4/1991. (II. 13.) PM rendelet

a költségvetési szervek költségvetésének végrehajtásáról

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 22. §-ának (2) bekezdésében (a továbbiakban: költségvetési törvény), az Állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 18. §-ának b) pontjában, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a központi költségvetési szervekre,

b) a helyi önkormányzati költségvetési szervekre,

c) a Társadalombiztosítási Alap kezelőjére,

d) az elkülönített állami pénzalapokra

(a továbbiakban: költségvetési szervek).

Általános rendelkezések

2. §

(1) A költségvetési szervek gazdálkodási jogkörük szerint:

a) önálló költségvetési szervek,

b) részben önálló költségvetési szervek.

(2) A költségvetési szervek alaptevékenységük érdekeltsége szerint:

a) maradványérdekeltségi,

b) eredményérdekeltségi

rendszerbe sorolhatók.

(3) A központi költségvetési szervek érdekeltségi rendszerüket a pénzügyminiszter hozzájárulásával változtathatják meg.

Az önálló és a részben önálló költségvetési szerv

3. §

(1) Önálló költségvetési szerv

a) az, amely az állami költségvetésben fejezetet alkot, illetve az, amely az éves költségvetésről szóló törvény alapján fejezeti jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik (a továbbiakban: fejezet),

b) az a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, melyet a fejezet annak besorol,

c) a polgármesteri hivatal, a körjegyzőség, az intézményt irányító társulás, a hatósági igazgatási társulás, valamint

d) a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó azon költségvetési szerv, melyet a helyi önkormányzat annak sorol be,

e) a Társadalombiztosítási Alap kezelője és a felügyelete alá tartozó azon költségvetési szervek, melyet az Alap kezelője annak besorol.

(2) A felügyeleti szervnek azt a költségvetési szervet kell részben önálló költségvetési szervnek besorolnia, amely gazdasági-pénzügyi feladatait nem képes önállóan ellátni.

(3) A felügyeleti szerv a részben önálló költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg kijelöli azt az önálló költségvetési szervet is, amely a részben önálló költségvetési szerv meghatározott gazdasági és pénzügyi feladatait ellátja.

(4) Az önálló költségvetési szervnek kell ellátnia a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a munkaerőgazdálkodással, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.

(5) A részben önálló költségvetési szerv a tervezésben, a költségvetési beszámolásban és a könyvviteli elszámolásokban az önálló költségvetési szerv útján és e szerv által meghatározott módon vesz részt.

Maradványérdekeltségi rendszer

4. §

(1) A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szerv alaptevékenységén kívül üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) is végezhet. Mind a maradványérdekeltségű alaptevékenységet, mind a vállalkozási tevékenységet részletesen, a szakfeladat megjelölésével - a felügyeleti szervvel egyetértésben - a szervezeti és működési szabályzatában köteles rögzíteni.

(2) A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szerv azon termelő- vagy szolgáltató alaptevékenységére, amelyet költségvetési, illetve társadalombiztosítási támogatásból végez maradványelszámolást kell alkalmazni, még akkor is, ha e feladatok ellátása során saját bevételre is szert tett.

(3) A maradványérdekeltségi rendszerbe besorolt költségvetési szerveknek vállalkozási tevékenységük bevételi előírását (bevételét) és elszámolt önköltségét (kiadását) a tevékenység jellegének megfelelő - a Központi Statisztikai Hivatal Egységes Ágazati Osztályozási Rendjére épülő - külön szakfeladatokon kell kimutatniuk.

Az eredményérdekeltségi rendszer

5. §

(1) Eredményérdekeltségi rendszerbe az a költségvetési szerv sorolható, amely alaptevékenységét üzletszerűen, ellenérték fejében, termelő- vagy szolgáltató tevékenységként végzi, ideértve a kizárólag díj (térítés) ellenében ellátott hatósági feladatokat is.

(2) Az eredményérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szerv maradványérdekeltségű tevékenységet is végezhet, amelyet szervezeti és működési szabályzatában köteles rögzíteni és a tevékenység jellegének megfelelő külön szakfeladaton kimutatni.

(3) Az eredményérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szerv azon maradványérdekeltségű termelő- vagy szolgáltató tevékenységére, amelyet költségvetési támogatásból végez, a maradványelszámolást kell alkalmaznia, még akkor is, ha e tevékenység ellátása során saját bevételre is szert tett.

Az állami költségvetés szerkezeti rendje

6. §

(1) A költségvetési szervek az állami költségvetés szerkezeti rendje, továbbá a pénzügyi és számviteli előírások, valamint a nemzetgazdasági információs rendszer előírásai szerint részletezik előirányzataikat, valamint azok teljesítését.

(2) A rovat- és tételrend az államháztartás bevételeit és kiadásait nemek, illetőleg jogcímek szerint részletezi. A szakfeladatrend az egymásról elkülöníthető szakmai feladatokra (szakfeladatokra) jutó tényleges ráfordítások (kiadások) és bevételi előírások (bevételek) kimutatására szolgál.

(3) Az állami költségvetés rovat- és tételrendjét, valamint a szakfeladatrendet e rendelet melléklete tartalmazza. A mellékletet a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

(4) Az önálló költségvetési szerv költségvetése, illetve beszámolója magában foglalja a saját és a gazdálkodási jogkörébe utalt önálló és részben önálló költségvetési szerv bevételeit és kiadásait, továbbá azok teljesítési adatait.

Az éves költségvetési tervezés

7. §

(1) A fejezet a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek és alapoknak a tevékenységére és feladataira a költségvetési törvényben meghatározottak, illetve a Pénzügyminisztérium által kiadott éves tervezési tájékoztatók előírásaira figyelemmel költségvetési javaslatot készít.

(2) Az önálló költségvetési szerv költségvetését a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően - a jogszabályok előírásai szerint - a felügyeleti szerve hagyja jóvá.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szervek költségvetésének összeállítására és jóváhagyására a helyi önkormányzat előírásokat adhat.

(4) A fejezet a költségvetéseket az ellenőrzést követően feldolgozás végett - a költségvetés szerkezeti rendje alapján az információs rendszerhez igazodóan - a Pénzügyi Számítástechnikai Intézetnek (a továbbiakban: PSZTI) adja át.

(5)[1]

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szervek költségvetését a Területi Államháztartási és Közigazgatási Informatikai Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) részére kell megküldeni, melyet a TÁKISZ továbbít a PSZTI-nek.

A pénzellátás

8. §

(1) A 3. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában megjelölt költségvetési szervek pénzellátásáról a felügyeleti szerv gondoskodik. A költségvetési támogatást és a társadalombiztosítás egészségügyi támogatását a felügyeleti szerv útján a számlavezető pénzintézet folyósítja. A társadalombiztosítás egészségügyi támogatásának folyósítása - az érdekeltek külön megállapodása alapján - ettől eltérő is lehet.

(2) Az önálló költségvetési szerv gondoskodik a bankszámlával rendelkező részben önálló költségvetési szerve pénzellátásáról.

(3) A helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv költségvetési elszámolási számláját az önkormányzat által saját számlavezetőjének választott pénzintézetnél köteles megnyitni és vezetni.

(4) Az önálló központi költségvetési szerv szabad pénzeszközét a számlavezető pénzintézeténél tartós betétként elhelyezheti.

9. §

(1) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező részben önálló költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlával rendelkező költségvetési szervtől kaphat ellátmányt. Az ellátmány elszámolásának időpontját a két szervnek megállapodásban kell rögzítenie.

(2) A költségvetési elszámolási számlával nem rendelkező részben önálló költségvetési szerv, valamint az az önálló költségvetési szerv, amelynek költségvetési elszámolási számláját nem a székhelyén, telephelyén levő pénzintézet vezeti, a helyi postahivatalnál pénzforgalmi betétkönyvet nyithat.

10. §

(1) A fejezetek költségvetési számlája kizárólag pénzellátási feladatok lebonyolítására szolgál. E számlán kezelt pénzeszköz gazdálkodásra, tartós betétképzésre, értékpapír vásárlására nem használható fel.

(2) Kiadásainak teljesítésére a költségvetési szerv - teljes körű könyvviteli elszámolás mellett - a költségvetési elszámolási számlájára vagy a házipénztárába befolyt valamennyi bevételét felhasználhatja. A házipénztárba befolyó bevételekről és az ezek terhére közvetlenül kifizetett kiadásokról - a Magyar Nemzeti Bank által kiadott pénzforgalmi jelölőadatok számrendszerét alkalmazva, a bank előírásai szerint - tájékoztatnia kell a költségvetési elszámolási számlát vezető pénzintézetet.

A bér- és munkaerő-gazdálkodás pénzügyi szabályai

11. §

(1) A bér- és munkaerő-gazdálkodás - a költségvetési szerv feladatainak megoldásához szükséges létszámú dolgozó foglalkoztatásával közvetlenül összefüggő összes tevékenység - kiterjed a létszámnak, szakmai és foglalkoztatási forma szerinti összetételének, valamint a béralapnak a megtervezésére, a foglalkoztatásra és a béralap felhasználására, továbbá a bér- és munkaerő-gazdálkodásról esedékes beszámolásra.

(2) A tervezés rendje szerint jóváhagyott éves béralap magában foglalja a feladat ellátásához szükséges teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatott nyugdíjasok, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak (megbízás), az alkalmi munkavállalók bérelőirányzatát, a jutalmazásra, premizálásra szolgáló összegeket. Tartalmazza továbbá a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítők illetményét, valamint a vezénylési pótlékot is.

Az állóeszköz-gazdálkodás

12. §

Az állóeszköz-gazdálkodás keretébe tartozik:

a) a már meglevő állóeszközök rendeltetésszerű és hatékony használata,

b) az állóeszközök fenntartása:

- a költségvetési szerv kezelésében (használatában) levő, vagy az általa bérelt állóeszközök folyamatos működtetését biztosító karbantartása,

- a felügyeleti szerv saját kezelésű állóeszközeinek és az illetékességi körébe tartozó költségvetési szervek kezelésében (használatában) levő állóeszközöknek a hosszabb időszakonként ismétlődő, számottevő ráfordítást igénylő felújítása,

c) a beruházás (az elhasználódott állóeszközök pótlása, valamint az állóeszköz-állomány bővítése).

Az állóeszközfelújítás

13. §

(1) A fejezetek és a helyi önkormányzatok a felügyeletük alá tartozó önálló költségvetési szerveket feljogosíthatják az állóeszközfelújítási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra.

(2) A felügyeleti szerv, illetve a helyi önkormányzat gazdálkodását ellátó szerv által központilag kezelt állóeszközfelújítási előirányzat felhasználásakor e szervek előirányzatát csökkenteni, az állóeszközfelújítási pénzeszközökkel önállóan nem gazdálkodó költségvetési szerv előirányzatát azonos összeggel növelni kell.

A beruházás

14. §

(1) A beruházási tevékenység forrásai: a költségvetési (beruházási) juttatás, az elkülönített állami pénzalapok, a költségvetési szerv saját forrása.

(2) A költségvetési juttatásból, valamint a vegyes - költségvetési juttatásból és más - forrásból megvalósított beruházások pénzügyi lebonyolítását a 9/1987. (III. 19.) PM rendeletben meghatározott pénzintézet végzi.

(3) A költségvetési szerv a saját forrás terhére megvalósított beruházásainak pénzügyi lebonyolítását a költségvetési elszámolási számláján köteles végezni.

15. §

(1) A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szervnél a beruházás saját forrása lehet

a) a költségvetési előirányzat,

b) a jóváhagyott pénzmaradvány,

c) az átvett pénzeszköz,

d) a vállalkozási tevékenységet is folytató szerv érdekeltségi alapja.

(2) Az eredményérdekeltségi rendszerbe sorolt költségvetési szervnél a beruházás saját forrása

a) az érdekeltségi alap,

b) az átvett pénzeszköz,

c) a beruházási hitel,

d) ha maradványérdekeltségű tevékenységet is végez, akkor a maradványérdekeltségű tevékenységgel kapcsolatban a költségvetési előirányzat és a jóváhagyott pénzmaradvány.

(3) A költségvetési szervek szabadon dönthetnek a beruházási célú felhasználások nagyságáról, ha azok működtetéséről többlettámogatás nélkül gondoskodni tudnak.

A pénzgazdálkodás

16. §

(1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását) szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen követelést előírni - a költségvetési törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) a hatáskörébe tartozik.

(2) A kötelezettségvállalás, illetőleg a követelés előírása - a költségvetési törvényben meghatározott kivétellel -a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után és csak írásban történhet.

(3) A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet.

17. §

(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni és igazolni (továbbiakban: érvényesíteni) kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e.

(2) Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott dolgozó végezhet.

(3) Az érvényesítésnek - az "érvényesítve" megjelölésen kívül - tartalmaznia kell a megállapított összeget is. Az érvényesítés előtt - szükség esetén - szakértő véleményét is kell kérni.

18. §

(1) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) - a költségvetési törvényben meghatározott kivétellel - az önálló költségvetési szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni:

a) a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,

b) az "utalvány" szót,

c) a költségvetési évet és az elszámolás módját,

d) a befizetőnek és a kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának a számát,

e) a fizetés időpontját és módját,

f) a megterhelendő bankszámla számát és megnevezését,

g) a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyző aláírását.

(4) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) - a (3) bekezdésben meghatározottak közül - az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

(5) Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból - szabályszerűen kiállított számla alapján - befolyó bevétel beszedését.

19. §

(1) Az utalvány ellenjegyzésére - a költségvetési törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetőleg az általa kijelölt személy jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerint ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt - ha nem ért vele egyet - "az ellenjegyzés utasításra történt" záradékkal kell ellátnia, s erről a pénzellátást végző költségvetési szervet nyolc napon belül értesítenie kell.

(3) A pénzellátást végző költségvetési szerv a (2) bekezdés szerinti jelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a felügyeleti szervvel együtt megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

20. §

(1) A kötelezettségvállaló és az utalványozó, illetőleg az ellenjegyző és az érvényesítő azonos személy is lehet.

(2) Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy a maga javára látná el.

A reprezentáció

21. §

(1) Reprezentációnak minősül:

a) a hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon, kongresszusokon, konferenciákon, ankétokon, szimpóziumokon ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, illetőleg az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke,

b) a vásárolt, vagy a saját előállítású tárgy (termék, vagy szolgáltatás) ellenérték nélküli átadása (ajándékozás),

c) a nemzeti ünnepekhez, évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.).

(2) A reprezentáció címén elszámolható költségek magukban foglalják az általános forgalmi adó összegét is.

(3) A költségvetési szervek költségvetésében reprezentációs előirányzat a munkaügyi szabályzatban, vagy kollektív szerződésben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban rögzített módon tervezhető.

A költségvetési szervek biztosítási szerződéseiről és kárainak rendezéséről

22. §

(1) A költségvetési szerv vagyontárgyaira - központi költségvetési szerv az épületek és építmények kivételével - biztosítási szerződést köthet.

(2) A költségvetési szerv a biztosítási díjakat a költségvetési előirányzata, pénzmaradványa terhére köteles elszámolni.

(3) A biztosítási szerződés alapján kapott kártérítéseket a költségvetési szervnek egyéb bevételei között kell elszámolnia.

A pénzmaradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása

23. §

(1) Pénzmaradvány a maradványérdekeltségű tevékenységek után képződik.

(2) Az önálló költségvetési szerv a pénzmaradványát az éves beszámoló készítésekor megállapítja, melynek keretében külön meghatározza az elmaradt feladatokra jutó pénzmaradványt.

(3) A fejezet a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát felülvizsgálja. A fejezet összesített pénzmaradványát a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá, ide értve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is.

(4) A pénzmaradványt csökkentő tételeket az önálló költségvetési szervnek a felügyeleti szerv, a fejezetnek az állami forgóalap erre a célra kijelölt számlájára kell befizetnie.

(5) A felügyeleti szerv által jóváhagyott pénzmaradványát a felhasználásig az önálló költségvetési szerv könyvvitelében tartalékként mutatja ki.

(6) A központi költségvetési szerveknél pénzmaradvány bérmegtakarításból származó része a béralapba tartozó tételeken túlmenően dologi kiadásokra, az állóeszközfelújítási előirányzatok kiegészítésére fordítható. A pénzmaradvány további része bérkifizetésre, személyi ösztönzésre nem fordítható. A pénzmaradvány terhére olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár, nem vállalható.

(7) A 3. § (1) bekezdés c)-d) pontjában megjelölt költségvetési szervek pénzmaradványának jóváhagyására és felhasználására az önkormányzat rendelkezései az irányadók.

Vállalkozási tevékenységből származó eredmény megállapítása, módosítása, elszámolása, a nyereségadó alapja

24. §

A vállalkozási tevékenység bevételi előírásaként (bevételeként) csak az elvégzett tevékenységről, szolgáltatásról, termékértékesítésről szóló igazolás (szállítólevél, jegyzőkönyv, átvételi elismervény) alapján kiállított számlával bizonylatolt ár- és díjbevétel számolható el. Az előlegként folyósított összeg nem bevételi előírás, azt a megrendelő nevén vezetett számla javára kell elszámolni.

25. §

(1) A vállalkozási tevékenység adóalapjának kiszámítására, valamint az adó mértékére és az adókedvezményekre a VA előírásai az irányadóak.

(2) A teljesítési (üzemgazdasági) szemléletű kettős könyvvitelt vezetők az eredményt az értékesítés elszámolt bevételi előírása, valamint a költségek és ráfordítások különbözeteként állapítják meg.

(3) Az eredmény megállapítása során a költségek között a vállalkozási tevékenységgel összefüggő állóeszközök értékcsökkenési leírását el kell számolni. Ha az állóeszközt maradványérdekeltségű és vállalkozási tevékenységhez egyaránt igénybe veszik, az állóeszköz értékcsökkenési leírásának megosztási módját a számlarendben kell rögzíteni.

(4) Az értékcsökkenés leírásánál a költségvetési szervek számlakeretében előírt kulcsok alkalmazandók. A számlakeretben előírt kulcsok a VA 1-2. mellékletében foglaltak szerint növelhetők. Az értékcsökkenést a negyedév utolsó napján, a negyedév első napján meglevő állóeszközállomány bruttó értéke alapján kell kiszámítani és költségként könyvelni.

(5) A pénzforgalmi kettős könyvvitelt vezetők az eredményt a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kiadások és a vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás különbözeteként állapítják meg.

(6) Az évi eredményelszámolás során a vállalkozási tevékenységből származó eredményt nem csökkenti a maradványérdekeltségű tevékenységre fordított összeg.

(7) A vállalkozási nyereségadó alapja a (2)-(6) bekezdés szerint megállapított naptári évben elért eredmény pozitív összege.

Az alaptevékenységhez, illene a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó gazdálkodási szabályok

26. §

(1) Működési bevételek között vállalkozási tevékenység bevétele nem számolható el.

(2) A költségvetési szerveknél a maradványelszámolás körébe vonhatók az alábbi bevételek is:

a) a megsemmisült, selejtezett állóeszközök értékesítése,

b) a megsemmisült, selejtezett készletek, valamint hulladékok értékesítése,

c) a betétdíjas göngyölegek visszaváltásakor fizetett térítés,

d) a dolgozóra kirótt kártérítési kötelezettség,

e) kilépett dolgozók munkaruha és egyéb térítése,

f) a vállalkozó visszalépése miatti bánatpénz,

g) a kamat, kötbér, bírság, kártérítés,

h) az adók visszatérítéséből származó pénzösszeg,

i) a lakás- és telekforgalmazással kapcsolatos bevételek

- építési hozzájárulás, lakáshasználatbavételi díj,

- bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzéséért hozzájárulás,

- önkormányzati bérlakások eladásából származó bevétel,

- önkormányzatok tulajdonában lévő építési telkek értékesítéséből származó bevétel (ide nem értve az értékesítés céljára épített lakásokhoz kapcsolódó telekértékesítést),

j) a telekhasználati díj,

k) a tanács által alapított és a tanács felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítésből származó bevétel,

l) az önkormányzat által a vadászati jogért realizált bevétel.

(3) A vállalkozási tevékenységhez használt, megsemmisült, selejtezett állóeszközök értékesítéséből származó be-

vétel vállalkozási tevékenység bevételeként is elszámolható.

(4) A kizárólag vállalkozási tevékenységhez használt állóeszközt csak érdekeltségi alapból lehet beszerezni.

(5) A maradványérdekeltségű alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt használt állóeszközök beszerzésének fedezetét meg kell osztani a költségvetési pénzeszközök és az érdekeltségi alap között. A megosztásnál ugyanazt a módszert kell követni, amelyet a költségvetési szerv az értékcsökkenés megosztásánál számlarendjében rögzített.

(6) A költségvetési szerv behajthatatlan követeléseit csak a felügyeleti szerv engedélye alapján törölheti nyilvántartásaiból, más jogszabályok ettől eltérően is rendelkezhetnek.

Érdekeltségi alap képzése, felhasználása

27. §

(1) A vállalkozási tevékenység adózott eredményét érdekeltségi alapba kell helyezni. Az érdekeltségi alapot növeli:

a) más szervezetek érdekeltségi, illetve pénzalapjából, adózott eredményéből véglegesen átvett pénzeszköz, ideértve a költségvetési szervek által kötvényértékesítésből, beváltásból vagy esedékes törlesztésből származó összegeket, továbbá a részvénytulajdonból származó osztalékot,

b) az állóeszközök értékcsökkenési leírása,

c) külön rendelkezés alapján az érdekeltségi alapba helyezhető összegek.

(2) Az érdekeltségi alap felhasználható:

a) veszteség rendezésére, társaságban való részvétel esetén a társaság veszteségeinek rendezésére,

b) állammal szembeni kötelezettségek teljesítésére,

c) pénzintézettel szembeni kötelezettségek teljesítésére,

d) forgóalap feltöltésére,

e) jogi és magánszemélyekkel szemben érdekeltségi alapból fizetendő kötelezettségek rendezésére, ideértve a költségvetési szerv által kibocsátott kötvények beváltását, esedékes törlesztését,

f) szociális, kulturális, sport- és üdülési célt szolgáló létesítmények fenntartására, beleértve a közös létesítményeket is,

g) szabadalmak és gyártási eljárások vásárlására, újítási díjra,

h) a dolgozók lakásépítésének és vásárlásának támogatására,

i) a költségvetési szerv által meghatározott sorrend szerinti további kifizetésekre, így:

- közérdekű célú kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §-a), helyi önkormányzati költségvetési szerveknél alapítvány céljára (Ptk. 74/A-74/F. §-a),

- a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél gazdasági társaság létrehozására,

- állóeszközök nagyjavítására, fejlesztési célú kifizetésekre, rekonstrukciókra,

- a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók anyagi ösztönzésére,

- a költségvetési szerv magasabb vezetői állású dolgozójának premizálására,

- külföldi és belföldi tanulmányutak támogatására,

- tanfolyami költség-hozzájárulásra,

- működési előirányzatok kiegészítésére,

- fejlesztési célú kötvények vásárlására,

- szociális, kulturális, sport- és üdülési intézmények létrehozására és bővítésére, ha azok fenntartása az érdekeltségi alapból biztosítható,

- egyéb jogszabályokban meghatározott célokra, valamint a költségvetési szerv által meghatározott egyéb célokra.

(3) Az érdekeltségi alap más szervezeteknek átadható.

(4) Az érdekeltségi alap felhasználása sem közvetlen, sem közvetett költségvetési támogatási igénnyel nem járhat.

A kutatóhelyek gazdálkodása

28. §

(1) A kutatási feladatot ellátó költségvetési szervek (kutatóhelyek) a következők:

a) kutatóközpontok, kutatóintézetek, kutatólaboratóriumok, kutatócsoportok;

b) felsőoktatási intézmények és a felügyeleti szerv által kutatóhelyként nyilvántartott azon költségvetési szervek, amelyeknek a kutatás nem kizárólagos alapfeladata, vagy amelyek alapfeladatuk mellett kutatási tevékenységet is ellátnak.

(2) A kutatóhelyek tevékenységi körébe tartozik:

a) Kutatási és más ezzel összefüggően az alapító okiratban kijelölt alapfeladat ellátása:

- alapfeladat körébe tartozónak kell tekinteni azokat a feladatokat, amelyeket a kutatóhely szervezeti és működési szabályzatával összhangban a felügyeleti szerv megállapított, illetve amit jóváhagyott költségvetésén belül a kutatóhely vezetője saját hatáskörében kijelölt;

- a felügyeleti szerv jogszabályban, vagy egyedi intézkedéssel az alapfeladat körébe utalhat kutatást irányító, koordináló szervezet (pl. minisztérium, programiroda) által kezdeményezett munkákat;

- a kutatóhelyi alapfeladat teljesítéséhez más költségvetési kutatóhely munkájának igénybevétele az utóbbi kutatóhelyeknél - amennyiben ugyanahhoz a felügyeleti szervhez tartoznak - ugyancsak alaptevékenységnek tekintendő.

b) Az alapfeladaton kívüli kutatási és más ezzel összefüggő tevékenység:

- az a tevékenység, amelyet a kutatóhely az e rendelet szerint szabályozott és más (oktatási, egészségügyi) alapfeladat teljesítésén túlmenően végez;

- a kutatóhely által vállalt alapfeladaton kívüli tevékenység teljesítéséhez más költségvetési kutatóhely bevonása az utóbbi kutatóhely szempontjából ugyancsak alapfeladaton kívüli tevékenység;

c) A kutatási eredmények (szerzői jogi védelem alá eső munkák, szolgálati találmányok, szabadalmak, know-how ismeretek stb.) vállalkozásszerűen történő hasznosítása.

29. §

(1) Állami megbízásnak minősül meghatározott kutatási feladatra a felelős minisztérium, országos hatáskörű szerv, vagy felhatalmazása alapján más, kutatást irányító, illetve koordináló szervezet (a továbbiakban: megbízó) által adott kutatási megbízás.

(2) A megbízott kutatóhely a kutatás végzésébe - a vállalt kötelezettségből adódó felelősség fenntartásával, további megbízás alapján - más kutatóhelyet is bevonhat. E megbízás is - költségvetési kutatóhely vonatkozásában - állami megbízónak minősül.

(3) Az állami megbízásnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő kutatási feladat (részfeladat) megnevezését, tartalmát és annak az országos, illetve minisztérium szintű kutatási feladatnak megnevezését jelét, amelybe ez a tevékenység tartozik,

b) a megbízó által jóváhagyott összeget, ideértve a feladat megoldásához szükséges bér- és bérjellegű, dologi (külön kiemelve a külföldi utazásra előirányzott összeget), maradványérdekeltségű megbízásnál a beruházási részösszegeket, továbbá eredményérdekeltségű megbízásnál a kalkulálható nyereség mértékét, valamint a folyósítás éves ütemezését,

c) a megbízó azon szempontjait, amelyek alapján a feladat teljesítését értékeli, valamint az elszámolásra (eredmény- vagy maradványérdekeltség) vonatkozó előírásait,

d) azoknak a kutatóhelyeknek a megnevezését, amelyeket a feladat elvégzésébe kötelezően be kell vonni,

e) a maradványérdekeltségű kutatási feladat teljesítéséhez beszerzett állóeszközök további felhasználásának módjára vonatkozó megállapodást,

f) a megbízó rendelkezését a kutatási eredmény hasznosításának módjáról,

g) a megbízó rendelkezését a pénz kezelőjének (kutatóhely, kutató) megnevezéséről, amennyiben az személy által benyújtott és személyre szólóan elnyert pályázat (megbízás).

(4) Az állami megbízás keretében végzett kutatásokra a kutatóhely éves költségvetése és/vagy a központosítottan kezelt pénzeszköz (a továbbiakban: központi forrás) használható fel. A kutatóhely költségvetése terhére teljesítendő állami megbízásból a felügyeleti szerv az előirányzatokat a feladathoz kötötten hagyja jóvá.

(5) Központi forrás:

a) a Központi Műszaki Fejlesztési Alap,

b) az Országos Tudományos Kutatási Alap (a továbbiakban: OTKA),

c) a kutatóhelyeket felügyelő minisztériumok, országos hatáskörű szervek tárcakutatási alapja (a továbbiakban: TKA),

d) a minisztériumok, országos hatáskörű szervek tartalékként kezelt (központosított) éves költségvetési előirányzata,

e) a minisztériumok, országos hatáskörű szervek beruházási előirányzata,

f) egyéb, jogszabály szerint igénybe vehető elkülönített állami pénzalap.

(6) A központi forrás pénzeszközeinek odaítélése kijelölés vagy pályázat útján történik. A benyújtott pályázathoz a központi forrásra vonatkozó előírások szerint részletes indokolást és költségtervet kell készíteni. A költségtervnek tartalmaznia kell a pályázat teljes összegét a (3) bekezdés b) pontja szerinti részletezésben.

(7) A kutatási feladat (részfeladat, téma) teljesítésekor, illetve a megbízásban megjelölt határidő (részhatáridő) lejártakor a kutatóhely jelentést készít a megbízó részére. A pénzügyi rendezés, a tudományos eredmény értékelése, és a pénzügyi előirányzat, illetve a teljesítés alapján - az általános szabályok figyelembevételével - történik.

(8) A pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását a megbízó ellenőrizheti.

30. §

(1) A kutatóhely alapfeladaton kívüli tevékenységet - amennyiben azt nem állami megbízásként végzi - megbízóval kötött írásbeli szerződéssel vállalhat. A kutatóhely szerződést a következő feltételek együttes fennállása esetén köthet, ha a tevékenység

a) jellege megfelel a kutatóhely szervezeti és működési szabályzatában rögzített kutatási-fejlesztési tevékenység és egyéb alapfeladatok szakirányának, segíti azok színvonalasabb ellátását,

b) nem akadályozza az alapfeladat megfelelő ellátását,

c) konkrét célját a megbízó meghatározta, az gazdasági (tudományos) érdeket szolgál és eredménye gazdasági (tudományos) hasznot ígér,

d) személyi és tárgyi feltételei a kutatóhelyen belül vagy az együttműködő kutatóhelyeken rendelkezésre állnak, illetve arra a szerződés összege fedezetet nyújt, vagy ezeket a megbízó rendelkezésre bocsátja.

(2) A kutatóhely felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) e megbízások vállalását szüneteltetheti, ha azok akadályozzák az (1) bekezdésben foglaltak betartását. E korlátozásokat a kutatóhely vezetőjének is alkalmaznia kell egyes szervezeti egységek, vagy dolgozók esetében.

(3) A megbízás teljesítése során kidolgozott találmány szolgálati találmánynak minősül. A találmánnyal kapcsolatos szabadalmi jogokat a kutatóhely és a megrendelő közötti szerződésben kell rögzíteni.

(4) A kutatóhely a szerződésben kikötheti, hogy a kutatási eredmény alkalmazásából származó és kimutatható gazdasági haszonból meghatározott mértékben részesedik. Közös érdekeltségű munkáknál a költségek (a bér kivételével) forrása az eredmény realizálásáig - megállapodás szerint - a kutatóhely érdekeltségi alapja, illetve a megbízó előlege.

31. §

(1) A kutatóhely alapfeladatának és alapfeladaton kívüli tevékenységének várható bevételi és kiadási előirányzatait költségvetésében megtervezi, kivéve a felügyeleti szervnél tartalékolt (központosított), valamint más fejezetnél vagy az OTKA-ban előirányzott összeget.

(2) A központi forrás költségvetési előirányzatai a megállapodástól eltérően nem használhatók fel.

(3) Költségvetési előirányzaton (támogatáson) kívüli forrást terhelő munkák vállalása, illetve a vállalás teljesítése során létrehozott kapacitások fenntartása sem a tárgyévben, sem a következő években költségvetési többletigénnyel nem járhat.

32. §

(1) A felügyeleti, illetve más finanszírozó szerv

a) az alapfeladat pénzellátását intézmény és/vagy feladatfinanszírozási rendszerben végzi,

b) az alapfeladaton kívüli tevékenységeknél a feladathoz kapcsoltan a szerződés szerinti összeget utalja át,

c) a kutatási eredmény átvételéért díjazást fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megbízó jogosult a pénz kezelőjének (kutatóhely, kutató) megválasztására.

(3) Intézményfinanszírozást lehet érvényesíteni akkor, ha a feladat pontos célja, eredménye (kimenetele) előre nem határozható meg, és a kutatómunka csak tágabb időhatárok között szakaszolható.

(4) Feladatfinanszírozást lehet érvényesíteni akkor, ha a feladat kijelölhető és esetenként a cél, a várható eredmény meghatározható és a végrehajtás folyamatában körülhatárolható. A feladat végrehajtása szakaszokra bontható, előre meghatározott ütem szerint szakmailag értékelhető.

33. §

(1) Az állami megbízás keretében végzett kutatások érdekeltségi rendje lehet maradvány-, illetve eredményérdekeltségű.

(2) Eredményérdekeltségi rendszerben láthatja el az alapfeladathoz tartozó megbízások közül a közvetlen gazdasági célú (műszaki, gazdasági eredmény elérésére irányuló, termeléssel összefüggő) feladatokat, valamint az alapfeladaton kívüli megbízásokat.

(3) A több évre szóló eredményérdekeltségű állami megbízások éves eredményének megállapítása történhet értékelhető részteljesítésnél a megbízás, illetve a megállapodás szerinti elszámolással (részszámlázással), ide értve a feladatra engedélyezett teljes nyereség arányos részének elszámolását, illetve szakmai értékelés és minősítés nélküli részteljesítésnél a megbízásban előzetesen rögzített nyereség 50%-ának elszámolásával.

(4) Az eredményérdekeltségű feladatoknál költségként kell elszámolni a feladatot terhelő összes közvetlen és általános költséget, beleértve a következőket is:

a) a személyi célú kifizetéseket és a társadalombiztosítási járulék összegét,

b) a felügyeleti szerv által előírt befizetési kötelezettséget, amelynek mértéke az árbevétel 9%-át nem haladhatja meg. A befizetést az TKA javára kell teljesíteni.

(5) A költségként való elszámolási és befizetési kötelezettség nem terjed ki a felügyeleti szerv által meghatározott, költségvetésből, az OTKA-ból származó árbevételekre, valamint a saját kivitelezésű beruházások elszámolására.

(6) Ha egyes feladatok teljesítésében alvállalkozó is részt vesz a kutatóhelynél, árbevételnek csak a saját teljesítmény (alvállalkozói számlaérték nélküli) ellenértéket kell tekinteni.

(7) Közös érdekeltségű munkák átvett (adózott) eredményét a kutatóhely érdekeltségi alapjába kell helyezni.

(8) Maradványérdekeltségű megbízás esetén a kutatóhely szerződésben megállapodhat arról, hogy a feladat teljesítéséhez szükséges állóeszközbeszerzés az árbevétel terhére történik.

34. §

(1) A kutatóhely az alapfeladaton kívüli és a központi műszaki fejlesztési alap igénybevételével végzett feladatainál az állományba tartozó többletmunkájának elismerésére szolgáló fedezetet - eredményérdekeltségű állami megbízás esetén a megbízóval kötött megállapodás szerinti mértékben - a költségek között elszámolhatja. A feladatok végrehajtásában közvetlenül részt vevők anyagi elismerése határozott időszakra szóló alapbéremelés vagy megbízási díj, a közvetetten részt vevőké jutalom formájában történhet.

(2) A határozott időszakra szóló alapbéremelés és a jutalom munkaviszonyból származó személyi jövedelemnek minősül. Az alapbéremelés és a jutalom után a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot kell fizetni, beszámít az átlagkeresetbe és a társadalombiztosítási ellátások alapjába. A megbízási díj kifizetésére a kutatóhely és a dolgozók között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor, amely nem munkaviszonyból származó jövedelem. Az OTKA terhére - megbízási szerződés alapján - megbízási díj formájában kell a személyi díjazást kifizetni, kivéve ha a munkavállalót az OTKA kutatás elvégzése céljából foglalkoztatják és ezért részére munkabért fizetnek, illetve határozott időre szóló alapbéremelésben részesül.

(3) A kutatóhely a közös érdekeltségű munkából származó és a haszonrészesedésként elszámolt összegből megbízási díjat fizethet. Megbízási díjban a kutatóhely, valamint más - az eredményt realizáló - szervezet dolgozói közül azok részesíthetők, akik közvetlenül részt vettek és eredményesen közreműködtek az eredmény létrehozásában. Kifizetésre csak a kutatóhely és a dolgozó között előzetesen kötött külön megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor.

(4) Maradványérdekeltségű állami megbízás teljesítésekor az elért teljesítmények a megbízó állásfoglalása szerint a bevétel terhére jutalmazhatók. Utólagos elismerés (jutalmazás) az OTKA-ból, illetve a TKA-ból is történhet. Ezzel az összeggel a kutatóhely béralap előirányzatát növelni kell, amely azonban költségvetési támogatási többlettel nem járhat.

35. §

(1) A felügyeleti szerv kutatási alapjának forrása:

a) a kutatóhelyek 33. § (4) bekezdés b) pontja szerinti befizetései,

b) a felügyeleti szervnél központilag kezelt költségvetési támogatás tudományos kutatásokra elkülönített része,

c) egyéb, kutatásra fordítható pénzeszközök (más tárcák, intézmények által átadott összegek, intézményi érdekeltségi alapok, műszaki fejlesztési alap stb.)

d) a felügyeleti szervnél a kutatóhelyek tevékenységének fejlesztésére szolgáló, központilag kezelt beruházási támogatás.

(2) A TKA felhasználható

a) az Országos Középtávú Kutatás-Fejlesztési tervbe tartozó kutatási feladatokra, illetve ezek végrehajtását segítő alapkutatásokra,

b) a felügyeleti szerv által meghirdetett pályázatokra,

c) a kutatóhely kutatási-termelési-fejlesztési társulásban való részvételének támogatására,

d) egyéb országos, valamint tárcaközi és tárcaszintű programba tartozó kutatási témák, továbbá más kutatási alapok támogatására,

e) a felügyeleti szerv támogatásával megvalósuló kutatási program teljesítéséhez szükséges állóeszközök beszerzésére, létesítésére,

f) a kutatóhely, kutatócsoport, kutató számára az előzőekben felsorolt és más kutatási feladatok végrehajtása alapján elért kiemelkedő tudományos teljesítmény, ígéretes kutatási munka alapján és a felügyeleti szerv által jogszabályban megállapított feltételek mellett gép-, műszerbeszerzési és fenntartási támogatásra, személyi ösztönzésre,

g) forgóalappal nem rendelkező kutatóhelyek forgóeszközeinek átmeneti finanszírozására,

h) jogszabályban meghatározott egyéb feladatokra és a felügyeleti szerv által jóváhagyott, a tudományos kutatást támogató, azt elősegítő célokra,

i) minden más olyan célra, amely érdekeltségi alapból is finanszírozható.

(3) A TKA pénzeszközeinek a kutatóhelyek, illetve feladatok szerinti elosztásáról az alappal rendelkező szerv gondoskodik.

(4) Az alap kezelője előírhatja, hogy a befizetéseket a kutatóhelynek mely számlára kell teljesíteni.

Közös létesítmények működtetése

36. §

(1) A költségvetési szervek alapítására jogosult szervek egymással, illetve vállalkozásokkal közösen is alapíthatnak költségvetési szervet.

(2) Költségvetési szerv közös alapításáról és - meghatározott vagy meghatározatlan időre szóló - működtetéséről az alapítók előzetes írásbeli megállapodást kötnek.

(3) A (2) bekezdésben említett megállapodásnak magában kell foglalnia:

a) a közösen alapított szerv nevét és székhelyét,

b) az alapítók nevét és székhelyét,

c) az üzemeltető nevét és székhelyét,

d) a működtetésének meghatározott vagy meghatározatlan időre szóló tartamát,

e) tevékenységi körét (maradványérdekeltségű vagy vállalkozási tevékenységét szakfeladatonként), f) a feladatmutatók számát,

g) a felmerülő költségek fedezetét és a rendelkezésre bocsátás ütemezését, a vagyontárgyak állapotára vonatkozó adatokat és a kezelésükről szóló megállapodást,

h) a folyamatos üzemeltetési költséghez való hozzájárulás megoszlásának arányát,

i) a férőhelyek feletti rendelkezési jog megosztásának arányát,

j) az alapítóknak az ingatlanok és egyéb állóeszközök fenntartására és fejlesztésére, illetőleg felszámolásakor a felosztásra irányuló kötelezettségét,

k) a közösen fenntartott szerv ügyrendjével kapcsolatos esetleges külön megállapodásokat,

l) az üzemeltető és a támogató szervek által rögzíteni kívánt egyéb kérdéseket.

(4) Ha a közösen működtetett költségvetési szervet megszüntetik, a felszámolást az üzemeltető végzi a megállapodásban foglaltak szerint.

A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása

37. §

(1) Törzskönyvi nyilvántartást vezet

a) a központi költségvetési szervekről a Pénzügyminisztérium a PSZTI útján,

b) a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az IM Büntetésvégrehajtás, a PM Vám- és Pénzügyőrség, a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala, a Magyar Köztársaság Információs Hivatala saját hatáskörében,

c) az önkormányzati költségvetési szervekről a TÁKISZ.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait a PSZTI foglalja össze, s az azokból készített összeállításokat a Pénzügyminisztérium engedélyével a felhasználók rendelkezésére bocsátja.

(3) A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét a felügyeleti szervnek kell a PSZTI-től, illetve a TÁKISZ-tól kérnie. Újonnan alapított költségvetési szervnek pénzintézet csak akkor nyithat számlát, ha az új költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

38. §

(1) A teljes körű és folyamatos törzskönyvi nyilvántartás magában foglalja a költségvetési szerveknek és az elkülönített állami pénzalapoknak:

a) az azonosításra szolgáló számjelét, ezen belül a törzsszámot, a gazdálkodási jogkört és az önálló költségvetési szerveknél a gazdálkodási jogkörükbe utalt részben önálló költségvetési szerveket,

b) alaptevékenysége szerinti szakágazatba való sorolását és a tevékenységeit szakfeladatok szerint,

c) gazdálkodási formáját (pénzellátást, gazdálkodást végző vagy alap),

d) fejezeti hovatartozását és ezen belül a közvetlen felügyeletet ellátó szervezetet,

e) területi elhelyezkedését.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat - ideértve a nyilvántartásból való törlést is - a felügyeleti szerv a változást követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, s az azt a bejelentés alapján tizenöt napon belül köteles átvezetni a nyilvántartáson. E változásokról a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek a számlavezető pénzintézetet is értesíteni kell.

(3) A részben önálló költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatainak megváltoztatását az önálló költségvetési szerv útján kezdeményezheti.

(4) A törzskönyvi nyilvántartás vezetésének részleteit a PSZTI teszi közzé.

A költségvetési beszámolás

39. §

(1) Az önálló költségvetési szerv és az elkülönített állami pénzalap kezelője az előirányzatok felhasználásáról és gazdálkodásáról évközi (negyedéves) és éves beszámolót készít.

(2) A felügyeleti szerv a költségvetési szervet beszámolójának elbírálásáról és jóváhagyásáról írásban értesíti.

(3) Az értesítésben közölni kell

a) a jóváhagyott pénzmaradvány és a befizetési kötelezettség összegét,

b) a felügyeleti szerv jogszabályon alapuló külön rendelkezéseit.

Az információszolgáltatás

40. §

A rendszeresen ismétlődő információszolgáltatás

a) a pénzügyi tervezéshez,

b) a pénzellátáshoz,

c) a költségvetési beszámoláshoz

kapcsolódik.

41. §

(1) Az információk tartalmát és feldolgozásuk módját, az adatszolgáltatás időpontját az éves tervezésről, a költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló jogszabályok határozzák meg.

(2) A rendszeresen ismétlődő számszerű információk elkészítéséhez a Pénzügyminisztérium által előírt nyomtatványokat kell felhasználni.

(3) Az ágazati miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - sajátos ágazati információkat is kérhet.

(4) A számlavezető pénzintézetek adatszolgáltatási kötelezettségét a pénzügyminiszter - a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozóan a Bank elnökével egyetértésben - külön szabályozza.

(5) Az információszolgáltatás során közölt adatok valódiságáért és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezető együttesen felelős.

Záró rendelkezések

42. §

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az állami költségvetési szervek gazdálkodási rendjéről szóló 19/1980. (IX. 27.) PM rendelet, valamint az azt módosító 23/1983. (VIII. 5.) PM rendelet 5. § (2) bekezdése, az 55/1985. (XII. 29.) PM rendelet, az 54/1986. (XI. 26.) PM rendelet, a 3/1988. (II. 23.) PM rendelet, a 71/1988. (XII. 27.) PM rendelet, és a 47/1989. (XII. 27.) PM rendelet, továbbá a fegyveres erők és testületek gazdálkodási rendjéről szóló 12/1990. (V. 22.) PM-HM együttes rendelet hatályát veszti.

(3) A központi költségvetési szervek 1991. december 31-éig - a pénzügyminiszter előzetes véleményének figyelembevételével - a Kormány engedélyével vehetnek részt a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban lévő vagyontárgyak, pénzeszközök felhasználásával gazdasági társaságok alapításában és alapítvány létrehozásában, támogatásában, vagy a meglévők átalakításában.

(4) Az Állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 53. §-ának (1) bekezdésében előírt kettős könyvvitel vezetésére a testületi szerveknek - a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezés szerint - legkésőbb 1991. december 31-éig kell áttérniük. Az áttérést megelőzően vagyonértékelést kell készíteni.

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter