23/1992. (VIII. 26.) NM-PM együttes rendelete

a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló - többször módosított - 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítjuk:

1. §

A R. 2. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"E rendelet alkalmazása szempontjából megváltozott munkaképességű az a munkaviszonyban, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban), bedolgozói munkaviszonyban, vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dolgozó, valamint az a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, aki:..."

2. §

A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról szóló módosított 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat jegyzője szervezi a rehabilitációs feladatok ellátását. Ennek során

a) ellátja a rehabilitációs bizottságok működtetésével kapcsolatos feladatokat;

b) időszakonként megvizsgálja az átmeneti járadékban és rendszeres szociális járadékban részesülők rehabilitációs foglalkoztatásának lehetőségét;

c) kedvezményezheti - munkáltatóknál foglalkoztatott vagy munkanélküli - megváltozott munkaképességű dolgozók átképző tanfolyamainak megszervezését, illetve a megyei munkaügyi központoknál az átképzések támogatását;

d) kijelöli a helyi rehabilitációs bizottság elnökét, illetve a helyi és - a R. 8. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - területi rehabilitációs bizottság tagjait."

3. §

A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A rehabilitációs feladatok ellátására a községben, városban, megyei jogú városban, valamint a fővárosi főjegyző által megállapított illetékességi területen a fővárosi kerületben legalább 3 fős helyi rehabilitációs bizottság, a megyében és a fővárosban területi rehabilitációs bizottság működik."

4. §

A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A területi rehabilitációs bizottság

a) ellenőrizheti - a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek kivételével - a munkáltatók rehabilitációs tevékenységét;

b) javaslatot tehet az egészségügyi és oktatási intézmények rehabilitációs tevékenységének javítására;

c) kedvezményezheti az olyan megváltozott munkaképességű dolgozó átmeneti járadékának megállapítását, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül nem éri el.

(2) Az átmeneti járadék megállapítását az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság engedélyezheti.

(3) A területi rehabilitációs bizottságot első ízben a megyei (fővárosi) tisztifőorvos hívja össze és gondoskodik a bizottság működésének tárgyi feltételeiről. A területi rehabilitációs bizottság tagjai közül vezetőt választ, aki a továbbiakban gondoskodik a bizottság összehívásáról és irányítja munkáját.

(4) A területi rehabilitációs bizottság tagjai

a) az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Megyei (Fővárosi) Igazgatósága;

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Megyei (Fővárosi) Intézete;

c) a Megyei (Fővárosi) Munkaügyi Központ által kijelölt egy-egy személy, továbbá

d) a településen székhellyel rendelkező munkáltató, valamint a településen működő egészségügyi és oktatási intézmény rehabilitációs tevékenységével összefüggő esetekben a települési önkormányzat jegyzője által kijelölt személy [22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 6. §].

(5) A területi rehabilitációs bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi munkában látják el."

5. §

A R. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló megváltozott munkaképességű dolgozót, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, akit rehabilitálása érdekében áthelyeznek, illetve betanításban vagy szakképzésben részesítenek, az áthelyezés, illetőleg a betanítás vagy szakképzés megkezdésének napjától - a 13-14. §-okban foglaltak szerint - keresetkiegészítésben kell részesíteni."

6. §

A R. 15. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Azt a megváltozott munkaképességű dolgozót, aki munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban, bedolgozói tagsági viszonyban áll, valamint azt a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló megváltozott munkaképességű szövetkezeti tagot, aki a 13. § alapján keresetkiegészítésre nem jogosult, átmeneti keresetkiegészítésben kell részesíteni, ha: ..."

7. §

A R. 20. §-ának (1) bekezdése az alábbi d) ponttal egészül ki:

(Átmeneti járadékban az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az jogosult, aki:)

"d) munkanélküli ellátásban, keresetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül."

8. §

A R. 22. §-ának (1) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:

(Annak a nem rehabilitálható megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, a 19. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani, ha:)

"c) munkanélküli ellátásban keresetkiegészítésben, továbbá állandó özvegyi nyugdíjban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül."

9. §

A R. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rendszeres szociális járadék a munkaviszony, illetve a munkaviszony jellegű jogviszony megszűnését követő naptól jár."

10. §

(1) A R. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott adóalany, illetve a 4/1991. (II. 13.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó költségvetés alapján gazdálkodó szerv és a szociális foglalkoztató (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), ha:

a) nem foglalkoztat a 28. §-ban meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozót, illetve

b) a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya nem éri el a (2) bekezdésben meghatározott kötelező foglalkoztatási szintet."

(2) A R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kötelező foglalkoztatási szint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám 3%-a."

(3) A R. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló fejkvóta összege 2500 Ft/év."

11. §

A R. 27/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 14. § (1) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító tevékenységet folytató szervezetek, valamint a költségvetési szervek közül a szociális foglalkoztatók körében a dotáció mértéke a megváltozott munkaképességű dolgozók részére a tárgyévben elszámolt bruttó munkabér 45%-a."

12. §

A R. 27/B. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"27/B. § (1) A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek közül - a gazdálkodó szervezet kezdeményezése alapján - a pénzügyminiszter a népjóléti miniszter egyetértésével célszervezetnek jelöli ki azt a gazdálkodó szervezetet, ahol

a) a vállalkozó szervezet alapító okiratában rögzített a rehabilitációs foglalkoztatási cél;

b) a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám legalább 30 fő, illetve vállalják a létszám 6 hónapon belüli feltöltését;

c) a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 60%;

d) a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó egészségügyi ellátást biztosítja.

(2) A kijelölt célszervezetek dotációjának százalékos mértékét a pénzügyminiszter a népjóléti miniszter egyetértésével évente egyedileg állapítja meg úgy, hogy

a) a dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességűek éves átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett éves átlagbér szorzata alapján számított éves bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes minimálbért lehet figyelembe venni;

b) a dotáció éves összege nem haladhatja meg a célszervezet saját nettó árbevételét;

c) az egyedi megállapítást döntés előtt a Védett Szervezetek Országos Szövetsége véleményezi.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt kijelölt célszervezetnél az (1) bekezdés szerinti feltételeket, valamint dotációjuk megállapításánál a (2) bekezdés b) pontja előírásait 1994. január 1-jétől kell alkalmazni."

13. §

A R. 29. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást ráfordításként, a Rehabilitációs Alapból kapott, valamint a dotációt egyéb bevételként a gazdálkodó szervezetnek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény előírásai szerint, a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek pedig a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai alapján a különféle kiadások és befizetések, illetve az intézmények egyéb bevételei között kell elszámolnia.

(2) A rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást az Országos Takarékpénztárnál vezetett számla esetén az "548-262872 Adóelszámolási Iroda, Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla", nem az Országos Takarékpénztárnál vezetett számla esetén a "232-90605-6287 Adóelszámolási Iroda, Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla" javára kell befizetni a (3) bekezdésben foglaltak szerint. Az Adóelszámolási Iroda a befolyt összeget a negyedéves befizetést követően a Rehabilitációs Alap javára utalja át."

14. §

(1) Ez a rendelet - a 27/B. § kivételével - 1992. szeptember 1. napján, a 27/B. § 1993. január 1. napján lép hatályba.

(2) A R. és e rendelet szerinti dotációt, valamint rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulást 1992. január 1-jétől kell elszámolni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja, a 7. § (2) bekezdése, a 20. § (3) bekezdése és a 27/A. § (4) bekezdése, valamint az 1. § (2) bekezdéséből az "Mt. V. 99. § (2) bekezdésének c) pontja" szövegrész, a 7. § (1) bekezdésének c) pontjából az "és a korábbi munkáltató újbóli alkalmazási kötelezettsége a Munka Törvénykönyve 19. § (1) bekezdése alapján nem állapítható meg" szövegrész, a 21. § (1) bekezdésének d) pontjából és a 24. § (1) bekezdésének c) pontjából a "vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön" szövegrészek.

(4) A R. 1. § (2) bekezdésében a "(szövetkezeti tagsági viszonyban)" szövegrész, helyébe a "valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban", az 1. § (3) bekezdésében a "tanácsadási szervek" szövegrész helyébe a "rehabilitációs bizottságok", az 1. § (4) bekezdésében a "tanácsi szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs bizottság", az 1. § (5) bekezdésében a "foglalkoztatását sem a munkáltató, sem a tanácsi szerv nem tudja megoldani" szövegrész helyébe a "foglalkoztatása nem oldható meg", a 2. § (2) bekezdésének a) pontjában a "másodállásban és mellékfoglalkozásban" szövegrész helyébe a "további munkaviszonyban", a 11. § (2) bekezdéséből a "magánmunkáltatóval" szövegrész helyébe a "30 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval", a 11. § (2) bekezdésének d) pontjában a "tanács végrehajtó bizottságának munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "rehabilitációs bizottság", a 19. § (1) bekezdésében a "köteles" szövegrész helyébe a "tud", a mellékletben a "(tanácsi)" szövegrész helyébe a "rehabilitációs bizottsági" szövegrészek lépnek.

(5) A R. 14. § (1) bekezdésének a) pontjában, a 15. § (3) bekezdésében, a 16. § (3) bekezdésében, valamint a 17. § (3) bekezdésében a nyugdíjjárulék alatt az egészségbiztosítási járulékot, továbbá a munkavállalói hozzájárulást is érteni kell.

Dr. Pusztai Erzsébet s. k.,

népjóléti minisztériumi politikai államtitkár

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter