97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet

az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásokról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el.

1. §

Az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló támogatás (a továbbiakban: támogatás) olyan kiegészítő pénzügyi eszköz, amelynek célja

a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését és megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását, a racionális földhasznosítást;

b) ösztönözni a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdő körzetekben a gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést, új, piacképes gazdasági tevékenységek meghonosodását, a munkanélküliek elhelyezkedését szolgáló foglalkoztatási feltételek bővítését;

c) segíteni e térségekben a területi- gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, kiemelten a több települést is érintő termelő infrastruktúra, beleértve a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítését;

d) ösztönözni a térségi jellegű válságkezelési-, gazdaságfejlesztési programokat, a vállalkozásokat segítő tanácsadó, üzletfejlesztő szolgáltatások létrehozását.

2. §

(1) A támogatás szempontjából kedvezményezett területek:

a) a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, nagyrészt kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségek;

b) azok a foglalkoztatási körzetek, amelyekben a nyilvántartott munkanélkülieknek az aktív keresőkhöz viszonyított aránya a tárgyévet megelőző év december 31-én az országos átlag kétszeresét meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken belül kiemelten fejlesztendők azok a települések, amelyek

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjainak egyaránt megfelelnek;

b) továbbá azok a foglalkoztatási körzetek, amelyekben a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlag 2,5-szeresét.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott területeken kívül eső települések fejlesztései csak abban az esetben részesíthetők e támogatásban, ha azok megvalósítása bizonyíthatóan a kedvezményezett területek érdekében is szükséges.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó, (1) bekezdésben meghatározott települések jegyzékét 1992. évre vonatkozóan az 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) A kedvezményezett területekhez tartozó települések jegyzékének felülvizsgálatát szükség szerint, de legalább évente, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter kezdeményezi a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter bevonásával.

3. §

(1) A kedvezményezett területeken [2. § (1) bekezdés] támogatás adható:

a) munkahelyteremtő beruházásokhoz;

b) a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást segítő fejlesztésekhez;

c) a gazdaságfejlesztéssel is összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő (fizikai) infrastruktúra (elsősorban a közlekedési, távközlési, energia-, víz- és szennyvízrendszerek) fejlesztéséhez;

d) a vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások, inkubátorházak, innovációs és üzleti parkok kiépítéséhez;

e) azon települések közigazgatási határához tartozó szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágú külterületek mezőgazdasági célú hasznosításához, ahol a település közigazgatási határához tartozó külterületi szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 17,00 aranykorona/ha értéket;

f) közhasznú munkákkal összefüggő gépbeszerzésekhez;

g) a falusi idegenforgalom fejlesztéséhez, kivéve a kiemelt gyógy- és üdülőhelyeket.

(2) A kiemelten fejlesztendő településeken [2. § (2) bekezdés] az (1) bekezdésben meghatározott célokon túl támogatás nyújtható:

a) a kezdő, illetve egy évnél nem régebbi egyéni vállalkozások beindításával, vállalkozói tevékenységük bővítésével összefüggő beruházásokhoz;

b) a munkahelyteremtéssel is járó humán infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) Az elmaradott területeken [2. § (1) bekezdés a) pont] az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon felül támogatás adható:

a) a mezőgazdasági erőforrások újrahasznosításához igénybe vett reorganizációs célokat szolgáló hitelek felvételéhez szükséges saját forrás kiegészítésére;

b) a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú racionális földhasznosításához;

c) a 35 évnél nem idősebb agrárvállalkozók vállalkozásának beindításához felvett hitelek saját forrás szükségletének egyszeri kiegészítéséhez;

d) a mező- és erdőgazdasági infrastruktúra kiépítéséhez.

4. §

(1) A támogatás pénzügyi forrásai:

a) az állami költségvetésről szóló törvényekben a vállalkozások felhalmozási támogatásai között e célra meghatározott összegű állami támogatás;

b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1) bekezdésében megnevezett belterületi földek értékesítéséből származó, a törvény 51. § (5) bekezdése szerinti vételárrész;

c) a tárgyévet megelőzően a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló pénzeszközökből támogatott beruházások ellenőrzése során visszavont és visszafizetett összeg;

d) a Területfejlesztési és Szervezési Alapból és a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett beruházási támogatások visszafizetett, illetve az ellenőrzések során visszavont összege.

(2) A támogatás elkülönített kezeléséről az Állami Fejlesztési Intézet (a továbbiakban: ÁFI) gondoskodik.

