6/1993. (I. 30.) FM rendelet

a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának egyes szabályairól

A földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 27. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetek véleményét is kikérve - a következőket rendelem:

1. §

(1) A Tv. 1. §-ának d) pontja szerint létrehozott Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) pénzeszközeit a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett Mezőgazdasági Fejlesztési Alap 232-90185-1001 számú számlán kezeli.

(2) Az Alap számlájának a Tv. 19. § és 20. §-ában meghatározott bevételi és kiadási jogcímek szerinti forgalmát az Alap számvitelében elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az Alap bevételeit - a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás törlesztőrészletének kivételével - közvetlenül az Alap számlájára kell befizetni.

(4) A földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzösszegeknek az Alap fő céljai szerint megosztott felhasználásáról évenként rendelkezik.

(5)[1] Az Alap forráshiánya esetén a minisztérium az Alapból teljesíthető támogatások elnyerésére vonatkozó pályázatok befogadását, illetőleg a kifizetést szüneteltetheti, továbbá szükség szerint megállapítja a földművelésügyi hivatalonként felhasználható támogatási keretösszeget.

(6) A Tv. 6. §-a szerinti visszafizetési kötelezettséget az Alapból történő kifizetést végző, valamint a felhasználási célok ellenőrzésében közreműködő szervek javaslatára a minisztérium rendeli el.

A mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási beruházások, valamint mezőgazdasági érdekeltségű útberuházások támogatása

2. §

(1) A Tv. 20. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján az Alapból támogatás adható:[2]

a)[3] a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről közzétett 9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény értelmében az 1. számú mellékletben felsorolt mezőgazdaságinak minősülő tevékenységek - beleértve a halászatot is - folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló beruházásokhoz, kivéve a teherszállító gépjármű beszerzéséhez;

b) az a) pontban meghatározott beruházások rendeltetésszerű működését biztosító infrastrukturális jellegű kiegészítő (vízellátás, víztisztítás, vízelvezetés, majori, tanyai mezőgazdasági bekötőút, térburkolat, villamosenergia-ellátás, helyi távközlés, terménytárolás) beruházásokhoz;

c) mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő vagy bekötőút beruházásokhoz, a földművelésügyi miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter közös pályázati felhívása alapján;

d) az erdőgazdálkodási alaptevékenységek folytatásához szükséges beruházások közül az erdőfeltárás létesítményeihez (erdőfeltáró út, erdei kisvasút, kötélpálya, rakodók és kapcsolódó létesítményeik);

e) az erdőtelepítés és -ápolás gépi berendezéseihez.

(2)[4] Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott - pályázat alapján elfogadott - fejlesztések (a tárgyi eszközök, a vásárolt immateriális javak és a tartós készletek költsége) megvalósításához pénzintézettől felvett hitelek kamatterheinek mérsékléséhez a Tv. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti kamattámogatás adható.

(3)[5] Az (1) bekezdés a), b),d) és e) pontjában meghatározott beruházásokhoz, a Tv. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatás adható.

3. §

(1) A támogatás

a) a 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában meghatározott beruházások esetében visszatérítendő kamatmentes juttatásként,

b) a 2. § (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott beruházások és a (2) bekezdésében szereplő fejlesztések esetében vissza nem térítendő juttatásként nyújtható.

(2) A támogatás szempontjából költségként ismerhető el a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint új tárgyi eszközök - beleértve a meglevő tárgyi eszközök korszerűsítésének, bővítésének költségeit is - és a vásárolt immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai.

(3)[6] Az e rendelet alapján támogatható fejlesztésekhez más támogatási rendszer által biztosított támogatás és kamattérítés - az Útalapból, a Területfejlesztési Alapból, a Központi Környezetvédelmi Alapból, a Vízügyi Alapból, a Foglalkoztatási Alapból és a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból nyújtható támogatások kivételével - nem vehetők igénybe. A támogatások együttes összege nem haladhatja meg a fejlesztési költség 80%-át.

(4)[7]

4. §

(1) Az egyes célokhoz igénybe vehető támogatás módját, mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A megítélt támogatások a beruházások tényleges megvalósítási üteméhez igazodóan, forrásarányosan vehetők igénybe.

(3) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások törlesztését a beruházások megvalósulását - ültetvénytelepítések esetében a termőre fordulást - követő első naptári évben kell megkezdeni.

(4) A visszafizetési kötelezettséggel igénybe vett támogatást négy év alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni az Alapba.

(5) A törlesztőrészletek befizetésének esedékességi időpontja a tárgyév december 15-e.

(6) A támogatás visszafizetésének - a (4) bekezdésben meghatározott - éves ütemezését indokolt esetben a 7. § (1) bekezdésében megjelölt Bizottság javaslatára is figyelemmel a minisztérium módosíthatja.

5. §

(1) A támogatás feltételei:

a) a beruházásnak - ültetvénytelepítés kivételével - a támogatási szerződés megkötésétől számított két éven belül meg kell valósulnia;

b) a támogatandó beruházás megvalósíthatóságát a pályázatban, a 25 millió forint feletti beruházások esetén pedig üzleti terv készítésével kell alátámasztani;

c) a föld vagy erdőterület tulajdonjogát vagy hosszú távú (minimum 5 év) bérletét okiratokkal kell bizonyítani;

d) a fejlesztés megvalósításához - a támogatáson felül - szükséges források meglétét banki nyilatkozattal kell bizonyítani.

e)[8] a támogatásban részesíthető beruházás nagysága arányban legyen a termelő vállalkozásával, az általa művelt földterület nagyságával, továbbá a termés mennyiségével;

f)[9] a Tv. 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott beruházások egy alkalommal történő vissza nem térítendő támogatásának igénybevételét a pályázati felhívás természetes személyekre, jogi személyekre vagy azok meghatározott körére korlátozhatja.

(2)[10] A pályázat részletes tartalmi és formai követelményeit, a pályázatok elbírálásának szempontjait, valamint az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti támogatásban részesülők körét a pályázati felhívás tartalmazza.

6. §

(1) Az Alapból adható támogatás pályázat útján nyerhető el.

(2) Pályázatot nyújthat be:

a)[11] a Tv. 2. §-ának hatálya alá tartozó gazdálkodó, akinek a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termelő tevékenységéből származó éves árbevétele az előző évben, szervezeti átalakulás miatt létrejövő vagy a tárgyévben alapított új vállalkozások esetében a pályázat benyújtásának évében nem haladja meg a 150 millió forintot (a továbbiakban: termelő),

b)[12]

(3) A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) teszi közzé.

(4)[13] A támogatásra a termelők és szolgáltatók gazdasági tevékenységük méretével összhangban levő, 500 ezer forintot meghaladó, de 60 millió forintot el nem érő fejlesztéseikkel (a tárgyi eszközök, a vásárolt immateriális javak és a tartós készletek költsége) pályázhatnak.

(5)[14] A pályázatot az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz, (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) kell benyújtani. A földművelésügyi hivatal a pályázatot - a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pályázatok kivételével - véleményével ellátva felterjeszti a minisztériumhoz.

(6)[15] Pályázatot csak a tárgyévben kezdődő beruházás támogatására, legfeljebb a tárgyév szeptember 30. napjáig, 25 millió Ft értékhatár alatti beruházás esetén október 15. napjáig lehet benyújtani. A gépbeszerzésre irányuló pályázatok esetében csak a tárgyévben megvalósuló beruházások támogathatók. Az R. 2. § (3) bekezdésében meghatározott támogatásra irányuló pályázat esetén a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatást első alkalommal igényli.

(7)[16] A pályázat elbírálása előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel is járó beruházás vagy ültetvénytelepítés esetén az építési vagy telepítési naplóban történt első bejegyzés napját;

b) önálló gépvásárlás esetén a vételár kiegyenlítésének napját

kell tekinteni.

7. §

(1)[17] A pályázatot

a) 1 millió Ft értékhatár alatti, valamint a kizárólag gépbeszerzésre irányuló 2 millió Ft értékhatár alatti beruházás esetén a földművelésügyi hivatal;

b) egyéb esetben az e célra létrehozott Agrárfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét figyelembe véve a minisztérium

bírálja el.

(2) A Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(3)[18] A pályázatokat az R. 1. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével, a beérkezést követő hatvan napon belül kell elbírálni.

(4)[19] A földművelésügyi hivatal, illetve a minisztérium a pályázattal kapcsolatos döntése alapján kifizetést engedélyező iratot állít ki. Ennek egy-egy példányát megküldi a pályázónak, az Állami Fejlesztési Intézetnek (a továbbiakban: ÁFI), két példányát a Bizottságnak. A kifizetést engedélyező irat alapján a pályázó támogatási szerződést köt az ÁFI-val.

(5) A minisztérium döntése érvényét veszti, ha a támogatási szerződés megkötésétől számított 4 hónapon belül a kivitelezés, beszerzés nem kezdődik el.

8. §

(1) Az ÁFI a kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzösszeget szükség szerint igényli a minisztériumtól. A pénzforgalomról havonta jogcímenként köteles elszámolni és a visszatérített juttatásokat az Alap számlájára átutalni.

(2)[20] A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - a 7. § (1) bekezdésében meghatározott döntési jogkör figyelembevételével - a minisztérium, illetve a földművelésügyi hivatal látja el az ÁFI bevonásával. A földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített jelentést negyedévenként - intézkedést igénylő esetben azonnal - megküldi a Bizottságnak.

9. §

(1) Szerződésszegésnek minősül és a támogatás teljes összegének, illetve arányos, késedelmi kamattal növelt összegének Alapba való visszafizetésével jár, ha

a) a pályázó az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósít meg;

b) a beruházás nem valósult meg, vagy megvalósulását követően nem helyezik üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt éven belül úgy értékesítik vagy adják bérbe, hogy az új tulajdonos nem vállalja a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását.

(2) A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatással létesített ingatlanra a támogatás mértékéig, a visszafizetés idejére az ÁFI javára jelzálogjogot kell bejegyezni.

A biológiai alapok fejlesztésének támogatása

10. §

Az Alapból támogatás vehető igénybe az agrártermelés céljainak megvalósítását és a termelés folyamatosságát elősegítő biológiai alapok - növény- és állatfajok, -fajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok - megőrzéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.

11. §

(1) A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének d)/1. pontja alapján vissza nem térítendő támogatás adható azokra az állami megbízás alapján végzett tevékenységekre, amelyek[21]

a) a nemzeti génvagyon részét képező, mezőgazdasági jellegű őshonos és honosult állatfajták, génrezervek -állati és növényi eredetű génállományok nemzetközi együttműködésben vállalt kötelezettségek szerint történő összegyűjtésére, fajta- és vonalgyűjtemények - fenntartására, megőrzésére, valamint

b)[22] a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzsültetvények fenntartására.

(2) A vissza nem térítendő támogatásban részesíthető őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek, valamint tevékenységek körét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A támogatás összege a fenntartott állományok nagyságához, illetve a pályázati feltételekben foglaltakhoz igazodik.

12. §[23]

(1) A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének d)/2. pontja alapján vissza nem térítendő támogatás adható

a) a tájadottságoknak, környezetvédelmi szempontoknak megfelelő, faj- és fajtaszerkezet kialakítására, ezen belül növényfajták fenntartására, a továbbszaporításhoz szükséges alapanyagok előállítására, tesztelésére, az ehhez szükséges kísérletek végzésére, a hazai nemesítésű és külföldi intézményekkel közösen előállított növényfajták nemzetközi és hazai megismertetésére, valamint az eredmények bemutatására, gyakorlati hasznosítására;

b) az állattenyésztés-szervezési területen működő, törvény által elismert tenyésztő egyesületek és szövetségek törzskönyvezési munkáihoz szükséges speciális eszközök és berendezések beszerzésére.

(2) A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének d)/2. pontja alapján adott támogatást vissza kell téríteni, ha azt

a) az exportképes, magas biológiai értékű növényfajták kiváló minőségű alapanyagai előállítási technológiájának korszerűsítéséhez;

b) az állattenyésztési teljesítményvizsgálatok és teljesítményteszlek felszereléseinek és berendezéseinek beszerzéséhez, törzstenyészetek minőségi célokat szolgáló fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez;

c) a nemzetközi előírásokhoz igazodó, új minősítési rendszerek kialakításához

nyújtották.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti tevékenységekre az elismert költségek 60%-ára adható támogatás.

(4) A (2) bekezdés szerinti tevékenységekre adható támogatás szempontjából elismerhető költségeket a 3. § (2) bekezdése alapján kell megállapítani.

(5) A támogatás visszafizetésének módját, idejét a minisztérium és a pályázó között létrejött szerződés tartalmazza.

13. §

(1) A 11. és 12. §-ok szerinti támogatás pályázat útján nyerhető el.

(2) A pályázati kiírást és annak részletes feltételrendszerét a minisztérium évenként egy alkalommal - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) - teszi közzé.

(3) A pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani:

a) a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységekre minden év március hó 1. napjáig,

b)[24] 12. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységekre folyamatosan.

(4) A pályázatokat - a Biológiai Alapok Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bíráló Bizottság) bevonásával - a minisztérium folyamatosan bírálja el.

(5) A Bíráló Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel. A Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

14. §

(1) A minisztérium a döntéséről kifizetési engedélyező iratot állít ki. A támogatás folyósításának, elszámolásának és egyéb feltételrendszerének részletes szabályait a minisztérium és a pályázó között létrejött szerződés tartalmazza, melynek alapján a minisztérium intézkedik a támogatás folyósítására.

(2) A szerződésben foglaltak szakmai, pénzügyi ellenőrzését a minisztérium a Mezőgazdasági Minősítő Intézet bevonásával végzi.

(3) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása esetén a támogatás teljes összegének vagy időarányos részének, késedelmi kamattal növelt összegben való visszafizetése rendelhető el.

A mezőgazdasági szaktanácsadás támogatása

15. §

A Tv. 20. §-ának e) pontja alapján az Alapból támogatás adható:

a) mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet végző, egyéni vagy társas vállalkozás (a továbbiakban: agrárvállalkozás) részére a tevékenységéhez igénybe vett szaktanácsadás díjának részbeni térítésére;

b) a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szaktanácsadó által szervezett képzés (beleértve a továbbképzés és egyéb szakirányú tanfolyam) költségeinek részbeni térítésére;

c) szaktanácsadással összefüggő gazdálkodást segítő kiadványok költségeinek részbeni térítésére;

d)[25] a szaktanácsadást szolgáló infrastruktúra fejlesztésére;

e)[26] a szaktanácsadói-termelői informatikai rendszer fejlesztésének, bővítésének részbeni térítésére;

f)[27] a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett szaktanácsadók rendszeres továbbképzése költségeinek részbeni megtérítésére.

16. §[28]

(1) A támogatás

a) a 15. § a)-c), valamint e) és f) pontjaiban meghatározott célokra vissza nem térítendő;

b) a 15. § d) pontjában meghatározott célra kamatmentes kölcsönként, visszatérítendő

juttatásként nyújtható.

(2)[29] A 15. § d) pontja szerinti támogatás termékenként egy alkalommal igényelhető. A több szaktanácsadó irodával (telephellyel) rendelkező, a Szaktanácsadói Névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezet annyi egységre nyújthatja be támogatási kérelmét ahány irodával (telephellyel) rendelkezik.

17. §[30]

(1)[31] A 15. § a) pontjában foglalt támogatás igénylésének feltétele, hogy az agrárvállalkozás mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységéből származó éves árbevétele a 150 millió forintot ne haladja meg, továbbá, ha az agrárvállalkozásban állami tulajdoni hányad nincs. Az agrárvállalkozásnak a szaktanácsadás igénybevételét és a támogatás igénylését a szaktanácsadóval kötött szerződéssel és a szerződés alapján fizetetett számlával kell igazolni. A támogatás közvetlenül igényelhető a szerződés díjának e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott mértékek alapján.

(2)[32] A rendelet alapján azok a komplex (üzemgazdasági, pénzügyi, technológiai stb.) mező- és erdőgazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatást végző természetes és jogi személyek igényelhetnek támogatást, akik - a külön jogszabályban előírt feltételek alapján - felvételt nyernek a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékébe. A címjegyzéket a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

(3)[33] A 15. § b)-f) pontjában meghatározott célokra a támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben és egyéb módon (pl. országos napilapban, szaklapban) folyamatosan teszi közzé. A pályázati felhívásban meghatározza a pályázat részletes tartalmi követelményeit, benyújtásának határidejét, valamint az egyéb feltételeket.

