9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelet

a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés tekintetében az oktatási, valamint az ifjúsági és sportminiszterrel, a mentálhigiénés asszisztens szakképesítés tekintetében az ifjúsági és sportminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A szociális szakképesítések jegyzékét, továbbá a jegyzékben szereplő szakképesítések tekintetében a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A szakmai és vizsgakövetelményeket

a) a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés tekintetében a 2. számú melléklet,

b) a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés tekintetében a 3. számú melléklet,

c) a bölcsődei szakgondozó szakképesítés tekintetében a 4. számú melléklet,

d) a szociális asszisztens szakképesítés tekintetében az 5. számú melléklet,

e) a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés tekintetében a 6. számú melléklet,

f) a mentálhigiénés asszisztens szakképesítés tekintetében a 7. számú melléklet,

g) a szociális gondozó és szervező szakképesítés tekintetében a 8. számú melléklet,

h) a szociális gondozó és ápoló szakképesítés tekintetében a 9. számú melléklet,

i) a nevelőszülő szakképesítés tekintetében a 10. számú melléklet

j)[1] a gerontológiai gondozó szakképesítés tekintetében a 11. számú melléklet

tartalmazza.

2. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a 2001. december 31-ét követően megkezdett, iskolai rendszerű szakképzés esetén pedig a 2002. szeptember 1-jét követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni. Ezen időpontok előtt megkezdett szakképzést a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott, vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kell szervezni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a szociális asszisztens, valamint a szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 1/1995. (I. 18.) NM rendelet,

b) a nevelőszülő és szociális gondozó szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról szóló 38/1996. (XI. 5.) NM rendelet, valamint

c) az egyes szociális szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról, továbbá módosításáról szóló 18/1997. (VII. 1.) NM rendelet

hatályát veszti.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a fogászati asszisztens, klinikai fogászati higiénikus, csecsemő- és kisgyermekgondozó, fogtechnikus, egészségügyi szakasszisztens (hisztokémiai és immunhisztokémiai szakasszisztens, citológiai szakasszisztens, mikrobiológiai laboratóriumi szakasszisztens, klinikai laboratóriumi szakasszisztens, emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens) szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról, valamint a közalkalmazottak által betölthető egyes munkakörök közalkalmazotti osztályba sorolásáról szóló, többször módosított 18/1992. (VII. 14.) NM rendelet módosításáról rendelkező 37/1995. (X. 7.) NM rendelet 1. számú mellékletének III. pontjában "A Jegyzék 11. sorszáma szerint kiadott csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei" cím és az az alatti szövegrész, továbbá

b) az egyes egészségügyi szakképesítések szakmai követelményeinek kiadásáról szóló 38/1995. (X. 7.) NM rendelet mellékletének XIII. pontjában "A Jegyzék 30. sorszáma szerint kiadott egészségügyi szakgondozó (bölcsődei szakgondozó) szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei" cím és az az alatti szövegrész

hatályát veszti.

Harrach Péter s. k.,

szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

Jegyzék az állam által elismert - a szociális és családügyi miniszter ágazatához tartozó - szociális szakképesítésekről

2. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 8933 01

2. A szakképesítés megnevezése: Csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképesítésű szociális szakember, aki a gyermekjóléti alapellátás bölcsődéiben, házi gyermekgondozói szolgálatban, családi napköziben látja el a 0-3 éves korúak gyermekgondozási-nevelési feladatait.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkahelyén a felsőfokú végzettségű bölcsődevezető felügyeletével és irányításával tevékenykedik. Egészségügyi szempontból a bölcsődeorvos útmutatásait figyelembe véve gondozza és látja el a gyermekeket.

Feladatkörén belül a kisgyermek fejlesztése érdekében alkalmazza a pedagógiai, nevelési módszereket, holisztikus egészségügyi szemléletével figyelemmel kíséri a gyermekek pszichoszomatikus fejlődését. Kapcsolatot alakít ki a gyermeket nevelő családdal, együttműködik a szülőkkel és támogatja őket szülői szerepükben.

Segíti a gyermekintézmények szakmai munkáját, a társintézményekkel való együttműködésben eredményes munkakapcsolatot alakít ki (korai fejlesztő intézettel sérült vagy speciális ellátásra szoruló gyermekek ellátásában, óvodákkal való együttműködésben). Hatékony egészségnevelési-pedagógiai felvilágosító tevékenységet végez. Szolgáltatásokat szervez kisgyermeket nevelő családok, valamint a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák számára (klub, gyermek játszócsoport és egyéb szolgáltatások formájában). Elvégzi a gondozó-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációs feladatokat.

A segítő folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

1. Végzi - a gyermek szükségleteit figyelembe vevő - gondozási, nevelési teendőket, figyelemmel kíséri és támogatja a gyermek testi és pszichés fejlődésének folyamatát.

2. Megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódját.

3. Felismeri az egészségestől eltérő, kóros állapotokra utaló tüneteket, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében.

4. Részt vesz a biztonságos és balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munka tárgyi feltételeinek megteremtésében.

5. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekekkel, szülőkkel, valamint munkatársakkal.

6. Egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez.

7. Vezeti a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó dokumentációt.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) Tevékenysége során végzett főbb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Végzi - a gyermek szükségleteit figyelembe vevő - gondozási, nevelési teendőket, figyelemmel kíséri és támogatja a gyermek testi és pszichés fejlődésének folyamatát.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- a nevelést-gondozást elválaszthatatlan egységnek tekinteni, és akként kezelni,

- újszülöttet, csecsemőt, kisgyermeket szakszerűen karra venni, ölben tartani, megetetni,

- felismerni a szocializáció és a perszonalizáció törvényszerűségeit a harmonikus személyiségfejlődésben,

- átlátni a családi és a bölcsődei szocializáció azonosságait és különbözőségeit, törekedni a két hatás összhangjára,

- szeretettel közeledni a rábízott gyermekekhez, nekik teljes biztonságot és elfogadást nyújtani, ezzel megvédeni a gyermeket a fejlődéséből és a különböző élethelyzetekből adódó feszültséginek, frusztrációinak kóros következményeitől,

- enyhíteni az anyától való elszakadás fájdalmát, az elszakadás nyomán keletkező félelmeket, szorongásokat,

- segíteni az én-tudat fejlődését, felismerve és tiszteletben tartva az egyéni személyiségjegyeket,

- átsegíteni a gyermeket fejlődésének nehézségein, felismerni és kielégíteni az egyéni pszichés szükségleteket csoporthelyzetekben is,

- felismerni és támogatni a sajátosan (lassabb, gyorsabb tempóban) fejlődő gyermekek szükségleteit, igényeit, csoporthelyzetben is megvalósítani az egyéni bánásmód gyakorlatát,

- pozitív minta nyújtásával empátiás, toleráns, elfogadó attitűdöt kialakítani a csecsemőben és a kisgyermekben,

- a gyermek egyéniségének tiszteletben tartásával egyidejűleg elfogadtatni a szükséges szociális szabályokat, és ebben a gyermek belátására, viselkedéseinek pozitívumaira építeni,

- a szocializációs folyamat részeként elősegíteni a gyermek beszédfejlődését,

- inkluzív csoport nevelésére, a csoportban az ép és a speciális szükségletű gyermekek nevelésével kapcsolatos követelmények kielégítésére,

- felismerni a fejlődéspszichológiai jellemzőket a gyermek kognitív és érzelmi fejlesztése során,

- a pedagógiai és a módszertani ismereteinek adekvát alkalmazására,

- felismerni a gyermek fejlődésében a domináns kritikus fejlődési szakaszokat,

- bánásmódjában alkalmazkodni az egyes gyermekek érzelmi és kognitív szükségleteihez,

- a gyermekek kognitív és emocionális fejlesztése érdekében, alkalmazni különböző tantárgyi és tantárgy-pedagógiai, anyanyelvi, ének-zenei, természettudományi, vizuális ismereteit,

- a helyes artikulációra, a gyermek fejlettségének megfelelő tempójú, tagolt beszédre,

- alkalmazni a beszédtanítási és kommunikációs technikákat a speciális szükségletű gyermekek esetében is,

- mondókák, versek, mesék érthető, a gyermek érzelmére és értelmére ható előadására,

- a képeskönyvek illusztrációiról hangulatosan mesélni, beszélgetni,

- felismerni a gyermek zenei nevelése, valamint emocionális és kognitív fejlődése közötti kölcsönhatást,

- tisztán, a gyermeknek megfelelő hangmagasságon énekelni, a dalok ritmusát pontosan interpretálni, alkalmazni énekes/hangszeres tudását a gyermekek körében,

- zenével, ritmikus mozgással stb. fejleszteni a speciális szükségletű gyermekeket,

- felismerni a természeti környezet jelentőségét, a gyermekre gyakorolt hatását,

- egyszerűen megmagyarázni mindennapos természeti jelenségeket, ezekkel kapcsolatban megnyugtatóan és biztonságot sugárzóan viselkedni a gyermekek körében,

- mintaadó viselkedésével, megfelelő magatartási és tevékenységi szokások alakításával a természet szeretetére, gondozására, védelmére nevelni a gyermeket,

- a természeti környezet adta lehetőségek felhasználásával fejleszteni a speciális szükségletű gyermeket,

- felismerni a gyermekek manipulációs késztetéseit és elismerni a vizuális környezet jelentőségét a gyermek fejlődésében,

- alkalmazni különböző, célzottan fejlesztő technikákat speciális szükségletű gyermekek esetében,

- alkalmazni a fürdetés és pelenkázás, öltöztetés helyes menetének szabályait, az egyes részműveletek egymást követő sorrendjét és helyes kivitelezésének technikáját,

- minden gondozási tevékenységet úgy végezni, hogy tudja: a csecsemőnek és a kisgyermeknek önmagával kapcsolatos attitűdjét, beállítódását, viszonyulását, és felnőttekkel való kapcsolatát meghatározza a mód, ahogyan testi és pszichés szükségleteit kielégíti a környezete,

- figyelembe venni a gyermek mozgásfejlődését és természetes mozgásigényét, a pelenkázás, öltöztetés, valamint fürdetés során megítélni, hogy a fejlődés folyamán a gondozási műveletek közben milyen szintű együttműködésre és önállóságra számíthatnak a csecsemő és kisgyermek részéről,

- arra, hogy a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel is kövesse a gyermek érdeklődését, és ezzel elősegítse ismereteinek gazdagodását,

- megnevezni és alkalmazni a felnőtt tevékenységének azokat az elemeit, melyek segítik a gyermek kompetenciájának alakulását, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében,

- a szobatisztaság kialakulásának folyamatában meghatározni a felnőtt szerepét, felmérni a folyamat sürgetésének későbbi következményeit személyre szólóan, tapintatosan támogatni a kisgyermeket ezen a területen,

- a szobatisztaság zavarainak megelőzésére és korrektív beavatkozásokra, a szülőkkel való szoros együttműködés révén,

- ismertetni a szabadban való mozgás-játék személyiségfejlesztő hatását, a levegőzés és napsugárzás hatását a gyermek fejlődésére,

- felismerni a levegőzés adta lehetőségeket, és tudni a gyermek figyelmét a tágabb környezet felé fordítani,

- alkalmazni a csecsemők és a kisgyermekek korszerű táplálkozásának alapelveit,

- összefoglalni a mellről, illetve a cumiról való elválasztás általános menetét, meghatározni az új ételek bevezetésének ideális időpontját és módját,

- alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek étkezéséhez szükséges, az aktív részvételt és a gyerekek önállóságát segítő eszközöket, módszereket,

- a kisgyermeket helyesen támogatni az önálló étkezés elsajátításának folyamatában, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulásában,

- felismerni az étkezés jelentőségét, mint ösztönszükséglet kielégítésének a személyiség fejlődésében speciális szükségletű gyermekek esetében,

- felismerni és elfogadni a csecsemők és kisgyermekek között meglévő ízlésbeli, új ízek, új technika fogadásában megnyilvánuló, az önállóság fejlődésében megmutatkozó egyéni különbségeket,

- leküzdeni az egy-egy új technika bevezetésekor fellépő nehézségeket,

- felismerni és megérteni az étkezési zavarok okait,

- felismerni az étel erőszakolásának vagy más negatív gondozói magatartásnak a hatását, alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek segítségével ezek megszüntethetők, enyhíthetők,

- szakszerűen meghatározni az alvás élettani jelentőségét, a különböző korú gyermekek átlagos alvásigényét és ritmusát, valamint a lehetséges egyéni különbséget, illetve az alvás zavarainak lélektani hátterét ismerni és megfogalmazni,

- teljesíteni a szobában altatással kapcsolatos teendőit (szellőztetés, a korábban ébredő gyermekek játéktevékenységének biztosítása).

2. Megtervezi, megszervezi a gyermek egészséges, tevékeny életmódját

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- bemutatni, hogy a játéktevékenység a csecsemő és a kisgyermek fő tevékenysége, személyiségének leghatékonyabb fejlesztője,

- nevelői magatartásával támogatni az önálló aktivitást és a kreativitást,

- támogató-bátorító odafigyeléssel kísérni, megerősíteni a gyermek tevékenységét, a gyermek igényeitől és a helyzetétől függően szerepet vállalni a játékban, annak tartalmát gazdagítani, élményszerűségét fokozni, a közös tevékenység során viselkedési és helyzetmegoldási mintákat, ismereteket nyújtani,

- az alkotótevékenységek eszközeinek elkészítésére és előkészítésére, továbbá megfelelő módon tanácsot adni a felhasználásukhoz,

- segíteni - szükség szerint - a konfliktusok megoldásában a derűs hangulat, nyugodt légkör megteremetése érdekében,

- ismertetni a mozgásnak, mint a szenzomotoros fejlődés összetevőjének jelentőségét a személyiségfejlődésben,

- felismerni a különböző hely- és helyzetváltoztató mozgások megjelenésének időpontjában, begyakorlásához szükséges időtartamban a gyermekek közt meglévő különbségeket,

- a gyermek mozgásfejlettségét figyelembe véve megítélni, hogy egy adott környezetben a tárgyi feltételek (a játszó mérete, a gyermekek öltözése stb.) biztosítják-e a szabad mozgást,

- a gyermekek mozgásfejlődését figyelemmel követni és felismerni, hogy milyen változások szükségesek a gyermekek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése, a fejlesztő szakember által javasolt fejlesztési program gyakorlása érdekében (hempergő beszerzése, játszósarok kialakítása, változtatás az öltözéken, mozgásfejlesztő eszközök, játékok biztosítása),

- speciális szükségletű gyermekek esetében alkalmazni a mind aktívabb mozgás eléréséhez szükséges segítési módokat,

- alkalmazni a csecsemő és kisgyermek rugalmas, jó napirendjének elvi és gyakorlati követelményeit,

- összehangolni az egyes gyermek napirendjét - a gyermek fejlettségének megfelelően, egyéni szükségleteinek kielégítése mellett - a gyermekcsoportéval, továbbá kialakítani a gyermekek gondozásának sorrendjét,

- a különböző korcsoportú gyermekek napirendjének kialakításakor figyelembe venni az évszakok változását, a gyermekek érkezésének és távozásának idejét,

- a váratlan eseményekhez (pl. időjárás változásai, a személyzet váratlan hiányzása) rugalmasan alkalmazkodni, és erről a gyermeket a számára érthető módon tájékoztatni,

- a gyermekek ellátását segítő technikai személyzet feladatait megjelölni,

- a speciális szükségletű gyermek - fejlesztő szakember által javasolt - fejlesztési lehetőségeit kiaknázni, a javasolt feladatokat a napi történések sorába beépíteni, következetesen alkalmazni.

3. Felismeri az egészségestől eltérő, kóros állapotokra utaló tüneteket, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- felismerni, és a szülő vagy az orvos megérkezéséig alapfokon ellátni, ha egy gyermek megbetegedett (lázcsillapítás, folyadékpótlás, tünetek megfigyelése, a gyermek megnyugtatása, baleset esetén elsősegélynyújtás, szükség esetén mentő hívása),

- felismerni a leggyakoribb fertőző vagy nem fertőző gyermekkori betegségek tüneteit, kóros állapotok jellemzőit,

- megnevezni és alkalmazni a lázcsillapítás módjait,

- végrehajtani a gyógyszerbeadás különböző módjait a gyakorlatban,

- megkülönböztetni az egyes betegségek diétás étrendjét és elkészíteni a diétás ételeket,

- a betegségről - szakorvos utasításai szerint - érthetően tájékoztatni a szülőt és gyermeket, a vizsgálatokat, a várható beavatkozásokat szakszerűen ismertetni, együttérezni és támaszt adni,

- elvégezni az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, ezekben a feladatokban a szülőt segíteni,

- az előforduló gyermekbalesetek elsősegélyszintű ellátására, a gyermek megnyugtatására,

- az orvos utasításait betartva orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál szakszerűen segédkezni,

- egészségügyi, gyógypedagógiai ismeretei alapján a speciális nevelést, gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében - az orvos, valamint más szakemberek - utasításait megtartani, velük folyamatosan konzultálni.

4. Részt vesz a biztonságos és balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munka tárgyi feltételeinek megteremtésében

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- alkalmazni a 0-3 éves gyermekek fejlődését, nevelését segítő gyermekintézmények megszervezésére, telepítésére, működésére és a balesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat,

- beosztásának megfelelő kompetenciával biztosítani az intézmények helyiségeinek korszerű, biztonságos berendezésére vonatkozó szabályok, rendeletek betartását,

- a gyermek fejlettségének, a gondozási feladatoknak megfelelően kialakítani a gondozási környezetet, fürdőszobát, helyesen alkalmazni a csecsemők, kisgyermekek fürdetésekor, pelenkázásakor, öltöztetésekor használatos bútorokat, eszközöket,

- az egyes ruhadarabok kiválasztásakor alkalmazni a ruházatra vonatkozó általános szempontokat (ne zavarja viselőjét a mozgásban, ne gátolja a bőr élettani működését, legyen könnyen mosható és gazdaságos),

- helyesen megítélni a kereskedelembe kerülő új gyermekruházati termékek alkalmasságát,

- az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönteni a levegőzés időtartamáról, az optimális feltételekről,

- felismerni a napozás veszélyeit, a fullasztó kánikula, a köd, a hideg ártó hatását,

- védekezni az időjárás viszontagságai ellen,

- helyes öltözékkel biztosítani a gyermek szabad mozgását, játékigényének kielégítését,

- biztosítani a gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységeket, az ezekhez szükséges játékokat, játékra alkalmas egyéb tárgyakat, eszközöket, képeskönyveket,

- alkalmazni az udvarban, a kertben használható felszerelési tárgyakat, mozgásfejlesztő eszközöket, melyek elősegítik a gyermek szabad, változatos mozgását,

- kiválasztani és alkalmazni azokat az anyagokat és technikákat, amelyek a korosztály vizuális nevelésének megfelelnek,

- kiegészítő tárgyakat, eszközöket készíteni a gyermekek játéktevékenységéhez,

- az étkezéshez szükséges megfelelő környezet kialakítására a csoportban nevelkedő gyermekek számára,

- összeállítani csecsemők és kisgyermekek étrendjét (heti, havi étlap elkészítése),

- tápszert készíteni, alkalmazni a korszerű konyhatechnikai eljárásokat, recept alapján elkészíteni a csecsemők és kisgyermekek számára javasolt ételeket,

- megteremteni az alvás tárgyi feltételeit, biztosítani a nyugodt elalvás és alvás körülményeit,

- belátni a csecsemők és kisgyermekek szabad levegőn alvásának jelentőségét, felsorolni az ehhez szükséges speciális feltételeket (levegőztető ágy, megfelelő öltözék, időjárási tényezők),

- kialakítani a balesetmentes környezetet, felismerni a gyermekek számára veszélyes vagy potenciálisan veszélyes berendezési tárgyakat, bútorokat, eszközöket, játékokat,

- alkalmazni az edények minőségével kapcsolatos követelményeket és a használatukra vonatkozó közegészségügyi előírásokat,

- alkalmazni a textíliákkal, azok kezelésével, tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírásokat,

- alkalmazni a vegyszerek tárolásával, kezelésével kapcsolatos biztonsági előírásokat, megszervezni a gyermekek mentését,

- tudjon intézkedni katasztrófahelyzetekben, alkalmazni az elhárításra vonatkozó szabályokat.

5. Kapcsolatot tart, együttműködik a gyermekekkel, szülőkkel, valamint munkatársakkal

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- elismerni a családi nevelés fontosságát és elsődlegességét,

- segíteni a családot a gyermeknevelés, gondozási feladatok ellátásában, esetleges nehézségek megoldásában,

- megérteni és felmérni a korai személyiségformálás, nevelés, gondozás funkcióját a további egészséges, harmonikus személyiségfejlődésében,

- megérteni, hogy a személyiségfejlődés korai szakaszának nevelési, gondozási hiányosságai és a későbbi személyiségfejlődési zavarok összefüggenek,

- ismeretei és szakmai műveltsége birtokában megalapozni és segíteni a gyermekek emocionális, kognitív, morális és szociális fejlődését,

- folyamatosan megszerezni a gyermekről azokat a családi információkat, amelyek a gyermek harmonikus intézményi neveléséhez szükségesek,

- segíteni a szülő-gyermek kapcsolat fenntartását és elmélyítését a gyermekről adott folyamatos információk segítségével,

- a gyermekről - az intézményben való távozáskor - írásos összefoglalót készíteni a gyermek további megfelelő fejlődése érdekében.

6. Egészségnevelési/egészségügyi felvilágosító tevékenységet végez

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- alkalmazni a humánökológia legfontosabb fogalmait, összefüggéseit,

- felismerni az egészségre ártalmas életviteli szokásokat,

- tevékenyen részt venni az egyén, a család és a közösség lelki-testi egészségének védelmében és fejlesztésében,

- alkalmazni a gyermek és a család érdekében, védelmében hozott jogszabályokat, központilag meghatározott szakmai irányelveket, módszertani leveleket, útmutatókat,

- saját kompetenciájának, felelősségének tudatában mérlegelni a gyermek és családja érdekében szükséges lépéseinek várható előnyeit, hátrányait.

7. Vezeti a nevelő-gondozó munkához kapcsolódó dokumentációt

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó legyen képes:

- felismerni a folyamatos (célzott) és az alkalomszerű megfigyelés funkcióját, jelentőségét,

- végezni és alkalmazni a különböző típusú, célú megfigyeléseket, ezekről jegyzőkönyvet készíteni, majd elemezni, értékelni,

- megfigyeléseit a csecsemő, a kisgyermek nevelése, gondozása, fejlesztése érdekében felhasználni, szükség szerint konzultálni más szakemberekkel,

- bölcsődei, gyermekotthoni dokumentáció pontos, naprakész vezetésére (pl. csoportnapló, alapfüzet, fejlődési napló), fejlődési táblázat kitöltése, a gyermek egészségügyi törzslapjának vezetésére,

- a megfigyelések, dokumentációk révén birtokába kerülő adatok bizalmas, szakszerű kezelésére.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkája során:

- felelősséget érez más emberek csecsemőjének, kisgyermekének korai személyiségformálásával, nevelésével kapcsolatban,

- gondozási-nevelési elvekkel összhangban tiszteletben tartja a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kulturális sajátosságait, hagyományait, szokásait,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat,

- betartja a szakmai illetékesség határait,

- szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva együttműködik másokkal.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció

A csecsemő és kisgyermeknevelő-gondozó:

- ismerje a kommunikáció szerepét a csecsemő- és kisgyermek gondozási munkában,

- alkalmazza a kommunikáció közvetlen és jellemző eszközeit a csecsemő- és kisgyermekekkel való bánásmódban,

- legyen képes megfelelő nyelvhelyességgel, pontos szóhasználattal beszélni,

- egyenrangú személyként támogassa a gyermeket választásában, döntésében, önálló tevékenységében,

- legyen hiteles és következetes a kommunikációs megnyilvánulásaiban,

- ismerje és értelmezze a gyermek jelzéseit,

- figyeljen a metakommunikációs jelzésekre,

- kontrollálja saját metakommunikációját,

- törekedjen a gyermekkel való harmonikus, elfogadó, segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására,

- a csoportban élő gyermeknél ismerje fel a konfliktushelyzetet, mérlegelje annak megoldási lehetőségeit (adjon lehetőséget a gyermeknek a konfliktus önálló megoldására),

- alkalmazza a konfliktuskezelés, megoldás különböző módjait, a gyermek személyiségét figyelembe véve,

- tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját a nevelés kapcsán.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret

A csecsemő és kisgyermeknevelő-gondozó:

- empátiás készséggel forduljon a rábízott gyermekek és családtagjai felé,

- ismerje a személyiség- és önismeret-fejlesztés lehetőségeit,

- tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni, dönteni, a felelősséget vállalni,

- viselkedését tudja megfelelően kontrollálni,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit, éljen a számára biztosított munkahelyi kikapcsolódás lehetőségével,

- tudja felmérni saját teherbírása határait,

- rendelkezzen reális önismerettel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,

- szükség esetén éljen a segítéskérés lehetőségével.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek igazolása,

- a képzési idő teljesítésének igazolása,

- a vizsgáztatási-értékelési rendben meghatározott aláírások megszerzése, a kollokviumok, gyakorlati jegyek és a zárófoglalkozás legalább elégséges teljesítése,

- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, minimum 20 oldalas, a képző intézmény Tanulmányi és Vizsgaszabályzata által leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása,

- gyermekgyógyászat, fertőző betegségek,

- gyógypedagógiai ismeretek és korai korrekció,

- pedagógiai ismeretek,

- pszichológiai ismeretek,

- magyar nyelv és irodalom,

- művészeti nevelés (vizuális nevelés és ének-zenei nevelés) alapjai és módszerei.

Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.

Időtartama: 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- a záródolgozat és annak megvédése,

- az alábbi tantárgyakból összeállított négy kérdést tartalmazó tétel:

= pedagógiai, pszichológiai ismeretek,

= az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása,

= magyar nyelv és irodalom (módszertani vonatkozásokkal),

= a művészeti nevelés (vizuális nevelés és énekzenei nevelés) alapjai és módszerei.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[3]

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

- Előzetes vizsgafeladat: dokumentált megfigyelések elvégzése.

A szakmai gyakorlat és az előzetes vizsgafeladat csak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt, azon intézményekben szervezhető, amelyek rendelkeznek a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben rögzített feladatok teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A megelőző szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentációinak elkészítésére vonatkozó szakmai szempontokat a csecsemő- és kisgyermekgondozó-nevelő szakképesítés képzési programja tartalmazza.[4]

- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat: nevelési-gondozási tevékenység bölcsődei csoportban. A tevékenység ideje 30 perc.

- Demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladat.

A feladat elvégzésének ideje 20 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a III. pontban szereplő követelményeket kell számon kérni, az ott megjelölt szintnek megfelelően.

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A fent felsorolt tantárgyak alapfogalmai és elemi összefüggései.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgycsoportok és témakörök legfontosabb fogalmai és összefüggései, valamint ezek kapcsolata a csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó munkájával:

Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

- Játékpedagógia, játékpszichológia

A játék fogalma és értelmezése. A játék paradoxona, a játék örömforrásai.

A kisgyermekek játéka. Játék és érzelem. Játék és kommunikáció.

Játék, mozgás, exploráció. Kíváncsiság és felfedezés. Gyakorlójáték és manipuláció.

Énfejlődés és játék. Testvázlat játékok.

Játék, fantázia, utánzás. A "kettős tudat" a játékban.

A játék feltételei. A biztonságos légkör. Játék és a fejlődés segítése. A játék és a lelki egészség. Mozgásfejlesztő, érzékelésfejlesztő és beszédfejlesztő játékok.

- A kisgyermekkor pedagógiája

A kisgyermek nevelését szabályozó legfontosabb dokumentumok.

A bölcsőde és a gyermekotthon legfontosabb feladatai.

A három évnél fiatalabb gyermek csoportban nevelésének nehézségei.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó szerepe a bölcsődébe járó és gyermekotthonban nevelkedő gyermek életében. A személyi állandóság jelentősége, biztosításának feltételei. A személyes felelősség jelentősége.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó és a gyermek közötti jó kapcsolat jelei.

A gyermek zavartalan, folyamatos gondozását biztosító napirend szervezési feladatai; tárgyi feltételek. Egyéni gondozás és a csoportos gondozás fokozatai.

Alkalmazkodás az azonos csoportban élő, eltérő ütemben fejlődő gyermekekhez. Az önállóság sürgetésének veszélyei.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó konkrét feladatai a csoportban nevelkedő gyermek étkezésével, fürdetésével, öltöztetésével, levegőztetésével összefüggésben.

Aktivitás, együttműködés, szociális kompetencia átélését segítő gondozói magatartás jellemzése. A gondozási műveletek jelentősége a kisgyermek biztonságérzetének és együttműködési készségének szempontjából.

A gondozó mozdulatainak elemzése, ezek kommunikatív és metakommunikatív tartalma.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó beszédének elemzése; tájékoztatás; a várható eseményekre való felkészítés, és a gyermek tevékenységének, reakcióinak, érzelmi megnyilvánulásainak szóba foglalása, az együttérzés, az érdeklődés kifejezése. A valódi interakció jellemzői.

A csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó feladatai a csecsemő és a kisgyermek önálló szabad mozgásának, játékának, ábrázoló tevékenységének, beszélgető kedvének, irodalmi zenei nevelésének tekintetében.

A gyermek megszólításának jelentősége, a ragadványnevek káros hatása.

Az egyéni érdeklődés, az egyéni tulajdonságok számontartása.

A személyes tulajdon jelentősége a bölcsődék és a csecsemőotthonban nevelkedő gyermek esetében.

A gyermek választási, döntési lehetőségei a bölcsődében és a csecsemőotthonban.

A szociális viselkedési szabályok elsajátítása.

A helyes szokások kialakításának szerepe a gyermek szabálykövető magatartásában.

A személyes kapcsolat jelentősége a szabályok elfogadásában és interiorizálásában.

A jutalmazás-büntetés, értékelés helyes értelme.

A reális követelmények felállítása; a pozitív viselkedés megerősítése.

A gyakran előforduló nevelési nehézségek.

Kapcsolat a családdal.

Átmenet a családból a bölcsődébe.

Átmenet a bölcsődéből az óvodába.

A csecsemőotthoni nevelés néhány speciális kérdése (küzdelem a hospitalizmus ellen; a "saját" gondozó szerepe; a gyermek egyéniségének, ízlésének, kedvteléseinek tiszteletének erősítése; a saját tulajdon kialakítása, védelme; ünnepek megtartásának jelentősége; a személyes múlt megőrzésének jelentősége).

A szülő látogatása a gyermekotthonban.

Örökbefogadás.

- A differenciálás pedagógiája

A differenciálás fogalmi háttere, magyarországi gyakorlata, törvényi háttere.

Egységesség, igazságosság, egyformaság, méltányosság, differenciálás.

A gyermek joga és lehetősége a sajátos fejlődéshez és a beilleszkedés kérdései.

A differenciálás részleges vagy komplex pedagógiai, nevelési eljárás.

Beilleszkedési zavarok áttekintése.

Magatartási zavarok áttekintése.

Pszichológiai rendellenességek. (Táplálkozási, ürítési zavarok. Alvászavar. Mozgászavarok. Dadogás. Az érzelmi élet zavarai: félelem, szorongás. Fóbiák. Gyermekkori neurózis. Autizmus.).

Gyermekkori depresszió. Válsághelyzetek a gyermekek életében: válás, gyermekelhelyezés, gyász, a közvetlen hozzátartozó halála, súlyos betegség, hosszas kórházi tartózkodás, örökbefogadás.

A prevenció és a segítés lehetőségei: a beavatkozás, a fejlesztés, a korrekció, a terápia metodikai különbségei és a nevelő-gondozó kompetenciája, illetve annak határai.

Segítő személyek és segítő intézmények munkája, az együttműködés lehetőségei.

- Családszociológia, családpedagógia

A család, mint rendszer működése. A modern család funkciói, a családi alrendszerek jellegzetességei, az életciklus-váltás mentén kialakuló konfliktusok okai.

A család és gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata, a magyar gyermekvédelem jelenlegi változásai. A gyermekvédelmi törvény elemzése.

A gyermek családban betöltött szerepének változásai a különböző történeti korszakokban.

A családszociológiai felmérés módszerei. Az interjúkészítés és az esettanulmány-írás alapszabályai, etikai szempontjai.

A családi struktúra jellegzetességei az egyes történeti korszakokban.

A bölcsőde és a család kapcsolata. Az együttnevelés alapelvei és formái.

- Pszichológiai alapismeretek

A pszichológia tárgya, területei, módszerei.

Az önismeret, önértékelés; az énkép.

A világ megismerésének folyamatai.

A tapasztalás, információszerzés folyamata: érzékelés és észlelés.

A figyelem, emlékezés, képzelet.

A gondolkodás.

A tanulás, mint a viselkedés és az alkalmazkodás feltétele.

Az érzelmek alakulása.

A társas viselkedések lélektana.

Az interakciók világa, fogalma, szintjei, fajtái. Emberi játszmák.

A kommunikáció, verbális, nonverbális kommunikáció, metakommunikáció, empátia.

A csecsemő- és kisgyermekgondozó, mint foglalkozási szerep.

- A személyiség fejlődése és alakulása

Az élet kezdete. A szülők, családtagok szerepe a gyermek fogadásában. Az anyagi viselkedés biológiai meghatározói, anya-gyermek kommunikáció a születés előtt. Magzati fejlődés. Szülés. A kompetens újszülött. A korai anyagyermek kapcsolat.

A mozgás és az észlelés fejlődése csecsemőkorban. Az önindította mozgás. Mozgásprogramok. A taktilis és vesztibuláris rendszer fejlődése.

A megismerés fejlődése csecsemő- és kisgyermekkorban. Exploráció és manipuláció. Az észlelés és a gondolkodás jellemzői. Séma és analógon.

A szociabilitás szerepe a fejlődésben. A szociabilitás biológiai aspektusai és fejlődési fokozatai. A korai kötődés. A szociális kompetencia, az éntudat kialakulása. A tárgyi és a szociális visszacsatolás. Az én keletkezésének háttere. Frusztráció.

A beszéd kialakulása és fejlődése, nyelv és kultúra.

Az önkontroll kialakulása. A normaátadás és az önszabályozás mechanizmusai.

A kisgyermekkor jellegzetességei: az ösztönök és az én-fejlődés. Az ösztön-én, az én és a felettes én. A táplálkozási, a megkapaszkodási és a támadó ösztönök alakulása, nevelése.

A nemi identitás kialakulása és változásai, a biológiai és a pszichológiai nem, a nemi szerep.

Az erkölcsi fogalmak kialakulása és fejlődése, a morális karakter kezdetei, az önkontroll kialakulása, a bűntudat és a szégyen.

Az óvodáskor. A lelki feszültségek feldolgozása, az én-egyensúly védelmi eszközei. A feszültség levezetése és a játék. A társas kapcsolatok alakulása, csoportkötelék az óvodában, hagyományképződés, a pár és a csoport, az átpártolás. A megismerési folyamatok fejlődése, reprezentációs rendszerek, a szenzoros és a műveletek előtti szakasz. A szinkretikus séma és a szemléleti realizmus, elaborációs lehetőségek. A rajzfejlődés kezdetei. A mese és a képzelet, a kettős tudat, az érzelmi biztonság és az azonosulás, a belső kép.

A személyiségfejlődés kitüntetett szakaszai: átmenet az iskolába, a kisiskoláskor, az iskoláskor második szakasza, serdülőkor, felnőttkor.

- A differenciálás pszichológiája

A sajátos személyiségszerveződéssel kapcsolatos "nézetek".

A deviancia megnyilvánulási formái.

Magatartási, beilleszkedési nehézségek: szorongás - agresszivitás.

Fejlődési nehézségek:

= a mozgás-észlelés fejlődési nehézsége, az észlelés problémái;

= a mozgásfejlődés nehézségei;

= a beszédfejlődés problémái.

Az ösztönfejlődés, az én és a felettes én fejlődési nehézségei. Ezek összefüggése az észlelés-mozgás és viselkedés fejlődésével (frusztráció, szocializációs ártalmak).

A devianciák oki háttere.

- Gyógypedagógiai ismeretek és korai korrekció

A speciális gondozást igénylők köre: értelmi és érzékszervi fogyatékosok, mozgásukban akadályozottak, akadályozott beszédfejlődésűek.

Az akadályozott fejlődésmenet okai, háttere: perinatális, prenatális, posztnatális exogén, endogén.

A speciális gondozást igénylők fejlődési sajátosságai.

A korai felismerés jelentősége, diagnosztikus tünetek.

Korai korrekció.

A speciális gondozást igénylők helye a családban: anya- gyerek kapcsolat, a szülők viszonya a sérülés tényéhez (elfogadás-elutasítás).

Speciális gondozást végző intézmények.

Az integrált gondozási forma tárgyi, személyi feltételei.

Az egészséges csecsemő- és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása

A fejlődést befolyásoló tényezők. Az öröklés, az érés és a személyi, illetve tárgyi környezet, szerep a gyermek szomatikus és pszichés fejlődésében.

A csecsemő és a kisgyermek megfigyelése, egyéni és fejlődésbeni különbségek.

Az anya és a család szerepének jelentősége. Az elszakadás következményei.

Az anya-gyermek kapcsolat jelentősége az érzelmi, szociális és értelmi fejlődésében.

A csecsemő/kisgyermek testi fejlődése (testsúly, testhossz, testarányok, szervek működése, idegtevékenység), továbbá a fejlődés követésének, ellenőrzésének módja és mutatói.

A gyermek mozgási, értelmi és érzelmi fejlődése, ennek támogatása.

A gondozó személyi állandóságának fontossága, a "saját" gondozó.

A gondozás-nevelés egysége a mindennapi munkában.

A gyermeki önállóság helyes értelmezése, a felnőtt szerepe és feladata az önállóság fejlődésében.

Az újszülött/kisgyermek táplálása. Szoptatás, elválasztás, étkezéssel kapcsolatos gondozási ismeretek.

A gyermek étkeztetésével kapcsolatos nehézségek felismerése, a gondozás feladatai. A csoportos étkeztetés.

Az újszülött (csecsemő) kisgyermek fürösztésének jelentősége, menete. A gyermek együttműködését támogató magatartás fürösztés közben.

Az újszülött (csecsemő) kisgyermek célszerű ruházatával kapcsolatos ismeretek. Pelenkázás, öltöztetés. A gyermek alvásszükségletének alakulása. Az alvás jelentősége. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása.

Levegőztetés, napoztatás fontossága, feltételeinek megteremtése, az esetleges káros hatások megelőzése.

A szobatisztává válás folyamata, a gyermek támogatása ebben.

A csecsemő és kisgyermek életmódja, különböző korú gyermekek (gyermekcsoportok) napirendjének megszervezése, kivitelezése.

A táplálkozás-élettani alapfogalmak, a tápanyagok fajtái és jelentősége a gyermekétkeztetésben.

Tápanyagszükséglet és tolerancia, az anyagcsere és emésztés.

Élelmi anyagok, élelmiszerek, ezek csoportosítása, összetétele, felhasználása.

A korszerű csecsemő- és kisgyermektáplálás alapjai.

A csecsemő- és kisgyermekközösség ételeinek elkészítése. Alkalmazható diéták és vegetáriánus étkeztetés.

A különböző tápszerek felhasználása.

Élelmezéstechnika és higiéné.

Az élelmiszerek tartósítása, feldolgozása, konyhatechnika és higiéné.

Étrendtervezés, életsorok és -csoportok, anyagkiszabás, élelmezés ellenőrzése.

Táplálkozási problémák a közösségben, diétát igénylő betegségek, gyógyélelmezés.

Magyar nyelv és irodalom

- Nyelvművelés

Nyelvművelés és nyelvi norma.

Gyermeknyelvi sajátságok.

Jelentéstan: A hangalak és a jelentés összefüggései. Jelentéskultúra, jelentésmező. A jelentésfejlődés folyamata a gyermeknyelvben.

Nyelvhelyesség: a helytelen szóhasználat alapesetei. Az idegen szavak használatának kérdései. Az egyes szófajokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi kérdések. Az egyes mondatrészek helyes használata.

Szövegtan: szövegértelmezési és szövegalkotási ismeretek, szövegjavítási technikák.

- Beszédművelés

Légzés és beszéd.

Hangok és hangkapcsolatok.

A gyermeki beszéd művelése.

Szövegfonetikai eszközök.

Szakmai beszédtevékenység.

- A beszédfejlődés segítése

A beszédfejlődés folyamata, jellemzői.

Az egészséges beszédfejlődés segítése: mintaadás. A jó hangulati kommunikációs közeg kialakítása. A beszélőkedv fenntartása. A gyermekkel való beszélgetés tartalmi, nyelvi összetettsége, a gyermek kérdéseire adott válaszok nyelvi és pedagógiai szempontból.

A gyermek beszédének jellemzése. A fejlődés értékelése, az esetleges problémák megállapítása. A segítés lehetőségei, módjai.

A megkésett beszédfejlődés felosztása, tünetei.

A megkésett beszédfejlődés logopédiai, pedagógiai kezelésének néhány áltanos alapelve.

A beszédhibás gyermek vizsgálatának általános szempontjai (prognózis).

Beszédészlelési és beszédmegértési teljesítmény hiányának felismerése. A problémák lehetséges következményei későbbi életszakaszokban. A segítés lehetséges módjai.

Lehetséges következmények: dyslexia, dysgraphia.

- Gyermekirodalom és módszertana

A gyermekirodalom általános kérdései.

A gyermekirodalom szerepe a kisgyermek életében, fejlődésében.

A gyermekirodalom műfajai, irodalomelméleti sajátosságok. Esztétikum a gyermekirodalomban.

= a magyar gyermekvers és a népi hatás.

= a mai modern gyermekvers.

= a népmese fogalma, fajtái. A népmese szerkezete, elemzési módjai.

= a közmondások, a szólások és a találós kérdések költői képe.

= irodalmi mesék.

A gyermekirodalom alkotásainak megjelenési formái.

Az illusztráció problémái.

= képeskönyvek,

= a bábjáték.

= rádió-mese, mesejáték, meselemez, kazetta.

= TV-mese, rajzfilmek, mesefilmek.

= diafilmek.

= gyermekújságok.

A gyermek irodalmi jellegű érdeklődésének fejlődése, a vers iránti fogékonyság kialakulása. Gyermekgondozás és a vers.

Gyermekgondozás és a mese.

A gyermek mesehallgatói magatartása.

A mesei és a gyermeki világkép megfelelései.

A mesemondó folyamat tervezése.

A mesék válogatásának szempontjai.

Mesemondási gyakorlat.

Báb, játék, előadás.

Mimetikus és dramatikus játék.

Művészeti nevelés

- Ének-zenei nevelés alapjai és módszertana

Az Ének a bölcsődében című könyv anyagának ismerete: kiolvasok, mondókák, gyermek- és játékdalok, népszokásdallamok.

Alkalmi dalok és más népek dalai, népdalok, zenetörténeti szemelvények.

Ritmikai alapfogalmak.

Dallami relációk, dallamépítő elemek.

A hangsor fogalma és megállapítása.

A hangsortani ismeretek alkalmazási lehetőségei a bölcsődei anyag kiválasztásában.

A gyermekdalok és mondókák formai építkezésének jellemzői.

Egyszerűbb dallami és ritmikai többszólamúság.

A C furulya alaphangsora és fogásmódjai.

A tanult dalanyag hangszerjátéka, szükség szerint transzponálva.

A bölcsődei zenei nevelés célja, feladatai.

Vizuális nevelés alapjai és módszertana

- Vizuális nevelés

A látás mint érzékelés.

A gyermek pszichoszomatikus fejlődése a vizualitás tükrében.

A testnyelv, a mimika - a jelnyelv értelmezése, jeladás.

A manualitás és a vizuális jelnyelv kezdetei.

Módszerek és feltételek a vizuális tevékenységek megindulásának biztosítására.

A vizuális kultúra, a környezet esztétikai szempontok szerinti alakítása.

Ismerkedés a vizuális művészet (képző-, ipar- építőművészet) speciális témáival.

Történelmi ismeretek: gyermeknevelés és játék.

- Bábjáték és módszertana

A bábjáték múltja, helye a kultúrában, különös tekintettel a népművészeti vonatkozásokra.

A bábjáték pszichológiája, az intimitás és kapcsolatteremtés, feszültségoldás, beleélés, intenzív értelmi hatások stb.

A bábozás komplexitása - vizualitás és kinetikus, taktilis, valamint ritmikai és zenei élmények.

A különböző bábok használata a pici gyermek életkori sajátosságainak tükrében, s konkrét használata altatók, dúdolók, mondókák, dalok, rövid versikék, rövid kétszereplős kis mesék körében.

A bábuval való bánásmód - játékok paraván nélkül, a gyermekhez való közelítés, bevonása a játékba, mozgásos, tapintási, hallási élménnyel - ingerrel.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

- Előzetes vizsgafeladat

Dokumentált megfigyelések végzése a gyakorlati képzés keretében történő hospitálások alkalmával az alábbi témakörökből:

= az intézmény tárgyi feltételei,

=gondozónő-gyermek kapcsolat,

= a gyermek gondozása, önállósodásának kompetenciája, fejlődésének segítése,

= folyamatos napirend,

= játék és társkapcsolatok,

= beszéd,

= zenei nevelés.

- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat

= nevelési-gondozási tevékenység bölcsődei csoportban:

a Képzési Programban leírt tevékenységek.

= demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladat: a Képzési Programban leírt tevékenységek.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítéssel rendelkező vizsgázó - a vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére felmentés a szakmai elméleti vizsga "az egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, táplálása" tantárgyból adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és gyakorlatból a következők szerint kell értékelni:

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsga feladatlapjait központi javítókulcs és útmutató szerint kell értékelni, 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel.

A záródolgozatot és annak védését külön-külön (1-5) egy-egy érdemjeggyel kell értékelni.

A bizottság előtti felelet négy kérdésére adott választ külön-külön kell értékelni (1-5).

A fenti hét részjegyből kell képezni az elméleti vizsga osztályzatát a matematika szabályainak megfelelő kerekítéssel.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

- a megelőző vizsgafeladatok esetében az egyes témákban végzett megfigyelések jegyzőkönyveire kapott osztályzatok (1-5) átlaga, a matematika szabályainak megfelelően kerekítve,

- a bölcsődei csoportban bizottság előtt végzett nevelési-gondozási tevékenységre kapott osztályzat (1-5),

- a demonstrációs teremben bizottság előtt végzett gyakorlati feladatok megoldására kapott osztályzat (1-5).

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét a fenti három vizsgarészre kapott érdemjegyek átlaga adja.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit tejesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati, szóbeli vagy írásbeli vizsgarész bármelyik tantárgyából, vagy részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezését követő 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül ismételhető.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltétel:

- érettségi bizonyítvány.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása:[5]

- az elméleti képzésben való részvételről szóló igazolás,

- a képzési idő 40%-át kitevő - ebből legalább 530 óra személyes gondoskodást nyújtó intézményben letöltött - gyakorlatról szóló igazolás.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

3. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

Csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5070 01

2. A szakképesítés megnevezése: Csecsemő- és kisgyermekgondozó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A csecsemő- és kisgyermekgondozó emelt szintű végzettségű szociális szakember, aki a 0-3 éves korú gyermekek gondozási-nevelési feladatait látja el a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben és együttműködik a napközbeni kisgyermekellátást segítő pedagógussal, pszichológussal, orvossal. A speciális és sérült gyermekcsoportban munkáját gyógypedagógus szakember irányításával végzi. A gyermekvédelmi alapellátás egyéb intézményeiben és a szakellátás intézményeiben, valamint egyéb humán szolgáltatásban munkacsoport tagjaként dolgozik.

Feladatkörén belül alkalmazza a kisgyermek fejlesztése érdekében a pedagógiai, nevelési módszereket, holisztikus szemléletével figyelemmel kíséri a rábízott gyermekek pszichoszomatikus fejlődését. Az egészséges életmód kialakítása érdekében megszervezi a gyermek napirendjét.

Felismeri az egészségestől eltérő (kóros) változásokat, állapotokat, közreműködik ezek szakszerű ellátásában, kezelésében. Egészségnevelési és egészségügyi felvilágosítási tevékenységet végez. A gyermek hatékony nevelése és kiegyensúlyozott fejlődése érdekében szoros kapcsolatot tart a szülőkkel. Munkájának szerves része a gondozó-nevelő munkához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzése.

Munkája során végzett főbb tevékenységek csoportjai:

1. Végzi a gyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási-nevelési tevékenységet.

2. Közreműködik a gyermek egészséges, tevékeny életmódjának kialakításában.

3. Ellátja a megbetegedett gyermeket.

4. Részt vesz a biztonságos, balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munkához szükséges tárgyi feltételek megteremtésében.

5. Kapcsolatot tart, együttműködik a gyermek szüleivel, valamint a munkatársakkal.

6. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) Tevékenysége során végzett főbb feladatcsoportok, feladatok és az ezekhez kapcsolódó követelmények

1. Végzi a gyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási-nevelési tevékenységet

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

a) a gyermek szocializációja érdekében:

- ismerni és felismerni a primer szocializáció folyamatának jelentőségét, jellemzőit, elősegíteni az individualizációs folyamat hatékonyságát,

- felelősséggel gondozni-nevelni más gyermekét annak tudatában, hogy a korai gondozás-nevelés hiányosságai későbbi személyiségfejlődési zavarok okai lehetnek,

- tekintetbe venni, hogy a csecsemő és kisgyermek felnőttekhez fűződő kapcsolatát, önmagához és környezetéhez való viszonyát meghatározza az a mód, ahogyan fizikai szükségleteit kielégítik,

- számolni az anya meghatározó szerepével, enyhíteni az anyától való elszakadás lehetséges következményeit,

- az anya-gyermek kapcsolat, illetve az anya gondozásának megfigyelése alapján fokozatosan átvenni a gondozást az anyától,

- szükség esetén (pl. a gyermekotthonban) a gyermekkel olyan viszonyt kialakítani, amely helyettesíti az anya-gyermek kapcsolatot,

- a gyermekhez fűződő kapcsolatában elfogadóan viselkedni, a nevelés során a gyermekkel kialakult kapcsolat erejére támaszkodni,

- a gyermeket fejlettségi szintjének megfelelően tájékoztatni a vele kapcsolatos eseményekről,

- a gyermek érdeklődését követve beszélgetni élményeiről, örömeiről, nehézségeiről,

- nyelvtanilag helyesen, választékosan, helyes beszédtechnikával beszélni,

- a gyermek viselkedéseinek pozitívumaira, belátására építve elfogadtatni vele a szociális szabályokat;

b) a gyermek étkezése terén:

- kialakítani az étkezéshez szükséges környezetet,

- az újszülöttet, a csecsemőt, a kisgyermeket szakszerűen karra venni, ölében tartani, megetetni,

- kiválasztani és alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek étkezéséhez szükséges, az aktív részvételt, önállóságot segítő eszközöket,

- összeállítani és - a korszerű táplálkozási elvek és konyhatechnikai eljárások alkalmazásával - elkészíteni csecsemők és kisgyermekek étrendjét, a javasolt ételeket,

- segíteni a mellről, illetve a cumiról való elválasztás folyamatát,

- meghatározni az új ételek bevezetésének ideális időpontját és módját, leküzdeni 1-1 új technika bevezetésekor fellépő nehézségeket,

- a kisgyermekeket az egyéni különbségek figyelembevételével támogatni az önálló étkezés elsajátításának folyamatában, az étkezéssel kapcsolatos szabályok megtanulásában,

- felismerni és elfogadni a csecsemők és kisgyermekek között meglévő ízlésbeli, új ízek, új technika fogadásában megnyilvánuló egyéni különbségeket,

- felismerni az étel erőszakolásának, vagy más gondozói magatartás negatív hatását, alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyek segítségével ezek megszüntethetők, enyhíthetők,

- felismerni és megérteni az étkezési zavarok okait;

c) a fürdetés, pelenkázás, öltöztetés terén:

- helyesen berendezni a fürdőszobát vagy a gondozási sarkot - a gyermek fejlettségének megfelelően - alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek fürösztésekor, pelenkázásakor, öltöztetésekor használatos bútorokat, eszközöket,

- a csecsemőket és kisgyermekeket szakszerűen megfürdetni, bepelenkázni, öltöztetni,

- alkalmazni a fürdetés, pelenkázás, öltöztetés menetének szabályait, az egyes részműveletek egymást követő sorrendjét, és a részműveletek helyes kivitelezésének technikáját,

- a pelenkázás, öltöztetés, valamint fürdetés során megítélni, hogy a fejlődés folyamán, a gondozási műveletek közben, milyen szintű együttműködésre számíthat a csecsemő/kisgyermek részéről, illetve biztosítani, hogy a gyermek örömmel vegyen részt a gondozási műveletekben, örömét lelje önállóságában, fejlődésében,

- a gyermek öltöztetése, fürdetése közben beszéddel is követni a gyermek érdeklődését és ezzel elősegíteni ismereteinek gazdagodását,

- alkalmazni a 0-3 éves korú gyerekek ruházatára vonatkozó általános szempontokat, figyelembe véve a gyermek mozgásfejlődését és természetes mozgásigényét,

- megnevezni és alkalmazni a felnőtt magatartásának azokat az elemeit, melyek segítik a gyermeket abban, hogy partnernek érezhesse magát a gondozó-gyermek kapcsolatban;

d) szobatisztaság kialakítása terén:

- felismerni a gyermek egyéni szükségleteit és önállóságának tiszteletben tartása mellett segíteni a szobatisztaság kialakulásának folyamatát,

- számolni a szobatisztaságra szoktatás erőltetésének és sürgetésének a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával,

- a szobatisztaság zavarainak megelőzésére, szükség esetén a szülőkkel való szoros együttműködés révén korrektív beavatkozására;

e) speciális nevelési feladatok megoldása terén:

- együttérzéssel és szeretetteljes támogatással biztonságérzetet adni a nehezen nevelhető gyermekek számára,

- a kisgyermek számára kifejezni elfogadását és támogatását,

- megválasztani a szorongásaival, félelmeivel, nyugtalanságával, agresszivitásával küzdő gyermek neveléséhez a megfelelő bánásmódot,

- felismerni a nevelési nehézségek leggyakoribb okait, megválasztani a leküzdésüket szolgáló módszereket.

2. Közreműködik a gyermek egészséges, tevékeny életmódjának kialakításában

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

a) a napirend kialakítása terén:

- a csecsemő és kisgyermek számára olyan napirendet kialakítani, amely tekintettel van mind a gyermekek egyéni igényeire, mind a csoport érdekeire,

- a napirend kialakításakor figyelembe venni az évszakok változását, a gyermekek érkezésének és távozásának idejét, a váratlan eseményeket, erről a gyermeket érthető módon tájékoztatni,

- bölcsődében, gyermekotthonban dolgozó technikai személyzet feladatait megjelölni;

b) levegőzés megszervezése során:

- az évszak, az időjárás és a hőmérséklet figyelembevételével dönteni a levegőzés időtartamáról, meghatározni az optimális feltételeket,

- helyes öltözékkel biztosítani a gyermek szabad mozgását, aktív tevékenységét,

- megvédeni a gyermekeket a napozás, a fullasztó kánikula, a köd, az erős hideg ártó hatásától,

- kiválasztani a szabad levegőn, az udvarban, a kertben használható felszerelési tárgyakat, mozgásfejlesztő eszközöket;

c) az alvás feltételeinek megszervezése terén:

- az alvás élettani jelentőségének tudatában, alvásigény egyéni különbségeinek megfelelően, megteremteni az alvás tárgyi feltételeit, biztosítani a nyugodt elalvás, alvás körülményeit,

- megszervezni és elvégezni a szobában, illetve a szabad levegőn altatással kapcsolatos teendőket, valamint biztosítani a speciális feltételeit,

- megérteni és megfogalmazni az alvás zavarainak lélektani hátterét;

d) a mozgási lehetőségek biztosítása terén:

- felismerni a gyermekek különböző mozgásfejlettségi szintjét, és igényeiknek megfelelően biztosítani a különböző mozgások begyakorlásához szükséges helyet, időt és egyéb feltételeket,

- követni a gyermekek mozgásfejlődését és felismerni, hogy milyen változtatások szükségesek a gyermekek mozgásszabadságának, mozgásfejlődésének elősegítése érdekében;

e) a játék feltételeinek biztosítása terén:

- átlátni a játék lényegét és szerepét a gyermekek életében, fejlődésében,

- előkészíteni, kiválasztani az életkornak, helyzetnek, tevékenységnek megfelelő, a kereskedelemben kapható játékeszközöket, a játékra alkalmas egyéb tárgyakat, amelyek a gyermek személyiségfejlődését elősegítik,

- megteremteni a nyugodt, elmélyült, aktív játéktevékenység feltételeit,

- szerepet vállalni a játékban és támogatni a gyermeki kreativitást,

- alkalmazni az életkori sajátosságainak megfelelő dal-, mondóka- és gyermekvers-repertoárt, belátni az élvezetes előadásmód jelentőségét és fejlesztő hatását,

- figyelemmel kísérni, szükség esetén ötletekkel, tanáccsal segíteni a gyermek játékát, tevékenységét.

3. Ellátja a megbetegedett gyermeket

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

- felismerni, és az orvos vagy szülő megérkezéséig szakszerűen ellátni a megbetegedett gyermeket,

- felismerni a leggyakoribb fertőző és nem fertőző gyermekkori betegségek tüneteit, kóros állapotok jellemzőit,

- megnevezni és alkalmazni a lázcsillapítás módjait,

- a gyakorlatban végrehajtani a gyógyszerbeadás különböző módjait,

- megkülönböztetni az egyes betegségek diétás étrendjét és elkészíteni a diétás ételeket,

- a betegségről - szakorvos utasításai szerint - érthetően tájékoztatni a szülőt és gyermeket, a vizsgálatokat, a várható beavatkozásokat szakszerűen ismertetni, együttérezni, és támaszt adni,

- elvégezni az alapvető otthoni ápolásban is előforduló ápolási feladatokat, ezekben a feladatokban a szülőt segíteni,

- az előforduló gyermekbalesetek elsősegélyszintű ellátására, a gyermek megnyugtatására,

- az orvos utasításait betartva orvosi vizsgálatoknál beavatkozásoknál szakszerűen segédkezni,

- speciális egészségügyi, gyógypedagógiai ismeretei alapján a speciális nevelést, gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében az orvos, valamint más szakemberek utasításait megtartani, velük folyamatosan konzultálni.

4. Részt vesz a biztonságos, balesetmentes környezet kialakításában, a nevelő-gondozó munkához szükséges tárgyi feltételek megteremtésében

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

- értelmezni és alkalmazni a 0-3 éves gyermekek napközbeni ellátására szolgáló intézmények, ellátási formák telepítésére és működtetésére vonatkozó előírásokat, irányelveket, a módszertani levelek útmutatásait,

- értelmezni a balesetek megelőzésére szolgáló előírásokat,

- kialakítani a balesetmentes környezetet,

- betartani a gyermekek ellátásához szükséges biztonságos berendezésekre, gyermekbútorokra vonatkozó követelményeket,

- felismerni a gyermek számára veszélyes vagy veszélyessé válható berendezési tárgyakat, bútorokat, eszközöket, játékokat,

- kiválasztani a mozgásfejlődést elősegítő eszközöket, eldönteni azt, hogy a mozgásfejlődés mely szintjén alkalmazhatók, illetve mikor, milyen körülmények között válhatnak veszélyessé a gyermek számára,

- betartani a csecsemők és kisgyermekek játékszereivel szemben támasztott egészségügyi, illetve balesetmegelőző követelményeket,

- kiválasztani az edények minőségével kapcsolatos követelményeket és a használatukra vonatkozó közegészségügyi előírásokat,

- betartani a pelenka, a gyermekruházat és más textília tárolásának, kezelésének közegészségügyi előírásait,

- alkalmazni a gyógyszerek-vegyszerek tárolásaival kapcsolatos biztonsági előírásokat,

- meghatározni a folyamatos és időszakos takarítás rendjét, szervezésének módját,

- felismerni a katasztrófa elhárítására vonatkozó intézkedéseket, szükség esetén megszervezni a gyermekek mentését.

5. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermek szüleivel, valamint a munkatársakkal

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

- megfelelő kapcsolattartásra, együttműködésre a szülőkkel, valamint a munkatársakkal,

- a felvétel előtt információkat szerezni a gyermekről a szülőktől (életrend, szokások, egyéni reakciók),

- a gondozás során felhasználni a szerzett információkat,

- folyamatosan tájékoztatni a szülőt a gyermek napközbeni hangulatáról, viselkedéséről, érdeklődéséről úgy, hogy az a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését szolgálja,

- figyelembe venni a szülői tájékoztatást a gyermek napi ellátásához,

- segíteni a szülőt a gyermek viselkedésének megértésében, konkrét megoldási lehetőségek átgondolásában, a gondozásával, nevelésével kapcsolatos nehézségek megoldásában,

- megosztani munkatársaival a napi munka során észlelt megfigyeléseit, illetve felhasználni saját munkájában munkatársainak a gyermekcsoportban végzett munkája közbeni szerzett tapasztalatait,

- a sérült, speciális gondozást igénylő gyermekek megfelelő ellátása érdekében folyamatosan konzultálni az orvossal, gyógypedagógussal, és betartani a fenti szakemberek utasításait,

- a szakterületet érintő jogszabályokban eligazodni, munkáját az abban foglaltak betartásával végezni.

6. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt

A csecsemő- és kisgyermekgondozó legyen képes:

- bölcsődei, csecsemőotthoni dokumentációt (pl. a csoportnapló, az alapfüzet, fejlődési napló) vezetni, a fejlődési táblát kitölteni, a gyermek egészségügyi törzslapját és más dokumentumokat vezetni, valamint ezeket megfelelően felhasználni,

- írásos összefoglalást készíteni - bölcsődeváltáskor, családba vagy gyermekotthonba való távozáskor - a gyermek fejlődéséről, aktuális napirendjéről, állapotáról, egyéni szokásairól és érdeklődéséről, segítve ezzel az új környezetbe való beilleszkedést,

- megfogalmazni a megfigyelés jelentőségét, szerepét,

- különböző típusú megfigyeléseket végezni, az észlelteket írásban rögzíteni, s a megfigyelés eredményét elemezni, értékelni, illetve nevelői gyakorlatában a gyermek érdekében felhasználni.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkáját a gondozó-nevelő munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelően végzi:

- felelősséget érez más emberek csecsemőjének, kisgyermekének korai személyiségformálásával, nevelésével, gondozásával kapcsolatban,

- a gondozási-nevelési elvekkel összhangban tiszteletben tartja a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kulturális sajátosságait, hagyományait, szokásait,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat, megfigyeléseit kizárólag a gyermek érdekében használja fel,

- betartja a szakmai illetékesség határait,

- szociális érzékenységgel, előítéletek nélkül, a másik fél emberi méltóságát, véleményét tiszteletben tartva együttműködik másokkal és képviseli saját meggyőződését, véleményét.