(3) A támogatás pénzügyi forrásairól és felhasználásáról az ÁFI havonta tájékoztatja a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert.

5. §

(1) A támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2) A támogatás szempontjából elismerhető költségek: a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint

a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségeivel, a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékig;

b) a fejlesztések beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;

c) a mezőgazdasági reorganizációs célokat szolgáló hitelfelvételhez és a 35 évnél nem idősebb agrárvállalkozók hitelfelvételéhez szükséges saját erő;

d) a mezőgazdasági földhasznosítás ráfordításai.

(3) A támogatás igénybevétele - a (2) bekezdés d) pontjának kivételével - a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan történhet.

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatás évente egy alkalommal egy összegben folyósítható.

(5) Ugyanazon beruházásra csak egyszer és egy címen adható támogatás.

(6) A rendelet hatálybalépését követően ugyanazon önkormányzat egy évben legfeljebb csak két, a helyi igényeket kielégítő infrastrukturális pályázatra kaphat támogatást. E korlátozás alól kivételt képeznek a munkahelyteremtéssel és megőrzéssel összefüggő, valamint a több önkormányzatot érintő térségi infrastrukturális beruházások.

(7) A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a 14. §-ban megjelölt beruházásokat.

6. §

(1) A támogatás igénybevételi céljait, mértékének felső határát, valamint az igénybevételi célok e rendelet alkalmazásában érvényes értelmezését a 2 számú melléklet tartalmazza.

(2) A támogatás mértékét úgy kell megállapítani, hogy az összes állami forrásból származó támogatás ne haladja meg infrastruktuális beruházásnál a beruházási költség 70%-át, munkahelyteremtő beruházásnál pedig az 50%-át

7. §

A támogatás további feltételei:

(1) Munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló beruházások esetén

a) a beruházásnak a támogatás elnyerésétől számított két éven belül meg kell valósulnia;

b) a foglalkoztatás tervezett bővítését a beruházás befejezésétől számított hat hónapon belül el kell érni;

c) a támogatással létrehozott, illetve megtartani vállalt foglalkoztatott létszámot az üzembe helyezéstől számított öt évig foglalkoztatni kell;

d) a támogatandó vállalkozás életképességét üzleti tervben kell alátámasztani, a beruházásnak tíz éves időszakra reálértéken legalább 12%-os pénzügyi és gazdasági megtérülési rátát kell biztosítania.

(2) Kezdő, illetve egy évnél nem régebbi vállalkozások beindításával, vállalkozói tevékenységük bővítésével összefüggő beruházások egyszerűsített támogatása esetén

a) a beruházásnak a támogatás elnyerésétől számított egy éven belül meg kell valósulnia;

b) a támogatással létrehozott, illetve megtartott, vállalt létszámot az üzembe helyezéstől számított három évig foglalkoztatni kell;

c) a beruházással létrehozott vállalkozás életképességét egyszerűsített üzleti tervben kell bizonyítani.

(3) A falusi idegenforgalmi fejlesztéseknél a támogatással létrehozott szálláshelyeket öt évig vendégfogadás céljára meg kell hirdetni a falusi vendégfogadók szövetségei és az Országos Idegenforgalmi Hivatal által meghatározott követelmények szerint.

8. §

(1) Szerződésszegésnek minősül és a támogatás arányos késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben valósul meg.

(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és a támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezték üzembe, vagy elkészülte után úgy értékesítik vagy adják bérbe, hogy az új tulajdonos (bérlő) nem vállalja át a foglalkoztatási kötelezettségeket;

b) az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség nem teljesül a megállapodott határidőig.

(3) A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

9. §

(1) A támogatás - a 3. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak kivételével - pályázat útján nyerhető el.

(2) A pályázati felhívást a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter teszi közzé.

(3) A támogatásra bel- és külföldi jogi és magánszemélyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok ágazati és szektorális megkülönböztetés nélkül pályázhatnak.

(4) A pályázatokat az ÁFI-hoz kell benyújtani.

(5) A pályázatok benyújtási ideje folyamatos, de a tárgyévi támogatásra - a 3. § (3) bekezdésének a) pontja kivételével - legfeljebb a tárgyév szeptember 1-jéig lehet pályázni.

(6) A pályázathoz csatolni kell:

a) a beruházás helye szerint illetékes települési önkormányzat véleményét;

b) a pályázat tartalmától függően illetékességük esetén a területileg illetékes megyei munkaügyi központ, a megyei földművelésügyi hivatal, a Földművelésügyi Minisztérium Önálló Vadászati és Halászati Osztálya, a területi erdőfelügyelőség, a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, illetve ez utóbbi által szükségesnek tartott esetben a természetvédelmi, valamint a nemzeti park igazgatóság állásfoglalását;

c) a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet, valamint a területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat nyilatkozatát,

d) a mezőgazdasági reorganizációs, illetve a 35 évnél nem idősebb agrárvállalkozók vállalkozásának beindításához szükséges hitelfelvételekkel kapcsolatos támogatási kérelmekhez csatolni kell a banki hitelezői javaslatot a hitelfelvételi lehetőségről.

(7) A (6) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt szervek véleményüket a megkereséstől számított nyolc napon belül kötelesek megadni.

10. §

(1) A 9. § szerint igényelt támogatásról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által kijelölt személy vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság) dönt.

(2) A bizottság tagjai a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a népjóléti miniszter által kijelölt képviselők, a területileg illetékes köztársasági megbízott, valamint az ÁFI képviselője.

(3) A bizottság szótöbbséggel hozza meg döntését.

(4) A bizottság legalább kéthavonta ülésezik, és döntését a pályázat benyújtásától számított 60 napon belül meghozza.

(5) A bizottság az egyes pályázatok tárgyának megfelelően más államigazgatási szerv vagy szakértő véleményét is kikérheti.

(6) Az ÁFI ellenőrzi a pályázati felhívás követelményeinek teljesítését és a megfelelő pályázatokat a benyújtástól számított 30 napon belül megküldi a bizottság tagjainak.

(7) A bizottság döntése érvényét veszti, ha a támogatás megítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés, vagy a támogatási szerződés megkötésétől számított egy hónapon belül a bankszerződés nem jön létre.

(8) A pályázati döntések előkészítésével, a támogatási szerződések megkötésével, módosításával, továbbá a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.

11. §

(1) A mezőgazdasági földhasznosítást elősegítő támogatást a tárgyév május 31-én fennálló területi adatok alapján a földhasználó veheti igénybe. A támogatás igényléséhez szükséges adatlapot a 3. számú mellékjét tartalmazza.

(2) A termelésből ideiglenesen kivont (ugaroltatott) területek után támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a földhasználó eleget tesz a földről szóló 1987. évi I. törvényben előírt talajvédelmi, gyommentesítési és növényvédelmi feladatoknak.

(3) Amennyiben az igénylő által használt mezőgazdasági külterület több település közigazgatási határához tartozik, a támogatást településenként külön-külön kell igényelni.

(4) A támogatás összegét egész hektárra kerekített földterületre az igénylőnek kell kiszámítania úgy, hogy

a) a töredék hektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, az 5000 m2 nagyságú, vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni;

b) az eltérő támogatási mértékek miatt a kerekítést külön-külön kell elvégezni

- a szántó, a kert, a gyümölcsös és a szőlő művelési ágba tartozó külterületek összesített adataira, valamint

- a gyep (rét és legelő) művelési ágba tartozó területek összegére.

(5) A támogatás igényléséhez szükséges igazolást a magánszemélyek esetében az adatlapon a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzat állítja ki. Az igazoláshoz az igénylőnek be kell mutatnia az általa használt területek tulajdoni lapját, a bérelt területek földbérleti szerződését, illetve a kimért háztáji és illetményföldekről a területet biztosító gazdálkodó szervezettől megkért igazolást.

(6) A jogi személyiségű földhasználók támogatásigénylő adatlapját a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal igazolja. Az igazoláshoz "A földterület tulajdon és használat szerint" c. 0-10 sz. KSH jelentés településenként megbontott adatait kell bemutatni. A támogatás a jelentés 09. és 10. soraiban szereplő mezőgazdasági területek után vehető igénybe.

(7) A támogatás az igazolt adatlap csatolásával igényelhető

a) a magánszemélyek esetében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságánál;

b) a jogi személyek esetében közvetlenül az MNB 232-90190-5540 "Mezőgazdasági földhasznosítás támogatás" Adóelszámolási Iroda, Budapest folyósítási számláról.

(8) A mezőgazdasági célú földhasznosítási támogatás iránti igényt a tárgyév május 31-ét követően, legkésőbb szeptember 1-jéig lehet bejelenteni.

12. §

A támogatási szerződés feltételein túl előálló szerződésszegés esetén a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

13. §

(1) A 1073/1991. (XII. 30.) Korm. határozat 1. a) pontjában meghatározott, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiemelt térségi jellegű műszaki és humán infrastrukturális beruházásaihoz elkülönített támogatási keretek igénybevételi céljairól és mértékéről a területileg illetékes köztársasági megbízott vezetésével az érintett önkormányzati és érdekképviseleti szervek, a centrális alárendeltségű szervek, valamint a (tárcaközi) bizottság képviselőjéből álló helyi bizottság dönt.

(2) A köztársasági megbízott a döntés meghozatala után nyolc napon belül értesíti a támogatásban részesülő személyt és az ÁFI-t.

(3) A támogatás megítélésétől számított 30 napon belül az ÁFI szerződést köt a támogatottal.

(4) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.

14. §

Az Adóelszámolási Iroda igazolása alapján 1992. évben támogatásra pályázhat az, aki 1991. december 31. előtt beruházását megkezdte és a módosított vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény hatálya alá tartozott, valamint a 64/1990. (III. 27.) MT rendeletben meghatározott településen a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény 15. § (1) bekezdés f) pontja és 9. számú melléklete 7. a) pontja alapján kedvezményezett beruházását még nem fejezte be.

15. §

(1) Ez a rendelet 1992. június 20-án lép hatályba.

(2) A 75/1991. (VI. 13.) Korm. rendelet és az azt módosító 110/1991. (VIII. 29.) Korm. rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt benyújtott pályázatok elbírálására a 110/1991. (VIII. 29.) Korm. rendelettel módosított 75/1991. (VI. 13.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelethez

Az elmaradott területek felzárkóztatását és munkahelyteremtést szolgáló területfejlesztési támogatásban részesíthető települések jegyzéke

2. számú melléklet a 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelethez

A területfejlesztési támogatások területei, céljai és mértékei

Megjegyzés:

a) A települések jegyzéke az 1. számú melléklet 3. oszlopa szerint.

b) A települések jegyzéke az 1. számú melléklet 4. oszlopa szerint.

c) A települések jegyzéke az 1. számú melléklet 3. és a 4. oszlopa szerint együttesen, vagy az 5. oszlopa szerint.

d) A támogatás mértékének felső határa a rendelet 5. § (2) bekezdése szerint elismerhető költségekre vonatkozik. t) A rendelkezés alkalmazásakor

- munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

- a munkahelyek megtartását célzó beruházásnak minősül az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre legalább a meglévő munkahelyek megtartásával;

- termelő infrastrukturális beruházásnak minősül a KSH Építményjegyzék szerint az utak (ÉJ 11. főcsoport), vasutak (ÉJ 21. főcsoport), vízi építmények (ÉJ 31. főcsoport), hidak (ÉJ 41. főcsoport), közlekedési és távközlési építmények (ÉJ 53. főcsoport), tároló építmények (ÉJ 53. főcsoport), tároló építmények (ÉJ 55. főcsoport), vezetékek (ÉJ 61. főcsoport) létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológiai és egyéb gép, gépi beszerzés, jármű beszerzése;

- a kezdő, illetve egy évnél nem régebbi, egyéni vállalkozás, a 35 évnél nem idősebb agrárvállalkozók vállalkozása beindításával, vállalkozói tevékenységük bővítésével összefüggő beruházás ezen vállalkozóknak az előző bekezdésekben felsorolt beruházása;

- közhasznú munkával összefüggő gépbeszerzésnek minősül a közhasznú munkához szükséges technológiai és egyéb gép, gépi beszerzés, jármű beszerzés, ha legalább két évig közhasznú munkavégzést szolgál;

- mező-, illetve erdőgazdasági infrastrukturális beruházásnak minősül az agrárgazdálkodók infrastruktúrájának javítása érdekében szükséges bekötő- és összekötőút építés, az erdőfeltárási mélyépítmények, a vízellátás, a szennyvíztisztítás, az elektromos energiaellátás, az új birtokszerkezet kialakítását szolgáló mezőgazdasági utak, valamint a helyi jelentőségű vízfolyások, csatornák és a talajvédelmi létesítmények beruházásai;

- nem mezőgazdasági célú racionális földhasznosításnak minősül a mezőgazdasági művelési ágú földterületeken a vadgazdálkodás, sport és turisztikai célú földhasznosítás, talajvédelmi gyeptelenítés, halastó létesítés, gyorsan növekvő ültetvényerdő telepítés;

- falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül a nem kiemelt gyógy-, illetve üdülőhelyeken az idegenforgalom érdekében megvalósuló beruházás, amely új foglalkoztatási lehetőséget biztosít legalább öt évre.

3. számú melléklet a 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelethez