11/1993. (V. 28.) IM rendelet

a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás módosításáról

A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 51. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A bírósági ügyvitel szabályairól szóló, többször módosított 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (a továbbiakban: BÜSZ) a következő V-VI. résszel és a 108-139. §-sal egészül ki, és a jelenlegi V-VIII. rész megjelölése VII-XI. részre, a jelenlegi 108-169. § számozása 140-201. §-ra módosul:

"V. RÉSZ

A KATONAI TANÁCS ÜGYVITELE

Általános rendelkezések

108. § A katonai tanácsok ügyeinek intézésénél és kezelésénél az utasítás rendelkezéseit a jelen részben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A tanácsnapló

109. § (1) A katonai tanácsoknál az ügyekről bekötött, lapszámmal ellátott és hitelesített tanácsnaplót kell vezetni.

(2) A tanácsnaplóba be kell jegyezni

a) az ügy érkezésének időpontját, az ügy számát, a terhelt nevét, rendfokozatát, alakulatát, illetve polgári személynél a lakcímét;

b) az eljárás tárgyát, a tanács ülésének, illetve a tárgyalásnak időpontját, azok eredményét és az elintézés időtartamát;

c) a fellebbezők megjelölését, a másodfokú bíróság határozatának, valamint az ügy befejezése után szükséges intézkedések megtételének időpontját.

(3) Az elnapolás okát és a bíróság elé állítás tényét a Megjegyzés rovatban kell feltüntetni.

A kezelőiroda

110. § Az ügyek lajstromozását és a mutató vezetését, valamint az iratkezeléssel kapcsolatos további teendőket a Megyei (Fővárosi) Bíróság Katonai Tanácsainak Kezelőirodája végzi.

111. § A katonai tanácsokhoz érkezett minden iraton fel kell tüntetni a bíróság nevén kívül a "Katonai Tanácsa" megjelölést is.

A vádirat és a bírósági határozatok kézbesítése

112. § A vádiratot és a bírósági határozatokat a fegyveres erők tényleges állományú tagjának az állományillctékes parancsnokhoz, rendőrség hivatásos állományú tagjának a rendőrségi vezetőn keresztül kell kézbesíteni. Fogva levő terheltnek a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokán keresztül kell kézbesíteni. Ha a fegyveres erők tagjának, illetőleg a rendőrnek szolgálati viszonya a büntető eljárás alatt megszűnik, a vádiratok és a bírósági határozatok kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.

A körbélyegző

113. § A katonai tanácsok körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa - Szeged).

A lajstromozás

114. § A katonai tanácsok ügyeit a szokásos ügyiratjel előtt K betűvel kell megkülönböztetni és a katonai tanácsok ügyeinek lajstromába (KB lajstrom) kell lajstromozni.

115. § (1) A lajstromba az ügyeket címszó szerint kell bejegyezni. A katonai tanácsok ügyeinél a címszó a terhelt neve és rendfokozata, ha ez nem állapítható meg, az eljárás tárgya.

(2) A katonai tanácsok ügyeinek lajstromában a címszó mellett fel kell tüntetni a címszóban szereplő személy alakulatát, rendfokozatát, polgári személynél lakóhelyét, férje nevét viselő asszonynál leánykori nevét, valamint az azonosság megállapításához szükséges, az ügyre vonatkozó egyéb adatokat.

(3) A lajstromba tiszt esetén a címszót piros, más sze mély esetén kék tintával kell feltüntetni.

116. § Az irodavezető havonta, a statisztikai adatszol gáltatás előtt, a lajstrom befejezésére vonatkozó adatait a tanácsnaplóval egyezteti.

117. § Az előző évi és régebbi lajstromba minden adatot zöld tintával kell bejegyezni.

118. § Az iratborítékon fel kell tüntetni a terhelt nevét és rendfokozatát (tiszt esetében piros tintával).

Az ügycsoportok

119. § Az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

KB - katonai büntető ügy,

KR - katonai rehabilitációs ügy,

KBK - katonai büntető kényszerintézkedési ügy,

KST - az 1990. évi XXVI. törvénnyel (az I. semmisségi törvénnyel) kapcsolatos ügy,

KBS - az 1992. évi XI. törvénnyel (a II. semmisségi törvénnyel) kapcsolatos ügy,

KNT - az 1989. évi XXVI. törvénnyel (a népfelkelési törvénnyel) kapcsolatos ügy.

Az ügyszám

120. § Az ügy száma: az ügycsoport betűjele, az eljáró tanács száma (római számmal), valamint a lajstromszám törve az érkezés évszámával (pl. KB. V. 182/1992.).

A Legfőbb Ügyészség indítványának beszerzése

121. § Ha a Legfelsőbb Bíróság döntéséhez a Legfőbb Ügyészség indítványát be kell szerezni, a katonai tanácsok az iratokat a Katonai Főügyészséghez küldik meg az indítvány beszerzése céljából.

A titkos iratok kezelésére vonatkozó egyéb szabályok

122. § A katonai tanácsok az általuk kezelt és nyilvántartott, de a fegyveres erők és testületek szervezetét és működését érintő szabályzatok, egyéb anyagok, valamint a titkos és szigorúan titkos bűnügyi és egyéb iratokat kötelesek a Honvédelmi Minisztérium, illetőleg a Belügyminisztérium erre vonatkozó ügyviteli szabályai szerint kezelni és nyilvántartani.

VI. RÉSZ

A CÉGBÍRÓSÁG ÜGYVITELE

Általános rendelkezések

123. § (1) Az I. és II. résznek az elsőfokú bíróságnál a polgári ügyek intézésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a cégbíróság ügyvitelére a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cégbírósági eljárásban nem alkalmazható a 4. és a 24. §, a 27. § utolsó mondata, a számítógépen vezetett lajstromoknál az 50. §.

A cégiroda: a beadványok átvétele

124. § (1) A cégbírósági ügyek iratait a cégiroda kezeli.

(2) A cégiroda a cégbejegyzésre és a módosításra irányuló kérelmet elsősorban rendszeresített űrlapon vagy hajlékony mágneslemezre rögzítetten - ez esetben a kérelem egy kinyomtatott példányának csatolásával -, az egyéb kérelmeket pedig csak írásba foglaltan veheti át.

(3) A cégiroda a kérelem átvételekor az eljárási illeték megfizetését a fél kívánságára igazolja.

(4) Ha a cégiroda a beadvány benyújtásakor hiányt észlel (pl. példányszám nem elegendő, az aláírás hiányzik stb.), felhívhatja a fél figyelmét a hiány pótlásának szükségességére. A fél kérelmére a beadványt hiányosan is át kell venni.

125. § Minden becsatolt okiratból egy eredeti példányt az iratoknál meg kell őrizni, a bejegyzési záradékkal ellátott további példányokat, illetve a feleslegessé vált iratokat a kérelmezőnek kell visszaadni.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

126. § Ha az irat érkezésének és tartalmának számítógépre felvitelének időpontja eltér, az érkezés időpontjának a bírósághoz érkezés időpontját kell tekinteni. Rögzíteni kell azonban a számítógépre felvitel időpontját is.

Az eljáró bíró kijelölése

127. § A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése - a bírák munkával való terhelésének figyelembevételével - a számítógép felhasználásával automatikusan történik, indokolt esetben azonban az eljáró bírót a kollégiumvezető is kijelölheti.

A felvilágosításadás

128. § (1) A cégjegyzékben nyilvántartott valamennyi adat, jog vagy tény, úgyszintén az ezekre vonatkozó okiratok és mellékletek tartalma - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nyilvános. Így különösen nyilvános cégirat a társasági szerződés, az alapszabály, az alapító okirat, az ezek módosításáról szóló irat, az apportlista és a társaságok mérlege.

(2) Nem nyilvános cégirat a cég szerveinek különféle üzletpolitikai és hasonló döntéseit tartalmazó jegyzőkönyv vagy határozat, a bejegyzésre irányuló, még el nem intézett kérelem és ennek mellékletei, valamint a törvényességi eljárás iratai.

(3) Azokat az iratokat, amelyek teljes egészükben nem nyilvános adatokat tartalmaznak, a cégiroda a cégiratok között feltűnően megjelölt külön borítóban őrzi. Ha az irat részben nyilvános, részben nem nyilvános adatokat tartalmaz, a kérelmezőnek ehhez a nyilvános adatokról készített kivonatot kell csatolnia. Ettől függően a cégiroda az eredeti iratot a nem nyilvános iratok borítójába helyezi el. Kivonat hiányában a cégiroda a benyújtott iratot nyilvános iratként kezeli.

(4) A nem nyilvános cégiratokat csak a cég legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt engedélyével lehet megtekinteni.

(5) Kétség esetén a felvilágosítás adásáról és a cégiratok megtekintéséről a cégügyben eljáró bíró vagy a kollégium vezetője dönt.

Az ügycsoportok

129. § A cégeljárásban az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:

a) Cg. cégbejegyzési ügyek;

b) Cgt. cégtörvényességi ügyek;

c) Cgpk. hitelesítési és egyéb cégügyek.

A kezdőiratok

130. § (1) Cégbejegyzési ügyben kezdőirat

a) a cég bejegyzésére;

b) a bejegyzés módosítására;

c) a bejegyzés, illetve a cég törlésére;

d) a cégjegyzék áttételére;

e) a végelszámolási és a felszámolási eljárás, valamint az egyéb adatok és tények bejegyzésére;

f) a fióktelep bejegyzésére irányuló kérelem vagy bírósági intézkedés;

g) új tagjegyzék benyújtására és bejegyzésére nem kerülő egyéb adatok és tények bejelentése.

(2) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat

a) a törvényességi eljárás megindítására irányuló kérelem, indítvány vagy bírósági intézkedés [az 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 18/A. § (1) bekezdésének b) pontja];

b) az 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 48. §-ának (2) és (3) bekezdésén, 203. §-ának (2) bekezdésén, 206. §-ának (2) bekezdésén, 273. §-ának (2) bekezdésén, 274. §-ának (4) bekezdésén, 284. §-ának (3) bekezdésén és a 318. §-ának (2) bekezdésén alapuló intézkedésre irányuló kérelem;

c) a Ctvr. 21. §-ának (1), (2), (3) és (5) bekezdésén és 23. §-ának (2) bekezdésén alapuló intézkedésre irányuló beadvány vagy bírósági intézkedés.

(3) Egyéb cégügyben kezdőirat

a) az aláírás hitelesítésére irányuló kérelem;

b) az egyéb kérelem.

(4) Statisztikai szempontból új, valamint befejezett ügynek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kezdőiratok érkezését, illetőleg elintézését kell tekinteni.

A lajstromozás

131. § (1) A lajstromozást a 130. §-ban meghatározott kezdőiratok alapján kell végezni.

(2) A cégiroda a cégbejegyzési ügyekről számítógépes lajstromot vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a cég elnevezését és a cégjegyzék számát;

b) az iratok hollétét;

c) a kitűzött határnapot és elrendelt nyilvántartást;

d) az egyéb intézkedéseket;

e) az ügyben szereplő összes irat megjelölését;

f) a cég székhelyét;

g) az ügyintéző bíró megnevezését;

h) a 48. § (8) bekezdése és a számítógépi program használata folytán szükséges egyéb adatokat.

(3) A cégiroda a cégbejegyzési kérelmet cégjegyzékszámmal látja el, a cég nevét és székhelyét pedig rögzíti. A kollégium vezetője elrendelheti, hogy a cégiroda - az iratoknak a bíróhoz való bemutatása előtt - a kérelem egyéb adatait is bevezesse a számítógépes nyilvántartásba (előszerkesztés).

(4) Cégnévváltozás esetén az új cégnevet soron kívül rögzíteni kell a számítógépen. Ha a kérelmező a cégnevet megváltoztatja, a korábbi nevet hatálytalanítani kell.

(5) Az iratokat a cégbejegyzési kezdőirat lajstromozásától a cég jogerős törléséig azonos cégjegyzékszámra kell lajstromozni.

(6) A bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezése esetén, felülvizsgálati kérelem folytán megismételt eljárásban, valamint az eljárás felfüggesztésének megszüntetése után, a cégeljárást az eredeti cégjegyzékszám alatt kell folytatni.

(7) A cég székhelye szerint illetékes cégbíróság a saját illetékességi területén kívül létesített fióktelep nyilvántartásba vétele végett megkeresi a fióktelep helye szerint illetékes cégbíróságot.

(8) Ha a cégnyilvántartás 1-7. rovatában utóbb változás következik be, erről a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság értesíti a fióktelep nyilvántartását vezető cégbíróságot.

(9) A fióktelep nyilvántartását vezető cégbíróság a (7) és (8) bekezdés alapján végzett bejegyzésről értesíti a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságot.

132. § A kezelőiroda a cégtörvényességi ügyek számára a BÜSZ általános szabályai szerint kézi lajstromot vagy gépi nyilvántartást vezet.

A mutatókönyv és ügykönyv

133. § (1) A cégek számítógépes mutatókönyve a cég nevét és ügyszámát tartalmazza. Cégnévváltoztatás esetén a régi és az új cégnévnek is megállapíthatónak kell lennie.

(2) A cégtörvényességi ügyekről az alábbi rovatokat tartalmazó mutatókönyvet kell vezetni:

a) a cég neve;

b) az eljáró bíró neve;

c) az irat ügyszáma;

d) az irat holléte.

(3) A bíró a névaláírás hitelesítésekről hitelesítési ügykönyvet vezet.

(4) Az iroda a cégmásolatokról, cégkivonatokról és cégbizonyítványokról kiadási ügykönyvet vezethet.

A cégügyek száma

134. § (1) A cégügyek száma: a cégjegyzékszám [a cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályok szerint], törve az utóiratok és az intézkedések sorszámával.

(2) Az iratborítón a bejegyzési kérelem érkezésének évszámát is fel kell tüntetni.

Bejegyzés, módosítás, kijavítás

135. § (1) Ha a bíró bejegyzést rendel el, a számítógéppel bejegyzést elrendelő végzést kell szerkeszteni. Ennek során az előszerkesztés adatait - szükséghez képest - az utasításnak megfelelően módosítani kell. A végzést érvényesítés nélkül kell kézbesíttetni, és ezzel egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni.

(2) A fellebbezési határidő lejárta után a bíró utasítást ad a bejegyzett adatok érvényesítésére. Erről a kérelmezőt is értesíteni kell. Az értesítéssel együtt kell visszaküldeni - szükség szerint záradékkal ellátva - a bejegyzés alapjául szolgáló iratok másodpéldányait.

(3) A cégiroda a kijavító és a kiegészítő végzést a módosítás bejegyzésének szabályai szerint tünteti fel a cégjegyzékben.

(4) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem érvényes adatot annak megjelölésével kell feltüntetni, hogy érvényessége mettől meddig tartott. A módosítások bejegyzését az érvényes adattal kell lezárni, amelynek érvényesítésére az általános szabályok az irányadók.

(5) Az okiratok egy eredeti példányát az iratok között a bejegyzési kérelem visszavonása, illetve jogerős elutasítása esetén is meg kell őrizni. Ezeket az iratokat piros irónnal át kell húzni, és "bejegyzésre nem került" megjelöléssel kell ellátni, a számítógépben lévő adatokat pedig hatálytalanítani kell.

A cég székhelyének megváltozása

136. § A cég székhelyének megváltozásakor az új székhely szerinti cégbíróság saját cégjegyzéke szerinti új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratokat. Az eredeti székhely szerinti cégbíróság cégjegyzékében az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, az iratokkal együtt pedig egy kinyomtatott cégmásolatot, valamint a cégjegyzék adatait tartalmazó mágneslemezt is továbbítja az új székhely szerinti cégbíróságnak.

Az iratok felterjesztése és megküldése más hatóságnak

137. § (1) A cégbíróság a cégiratokat eredetiben terjeszti fel a másodfokú bírósághoz, az iratok fénymásolt példányait pedig az iratok visszaérkeztéig pótborítékban tartja.

(2) A cégbíróság az eredeti cégiratokat más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el, és ez a cégbíróságon nem végezhető el; továbbá, ha az illetékhivatal megkeresésére a visszatérítendő illetékkel ellátott iratot kell megküldeni. Ilyenkor a cégbíróság a megkereső hatóság költségére, az eredeti iratokról - az illetékhivatali megkeresés esetén az iratról - fénymásolatot készít, és azt pótborítékban tartja az iratok visszaérkeztéig.

(3) Az iratokat a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság külön kézbesítővel szállíthatja el, és csak a vizsgálati időtartamára tarthatja magánál.

A kiadmányok

138. § (1) A cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot kell kiadni.

(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton fel kell tüntetni, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett. A cégbizonyítványon ezt csak akkor kell feltüntetni, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.

Számítógépes adatkezelés

139. § A számítógépen tárolt adatokat naponta mágnesszalagra kell menteni. Külön mágnesszalagot kell használni a páros, illetve a páratlan napi, a heti és a havi mentésekhez. A szalagokat az adatok biztonsága érdekében a számítógéptől távol, az adatvédelem szempontjainak megfelelő helyen elzárva kell tárolni."

2. §

A BÜSZ1. számú melléklete a következő XVI. ponttal egészül ki:

(Az elnöki ügycsoportok felsorolása)

"XVI. A katonai tanácsok működésével kapcsolatos ügycsoport."

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba; a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, a BÜSZ 128. §-ának (3) bekezdését azonban csak a rendelet hatálybalépését követően érkezett iratok esetében kell alkalmazni.

(2) A cégbejegyzésről és a cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 17. §-a (6) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.

Dr. Balsai István s. k.,

igazságügyminiszter