179/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet

a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról

1. §

A Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló - az 58/1994. (IV. 16.) Korm. rendelettel, valamint a 16/1995. (II. 28.) Korm. rendelettel módosított - 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. §

E rendelet a kihirdetést követő 6. napon lép hatályba, ettől az időponttól kezdve a szolgálati műteremlakások felett a bérlőkijelölési jogot, a művelődési és közoktatási miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány gyakorolja.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 179/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

ALAPÍTÓ OKIRAT

Jelen okirattal a Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendelettel alapított - a Ptk. módosításáról rendelkező 1993. évi XCII. törvény 40. §-ának (6) bekezdése alapján 1994. január 1-jétől közalapítványnak minősülő - Magyar Alkotóművészeti Alapítvány 1992. július 29-én kelt Alapító Okirata helyébe a Ptk. 74/G. §-ának megfelelően az alábbiak lépnek:

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány a Ptk. 74/G. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező, állami közfeladat folyamatos biztosítása céljából létrehozott közalapítvány.

A Közalapítvány létesítésekor az alapítót a következő indokok vezették: hosszú távra biztosítani kívánta az állam támogatását a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet, illetve művészek részére, s ezúton is el kívánja ismerni, hogy a jelen Közalapítvány céljára rendelt vagyon jórészt a művészeti ágakat élethivatásszerűen művelő művészek négy évtizedes munkája révén gyarapodott.

1. A Közalapítvány neve:

Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány)

2. A Közalapítvány székhelye:

Budapest V., Báthori u. 10.

3. A Közalapítvány célja:

A Ptk. 74/G. §-a (2) bekezdésének megfelelően a Köz-. alapítvány az állami közfeladat biztosításaként a következő célokra jött létre:

Támogatást nyújtani színvonalas alkotások létrehozásához a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, ipari tervezőművészet, fotóművészet és zenei alkotóművészet területén, ideértve az ezen műfajokhoz kapcsolódó elméleti és kritikai alkotótevékenységet is, segíteni az alkotások belföldi és nemzetközi megismertetését, terjesztését és értékesítését az alapító vagyon megőrzésével és lehetőség szerinti gyarapításával.

E célok elérése érdekében az irodalommal, képző-, ipar-, ipari tervezőművészettel, fotóművészettel és zenei alkotóművészénél foglalkozó, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjával 1992. október 1-jéig tagsági viszonyban álló tagjai, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) alapszabálya szerint belépő új tagokat tömörítő egyesület mindenkori tagjai részére biztosítani törekszik alkotómunkájuk és szociális biztonságuk anyagi feltételeit, így különösen:

3.1. A szociális biztonság érdekében biztosítási jellegű rendszeres és rendkívüli támogatások nyújtása.

3.2. A művészeti alkotómunka jobb körülményeinek elősegítése érdekében alkotóházak működtetése, szükség esetén újak létrehozása, kolletkív műtermek üzemeltetése, műtermek és műteremlakások építéséhez támogatás nyújtása. Műteremlakásokkal kapcsolatos bérlőkijelölési jog gyakorlása.

3.3. A szakmai érdekvédelemhez, a jogi képviselethez, a rendszeres tájékoztatáshoz és az egyéb kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges anyagi fedezet megteremtése.

3.4. A létrejött műalkotások megismertetése érdekében kiállítási, értékesítési lehetőségek megteremtése, művészeti kezdeményezések támogatása, fiatal művészek szervezett segítése.

3.5. A művészeti alkotómunka lehetővé tétele érdekében kölcsönök (alkotói előlegek) folyósítása, ösztöndíjak, jutalmak, művészeti pályázatok, díjak kitűzése, egyéb pénzbeli juttatások nyújtása.

4. A Közalapítvány vagyona:

4.1. A Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak átadott - a mellékletben felsorolt - teljes vagyon.

4.2. A Közalapítvány törzsvagyona - melynek felsorolását az Alapító Okirat melléklete tartalmazza - nem idegeníthető el.

4.3. A Közalapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt.

5. A Közalapítvány gazdálkodása:

5.1. A vagyon felhasználásáról a Kuratórium - a jelen Alapító Okirat 3. számú mellékletét képező vagyonkezelési és befektetési szabályzatnak megfelelően - az Egyesület véleményének meghallgatásával dönt.

5.2. Az alapító a Kuratóriumot felhatalmazza, hogy a Közalapítvány vagyonával - a vagyonkezelési és befektetési szabályzat keretei között - vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja. A Közalapítvány átmenetileg szabad készpénzvagyona csak állampapírba helyezhető el.

5.3. A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, mely a 3. pontban felsorolt fontossági sorrend figyelembevételével történik.

A döntések végrehajtásáról az Igazgatóság gondoskodik.

6. A Közalapítvány kezelő szervezete, képviselete:

6.1. A Közalapítvány vagyonának kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a 7 tagú Kuratórium.

6.2. A Kuratórium 3 tagját a művelődési és közoktatási miniszter, 4 tagját az Egyesület választmányának választása szerint bízza meg az alapító oly módon, hogy a művészeti ágak képviselete biztosítva legyen.

A Kuratórium tagjait az alapító írásban kéri fel.

6.3. A Kuratórium tagjainak megbízatása 3 évre szól, a tagok ismételten megbízhatók.

6.4. A Kuratórium elnökét és alelnökét az alapító - az Egyesület véleményének meghallgatásával - a művelődési és közoktatási miniszter javaslata alapján kéri fel.

6.5. A Közalapítványt a Kuratórium elnöke és alelnöke képviseli. A Kuratórium képviseleti joggal ruházhatja fel az Igazgatóság vezetőjét.

6.6. A Kuratórium tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak. Ennek mértékét a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

6.7. A Közalapítvány működtetésére a Kuratórium Igazgatóságot hozhat létre, meghatározza annak szervezetét, működését, és ellenőrzi tevékenységét.

Az Igazgatóságot a Kuratórium által kinevezett igazgató vezeti, és gyakorolja az Igazgatóság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

7. A Kuratóriumot az elnök hívja össze. A Kuratórium határozatképes, ha öt tagja van. A határozat érvényességéhez négy tag egyhangú szavazata szükséges.

8. A Közalapítvány gazdálkodásának, működésének, szervezetének és képviseletének, a Kuratórium döntéseinek részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

9. Felügyelő Bizottság:

9.1. A Közalapítvány kezelő szervezetének ellenőrzésére az alapító 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a pénzügyminiszter és a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára kéri fel.

9.2. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító 3 évre kéri fel, a tagok ismételten is megbízhatók.

9.3. A Felügyelő Bizottság a Közalapítvány működéséről készült éves könyvvizsgálói jelentésre támaszkodva vizsgálja a Közalapítvány működését.

A Kuratórium elé terjesztett - a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - fontosabb jelentéseket, előterjesztéseket a Felügyelő Bizottságnak véleményezésre meg kell küldeni.

Célvizsgálatot akkor folytat, ha a Közalapítvány céljait veszélyeztetve látja.

Vizsgálatainál külső szakértőket is igénybe vehet.

9.4. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kuratórium ülésein.

9.5. A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol az alapítónak, és tájékoztatja az Egyesületet.

9.6. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

9.7. A Felügyelő Bizottság tagjai díjazásra és költségtérítésre jogosultak, melyet a Közalapítvány szervezeti és működési szabályzata állapít meg.

10. Záró rendelkezések:

10.1. A Közalapítvány céljainak elérése érdekében együttműködik az irodalom, a képző-, ipar- és fotóművészet, valamint zeneművészet területén már működő vagy a jövőben létrejövő állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal.

10.2. A Közalapítvány működéséről - különös tekintettel a Kuratórium és szervei által eszközölt befektetésekről - a szakmai nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni kell.

10.3. A Közalapítvány a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet szerint számol be az alapítónak. A Közalapítvány részére nyújtott céltámogatás beszámolási rendjére a 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok az irányadóak. A Közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hozni.

10.4. A Közalapítvány - a Ptk.-ban meghatározott okok miatt történő - megszűnése esetén az alapítványi vagyont a magyar írók, képző-, ipar- és fotóművészek, valamint zenei alkotóművészek művészi és szociális támogatására kell fordítani.

1. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyona

(Nyilvántartás szerinti bruttó érték az 1992. október 1-jei állapotnak megfelelően.)

I. Kezelésében lévő ingatlanok 426 010 000,00 Ft

II. Vagyonértékű jogok 1 000 000,00 Ft

III. Leányvállalatok és kft.-kbe kihelyezett vagyon 814 588 547,95 Ft

IV. Álló- és fogyóeszközeinek értéke 51 157 857,17 Ft Összesen: 1 292 756 405,12 Ft

A Magyar Alkotóművészeti Alapítvány törzsvagyona

(Elidegenítési tilalom alá rendelt tovább működtetendő ingatlanok.)

2. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Kuratóriumának névsora

Székely Gábor, a Kuratórium elnöke,

Pohárnok Mihály, a Kuratórium alelnöke,

dr. Hajagos Éva a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára.

Lelkes Péter iparművész,

Módos Péter író,

Strém Kálmán zeneszociológus,

Gyémánt László festőművész, a MAOE Választmányának javaslatára.[1]

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Felügyelő Bizottságának névsora

Dr. Sebes József, a művelődési és közoktatási miniszter javaslatára,

Dr. Ágoston Gabriella, a pénzügyminiszter javaslatára,

Marinov Gusztáv, a MAOE javaslatára.

3. számú melléklet az Alapító Okirathoz

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzata

A Magyar Köztársaság Kormánya a 117/1992. (VII. 29.) Korm. rendeletben a Magyar Alkotóművészeti Alapítványnak, melynek jogutódja 1994. január 1-jétől a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) induló vagyonként átadta a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának teljes vagyonát.

Jelen szabályzat a Közalapítvány tulajdonába került, és a működtetés során változó vagyon megőrzésének, működtetésének, gyarapításának kereteit szabályozza.

1. A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya a Közalapítvány tulajdonában lévő vagyonra (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett eszközök, valamint forgóeszközök - kötelezettségekkel csökkentett - részére) terjed ki.

2. A Közalapítvány vagyona

A vagyon alapvető rendeltetése a Közalapítvány Alapító Okiratban meghatározott céljainak tartós, folyamatos és hatékony szolgálata. Ennek érdekében az alapítványi vagyonon belül el kell különíteni a törzsvagyont, a vállalkozási célú vagyont.

Törzsvagyon: a Közalapítvány érdekeit szolgáló, folyamatos működést biztosító, tartós elidegenítési tilalom alatt álló vagyoni kör, melyet az Alapító Okirat melléklete tételesen rögzít.

Vállalkozási célú vagyon: a Közalapítvány törzsvagyon nélkül számolt, szabad rendelkezésű vagyona, amellyel a Közalapítvány - az idetartozó vagyon értékéig - piaci típusú vállalkozásokban vehet részt.

Vagyonértékű jog: a Közalapítvány jogszerű használatában lévő helyiségek bérleti joga és egyéb jogosultságok.

3. A közalapítványi vagyon működtetésének célja

A közalapítványi vagyon kezelésének célja a közalapítványi vagyonnal olyan gazdálkodás, amely az alapítói vagyon megőrzése, lehetőség szerinti gyarapítása mellett anyagi fedezetet biztosít a közalapítványi célok elérésére.

4. A vagyon feletti döntési jogkörök

A Közalapítványt - a vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretei között - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

A Magyar Köztársaság Kormánya mint alapító (a továbbiakban: Alapító) a Közalapítvány Kuratóriumát felhatalmazta, hogy a Közalapítvány vagyonával vállalkozzék, az abból származó jövedelem a Közalapítvány céljainak megvalósítását szolgálja.

Szükség esetén a Kuratórium döntése alapján a vagyon egy része értékesíthető a közalapítványi célokra.

A Kuratórium gazdálkodása ,a térítésmentes vagyonátruházás lehetőségét kizárja, kivéve a művészek nyugdíjpénztárának történő vagyonátadást.

A Kuratórium dönt a Közalapítvány vagyonának szerkezeti összetételéről, és meghatározza a befektetési stratégia irányát.

A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és bevételei ismeretében évente dönt - az Egyesület véleményének meghallgatásával - a Közalapítvány céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról.

5. A közalapítványi befektetések biztonsági szabályai Általános szabályok

A Közalapítvány a szolgáltatásokra és a hozzá kapcsolódó szervezetek működtetésére időlegesen fel nem használt eszközeit (a továbbiakban: szabad alapítványi eszköz) kizárólag a jelen szabályzat mellékletében meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) helyezheti el, illetve ilyen befektetési formákban tarthatja.

A Közalapítvány csak saját eszközeit fektetheti be.

A Közalapítvány csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

A közalapítványi befektetéseknek összhangban kell lenniük a Közalapítvány rövid és hosszú távú kötelezettségeivel, fenntartva a folyamatos fizetőképességet.

A Közalapítvány vállalkozása a feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.

A befektetéseket úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

A Közalapítványnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki.

Befektetéseinél ügyelni kell arra, hogy a Közalapítvány befektetési portfóliója és annak területi elhelyezkedése a befektetett összeg és a megszerzett részesedés nagysága tekintetében arányos legyen.

A Közalapítvány tartózkodik a nemzetközi- gyakorlatban nagykockázatúnak ítélt befektetési formáktól, így különösen a csúcstechnológiától, az induló vállalkozásokhoz, a nagy értékű ingatlan befektetésektől.

A megvásárolni kívánt érdekeltség tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója nem lehet a Közalapítvány alkalmazottja vagy tisztségviselője, valamint felügyelő bizottsági tagja és könyvvizsgálója, illetve ezek hozzátartozója.

A Közalapítvány rendelkezésére bocsátott állami támogatások - kivéve, ha az adományozó másként nem rendelkezik - csak állam által garantált értékpapírban helyezhetők el.

A Közalapítvány a rendelkezésére álló szabad eszközeivel a jelen szabályzatban meghatározott keretek között szabadon vállalkozhat.

Bármely közalapítványi vagyonelem értékesítésére, vállalkozásba vitelére kizárólag úgy kerülhet sor, ha az megelőzi az adott vagyonelem szakértővel történő értékbecslése. Védett vagyontárgyak hasznosítására, értékesítésére vonatkozó szerződés megkötése előtt az illetékes szervek (pl. szakhatóságok) egyetértését meg kell szerezni.

A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésére álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.

A Közalapítvány az adott pénzügyi év időtartama alatt legfeljebb a szabad közalapítványi eszközök 45%-os mértékéig adhatnak ugyanazon befektetői szervezet számára értékpapír-bizományosi, értékpapír-kezelési és értékpapír-kereskedelmi megbízást.

6. Az egyes kockázati osztályok közötti arányokra vonatkozó szabályok

A Közalapítvány szabad pénzeszközeiből végrehajtott befektetések esetén az egyes kockázati osztályok között az alábbi megosztást kell betartani:

a) a Közalapítvány köteles szabad pénzeszközeinek legalább 10%-át az I. kockázati osztályba besorolt eszközökben tartani,

b) a II. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legalább 20% kell legyen,

c) a III. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 40% lehet,

d) a IV. kockázati osztályba befektetett eszközök aránya legfeljebb 50% lehet.

Az egyes kockázati osztályokba sorolt befektetési formákon belül az azonos közalapítványi befektetések mértéke - állampapírok kivételével - nem haladhatja meg

a) az I., valamint a II. kockázati osztály esetén az összes szabad közalapítványi eszköz 45-45%-át,

b) a III. kockázati osztály esetében az összes szabad alapítványi eszköz 20%-át,

c) a IV. kockázati osztály esetében az összes szabad alapítványi eszköz 15%-át.

A Közalapítvány befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya -az állampapírok kivételével -, illetve az ugyanazon pénzintézetnél elhelyezett betétek aránya nem haladhatja meg az összes közalapítványi eszköz 40%-át.

A közalapítványi befektetések e pontban megjelölt szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával á befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

7. A közalapítványi befektetések nyilvántartása és ellenőrzése

A Közalapítvány köteles szabad közalapítványi eszközeit a mellékletben meghatározott kockázati osztályokba sorolni és nyilvántartani.

A Közalapítványnak negyedévente ki kell mutatnia és ellenőriznie kell, hogy a befektetési és likviditási keretszabályoknak megfelel.

Az ellenőrzési időszakok között a közalapítványi befektetések tényleges arányai a II., III., IV. kockázati osztályok esetében és legfeljebb 5%-os mértékig térhetnek el az előírt mértéktől.

Amennyiben a szabad alapítványi eszközök befektetésének aránya a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt eltérnek a 6. pontban meghatározott mértéktől az eltérésről a Kuratóriumot tájékoztatni kell.

A Kuratórium az eltérés mértékének és az eltérést előidéző eszköz befektetési formájának figyelembevételével dönt a keretszabálynak megfelelő állapot kialakításáról.

A befektetési üzletmenet eredményességét a Kuratóriumnak az ellenőrzési ütemterv alapján, folyamatosan kell ellenőriznie, és a vizsgálat eredményétől függően határoznia kell a portfólió összetételében végrehajtandó stratégiai irány változtatásának szükségességéről.

8. A vagyonkezelés alaptípusai

A közalapítványi tulajdon tagozódása alapján a közalapítványi vagyonkezelésben két alaptípust különíthetünk el:

a) A törzsvagyonnak, azaz az elidegenítési tilalom alá helyezett vagyonelemeknek, tárgyaknak a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Közalapítvány céljainak megfelelő gazdaságos üzemeltetési és hasznosítási feladatainak ellátását, fenntartását, az értéknövelésüket szolgáló munkálatok irányítását végző vagyonkezelés, amely biztosítja a művészek céljára nonprofit elvert működő, rendelkezésre álló ingatlanok folyamatos készenlétét, fogadóképességét.

Ezt a típusú vagyonkezelést végző szervezet a kezelésébe adott vagyont nem értékesítheti.

b) A forgalomképes alapítványi vagyon kezelése.

A Közalapítvány tulajdonában lévő forgalomképes vagyon olyan kezelését jelenti, melynek során a Kuratórium döntései alapján a közalapítványi vagyonelemeket - a közalapítványi célkitűzések megvalósításához szükséges források folyamatos biztosíthatósága mellett és érdekében - a vagyonkezelő célszerűen konvertálhatja.

9. A vagyonkezelő szervezet

A) A Kuratórium mint vagyonkezelő

A közalapítványi vagyon központi kezelője és a tulajdonosi jogok kizárólagos birtokosa a Közalapítvány Kuratóriuma.

A Kuratórium rendelkezik az átvett közalapítványi vagyon e szabályzatban meghatározott elvek és befektetési szabályok szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről.

Ezen belül

a) meghatározza a Közalapítvány befektetésének összetételét, lejáratát, nagyságrendjét, valamint kockázati osztályok szerinti megosztását,

b) a Közalapítvány Igazgatóságának közreműködésével szervezi és bonyolítja a Közalapítvány befektetési ügyleteit,

c) az Igazgatóságon keresztül vezeti a vagyonkezelésbe átadott szabad alapítványi eszközök nyilvántartását,

d) az Igazgatóságon keresztül folyamatosan ellenőrzi a tulajdonában lévő vagyon összetételét, a működtetéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

e) az Igazgatóság és az esetleg igénybe vett tanácsadó szakmai segítségével végzi a befektetési stratégia értékelését, az értékesítések ellenőrzését.

A Kuratórium saját döntése alapján a vagyonkezeléshez kapcsolódó műveletek végrehajtásával megbízandó partnereket keretmegállapodások, valamint az alapítványi vagyon 5%-át meghaladó egyedi megbízások esetén nyílt vagy zártkörű pályázat útján, az alapítványi vagyon 5%-át el nem érő egyedi megbízások esetében a megbízott személyét a tőle várható gondossággal közvetlenül válassza ki.

B) Kizárólagosan alapítványi tulajdonban lévő vagyonkezelő szervezet

A Közalapítvány a vagyonkezelői feladatok ellátására egyszemélyes gazdasági társaságokat hozhat létre azzal a megkötéssel, hogy a tulajdonosi jogokat ezen társaságokra sem ruházhatja át. A közhasznú társasággá történő átalakulás lehetőségét a Kuratórium megvizsgálja.

A vagyonkezelő gazdasági társaságok alapítására és működésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályait kell alkalmazni.

A létrehozott vagyonkezelő szervezetek felügyeletét a Kuratórium látja el.

A vagyonkezelő gazdasági társaság a kezelésébe adott vagyont a mérlegében nem mutathatja ki.

A közalapítványi vagyon kezelésével szerződéssel megbízott, a Közalapítvány kizárólagos tulajdonában lévő vagyonkezelő szervezetnek jogában áll a közalapítványi vagyonkezelésen kívüli vagyonkezelői megbízásokat elfogadni azzal a megkötéssel, hogy a közalapítványi megbízások prioritását biztosítania kell.

A közalapítványi vagyon kezelője nem köthet olyan szerződést, mely szerződés a közalapítványi célokkal és megbízással ellenérdekeltséget keletkeztet.

A Közalapítvány kizárólagos tulajdonában lévő vagyonkezelési feladattal megbízott vagyonkezelők feladataik ellátásához, különösen jogosítványi hiányosságok kiküszöbölésére a 9. A/e) pontjában foglaltakat betartva gazdaságossági elven vagy pályázat útján igénybe vehetik harmadik személyek közreműködését azzal a megkötéssel, hogy ehhez ki kell kérni a Kuratórium jóváhagyását.

Az így kiválasztott társaság részére kezelésre átadandó vagyonelemek körét és mértékét jóváhagyásra a Kuratórium elé kell terjeszteni.

C) Megbízott független vagyonkezelők

A közalapítványi vagyon szerkezeti átalakítása, hatékonyabb működtetése érdekében a Kuratórium igénybe veheti külső, nem a portfóliójába tartozó vagyonkezelők szolgáltatásait.

A megbízott vagyonkezelők a Közalapítvány nevében és javára járnak el, de tulajdonosi jogosítványait nem gyakorolják.

10. A szerződésben meg kell határozni

A Kuratórium és a vagyonkezelő között kötendő szerződésben a megbízási szerződések általános elemei mellett meg kell határozni

- a vagyonkezelési feladat tárgyát,

- a vagyonkezelés tárgyának szerződéskori értékét,

- a vagyonkezelési feladat jellegét,

- a feladat teljesítéséhez kapcsolódó időbeli ütemezést, határidőket,

- a feladathoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket,

- a vagyonkezelő díjazásának módját, mértékét,

- a jelen szabályzatban vagyonkezelővel szemben támasztott garanciális követelmények formáját, az esetleges hozzáférés módját.

A fentiek mellett a vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni.

A Közalapítvány tulajdonosi jogosítványait nem ruházhatja át.

11. A közalapítványi vagyonkezelőkkel szemben támasztott követelmények

A megbízott közalapítványi vagyonkezelő lehet minden, a Magyar Köztársaságban bejegyzett korlátolt felelősségű társaság vagy névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely

a) rendelkezik az adott vagyonkezelői feladat végzéséhez szükséges jogosítványokkal,

b) rendelkezik az adott feladat ellátásához szükséges személyi, tárgyi feltételekkel,

c) a működési feladatokkal rábízott vagyon könyv szerinti értékének legalább 30%-ára megfelelő vagyoni biztosítékkal, illetve azzal egyenértékű felelősségbiztosítással vagy banki garanciával rendelkezik.

A 11. pont c) alpontjában foglaltak alól kivételt képeznek a Közalapítvány kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok.

A Közalapítvány megbízott független vagyonkezelője nem lehet az a gazdasági társaság,

a) amelynek tulajdonosa, vezető állású dolgozója, vezető tisztségviselője a Közalapítvány alkalmazottja, tisztségviselője vagy ezek közvetlen hozzátartozója,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve, amellyel szemben a szerződéskötést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.

