1993. évi XX. törvény

a Kisvállalkozói Garancia Alapról[1]

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a kis- és középvállalkozások támogatása, a privatizációban történő fokozottabb részvételük segítése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[2] A Kisvállalkozói Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, amelynek rendeltetése a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek, illetve a részükre vállalt bankgarancia beváltása következtében őket terhelő kötelezettségek viszontgarantálása. Az Alap 2. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő részvénytársaság kötelezettségvállalásainak 70%-áért viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapot a Kisvállalkozói Garancia Alap Kezelő Szervezet (a továbbiakban: Kezelő Szervezet) kezeli.

(3) A Kezelő Szervezetet önálló költségvetési szervként a pénzügyminiszter alapítja.

2. §[3] (1) Az Alap olyan részvénytársaság kezességvállalásainak viszontgarantálására vállalkozik, amely megfelel a (2)-(5) bekezdésben foglalt feltételeknek. Az Alap és a részvénytársaság a viszontgarancia feltétételeiről, összegéről szerződésben állapodik meg.

(2) A részvénytársaság kizárólag a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

(a továbbiakban: jogosult) pénzintézetekkel szembeni - hitelszerződésből és bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet.

(3) A részvénytársaság alapításában - más jogi személyek mellett - a Kormány mint alapító vesz részt.

(4) A részvénytársaság a jogosultakat a hitelszerződés, illetve a bankgarancia szerződés alapján terhelő kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet.

(5) A részvénytársaság által vállalt készfizető kezesség összege egy jogosult esetén sem haladhatja meg a 200 millió forintot, és csak 15 évnél rövidebb lejáratú kötelezettség esetén adható. A jogosult által a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma - a hitel, illetve a bankgarancia szerződés megkötésének időpontjában - nem haladhatja meg a 300 főt, kivéve a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezeteket.

3. § (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a privatizációs bevételből az Országgyűlés által meghatározott összeg;

b) a részvénytársaság által az adóssal szemben érvényesített követelésekből az Alapot a szerződés szerint megillető rész;

c) természetes és jogi személyek pénzbefizetései;

d) egyéb bevételek.

(2) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. § (1) bekezdés szerinti viszontgarancia vállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek;

b) a Kezelő Szervezet működési költségei;

c) az Alap 1. § szerinti feladatához kapcsolódó egyéb kifizetések.

d)[4] A központi költségvetés javára történő befizetés

(3) Az Alap feletti rendelkezési jog a pénzügyminisztert illeti meg.

(4) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

(5) Az Alap kötelezettségeiért a központi költségvetés kezességet vállal.

4. § A Kezelő Szervezet vezetőjét a pénzügyminiszter - a privatizációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel egyetértésben - nevezi ki és menti fel.

5. § (1) Az Alap az átmenetileg szabad pénzeszközeit államilag garantált értékpapírok vásárlására fordíthatja, illetve a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetnél betétként elhelyezheti.

(2) Az Alap év végi maradványa el nem vonható, a következő költségvetési évre átvihető.

5/A. §[5] (1) Az Alap rendeltetése - az 1. § (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - támogatás folyósítása olyan - felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának megvásárlását szolgáló, 100 millió Ft-nál kisebb összegű, belföldi pénzintézet által nyújtott - hitelekhez, amelyeknél a hitelfelvevő 300 főt meg nem haladó foglalkoztatottal rendelkező

a) a devizajogszabályok alapján bejföldinek minősülő természetes személy;

b) természetes személyek többségi tulajdonában lévő, belföldön bejegyzett gazdasági társaság;

c) természetes személyekből álló szövetkezet.

(2) A támogatás részletes szabályait a Kormány rendeletben* állapítja meg.[6]

(3) Az Alapnak a támogatás nyújtására szolgáló bevételi forrásai:

a) az Országgyűlés által a privatizációs bevételekből a Vagyonpolitikai Irányelvek alapján erre a célra elkülönített pénzösszeg;

b) természetes és jogi személyek pénzbefizetései;

c) az Egzisztencia hitel folyósítása esetén a hitelfelvevő által fizetett - az állami vagyonkezelő szervezetet megillető- saját pénzforrás pénzben befizetett része, az Egzisztencia hitelről és részletfizetési kedvezményről szóló 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése szerinti pénzösszeg kivételével;

d) egyéb bevételek.

(4) Az Alapból a támogatás nyújtásával összefüggésben teljesíthető kiadások:

a) a támogatás címén kifizetett pénzösszegek;

b) a Kezelő Szervezetnek a támogatás folyósításával kapcsolatos költségei;

c) a támogatással, illetve az Alap pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos egyéb kiadások.

(5) Az Alap a támogatás folyósítására szolgáló pénzösszeget elkülönítetten köteles nyilvántartani, azt más célokra nem használhatja fel.

6. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az Alap a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 98/1992. (VI. 17.) Korm. rendelet által létrehozott elkülönített állami pénzalap általános jogutódja.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 98/1992. (VI. 17.) Korm. rendelet;

b) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 48. § (3) bekezdése.

Göncz Árpád s. k,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1993. március 9-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 43. § (1) bekezdése. Hatályos 1995.04.15.

[3] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 43. § (2) bekezdése. Hatályos 1995.04.15.

[4] Beiktatta az 1995. évi LXXII. törvény 20. §-a. Hatályos 1995.07.22.

[5] Beiktatta az 1994. évi XXII. törvény 1. §-a. Hatályos 1994.04.16.

[6] * Szabályozására lásd 48/1994. (IV. 1.) Korm. rendelet

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére