1995. évi LXXII. törvény

a Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről[1]

Az Országgyűlés - a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvényben meghatározott kötelezettségeknek az 1995. évi költségvetési előirányzatokban való érvényesítésére - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 41. §-ában foglaltak szerint a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény (a továbbiakban: KTv.) egyes rendelkezéseinek módosítására a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1995. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja

1. § A KTv. 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az Országgyűlés az 1995. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 1 945 325,1 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 789 297,8 millió forintban,

c) hiányát 156 027,3 millió forintban

állapítja meg."

2. § A KTv. 2. §-a b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1995-ben.)

"b) külföldi hitelezők javára 24 613,6 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni."

3. § A KTv. 4. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hiteléből eredő államadósság egy részét - a Magyar Nemzeti Bank külföldi pénznemben fennálló nettó tartozásainak árfolyamváltozás miatti veszteségére - a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 22. §-ában meghatározott mértékig és időpontig piaci kamatozású állami értékpapírrá alakítsa át. A Magyar Nemzeti Bank az ezen állami értékpapír után kapott kamatot azonnal adóelőlegként átutalja a központi költségvetésbe."

4. § A KTv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A központi költségvetési szerveknél végrehajtandó létszámcsökkentés többletkiadásaira szolgáló előirányzat 3325,8 millió forint. Az előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást. Az előirányzatból 1025,8 millió forint a felsőoktatásban, 300,0 millió forint a Magyar Televíziónál végrehajtott létszámcsökkentés többletkiadásaira használható fel."

5. § A KTv. 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából legalább 150 000 millió forintot köteles befizetni a költségvetésbe."

6. § A KTv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, a bekezdés jelenlegi d)-e) pontjainak betűjelzése e)-f) pontokra módosul:

[(1) Kiemelt jelentőségű kormányzati beruházások az 1995. évben a következők:]

"d) Záhonyi Tisza-híd rekonstrukciója (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport, 2 kiemelt előirányzat;"

7. § (1) A KTv. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A központi költségvetési szervek 1995. évi pénzmaradványának elszámolása során]

"a) a (2) bekezdés szerinti bevételek eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a;" (a központi költségvetést illeti meg.)

(2) A KTv. 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az alaptevékenység körében végzett földhivatali szolgáltatásokért - beleértve a soronkívüli eljárásokat és különszolgáltatásokat is - fizetett díjak miatti többletbevétel mentes az (1) bekezdés a) pontjában foglalt befizetési kötelezettség alól.

(5) A földhivataloknál a (4) bekezdés szerint keletkezett többlet felhasználásához a felügyeletet ellátó miniszter előzetes hozzájárulása szükséges."

8. § (1) A KTv. 16. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(...bevételek a következők:)

"a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítése, a tankönyvek, jegyzetek, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) kivételével;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, továbbá költségvetési szerveknek nyújtott, nyereség nélkül továbbszámlázott közbeszerzési tevékenysége bevételét;"

(2) A KTv. 16. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek eredeti előirányzatot meghaladó - kiadásokkal csökkentett - többletének 50%-a a központi költségvetést illeti meg, mely kötelezettséget az 1995. évi pénzmaradvány elszámolását követően kell teljesíteni."

(3) A KTv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által fizetett tandíj a felsőoktatási intézményeket illeti meg, kivéve az első alapképzésben, valamint a nappali tagozatos szakirányú továbbképzésben, továbbá doktori képzésben részt vevő hallgatók által kormányrendelet szerint fizetett tandíjat."

9. § A KTv. 19. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, valamint a 18. § (3) bekezdésében szereplő hozzájárulásoknak lemondással felszabaduló összege a 20. §-ban meghatározott előirányzatot növeli."

10. § A KTv. 28. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

"A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége és eladósodásának korlátozása"; és a 28. §-át követően a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia-és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.

(2) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.

(3) A likvid-hitel nem esik az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozás alá.

(4) Saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.

(5) Rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

(6) Likvid-hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.

11. § (1) A KTv. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társadalombiztosítási alapoknak az állami forgóalaphoz kapcsolt megelőlegezési számlán 1994. december 31-én fennálló tartozásállományát - ideértve az 1992-1993. évi hiányok államkötvénnyel nem fedezett részét is - 1996-ban kell rendezni."

(2) A KTv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami forgóalaphoz kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott pénzellátási terv alapján lehet. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani."

12. § (1) A KTv. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1995-ben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5%-át."

(2) A KTv. 36. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, melyekre a kezességvállalási szerződést a Kormány nevében - a Kormány által meghatározott időponttól - a Magyar Export-import Bank Rt. adja ki, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre."

13. § A KTv. 37. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Export-import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható garanciaügyletek állományának felső határa 1995. december 31-én 16 500 millió forint lehet."

14. § A KTv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, 1. alcím, 2. kiemelt előirányzat, valamint 2. alcím 2., 3., 5. kiemelt előirányzat) előirányzatai együttes összegének 7%-át meghaladó túllépési lehetősége tekintetében."

15. § A KTv. 41. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A 3. § (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül]

"o) a központi költségvetési szerveknél a gazdasági stabilizációs intézkedésekkel összefüggő létszámcsökkentés egyszeri többletkiadásainak fedezetére jóváhagyott céltartalék-előirányzatnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 27. cím, 3. alcím)"

(a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.)

16. § A KTv. 44. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezetért felelős szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, pénzellátási és - felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 11. Biztonsági Szolgálatok cím; a 14. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (27-30. cím); illetve a 24. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira."

17. § A KTv. 48. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) Az állami forgóalap egyenlegének kiszámításánál a finanszírozás szempontjából be kell számítani - a számlatulajdonosok rendelkezési jogának korlátozása nélkül - a Magyar Nemzeti Banknál vezetett következő számlákat: költségvetési fejezetek, központi költségvetési szervek, lekötött betétek, egyéb nemzetgazdasági elszámolások, ÁPV Rt., elkülönített állami pénzalapok. A számlatulajdonosok rendelkezési jogára tekintettel a beszámítás mindenkori mértékét Pénzügyminisztérium-Magyar Nemzeti Bank megállapodás rögzítse.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmi számláikat és lekötött betéteiket csak a Magyar Nemzeti Banknál vezethetik, illetőleg helyezhetik el."

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása

18. § A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"65. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerint kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 25%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott, 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata évi 25%."

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosítása

19. §[2]

A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény módosítása

20. § A Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény 3. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az Alapból teljesíthető kiadások)

"d) A központi költségvetés javára történő befizetés"

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § A Kisvállalkozói Garancia Alapnak az 1995. évben 234 millió forint befizetést kell a központi költségvetésbe teljesítenie.

22. § A Foglalkoztatási Alapnak (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport) a célzott közhasznú foglalkoztatási támogatás címen nyújtott 3 milliárd forintot elkülönítetten kell kezelni, és a. munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők célzott közhasznú foglalkoztatására lehet felhasználni.

23. § A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 15. cím, 2. alcím, 9. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 60,0 millió forint, az 56. előirányzat-csoport előirányzata a központi irányítás alatt működő színházak, művészeti intézmények, könyvtárak, múzeumok, továbbá a kulturális és tudományos folyóiratok, valamint a szakszervezeti és munkahelyi művelődési intézmények körében, a 7. alcím, 6. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 77,8 millió forint, a 7. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 10,0 millió forint, a 15. előirányzat-csoport 3. kiemelt előirányzatából 10,0 millió forint, a 19. előirányzat-csoport előirányzatából 4,0 millió forint, továbbá a 17. cím 4. alcímének előirányzatából 55,0 millió forint kizárólag a negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség kiterjesztése miatti többletkiadások ellensúlyozására szolgál.

24. § (1) A KTv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) A KTv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

(3) A KTv. 3. számú melléklete 15. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz.

Összege: 5500 forint/ellátott.

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek óvodai nevelése önkormányzati, nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által jóváhagyott nemzetiségi óvodai program szerint anyanyelven, illetve két nyelven folyik, továbbá, ha az óvodai intézményben differenciált nevelési program alapján, legalább heti 10 órában biztosított a cigánygyermekek differenciált (egyéni vagy csoportos) foglalkoztatása. (Az igénybevételhez az előzőeket a foglalkozási naplóban kell dokumentálni.)

E kiegészítő hozzájárulás az ellátott gyermek után csak egy címen igényelhető.

Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. X. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 15-i létszám 4/12 része alapján. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya az óvodai felvételi és mulasztási napló, foglalkozási napló.)"

(4) A KTv. 3. számú melléklete 23. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz. Összege: 16 500 forint/oktatott. E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe,

- ha az önkormányzat által fenntartott intézményben a tanuló kéttannyelvű oktatásban részesül,

- ha az önkormányzat által fenntartott intézmény a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanuló iskolai nevelése, oktatása során a különböző oktatási típusoknak (nyelvoktató, kétnyelvű, -tannyelvű) megfelelő óraterv, tanterv és tankönyv alapján a tanórán és tanórán kívüli tevékenységben biztosítja a kisebbségi oktatási feladatok megvalósítását,

- ha a kis létszámmal működő önkormányzati oktatási intézményben az érvényben lévő tantervek és tankönyvek alapján összevont csoportban, illetve nulladik vagy csatlakozó órában látják cl az adott kisebbségi nevelési-oktatási feladatokat,

ha az önkormányzat a területén működő oktató-nevelő intézmények keretei között legalább heti 6 órában biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok foglalkozási naplóval is dokumentált teljesítése Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető.

E kiegészítő hozzájárulás egy oktatott gyermek után csak egy címen igényelhető.

Az esti és levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3-ad része igényelhető.

Az állami gondoskodásban részesülők után ezt a támogatást az intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.

Az oktatottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az 1994. IX. 15-i oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. IX. 15-i létszám 4/12 része alapján a középfokú intézményekben, illetve az 1994. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12 része és az 1995. X. 1-jei létszám 4/12 része alapján az alsófokú intézményekben. (A statisztika tanügy-igazgatási alapokmánya a beírási napló, törzslap, törzskönyv, tanuló-nyilvántartó könyv, foglalkozási napló.)"

(5) A KTv. 5. számú melléklete az e törvény 3. számú mellékletének megfelelően módosul.

(6) A KTv. 7. számú mellékletének kiadási és bevételi előirányzatai az e törvény 4. számú melléklete szerint módosulnak.

(7) A KTv. 9. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

(8) A KTv. 10. számú melléklete helyébe e törvény 6. számú melléklete lép.

25. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A KTv. - e törvény 10. §-ával megállapított - 28/A. § (1)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket első ízben az e törvény hatálybalépését követő kötelezettségvállalásra kell alkalmazni, ide nem értve a törvény hatálybalépése napján fennálló hitelek prolongálásával keletkező kötelezettségvállalást.

(3) Azon elkülönített állami pénzalap kezelőnek, melynek a KTv. - e törvény 17. §-ával megállapított - 48. § (2) bekezdése szerint a pénzforgalmi számláit és lekötött betéteit nem a Magyar Nemzeti Banknál vezetik, illetve kezelik, az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül azokat át kell telepítenie a Magyar Nemzeti Bankhoz. A Kormány a végrehajtásra legfeljebb 1995. december 31. napjáig halasztást engedélyezhet.

26. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a KTv. 29. §-ának (2) bekezdése;

b) a KTv. 43. §-ának első mondata;

c) a KTv. 58. §-a;

d)[3]

e) az 1995. évi XXI. törvénnyel módosított, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 78. §-a (1) bekezdésének a) pontja;

f) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 58. §-ának (4) bekezdése;

g) a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének második mondatrésze;

h) az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése;

i) a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 10. §-ának (2) bekezdése;

j) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata;

k) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által felügyelt alapok banki elhelyezéséről szóló 2/1994. (III. 8.) MKM rendelet;

l) az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 9/1994. (III. 11.) IKM rendelet.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a KTv. 4. §-ának (5) bekezdésében "a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.)" szövegrész helyébe "az MNB tv." szövegrész lép.

27. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

a) a központi költségvetési szervek által fenntartott hivatali üdülők támogatásának mérséklésére irányuló felülvizsgálatot követően megállapított támogatáscsökkentés összegével az érintett fejezeteknél az előirányzatokat csökkentse (cím, alcím, előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat);

b) az I. Köztársasági Elnökség, a II. Országgyűlés, a III. Alkotmánybíróság, a IV. Legfelsőbb Bíróság, az V. Magyar Köztársaság Ügyészsége, a VI. Állami Számvevőszék fejezetek irányításáért felelős vezető, továbbá a bíróságok vonatkozásában az igazságügy-miniszter által a gazdasági stabilizációs intézkedések keretében felajánlott támogatás összegével az érintett fejezetek által javasolt előirányzatokat csökkentse (cím, alcím előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat);

c) a VII. Miniszterelnökség fejezet 27. címén tervezett előirányzatokat a tényleges teljesítésnek megfelelően az alcímek között átcsoportosíthassa;

d) a Kisvállalkozói Garancia Alapnál vizsgálja felül a garanciavállalási kötelezettségeket, és a megállapított kötelezettségekkel nem terhelt pénzeszközöket vonja be a központi költségvetés bevételeibe.

28. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének előterjesztésekor mutassa be az Országgyűlésnek az érvényben lévő koncessziós szerződések alapján, a következő három költségvetési évben a központi költségvetés milyen összegű bevételt realizálhat.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1995. évi LXXII. törvényhez

"1. számú melléklet az 1994. évi CIV. törvényhez