12. A vagyonkezelés eredményeinek értékelése és a kezelés érdekeltségi és díjazási rendszerének kialakítása

A vagyonkezelési feladatokat a Közalapítvány üzleti alapon kívánja végezni, amely az jelenti, hogy a vagyonkezelőt intenzíven érdekeltté kívánja tenni a vagyonkezelési szerződésben rögzített céljainak elérésében.

Az érdekeltségi rendszert a vagyonkezelés típusától függően kell kialakítani.

a) A törzsvagyon kezelésével megbízott vagyonkezelő(k) - tekintettel arra, hogy az általuk kezelt vagyon nem profitorientált, hanem a meghatározott feladatok közvetlen ellátását szolgálja - érdekeltsége két összetevőből állhat. Egy előre meghatározott fix költségtérítés (működési költségek és vállalkozói díj), valamint az általa megtermelt eredményből való részesedés.

Ebben az esetben a Kuratóriumnak a vagyonkezelési szerződésben pontosan meg kell határoznia a feladatokat, gondoskodnia kell az ellenőrzésről, a beszámoltatásról.

Ha a szerződésben a Közalapítvány és a vagyonkezelő szervezet hozadékfizetésben egyeznek meg, akkor annak feltételeit a megbízás teljes időtartamára előre rögzíteni kell.

b) A forgalomképes közalapítványi vagyon kezelése esetén a vagyonkezelő érdekeltsége az egyes vagyonhasznosításokhoz kapcsolódóan meghatározott sikerdíj formájában valósítható meg.

Ebben az esetben a szerződésben meghatározott limit feletti bevétel képezi a mozgó sikerdíj alapját.

Melléklet a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány vagyonkezelési és befektetési szabályzatához

A Közalapítvány szabad pénzeszközeinek kockázati osztályai és befektetési formái

1. Az I. kockázati osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a legfeljebb 1 éves lejáratú állampapír,

b) a legfeljebb 1 éves lekötésű pénzintézeti betét (jelentős szakmai befektetők vagy a Magyar Állam többségi tulajdonában lévő pénzintézetnél),

c) az alapítványi pénzforgalmi számla szabad pénzeszközei,

d) a házipénztár szabad pénzeszközei.

2. A II. kockázati osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a központi költségvetés, valamint a jegybank által kibocsátott, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapír a kárpótlási jegyek kivételével,

b) a jelzáloghitelezésre feljogosított pénzintézet által kibocsátott záloglevél,

c) a nemzetközi pénzintézeti szervezetek által Magyarországon kibocsátott, illetve forgalomba hozott, 1 évnél hosszabb lejáratú kötvény,

d) a magyar állami- vagy külföldi kormánygaranciával fedezett, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapír,

e) a tőzsdén jegyzett részvény, kötvény, befektetési jegy.

3. A III. kockázati osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél hosszabb lejáratú kötvény,

b) a kihelyezett kiegészítő vállalkozás üzletrésze,

c) a terheletlen ingatlan vagy egyéb földtulajdon.

4. A IV. kockázati osztályba tartozó eszköznek minősül:

a) a tőzsdén forgalmazott részvény, kötvény, befektetési jegy, kárpótlási jegy,

b) a pénzintézet által kibocsátott értékpapír jellegű okirat,

c) az önkormányzat vagy részvénytársaság által nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok,

d) a III. kockázati osztályba be nem sorolt vállalkozásbeli tagság, illetve üzletrész,

e) a tagi kölcsön,

f) a művészeti alkotás.

5. Amennyiben a Közalapítvány az induló vagyon részeként vagy támogató adományként az I-IV. kockázati osztályba nem tartozó szabad alapítványi eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, az kockázati osztályba be nem sorolt szabad pénztári eszközként kell kimutatni.

6. A Közalapítvány köteles a kockázati osztályba be nem sorolt szabad alapítványi eszközeit a tulajdonba kerülést követő 1 éven belül a kockázati osztályokba sorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.