37/1995. (X. 7.) NM rendelet

a fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, csecsemő- és kisgyermekgondozó, fogtechnikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról, valamint a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló, többször módosított 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A népjóléti ágazatba tartozó fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, csecsemő- és kisgyermekgondozó, fogtechnikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. §[1]

3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Szabó György s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 37/1995. (X. 7.) NM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

I.

A Jegyzék 9. sorszáma szerint kiadott fogászati asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3233 12 1 0 20

2. A szakképesítés megnevezése: Fogászati asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogászati asszisztens a fogászati alapellátásban, kórházi, klinikai ellátásban

- előkészít és asszisztál a fogorvosnak a fogászati beavatkozásoknál,

- kialakítja a higiénés követelményeket és munkafeltételeket,

- együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyításában és gondozásában,

- elvégzi a betegirányítás és betegellátás kommunikációs és adminisztrációs feladatait,

- a páciensek részére a fogászati beavatkozások során pszichés segítséget nyújt,

- felvilágosító tevékenységet végez a fogászati betegségek megelőzéséről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Kommunikáció, információ szerzése, továbbítása

- a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,

- a páciens irányítása, felvilágosítása,

- az orvos tájékoztatása,

- segélyhívás érzékelése,

- kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatárssal,

- informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése

- műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,

- aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,

- védőruha, védőeszközök alkalmazása,

- fertőző betegek elkülönítése,

- balesetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,

- környezetvédelmi előírások betartása,

- sugárvédelmi előírások betartása.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

- fogorvosi szék beállítása,

- eszközök, gyógyszerek előkészítése érzéstelenítéshez,

- eszközök, műszerek előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,

- fogröntgenfelvételek elkészítése,

- röntgenfilmek előhívása, kidolgozása,

- asszisztálás fog- és gyökértöméseknél,

- asszisztálás a fogpótlás folyamatában,

- asszisztálás fogeltávolításnál,

- előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,

- előkészítés és segédkezés szájnyálkahártya és fogíny kezelésénél,

- asszisztálás gyermekfogászati beavatkozásoknál,

- asszisztálás a fogszabályozás menetében.

1.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése orális megbetegedésben szenvedőknél

- műtéti előkészítés,

- műtétek utáni betegmegfigyelés,

- segítségnyújtás mozgásában korlátozott betegnek,

- segítségnyújtás rosszullét esetén,

- kardinális tünetek ellenőrzése,

- szájhigiéne elvégzése szájműtét után eszméletlen betegnél és idős páciensnél,

- fogászati betegek állapotának figyelemmel kísérése, gondozási feladatok ellátása,

- fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése.

1.5. Elsősegélynyújtás hirtelen egészségkárosodás, állapotromlás esetén

- veszélyhelyzet felismerése,

- fogászati sürgősségi ellátás felismerése,

- életjelenségek ellenőrzése,

- szabad légutak biztosítása,

- újraélesztés megkezdése,

- elsődleges sebellátás elvégzése,

- vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,

- végtagok ideiglenes rögzítése csont és izületi sérülésnél,

- segédkezés arckoponya sérülésének ellátásban.

1.6. A munkaterület és munkafolyamatok szervezése

- fogászati várók kialakítása,

- fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,

- új beteg előjegyzése, felvétele, visszarendelt betegek fogadása,

- mozgósítás fogászati szűrővizsgálatokhoz,

- fogászati egészségnevelési programok szervezése,

- fogászati felvilágosítás szemléltetőeszközeinek beszerzése.

2. Követelmények

A vizsgázó az alábbi fogászati asszisztensi feladatok elvégzésére legyen képes

2.1. Kommunikáció, információszerzés és -továbbítás

- adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,

- alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,

- az orvost hitelesen tájékoztatni, utasításait figyelembe venni,

- mentőszolgálatot hívni,

- informatikai eszközöket szakszerűen alkalmazni,

- számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos programot kezelni,

- önmagát képezni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények biztosítása

- tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,

- gondoskodni az eszközök javításáról, pótlásáról,

- a munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használni, sterilezni,

- a váladékokkal szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani, megsemmisíteni,

- a védőeszközök és a védőruha alkalmazásával saját és a páciens egészségét óvni,

- a fogászati nosocomiális ártalmakat megelőzni.

2.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

- előkészíteni a különböző fogászati beavatkozások eszközeit,

- a fogászati kezelések anyagait az orvos utasítása szerint előkészíteni,

- a kezelések alkalmával szakszerűen asszisztálni,

- a különböző életkorú, viselkedésű pácienseket pszichésen segíteni.

2.4. Ápolási és gondozási feladatok elvégzése

- vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,

- szakszerűen támogatni a mozgásában korlátozott pácienst,

- orális műtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni a beteget,

- elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénéjét,

- segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteget higiénés szükségleteinek kielégítésében,

- felismerni a fogászati ellátásban leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, mellékhatásait, adagolását,

- a krónikus betegeket pszichésen segíteni.

2.5. Elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése

- veszélyhelyzetet felismerni,

- a bőrszín, tudatállapot, izomtónus megváltozását észlelni,

- segítséget hívni,

- az életjelenségeket ellenőrizni,

- a szabad légutak biztosítását szakszerűen elvégezni,

- újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,

- felismerni az allergiás jelenségek tüneteit,

- előkészíteni a készenléti gyógyszereket,

- szabályszerűen elvégezni az elsődleges sebellátást,

- eredményesen alkalmazni vérzéscsillapítást,

- asszisztálni az orvosnak sürgősségi fogászati beavatkozásoknál.

2.6. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezési feladatai

- a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,

- a fogászati betegforgalmat megszervezni,

- fogászati szűrővizsgálatokat előkészíteni és abban részt venni,

- fogászati egészségnevelési programokat szervezni,

- felvilágosító munkájához szemléltető nyomtatványokat, eszközöket beszerezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolarendszerű képzésben részt vevő vizsgázó:

- középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

- a fogászati asszisztens szakképesítés központi programjában meghatározott tantárgyi záróvizsgák letétele,

- gyakorlati követelmények teljesítése.

b) Iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő vizsgázó:

- középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

- 2 éves igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat,

- a szakképesítés 20.311/95. számú tantervében meghatározott eredményes tantárgyi záróvizsgák és gyakorlati követelmények teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Szakmai elméleti vizsga:

a) írásbeli,

b) szóbeli.

2.2. Szakmai gyakorlati vizsga.

3. A szakmai vizsga követelményei

3.1. A szakmai elmélet írásbeli vizsgarészének vizsgakérdéseit, az egységes megoldólapot és értékelési útmutatót a Népjóléti Minisztérium központilag határozza meg.

Az írásbeli vizsga - komplex feladatsor formájában - a képzési program szakmai és készségfejlesztő tantárgyi követelményeinek teljesítését méri.

3.2. A szakmai elmélet szóbeli vizsgarészén a vizsgázók a VI. fejezet 1. pontban meghatározott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket.

A szakmai vizsga tantárgyai

A szakmai vizsga VI. fejezet 1. pontjában meghatározott kérdések a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:

Anatómia-élettan

Táplálkozási alapismeretek

Mikrobiológia-immunitástan

Általános és orális patológia

Belgyógyászati-gyógyszertani alapismeretek

Fogorvosi váró, rendelő berendezése, műszerei, higiénéje

Munkavédelem

Elsősegélynyújtás

Konzerváló fogászat

Fogpótlástan, anyagtan

Fogtechnikai alapismeretek

Gyermekfogászat, fogszabályozás

Fogászati radiológia

Szájsebészet

Parodontológia

Fogászati prevenció

Ügyvitel

Etika

Pszichológiai alapismeretek

3.3. A szakmai elméleti vizsga értékelése

a) A szóbeli vizsga feladatait 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsgarészek eredményét egy osztályzattal kell értékelni.

b) Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni:

- a szóbeli vizsgarészek osztályzataiból egyetlen érdemjegyet kell meghatározni,

- eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész elégtelen,

- a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg.

3.4. Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

- gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek, valamint a betegforgalom ezt lehetővé teszik,

- a gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett, a III. 1. fejezetben meghatározott tevékenységek folyamatos elvégzéséből áll,

- a megelőző gyakorlati vizsga ajánlott feladatait a VI. fejezet 2. pontja tartalmazza,

- a vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a vizsgázó személyi adatait,

- szakképesítés megnevezését,

- a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,

- a vizsgafeladatok pontos megjelölését,

- a feladatok elvégzésének értékelését,

- a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A megelőző vizsgafeladatról készült jegyzőkönyvet a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni, a vizsga irataihoz kell csatolni, és a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell megőrizni.

A megelőző vizsgafeladat értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától.

b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben szervezhető.

A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és a gyakorlati oktatás vezetője szervezi.

A gyakorlati vizsga ajánlott feladatait a VI. fejezet 3. pontja tartalmazza.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai

- a tevékenység előkészítése, munkaterület szervezése,

- a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök kiválasztása,

- a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,

- a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,

- a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,

- a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.

A szakmai gyakorlati vizsga érdemjegyét a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott osztályzat a döntő.

Amennyiben a vizsgázó bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső érdemjegye is elégtelen.

Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha

- a vizsgázó a feladatot javíthatatlanul hajtotta végre,

- a vizsgázó a munkavédelmi szabályokat súlyosan megsértette,

- időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.311/95. engedélyszámával ellátott tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott.

2. Az iskolarendszeren kívüli fogászati asszisztens képzésbe való bekapcsolódás feltételei:

a) - egészségügyi szakközépiskolai érettségi,

- általános ápoló és általános asszisztensi végzettség.

- munkaviszony fogászati munkaterületen;

b) - érettségi vizsga,

- legalább 2 éves fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat.

3. A 20.311/95. számú "Fogászati asszisztensi szakképesítés központi programja" érvényes az 1995-1996-os tanévtől és kiadásával egy időben érvényét veszti a "Fogorvosi asszisztensi szak szakosító képzés" 1986-ban kiadott tanterve.

VI. A szakmai vizsga komplex témakörei és javasolt feladatai

1. A szóbeli szakmai vizsga kérdései

1. a) A fogak anatómiája.

b) A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.

2. a) A fog szövettana és a fogágy szerkezete.

b) Parodontális műtétek.

3. a) A szájüreg anatómiája és élettani működése.

b) A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.

4. a) Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.

b) Röntgen-status, panoráma felvételek.

5. a) A hídkészítés munkafázisai.

b) Az amalgám tömés jellemzői és készítésük.

6. a) A fogágybetegség eredete, kórtana és gyógyítása.

b) Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.

7. a) Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.

b) Szilikátok, szilikát tömés tulajdonságai és készítése.

8. a) A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó és rosszindulatú daganatai.

b) A betegek és a dolgozók sugárvédelme.

9. a) A fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.

b) A rögzített fogpótlások anyagai.

10. a) A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomiális fertőzések.

b) Direkt és indirekt pulpasapkázás jelentősége, anyagai, munkafolyamata.

11. a) Kézfertőtlenítés és kézápolás a fogászati munkaterületen.

b) A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komlex kezelése.

12. a) A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.

b) Munkavédelmi előírások a fogászatban.

13. a) A gyorsfordulatú fúrógépek. A különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.

b) A szájnyálkahártya betegségei és kezelési eljárásai.

14. a) Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.

b) Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.

15. a) Az ásványi anyagok, a fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.

b) A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata fogeltávolítás közben és után.

16. a) A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.

b) Fogászati inplantáció.

17. a) A lenyomatok fajtái.

b) Stomatitis ulcerosa és kezelése.

18. a) A fogpótlási munkák eszközei.

b) Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei.

Praecancerosus állapotok.

19. a) Rotáló műszerek.

b) Etika, egészségügyi etika fogalma, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.

20. a) Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, az asszisztensnő feladatai fogszabályozó rendelésen.

b) Fiatalkorú parodontitis.

21. a) Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.

b) Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete.

22. a) Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.

b) Röntgen sötétkamra, a film kidolgozásának szakaszai. Alsó és felső fogak periapicális felvételei.

23. a) Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.

b) Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.

24. a) Esztétikus, rögzített fogpótlások. A kivehető fogpótlások korrekciója, törésének javítása.

b) Korona felvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.

25. a) A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái. Az asszisztensnő kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott beteg esetén.

b) A nyálmirigyek, nyáltermelés, nyálmirigyek betegségei.

26. a) A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.

b) Az asszisztensnő teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.

2. A megelőző szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

- Konzerváló munkafolyamatoknál: előkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyökértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél.

- Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél, tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.

- Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás).

- Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításánál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs resectionál.

- Tanácsadás beavatkozások után.

- Röntgen rendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése, filmek kidolgozása.

3. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

- Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.

- Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.

- Készítsen elő foghúzáshoz.

- Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.

- Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.

- Készítsen elő periapicalis currettage, csúcsresectio, retrograd gyökértöméshez.

- Készítsen elő a dentális plakk kimutatásához.

- Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.

- Készítsen elő csonk elkészítéséhez és lenyomathoz.

- Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.

- Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.

- Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.

- Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.

- Készítse elő a fogkőeltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.

- Készítsen elő lenyomatpasztákat viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.

- Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak).

- Készítsen elő direkt vagy indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.

- Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.

- Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.

- Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.

- Készítsen elő a kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis).

- Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.

- Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomat-vételhez.

- Készítsen elő műtéti terület izolálásához extra és intraorális műtéteknél.

- Készítsen elő ideiglenes immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.

- Készítsen elő fogínygyulladás kezeléséhez.

II.

A Jegyzék 10. sorszáma szerint kiadott klinikai fogászati higiénikus szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 4 3233 12 1 0 34

2. A szakképesítés megnevezése: Klinikai fogászati higiénikus

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök és foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A klinikai fogászati higiénikus

- a fogorvos irányításával fogászati megelőző tevékenységet végezhet a szájüregben,

- egészségmegőrző, fogászati egészségnevelő feladatokat lát el különböző életkorú, műveltségű, összetételű csoportok, egyének körében,

- segédkezik szájhigiénés feladatok elvégzésében,

- segédkezik beteg, idős, fogyatékos egyének szájhigiénés ellátásában,

- előkészít és segédkezik a fogorvosnak a fogászati kezelések elvégzése során,

- együttműködik az orvossal és a beteggel a krónikus orális és fogbetegek gyógyítási, gondozási feladatainak ellátásában,

- elvégzi a betegirányítás és ellátás kommunikációs és adminisztratív feladatait,

- szakszerűen alkalmazza a fogászati ellátás vizsgáló, kezelő eszközeit, anyagait, gondoskodik azok karbantartásáról, és elvégzi a sterilezés feladatait,

- megszervezi és munkatársaival összehangolja fogászati segítő, megelőző és egészségnevelő tevékenységét.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Információ szerzése, információ közlése, kommunikáció

- a páciensre vonatkozó adatok felvétele, rögzítése,

- a páciens útbaigazítása, felvilágosítása,

- a páciens motiválása,

- az orvos tájékoztatása,

- segélyhívás érzékelése,

- kommunikáció az orvossal, pácienssel, munkatársakkal,

- informatikai eszközök használata.

1.2. Biztonságos munkakörülmények kialakítása

- műszerek, eszközök tisztán tartása, fertőtlenítése, sterilezése,

- aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása,

- védőruha, védőeszközök alkalmazása,

- sugárvédelmi szabályok betartása,

- balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok alkalmazása,

- környezetvédelmi előírások betartása,

- tűzvédelmi szabályok betartása,

- fertőző betegek elkülönítése.

1.3. Fogászati beavatkozások előkészítése, fogorvosi munka asszisztálása

- fogorvosi szék beállítása,

- eszközök előkészítése érzéstelenítéshez,

- eszközök előkészítése különböző fogászati beavatkozásokhoz,

- fogröntgen felvételek elkészítése,

- röntgenfilmek kidolgozása,

- segédkezés fog- és gyökértöméseknél,

- segédkezés a fogpótlás folyamatában,

- segédkezés fogeltávolításnál,

- előkészítés és segédkezés orális műtéti beavatkozásoknál,

- előkészítés és segédkezés száj nyálkahártya és fogágy kezelésénél,

- segédkezés a gyermekfogászati beavatkozásoknál,

- segédkezés a fogszabályozásban.

1.4. A szájüreg vizsgálatának elvégzése

- fogászati elváltozások vizsgálata,

- parodontológiai elváltozások vizsgálata,

- röntgenfelvételek elkészítése,

- fogászati indexek felvétele, értékelése.

1.5. Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása

- fogszuvasodást és a fogágybetegségeket megelőző eljárások alkalmazása egészséges és kezelt fogazatnál,

- asszisztálás tömések finírozásának és polírozásának munkafolyamatában,

- gyökérfelszín simításának elvégzése,

- barázdazárás alkalmazása,

- depurálás hagyományos és korszerű eljárásainak elvégzése,

- motiválás, instruálás elvégzése.

1.6. Fogászati egészségnevelés

- orális higiéne eszközeinek, alkalmazásának bemutatása,

- motiválás a fogak védelmére, az egészségi állapot megőrzésére,

- instruálás: fogászati rendeléseken

= egészséges gyermek, illetve felnőtt közösségben, terhes anyáknál,

= kórházi fekvőbetegosztályon, beteg gyermekeknél,

= idősek szociális otthonában,

= fogyatékos gyermekeknél, felnőtteknél,

= geriátriai betegosztályokon.

1.7. Ápolási és gondozási feladatok ellátása az orális megbetegedésben szenvedő pácienseknél

- segítségnyújtás mozgásában korlátozott pácienseknek,

- segítségnyújtás collapsus esetén,

- kardinális tünetek megfigyelése,

- orális műtétek utáni betegfigyelés,

- segítségnyújtás szájhigiéne elvégzésében idős betegeknél, eszméletlen betegeknél, szájműtött betegeknél,

- kötés felhelyezése, eltávolítása, varratok eltávolítása orális műtéteknél,

- fogászati, parodontológiai betegek pszichés segítése,

- krónikus orális megbetegedésben szenvedők gondozása.

1.8. Elsősegélynyújtás

- veszélyhelyzet, sürgősségi ellátás felismerése,

- életjelenségek ellenőrzése,

- elsődleges sebellátás elvégzése,

- vérzéscsillapítás szabályainak alkalmazása,

- szabad légutak biztosítása,

- újraélesztés megkezdése,

- végtagok ideiglenes rögzítése,

- asszisztálás arckoponya sérülésének sürgősségi ellátásában.

1.9. A munkaterület és a munkafolyamatok szervezése

- fogászati várók kialakítása,

- fogászati rendelés betegforgalmának szervezése,

- mozgósítás fogászati szűrővizsgálathoz,

- fogászati egészségnevelési programok szervezése,

- a felvilágosító, egészségnevelő feladatok reklámtevékenységének elvégzése,

- csoportmunkában történő munkavégzés megszervezése.

2. Követelmények

A klinikai fogászati higiénikus képes legyen

2.1. Információszerzés, -közlés, kommunikáció alkalmával

- adekvát módon kommunikálni, a pácienst meghallgatni,

- szakmai írott anyagot értelmezni,

- alkalmazni a fogászati ellátás szaknyelvét szóban és írásban,

- az orvos útmutatásait figyelembe venni, az orvost hitelesen tájékoztatni,

- mentőszolgálatot hívni,

- informatikai eszközöket szakszerűen használni,

- számítógépen fogászati ellátással kapcsolatos szoftvereket alkalmazni,

- felismerni a tömegkommunikációs eszközökkel kapcsolatos szakmai információkat,

- szakmai kommunikációt alapfokon alkalmazni német vagy angol nyelven,

- elsajátítani legalább egy idegen nyelvet alapfokon,

- szakmáját hivatásként gyakorolni.

2.2. Biztonságos munkakörülmények teremtése során

- tiszta, esztétikus munkakörnyezetet kialakítani,

- gondoskodni a műszerek javításáról, pótlásáról,

- a munkaeszközöket és műszereket az előírásoknak megfelelően sterilezni,

- a berendezéseket fertőtleníteni,

- a szennyeződött műszereket, eszközöket, anyagokat az előírásoknak megfelelően kezelni, tárolni, eltávolítani,

- megelőzni a nosocomiális fertőzéseket.

2.3. A fogászati beavatkozások előkészítésénél, fogorvosi munka asszisztálásánál

- önállóan előkészíteni a fogászati beavatkozások eszközeit,

- felismerni a fogászati kezelések anyagait, azokat előkészíteni,

- szakszerűen asszisztálni a kezelések alkalmával,

- a különböző életkorú, viselkedésű páciensek részére pszichés segítséget nyújtani,

- önállóan elvégezni a fizioterápiás szájhigiénés eljárásokat,

- a fogorvos jelenlétében és útmutatásával elvégezni a szájnyálkahártya felületi érzéstelenítését,

- a fogorvos utasítására elvégezni a szájnyálkahártya és a fogíny helyi kezelését.

2.4. A szájüreg vizsgálatánál

- előkészíteni a pácienst a vizsgálathoz,

- elkészíteni extra- és intraorális rtg. felvételeket,

- rtg. filmet előhívni, azokat értékelni,

- tanulmánymintához lenyomatot venni,

- cariológiai, szájhigiénés, parodontológiai indexeket elkészíteni és monitorozni,

- az egészséges és beteg fogazatot, szájüreget, gingivát megkülönböztetni.

2.5. Fogászati prevenciós eljárások alkalmazása során

- bemutatni az egészséges fogazat és szájüreg megóvásának korszerű eszközeit, anyagait,

- alkalmazni és bemutatni a fog és szájápolás módszereit,

- a fogkő eltávolítását orvos felügyeletével elvégezni,

- a kezelt fogak állapotmegőrzésének eljárásait az orvos útmutatásával elvégezni.

2.6. Fogászati egészségnevelési feladatok végzésénél

- az egészségnevelési tevékenység célját meghatározni,

- a cél elérésének érdekében a megfelelő pedagógiai módszereket kiválasztani,

- a szemléltetés eszközeit kiválasztani, elkészíteni, beszerezni, bemutatni,

- egészségnevelési feladatot ellátó intézményekkel, szakemberekkel kapcsolatot teremteni,

- szemléletesen motiválni,

- hatékonyan instruálni.

2.7. Ápolási és gondozási feladatok ellátása során

- vérnyomást mérni, pulzust számolni, hőmérsékletet ellenőrizni,

- szakszerűen támogatni a mozgásban korlátozott pácienst,

- elvégezni az eszméletlen beteg szájhigiénés feladatait,

- segíteni az idős, ágyhozkötött, szájműtött beteg higiénés szükségleteinek kielégítésében,

- szájműtétre felkészíteni, műtét után megfigyelni, ápolni, gondozni a beteget,

- orvos mellett orális műtéteknél kötést felhelyezni eltávolítani, varratot kiszedni,

- a páciensek, betegek együttműködését elnyerni, szorongását oldani, pszichésen segíteni,

- felismerni a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek hatásait, adagolását, esetleges mellékhatásokat.

2.8. Elsősegélynyújtás során

- veszélyhelyzetet felismerni,

- észlelni a tudat, bőrszín, izomtónus változásait,

- alkalmazni a segítséghívás módjait,

- ellenőrizni a légzést és keringést,

- a szabad légutak biztosításának módszereit elvégezni;

- az újraélesztéshez előkészülni, megkezdeni,

- az allergiás jelenségek tüneteit felismerni,

- a készenléti gyógyszereket előkészíteni,

- segédkezni az orvosnak arckoponya, szájüreg sürgősségi ellátásában,

- baleseteknél a sérült végtagot rögzíteni,

- az elsődleges sebellátást szabályszerűen elvégezni,

- eredményes vérzéscsillapítást alkalmazni.

2.9. A munkaterület kialakítása és a munkafolyamatok szervezése során

- a fogászati váróhelyiségeket esztétikusan, célszerűen kialakítani,

- a fogászati rendelés betegforgalmát korszerűen irányítani,

- munkaidejét beosztani, asszisztáló és speciális higiénikus tevékenységét megszervezni,

- mozgósítani fogászati szűrővizsgálatokhoz,

- prevenciós egészségnevelő feladataihoz színes reklámtevékenységet kifejteni,

- továbbképzéseken részt venni, szakmai programokat szervezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

1.1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszerű képzésben

- középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

- a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20.310/95. számú központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése,

- eredményes tantárgyi záróvizsgák letétele.

1.2. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei iskolarendszeren kívüli képzésben

- középiskolai végzettség, érettségi vizsga,

- fogászati asszisztensi vagy fogorvosi asszisztensi előképzettség,

- 2 éves, igazolt, fogászati munkaterületen eltöltött gyakorlat,

- a klinikai fogászati higiénikus szakképesítés 20.310/95. számú központi programjában meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és gyakorlati követelmények teljesítése.

2. A szakmai vizsga részei

2.1. Szakmai elmélet:

a) írásbeli,

b) szóbeli.

2.2. Szakmai gyakorlat.

3. A szakmai vizsga követelményei

3.1. A szakmai elmélet írásbeli vizsgarészének vizsgakérdéseit, az egységes megoldólapot és értékelési útmutatót a Népjóléti Minisztérium központilag határozza meg.

Az írásbeli vizsga - komplex feladatsor formájában - a képzési program szakmai és készségfejlesztő tantárgyi követelményeinek teljesítését méri.

3.2. A Szakmai elmélet szóbeli vizsgáján a vizsgázók a VI. fejezet 1. pontjában meghatározott témakörökből válaszolnak meg kérdéseket.

A szakmai vizsga komplex témakörei a következő tantárgyak követelményeit tartalmazzák:

Anatómia-élettan

Táplálkozási alapismeretek

Mikrobiológia-immunitástan

Általános és orális patológia

Belgyógyászati-gyógyszertani alapismeretek

Fogorvosi váró, rendelő berendezése, higiénéje

Fogpótlástan, anyagtan

Fogászati radiológia

Konzerváló fogászat

Gyermekfogászat, fogszabályozás

Parodontológia

Fogtechnikai laboratóriumi ismeretek

Munkavédelem

Szájsebészet

Fogászati prevenció

Orális higiéné

Etika

Pszichológiai alapismeretek

Szociológiai alapismeretek

Pedagógiai alapismeretek, egészségnevelés

Informatikai alapismeretek

Elsősegélynyujtás

Kommunikációs ismeretek

A szakmai elméleti vizsga értékelése:

a) a szóbeli vizsga feleleteit 1-5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni, a szóbeli vizsgarészek eredményeit egy osztályzattal kell értékelni;

b) a szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei alapján kell meghatározni

- a szóbeli vizsgarészek osztályzataiból egyetlen érdemjegyet kell megállapítani,

- eredménytelen a vizsga, ha bármelyik vizsgarész osztályzata elégtelen,

- a szakmai elmélet eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga jegyeinek átlaga adja, középérték esetén a végső érdemjegyet a szóbeli vizsga osztályzata határozza meg.

3.3. Szakmai gyakorlati vizsga

- A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

- gyakorlati vizsga azon a gyakorlóterületen szervezhető, ahol a személyi és tárgyi feltételek és a betegforgalom nagysága a vizsgázók létszámának megfelelően biztosítottak,

- a gyakorlati vizsga a gyakorlati képzésbe illeszkedő, a gyakorlóterületen adott vizsganapon végzett gyakorlati feladatok teljesítéséből áll,

- a javasolt vizsgafeladatokat az VI. fejezet 2. pontja tartalmazza.

A vizsgafeladat értékelését a gyakorlat vezetésével megbízott oktató végzi, és annak eredményét jegyzőkönyvbe rögzíti.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

- a vizsgázó személyi adatait,

- szakképesítés megnevezését,

- a vizsgafeladatok elvégzésének helyét, idejét,

- a vizsgafeladatok pontos megjelölését,

- a feladatok elvégzésének értékelését,

- a javasolt gyakorlati érdemjegyet.

A megelőző vizsgafeladatokról készült jegyzőkönyvet

- a gyakorló munkaterület vezetőinek aláírásával és bélyegzőjével kell ellátni,

- a vizsga irataihoz kell csatolni,

- a vizsgairatok megőrzésére vonatkozó előírások szerint kell kezelni.

A megelőző gyakorlati vizsga értékelése független a tanuló utolsó évfolyamon kapott gyakorlati osztályzatától.

b) Vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga

- A gyakorlati vizsga iskolai vagy gyakorlóterületi demonstrációs teremben szervezhető.

- A gyakorlati vizsgát a vizsgabizottság munkáját segítő szakoktató és gyakorlati oktatás vezetője szervezi.

- A javasolt vizsgafeladatokat az VI. fejezet 3. pontja tartalmazza.

Szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga feladatainak értékelési szempontjai:

- a tevékenység és munkaterület előkészítése,

- a feladat elvégzéséhez szükség eszközök kiválasztása,

- a munkafolyamat elvégzésének szakszerűsége, minősége,

- a higiénés követelmények, munkavédelmi szabályok betartása,

- a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációs feladatok pontos elvégzése,

- a vizsgázó viselkedéskultúrája, kommunikációs készsége.

A szakmai gyakorlati érdemjegyet a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtti feladatra kapott vizsgajegyek alapján kell kialakítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtti feladatra kapott érdemjegy legyen a döntő.

Ha bármely osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső érdemjegye is elégtelen.

Elégtelen a gyakorlati érdemjegy, ha

- a feladat végrehajtása javíthatatlanul eredménytelen,

- a jelölt a munkavédelmi előírásokat súlyosan megsértette,

- időnormában végzett munka esetében 75% alatti a teljesítmény.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb rendelkezések

1. Az iskolarendszerű képzésben a Népjóléti Minisztérium 20.310/95. engedélyszámú tantervének használata kötelező, az iskolarendszeren kívüli képzésben ajánlott.

2. A klinikai fogászati higiénikus képzésre jelentkezhet érettségizett, fogorvosi vagy fogászati asszisztensi szakképzettséggel rendelkező tanuló is. A jelentkező korábbi tanulmányainak beszámításáról a képzést szervező intézmény vezetője dönt.

3. Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevő vizsgázó szakmai vizsgára jelentkezésének feltételei:

- középiskolai végzettség, érettségi bizonyítvány,

- fogorvosi vagy fogászati asszisztensi szakképesítés,

- eredményes tantárgyi vizsgák azokból a tantárgyakból, melyek a tanterv előírása szerint vizsgakötelesek és a szakmai vizsgán önálló tantárgyként nem jelennek meg,

- a tantervben előírt szakmai gyakorlatok követelményeinek teljesítése.

4. A 20.310/95. számú "Klinikai fogászati higiénikus szakképesítés központi programja" alapján az 1995/1996-os tanévtől szakképzés szervezhető.

VI. A szakmai vizsga komplex témakörei és ajánlott feladatai

1. A szóbeli szakmai vizsga kérdései

1. a) A fogak anatómiája.

b) A caries következményes betegségei és konzerváló fogászati ellátásuk.

c) A fogászati prevenció értelmezése, célkitűzései, formái.

2. a) A fog szövettana és a fogágy szerkezete.

b) Parodontális műtétek.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok idős emberek körében.

3. a) A szájüreg anatómiája és élettani működése.

b) A caries kialakulása, az üregalakítás szabályai és osztályozása.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok terhes anyáknál.

4. a) Az állcsontok fogeredetű gyulladásai és sebészeti kezelésük.

b) Röntgen status és panoráma felvételek.

c) Különböző életkorú páciensek fogászati egészségnevelésének pszichológiai vonatkozásai.

5. a) A hídkészítés munkafázisai.

b) Az amalgámtömés jellemzői és készítésük.

c) A szájhigiénés instrukció alapelvei és folyamata.

6. a) A fogágybetegségek eredete, kórtana és gyógyításuk.

b) Alaptömés, alábélelés és ezek anyagai.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogak és szájüreg vizsgálatánál.

7. a) Az állcsontok cystái és gyógykezelési módozatai.

b) Szilikátok, szilikáttömés tulajdonságai és készítése.

c) Az egészségügyi kulturáltság és a fogászati megelőző tevékenység összefüggései.

8. a) A daganatok kialakulása és jellemzői. A szájüreg jó- és rosszindulatú daganatai.

b) A betegek és a dolgozók sugárvédelme.

c) A klinikai fogászati higiénikus szervezési feladatai a szűrővizsgálatoknál.

9. a) Fertőtlenítőszerek és sterilező eljárások alkalmazása a fogászatban.

b) A rögzített fogpótlások anyagai.

c) Orális higiéne jelentősége és módjai tartós egészségkárosodás esetén (eszméletlen állapot, fekvőbeteg, fogyatékos ember).

10. a) A fogászati munkahelyek egészségtana, nosocomialis fertőzések.

b) Direkt és indirekt pulpasapkaképzés jelentősége, anyagai, munkafolyamata.

c) Fogászati egészségnevelési feladatok óvodás korcsoportban.

11. a) Kézfertőtlenítés és kézápolás fogászati munkaterületen.

b) A szájüregi rosszindulatú daganatos betegek lelki támogatása és komplex kezelése.

c) A fogászati higiénikus feladatai a parodontológiai betegségben szenvedők gondozásában.

12. a) A gyermekek helyes táplálása a fogazat fejlődése, a fogszuvasodás megelőzése szempontjából.

b) Munkavédelmi előírások a fogászaiban.

c) A gyermekfogászati ellátás preventív tevékenysége, a motiválás feladatai gyermekpáciensek körében.

13 a) Gyorsfordulatú fúrógépek. Különböző fordulatszámú kézidarabok és fertőtlenítésük.

b) A száj nyálkahártya betegségei és kezelési eljárásaik.

c) A fogászati ellátás szakmai közössége, a klinikai fogászati higiénikus feladatai a szakmai közösség munkájában.

14. a) Alginátok, stencek, rézgyűrűs lenyomatok.

b) Ortodonciai rendellenességek, a fogszabályozás célja.

c) A fogászati iatrogenia elkerülésének feladatai az orális beavatkozások során.

15. a) Az ásványi anyagok, fluor jelentősége a fogazat fejlődése szempontjából. Fluor profilaxis lényege, folyamata.

b) A fogeltávolítás indikációi, az asszisztensnő feladata a fogeltávolítás közben és után.

c) A fogászati egészségnevelés célja, feladata, területei és módszerei.

16. a) A fogorvosi rendelő gépei és berendezési tárgyai.

b) Fogászati inplantáció.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a caries megelőzésében, diagnosztikájában és terápiájában.

17. a) A lenyomatok fajtái.

b) Stomatitis ulcerosa és kezelése.

c) A nevelés módszerei, a módszerek alkalmazásának lehetőségei a fogászati higiénikus tevékenységében.

18. a) A fogpótlási munkák eszközei.

b) Általános betegségek (fertőző gyermekbetegségek, vérképzőrendszeri megbetegedések, endokrin betegségek) szájtünetei. Praecancerosus állapotok.

c) A klinikai fogászati higiénikus munkakapcsolatai és a munkakapcsolatok etikai elvárásai.

19. a) Rotáló műszerek.

b) Etika, egészségügyi etika fogalmai, alapvető kérdései, titoktartási kötelezettség értelmezése.

c) A számítógép, a tömegkommunikációs eszközök és médiák jelentősége a fogászati egészségnevelésben.

20. a) Rögzített és kivehető fogszabályozó készülékek, a higiénikus feladatai fogszabályozó rendelésen.

b) Fiatalkorú parodontitis.

c) A klinikai fogászati higiénikus szerepe a korszerű táplálkozás megismertetésében, a helytelen táplálkozási szokások megváltoztatásában.

21. a) Fémes anyagok, nemes és nem nemes fémek, fémötvözetek alkalmazása a fogászatban.

b) Az egészségügyi szolgáltatásban résztvevők etikai kérdései, hivatás, szakmai kötelességek, önállóság, személyiség tisztelete. -

c) A kommunikáció fogalma, fajtái, jelentősége a fogászati betegellátásban.

22. a) Nem fémes anyagok alkalmazása a fogászatban.

b) Röntgen, sötétkamra, a röntgenfilm kidolgozásának szakaszai.

c) A fogászati higiénikus munkájának pszichés sajátosságai: megértés, empátia, másság elfogadása.

23. a) Sebellátás és sebgyógyulás a szájüregben.

b) Intraorális röntgenfilm. Az előhívás és az expozíciós idő helyes összefüggései.

c) Indexek felvétele a fogászati higiénikus munkájában.

24. a) Esztétikus, rögzített fogpótlások. Kivehető fogpótlások korrekciója, törés javítása.

b) Koronafelvételek, ráharapásos és állcsontfelvételek.

c) Metakommunikáció. A hiteles kommunikáció jelentősége a fogászati higiénikus munkájában.

25. a) A fogászati dokumentáció hagyományos és korszerű formái.

A higiénikus kommunikációs és adminisztrációs feladatai új páciens fogadása és gondozott betegek esetén.

b) A nyálmirigyek, nyáltermelés. Nyálmirigyek betegségei.

c) A klinikai fogászati higiénikus feladatai a fogszabályozásnál.

26. a) A fogak és a szuvasodás elhelyezkedésének jelölési módjai.

b) Az asszisztens teendői rosszullét, eszméletvesztés és rendelői balesetek alkalmával.

c) Az ember és az információ kapcsolata, az információs lánc részei általában és a fogászati higiénikus tevékenységében.

2. A megelőző szakmai gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

- Konzerváló munkafolyamatoknál: előkészítés érzéstelenítéshez, asszisztálás fogtöméseknél, gyökérkezeléseknél, gyókértöméseknél, direkt és indirekt pulpasapkázásnál, inlay készítésnél.

- Fogpótlás munkafolyamatánál: előkészítés és asszisztálás kivehető és rögzített fogpótlások készítésénél tervezés, előkészítés, lenyomatpróba, fogszín kiválasztás, beragasztás, átadás, instrukció.

- Szájbetegek ellátásánál: előkészítés helyi kezelésekhez (ecsetelés, depurálás, pakolás).

- Szájsebészeti ellátás során: asszisztálás fogeltávolításnál, foggyökér eltávolításnál, vésésnél, vérzéscsillapításnál, foggyökércsúcs rezekciónál.

- Tanácsadás beavatkozások után.

- Röntgen rendelésen: apikális, szárnyas és ráharapásos felvételek készítése.

- Filmek kidolgozása.

3. A vizsgabizottság előtti gyakorlati vizsga ajánlott feladatai

- Készítsen elő helyi érzéstelenítéshez.

- Készítse elő a fogorvosi vizsgálóeszközöket a beteg vizsgálatához és fogászati kezeléséhez.

- Készítsen elő foghúzáshoz.

- Készítsen elő cystectomia vagy cystostomia műtéthez.

- Készítsen elő foggyökerek eltávolításához.

- Készítsen elő periapicalis curretage, csúcsresectio, retrográd gyökértöméshez.

- Készítsen elő dentális plakk kimutatásához.

- Készítsen elő kompozíciós tömőanyagokat.

- Készítsen élő csonk elkészítéshez és lenyomathoz.

- Készítsen elő vérzéscsillapításhoz.

- Készítsen elő gyökércsúcs resectiohoz.

- Készítsen elő gyökértöméshez gyökértömő anyagokat.

- Készítsen elő állcsonttörések ideiglenes ellátásához.

- Készítse elő a fogkőeltávolítás és a fogtisztítás kézi műszereit.

- Készítsen elő lenyomatpasztákat, viaszokat, szilikongumi lenyomatokat.

- Készítsen elő sérült maradófogú gyermekek ellátásához (sérült frontfogak).

- Készítsen elő direkt és indirekt inlay készítéséhez és lenyomathoz.

- Készítsen elő lenyomatvételhez betétek készítésekor.

- Készítsen elő a fogak becsiszolásához és a fogak sínezéséhez.

- Készítsen elő nyálmentesítő, izoláló eszközöket.

- Készítsen elő kivehető fogpótlások rendelői munkafázisaihoz (teljes alsó és felső protézis).

- Készítsen elő depuráláshoz és plakk index meghatározásához.

- Készítsen elő anatómiai és funkcionális lenyomat-vételhez.

- Készítsen elő műtéti terület izolálásához, extra és intraorális műtéteknél.

- Készítsen elő ideiglenes, immediát koronák, hidak, protézisek készítéséhez.

- Készítsen elő ínygyulladások kezeléséhez.

III.[2]

IV.[3]

A Jegyzék 12. sorszáma szerint kiadott fogtechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

I/1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5046 01

I/2. A szakképesítés megnevezése: Fogtechnikus

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A munkakör, foglalkozás

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fogtechnikus, team-munkában a fogorvossal és az asszisztenciával, valamint a páciens közreműködésével fogtechnikai laboratóriumban fogpótlásokat, restauratív protetikai és fogszabályozó készülékeket készít, illetve javításokat végez.

Munkáját a szakmai és etikai normák szerint végzi.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A fogtechnikus szakképesítés gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

a) Kivehető lemezes fogpótlás készítése, ezen belül:

- részleges fogpótlások készítése műanyag alaplemezzel, hajlított vagy öntött kapcsokkal, műanyag vagy kerámia műfogakkal,

- részleges fogpótlások készítése fémlemezzel kombinálva, öntött kapcsokkal vagy finommechanikai rögzítő rendszerekkel (műanyag vagy kerámia műfogakkal),

- teljes fogpótlások készítése (műanyag vagy fém alaplemezzel, műanyag vagy kerámia műfogakkal).

b) Rögzített fogpótlások készítése, ezen belül:

- koronák készítése öntött technológiával (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezéssel vagy leplezés nélkül),

- hidak készítése öntött technológiával (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezéssel vagy leplezés nélkül),

- inlay-k (nemesfém ötvözetből, kerámiából vagy műanyagból).

c) Kombinált munkák készítése, ezen belül:

- rögzített és kivehető fogpótlások kombinációja finommechanikai rögzítő rendszerekkel.

d) Javítások elvégzése, ezen belül:

- a kivehető lemezes fogpótlások javítása (törés, pótlás, alábélelés stb.).

e) Restauratív, helyreállító protetikai megoldások készítése, ezen belül:

- obturátoros protézisek, arc-, szem-, orr-, fülprotézisek készítése,

- fogágybetegséget gyógyító eljárásokhoz segédeszközök készítése (rögzítő sínek, éjszakai harapásemelők stb.).

f) Fogszabályozó eszközök készítése, ezen belül:

- kivehető és rögzített eszközök készítése,

- extraorális és intraorális készülékek készítése.

III/2. Követelmények

A fogtechnikus szakképesítés gyakorlása során alkalmazott szakmai ismeretek:

a) Alapvető elméleti ismeretek:

A fogtechnikus legyen képes

- elsajátítani a fogpótlások és fogszabályozó készülékek készítésének elméleti alapjait,

- elsajátítani a fej, az izmok, az állkapocsízület és a fogak anatómiájára vonatkozó anatómiai ismereteket,

- elsajátítani a fogtechnikában használt alap- és segédanyagok feldolgozásának kémiai alapjait,

- elsajátítani az ergonómiai előírásokat,

- elsajátítani a szakmai etikai ismereteket,

- elsajátítani a munkavédelmi ismereteket.

b) Alapvető gyakorlati ismeretek:

A fogtechnikus legyen képes

- részleges és teljes kivehető protéziseket készíteni,

- anatómiai, funkciós és antagonista mintát készíteni,

- egyéni kanalat készíteni,

- részleges és teljes harapási sablont készíteni,

- kapcsot tervezni és kapcsot hajlítani,

- középértékű artikulátorban részleges és teljes próbafogsort készíteni, a rágófelszíneket gnathológiai elvek szerint kialakítani,

- a próbafogsorokat véglegesen elkészíteni küvettába préselve, öntőakriláttal vagy injektálási módszerrel,

- immediát protézist készíteni,

- rögzített pótlásokat készíteni,

- szekciós mintát készíteni, és mintákat középértékű artikulátorban rögzíteni,

- öntött szóló, horgony, teleszkópkoronákat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből),

- homlokzatos, gyökércsapos és részleges koronákat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből), leplezéssel vagy leplezés nélkül,

- teli-kerámia és Jacket koronákat, valamint műanyag koronákat készíteni,

- öntött hidat készíteni (nemes- vagy nemesfém mentes ötvözetből, leplezés nélkül vagy leplezéssel),

- inlay-t készíteni,

- mintára öntött fémlemezt készíteni paralelométer segítségével,

- kombinált munkát készíteni finommechanikai rögzítő rendszerekkel,

- javításokat végezni, ezen belül:

= törésjavítást,

= kihúzott fog és protézisből kitörött fog pótlását,

= kapocspótlást,

= alábélelést,

- helyreállító, restauratív protetikai eszközöket készíteni, ezen belül:

= arc-, fül-, szem-, orrprotéziseket,

= obturátoros protézist,

- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközöket készíteni,

- munkáját szakmai és etikai normák szerint végezni, ismereteit önképzéssel, továbbképzéseken bővíteni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.

IV/2. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama

a) Az írásbeli vizsgán a vizsgázók komplex feladatot oldanak meg, mely az alábbi tantárgyak ismeretanyagát tartalmazza:

- szakmai ismeret,

- fogászati funkcionális anatómia,

- anyagismeret,

- szakrajz,

- ergonomia, szakmai etika.

A vizsgázók az Egészségügyi Minisztérium által központilag kiadott feladatot oldják meg.

b) A gyakorlati vizsga három részből áll:

- középértékű artikulátorban teljes alsó-felső próbafogsor készítése, a rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti kialakításával,

- középértékű artikulátorban anatomikus és hídmintázat készítés gnathológiai elvek szerint,

- fémlemez mintázás.

A három feladat végrehajtására 480 perc áll a vizsgázók rendelkezése.

A vizsgamunkát a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze, amelyet a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.

c) A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó az Egészségügyi Minisztérium által - a követelményrendszert figyelembe véve - meghatározott tantárgyakból, a kiadott szóbeli tételek alapján ad számot tudásáról.

A vizsgatárgyak:

- szakmai ismeret (integrált fogászati funkcionális anatómia),

- anyagismeret.

A vizsgázóknak minden tantárgyból két-két kérdést kell megválaszolni.

Egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható. A vizsgázó önállóan felel, a vizsgabizottság csak szükség esetén tesz fel kérdéseket a vizsgázónak.

A vizsgázók felkészülésére 30 perc áll rendelkezésre.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

- kivehető lemezes fogpótlások készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül:

= részleges és teljes fogpótlások készítése,

= a fogpótlások végleges elkészítése különböző módszerekkel,

= javítások készítése,

- rögzített fogpótlások készítése gnathológiai elvek szerint, ezen belül:

= koronák,

= hidak,

= inlay-k,

- mintára öntött fémlemezkészítés,

- kombinált munkák készítése,

- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközök készítése,

- a fogászati anyagok előállítása, tulajdonságai és feldolgozása,

- fertőtlenítő anyagok és eljárások,

- a technológiai fegyelem jelentősége,

- a maxilla és a mandibula fogainak rajza, ezen belül:

= frontfogak, labiális és orális nézetben,

= rágófogaknál bukkális és okkluzális nézetben,

- ergonómiai (munkavédelmi), szakmai etikai előírások a fogászatban.

b) A gyakorlati vizsga tartalma:

Gnathológiai elvek szerint

- középértékű artikulátorban teljes alsó-felső próbafogsor készítése,

- középértékű artikulátorban anatomikus és hídmintázat készítése (minimum 6-6 tag),

- fémlemezmintázás.

c) A szóbeli vizsga tantárgyainak szakmai tartalma

Szakmai ismeret

- kivehető és rögzített fogpótlások készítése,

- mintára öntött fémlemez készítése,

- kivehető és rögzített fogszabályozó eszközök készítése,

- a fej, az állcsontok és a fogak leíró anatómiája, ezen belül:

= a mimikai és rágóizmok működése,

= az állkapocsízület működése,

= az artikulátortechnika alapjai,

- minőségbiztosítás és minőségtanúsítás.

Anyagismeret

- a fogászati alap- és segédanyagok ismertetése,

- gipszek, lenyomatanyagok, viaszok, polírozó eszközök, izolálószerek, kapocsanyagok, fogászati műanyagok, beágyazóanyagok, öntőfémek, másolatkészítő dublírozó anyagok, leplező anyagok,

- a fogászati anyagok feldolgozásának módjai

- a technológiai fegyelem jelentősége.

IV/4. A szakmai vizsga értékelése

a) Az írásbeli vizsgarész értékelése

Az írásbeli vizsgarészt az Egészségügyi Minisztérium által kiadott javítási és pontozási útmutató alapján egy érdemjeggyel (1-5-ig) kell értékelni.

b) A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán végrehajtott feladat értékelése során az alábbiakat kell figyelembe venni:

- a munka előkészítése,

- a feladat végrehajtásához szükséges eszközök kiválasztása,

- a feladat végrehajtásának szakszerűsége, minősége,

- a munkavédelmi, ergonómiai (munkavédelmi) és higiéniai szabályok betartása,

- adminisztráció.

A IV/3. b) pontban leírt feladatokat külön-külön érdemjeggyel (1-5-ig) kell értékelni.

A gyakorlati vizsgarész végső osztályzatát a három feladatra adott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell kiszámítani.

Elégtelen a vizsgarész végső osztályzata, ha bármely feladatra adott érdemjegy elégtelen.

Az egyes feladatokra kapott érdemjegyektől függetlenül, elégtelen a gyakorlati vizsgarész végső osztályzata, ha

- a vizsgázó megadott határideig a feladatot nem készítette el, vagy

- a munkadarab javíthatatlanul selejtes, vagy

- a vizsgázó az ergonómiai (munkavédelmi), illetve higiéniai szabályokat súlyosan megszegte.

c) A szóbeli vizsgarész értékelése

A vizsgázók teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel (1-5-ig) kell értékelni.

A szóbeli vizsgarész végső érdemjegyét a két szóbeli tantárgyra adott érdemjegy számtani átlaga alapján kell kiszámítani.

d) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján a szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Elégtelen a szakmai elmélet osztályzata, ha az írásbeli vizsgarész érdemjegye, vagy a szóbeli tantárgyak bármelyik érdemjegye elégtelen.

A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán elért osztályzat adja.

IV/5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a többször módosított 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

IV/6. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolarendszerű nappali képzésben:

- szakmai egészségügyi alkalmasság,

- középiskolai végzettség,

- a szakképző iskola három évfolyamának sikeres elvégzése.

Iskolarendszerű felnőtt képzésben:

- szakmai egészségügyi alkalmasság,

- középiskolai végzettség,

- a szakképző iskola három évfolyamának sikeres elvégzése.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

V. Egyéb tudnivalók

Az egészségügyi miniszter a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképző intézményeken túl, a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

V.

a Jegyzék 13. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 28

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens

- egyetemek anatómiai, pathológiai, valamint igazságügyi intézeteiben,

- kórházak pathológiai osztályán,

- szövettani munkát végző kutatóhelyeken tevékenykedik.

Tevékenységi körébe szövettani metszetek készítése; hisztokémiai, immunhisztokémiai, molekuláris pathológiai reakciók önálló elvégzése tartozik.

Technikai, illetve speciális egyéb szakmai területen az orvos, illetve egyéb egyetemi diplomás segítőtársa, akivel a szakmai és kutató munkában együtt dolgozik.

Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.

Megbízatás szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

Figyelemmel kíséri a magyar, valamint a külföldi módszertani irodalmat.

A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredményekkel kapcsolatban információ közlésére jogosult.

Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok feladatok:

a) szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése,

b) hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése,

c) informatikai ismeretek alkalmazása.

2. Követelmények

A hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens legyen képes

- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

- munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani, biokémiai ismereteket alkalmazni,

- a tudomására jutott orvosi titkokat megőrizni; a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal a fertőtlenítési és munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

a) Szövettani mintaelőkészítő, mintafeldolgozási eljárások és speciális beágyazások végzése során

- alapvető laboratóriumi és szövettani technikai ismeretek gyakorlati alkalmazására (méréstechnika, oldatkészítés, pH mérés, pufferoldatok összeállítására),

- a hisztotechnikában használt festési eljárások elvégzésére, minőségi ellenőrzésére,

- a hisztokémiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek használatára (festőautomata, kriosztát, mikrotóm, centrifugák, pH mérő, mérlegek) és működtetésük biztosítására,

- fénymikroszkópiában használatos készülékek működtetésére,

- elektronmikroszkópos technika alapvető gyakorlatára,

- fixált, paraffinos anyag metszésére (4-5 mikron),

- fagyasztott metszet készítésére kriosztátban, fixált és friss (fixálatlan) anyagból,

- mikrohullámú módszer alkalmazására különböző fixálási, beágyazási eljárásokban a hiszto- és immunhisztokémia területén,

- speciális mintaelőkészítő eljárások alkalmazására egyes hisztokémiai reakcióknál,

- különböző dekalcinálási lehetőségek elvégzésére a speciális hisztokémiai és immunhisztokémiai vizsgálatoknál,

- kenetek, metszetek, blokkok tárolására.

b) Hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók kivitelezése során

- szénhidrátok kimutatására

= perjódsavas oxidáláson alapuló reakciók (PAS, ABT reakció) végzése,

= kation kötési reakció (metakromáziás festések, vaskolloid kötési reakció) végzése,

= lektin kötési reakció (direkt és indirekt módszerek) végzése,

= polarizációs optikai eljárások, a poliszacharidák kimutatása,

= emésztéses eljárások végzése,

- zsírok kimutatására

= szudán festések, oil red O-val történő kimutatás,

= ozmiumtetroxid festés végzése,

= Nílus-kék szulfáttal történő festés kivitelezése,

- nukleinsavak nem szervspecifikus kimutatására

= Feulgen reakció és variánsainak végzése,

= metilzöld-pyronin reakció végzése,

= fluorescens festési eljárások alkalmazása,

- anorganikus anyagok kimutatására

= ferro- és ferri-ionok kimutatása,

= kalcium kimutatási lehetőségei,

= réz, arany, ezüst, bárium, stroncium, ólom, kristályok (pl. urát koleszterin) kimutatása,

- pigmentek kimutatására

= melanin kimutatása,

= bilirubin kimutatása,

= hemosziderin pigment kimutatása,

= lipofuscin kimutatása,

= formalin pigment eltávolítása,

- egyéb hisztokémiai reakciók végzésére

= biogén aminok kimutatása (kromaffin reakció, argentaffin reakció),

= amyloid kimutatása (kongóvörös, toluidinkék, polarizációs mikroszkópia),

= hematológiában használatos alapvető hisztokémiai reakciók elvégzése,

- enzimek hisztokémiai kimutatására

= enzim aktivitások kimutatása fémionos módszerrel,

= formazán képzésen alapuló enzim aktivitás kimutatása,

= peroxidáz aktivitás kimutatása,

= izoenzimek (pl. LDH) kimutatása,

= hisztokémiai enzimreakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése,

- immunhisztokémiai vizsgálatok végzésére

= előkészítés, kontroll eljárások az immunhisztokémiai reakciókban (fixálás, metszés és beágyazási technikák),

= emésztési eljárások (pepszin, tripszin, proteináz-A, proteináz-K, pronáz) végzése,

= reagensek hígítása,

= a módszerek specificitása és ennek igazolása kontroll eljárásokkal,

= direkt és indirekt immunhisztokémiai eljárások kivitelezése,

= immunhisztokémiai eljárások láthatóvá tétele, (fluoreszcens jelölése, kromogének, fémionok),

= antigén feltárási eljárások végzése,

= szignál felerősítés,

= immunhisztokémiai reakciók ellenőrzése, az eredmények interpretálása és a biokémiai adatokkal való összevetése,

- molekuláris pathológiai eljárások végzésére

= in situ hibridizáció kivitelezése,

= PCR (polimeráz láncreakció) végzése.

c) Informatikai ismeretek alkalmazása során

- elemi számítógép kezelésére és statisztikai adatok feldolgozására,

- leletek adatrögzítésére, számítógépes feldolgozására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi)

Szakmai előképzettség:

- általános laboratóriumi asszisztens, vagy

- szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy

- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy

- egészségügyi szakasszisztens (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens), ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

Az alapképzettségnek megfelelően kétéves, vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.