(4)[34] Az 15. § a)-f) pontjában foglalt célokhoz igénybe vehető támogatás mértékét és módját az 5. számú melléklet tartalmazza.

18. §

(1)[35] A támogatás igénylését az agrárvállalkozás tevékenységének helye szerint, a szaktanácsadó lakcíme, székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalnál kell előterjeszteni. Erdőgazdálkodási tevékenységnél az igénylőnek be kell szerezni az FM Erdőrendezési Szolgálat szakvéleményét is. A földművelésügyi hivatal a 15. § a) pontjában foglalt célra irányuló támogatási kérelmet, továbbá a 15. § b)-f) pontjában foglalt célokra irányuló pályázatot véleményével ellátva terjeszti fel a minisztériumhoz.

(2)[36] A 15. § a) pontjában foglalt támogatás odaítéléséről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, melynek alapján a földművelésügyi hivatal intézkedik a támogatás összegének átutalására.

(3)[37] A 15. § b)-f) pontjában foglalt pályázatokat - a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával - a minisztérium bírálja el. A Szaktanácsadási Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel. A Szaktanácsadási Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4)[38] A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a kifizetést engedélyező iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval. A szerződésben kell meghatározni a támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának feltételeit.

19. §

A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium a földművelésügyi hivatal bevonásával végzi.

20. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1993. január 1. után indult ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Gergátz Elemér s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 6/1993. (I. 30.) FM rendelethez[39]

A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységek

A támogatásban részesíthető beruházások:

A) Mezőgazdaság*[40]

- Növénytermesztés és kertészet

- Állattenyésztés

- Vegyes gazdálkodás

B) Erdőgazdálkodási termelés

Erdőgazdálkodási termelés folytatását biztosító beruházások köréből

- erdőfeltárás létesítményei (út, keskeny nyomtávú vasút, kötélpálya, rakodó és kapcsolódó létesítményeik), valamint

- erdőtelepítés és ápolás gépi berendezései részesülnek támogatásban.

2. számú melléklet a 6/1993. (I. 30.) FM rendelethez[41]

A mezőgazdasági és az egyes erdőgazdálkodási beruházások támogatásának mértéke és módja

3. számú melléklet a 6/1993. (I. 30.) FM rendelethez[42]

A támogatásban részesíthető őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek, valamint tevékenységek köre

1. a) Őshonos állatfajták génrezervjei

szarvasmarha: magyar szürkemarha,

sertés: mangalica - színváltozatai,

juh: racka - cigája - cikta,

baromfi: sárga magyar - fehér magyar - kendermagos - erdélyi kopasznyakú - fodrostollú magyar lúd -bronzpulyka.

b) Fajtagyűjtemény, vonalfenntartások

baromfi - hal - kisállatok,

lótenyésztésben: Gidrán - Nóniusz - Kisbéri félvér -Furioso - North-Star - Lipicai - Shagya arab.

2. Növényi génrezervek és fajtagyűjtemények

gabonafélék, hüvelyesek, répafélék, olaj- és rostnövények,

egyéves és évelő takarmánynövények, fűfélék, burgonya, zöldségnövények,

egyéb szántóföldi és zöldségnövények,

gyógynövények,

gyümölcstermő növények,

szőlő,

egyéves dísznövények,

lágyszárú évelő dísznövények,

fásszárú évelő dísznövények,

fásszárú évelő faanyagtermő növények,

fűszer- és illóolajos növények,

kultúrnövények vad rokonfajai, a természetes flóra gazdasági, oktatási és tudományos szempontból jelentős, veszélyeztetett elemei.

3. Hiteles, törzskönyvezett gyümölcs, szőlő, dísznövények, faanyagtermő növények, fűszer- és illóolajos növények törzsültetvény és anyanövény állományainak fenntartása.

4. számú melléklet a 6/1993. (I. 30.) FM rendelethez[43]

5. számú melléklet a 6/1993. (I. 30.) FM rendelethez[44]

A támogatásban részesíthető mezőgazdasági szaktanácsadás támogatásának mértéke és módja