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

Költségvetés

45. § (1) A testület költségvetését rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalását kétfordulós rendszerben végzi a testület.

46. § (1) Az első tárgyaláshoz - a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek a testület kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján - gazdasági koncepciót kell összeállítani, amelynek keretében:

- számításba kell venni a bevételi forrásokat, azok gazdaságos, célszerű megoldásait.

(2) Egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének a sorrendje. Be kell mutatni a testületnek a felmerült igényeket, ezek kielégítésének alternatíváit, változatait.

Egyes döntéseknél jelezze az elemzés a döntés több évre szóló hatásait.

47. § (1) A második fordulóban - közmeghallgatás után - a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(2)[55]

(3) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható feladatokat.

(4) A tervezet tartalmazza a költségvetési év bevételeit és kiadásait, az előre látható hitel-felvételeket, az olyan kötelezettségek vállalására utaló felhatalmazásokat, amelyek a költségvetési évet terhelik és a tartalékot.

48. § (1) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a testület elé.

(2) A zárszámadási rendelet tartalmát is a költségvetési törvény határozza meg.

Az önkormányzat vagyona

49. § (1) Az önkormányzat vagyonát külön rendeletben állapítja meg.

(2) A rendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát a vagyonrendelet mellékletében feltüntetett vagyontárgyak képezik.

(4)[56] Az önkormányzat forgalomképes (ún. vállalkozói vagyona) vagyontárgyait a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási és Kistérségi Irodája által vezetett külön nyilvántartás tartalmazza.

Ellenőrzés

49/A § (1) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező revizor útján biztosítja.

(2) Az önkormányzat intézményeinek pénzügyi ellenőrzését az ötv. 92. § által szabályozottakon túlmenően a revizorok útján is ellenőrzi.

(3) Az önkormányzat az általa nyújtott pénzügyi támogatás felhasználását a bizottsága és a hivatala útján ellenőrzi.

V. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

50. § (1) Helyi népszavazást a Tv. 47. § (1) bekezdésben felsoroltakon kívül kezdeményezheti a választópolgárok 20%-a (10 és 25% között lehet).

A kezdeményezés a polgármesternek nyújtható be.

(2)[57]

(3)[58]

51. § (1) Népi kezdeményezés útján a testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a testület hatáskörébe tartozik.

Ezt a választópolgárok 10%-a kezdeményezheti. (5-10% lehet)

A kezdeményezés a polgármesternek nyújtható be.

(2)[59]

52. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

(2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a "választási eljárásról" rendelkező módosított 1997. évi C. tv. XV.-XVI. fejezetében foglaltak az irányadók.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

53. § (1) A szabályzat kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A szabályzat mellékletei:

1. sz. A város főbb adatai, a választókerületek területi beosztása.

2. sz. A képviselők névsora, adatai.

3. sz. A képviselő-testület feladat- hatáskörét tartalmazó jegyzék.

4.[60]

5. sz. A bizottságok feladat- hatáskörét tartalmazó jegyzék.

6. sz. A polgármester feladat- hatáskörét tartalmazó jegyzék.

7. sz. A jegyző feladat- hatáskörét tartalmazó jegyzék.

(3) A szabályzat mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

K a r c a g, 1991. március 19.

Dr. Fazekas Sándor sk.

polgármester

Földvári Imréné dr. s.k.

jegyző

1. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

KARCAG VÁROS FŐBB ADATAI

A választókerületek területi beosztása

I. KARCAG VÁROS FŐBB ADATAI

Karcag város középfokú központi szerepkörű település. Három megye határán, Debrecen és Szolnok között félúton fekszik.

A megyében a legnagyobb határú település, a megye negyedik legnagyobb népességű városa. A Nagykunság természetes központja, vonzása Tiszafüredig terjed.

Határos Kisújszállás, Bucsa, Püspökladány, Nádudvar, Berekfürdő, Kunmadaras, Kunhegyes településekkel.

A város területe: 38.500 ha 7.598 m2

Ebből:

- belterület 1.297 ha 4179 m2

- külterület 36.858 ha 0100 m2

- zártkert 345 ha 3319 m2

A város lakóinak száma: 22.322 fő (2006. január 1-jei állapot)[61]

II. VÁLASZTÓKERÜLETEK TERÜLETI BEOSZTÁSA

2. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

Helyi képviselők[63]

a 2006. október 1-i önkormányzati képviselő választás alapján

I. Egyéni választókerületi képviselők

II. Kompenzációs listán mandátumot szerzett képviselők

3. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

A képviselő testület feladat- hatáskörét tartalmazó jegyzék (számítógépes leporelló külön tartalmazza)

4. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez[64]

5. sz. melléklet a 6/1991.(III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

A bizottságok feladat- és hatáskörét tartalmazó jegyzék

1. A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

1990. évi LXV. törvény 23. § (1)

A képviselő-testület határozata alapján a bizottság előterjesztéseket nyújt be, továbbá meghatározott előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújt hatók be.

2. A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő- testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját.

1990. évi LXV. törvény 27. §

Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő- testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

5.1. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez[65]

6. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

A Polgármester feladat-hatáskörét tartalmazó jegyzék (számítógépes leporelló külön tartalmazza)

7. sz. melléklet a 6/1991. (III. 19.) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének rendeletéhez

A Jegyző feladat-hatáskörét tartalmazó jegyzék (számítógépes leporelló külön tartalmazza)