Szövettani asszisztensi szakképesítéssel és egészségügyi szakasszisztensi szakképesítéssel (elektronmikroszkópos, citológiai szakasszisztens) rendelkező vizsgázóknak előgyakorlatra nincs szükség.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[4]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) funkcionális anatómia és biokémia,

b) szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai,

c) kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások,

d) enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása,

e) szöveti mintaelőkészítő és mintafeldolgozási eljárások,

f) immunhisztokémiai eljárások,

g) egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiában,

h) alapfokú informatika,

i) a laboratóriumi minőségbiztosítás és minőségellenőrzés,

j) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Funkcionális anatómia és biokémia

- sejttani alapismeretek,

- támasztószövet anatómiai felépítése, típusai, biokémiája és hisztokémiája,

- belső elválasztású mirigyek anatómiai felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

- az emésztőrendszer anatómiai felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

- a vér és keringési szervek anatómiája, felépítése, biokémiája és hisztokémiája,

- az immunrendszer anatómiai felépítése és működése.

b) Szövettani alkotóelemek morfológiai kimutatásának kémiai alapjai

- a fehérjék kémiai felépítése, szerkezete,

- a szénhidrátok kémiai felépítése, nomenklatúrája,

- a zsírok kémiai felépítése, jelentőségük a szövetekben,

- a nukleinsavak kémiai szerkezete és ennek jelentősége,

- a lektinek hisztokémiája,

- biogén aminok kémiai szerkezete és biológiai jelentősége,

- pigmentek,

- anorganikus anyagok.

c) Kvantitatív és molekuláris pathológiai eljárások

- geometriai optika (hagyományos fénymikroszkóp, speciális fénymikroszkópok),

- hullámoptika (fáziskontraszt mikroszkóp, polarizációs mikroszkóp, elektronmikroszkóp),

- fluoreszcens mikroszkóp működésének elve,

- fotométerek működése,

- citofotometria elve, a citofotométer felépítése, működése, digitális képanalizátorok,

- a DNS hisztogram információtartalma,

- citospeklrumok felvétele,

- elemi morfometria,

- elemi statisztikai számítások,

- in situ hibridizáció,

- PCR (polimeráz láncreakció) elve és jelentősége.

d) Enzimaktivitások hisztokémiai kimutatása

- az enzimek aktivitását megőrző szövet-előkészítési eljárások (fixálás, metszés),

- az enzimaktivitás feltételeiről általában (pH, hőmérséklet, szubsztrát, koenzimek, aktivátorok, inhibitorok),

- inkubálási eljárások,

- hidrolázok kimutatásának alapelvei (fémionos eljárások),

- oxidoreduktázok kimutatásának alapelvei,

- különleges enzimkimutatási alapelvek,

- izoenzimek kimutatásának alapelvei,

- az enzimaktivitás mérési lehetőségei a hisztokémiában.

e) Szöveti mintaelőkészítő és mintafeldolgozási eljárások

- a hisztokémiai reakciók előkészítésének elvei,

- az oldatok készítése, oldattípusok,

- méréstechnika elve,

- a hisztotechnikai gyakorlatban használatos festékek, a festékek csoportosítása, a festés elmélete,

- a pH fogalma, a pH mérése, pufferoldatok,

- mértékegységek ismerete, SI rendszer,

- a fixálások kémiai mechanizmusa,

- fixálások alkalmazhatósága a hisztokémiai eljárások során,

- kriotechnikai eljárások, metszetek készítése,

- szövettenyésztési ismeretek, sejtszuszpenzió készítése,

- a sejt alkotórészeinek szétválasztása,

- emésztések, blokkolások.

f) Immunhisztokémiai eljárások

- immunológiai alapfogalmak,

- immunhisztokémiai szövet-előkészítő eljárások,

- az antitest készítmények mint reagensek,

- az immunhisztokémiai eljárások általános alapelvei,

- az immunhisztokémiai eljárások specificitása,

- az immunhisztokémiai eljárások leggyakoribb alkalmazásai,

- új reagensek és újabb metodikák alkalmazása az immunhisztokémiában,

- antigén feltárási és szignál felerősítési módszerek,

- a specificitás ellenőrzése, a jelentkező problémák kiküszöbölésének módja.

g) Egyéb speciális módszerek jelentősége a pathológiában

- sejtek szövetek alkotóelemeinek elkülönítésére szolgáló eljárások ép és kóros körülmények között (rostok, hialin, kóros fehérjék),

- tárolási betegségek hisztokémiája (pigment tárolás, zsír tárolás, szénhidrát tárolás, szervetlen sók tárolása),

- kórokozók kórszövettani kimutatására szolgáló speciális eljárások,

- szív- és keringési rendszer anatómiája és ezen szervrendszer vizsgálatában használatos hisztológiai, hisztokémiai eljárások,

- a vesebetegségekben használatos hisztológiai és hisztokémiai reakciók,

- a máj pathológiájában használatos hisztológiai és hisztokémiai kimutatások,

- vér és a nyirokszervek szövettana, megbetegedéseinek hisztológiai és hisztokémiai kimutatása,

- egyéb szervek betegségeinek kórszövettani diagnosztikájában használt különleges eljárások,

- a tumor markerek jelentősége a daganatok diagnosztikájában és differenciáltsági fokának megállapításában.

h) Alapfokú informatika

- számítógép használatához szükséges alapfogalmak,

- adattárolás, ábrázolás, mérési és megfigyelési adatok értékelése,

- programok.

i) A laboratóriumi minőségbiztosítás és minőségellenőrzés

- eszközök gondozása, gépnaplók,

- reagensek tárolása,

- munkaszervezés,

- dokumentáció,

- vizsgálati anyagok kezelése, tárolása.

j) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi biztonságtechnikai ismeretek

- higiénés, munka-, baleset-, és tűzvédelmi rendszabályok.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

VI.

A Jegyzék 14. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 07

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A citológiai szakasszisztens tevékenységi körében a kórházak, egyetemek, országos intézetek, valamint a magánrendelők pathológiai és citológiai laboratóriumaiban a citodiagnosztikai munkát önállóan végzi, és a keneteket előszűri.

Rákellenes tömegszűrés alkalmával nyert exfóliatív citológiai vizsgálati anyagot feldolgozza, "negatív" citológiai leletet önállóan adhat ki.

Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkában segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködik az orvosvezetővel, vagy más egyetemi végzettségű diplomással.

Megbízatása szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazása,

b) citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazása,

c) nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzése,

d) citodiagnosztikai eljárások végzése egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során,

e) informatika gyakorlati alkalmazása.

2. Követelmények

A citológiai szakasszisztens legyen képes

- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

- a tudomására jutott orvosi titkokat megőrizni, a betegek személyiségi jogait tiszteletben tartani,

- munkacsoportban dolgozni,

- munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- a vizsgálati anyag vételénél a beteggel szemben megértő, empátiát kifejező magatartást tanúsítani,

- elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

- a legfontosabb matematikai fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, szövettani, kórszövettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

Gyakorlati tevékenysége során képes legyen:

a) Általános laboratóriumi és műszerismeret gyakorlati alkalmazására, ezen belül:

- legfontosabb laboratóriumi alapműveletek elvégzése (tömegmérés, puffer- és festékoldatok készítése, szűrés, desztillálás),

- számítási feladatok elvégzése, a különböző oldatok koncentráció egységének megadására vonatkozóan, hígítási szabályok,

- pH mérése.

b) Citotechnikai, citomorfológiai és mikroszkópos gyakorlati ismeretek alkalmazására, ezen belül:

- a citológiai laboratóriumban előforduló alapkészülékek rendeltetésszerű használata (citocentrifuga, festőautomata, mérleg),

- fénymikroszkóp használata, üzemeltetés, karbantartás,

- anyagvételi technikák (kenetkészítés, fixálás) végzése,

- aspirációs citológiai vizsgálathoz az anyagvételi eszközök előkészítése,

- citológiában használt festési eljárások elvégzése, minőségi ellenőrzése,

= Papanicolaou festés,

- Haematoxylin-eosin festés,

= May-Grünwald-Giemsa festés,

- egyszerű hisztokémiai és immunhisztokémiai reakciók elvégzése.

c) Nőgyógyászati citodiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- portio-cervix kenetek diagnosztizálása,

- nőgyógyászati kenetek leletezése - jóindulatú, nem daganatos elváltozások feltüntetése: reaktív, reparativ folyamatok, gyulladásokhoz társuló sejtelváltozások, hormonhatás, irradiáció, infekció (gomba, baktérium, Protozoon, vírus), egyéb javaslat a vizsgálat ismétlésére, kezelésre,

- kontrollvizsgálat kérése,

- daganatgyanús, illetve pozitív kenetek konzultáció keretében történő megbeszélése, valamint negatív citológiai leletek kiadása.

d) Citodiagnosztikai eljárások végzésére az egyéb szervekből származó exfóliatív citológiai vizsgálati anyagok feldolgozása során, ezen belül:

- tüdőcitológia:

= vizsgálati anyag feldolgozása,

= az orvos külön megbízása alapján negatív lelet kiadása,

= egyéb szervekből származó exfóliativ citológiai vizsgálati anyag (testüregi folyadék, gyomor, szájüreg, emlő, pajzsmirigy, nyál-mirigy, nyirokcsomó, prosztata, liquor) előkészítése különféle technikákkal, speciális fixálási és festési eljárásokkal,

- adminisztráció végzésére (leletek rögzítése, kenetek archiválása).

e) Informatika gyakorlati alkalmazására, ezen belül:

- elemi számítógép kezelése és statisztikai adatok feldolgozása,

- leletek adatrögzítése, számítógépes feldolgozása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség:

- szövettani laboratóriumi asszisztens, vagy

- általános laboratóriumi asszisztens (a szakmai vizsga megkezdéséig a szövettani ismeretekből különbözeti vizsgát kell tenni).

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- Az alapképzettségnek megfelelően kétéves szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Pathológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelmé-nyei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[5]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga.

A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok): 20 db kenet diagnosztizálása a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) általános sejttan,

b) általános laboratóriumi és műszerismeret,

c) szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek,

d) citotechnika,

e) nőgyógyászati citodiagnosztika,

f) citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei,

g) informatikai ismeretek,

h) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Általános sejttan

- sejt szerkezete, sejt ciklus, DNS szerkezete, transzkripció.

b) Általános laboratóriumi és műszerismeret

- műszerek, mikroszkópok (pH mérő, fénymikroszkóp, citofotométer, elektronmikroszkóp) elméleti alapja és működési elve,

- laboratóriumi ismeretek:

= oldatok tulajdonságai, kémiai reakciók főbb típusai,

= pH fogalma, pufferek, festékek.

c) Szövettani, pathológiai és onkológiai ismeretek

- szövet fogalma, szövetek felosztása,

- általános pathológia:

= pathológiai alapfogalmak,

= progresszív-regresszív folyamatok pathológiája,

= gyulladások pathológiája,

= nedvkeringési zavarok pathológiája,

- daganatpathológia:

= daganatok kialakulása, morfológiai tulajdonságai, daganatok fejlődésmenete, kórlefolyása, áttét képződés,

= daganatok típusai,

= praeblastoma, in situ carcinoma fogalma,

= daganatok klinikuma,

= familiáris daganatok, paraneoplasticus syndromák,

- onkológiai ismeretek:

= epidemiológia, szervezés,

= nőgyógyászati tumor diagnosztika (kolposzkópia),

= daganatos betegségek megelőzése, korai felismerése,

= endoszkópos eljárások ismerete.

d) Citotechnika

- anyagvételi technikák,

- anyagfeldolgozás (fixálás, festés) elve,

- hisztokémiai, immunhisztokémiai festési eljárások elve,

- molekuláris pathológiai módszerek a citotechnikában.

e) Nőgyógyászati citodiagnosztika

- az exfóliatív citológia fogalma,

- női nemi szervek anatómiája, normális citológiája,

- funkcionális citológia,

- a hüvely mikrobiológiája,

- benignus atypiák,

- malignitás citológiai kritériumai,

- cervix rákmegelőző állapotai,

- cervix in situ, invasiv rákja,

- endometrium citodiagnosztikája,

- sugárzás okozta citológiai elváltozások,

- a citológiai lelet; a CIN és a Bethesda klasszifikáció.

f) Citodiagnosztika egyéb alkalmazási területei

- légutak citodiagnosztikája:

= légzőszervek anatómiája, szövettana,

= anyagvételi módszerek,

= a tüdő citológiája,

= a tüdő jóindulatú, nem daganatos megbetegedései és azok citológiája,

= a tüdő jóindulatú hámrendellenességei és rákmegelőző állapotai,

= a tüdő daganatainak pathológiája,

= tüdőrák citológiai diagnosztikája,

= tüdő egyéb daganatos megbetegedései,

= másodlagos (áttéti) tüdődaganatok,

= a mellhártya daganatai,

- gastrocitológia:

= gyomor anatómiája, szövettana,

= gastrocitológiai vizsgálatok technikája,

= az ép gyomornyálkahártya citológiája,

= a gyomor gyulladásos megbetegedései, metaplasiák,

= a gyomor rákmegelőző állapotai,

= a gyomor rosszindulatú daganatai,

= a gyomorrák citológiai diagnosztikája,

- szájüregi citológia:

= a szájüreg anatómiája, szövettana,

= a szájüreg normális és daganatos citológiája,

- emlő citológia:

= az emlő anatómiája, szövettana,

= az emlő jóindulatú és rosszindulatú daganatainak pathológiája,

= az emlő citodiagnosztikájának gyakorlata,

- pajzsmirigy citológia:

= a pajzsmirigy anatómiája, szövettana,

= a pajzsmirigy normális és daganatos citológiája,

- nyálmirigy citológia:

= a nyálmirigy anatómiája és szövettana

= a nyálmirigy normális és daganatos citológiája,

- nyirokcsomó citológia:

= a nyirokcsomó anatómiája és szövettana,

= a nyirokcsomó nem daganatos megbetegedéseinek citodiagnosztikája,

= a nyirokcsomó daganatainak pathológiája és citológiája,

= a nyirokcsomó citológiai vizsgálatának technikája,

- prostata citológia:

= a prostata anatómiája, szövettani szerkezete,

= a prostata citológiai vizsgálatának technikája,

= a prostata gyulladásos megbetegedései, hyperplasiája,

= a prostatarák citodiagnosztikája,

- vizelet citológia:

= a vizeleti rendszer anatómiája és szövettana,

= citológiai vizsgálatok technikája,

= a vizelet citológiája,

= a vizeleti rendszer jóindulatú megbetegedései,

= a vizeleti rendszer daganatainak citodiagnosztikája,

- testüregi folyadékgyülemek citológiája:

= a testüregek funkcionális anatómiája, szövettana,

= folyadékgyülemek citológiai vizsgálatának technikája,

= folyadékgyülemek normális citológiája,

= jóindulatú folyamatokkal társuló folyadékgyülemek citológiája,

= rosszindulatú folyamatokhoz társuló folyadékgyülemek citodiagnosztikája,

- liquor citológia:

= liquor anyagvételi technika, a citológiai vizsgálat technikája,

= a liquor citológiája,

= daganatos elváltozások citológiai jellemzői,

- aspirációs citológia:

= aspirációs technika, anyagvétel, alkalmazási területei,

= az aspirációs citológia jelentősége, előnyei.

g) Informatikai ismeretek

- számítógép használatához szükséges alapfogalmak; programok,

- adattárolás, ábrázolás, mérési és megfigyelési adatok értékelése.

h) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

- sterilezés és dezinficiálás kémiai és fizikai módszerekkel,

- a munkavédelmi óvórendszabályok ismerete és betartása a munkavégzés során.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafel-adat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja, használata,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- Az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (citológiai szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

VII.

A Jegyzék 15. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3239 10 1 0 38

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens tevékenységi körébe a kórházak, klinikák, rendelőintézetek, tudományos intézetek és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat laboratóriumaiban folyó diagnosztikus célú mikrobiológiai vizsgálatok önálló végzése és értékelése tartozik.

- Önállóan végzi a mikrobiológiai és szerológiai (immunológiai) vizsgálatok előkészítését és kivitelezését. Végzi a szükséges adatfeldolgozást és adminisztrációt.

- Technikai, illetve speciális egyéb szakmai munkákban segítőtársa, a szakmai és kutató munkában együttműködve munkatársa az orvosvezetőnek vagy más egyetemi végzettségű diplomásnak.

- Közreműködik a középfokú szakképzésben, az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai területen történő irányításában.

- Megbízatása szerint mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

- A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján információ közlésére jogosult.

- Esetenként az I. fokozatú mikrobiológiai laboratóriumot - szakorvosi ellenőrzés mellett - önállóan irányíthatja.

- Munkáját hivatásként gyakorolja és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a) bakteriológiai diagnosztikai munka végzése,

b) parazilológiai diagnosztikai munka végzése,

c) vírusdiagnosztikai munka végzése,

d) mikológiai diagnosztikai munka végzése,

e) immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzése,

f) számítástechnika alkalmazása.

2. Követelmények

A mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes

- a szakmai, etikai és jogi normákat betartani,

- munkacsoportban dolgozni,

- a munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

- a legfontosabb fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

Gyakorlati tevékenysége során legyen képes:

a) Bakteriológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,

- a vizsgálati anyagok leoltása aerob és anaerob dúsító és szilárd táptalajokra,

- a vizsgálati anyagokból natív- és festett készítmények készítése és festése,

- mikroszkópizálás, a fény-, a fáziskontraszt- és a sötétlátóteres mikroszkóp alkalmazása,

- a gyakran előforduló orvosi jelentőségű baktériumok felismerése tenyésztési tulajdonságaik és a mikroszkópos morfológia alapján,

- a kitenyésztett baktériumok izolálása, a szükséges biokémiai reakciók és szerológiai vizsgálatok elvégzése,

- a mikro- és gyors identifikáló módszerek alkalmazása,

- a baktériumok antibiogrammjának meghatározása korongdiffúziós módszerrel,

- a MIC és az MBC meghatározások csőhigításos és agárdilúciós módszerekkel,

- antibiotikum korongok ellenőrzése referens baktérium törzsekkel,

- testnedvekből - elsősorban vérből - antibiotikum szintmeghatározás,

- a bakteriológiai laboratóriumban használt aerob és anaerob, dúsító és szilárd táptalajok készítése,

- a táptalajok sterilezése, az autokláv működtetetése és kezelése,

- a táptalajok folyamatos ellenőrzése ismert referens baktériumtörzsekkel,

- a bakteriológiai diagnosztika során alkalmazott biokémiai reakciók kimutatását szolgáló aerob és anaerob táptalajok, reagensek elkészítése,

- baktériumok fenntartása,

- a gyors- és mikrodiagnosztikai eljárások alkalmazása,

- a sterilitás vizsgálata,

- fertőzött anyagok dezinficiálása, sterilezése kémiai és fizikai módszerekkel.

b) Parazitológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

- a vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás,

- parazitológiai diagnosztikai módszerek önálló alkalmazása, ellenőrzése és az eredmények értékelése,

- széklet protozoológiai vizsgálata, bélprotozoonok mikroszkópos vizsgálata és felismerése,

- amoebiasis laboratóriumi diagnosztika: mintavétel, speciális vizsgálati módszerek, tenyésztési eljárások alkalmazása,

- széklet flotációs dúsítása,

- hazánkban leggyakrabban előforduló féregpeték mikroszkópos vizsgálata és felismerése,

- széklet vizsgálata ülepítéses dúsítással Telemann szerint,

- lárvadúsítás vándoroltatással, lárvakeltetés TIPP módszerrel,

- mikroszkópos lárvavizsgálat,

- anorectális kaparék-vizsgálat kivitelezése és leolvasása,

- melegégövi országokból érkező egyének parazitológiai vizsgálatakor alkalmazott módszerek a mintavételtől a vizsgálatig,

- taeniasis diagnosztikai- és a terápiás kontrollvizsgálati módszerei,

- trichinellosis diagnosztikus vizsgálatok,

- hűs és izombiopsziás anyag kompresszoros és emésztéses vizsgálata,

- malária vizsgálati módszerei: mintavétel, festés, mikroszkópos vizsgálat,

- Plasmodium alakok festődésének felismerése (differenciál diagnosztika nélkül),

- a diagnosztikai állatoltás technikájának alkalmazása,

- parazitológiai diagnosztikában alkalmazott szerológiai módszerek alkalmazása és értékelése.

c) Vírusdiagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,

- passzálható sejt- és szövetkultúrák készítése és fenntartása,

- vírusizolálásra érkező anyagok előkészítése, feldolgozása, leoltása,

- vírusizolálási metodikák végzése,

- vírusok identifikálására szolgáló módszerek alkalmazása,

- virológiai gyors diagnosztikai módszerek kivitelezése és értékelése,

- az immunszerológiai módszerek virológiai alkalmazása (KKR, HAG, neutralizációs próba, IF antigénkészítés, ELISA).

d) Mikológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,

- a gombák tenyésztésére alkalmazott táptalajok használata, a tenyésztés menetének végzése,

- a mikroszkópos preparátumok vizsgálata,

- Candida albicans chlamydospóra kimutatása tenyésztéssel és felismerése mikroszkópban,

- speciális festési eljárások alkalmazása a gombák szövetekből történő kimutatására,

- szerológiai eljárások végzése a gomba-ellenanyag és antigén kimutatására.

e) Immunológiai-szerológiai diagnosztikai munka végzésére, ezen belül:

- a vizsgálati anyagok helyes vétele, beküldése a laboratóriumba,

- a beérkezett vizsgálati anyagok megfelelő csoportosítása, a vizsgálati kérőlappal történő azonosításuk, a szükséges adminisztráció és adatfeldolgozás végzése a számítógépen,

- vizsgálati anyagok előkészítése, tárolása,

- agglutinációs reakciók kivitelezése és értékelése (vvt, baktérium és részecske agglutinációk),

- hemolízises és hemolízis gátlási eljárások kivitelezése és értékelése,

- komplementkötési reakciók, komplement szintmérés kivitelezése és értékelése,

- immundiffúziós eljárások kivitelezése megadott előírás szerint,

- zóna- és immunelektroforézis kivitelezése,

- immunkémiai meghatározások végzése reagenskitek segítségével (nefelometria, turbidimetria),

- immunfluoreszcenciás eljárás alkalmazása ellenanyagok vagy antigének kimutatására, reagenskészletek segítségével, értékelés nélkül,

- ELISA és egyéb nyomjelzéses eljárások alkalmazása, ellenanyagok és antigének kimutatására megadott előírás szerint,

- fehérvérsejtek szeparálása, számolása,

- fehérvérsejtek felszíni marker vizsgálata,

- limfociták in vitro tenyésztése,

- fagocitózis vizsgálata.

f) Számítástechnika alkalmazására, ezen belül:

- adatbevitel, munkalista készítése,

- statisztika összeállítása.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- általános laboratóriumi asszisztens, vagy

- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik, vagy

- gyógyszertári asszisztens, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően 2 éves, vegyésztechnikus és gyógyszertári asszisztens szakképesítés esetén 3 éves mikrobiológiai szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek a saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium és a Transzfuziológiai, immunológiai és Haematológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[6]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatok elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) számítástechnika,

b) bakteriológia,

c) parazitológia,

d) virológia,

e) mikológia,

f) immunológia-szerológia,

g) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

a) Számítástechnika

- számítógép főbb egységei,

- számítógép a laboratóriumban, programok, munkaszervezés.

b) Bakteriológia Általános bakteriológia:

- a baktérium sejtszerkezete; a baktériumok morfológiája,

- mikroszkópos technikák a bakteriológiában,

- morfológiai vizsgáló módszerek (natív és festett készítmények),

- a baktériumok szaporodása és anyagcseréje,

- a baktériumok ellenállóképessége,

- bakteriális enzimek és toxinok,

- baktérium genetikai alapfogalmak; molekuláris biológia,

- a táptalaj készítés és ellenőrzés általános elvei,

- a bakteriológiában használt legfontosabb aerob és anaerob táptalajok,

- a bakteriológiai diagnosztikában használt legfontosabb módszerek (biokémiai reakciók, mikro- és gyors identifikáló eljárások, szerológiai módszerek, fágtipizálás),

- az anaerob diagnosztika főbb elemei; anaerob tenyésztési módszerek,

- a baktériumok izolálásának módszerei (színtenyészetek nyerése),

- az antibiotikumokról általában, antibiotikumérzékenységi vizsgálatok,

- antibiotikum- szintmeghatározások,

- vizsgálati anyagok vétele, beküldése és feldolgozása a bakteriológiai laboratóriumban,

- a "kvantitatív" technikák alkalmazása a bakteriológiai diagnosztikában,

- az automata baktérium identifikáló rendszerek működésének elve és kezelése,

- állatoltások a bakteriológiai diagnosztikában,

- a klinikai bakteriológia főbb feladatai a mindennapi bakteriológiai diagnosztikában,

- minőségbiztosítás a klinikai bakteriológiában.

Részletes bakteriológia:

- a baktériumok osztályozása és elnevezése,

- az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-pozitív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

- az orvosi szempontból jelentős aerob Gram-negatív baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

- anaerob baktériumok kóroki szerepe és laboratóriumi diagnosztikája,

- a Mycoplasmatales, Chlamydiales és Rickettsiales rend legfontosabb tagjainak laboratóriumi diagnosztikája,

- az emberi test normál baktérium flórája,

- az egyes fertőzések mikrobiológiai diagnosztikai lehetőségei.

c) Parazitológia

Általános parazitológia:

- a paraziták rendszertani beosztása,

- a parazitózisok klinikuma, patológiája, járványtana,

- a parazitózisok immunbiológiája,

- kötelező járványügyi laboratóriumi vizsgálatok,

- opportunista parazitózisok laboratóriumi diagnosztikája,

- különböző parazitózisok által okozott betegségek bejelentésének kötelezettsége,

- protozoonok általános tulajdonságai,

- protozoonok laboratóriumi diagnosztikája,

- általános helminthológia,

- helminthek laboratóriumi diagnosztikája.

Részletes protozoológia:

- bélben és szövetekben élősködő amoebák laboratóriumi diagnosztikája,

- bélben, húgyutakban, vérben és szövetekben élősködő flagellák laboratóriumi diagnosztikája,

- vérben, szövetekben, bélben élősködő sporozoonok. laboratóriumi diagnosztikája.

Részletes helminthológia:

- bélben, szövetekben élősködő nematodák laboratóriumi diagnosztikája,

- vékonybélben élősködő galandférgek laboratóriumi diagnosztikája,

- szöveti larvalis cestodeák laboratóriumi diagnosztikája,

- máj-, bél-, tüdő-, vérmételyek laboratóriumi diagnosztikája.

d) Virológia

- a vírus és virion fogalma; a vírusok és fágok biológiai tulajdonságai,

- a vírusok osztályozása, fajtái,

- rendszertani besorolásuk szempontjai,

- a vizsgálati anyagok vétele és beküldése,

- a virológiai diagnosztika elvi alapjai, lehetőségei és korlátai,

- a vírusok tenyésztésének elméleti alapjai és eszközei,

- a vírusok által okozott kórképek,

- vírusinfekció patomechanizmusa,

- a vírusfertőzések terjedésének módjai, a megelőzés lehetőségei,

- a vírusfertőzés immun-szerológiai diagnózisa,

- a gyors-diagnosztikai módszerek virológiai jelentősége és lehetőségei,

- a vírushepatitiszek típusai, diagnosztikája és korszerű megelőzésük,

- hasmenéses kórképek virológiai etiológiája,

- a központi idegrendszer megbetegedéseinek virológiai diagnosztikája,

- CMV; EBV diagnosztika,

- a legjelentősebb hazánkban is előforduló vírusok és az újabb vírusbetegségek,

- immunsérült állapotok (AIDS).

d) Mikológia

- a gombák általános tulajdonságai, a pathogén gombák rendszerezése,

- a vizsgálati anyag vétele, beküldése és feldolgozása; a gombák tenyésztése,

- a gombák azonosítása hagyományos és gyors-diagnosztikai módszerekkel; a gombás fertőzések immunológiai diagnosztikája,

- az emberi patológia szempontjából legjelentősebb, hazánkban is előforduló gombák okozta megbetegedések,

- új antimikotikus gyógyszerek.

f) Immunológia-szerológia

- az immunrendszer felépítése, működése; az immunkompetens sejtek; a szervezet immunműködésének rövid összefoglalása,

- az antigén bemutatása,

- az immunválasz genetikai szabályozása; HLA rendszer,

- immunkémiai alapfogalmak; fontosabb antigén struktúrák,

- ellenanyagok szerkezete, funkciói,

- celluláris és humorális immunológiai mechanizmusok alapjai,

- aktív, passzív immunitás; védőoltások,

- specifikus és nem specifikus immunológiai működési formák,

- a komplementrendszer és analízise,

- fagocitózis és vizsgálati lehetőségei,

- antigén-ellenanyag reakciók,

- szerológiai vizsgálatok elvi alapjai, jellegzetességei,

- immunkémiai módszerek (géldiffúzió, immunelektroforézis, nefelometria),

- immunfluoreszcencia,

- ELISA módszerek, Fluoroimmunoassay, Radioimmunoassay,

- celluláris immunológiai módszerek; effektorsejtek vizsgálata,

- immunpatológia; fertőzések, akut és krónikus gyulladások,

- immunhiányos állapotok, allergiás és autóimmum betegségek és vizsgálati lehetősége; monoklonális gammopátia, tumorok és vizsgálati lehetőségek.

g) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

- a laboratóriumban alkalmazható fertőtlenítő szerek és fertőtlenítő eljárások,

- biztonsági rendszabályok.

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát megelőző vizsgafeladat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszköz megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (mikrobiológiai szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

VIII.

A Jegyzék 16. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47

(gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3239 12 1 0 35

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

- A klinikai laboratóriumi szakasszisztens a kórházak, klinikák, tudományos intézetek és a szakrendelői laboratóriumokban folyó diagnosztikai célú vizsgálatokat önállóan végzi.

- A diplomás laboratóriumi vezető szakember felügyeletével a speciális vizsgálatok és a kutatás szakmai fejlesztését szolgáló eljárások kidolgozásában, kivitelezésében alkotóan részt vesz.

- A szükséges adminisztrációt (számítógépes) vezeti, adatfeldolgozást végez.

- Közreműködik a középfokú szakképzésben, illetve az asszisztensi munkakörben foglalkoztatott szakképzett és szakképzetlen dolgozók szakmai tevékenységének irányításában.

- Megbízatása szerint, mint vezető vagy csoportvezető szakasszisztens közreműködik a laboratórium vezetésében és a szakmai konzultációkban.

- A laboratórium vezetőjének külön megbízása alapján a vizsgálati eredmények közlésére jogosult (sürgős vizsgálat, folyamatban lévő vizsgálati eredmények, részeredmények).

- Munkáját hivatásként gyakorolja, és rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok feladatok:

a) számítástechnika alkalmazása,

b) műszer- és méréstechnikai műveletek végzése,

c) klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése,

d) hematológiai vizsgálatok végzése,

e) véralvadási vizsgálatok végzése.

2. Követelmények

A klinikai laboratóriumi szakasszisztens legyen képes

- a szakmai és etikai normákat betartani,

- munkacsoportban dolgozni,

- munkatársakkal szakszerű, etikus kommunikációt fenntartani,

- a beteggel szemben megértő, empátiát igénylő magatartást tanúsítani,

- az életet fenyegető laboratóriumi eredmények esetén jelzést adni a vizsgálatot kérő orvos felé,

- elfogadni a laboratóriumi munkára érvényes minőségbiztosítási elveket,

- a legfontosabb matematikai, fizikai, kémiai alapfogalmakat, általános laboratóriumi műveleteket, élettani, kórélettani és biokémiai ismereteket alkalmazni,

- gyakorlati tevékenysége során maximális biztonsággal, a fertőtlenítési, valamint munkavédelmi szabályok betartásával munkáját végezni.

a) Számítástechnika alkalmazása során

- relatív standard deviáció meghatározására,

- kontrollkártya készítésére,

- minőségellenőrzésre,

- lineáris regresszió számítására,

- adatbevitel, munkalista készítésére,

- számítógépes leletezésre, statisztika készítésére.

b) Műszer- és méréstechnikai műveletek végzése során

- térfogatmérő eszközök ellenőrzésére, ezen belül:

= adagoló- és higítóberendezések kezelése, a helyes térfogat ellenőrzése,

= mikrópipetták, mikróadagolók, adagoló-hígítók használata,

= mikropipetták egy típusának kontrollja, relatív szórás meghatározása fotometriásan,

= mérőlombik és hasas kétjelű pipetta hitelesítése gravimetriásan,

= adagolók reprodukáló képességének meghatározása (relatív szórás),

= carryover értékének meghatározása,

= viszkozitás szerepének demonstrálása a kifolyásra hitelesített pipettánál,

= laboratóriumi műszerek (fotóméterek, kémiai és hematológiai automaták, koagulométerek) működése és kezelése.

- fotometriás mérések végzésére, ezen belül:

= spektrumvonalas spektrofotométer használata,

= abszorpcióméter kezelése, beállítása (fotométerek),

= kalibrációs görbe felvétele (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál),

= a Bouguer-Lambert-Beer törvény alkalmazhatóságának meghatározása kalibrációs görbék értékelésével,

= fotometriás mérés szórásának megállapítása,

= egy adott módszer (pl. ciánmethemiglobin) szórásának meghatározása,

= moláris lineáris abszorpció-koefficiens felhasználása a hemoglobin és bilirubin meghatározásánál,

= színreakciók kifejlesztése, az elnyelési görbe felvétele, az abszorpciós maximum helyének megállapítása céljából (paranitrofenolátnál, ciánhemiglobinnál, anorganikus foszfát molibdénkék színreakciójánál),

= lángfotometriás mérések (emissziós és atomabszorciós mérések) végzése,

= nátrium, kálium mérése lángfotometriásan,

= kálcium mérése,

= turbidimetriás, nefelometriás, fluorimetriás, luminometriás mérések végzése,

= laboratóriumi kémiai automaták működtetése (indítás, a használt reakció kontrollálása, mérési térfogat, hullámhossz, mérési pontok, faktor kiszámítása, illesztése, mérés befejezése, napi karbantartás egy, a leggyakrabban előforduló készüléken),

= száraztechnikai eljárások mérési elvének alkalmazására (vércukor meghatározás).

- anyagelválasztási technikák végzésére, ezen belül:

= kromatográfiás mérések végzése (Rf-érték kiszámítása rétegkromatográfiás mérésnél),

= elektroforézis kivitelezése (hemoglobin, szérumfehérje, izoenzimek, lipoidok),

= elektroforézis értékelése (eluciós és denzitometriás méréssel).

- elektrokémiai méréstechnika végzésére, ezen belül:

= pH mérése, pufferoldatok pH-jának ellenőrzése és beállítása,

= vér pH mérése,

= vérgázanalízis elvégzése,

= ionszelektív mérőmódszerek alkalmazása (nátrium, kálium, kálcium, hidrogénkarbonát meghatározás).

- immunológia és immunkémiai reakciók végzésére, ezen belül:

= Mancini radiális immundiffúzióval fehérjék, immunglobulinok, komplement-faktorok meghatározása,

= immunnefelometriás mérések végzése (immunglobulinok, fehérje komponensek),

= ELISA-val IgE, nutritív specifikus IgE meghatározása,

= liquorból, vizeletből végzett immunanalitikai vizsgálatok végzése (immunglobulinok, albumin, béta-2 mikroglobulin),

= "T" és "B" sejtek szétválasztása,

= aktív "T" sejt meghatározása "rozetta" képzés alapján,

= Ouchterlony módszerrel vizsgálatok végzése,

= immunfixátió végzése,

= immunkomplex meghatározása (PEG),

= összkomplement mérése: CH50 hemolytikus módszerrel,

= immunelektroforézis kivitelezése (értékelés nélkül).

- enzimanalitikai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= a NAD + <-> NADH átalakulás követése kinetikus méréssel 340 (365) nanométernél,

= kinetikus mérések körülményeinek, hibalehetőségeinek meghatározása (nem "0"-ad rendű reakciók esetében is),

= UV teszttel enzimaktivitás vizsgálata (CK-aktivitás meghatározása, LDH aktivitás meghatározása),

= alkalikus foszfatáz meghatározása, azonos enzimkoncentrációk és különböző szubsztrát koncentrációk mellett "0"-ad rendű és "I"-rendű reakciótípus meghatározása, KM érték kiszámítása,

= magas enzim aktivitású minta enzimaktivitásának vizsgálata (mintahigítással, mérési-idő rövidítéssel),

= izoenzimek meghatározása (CK-MB, LDH és alkalikus foszfatáz).

c) Klinikai biokémiai és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzése során

- az anyagcsere és betegségeinek vizsgálatára, ezen belül:

= minden olyan alapvető rutinvizsgálat önálló elvégzése, amelyet szakmai előképzettsége során elsajátított a hallgató (szénhidrát-lipid anyagcsere, fehérje-aminósav anyagcsere, purinanyagcsere, porfirinanyagcsere, vas- rézanyagcsere),

= glikált hemoglobin (HgbA1c) és fruktozamin meghatározása,

= lipoprotein elektroforézis agarózgélben,

= veleszületett anyagcserezavarok szűrővizsgálata (PKU, galaktozémia vizsgálata).

- endokrinológai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= direkt és indirekt terhességi - immunkémiai - próba kivitelezése,

= megadott metodikai leírás alapján hormon (pl. tiroxin, inzulin, TSH,) meghatározás elvégzése enzimimmuno assay-el, manuális módszerrel,

= megadott radioaktív mérési eredmények alapján RIA kalibrációs görbe felvétele lineáris, B/Bo, valamint logit/log transzformáció segítségével.

- szervrendszerek laboratóriumi vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= a máj, a szív, a vese, a gyomor és béltraktus, a pankreász, a kötőszövet, a központi idegrendszer vizsgálatával kapcsolatos reakciók kivitelezése és önálló értékelése, az alkalmazott módszerek összehasonlítása.

- só- és vízháztartás vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= intracelluláris kálium meghatározása,

= elektrolit ürítés mérése.

- daganat markerek vizsgálatának végzésére, ezen belül:

= CEA, Alfa-foetoprotein kimutatása.

- toxikológiai vizsgálatok végzésére, ezen belül:

= methemoglobin és CO-Hb meghatározása,

= altatószerek, barbiturátok meghatározása,

= ólommérgezés laboratóriumi vizsgálata,

= növényvédő, rovarirtó szerek kimutatása.

d) Hematológiai vizsgálatok végzése során

- a vörösvértest, a fehérvérsejt és trombocita hisztogramok értékelésére, gépi hiba kijelzések felismerésére,

- a vvt-ek derivált értékeinek kiszámítására (MCH, MCV, MCHC),

- vörösvértest ozmotikus rezisztencia vizsgálatára,

- relikulocita számlálására,

- kvalitatív és kvantitatív vérkép készítésére és alapvető értékelésére (manuálisan és automatával),

- granulocita alkalikus foszfatáz aktivitás (GAPA) vizsgálatára,

- csontvelői kenet festésére.

- szérum-vas

= transferrin szint

= ferritin tartalom meghatározására,

- irreguláris antitestek meghatározására,

- ABO kétoldali vércsoport és Rh anti-D meghatározására.

e) Véralvadás vizsgálatának végzése során

- vérzési idő és alvadási idő meghatározására,

- protrombin meghatározására és értékelésére (INR fogalma),

- aktivált parciális tromboplasztin idő meghatározására,

- trombocita mennyiségi meghatározások kivitelezésére,

- fibrinogén meghatározására,

- fibrinogén-fibrin degradációs termékek meghatározására (FDP),

- a T. III. meghatározására,

- trombin idő meghatározására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- általános laboratóriumi asszisztens, vagy

- vegyésztechnikus, ha a szakképesítésnek megfelelő munkakörben dolgozik.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- az alapképzettségnek megfelelően kétéves, vegyésztechnikus szakképesítés esetén hároméves szakmai előgyakorlat.

c) A szakmai követelményrendszerben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Laboratóriumi vizsgálatok Szakmai Kollégiuma és a Transzfuziológiai, immunológiai és haematológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III. "A szakképesítés szakmai követelmé-nyei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) Megelőző vizsgafeladat

20 munkanapon keresztül tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait két megbízott szakember megfigyelése mellett végezi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[7]

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

A munkafeladat(ok) elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) számítástechnika,

b) műszer- és méréstechnika,

c) immunológia és immunkémiai analitika,

d) klinikai biokémia és szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata,

e) toxikológiai vizsgálatok,

f) terápiás gyógyszerszint monitorozás,

g) hematológia,

h) véralvadási vizsgálatok,

i) munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni.

a) Számítástechnika

- a számítógép főbb egységei,

- számítógép a laboratóriumban,

- laboratóriumi computerrendszer által vezérelt automaták együttműködési elve.

b) Műszer- és méréstechnika

- a klinikai laboratóriumi munkáról általában:

= a klinikai laboratóriumok típusai, vezetése,

= a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozásának kérdése, gazdaságosságra és a megtakarításra való törekvések,

= az orvosi laboratóriumi megfigyelések minőségbiztosítási rendszere (GLP fogalma, megfelelőség tanúsítás,),

= minőségbiztosítás, minőségellenőrzés,

= a vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem

szerinti összefüggésében,

= a testhelyzet és a pangatás szerepe,

= vérvételi módok, alvadás, glikolízis gátlás, fibrinolízis gátlás szerepe,

= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága,

= a laboratóriumi módszerek kontrollálása (belső, külső),

= analitikai jellemzők (valódiság, pontosság, linearitás, analitikai érzékenység és specificitás),

= referens anyagok és módszerek (elsődleges, másodlagos),

= normálérték, referensérték fogalma,

= referens értéktartomány, diagnosztikai érzékenység és specificitás diagnosztikai hatékonyság,

= a laboratóriumi vizsgálatok dokumentációja,

= a modern laboratórium eszközei,

= laboratóriumi kitek, standardok, gyorstesztek;

- laboratóriumi mérőmódszerek:

= matematikai műveletek (hármasszabály, hatványozás, gyökvonás, logaritmus),

= alapvető számítások (oldatok higítási szabályai, nagy sűrűségű oldatok esetében: m/m, vol/m, vol/vol),

= SI-egységek, eredmények megadása,

= az adatok statisztikai értékelése (median, átlag, szórás, szignifikáns különbség fogalma, torzítás),

= lineáris regresszió jelentősége;

- fizikai állandók mérése, fizikai mérések alkalmazása:

= viszkozimetria, ozmometria, törésmutató mérés, optikai forgatás mérés, abszorbancia, turbiditás mérése, nefelometria, fluorometria, poláros fény, polarizált fluorometria, késleltetett fluorometria, (láng)emissziós mérések;

- fotometria:

= BLB törvény, transzmittancia-abszorbancia összefüggés, moláris, lineáris (dekadikus) abszorbancia, moláris elnyelési együttható (epszilon),

= a mérés zavaró jelenségei (turbiditás, törésmutató-változás, fluoreszcencia),

= reagens és minta vak szerepe, végpont mérések, reakciósebességi mérések,

= fotometriában használt standardok,

= laboratóriumi automaták működési elve;

- anyagelválasztás módszerei:

= kromatográfiás mérések (egy és két dimenziós rétegkromatográfia, ioncserés kromatográfia, gélkromatográfia),

= Rf érték számítás,

= nagy nyomású kromatográfia (HPLC) működésének elve,

= plazmalipidek rétegkromatográfiás szétválasztásának elve,

= gyári, kész kromatográfiás oszlopok felhasználása,

= kromatogramok értékelése eluciós és denzitometriás úton,

= elektroforézis elve,

= elektroforézis kombinálása más módszerekkel,

= alacsony fehérjekoncentrációjú anyagok előkészítése elektroforézishez (ultraszűrés, dialízis);

- elektrokémiai méréstechnika:

= elektrodpotenciál, Nernst egyenlet,

= elektromos vezetés, ellenállás, a pH fogalma és mérése,

= elektrokémiai mérési módszerek: konduktometria, koulometria, voltammetria, amperometria, potenciometria,

= vérgázok és a sav-bázis egyensúly vizsgálata;

- enzimanalitikai mérések:

= enzimek fogalma és felosztása,

= izoenzimek, makroenzimek fogalma,

= enzimológiai alapfogalmak, KM érték,

= enzimkinetika (reakció sebességi mérések, végpont mérések),

= enzimaktivitás mérése, előfázis szerepe,

= enzimaktivitás mérés kontrollja, standardizálási lehetőségei,

= manuális és automata méréstechnikák összevetése,

= az enzimek kórélettani és diagnosztikai jelentősége,

= enzimkatalizált reakciók alkalmazása, szubsztrát koncentrációk, anyagcseretermékek meghatározása.

c) Immunológia és immunkémiai analitika

- általános immunológiai alapismeretek:

= az immunrendszer sejtes és szolubilis komponensei,

= immunkompetens sejtek differenciálódása,

= immunválasz szakaszai,

= a "T" és "B" sejtmarkerek klinikai diagnosztikai jelentősége,

= az immunglobulinok szintézise, szerkezete, osztályai, funkciói,

= transzplantációs antigenek;

- immunológiai alapreakciók:

= anafilaxiás típusú,

= citotoxikus típusú,

= arthus típusú,

= szérumbetegség,

= késői típusú;

- autoimmunitas fogalma, néhány szervspecifikus és nem szervspecifikus autoimmun betegség,

- a komplementrendszer komponensei, jelentősége az antigén eliminációban, a komplement aktiváció útjai,

- AIDS diagnosztika,

- gyulladás formái, sejtes reakciók, mediátorai,

- transzplantáció laboratóriumi diagnosztikája,

- immunkémiai analitikai ismeretek:

= radioaktív immunkémiai eljárások (RIA) elve, méréstechnikája és alkalmazási területe,

= enzim-immuno-assay (EIA, ELISA) elve és méréstechnikája,

= fluoro-immuno-assay (FIA) elve és méréstechnikája,

= lumino-immuno-assay (LIA) elve és méréstechnikája.

d) Klinikai biokémia- és a szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata

- endokrinológia:

= az endokrin szervek - hormonok - szerepe az

anyagcsere folyamatok regulációjában,

= a hormonhatás mechanizmusai,

= hipofízis-hypothalamus hormonok,

= a pajzsmirigy működés élettana, kórélettana és

vizsgáló módszerei,

= női- és férfi ivarmirigyek működése és szabályozása,

= terhességi reakciók,

= mellékpajzsmirigy és a kalcitriol szerepe a kalcium homeosztázis szabályozásában,

= a mellékvesekéreg- és mellékvesevelőállomány hormonjai, élettani és kórélettani szerepük,

= a pankreász hormonjai;

- az anyagcsere és betegségei:

= szénhidrát anyagcsere (terhelések, profilok, fruktózamin, HgbA1c standardizálásuk),

= diabetes,

= fehérje anyagcsere vizsgálata albumin, szérumfehérje, elektroforézis és értékelése, speciális fehérje meghatározások, immunglobulinok, komplement faktorok, tumor markerek),

= karbamid, kreatinin (kreatin), urát meghatározás,

= zsíranyagcsere vizsgálata (koleszterin, triglicerid frakció, lipoprotein elektroforézis),

= pigmentek vizsgálata (bilirubin és származékai),

= anorganikus komponensek, nyomelemek vizsgálata (szérum vas, réz meghatározás),

= nukleinsav anyagcsere,

= köszvény vizsgálata,

= genetikai vizsgálómódszerek,

= géntechnika: hibridizáció, blotting technikák, polimeráz láncreakció (PCR) és alkalmazási lehetőségeik,

= veleszületett anyagcserezavarok vizsgálatának elvei,

= citogenetika,

= só- és vízháztartás vizsgálata;

- szervrendszerek laboratóriumi vizsgálata:

= szervek, szervrendszerek működésének laboratóriumi diagnosztikai lehetőségei,

= az egyes szervrendszerek (máj, szív és keringési rendszer, vese, gyomor és béltraktus, pankreász, központi idegrendszer panell vizsgálatai),

= az egyes betegségekre jellemző laboratóriumi eredmények értékelése,

= kongruencia, inkongruencia, a beteg állapota, betegsége és a laboratóriumi eredmények közötti összefüggés,

= vázizomzat és a kötőszövet megbetegedéseinek vizsgálata,

= a laboratóriumi paraméterek betegen-egyénen belüli változásai;

- preanalitika:

= a vérvételi előzmények, időpontok, kor és nem szerinti összefüggésében,

= a testhelyzet és a pangatás szerepe,

= vérvételi módok, alvadás, glikolizis gátlás, fibrinolizis gátlás szerepe,

= a levett vizsgálati anyag kezelése, tárolhatósága.

e) Toxikológiai vizsgálatok

- toxikológia alapfogalma, a legfontosabb toxikológiai vizsgálatok, vizsgálati módszerek, a mérgek kimutatása, drogok meghatározása.

f) Terápiás gyógyszerszint monitorozás

- a felezési idő fogalma,

- a gyógyszerek hatásmechanizmusa,

- gyógyszerszint monitorozásnál használt módszerek,

- anti-epileptikumok meghatározása, digitális származékok meghatározása, antibiotikumok meghatározása,

- gyógyszerek hatása a kémiai reakciókra és egyéb laboratóriumi vizsgálati eredményekre.

g) Hematológia

- általános hematológia,

- a vasanyagcsere és laboratóriumi vizsgálata,

- a hemoglobin szintézise és funkciója,

- a vér alakos elemei és azok legfontosabb feladatai,

- a vér alakos elemeinek fejlődése,

- eritropoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,

- az eritropoézis zavarai,

- mielopoézis sejtjeinek képződése, fejlődési alakjai, funkciói,

- mielopoézis zavarai,

- a limfoidrendszer differenciálódása és működése, megbetegedései,

- a minőségi vérkép jelentősége és alapvető értékelése,

- a leukociták speciális vizsgálatai,

- hematológiai automaták típusai, működési elvük,

- flow citometria elve és alkalmazása,

- a vércsoport-rendszerek.

h) Véralvadási vizsgálatok

- a véralvadás élettana és kórtana,

- a primér hemosztázis vizsgálata,

- alvadási vizsgálatok, defektusok,

- a fibrinogén, fibrinolízis vizsgálata,

- antikoaguláns kezelés ellenőrzése,

- koagulométerek típusai, működési elvük; automatizálás.

i) Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek

- higiénés, munka-, baleset- és tűzvédelmi rendszabályok.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafel-adat(ok)-ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)-ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- munkacsoportban való munkavégzés képessége,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- vizsgafeladatát irányítás mellett sem képes szakszerűen kivitelezni,

- a munkavédelmi szabályokat nem tartja be.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó "Egészségügyi szakasszisztens (klinikai laboratóriumi szakasszisztens)" szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

IX.

A Jegyzék 17. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3232 12 1 0 47 (gyűjtő)

2. A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)

Egyedi azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 17

3. A képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens kórházak, klinikák és rendelőintézetek gasztroenterológiai laboratóriumában, valamint gasztroenterológiai profilú magánorvosi rendelőkben az alábbi feladatokat végzi:

- előkészíti az endoszkópos vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz a megfelelő eszközöket és azok tartozékait, a kiegészítő műszereket, textíliákat, eldobható anyagokat, és az adminisztrációhoz szükséges kellékeket,

- ellenőrzi a napi munka megkezdése előtt az eszközök működőképességét,

- előkészíti a beteget az adott vizsgálatra (a beteg felvilágosítása, a tájékoztató és beleegyező nyilatkozatok kiadása, aláíratása, kezelése),

- közreműködik az endoszkópos vizsgálatoknál és beavatkozásoknál,

- tisztítja, fertőtleníti a vizsgálatok befejezése után a műszereket és az anyagokat, azokat előkészíti sterilezésre,

- karbantartja az eszközöket,

szakszerűen fixálja és továbbítja az eltávolított anyagokat szövettani vizsgálat elvégzésére,

- elvégzi az adminisztrációt és dokumentációt (beleértve, ha szükséges, az elektronikus számítógépes adatrögzítést is),

- irányítja a takarítási munkálatokat,

- részt vesz az emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens jelöltek felkészítésében,

- rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz előkészítés.

Endoszkópos vizsgálatok során és operatív beavatkozásokban

- asszisztálás (közreműködés),

- vizsgálatok utáni teendők ellátása,

- elsősegélynyújtás, életmentő beavatkozásoknál aktív részvétel,

- kommunikációs, információs dokumentációs feladatok ellátása.

2. Követelmények

Tudja az endoszkópos vizsgálatok és operatív beavatkozások menetét, indikációit, kontraindikációit és a kialakulható szövődmények elhárítási módjait.

Munkájában hatékonyan alkalmazza a kommunikációs technikákat.

Végezze a gyakorlati tevékenységeket maximális biztonsággal az asepsis és antisepsis, a munkavédelmi, érintésvédelmi szabályok, valamint a szakmai és etikai normák betartásával.

Ennek értelmében legyen képes önállóan elvégezni az alábbi feladatokat:

- előkészíteni endoszkópos vizsgálatokhoz és operatív beavatkozásokhoz

a) = a beteget megnyugtatni,

= a betegről rövid anamnézist felvenni,

= a beteget tájékoztatni a vizsgálat menetéről,

= a beteggel a beleegyező nyilatkozatokat aláírattatni,

= a premedikációt - a garatérzéstelenítést - elvégezni és a nyugtató gyógyszereket beadni,

= a beteget vizsgáló asztalon elhelyezni;

b) a szükséges eszközt és tartozékait

= endoszkóp,

= fényforrás,

= csatlakozó kábel,

= kiegészítő műszerek,

= egyéb anyagokat: fogvédő, textília;

c) a műtéti sterilitást igénylő beavatkozásokhoz a fent leírtakon túl az alábbiakat:

= dezinficiáló oldat, a beteg bőrének fertőtlenítéséhez,

= steril műtőkabát, izoláló anyagok, cérna és gumikesztyűk, gömbtörlők, kis szegett lapok, kézi műszerek, endoprotézisek, drainek;

d) a szükséges gyógyszereket

= érzéstelenítésre és vérzéscsillapításra alkalmas szereket,

= kontraszt anyagokat,

= antibiotikumokat, - infúziós oldatokat;

- ellenőrizni az eszközök működőképességét;

- szakszerűen bemosakodni, beöltözni, steril műtőkabátot felvenni;

- izolálni a műszerelőasztalt és a beteget;

- asszisztálni vizsgálatoknál és operatív beavatkozásoknál, ezek:

= özofagoszkópia,

= gasztroszkópia,

= panendoszkópia,

= duodenoszkópia,

= endoszkópos-retrograd-cholangio-pankreatografia,

= enteroszkópia,

= colonoszkópia,

= rektoszkópia,

= rekto-szigmoidoszkópia,

= anoszkópia,

= laparoszkópia,

= biopszia minden formája (beleértve a májbiopsiát is),

= polypektomia,

= endoszkópos sphincterotomia,

= kőextrakcio,

= kőtörés,

= drainezési eljárások;

- ellátni a vizsgálatok és operatív beavatkozások utáni feladatokat:

= az eltávolított anyagokat fixálni, majd továbbítani szövettani vizsgálatra,

= az endoszkópokat és tartozékait, kézi műszereket fertőtleníteni,

= az endoszkópokat kémiai úton sterilezni,

= az operatív beavatkozásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket előkészíteni gázsterilezőben, illetve autoklávban történő sterilezéshez;

- közreműködni az elsősegélynyújtás és az életmentés során;

- elvégezni az adminisztrációt, dokumentációt hagyományos módon, illetve elektronikus (számítógépes) adatrögzítéssel.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

- középiskolai végzettség (érettségi).

Szakmai előképzettség

- felnőtt szakápolói vagy

- általános betegápolói 1979 előtt vagy

- ápolói 1997-től vagy

- gyermekápolói vagy

- csecsemő és gyermek ápolói 1998-tól.

b) Szakmában eltöltött gyakorlat

- főfoglalkozásban eltöltött egy év, vagy részfoglalkozásban 2 év gyakorlat igazolása.

c) A szakmai vizsga megkezdéséig az alább felsorolt vizsgálatoknál, beavatkozásoknál asszisztensi feladatok elvégzése, aminek teljesítését a jelölt a felkészítővel köteles a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon igazoltatni:

- 50 panendoszkópia,

- 20 ERCP,

- 10 EST,

- 30 kolonoszkópia,

- 2 laparoszkópia,

- 5 májbiopsia,

- 10 polypektomia.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

Ha a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézetében nem tud eleget tenni, akkor a lehetséges gyakorló helyekről kap egy listát, amelyet - a Gastroenterológiai Szakmai Kollégium javaslata alapján - a vizsga szervezésére kijelölt intézet állít össze.

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III/1-2. "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat).

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.[8]

b) A vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgázó egy gastroenterológiai vizsgálatnál vagy beavatkozásnál asszisztál, az asszisztálás megkezdése előtt ismerteti a feladatot.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyak:

a) az emésztőrendszer funkcionális anatómiája,

b) az endoszkópia elmélete és gyakorlata,

c) elsősegélynyújtás.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga során a vizsgázónak az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolnia:

a) Az emésztőrendszer részletes funkcionális anatómiája

b) Az endoszkópia elmélete és gyakorlata:

- az endoszkópia mint diagnosztikus és terápiás eljárás kialakulásának története; a nem emésztőszervi endoszkópok áttekintése,

- az endoszkópok működőképességének fizikai alapelvei,

- endoszkóp típusok (merev, félmerev, száloptikás videoendoszkópok),

- az endoszkópok és kiegészítő műszereik, eszközeik,

- műszerek tárolása, karbantartása; meghibásodásuk okai és ezek megelőzései; műszerhibák korai felismerése.

- endoszkópia higiéniéje,

- özofago-gasztroszkópia; célzott biopsia, citológiai mintavétel; polypektomia,

- duodeno-jejunoszkópia,

- endoszkópos retrograd kolangiográfia, pankreatográfia,

- endoszkópos papillotomia; kőeltávolítás az epeutakból,

- epeúti drainage-ok,

- vékonybél biopszia,

- anoszkópia, rektoszkópia, colonoszkópia, ileoszkópia; célzott biopsia; polypektomia,

- a tápcsatorna vérzéseinek endoszkópos diagnosztikája és terápiája,

- laparoszkópia; vak májbiopszia; endoszkópos ultraszonográfia (endoszonográfia),

- adatfelvétel, adattárolás,

- számítástechnika az endoszkópiában.

c) Elsősegélynyújtás:

- alapvető elsősegélynyújtási és újraélesztési ismeretek,

- a vizsgálatok és operatív beavatkozások során kialakulható szövődmények elhárításában közreműködés (eszméletvesztés, anginás fájdalmak, anafilaxiás sokk, vérzések, aspiráció, szívmegállás).

5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

Agyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni.

Megfigyelési szempontok:

- munkaszervezés,

- tevékenység kivitelezése,

- ismeretek alkalmazása,

- team-ben való munkavégzés képessége,

- a kommunikációs tevékenység hatékonysága,

- dokumentációs tevékenység végzése,

- munkaeszközök előkészítése és szakszerű használatuk,

- megjelenés, viselkedés.

Értékelési szempontok:

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- feladatait irányítás mellett sem képes szakszerűen ellátni,

- munkájában az asepsis, antisepsis szabályait nem tartja be.

Ha bármely gyakorlati vizsgarész osztályzata elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal lehet minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók "Egészségügyi szakasszisztens (emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens)" szakképesítést kapnak, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

2. számú melléklet a 37/1995. (X. 7.) NM rendelethez