2. A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkavégzéséhez szükséges szakmai kommunikáció:

- ismerje a kommunikáció szerepét a csecsemő- és kisgyermek gondozási munkában,

- alkalmazza a kommunikáció közvetlen és jellemző eszközeit a csecsemővel és kisgyermekekkel való bánásmód során,

- ismerje és értelmezze a gyermek jelzéseit,

- figyeljen a metakommunikációs jelzésekre,

- kontrollálja saját metakommunikációját és ügyeljen ennek veszélyeire,

- törekedjen a gyermekkel való harmonikus, elfogadó, segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására,

- adjon lehetőséget a gyermeknek az egyenrangú választásra, döntésre, önálló tevékenységre,

- ismerje fel a konfliktushelyzetet a csoportban élő gyerekeknél, mérlegelje annak megoldási lehetőségeit, adjon lehetőséget a gyermeknek a konfliktus önálló megoldására,

- alkalmazza a konfliktuskezelés, megoldás különböző módjait, a gyermek és az érintett felnőttek személyiségét figyelembe véve,

- tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját a gondozás-nevelés kapcsán.

3. A csecsemő- és kisgyermekgondozó munkavégzéséhez szükséges önismeret

- ismerje a személyiség- és önismeretfejlesztés lehetőségeit,

- empátiás készséggel forduljon a rábízott gyermekek és azok családtagjai felé,

- viselkedését tudja megfelelően kontrollálni,

- tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni és döntéseiért vállalja a következményeket,

- tudja felmérni saját teherbírása határait,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit, és éljen a számára biztosított munkahelyi kikapcsolódás lehetőségével,

- rendelkezzen reális önismerettel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,

- szükség esetén éljen a segítéskérés lehetőségével.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek igazolása,

- a képzési idő teljesítésének igazolása,

- legalább elégséges érdemjegy minden tanult tantárgyból.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása,

- élelmezéstan,

- fejlődéslélektan,

- neveléstan,

- gyógypedagógiai alapismeretek,

- gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan,

- fertőzőbetegségek,

- gyermekápolástan,

- gyermekirodalom.

Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.

Az írásbeli vizsga időtartama maximum 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, nevelése,

- szervezési ismeretek, élelmezéstan,

- egészségügyi ismeretek és gyermekápolástan.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgycsoportból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[6]

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) Gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- Megelőző vizsgafeladat

A szakmai gyakorlat terhére szervezett 30 gyakorlati képzési napig tartó - értékelt - szakmai munka végzése.

A szakmai gyakorlat és a megelőző gyakorlati vizsga csak a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt, azon intézményekben szervezhető, amelyek rendelkeznek a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben rögzített feladatok teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A megelőző szakmai gyakorlat lebonyolításának és dokumentációinak elkészítésére vonatkozó szakmai szempontokat a csecsemő- és kisgyermekgondozó szakképesítés Központi programja tartalmazza.[7]

- Vizsgabizottság előtt elvégzett feladat

A vizsga helye lehet a tanbölcsőde vagy demonstrációs terem.

A vizsgabizottság előtti gyakorlati záróvizsgarész tételeit a szakmai vizsgát szervező intézmény állítja össze a mindennapos aktuális gondozói feladatokból, gondozási-nevelési, szervezési és dokumentációs feladatokból.

A gyakorlati vizsga tételsorát a képző intézmény állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[8]

A bizottság előtti gyakorlati vizsgát a szakmai gyakorlat utolsó hetében kell szervezni. A feladat elvégzésére fordítható időtartamot - a feladat jellegétől, időigényességétől függően - a vizsgabizottság határozza meg.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A felsorolt tantárgyak alapfogalmai és elemi összefüggései.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak és összefüggéseinek ismerete és ezeknek a csecsemő és kisgyermekgondozó munkájával való kapcsolata:

Csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása, nevelése

- Egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása.

A csecsemő és kisgyermek gondozásának személyi és tárgyi feltételei.

A csecsemő és kisgyermek fejlődését befolyásoló külső és belső tényezők, ezek összefüggése. A csecsemő/kisgyermek megfigyelése.

Az egyéni fejlődésbeli különbségek felismerése és helyes értelmezése.

Az anya és a család szerepének jelentősége. Az elszakadás következményei. A szeparáció, hospitalizáció tünetei, a megelőzés feladatai. A rejtett érzelmi elhanyagolás tünetei, hatásai.

A csecsemő/kisgyermek testi fejlődése (testsúly, testhossz, testarányok, szervek működése, idegi működés), a fejlődés követésének, ellenőrzésének módja és mutatói.

A gondozás-nevelés egysége a mindennapi munkában. A felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat jelentősége. A gondozó személyi állandóságnak fontossága, a "saját" gondozónő.

A gyermeki önállóság helyes értelmezése, a felnőtt szerepe és feladata a gyermek önállóságának fejlődésében.

Az újszülött/kisgyermek táplálása. A szoptatással (elválasztással), étkeztetéssel kapcsolatos gondozási ismeretek. Törekvés a gyermek önállóságának segítésére.

A gyermek étkezésével kapcsolatos nehézségek felismerése, a gondozás feladatai. A csoportos étkeztetés.

Az újszülött/csecsemő/kisgyermek fürösztésének jelentősége, menete. A gyermek együttműködését támogató magatartás fürösztés közben.

Az újszülött/csecsemő/kisgyermek célszerű ruházatával kapcsolatos ismeretek. A pelenkázás. A gyermek önállóságának/aktivitásának segítése az öltöztetés/öltözködés során.

A gyermek alvásszükségletének alakulása. Az alvás jelentősége. A nyugodt alvás feltételeinek biztosítása.

Levegőztetés, napozás fontossága, feltételeinek megteremtése, az esetleges káros hatások megelőzése.

A szobatisztává válás folyamata, a gyermek támogatása.

A gyermek mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődése, ennek támogatása.

A különböző korú gyermekek (gyermekcsoport) napirendjének megtervezése, megvalósítása.

- Fejlődéslélektan

A pszichológia módszerei.

Az ember és környezet kapcsolatai, az öröklés, fejlődés, érés és nevelés összefüggése, a szerkezet és funkciók kölcsönhatásának törvénye.

Az egyes lelki jelenségek fejlődésének jellemzői.

A gondolkodás és beszéd kapcsolata, a beszédfejlődés menete, feltételei, a gyermeki világkép sajátosságai.

A kommunikációs kódok, az érzelmi és szociális kapcsolatok alakulása.

A motiváció, érzelem és akarat összefüggése, fejlődésmenete.

A játékfejlődés menete, az egyes életkori szakaszok jellemző játékformái.

Az újszülöttkor, csecsemőkor és gyermekkor fejlődési sajátosságai, az életkori periodizáció törvényszerűségei, a gyermeki személyiség jellemzői.

A kisiskoláskor, a prepubertáskor, a pubertáskor pszichológiai sajátosságai.

Az ifjú-felnőttkor és öregkor jellemzői.

Az egyéni fejlődést befolyásoló hatások, azok egymással való összefüggése.

- Neveléstan

A csecsemő és kisgyermek csoportban nevelésének ellentmondása a gyermek természetes igényével szemben.

A bölcsőde és gyermekotthon intézkedései, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését biztosítják.

A megfigyelések végzése és azok felhasználása a nevelőmunkában.

A szülővel történő beszoktatás módszere.

A gyermekotthonba érkező gyermek beilleszkedésének elősegítése.

A bölcsődei, gyermekotthoni dokumentáció vezetése.

A csoporttagok szükségleteinek, igényeinek figyelembevétele a napirend kialakításában.

A napirend rugalmassága, változások, módosítások igény/szükség esetén.

Az étkezési sorrend kialakítása és tudatosítása.

Az egyes gyermekek fejlődési ritmusának figyelembevétele a csoportos étkezésre való áttéréskor.

A szabadban történő játék és gondozás feltételeinek biztosítása.

A játszóhely kialakításának szempontjai.

A gyermekcsoport játékkészletének meghatározó szempontjai.

A gyermekek szabad aktivitásának elősegítése.

A gyermeki kreativitás segítése.

A gyermek igényei szerinti szerepvállalás a játékban.

A gyermeki éntudat felismerése és fejlődésének támogatása.

A társas kapcsolatok fejlődésének megnyilvánulási formái.

A gyermekek között leggyakrabban előforduló konfliktusok megelőzése, a konfliktusok megoldásának segítése.

A bölcsődében, gyermekotthonban nevelkedő sérült gyermek gondozása, egészséges társak közé való beilleszkedésének támogatása.

A nyugtalanságot, agresszivitást előidéző tényezők felismerése.

A bölcsődében, gyermekotthonban nevelkedő gyermek szüleivel való kapcsolattartás formái. A szülő-gyermek kapcsolat támogatása.

A gondozó feladatai a gyermek bölcsődéből, csecsemőotthonból történő távozásával kapcsolatban.

- Gyógypedagógiai alapismeretek A fogyatékos gyermekkel és szüleikkel való kapcsolat felvétele.

A problémák, igényeik, pszichés állapotuk felmérése.

A feladatok megbeszélése, esetelemzés írásban.

- Gyermekirodalom

A gyermekirodalom jelentősége a kisgyermek (0-3 éves) értelmi, érzelmi és szociális fejlődése szempontjából.

A gyermekirodalom alkotásainak és képeskönyvek kiválasztásának pedagógiai, pszichológiai szempontjai bölcsődében és gyermekotthonban.

A képeskönyv-nézegetés, verselés, mondókák, mesélés módszertani kérdései bölcsődében és gyermekotthonban.

Szervezési ismeretek és élelmezéstan

- Bölcsődei és gyermekotthoni szervezési ismeretek

Az államhatalom és államigazgatás szervezeti felépítésén belül a Szociális és Családügyi Minisztérium feladatkörének, az országos intézetek szakmai irányítási munkájának ismertetése.

Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a gyermekintézmény-hálózat kialakulása. A bölcsődei hálózat ismertetése.

A gyermekvédelmi szakellátás működésével kapcsolatos elvárások. Gondozási, kapcsolattartási, látogatási, hazaadási és örökbefogadási feladatok.

A család-bölcsőde kapcsolata, családlátogatás szervezése és lebonyolítása. A kapcsolattartás módjai.

A bölcsődei felvétel módszerei. A szülővel történő fokozatos beszoktatás feltételei és módszere.

A bölcsődei, gyermekotthoni gondozó-nevelő munkával kapcsolatos szervezési kérdések.

A napirend jelentősége és szervezése a bölcsődében és gyermekotthonban.

A gyermekekről vezetett dokumentációk követelményei és gyakorlati alkalmazása

A bölcsődéből óvodába való átmenet elvi, gyakorlati, módszertani kérdései. Az óvodával való kapcsolat.

Munkaköri leírások, a szakmai, minőségi munka feltételeinek megteremtése, munkaszervezési feladatok összehangolása.

- Élelmezéstan

A táplálás, élelmezés meghatározó jelentősége a gyermek fejlődésében, a felnőtt felelőssége a feltételek biztosításában.

Az anyatejes táplálás fontossága.

Az elválasztás menete, elvei; a beépítendő élelmiszerek sorrendje, a beépítés módszerei.

A csecsemő, kisgyermek ételeinek elkészítése, tanácsadás az anyának.

A különböző tápszerek felhasználása, tejhígítások elkészítése.

Az életkorok tápanyag- és élelmianyag-igényének megfelelően étlapok készítése, az élelmezés ellenőrzése.

Az egyes korosztályok részére megfelelő ételek készítésének módja.

Egészségügyi ismeretek és gyermekápolástan

- Gyermekgyógyászat, alkalmazott gyógyszertan

Veleszületett és örökletes betegségek, fejlődési rendellenességek. Újszülöttek betegségei: kórokai, keletkezési módjuk. Veszélyeztetett, kis súlyú újszülöttek s koraszülöttek. Születési sérülések és az újszülöttkor jellegzetes betegségei, fejlődési rendellenességek. Az újszülöttkor sárgasággal járó betegségei. A központi idegrendszer újszülöttkori betegségei. Újszülöttkori szűrővizsgálatok.

Csecsemőkori táplálkozási zavarok. Csecsemőkori kóros soványság és sorvadás. Csecsemőkori hasmenések. Csecsemőkori shockállapotok. Szájüreg, nyelőcső, gyomor betegségei. Hányások. A bélrendszer és a végbél betegségei. Sérvek. Malabsorptios kórképek. Mucoviscidosis. Máj és epeutak betegségei.

A felső légutak betegségei. A gége betegségei. Az alsó légutak betegségei. Középfülgyulladás. Az orrmelléküregek betegségei. Tonsillectomia. Adenotomia.

Veleszületett és szerzett szívhibák. Keringési elégtelenségek. Az immunrendszer betegségei: Atopiás-allergiás betegségek.

A vérképző rendszer betegségei: vérszegénység, fehérvérűség, vérzéses betegségek.

Az idegrendszer fejlődési rendellenességei és gyulladásos betegségei.

Görccsel járó betegségek a gyerekkorban.

A belső elválasztású mirigyek betegségei.

A legfontosabb gyermeksebészeti betegségek.

Sürgős teendők a gyermeksérülések ellátásában.

A mozgásszervek betegségei.

Fertőzéses bőrbetegségek (bacterium, gomba, vírus). Nem fertőzéses eredetű bőrelváltozások (alkati, állati, élősködők, gyógyszerek).

A szem betegségei.

- Fertőző betegségek

Fertőző betegségek általános fogalmi, diagnózis, gyógyítás, hatósági előírások.

Kötelező védőoltások.

Kiütéses fertőző betegségek (vörheny, bárányhimlő, öv-sömör).

Légúti fertőző betegségek.

Egyéb, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségek (sömör, cytomegalia, mononucleosis).

Enterovírus okozta betegségek (Coxsackie fertőzés).

Járványos agyhártyagyulladás, fertőzéses agyvelőgyulladás.

Enterális fertőző betegségek (vérhas, coli enteritis, salmonellosis). Fertőzéses ételmérgezés.

Fertőző májgyulladás.

Az AIDS.

Antorpozoonosisok és vektoriális betegségek (veszettség, merevgörcs, kullancsencephalitis, scabies, pediculosis).

Gumókor. Veleszületett vérbaj.

Bélparazitosisok (cérnagiliszta betegség, orsóférgesség, szálférgesség).

- Gyermekápolástan

A beteg csecsemő és kisgyermek ápolásának kórtermi/betegszobai tárgyi és higiénés feltételeinek biztosítása.

Kényelmi eszközök. Folyamatos testápolás.

Megfelelő ruházat, pelenkázás.

A csecsemő és kisgyermek szakszerű megfigyelése, az állapot tünetek értékelése, szükség szerinti intézkedések.

A megbetegedett csecsemő, kisgyermek ellátása láz, görcs, hányás, hasmenés esetén.

A gyermek és munkatárs elsősegélyben való részesítése.

A beteg gyermek állapota/szükségletei szerinti alapápolási feladatok. A beteg csecsemő, kisgyermek folyamatos észlelése, hőmérséklet, légzés, pulzus ellenőrzése, dokumentálás.

A leggyakrabban előforduló csecsemő- és kisgyermekkori megbetegedések (szív- és keringési rendszer betegségei, légúti betegségek, vesebetegségek, cukorbetegség, fejlődési rendellenességek, mozgássérültek, gipszelt beteg, bőrbetegek, speciális étrendet igénylő állapotok) ápolásának alapelvei, ápolás-lélektani szempontok, a szülő segítése.

A gyógyszerek tárolása, beadásra előkészítése csecsemőknél, kisgyermekeknél, tabletta, drazsé, kapszula, kanalas gyógyszerek, cseppek, kúp, ecsetelő szerek, hintőporok, szem-, orr- fülcseppek, inhalálás alkalmazása. Előkészítés injekció beadásához (sc-, im-, iv. inj.).

A gyógyszerelés veszélyei, megelőzés feladatai.

A beteg csecsemő, kisgyermek ellátása során gyakran előforduló ápolási feladatok; hűtő-, melegítő-, izzasztó-, gyógyszeres és fertőtlenítő fürdők előkészítése és alkalmazása. Hűtő borogatás (mellkas-, törzs-, végtag- és teljes borogatás) előkészítése és alkalmazása. Párakötés, nedves hideg-meleg borogatás előkészítése, alkalmazása száraz meleg- és hideghatás biztosítása (termofor, melegvizes palack, jégtömlő). Sollux- és infravörös lámpa alkalmazása. Gőzsátor készítése és alkalmazása. A beöntés célja és alkalmazása.

Mintavétel egyes laboratóriumi vizsgálatokhoz.

c) A gyakorlati vizsga tartalma:

- Megelőző vizsgafeladat tartalma

= a gyermek megfigyelése, testi fejlődésének mérése, értékelése,

= a csecsemő és kisgyermek fogása, tartása, gondozási munka közben; a csecsemő és kisgyermek étkeztetése, itatása (eszközök, technika, higiénés követelmények, lélektani és nevelési szempontos a táplálás során),

= a csecsemő és kisgyermek fürösztése, testének ápolása (eszközök, technika higiénés követelmények, gondozási-nevelési feladatok),

= a csecsemő és kisgyermek öltöztetése (fejlettség, évszak, időjárás, napszak követelményei szerint, gondozási-nevelési szempontok),

= pelenkázás módjai, elvi és gyakorlati kérdései,

= alvás, levegőztetés feltételeinek biztosítása,

= mozgásfejlődés segítése, tárgyi-gondozási feltételek biztosítása,

= előkészítés, segédkezés orvosi vizsgálatoknál, beavatkozásoknál.

- A bizottság előtti vizsga tartalma

- A kihúzott időpontnak megfelelő napirend szerinti feladatok ellátása

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni.

A vizsgáztatás során a feladatok teljesítményszintjének meghatározása (elbírálása) a szakképesítés szakmai követelményeiben meghatározottak szerint történik.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése a központilag kiadott javítókulcs és útmutató alapján történik.

A szóbeli vizsga részeit 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga részjegyei és az írásbeli vizsga érdemjegye alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A gyakorlati vizsga (ideértve a megelőző, valamint a vizsgabizottság előtt elvégzett feladatokat is) elbírálásának alapja a munkavégzés szakszerűsége, tudatossága, a munka és a munkahely megszervezése, a munkafeladat szakszerű végrehajtása, a folyamatos ellenőrzés és munka minősége, továbbá a munkavédelmi, higiéniai követelményeknek való megfelelés.

A megelőző vizsgafeladat értékelését írásba kell foglalni. A gyakorlati oktatást végző gyermekintézmény vezetőjének aláírásával és bélyegzőjével ellátott nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jelölt személyi adatait, a szak megnevezését, a 30 nap alatt végzett tevékenységek felsorolását, azok értékelését és a javasolt gyakorlati érdemjegyet. A nyilatkozatot a Központi programban előírt határideig meg kell őrizni.

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgarészre és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegy alapján kell megállapítani oly módon, hogy az elbírálásban a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat érdemjegye nagyobb súlyt kapjon.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen vagy a szóbeli és a gyakorlati vizsga bármelyik tantárgyából, részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltétel:

- érettségi bizonyítvány.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása:

A Központi programban meghatározott elméleti órákon való részvétel igazolása.

Iskolarendszerű nappali képzések esetén:

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 2300 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 2200 óra iskolai és intézményi gyakorlat és teljesítésének igazolása.

Az iskolarendszerű esti és levelező képzések esetén a gyermekellátás területén dolgozók munka melletti képzésekor:

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 1500 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 1300 óra iskolai és intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

4. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

Bölcsődei szakgondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 5070 02

2. A szakképesítés megnevezése: Bölcsődei szakgondozó

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A bölcsődei szakgondozó emelt szintű végzettségű szociális szakember, aki bölcsődében vezetőként, illetve beosztott szakgondozónőként végzi a 0-3 éves korú gyermekek ellátását, a gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthonaiban vezetőhelyettesként, csoport- és részlegvezetőként, illetve beosztott szakgondozónőként dolgozhat.

Feladatkörén belül alkalmazza a kisgyermek fejlesztése érdekében a pedagógiai, nevelési módszereket, holisztikus egészségügyi szemléletével figyelemmel kíséri a rábízott gyermekek pszichoszomatikus fejlődését.

Felelős a gyermekek magas színvonalú ellátásáért, illetve a rábízott intézmény dolgozóinak folyamatos szakmai továbbképzéséért, a szakmai munka irányításáért, színvonalának folyamatos emeléséért.

Kapcsolatot alakít ki a gyermekek szüleivel, együttműködik a csecsemő és kisgyermek gondozása-nevelése közben a napközbeni ellátást segítő pedagógussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, orvossal, az egészségügyi, a szociális alapellátás és más gyermekintézmények - elsősorban óvodák - szakembereivel.

Irányítja és végzi az intézmény adminisztrációs és dokumentációs munkáját.

A bölcsődei szakgondozói foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

1. Irányítja és végzi a csecsemő- és kisgyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási és nevelési tevékenységet.

2. Irányítja a vezetése alá tartozó intézmény szervezeti egységeit és közreműködik a működtetéséhez szükséges személyi feltételek biztosításában.

3. Irányítja a vezetése alá tartozó intézmény tárgyi feltételeinek megteremtését és közreműködik azok higiénikus, biztonságos és balesetmentes működtetésében.

4. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermek családjával.

5. Együttműködik más intézmények szakembereivel.

6. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A bölcsődei szakgondozói foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Irányítja és végzi a csecsemő- és kisgyermek szükségleteit figyelembe vevő gondozási és nevelési tevékenységet

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- felelősséget vállalni a gyermekek fejlődéséért, testi, lelki épségéért a gondozó-nevelőmunka, a szolgáltatások szakmai színvonaláért,

- segítséget nyújtani gondozási-nevelési kérdésekben, tanácsot adni gondozótársainak és a szülőknek,

- figyelemmel kísérni az egészséges csecsemő és kisgyermek testi fejlődésének menetét és az azt befolyásoló tényezőket,

- felismerni a gyermekek egyéni szükségleteit, és azokat figyelembe véve gondozni és nevelni a rábízott csecsemőket és kisgyermekeket,

- alkalmazni a csecsemő és kisgyermek táplálásának alapelveit, korszerű követelményeit, minőségi, mennyiségi és etetéstechnikai vonatkozásban,

- felismerni a táplálási problémákat és kiválasztani a helyes megoldási módokat,

- alkalmazni a gyermekek pszichés fejlődéséről szerzett újabb ismereteit,

- kiszámítani a fejlődési mutatókat, és a tapasztalatokat a gyakorlatban felhasználni,

- a nevelési, gondozási tapasztalatait elemezni, értékelni, az összefüggéseket feltárni, és a munkaszervezés, a gondozás minőségének javítása érdekében felhasználni,

- alkalmazni a kisgyermek személyiségfejlődését elősegítő különböző eszközöket (játék, mese, ének-zene stb.),

- felderíteni az átlagostól eltérő fejlődésütemű, illetve a viselkedésű gyermek problémáinak okait és elősegíteni a problémák megoldását,

- észlelni a leggyakoribb mozgásszervi vagy értelmi, érzékszervi fogyatékosságok alapvető típusait és megfelelő gondozási feltételeket biztosítani a fogyatékos kisgyermek számára,

- elfogadni és elfogadtatni a másságot, a fogyatékosságot,

- elősegíteni a fogyatékos kisgyermek optimális fejlődését,

- felismerni a gyermekek érzelmi állapotát, kifejezni együttérzését és támogatni őket,

- elősegíteni a gyermeki én-tudat kibontakozását, az önállósági törekvések megvalósulását,

- elősegíteni a gyermeki beszéd fejlődését, mint a környezettel való kapcsolat fontos feltételét,

- biztosítani a csecsemő és kisgyermek manipuláció-, játék- és mozgásfejlődésének feltételeit,

- tudatosítani a felnőttek szerepét a gyerekek mozgás-, játék- és értelmi fejlődésében,

- észlelni a kognitív fejlődés főbb mozzanatait, a kisgyermek gondolkodásának nyelvi fejlődésének sajátosságait,

- átlátni a csecsemő és a kisgyermek szociális érzelmi fejlődésének főbb mozzanatait, megfigyelni a felnőttekkel való együttműködését, az önállóságának fejlődését,

- figyelemmel kísérni és segíteni a társkapcsolatok fejlődését az együttléttől az együttműködésig,

- elősegíteni a helyes viselkedési szabályok megtanulását, interiorizálását,

- felismerni a viselkedési zavarokat, segítséget adni megszüntetésükhöz.

2. Irányítja a vezetése alá tartozó intézmény szervezeti egységeit és közreműködik a működtetéséhez szükséges személyi feltételek megteremtésében

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- megszervezni a bölcsőde egészének napi munkáját, kialakítani a nyugodt csoportos életet biztosító napirendet, a gyermekotthonok 24 órai napirendjét, ezeken belül a speciális programok beépítését,

- alkalmazni a munkaügyi, munkaszervezési, az intézmények gazdálkodásával, üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat,

- megteremteni a gondozás-nevelés személyi feltételeit, meghatározni az alapfeladatoknak megfelelő szakmai felkészültségű munkatársi létszámot,

- emelni a szakdolgozók felkészültségének színvonalát, szervezni és végezni a beosztott gondozónők képzését, továbbképzését a csecsemő és a kisgyermek egészséges szomatikus és pszichés fejlődése érdekében,

- biztosítani, ha kell átcsoportosítással is az új feladatokhoz szükséges szakembereket,

- elősegíteni az új munkatársak beilleszkedését,

- meghatározni az egyes dolgozók feladatait és elkészíteni az egyes munkaköri leírásokat, összehangolni a különböző szakterületeket képviselő dolgozók munkáját,

- szempontokat kidolgozni új bölcsődei szolgáltatások bevezetéséhez,

- segíteni az optimális munkahelyi légkör, a harmonikus munkatársi kapcsolat kialakulását,

- felismerni, feltárni, kezelni a munkahelyi konfliktusokat, feltárni a fluktuáció okait, irányait,

- jó munkaszervezéssel megelőzni munkatársai szellemi, idegi, fizikai túlterhelését,

- alkalmazni a vezetés lélektani ismereteit, kiválasztani és alkalmazni a feladathoz illeszthető, az intézményben dolgozók interperszonális kapcsolataiban megfelelő hatékony vezetői stílust,

- megszervezni, levezetni a különböző típusú értekezleteket, egyéni és szolgálati beszélgetéseket, racionális döntéseket hozni,

- alkalmazni az ellenőrzés, értékelés, ösztönzés, felelősségre vonás objektív módszereit,

- véleményezni a beosztottak szakmai tevékenységét.

3. Irányítja a vezetése alá tartozó intézmény tárgyi feltételeinek megteremtését és közreműködik azok higiénikus, biztonságos és balesetmentes működtetésében

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- megtervezni, megszervezni és kialakítani a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet, tárgyi feltételeket, megakadályozni a hiányállapotok kialakulását,

- alkalmazni a bölcsőde és gyermekotthon építésével, átépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi előírásokat,

- ellenőrizni és betartani a dolgozók munkába lépéséhez szükséges járványügyi és higiénés szabályokat,

- biztosítani a gyermekek mozgásfejlődését elősegítő optimális mozgásteret és mozgásfejlesztő eszközöket,

- biztosítani a minőségileg és mennyiségileg megfelelő játékeszközöket,

- folyamatosan biztosítani a balesetmentes környezetet, megszervezni a baleset elhárítását,

- biztosítani a habilitációs céllal felvett fogyatékos kisgyermek ellátásának feltételeit,

- felismerni a három éven aluli életkorban leggyakrabban előforduló betegségek jellemző tüneteit, megelőzésük lehetőségeit,

- betegség esetén megfelelő tüneteket felismerni, és az orvos vagy a szülő megérkezéséig tüneti kezelést alkalmazni,

- végrehajtani az orvos által előírt ápolási feladatokat, a leggyakrabban előforduló betegségek, kórállapotok esetén alkalmazandó táplálási, kezelési előírásokat,

- felismerni az akut életveszélyes állapotokat, és elsősegélyt nyújtani.

4. Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermek családjával

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében együttműködni a szülőkkel,

- javaslataival segíteni a családot a csecsemő és kisgyermek nevelésével kapcsolatos problémák megoldásában,

- segítséget adni a gyermeknek és szüleinek a gyermek életében bekövetkezett változások, a család és az intézmény eltérő nevelői légköréből adódó problémák esetén,

- átlátni a gyermek első életéveiben észlelhető pszichés fejlődés kulcskérdéseit, a szeretetkapcsolat, az anyagyermek kapcsolat jellemzőit, esetleges zavarait, a rejtett érzelmi elhanyagoltság, a negatív érzelmi állapotok megnyilvánulási tüneteit, kezelési módjait,

- szervezni és segíteni a bölcsődei csoportban a felvételt előkészítő és a beszoktatási munkát, a szülőkkel való együttműködést,

- segíteni és támogatni a család és a bölcsőde együttműködését.

5. Együttműködik más intézmények szakembereivel

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- felismerni, hogy egy probléma megoldásához mikor szükséges külső szakember segítsége,

- átlátni a bölcsődei és gyermekotthoni hálózat szervezeti felépítését, az ÁNTSZ-szel és az országos szakmai intézetekkel való kapcsolattartás jelentőségét, módját,

- együttműködni a fenntartóval és a település jóléti intézményeivel és szervezeteivel,

- kapcsolatot tartani a közigazgatási rendszeren belül az egészségügyi, szociális ellátás intézményeivel és szervezeteivel, az ÁNTSZ-szel,

- kapcsolatot tartani más gyermekellátó intézményekkel.

6. Elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt

A bölcsődei szakgondozó legyen képes:

- alkalmazni a bölcsődére és a gyermekotthonra vonatkozó hatályos törvényeket és rendeleteket,

- elvégezni és alkalmazni a személyügyi, munkaügyi feladatokat, alkalmazni a nyilvántartás elveit, szabályait,

- az intézmények egészére vonatkozó dokumentumokat elkészíteni,

- ellenőrizni és értékelni a bölcsődei és gyermekotthoni dokumentációt,

- rendszeresen megfigyelni a gyermeki tevékenységet, annak kísérő megnyilvánulásait, ezeket jegyzőkönyvben rögzíteni,

- a témának megfelelő részletes, időbeli bontású jegyzőkönyvet korrekt módon vezetni,

- vezetni a gyermekekre vonatkozó intézményi dokumentációt,

- a szakterületet érintő jogszabályokban eligazodni, munkáját az abban foglaltak betartásával végezni.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A bölcsődei szakgondozó munkája során:

- hatékonyan közvetíti a gondozó-nevelő munka értékeit, az intézményen belül biztosítja a gondozás-nevelés egységét,

- a gyermek harmonikus fejlődése érdekében nevelőpartneri kapcsolatot tart a gyermek szüleivel,

- érezteti a gyermekkel, hogy tiszteletben tartja a személyiségét,

- támogató magatartásával segítséget nyújt a gondozónők és a szülők számára,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezeli a birtokába jutott információkat.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció

A bölcsődei szakgondozó munkája során:

- hatékonyan tudja alkalmazni a kommunikáció módszereit és eszközeit a csecsemő- és gyermekgondozói munkában és annak irányítása során megfelelően tudja értelmezni a csecsemő és kisgyermek jelzéseit és legyen hiteles és következetes a kommunikációs megnyilvánulásban,

- munkájában alkalmazza a kommunikációs technikákat,

- tudja alkalmazni az egyénre szabott bánásmódot mind a gyermeknevelés során, mind a munkatársi kapcsolatban,

- ismerje fel a metakommunikációs jelzéseket, tudja kontrollálni saját és beosztottai metakommunikációját,

- ismerje fel a nyílt kommunikáció feltételeit zavaró tényezőket,

- vegye észre a beosztottak kommunikációs nehézségeit,

- tudja értelmezni a konfliktus fogalmát,

- ismerje fel az intézmény dolgozói közötti konfliktusok okait, azok káros következményeit, alkalmazza a konfliktuskezelés módjait és technikáját (beszélgetés, megbeszélés),

- tudja alkalmazni a meggyőzés különböző módjait,

- tudja elfogadtatni szakmai álláspontját.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret

A bölcsődei szakgondozó munkája során:

- tudja értelmezni a személyiségről szóló legfontosabb felfogásokat, mind a gyermeknevelés, mind a munkatársi kapcsolat során,

- munkatársi együttműködése során ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- interperszonális kapcsolataiban megfelelően tudja alkalmazni a hatékony vezetői stílust,

- legyen képes empátiát érezni a segítségre szoruló gyermek és felnőtt iránt,

- tudjon felelősen tevékenykedni, viselkedni, és döntéseiért a következményeket vállalni,

- tudja felmérni saját teherbírásának határait,

- tudja alkalmazni az aktív, a passzív pihenés és rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit,

- rendelkezzen reális önismerettel és tudatosítsa, hogy személyisége a munkaeszköze,

- szükség esetén éljen a segítségkérés lehetőségével.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek igazolása,

- a képzési idő teljesítésének igazolása,

- legalább elégséges érdemjegy a tanult tantárgyakból,

- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, alább meghatározott szempontok szerint elkészített záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Záródolgozat, mint önálló írásbeli munka készítése. Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

Tantárgyak:

- egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése, gondozása,

- fejlődéslélektan,

- neveléstan,

- vezetési ismeretek,

- élelmezéstan.

A szóbeli vizsgán a tanuló minden tantárgyból húz egy tételt.

Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[9]

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- Megelőző vizsgafeladat: a szakmai gyakorlat terhére szervezett 10 napig tartó, értékelt szakmai feladat elvégzése,

- Vizsgabizottság előtti vizsga: egy adott szituáció megoldása.

A feladat elvégzésére fordítható időtartamot - a feladat jellegétől, időigényességétől függően - a vizsgabizottság határozza meg.

A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

Önálló írásbeli munka készítése az alábbi témakörök egyikéből:

- Mozgásaktivitás, mozgásfejlődés csecsemő- és kisgyermekkorban.

- Játékfejlődés csecsemő- és kisgyermekkorban.

- Játékeszközök használata csecsemő- és kisgyermekkorban.

- Beszédfejlődés csecsemő- és kisgyermekkorban.

- Az ének-zene hatása a gyermekre.

- Az én-fejlődés megnyilvánulásai.

- Társkapcsolatok a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

- Fürdetés, étkeztetés.

- Gondozónő beszédének jellemzése.

- Gyermekintézmények fejlődése.

- Családlátogatás és tapasztalatai.

- Beszoktatás a bölcsődében.

- Egy csoport napirendje a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

- Munkanap elemzése a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

- Család-bölcsőde kapcsolatai.

- Étrend készítése a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

- Egészségnevelés a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

- A vezető személyisége.

- A vezető és munkatársai közötti szóbeli érintkezési formák.

- A meggyőzés eszközei, módszerei.

A dolgozatot a Központi program erre vonatkozó iránymutatásait figyelembe véve kell elkészíteni.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Egészséges csecsemő és kisgyermek fejlődése és gondozása

Az egészség fogalma, meghatározó tényezői:

- A szomatikus és pszichés fejlődés összefüggése.

- Elkülönítés a patológiás fejlődéstől.

- Az egészséges fejlődés határesete.

Testi fejlődés

- Meghatározó tényezők, az öröklés és a környezeti adottságok szerepe.

- Fejlődési mutatók.

- Egyéni különbségek a fejlődésben.

Mozgásfejlődés

- A mozgásfejlődés fiziológiás menete.

- Átmeneti testhelyzetek és mozgások jelentősége a mozgásfejlődésben.

- A mozgásfejlődés menetébe történő helytelen beavatkozási módok kritikája.

- Az önálló aktivitás szerepe a gyermek saját testéhez való viszonyának alakulásában.

- Az egyéni fejlődési ritmus figyelembevételének jelentősége a felnőttel való harmonikus kapcsolat, valamint a gyermek egészséges személyiségfejlődésének szempontjából.

- A játék szerepe a csecsemő és kisgyermek mindennapi életében, egészséges fejlődésében.

A gondozás és nevelés egysége:

- A gondozás jelentősége a felnőtthöz fűződő érzelmi kapcsolat alakulása szempontjából.

- A gondozás szerepe a gyermek saját szükségleteinek felismerése, differenciálása és önmagához való viszonya szempontjából.

- A gondozás minőségének különös jelentősége a bölcsődében nevelkedő, gyermekotthonban és gyermekek esetében.

Az étkezés, mint a felnőtt-gyermek kapcsolat egyik legfontosabb színtere

- Az egyéni különbségek figyelembevételének jelentősége a csecsemő és kisgyermek táplálásában.

- Étkezéssel kapcsolatos problémák, kialakulásuk lehetséges okai, illetve a megszüntetésükhöz vezető út családban és intézményben.

A gondozási műveletek (fürösztés, öltöztetés, tisztába tevés), mint a felnőtt-gyermek kapcsolat színtere

- A felnőttel való együttműködés és az önállóság alakulása, összefüggésben a szociális kompetencia élménnyel.

- Az önállóság helyes értelmezése, sürgetésének kritikája.

A szobatisztaság kialakulása

- A szobatisztaság alakulása és összefüggése a gyermek érzelmi, szociális és én-fejlődésével.

- A mechanikus szoktatás módszerének és a szobatisztává válás sürgetésének, erőszakolásának káros következményei.

- A szobatisztaság kialakulását nehezítő körülmények intézményben és az azt helyesen támogató gondozónői magatartás jellemzése.

A gondozás minőségének és az önálló aktivitásnak összefüggése és együttes jelentősége a csecsemő és kisgyermek kiegyensúlyozott érzelmi állapotában, harmonikus fejlődésében.

Az egészséges életmód feltételeinek megteremtése a bölcsődében és a gyermekotthonban.

A napirend kialakításának szempontjai

- A gyermek egyéni szükségleteihez, alvás és ébrenlét ritmusához való alkalmazkodás lehetőségei a csoportban.

- Csecsemők és kisgyermekek szabad levegőn tartózkodásának tárgyi és szervezési kérdései.

- A szabad mozgás és játék helye a csecsemő és kisgyermek mindennapi életében, harmonikus fejlődésében.

A beteg gyermek

- A leggyakoribb akut megbetegedések és ellátásuk módja otthon és intézményben.

- A csecsemő- és kisgyermekkor leggyakoribb pszichoszomatikus betegségei.

- A krónikus betegségben szenvedő vagy fogyatékos gyermek ellátásának különleges gondozási, nevelési kérdései intézeti körülmények között.

Fejlődéslélektan

Értelmi fejlődés csecsemőkorban

- A megismerési folyamat fejlődése.

- Konstanciák.

- Szenzomotoros koordináció, szenzoros integráció.

- A figyelem fejlődése.

Értelmi fejlődés csecsemőkorban

- A megismerő folyamat fejlődése.

- Szimbólumok megjelenése.

- A gondolkodás jellegzetességei.

Játékfejlődés csecsemőkorban

- A manipuláció fejlődése.

- A játék és az érzelmi fejlődés összefüggései.

Játékfejlődés kisgyermekkorban

- Az építő, utánzó és szimbolikus játékok.

- Alkotójátékok.

- A játéktartalom, mint feszültségredukció.

Kommunikáció és beszédfejlődés

- Kommunikáció a beszéd megjelenése előtt.

- Az első szavak megjelenése.

- Helyzethez kötött beszédmegértés.

- A beszéd függetlenedése a helyzettől.

- A gondolkodás és a beszédfejlődés összefüggése.

A kisgyermek ismeretei a világról

- A gyermeki világkép kialakulása.

- A labilis ismeretek, gyermekközpontú tájékozottság.

Érzelmi fejlődés

- Anya-gyermek kapcsolat jelentősége a fejlődésben.

- Negatív érzelmek fejlődése: félelem, düh.

A kisgyermekkori agresszivitás

- Frusztráció-agresszió.

- A szociális fejlődés, az én-érvényesítés és az agresszió összefüggése.

Az én-fejlődés

- Az én-fejlődés főbb állomásai, megnyilvánulási formái.

- Az én-tudat kialakulása.

- A csecsemő és kisgyermek kompetenciája.

A kisgyermek szocializációja

- Az akarat fejlődése.

- A belső szabályozó rendszer kialakulása.

- Az önállósodási törekvések támogatása.

Kortárskapcsolatok csecsemő- és kisgyermekkorban

- Társak jelentősége csecsemő- és kisgyermekkorban.

- Az együttes élmény.

- Az együttléttől az együttműködésig.

- Kortársak szerepe a kisgyermek szocializációjában.

Neveléstan

Csecsemők és kisgyermekek csoportban nevelésének veszélyei, nehézségei, a bölcsőde és csecsemőotthon legfontosabb intézkedései ezek megelőzésére

- A szeparáció fogalma, következményei.

- A csoporthelyzet kedvezőtlen hatása a gyermeki én-tudat kibontakozására.

- A gondozói állandóság és a "saját" gondozórendszer jelentősége, megvalósításának feltételei és szervezési kérdései.

- A bölcsődékben, gyermekotthonba felvett gyermek csoportba illeszkedésének módja, szervezési kérdései; a beilleszkedés folyamata és kritériumai.

A csoportban nevelkedő gyermek egészséges én-tudat fejlődését hátráltató tényezők ellensúlyozása

- Az egyéni szükségletek figyelembevételének jelentősége és lehetőségei.

- Az egyéni tulajdon jelentősége, tiszteletben tartásának lehetősége és módja a bölcsődében és a gyermekotthonban.

- A gyermek választási lehetőségeinek, döntési szabadságának helyes értelmezése.

- Az önindított szabad mozgás és játék összefüggése a gyermek egészséges én-tudat fejlődésével.

A kommunikáció és a metakommunikáció szerepe a gondozói munkájában

- A kommunikáció és metakommunikáció elmélete.

- A felnőtt és a gyermek különböző interakciós helyzeteinek elemzése: a gondozó mozdulatainak és egyéb nem verbális megnyilvánulásainak, viselkedésének tartalma.

- A gondozó beszédének lexikális és metakommunikatív tartalma.

A gyermeket elfogadó nevelői magatartás logikája és pszichológiai jellemzése

- A nevelés alapja: a csecsemő és kisgyermek viselkedésének megértése.

- A gyermek egyéni megnyilvánulásainak, reakcióinak, igényeinek, szokásainak felismerése, számontartása, figyelembevétele.

- A gyermek kezdeményezéseinek támogatása a fejlődés minden területén.

- A felnőtt együttérzésének kifejezése a gyermek pozitív és negatív érzelmi megnyilvánulásaival kapcsolatban.

A gondozó szerepe a csecsemő és kisgyermek manipulációs, illetve játéktevékenységének kibontakozásában és a játékkedv fenntartásában

- A gondozó közvetlen feladatai: megfelelő játékkészlet kiválasztása és folyamatos változtatása a gyerekcsoport tagjainak egyéni érdeklődését, fejlettségét figyelembe véve.

- A gyermek játékába való felesleges beavatkozás kedvezőtlen hatása a gyerek spontán aktivitására, s ezen keresztül a felnőtthöz fűződő dependens viszony kialakulása.

A felnőtt szerepe a beszédfejlődés elősegítésében

- A valódi beszélgetés jellemzői.

- A gondozás közben szövődő beszélgetés szerepe a beszédmegértés és az aktív beszéd fejlődésében.

- A tájékoztatás, a várható eseményekre való felkészítés, a felnőtt saját, illetve a gyerek cselekedeteinek, reakcióinak, vágyainak, érzéseinek szóba foglalása, és ezek hatása a beszéd fejlődésére.

A kisgyermek beszéd útján történő tájékozódása

- A kisgyermek érdeklődésének alakulása, a gyermek jellegzetes kérdései, a helyes feleletadás szabályai.

- Beszélgetés úgynevezett nehéz kérdésekről: a születésről, betegségről, mások vagy a saját fogyatékosságáról, halálról.

A felnőtt szerepe a szociális szabályok elfogadásában, a helyes viselkedési szabályok interiorizálásában

- A szociális viselkedés kialakulásának útja és feltételei.

- A bölcsőde és gyermekotthon követelményeinek elemzése a különböző korcsoportokban.

- A jutalmazás, büntetés, a felnőtt példamutató magatartásának kérdései, helyes értelmezésük.

A viselkedésével gondot okozó gyermek

- A nyugtalan, elmélyült játékra képtelen gyerekkel való helyes törődés.

- A felnőtt kívánságaival szembeszegülő, "akaratos" kisgyermekkel való bánásmód.

- A saját akaratát érvényesíteni képtelen kisgyermek "gyengeségének" lehetséges okai, és támogatásának helyes módja.

A felnőtt helytelen és helyes magatartásának elemzése a gyermek agresszív viselkedésével kapcsolatban

- A gyermekből agresszív viselkedést kiváltó helyzetek.

- A gyermekből szükségszerűen agresszivitást kiváltó felnőtt magatartás kritikája.

- Az agresszív megnyilvánulásokkal szemben helyesen fellépő felnőtt magatartás logikája és elemzése.

Jellegzetes konfliktushelyzetek a bölcsődében és gyermekotthonban

- Konfliktushelyzetek a felnőtt és a gyermek között, azok okai, helyes kezelésük.

- A gyermekek közt kialakuló lehetséges konfliktusok, ezek megelőzésének és kezelésének módja.

A gondozó feladatai a szülőkkel való kapcsolattartás területén

- A kapcsolattartás formái a bölcsődében.

- A gyermekotthonban nevelkedő gyerek kapcsolata a szüleivel, a gondozónő feladatai a szülő-gyermek kapcsolat támogatásában.

Távozás az intézményből

- A gondozó feladatai a bölcsődés gyermek óvodára való felkészítésében.

- A gyermekotthonból távozó gyerek új környezetébe való beilleszkedésének nehézségei és elősegítésének eszközei.

Vezetési ismeretek

A vezetés fogalma, tárgyköre, vezetéslélektan és vezetéselmélet kapcsolata

- A vezetés folyamata, természete.

- A management vezetés lényege.

- Igazgatás - vezetés - irányítás.

- A vezetés módszerei.

- Stratégia-taktika.

- A bölcsődevezető, gyermekotthon-vezető helye a jelenlegi ellátási rendszerben.

A vezetés emberi tényezői

- "lélektani szerződés" betartásának lehetséges akadályai.

- A bánásmód felnőttekkel, a meghallgatás művészete.

- Az önmegismerés célja, módszerei.

- A bölcsődevezető munkáját segítő fontosabb személyiségjegyek, "hallóeffektus".

- Vezetői hatalom - vezetői tekintély.

- Vezetői hibák.

- Beosztotti hibák.

- Vezetői gondolkodásmódok (negatív, védekező, tiltó, kritikai, önző).

Vezetési stílusok

- Érettségi szintnek megfelelő vezetési stílusok.

- A vezetési stílusok és a hatékonyság összefüggése.

- A vezetési stílusfajták hatása a csoportviselkedésre.

- A helyes vezetési stílus megválasztása.

A vezetés funkciói

- Előkészítő, végrehajtó, ellenőrző.

- Irányítás, igazítás, döntéshozatal.

- A változtatás folyamata és feltételei.

- Az ellenőrzés szerepe a vezetésben.

- A helyes és helytelen irányítási módszerek.

A vezető motiváló tevékenysége

- Igényszint, teljesítményszint.

- Az ösztönzés módszerei.

- A jutalmazás és felelősségre vonás kérdései.

- Az ösztönzők alkalmazása a vezetői gyakorlatban.

A döntés lélektana

- A döntés, mint folyamat.

- A döntés kockázata: pozitív, labilis, negatív viselkedésformák, interakciós folyamatok a közösségen belül.

- A beosztottak válaszai a vezetői döntésekre.

A vezetői alkalmasság feltételei. A vezetői munka értékelése

- Eredményesség - érvényesülés - alkalmazkodás összefüggései.

A vezetés mentálhigiénéje

- A vezetés és a stressz.

- A vezető időbeosztása.

- Prevenciós kérdések.

A vezető képzési, továbbképzési feladatai

- Önképzési formák, továbbképzési lehetőségek, módok

- A beosztottak képzésével, továbbképzésével kapcsolatos szervezési vezetési feladatok.

A munkahelyi légkör kérdései

- A munkával járó örömök alapjai, fenntartó tényezői.

- Csoporttényezők, hatások.

- Pozitív, negatív, korlátozó munkahelyi légkör.

- Szükségletek, kielégítésük lehetőségei, módjai.

- Új dolgozó fogadása, munkatársi kapcsolatok.

- Fluktuáció okai, irányai, mértéke.

- Munkahelyi konfliktusok.

Kapcsolatformák a vezető tevékenységében

- Szóbeli, írásbeli érintkezés formái.

- A szolgálati beszélgetés lélektani és jogi elemei.

- A minősítő beszélgetés lélektani és jogi elemei.

- A beosztott véleményezésének szempontjai.

- Az értekezletek fajtái.

- Sikeres értekezlet feltételei, formái, tartalmi, személyi követelmények.

A vezetői tevékenység területei bölcsődében, gyermekotthonban

- Szakmai, egészségügyi, nevelési, oktatási feladatok, gyermekvédelmi funkciók.

- Személyzeti.

- Gazdasági.

Elvárások rendszere a gyermekintézményekben

- A vezető elvárásai a beosztott felé.

- A beosztott elvárásai a vezető felé.

A szakmai ellenőrzés módszerei, szempontjai

- A megfigyelés, mint ellenőrzési módszer.

- Egyéni beszélgetés, mint ellenőrzési módszer.

Élelmezéstan

Táplálás jelentősége csecsemő- és kisgyermekkorban.

Emésztés, felszívódás.

Tápanyag szerepe, tápanyagszükséglet és tolerancia csecsemő- és kisgyermekkorban.

Élelmi anyagok, élelmiszerek.

Étlapszerkesztés a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

Táplálás-ellenőrzés a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

Betegélelmezés a bölcsődében és/vagy a gyermekotthonban.

c) A gyakorlati vizsga tartalma

A vizsgázónak számot kell adni arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.

- Megelőző vizsgafeladat

Megfigyelési szempontok:

= tárgyi feltételek,

= gondozó-gyermek kapcsolat,

= gondozás, önállósági törekvések,

= folyamatos napirend,

= játék, társkapcsolat,

= beszéd,

= zenei nevelés.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

A gyakorlati vizsga a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Módszertani Igazgatósága által kijelölt intézményben szervezhető, ahol a képzési idő alatt is folyamatosan biztosított volt a jelölt gyakoroltatása, és az intézet rendelkezik a bölcsődei szakgondozó szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben rögzítettek elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.[10]

A megfigyelési feladatokat kontrollmegfigyelő (gyakorlatvezető) jelenlétében végzi a vizsgázó, aki az elkészített megfigyelési feladatok teljesítését a megfigyelési jegyzőkönyvön aláírásával igazolja.

- Vizsgabizottság előtt elvégzett feladatok

Egy adott szituációs vizsgafeladat megoldása a vizsgabizottság előtt.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése (a záródolgozat) szakértő(k) közreműködésével történik, aki(k) a dolgozatot egyetlen (1-5-ig terjedő) érdemjeggyel minősíti(k).

A szóbeli vizsga részeit 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell minősíteni, amit az átlagolás szabályai szerint egyetlen érdemjegyben kell rögzíteni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli érdemjegyek alapján a szóbeli érdemjegy felé kerekítve kell megállapítani.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatát két érdemjegy átlagolásával kell megállapítani.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen vagy a szóbeli és a gyakorlati vizsga bármelyik tantárgyából, részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltételek

- érettségi bizonyítvány,

- csecsemő- és gyermekgondozó szakképesítés,

- a fenti szakmai előképzettség megszerzésétől számított 2 év szakmai gyakorlat az alapképzettségnek megfelelően.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása:

- az elméleti órákon való részvétel igazolása,

- a gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

5. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

A szociális asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8933 02

2. A szakképesítés megnevezése: Szociális asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szociális asszisztens olyan emelt szintű szakmai végzettségű szakember, aki a szociális és gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevők (a továbbiakban: kliensek) problémáinak megoldása érdekében, felsőfokú végzettségű szakember irányításával, szakszerű gyakorlati segítő tevékenységet végez mind az egyéni esetkezelés, mind a szociális csoport-, illetve közösségi munka területén.

Tevékenysége során tájékoztatja a klienseket a szociális valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer biztosította szolgáltatásokról, részt vesz a problémák feltárásában, megoldásában. Munkájának sajátossága, hogy elsősorban a kliens(rendszer) saját erőforrásainak mozgósítása révén segíti a hozzáfordulókat a problémamegoldás legcélravezetőbb módjának kiválasztásában és kivitelezésében.

Tevékenységével segítséget nyújt a kliensek nehézségeinek felszámolásához, illetve csökkentéséhez elsősorban a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás intézményeiben, a szociális és gyámügyi igazgatás területén, továbbá a szegénység, a hajléktalanság, a munkanélküliség, a kisebbségi és etnikai csoportok védelme, devianciák, egészségkárosodás, fogyatékosság, migráció problémáival foglakozó társintézményekben.

Munkájának szerves része a szociális adminisztrációs feladatok ellátása. A szociális munka etikai normáival összhangban közreműködik a civil társadalom és a társadalmi nyilvánosság szférájának fejlesztésében, valamint a kliensek érdekeinek érvényesítésében. Feladatait jellemzően munkacsoport tagjaként végzi.

A segítő folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai

1. Részt vesz a szociális szükségletek és igények feltárásában és a hátrányos helyzetű csoportok érdekeinek megfogalmazásában.

2. Felvilágosító és prevenciós tevékenységet végez.

3. A szociális esetmunka módszereit alkalmazva segítséget nyújt klienseinek problémáik megoldásában.

4. A szociális csoportmunka során részt vesz klienscsoportok szervezésében és működtetésében.

5. A közösségi szociális munka módszereit alkalmazva részt vesz a közösségek szervezésében és fejlesztésében.

6. Feladatainak ellátása során együttműködik szakemberekkel, jóléti intézményekkel és civil szervezetekkel.

7. Egészségi állapot hirtelen rosszabbodása, eszméletvesztés vagy baleset esetén elsősegélyt nyújt.

8. Munkaköréhez kapcsolódó ügyintézői adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények

1. Részt vesz a szociális szükségletek és igények feltárásában és a hátrányos helyzetű csoportok érdekeinek megfogalmazásában.

A szociális asszisztens legyen képes

- átlátni a társadalom működésének legfontosabb, történelmileg meghatározott törvényszerűségeit, a társadalmi, gazdasági, politikai és hatalmi struktúrákat, valamint a mai magyar és a helyi társadalom szerkezetét,

- felismerni a társadalmi különbségeket és egyenlőtlenségeket generáló és manifeszt viszonyokat,

- felismerni a társadalom anómikus és dezintegrációs jelenségeit,

- eligazodni társadalmi értékek, érdekek; a társadalom hagyományainak és normáinak rendszerében,

- tájékozódni a szociális és jóléti ellátás rendszerében,

- rendszerezni az életmódot meghatározó tényezőket,

- felismerni a hátrányos társadalmi helyzetektől különösen veszélyeztetett csoportok társadalmi integrációját segítő és gátló tényezőket, és definiálni a szociális problémákat,

- felismerni, hogy a szociálpolitikai intézkedések mennyiben járulnak hozzá a társadalmi integráció megőrzéséhez, megteremtéséhez,

- képet alkotni az államhatalom legfelsőbb szerveiről, az állampolgárok alapvető jogairól és kötelességeiről,

- szolgálni a szociális alapjogok érvényesülését, érvényesítését,

- átlátni a társadalom- és szociálpolitikai ideológiák céljait, eszközeit, célcsoportjait,

- az egyént holisztikusán, a humán ökorendszerben értelmezni, megfogalmazni a szükséglet-kielégítés hiányából adódó problémákat,

- felismerni az egyéni és közösségi válsághelyzeteket,

- munkájában számolni a kulturális, az életmódbeli, a szokásbeli, az etnikai mássággal, a különböző kulturális értékeket a társadalom felé közvetíteni,

- alkalmazni az érdekérvényesítés és az érdekképviselet legalkalmasabb formáit, módszereit,

- csoportosítani az erőforrások fajtáit és formáit, átlátni szerepüket, funkciójukat,

- alkalmazni a helyzetfeltáráshoz, a szükségletek és erőforrások felderítéséhez szükséges szociológiai módszereket,

- interjút készíteni, szociális anamnézist felvenni, információit reprodukálhatóan rögzíteni,

- a helyzetfeltárás során birtokába jutott tényeket, adatokat a beavatkozási program kidolgozásának szolgálatába állítani.

2. Felvilágosító és prevenciós tevékenységet végez

A szociális asszisztens legyen képes:

- értelmezni a fontosabb népegészségügyi, népmozgalmi mutatókat,

- a népbetegségnek számító krónikus megbetegedések társadalmi okainak ismeretében közreműködni a prevenció és a rehabilitáció lehetőségeinek felkutatásában és kiaknázásában,

- felismerni a szenvedélybetegségre utaló tüneteket és kialakulásuk jellegzetes okainak tudatában, közreműködni a megelőzésben,

- felismerni a természeti és mesterséges környezet károsító hatását és élni a kivédés reális lehetőségeivel, elősegíteni a környezetvédelmi szemlélet kialakulását, fejlesztését, terjesztését,

- felismerni a helyi társadalom ártó, védő hatásait, a prevenció szükségességét,

- felvilágosító tevékenységet végezni a szociális problémák megelőzése, illetve megoldása érdekében,

- tájékoztatást nyújtani a szociális és jóléti ellátás formáiról, funkcióiról, intézményrendszeréről,

- felvilágosítást adni az egyes ellátási formák előnyeiről, hátrányairól, a hozzájutás feltételeiről és igénybevételük módjáról,

- segíteni a legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztását és kliense önálló döntésével összhangban támogatni a választott ellátás igénybevételét, ennek érdekében együttműködni az önkormányzatokkal és jóléti intézményekkel,

- információt szerezni és nyújtani a jogérvényesítés és a jogorvoslat lehetőségeiről,

- felismerni az egészségre ártalmas életviteli szokásokat és tanácsot adni az egészséges életmód, a lelki egészség, a harmonikus életvitel kialakításához, fenntartásához.

3. A szociális esetmunka módszereit alkalmazva segítséget nyújt klienseinek problémáik megoldásában

A szociális asszisztens legyen képes:

- kialakítani és folyamatosan biztosítani a segítő kapcsolat létesítéséhez és fenntartásához szükséges feltételeket,

- diplomás szociális szakember vezetése és útmutatása mellett részt venni az esetkezelésben,

- alkalmazni a problémák feltárását és megoldását célzó beszélgetés kommunikációs eszközeit,

- felmérni kliense problémamegoldó képességének szintjét,

- figyelembe venni az egyedfejlődés és a személyiségfejlődés szakaszait, ezek pszichés jellemzőit, a fejlődést akadályozó tényezőket, zavarokat,

- felismerni az életciklus-váltások mentén jelentkező kríziseket,

- felismerni, értelmezni és figyelembe venni a tartós betegség, a haldoklás, a gyász lélektani jellemzőit,

- felismerni a magatartás, az alkalmazkodás zavarait és a kóros lelki jelenségek észlelését követően adekvát segítséget kérni, a körülményekhez való alkalmazkodás érdekében kliense viselkedésének formálására,

- tudatosan fenntartani, fejleszteni a kliens saját erőforrásait, fizikai és szellemi aktivitását és ezek mozgósításában segíteni őt,

- felismerni a probléma megoldásában jelentkező leglényegesebb akadályokat, külső és belső gátló tényezőket, a kliens függőségi viszonyait és értelmezni a segítő kapcsolatban betöltött saját szerepét,

- folyamatosan tájékoztatni kliensét a probléma megoldása érdekében igénybe vehető forrásokról, lehetőségekről, az ellátások előnyeiről és hátrányairól,

- felismerni és megfelelően értelmezni a válsághelyzetet, a krízisállapot szakaszait, érzékelni a "cry for help" (segélykiáltás) kommunikációs jelzéseit és kompetenciahatárain belül beavatkozni, illetve kliensét szakemberhez közvetíteni,

- támogatni, fejleszteni kliense meglévő képességét, önállósághoz segíteni az ellátások, szolgáltatások iránti kérelmek, beadványok elkészítése terén,

- a klienssel közösen rendszeresen értékelni, tudatosítani a sikereket és elemezni a kudarcokat, a kliens által elért eredményeket,

- a probléma megoldásának minden fázisában a kliens pszichés terhelését csökkenteni,

- bevonni a kliens személyes környezetét a segítő folyamatba,

- időben és szakszerűen felkészülni a beavatkozási program lezárására és felkészíteni erre a segítő folyamatban érintetteket is,

- szakszerű esetelemzésre, illetve bekapcsolódni a segítő folyamat esetmegbeszéléseibe.

4. A szociális csoportmunka során részt vesz klienscsoportok szervezésében és működtetésében

A szociális asszisztens legyen képes:

- eligazodni a csoportszervezés legfontosabb mozzanatai és eljárásai terén,

- a csoportanimálás szintjén közreműködni a csoportok kialakításában, a csoportfolyamatok elindításában, fenntartásában és lezárásában,

- a csoport vezetőjével együttműködve a csoportfolyamatokat segíteni,

- a csoport érdekeinek érvényesítése céljából cselekvési stratégiákat felvázolni és ezeket érthetően és hitelesen közölni, közvetíteni,

- alkalmazni az önsegítő csoportok fejlődését elősegítő technikákat,

- felismerni a csoporttagok megbélyegzettségének, kirekesztettségének, elszigetelődésének jeleit és ezeket közömbösíteni,

- felismerni a bűnbakképzés, az előítéletesség, az agresszió, a magány jeleit és tüneteit,

- kezelni és előnyösen felhasználni a csoportdinamikai jelenségeket, kiaknázni a társashatás, a társasbefolyás pozitívumait,

- átlátni a szerepek, szereprendszerek, játszmák alakulását, folyamatait,

- felismerni a szabadidő célszerű eltöltésének pozitív hatását és erre motiválni klienseit,

- önállóan szervezni és vezetni csoportok szabadidős tevékenységét,

- felkutatni a programok megvalósításához szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételeket és működésüket biztosítani.

5. A közösségi szociális munka módszereit alkalmazva részt vesz közösségek szervezésében és fejlesztésében A szociális asszisztens legyen képes:

- a közösségi szociális munka közreműködőjeként részt venni a közösségszervező folyamatokban, az önszerveződésű csoportok tevékenységének támogatásában, céljaik és eredményeik propagálásában,

- azonosítani az önszerveződő kezdeményezések és a hátrányos helyzetű csoportok kulcsszerepet betöltő személyiségeit, formális és informális vezetőit,

- elősegíteni támogató hálózatok szerveződését és részt venni azok munkájában,

- aktívan részt venni lakásbérlők, munkanélküliek, kisebbségek, fogyatékosok, szegények, nyugdíjasok, hajléktalanok stb., megsegítését szolgáló közösségi akciókban,

- elemezni és összefoglalni, értékelni a beavatkozási program eredményeit a kitűzött célok elérése és a bekövetkezett változások alapján,

- szorgalmazni a tömegkommunikációs eszközök, lakossági fórumok, helyi közösség nyilvánosságának csatornái által biztosított lehetőségek kiaknázását az érdekképviseletre,

- segíteni az önkéntesség és az öntevékenység társadalmi szerepének erősítését, az értékrendben a szolidaritás-elv érvényre juttatását.

6. Feladatainak ellátása során együttműködik szakemberekkel, jóléti intézményekkel és civil szervezetekkel A szociális asszisztens legyen képes:

- tájékozódni a szociális, gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi, egészségügyi, államigazgatási intézményrendszerben és átlátni ezek feladatait, működési mechanizmusait, funkciózavarait,

- átlátni az egyes intézmények hivatali hierarchiáját és betartani az előírt szolgálati utat,

- hatáskörének megfelelő ügyintézésre a társintézményekben,

- munkakapcsolatot kialakítani és fenntartani társintézmények munkatársaival,

- tájékozódni az egyes intézmények, munkahelyek munkacsoportjainak rendszerében,

- eligazodni a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiben és az ezekre vonatkozó jogszabályokban,

- kapcsolatba lépni a probléma megoldásába bevonható civil szervezetekkel.

7. Egészségi állapot hirtelen rosszabbodása, eszméletvesztés vagy baleset esetén elsősegélyt nyújt

A szociális asszisztens legyen képes:

- felismerni az egészséges ember testi funkciós normálértékeinek gyors megváltozását, az egészségi állapot, a közérzet hirtelen rosszabbodását,

- célszerűen, helyesen és gyakorlottan alkalmazni az elsősegélynyújtás alapvető technikáit,

- betartani a segélykérés elemi szabályait (pl. mentőhívás, kapcsolatfelvétel az egészségügy szolgálataival),

- betartani és másokkal is betartatni a legfontosabb tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályokat.

8. Munkaköréhez kapcsolódóan ügyintézői, adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el

A szociális asszisztens legyen képes:

- tevékenységével biztosítani, hogy a szociális és az intézményi adminisztráció betölthesse funkcióját, tájékozódni annak rendszerében és alkalmazkodni működési mechanizmusához,

- folyamatosan, rendezetten vezetni az intézmény működéséhez, az esetek kezeléséhez kapcsolódó írásos adminisztrációt,

- felhasználói alapszinten kezelni számítógépet és a munkája ellátásához szükséges adatátviteli és híradástechnikai berendezéseket,

- eligazodni az adatnyilvántartásban és szakszerűen kiegészíteni, frissíteni azt,

- az adminisztráció csatornáin keresztül is együttműködni a szociális problémák megoldásában érintett társintézményekkel és szervezetekkel,

- betartani a szociális és gyámügyi igazgatás jogi szabályait és az ügykezelésre, valamint az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályokat,

- szakszerűen előkészíteni államigazgatási döntéseket,

- szabatosan, pontosan, tárgyszerűen és a formai követelményeket betartva megírni beadványokat, szolgáltatások és ellátások iránti kérelmeket, hivatalos tájékoztatókat, jegyzőkönyveket,

- írásba foglalni intézményi és egyéni munkaterveket,

- közreműködni pályázatok és projekttervek készítésében és ezeket dokumentálni,

- saját munkatevékenységét naprakészen dokumentálni.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A szociális asszisztens munkája során:

- ismerje fel a segítségre szorulók emberi értékeit,

- tartsa be a szociális munka, a segítő tevékenység etikai szabályait és érzékelje a munkája során felmerülő etikai dilemmákat,

- megfelelő empátiával fogadja a hozzá fordulókat, vállalva a szakmai felelősséget,

- a segítő kapcsolat során tartsa tiszteletben kliense döntéseit, értékrendjét, autonómiáját, személyiségi jogait,

- fogadja el és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő életstílussal, társadalmi háttérrel és tulajdonságokkal rendelkező klienseket,

- ismerje fel egy-egy szubkultúra jellemzőit, sajátos értékrendjét,

- ismerje fel és megfelelően kezelje a kliensével szemben esetleg kialakult előítéleteit, szerep-összeférhetetlenségét, törekedjen ezek elkerülésére és kiküszöbölésére,

- ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémáit és ezekről tudjon konzultálni szupervizorral,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat,

- tartsa be szakmai illetékessége határait.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A szociális asszisztens munkája során:

- tudja alkalmazni a kommunikáció elméleti modelljét,

- tartsa be a társas érintkezés kultúrájának szabályait,

- ismerje fel a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,

- tudja használni a probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközöket,

- legyen képes nyílt és hiteles kommunikációra,

- ismerje fel a nyílt kommunikációt zavaró tényezőket,

- tudja értelmezni kliensének sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleges kommunikációs problémáit,

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- ismerje fel a metakommunikációs jelzéseket,

- tudja kontrollálni saját metakommunikációját,

- tudja értelmezni a konfliktus fogalmát, ismerje fel a konfliktusok keletkezésének okait,

- legyen képes a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- szakmai illetékessége határain belül alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módjait és technikáit (beszélgetés, megbeszélés, békítés, stb.),

- tartsa be a nondirektivitás szabályait,

- alkalmazza a meggyőzés különböző módjait,

- legyen tisztában a szakterületén használatos szakkifejezések jelentéstartalmával és azokat helyesen alkalmazza,

- mind írásbeli, mind szóbeli megnyilatkozásaikor tartsa be a magyar nyelv helyes használatára vonatkozó szabályokat,

- közérthetően érveljen saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor, vegye figyelembe mások szakmai érvelését és legyen képes kulturáltan megvitatni azt.

3. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret

A szociális asszisztens munkája során:

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a "munkaeszköze",

- tudja értelmezni a személyiségről szóló legfontosabb felfogásokat,

- ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- tudja milyen módszereket vehet igénybe személyiségének és önismeretének fejlesztéséhez,

- tudjon felelősen viselkedni és dönteni, tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,

- viselkedését megfelelően kontrollálja,

- ismerje fel a kiégés figyelmeztető jeleit,

- ismerje a kiégés elleni védekezés és a reális önismeret kialakításának néhány technikáját és saját érdekében is tudja alkalmazni azokat,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit,

- tudja felmérni saját teherbírása határait,

- legyen képes saját személyiségének védelme érdekében megfelelő szakmai segítséget kérni és igénybe venni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek meglétének igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- legalább elégséges érdemjegy a következő tantárgyak követelményeinek teljesítéséről:

= kommunikáció elmélet,

= mentálhigiéné,

= társadalomismeret,

= pszichológia, szociálpszichológia,

= egészségmegőrzés,

= jogi ismeretek,

= szociálpolitika,

= szociális munka elmélete;

- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott, a központi programban leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, minimum 15 oldal terjedelmű záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- társadalomismeret,

- pszichológia,

- egészségmegőrzés,

- jogi ismeretek,

- szociálpolitika.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- társadalomismeret,

- pszichológia,

- szociális munka elmélete.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgyból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga három részből áll:

- Előzetes vizsgafeladat:

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (minimum 100 óra) végzett, közvetlen szociális munka.

Egy olyan konkrét szociális probléma elemzését tartalmazó záródolgozat elkészítése, amelynek megoldásában a hallgató is részt vett.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

Záródolgozat védése.

A védés időtartama maximum 15 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A felsorolt tantárgyak alapfogalmai és elemi összefüggései:

= társadalomismeret

= család és társadalom,

= életmód, kultúra,

= a család funkciói,

= a családi szocializáció,

= családtípusok, családi életciklusok,

= az előnyök és hátrányok átörökítése,

= szegénység, depriváció, devianciák,

= mai magyar társadalom,

= integráció, dezintegráció,

= magyar társadalom története a XX. században,

= társadalmi struktúra, elosztás tulajdonviszonyok,

= ártó-védő társadalom,

- pszichológia

= a pszichológiatörténet fontosabb állomásai,

= a személyiségfejlődés szakaszai és színterei,

= az interperszonális történések pszichológiája,

= a szociális munka pszichológiája,

- egészségmegőrzés

= egészség fogalma,

= egészségtudat jelentősége,

= a család szerepe az egészség megőrzésében,

= a társadalom és a társadalmi helyzet egészséget befolyásoló hatása,

= a környezetszennyezés, környezetvédelem,

= az egészséges táplálkozás kritériumai,

= a tevékeny életmód és az egészség kapcsolata,

- jogi ismeretek

= állam és jogtudományi alapismeretek,

= államigazgatási, közigazgatási jog,

= szociális jog,

= nyugellátások,

= családjog szociális ellátásokat érintő részei,

= gyermek- és ifjúságvédelem, gyámügyi igazgatás,

= foglalkoztatáspolitika,

- szociálpolitika

= szociálpolitika története, társadalmi funkciója,

= értékei, alapelvei, technikái,

= a szociális ellátórendszer,

= szegénység,

= foglalkoztatáspolitika célcsoportjai.

Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.

b) A szóbeli vizsga tartalma a szint megjelölésével Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek ismerete és ezeknek a szociális asszisztens munkájával való kapcsolata

- társadalomismeret, szociálpolitika

= család és társadalom,

= életmód, kultúra,

= a család funkciói,

= a családi szocializáció,

= családtípusok, családi életciklusok,

= az előnyök és hátrányok átörökítése,

= szegénység, depriváció, devianciák,

= mai magyar társadalom,

= integráció, dezintegráció,

= magyar társadalom története a XX. században,

= társadalmi struktúra, elosztás, tulajdonviszonyok,

= ártó-védő társadalom,

- pszichológia, szociálpszichológia

= pszichológiai iskolák,

= személyiségelméletek,

= fejlődéslélektan,

= szocializáció és színterei,

= az interperszonális történések pszichológiája,

= problématerületek és lélektani vonatkozásai,

= a segítő kapcsolat pszichológiája,

- szociális munka elmélete

= a szociális munka története,

= rendszere, szándéka, értékei, módszere,

= a problémamegoldó folyamat,

= esetkezelés,

= szociális csoportmunka,

= közösségi szociális munka,

= szociális munka etikája.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a képző intézmény a vizsga előtt hat hónappal jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[11]

c) A gyakorlati vizsga tartalma

- Előzetes vizsgafeladat:

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (minimum 100 óra) végzett, közvetlen szociális munka.

A vizsgázó az adott terepintézmény profiljához és munkarendjéhez igazodva vesz részt a segítő tevékenységben és végzi a központi programban leírt harmadik szintű gyakorlatnak megfelelő feladatokat.

Egy olyan konkrét szociális probléma elemzését tartalmazó záródolgozat elkészítése, amelynek megoldásában a terepgyakorlata során a hallgató is részt vett.

A záródolgozat témáját a vizsgázó választja meg. Dolgozatában a vizsgázó számot ad arról, hogy érzékel és szakszerűen átlát egy komplex szociális problémát és a képzés során szerzett ismereteit és jártasságát az adott probléma megoldásának szolgálatába tudja állítani, illetve képes együttműködni más szakemberekkel.

A záródolgozatot a központi program erre vonatkozó iránymutatásait figyelembevéve kell elkészíteni.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

Záródolgozat védése

A vizsgázó záródolgozatát a szakmai vizsgabizottság előtt szóban megvédi. A védés alapjául szolgáló kérdéseket - amelyeknek szorosan kapcsolódni kell a záródolgozat témájához, tartalmához - a dolgozat bírálói állítják össze és a szakmai vizsga előtt legalább 10 nappal a vizsgázó rendelkezésére bocsátják.

A vizsgázó a kérdések megválaszolásával bizonyítja, hogy elméleti és gyakorlati felkészültsége alkalmassá teszi őt a szociális asszisztensi feladatok végzésére.

A záródolgozat védése, bár a gyakorlati vizsga része, de sajátos jellege miatt a szóbeli vizsgával egy napra szervezendő!

A vizsgára meghívható a vizsgázónak az a tereptanára, aki a terepgyakorlat harmadik szakaszában a vizsgázó munkáját irányította, az előzetes vizsgafeladatok teljesítését értékelte.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kell értékelni a következők szerint.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése a központilag kiadott javítókulcs és útmutató alapján történik.

A szóbeli vizsga három kérdésére adott válaszokat külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsga érdemjegye és a szóbeli vizsga részjegyei alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- Előzetes vizsgafeladat:

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (minimum 100 óra) végzett, közvetlen szociális munka.

A tereptanár a feladatok elvégzésének szakszerűségét 1-5-ig terjedő érdemjeggyel és szöveges összefoglalóban is értékeli.

Egy olyan konkrét szociális probléma elemzését tartalmazó záródolgozat elkészítése, amelynek megoldásában a hallgató is részt vett.

A záródolgozatot annak szakszerűsége alapján a terepkoordinátor 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

Záródolgozat védése.

A záródolgozat védését a szakmai vizsgabizottság 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

A szakmai gyakorlat értékeléseként a szakmai gyakorlati vizsga eredményét úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsgarészek érdemjegyeinek kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

c) Szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen vagy a szóbeli, illetve a gyakorlati vizsga bármelyik részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltétel:

- érettségi bizonyítvány.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása: Iskolarendszerű nappali képzések esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 1100 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 980 óra intézményi gyakorlat és teljesítésének igazolása.

Az iskolarendszerű esti és levelező képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli képzések esetén:

a) A személyes gondoskodás területén dolgozók munka melletti képzése esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 600 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen valórészvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 480 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

b) A munkanélküliek és nem a személyes gondoskodás területén dolgozók képzései esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 800 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 680 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

6. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai:

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8933 04

2. A szakképesítés megnevezése: Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző emelt szintű szakmai végzettségű szakember, aki a szociális és gyámügyi igazgatás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás, valamint a nevelés-oktatás intézményeiben dolgozik. Munkáját a hivatali és intézményi hierarchiában, az őt irányító vezetőjének útmutatása szerint végzi. Feladata, hogy a szociális, valamint gyermek-és ifjúságvédelmi ellátásokra vonatkozó jogszabályok értelmezése és alkalmazása alapján a hozzáforduló ügyfeleket a megfelelő támogatáshoz hozzásegítse. Az ügyfélforgalom adatai, a település lakosságának szociális jellemzői, valamint a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és nevelési-oktatási intézmények működésének ismerete alapján részt vesz a döntés-előkészítő munkában.

Az ügyintézési folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

1. Részt vesz a szociális, gyermekjóléti ellátás és gyermekvédelem területén jelentkező szükségletek, igények feltárásában, feltérképezésében és a helyi támogatási rendszer kialakításában, működtetésében.

2. Segíti az önkormányzat képviselő-testületének, bizottságainak munkáját és együttműködik a hivatal többi szervezeti egységének munkatársaival, segíti a döntés-előkészítő munkát.

3. Ügyfeleket fogad és velük együttműködve - a jogszabályi keretek és a helyi viszonyok ismeretében - megkeresi a probléma megoldásának módját, és a megoldás érdekében intézkedéseket tesz.

4. Az államigazgatási eljárás és az adott intézmény belső szabályainak megfelelően ügyviteli és ügyiratkezelési feladatokat lát el, a hatáskörébe tartozó ügyekben eljár.

5. Közreműködik az önkormányzat által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények, szolgáltatások irányításával kapcsolatos feladatokban.

6. Kapcsolatot tart a jóléti intézményekkel, civil szervezetekkel. Támogatja és segíti azok létrejöttét és működését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények

1. Részt vesz a szociális, gyermekjóléti ellátás és gyermekvédelem területén jelentkező szükségletek, igények feltárásában, feltérképezésében és a helyi támogatási rendszer kialakításában, működtetésében

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- átlátni a mai magyar társadalom szerkezetét és legfontosabb szociális problémáit, a gyermekek helyét a társadalomban,

- értelmezni a társadalmi egyenlőtlenségek keletkezésének és újratermelődésének okait és folyamatát,

- felismerni a család szocializációs szerepét és jelentőségét, a családi gazdálkodás jellemzőit,

- felismerni a településre, a lakókörnyezetre jellemző szociális hiányokat, szociális problémákat, az egyes társadalmi rétegek kulturális és szubkulturális jellemzőit,

- érzékelni a szociális hiányokból származó társadalmi konfliktusokat és személyiségtorzító hatásokat,

- az ügyfélforgalom során beérkező adatokból, igényekből következtetni a szociális ellátás hiányosságaira, az újabb ellátások iránti igényekre,

- érzékelni a szociális hiányok feltárásában és a szükségletek kielégítésében mozgósítható társadalmi erőket és társadalmi szerveződéseket, a helyi társadalom önszerveződésének formáit,

- alkalmazni azokat a szociológiai, statisztikai, demográfiai módszereket, mutatókat, amelyekkel ismereteket szerezhet a helyi társadalom szerkezetéről; amelyek alkalmasak a szociális problémák feltárására, valamint a szociálisan veszélyeztetettek körének felderítésére.

2. Segíti az önkormányzat képviselő-testületének, bizottságainak munkáját és együttműködik a hivatal többi szervezeti egységének munkatársaival, segíti a döntés-előkészítő munkát

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- eligazodni az önkormányzat képviselő testületének, bizottságainak és hivatalának hierarchiájában, működési rendjében, munkatervében,

- figyelemmel kísérni az önkormányzati képviselőtestület jogkörét, a hivatal tisztségviselőinek feladatkörét és a hatáskörök megosztásának helyi rendszerét,

- eligazodni a döntéshozatal általános rendszerében,

- figyelemmel kísérni a jogszabályi változásokat,

- alkalmazni az éves költségvetésről szóló törvényt, illetve a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó egyéb jogszabályokat,

- betartani a helyi döntéshozatali és ügyrendi eljárások menetét,

- az országos, valamint a helyi statisztikai és demográfiai adatokkal meghatározni településének sajátos viszonyait,

- eligazodni az önkormányzat kötelező és vállalható szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátási kötelezettségeiben,

- kiválasztani a szociális hiányoktól leginkább szenvedő célcsoportokat és településrészeket,

- felállítani működési területén a szociális szükségletek fontossági sorrendjét,

- értelmezni a szociális ügyek ellátására vonatkozó helyi döntési kompetenciákat,

- előkészíteni a döntés-előkészítéshez szükséges információkat, az éves ügyfélforgalom adatai és tapasztalatai alapján képet adni a döntéshozók számára ügyfélkörének szociális helyzetéről,

- eligazodni a helyi költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban, a szociális ellátások finanszírozásában és elszámolásának módjában,

- a bürokratikus és szociális szakszerűség érvényesülése érdekében szakemberként segíteni a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kérdésekkel foglalkozó testületek és felelős személyek tevékenységét,

- a szociális támogatások biztosítása, az ügyfelek problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tartani a hivatal többi szervezeti egységének munkatársával.

3. Ügyfeleket fogad, velük együttműködve - a jogszabályi keretek és a helyi viszonyok ismeretében - megkeresi a problémák megoldásának módját és a megoldás érdekében intézkedéseket tesz

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- munkavégzése során tiszteletben tartani és alkalmazni a nemzetközi megállapodásokban, az Alkotmányban és egyéb jogszabályokban biztosított emberi, polgári és gyermeki jogokat,

- eligazodni az értékek, normák, valamint érdekek rendszerében és az érdekérvényesítési folyamatokban,

- megfelelni a közszolgálati jogviszonyból származó sajátos magatartási kötelezettségeknek és jogoknak,

- ügyfelét állampolgárként, egyenrangú partnerként, kulturáltan fogadni,

- felismerni az adott ügyfélkör hagyományait, szükségleteit, érdekeit és ezek figyelembevételével létesíteni velük kapcsolatot és alkalmazni a megoldáshoz vezető módszereket,

- ügyfelével együttműködni szükségleteinek rangsorolásakor, pontosan tisztázni ügyfelével a feladatokat és felelősségeket,

- eligazodni az igénybe vehető erőforrások országos és helyi rendszerében,

- feltárni és mozgósítani az alkalmazható jogi, anyagi, kapcsolati és személyes, valamint az ember belső és családi kapcsolataiban rejlő erőforrásokat,

- alkalmazni a szociális, a gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi problémák megoldásának elméleti modelljeit, kiválasztani a jogszabályokban meghatározott optimális megoldásokat,

- eligazodni az egyes szociális, gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások rendszerében, beszerezni a problémák megoldásához szükséges információkat,

- információt nyújtani ügyfeleinek a szociális, valamint a gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások, támogatások, segélyek, szolgáltatások köréről, intézményrendszeréről, hozzájutásuk feltételeiről, a velük járó előnyökről és hátrányokról,

- folyamatosan ellenőrizni a vállalt feladatok megvalósulását, értékelni a problémamegoldás hatékonyságát és hatásosságát,

- ügyfele megbízása alapján, ügyfelétől kapott képviseleti kompetenciáit betartva érdekképviseleti feladatokat ellátni és az érintett szervek felé eljárni,

- ügyfele megbízása alapján beszerezni, szakszerűen kitölteni, megírni a különböző szociális, gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások igényléséhez szükséges nyomtatványokat, beadványokat, kérelmeket és egyéb dokumentumokat,

- a gyakorlatban alkalmazni az egyes szociális ellátások, gyermekjóléti, gyermek- és ifjúságvédelmi ellátások megszerzésének jogszabályi feltételeit, ügyrendjét, határidejét, jogorvoslati lehetőségeit.

4. Az államigazgatási eljárás és az adott intézmény belső szabályainak megfelelően ügyviteli és ügyirat-kezelési feladatokat lát el, a hatáskörébe tartozó ügyekben eljár

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- átlátni az államszervezet felépítését, felismerni a jogállamiság jellemzőit,

- eligazodni a jogszabályok hierarchiájában,

- ügyfelei érdekében az államigazgatás szabályainak és saját hatáskörének megfelelően eljárni,

- értelmezni az önkormányzati törvényt és az önkormányzatokkal kapcsolatos jogszabályokat,

- értelmezni a szociálpolitikai, családpolitikai és a gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó törvényeket és egyéb jogszabályokat,

- betartani a fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezésének jogi előírásait,

- betartani az ügyiratkezelés eljárási rendjét és szabályait,

- az eljárás során keletkezett idézéseket, értesítéseket, határozatokat, jegyzőkönyveket, fellebbezéseket, hatósági bizonyítványokat, igazolványokat, gyermekvédelmi és egyéb nyilvántartásokat, hivatalos iratokat, leveleket stb. szakszerűen megfogalmazni, elkészíteni és vezetni,

- munkáját segítő formanyomtatványokat önállóan elkészíteni,

- ügyfélforgalmi adatokat elemezni, statisztikai beszámolókat készíteni,

- társintézmények és hatóságok megkeresésére környezettanulmányt készíteni,

- elvégezni az adott intézményben jelentkező ügyintézői feladatokat,

- szakszerűen vezetni az új gyermekvédelmi nyilvántartás rendszerét és adatlapjait,

- figyelemmel kísérni az igényjogosult ellátását és a jogszabályban előírt időközönként, ellenőrizni a jogosultság fennállását; szükség esetén hatósági beavatkozásokat kezdeményezni,

- fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárás kezdeményezéséhez adatokat szolgáltatni,

- felismerni és betartani saját hatáskörét; döntéseiért szakmai felelősséget vállalni,

- működtetni az intézmények feladatköréhez kapcsolódó adminisztrációs rendszereket,

- rögzíteni saját munkaterületének legfontosabb adatait,

- alkalmazni a legkorszerűbb informatikai rendszereket mind ügyiratkezelési, mind adatgyűjtési és adatszolgáltatási munkájában,

- a számítógépen adatrögzítést, táblázatkezelést és szövegszerkesztést végezni, az iratkezeléshez kapcsolódó, valamint a szociális és gyámügyi igazgatásban használt programokat használni.

5. Közreműködik az önkormányzat által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint nevelési-oktatási intézmények, szolgáltatások irányításával kapcsolatos feladatokban

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- segíteni a településen működő szociális, gyámügyi, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények szakmai munkáját,

- alkalmazni az új intézmények létrehozására vonatkozó előírásokat, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel szemben támasztott jogi és szakmai követelményeket,

- figyelemmel kísérni a szociális és jóléti ellátás intézményrendszerét, szervezeteit, az általuk nyújtott szolgáltatási lehetőségeket, valamint a segítség megszerzésének feltételrendszerét,

- kezdeményezni és részt venni új intézmények kialakításában, működtetésében,

- eligazodni az intézmények szervezeti működési szabályzatában, az intézmények belső hierarchiájában és kapcsolatrendszerében,

- tájékoztatást adni a fenti intézmények ügyfélfogadási rendjéről,

- megismerni az intézményekben vezetendő dokumentumok, nyilvántartások körét,

- megbízás alapján ellenőrzést végezni szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekben.

6. Kapcsolatot tart a jóléti intézményekkel, civil szervezetekkel, támogatja és segíti azok létrejöttét és működését

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző legyen képes:

- a prevenció és a problémák megoldása érdekében együttműködni a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és egyéb jóléti intézményekkel, civil szervezetekkel,

- felvilágosítást adni ügyfeleinek ezen intézmények és szervezetek szolgáltatásairól és működési rendjéről, a felvétel lehetőségeiről és feltételeiről,

- tájékoztatást nyújtani az önsegítő és civil szervezetek létrehozásának és működésének jogi lehetőségeiről,

- helyi erőforrásokat felkutatni a civil és önsegítő kezdeményezések támogatásához - összekapcsolni az állami és önkormányzati szociális segítés lehetőségeit a civil és önsegítő szervezetek lehetőségeivel,

- felvilágosítást adni ügyfeleinek ezen intézmények és szervezetek működési és ügyfélfogadási rendjéről, a felvétel lehetőségeiről és feltételeiről,

- erőforrások gyűjtésével, a kapcsolatok szélesítésével támogatni az önsegítő szervezetek létrejöttét és működését.

III. b) Általános követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző munkája során:

- tudja megfelelően kezelni a tudomására jutott információkat a személyes adatok védelmére, a szolgálati titoktartásra vonatkozó törvényekben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglalt előírásokat,

- tartsa be a szociális munka, a segítő tevékenység és az államigazgatási eljárás szabályait és érzékelje a munkája során felmerülő etikai dilemmákat,

- törekedjen felismerni a segítséget kérő ember értékeit,

- a segítő kapcsolat során tartsa tiszteletben kliense (ügyfele) döntéseit, értékrendjét, autonómiáját, személyiségi jogait,

- fogadja el és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő életstílussal, társadalmi hátérrel és tulajdonságokkal rendelkező klienseket,

- ismerje fel egy-egy szubkultúra jellemzőit, sajátos értékrendjét, etikai szabályait,

- ismerje fel és megfelelően kezelje az ügyfelével szemben esetleg kialakult előítéleteit, törekedjen az ügyfél egyenrangú partnerként való elfogadására,

- a szociális és gyermekvédelmi szakma etikai szabályainak és a hivatali hierarchia előírásainak betartásával lépjen kapcsolatba munkatársaival és más intézmények dolgozóival,

- ismerje fel az ügyintézés során felmerülő problémáit és szükség esetén tudjon szupervízióban részt venni,

- megfelelő empátiával fogadja a hozzáfordulókat, vállalva a szakmai felelősséget,

- tartsa be szakmai illetékessége határait.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció

A szociális, gyermek- és gyermekvédelmi ügyintéző munkája során:

- tudja alkalmazni a kommunikáció elméleti modelljét, a társas érintkezés kultúráját,

- ismerje fel a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,

- ismerje fel az emberi kiszolgáltatottság pszichikai összetevőit,

- tudja használni a probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközöket,

- legyen képes nyílt és hiteles kommunikációra, ismerje fel a nyílt kommunikáció feltételeit zavaró tényezőket,

- tudja értelmezni és tolerálni ügyfelének sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleges kommunikációs hiányosságait, problémáit, ezek mögött a segítséget kérő embert lássa,

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- ismerje fel a metakommunikációs jelzéseket, tudja kontrollálni saját metakommunikációját,

- tudja értelmezni a konfliktus fogalmát,

- ismerje fel a konfliktusok keletkezésének okait,

- alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módjait és technikáit szakmai illetékességének határain belül (beszélgetés, megbeszélés, békítés stb.),

- alkalmazza a meggyőzés különböző módjait,

- tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját,

- legyen tisztában a szakterületén használatos szakkifejezések jelentéstartalmával, és azokat helyesen alkalmazza.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeretű

A szociális, gyermek- és gyermekvédelmi ügyintéző munkája során:

- rendelkezzen reális énképpel, és tudatosítsa, hogy személyisége munkaeszköz,

- ismerje fel a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- tudja milyen módszereket vehet igénybe személyiségének és önismeretének fejlesztéséhez,

- tudjon felelősen viselkedni, dönteni és tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,

- képes legyen a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- viselkedését megfelelően kontrollálni,

- ismerje fel a kiégés figyelmeztető jeleit,

- ismerje a kiégés elleni védekezés és a reális önismeret kialakításának néhány technikáját és saját érdekében is tudja alkalmazni azokat,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit,

- legyen képes saját személyiségének védelme érdekében megfelelő szakmai segítséget kérni és igénybe venni, tudja felmérni saját teherbírása határait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek meglétének igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- legalább elégséges érdemjegy a következő tantárgyak követelményeinek teljesítéséről:

= kommunikáció elmélete,

= mentálhigiéné,

= társadalmi és szociális ismeretek,

= pszichológia,

= jogi alapismeretek,

= gépírás,

= számítógép-használói ismeretek,

= szociális munka,

= közigazgatási ismeretek,

= költségvetési ismeretek,

= statisztikai és demográfiai ismeretek,

= szociális és gyámügyi igazgatási ismeretek,

= gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek,

= ügykezelési ismeretek.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- jogi alapismeretek,

- közigazgatási ismeretek,

- költségvetési ismeretek,

- statisztikai és demográfiai ismeretek,

- pszichológia ismeretek,

- szociális munka.

Az írásbeli vizsga időtartama, 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- társadalmi és szociális ismeretek,

- szociális és gyámügyi igazgatási ismeretek,

- gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgyból/tantárgycsoportból tartalmaz kérdéseket.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama.[12]

Ügyintézői feladatok elvégzése laborkörülmények között.

A vizsga időtartama: 180 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A felsorolt tantárgyak alábbi témaköreinek alapfogalmai és elemi összefüggései

- jogi alapismeretek:

alkotmányosság és hatalom,

az állam,

közigazgatási jogi alapismeretek,

a szociális igazgatás jogi alapjai,

családjogi ismeretek,

a gyermekek jólétének és védelmének jogi keretei,

a gyámügyi igazgatás jogi alapjai;

- közigazgatási ismeretek:

a közigazgatás felépítésének

általános elvei és központi szervei,

államigazgatás és önkormányzat,

az államigazgatási eljárás szabályai,

a szakigazgatás nagy területei;

- költségvetési ismeretek:

pénzügyi ismeretek,

finanszírozási ismeretek,

szociális és gyermekvédelmi feladatok az önkormányzati költségvetés és finanszírozás szempontjából,

- statisztikai és demográfiai ismeretek:

adatgyűjtési módszerek és technikák,

a mai magyar társadalom demográfiai jellemzői;

- pszichológia:

fejlődés és személyiség lélektan,

szocializáció,

szociálpszichológia,

a segítő kapcsolat pszichés vonatkozásai;

- szociális munka elmélete: értékei és dilemmái,

problémamegoldás a szociális munkában,

a szociális munka formái.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek ismerete és ezeknek az ügyintézői munkával való kapcsolata.

- társadalmi és szociális ismeretek:

a társadalom szerkezete és működése,

a mai magyar társadalom, a család és a társadalom,

deviáns jelenségek a társadalomban,

a szociálpolitika és célcsoportjai,

a szociális biztonság és ellátás rendszere;

- szociális igazgatási ismeretek:

a szociális igazgatás fogalma, rendszere, szerkezete,

a szociális igazgatás eljárása,

a szociális törvény és a szociális ellátások,

a szociális ellátást nyújtó intézmények,

a szociális ellátások igénybevétele,

társadalombiztosítás,

a munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika;

- gyermek- és ifjúságvédelmi, illetve gyámügyi igazgatási ismeretek:

történeti és jogi alapjai,

a gyermeki jogok,

a gyermekek védelmének rendszere,

feladatellátási kötelezettségek,

a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások igénybevétele,

a gyámügyi igazgatás rendszere,

a gyámhatóságok feladat- és hatásköre,

az egyes gyámhatósági ügyek közös eljárási szabályai.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[13]

c) A gyakorlati vizsga tartalma.[14]

A vizsgázó laborkörülmények között ügyintézői feladatokat végez számítógép és segédanyagok felhasználásával. A gyakorlati vizsga tételsorát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Képzési Központja állítja össze.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A vizsgázó - a vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés a következő esetben adható:

a) szociális asszisztens, valamint szociális gondozó és szervező szakképzettség esetén a vizsgázó mentesül a társadalmi és szociális ismeretek szóbeli vizsgakötelezettség alól,

b) gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézői képzettség esetén a vizsgázó mentesül a gyermek- és ifjúságvédelmi ismeretek szóbeli és a gyakorlati vizsga kötelezettség alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudása az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kerül értékelésre:

a) A szakmai elméleti vizsga

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni úgy, hogy az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsgatantárgyak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi tételekhez kiadott útmutató szerit kell elvégezni és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

b) A szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a gyakorlati, írásbeli vagy a szóbeli vizsgarész bármelyik tantárgyából elégtelen érdemjegyet kapott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből vagy tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

A sikertelen szakmai vizsga a vizsga befejezést követő 30 napon túl, de legfeljebb két éven belül ismételhető.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltétel:

- érettségi bizonyítvány.

2. Képzési idő teljesítésének igazolása

Iskolarendszerű nappali képzések esetén:

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 1200 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 880 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

Az iskolarendszerű esti és levelező képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli képzések esetén:

a) az önkormányzati szociális, illetve gyámügyi igazgatás, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézői munka területén dolgozók munka melletti képzése esetén:

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 600 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen valórészvétel igazolása,

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 400 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása;

b) a munkanélküliek és a nem az önkormányzati szociális, illetve gyámügyi igazgatás, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi ügyintézői munka területén dolgozók képzései esetén:

- a Központi programban leírt szerkezetű, minimum 700 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 500 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. Egyebek

a) Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet által szervezett szociális ügyintéző képzés a munkakör betöltéséhez előírt képesítés, valamint a fizetési osztályba sorolás és illetmény megállapítása tekintetében egyenértékű az e rendeletben meghatározott szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképesítéssel.

b) A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

7. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

A mentálhigiénés asszisztens szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8933 01

2. A szakképesítés megnevezése: Mentálhigiénés asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések:

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A mentálhigiénés asszisztens emelt szintű szakképzettségű - szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési - alap (humán) szakmájára ráépülő, mentálhigiénés ismeretekkel és szemlélettel rendelkező szakember, aki elsősorban a prevenció (a lelki egészségvédelem, az egészségkultúra, az egészségnevelés, az egészséggondozás) területén fejti ki tevékenységét. Közreműködik a lelki egészséget veszélyeztető egyéni, családi, közösségi, szervezeti problémák feltárásában, megoldásában és az ehhez szükséges források felderítésében.

Részt vesz az egészségkultúrára nevelés egészséglélektani és felvilágosító feladatainak végrehajtásában. Elősegíti az egyéni és közösségi mentálhigiénés módszerek és technikák alkalmazását, az adekvát egészségmegőrző életmódprogramok megvalósítását.

Különböző típusú: egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, oktatási, közművelődési, igazságügyi, bűnüldözési, büntetés-végrehajtási intézményekben; fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél; önkormányzati, munkaügyi és társadalombiztosítási hivatalokban; munkaszervezetek humánpolitikai és szervezetfejlesztő részlegeiben; egyházi és karitatív szervezetek egészségügyi és szociális szolgálatainál fejti ki tevékenységét.

E szakképesítés gyógyító és pszichoterápiás tevékenység végzésére nem jogosít.

A mentálhigiénés asszisztens preventív munkája során végzett jellemző tevékenységek:

1. Részt vesz a lelki egészséget veszélyeztető társadalmi problémák feltárásában, megoldásában.

2. Felvilágosító tevékenységet folytat az egészséges életmód kialakítása érdekében.

3. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és támogató hálózatok szerveződését és részt vesz azok munkájában.

4. Segítséget nyújt kliense mentális egészsége megőrzéséhez.

5. A kliensek lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, balesetet elszenvedettek körében.

6. Közreműködik a kliensek és a különböző szakemberek és intézmények közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában.

7. Munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények

1. Részt vesz a lelki egészséget veszélyeztető társadalmi problémák feltárásában, megoldásában

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- a mai magyar és a helyi társadalom szerkezetéről szerzett ismereteit munkájába beépíteni,

- átlátni a szociális és jóléti ellátás rendszerét,

- a szociális és mentális problémák rendszerszerű megközelítésére,

- elősegíteni az egyén, csoport, közösség problémáinak feltárását, megfogalmazását,.

- felismerni az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,

- alkalmazni az egyén biológiai, pszichikai és szociális meghatározottságáról, a szocializációról és a reszocializáció folyamatáról szerzett ismereteit,

- munkájában alkalmazni a családi szocializáció különleges szerepéről szerzett ismereteit,

- értelmezni az érték- és normaképzés szabályait,

- felhasználni a csoportjelenségek és a csoportfolyamatok törvényszerűségeit összefoglaló ismereteket,

- alkalmazni a társashatás, a társasbefolyás, a két- és többszemélyes kapcsolati viszony- és erőrendszer törvényszerűségeire vonatkozó ismereteket,

- felmérni és értékelni az egyén, a család, a csoport, a közösség mentálhigiénés állapotát,

- alkalmazni a problémák és szükségletek feltárásához szükséges módszereket,

- felismerni a bűnbakképzés és az előítéletesség tüneteit, okait,

- felismerni a magatartás és alkalmazkodás zavarait,

- észrevenni a viselkedési zavarok és lelki betegségek legfontosabb jeleit,

- felismerni, értelmezni a magány lélektani vonatkozásait,

- felismerni az egyén, a csoport életvitelének sajátosságait, a lelki egészséget veszélyeztető és önkárosító tényezőket,

- megtalálni a tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és emberi erőforrásokat.

2. Felvilágosító tevékenységet folytat az egészséges életmód kialakítása érdekében

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- alkalmazni a humánökológia legfontosabb fogalmait, összefüggéseit,

- alkalmazni a lelki működés törvényszerűségeiről és kóros folyamatairól tanultakat,

- értelmezni a népegészségügyi program célkitűzéseit, aktívan közreműködni megvalósításában,

- meghatározni a mentálhigiénés ismeretek és készségek átadásának az adott helyzethez igazított, hatékony módszereit,

- feltérképezni a helyi közösség életviteli szokásait,

- felismerni az egészségre ártalmas életviteli szokásokat,

- felismerni a népbetegségnek számító krónikus megbetegedések társadalmi okait, prevenciós és rehabilitációs lehetőségeit,

- felismerni a szenvedélybetegségek kialakulásához vezető okokat, a betegségek tüneteit a megelőzés lehetőségeit,

- kezdeményezni a helyi közösséget formáló folyamatokat, akciókat,

- egészségnevelési, életvezetési tanácsokat nyújtani, tájékoztatni,

- tevékenyen részt venni az egyén a család és közösség lelki egészségének védelmében és fejlesztésében,

- tevékenységével elősegítem az egyén, a csoport, közösség környezetvédelmi szemléletének és magatartásának kialakítását és fejlesztését,

- érzékelni a környezeti ártalmakat és az ártalmak kivédésének reális lehetőségeit.

3. Elősegíti szabadidős, önsegítő csoportok és támogató hálózatok szerveződését és részt vesz azok munkájában

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- felismerni a helyi társadalom sajátos érdekű és igényű csoportjainak létét, elkülönülését,

- felismerni a helyi közösség szerkezetét, a különböző csoportok kapcsolattartási lehetőségeit,

- felismerni a társadalmi önszerveződési és önsegítő igényeket, kezdeményezéseket,

- felismerni a csoportalakítás lehetőségeit, közreműködni a különböző célú csoportok szervezésében,

- kiválasztani a foglalkoztatás, a szórakoztatás, az ismeretterjesztés, a testedzés adott körülmények között alkalmazható módszereit, szabadidős, kulturális és fejlesztő programokat szervezni szakemberek, illetve művészek bevonásával,

- szakemberek irányításával és útmutatása szerint rehabilitációs és rekreációs foglalkozásokat szervezni, vezetni,

- segíteni a helyi társadalmi nyilvánosság fórumainak létrejöttét, működését,

- alkalmazni a közösségi mentálhigiéné módszereit, átlátni területeit és felismerni a beavatkozás kompetencia határait.

4. Segítséget nyújt kliense mentális egészsége megőrzéséhez

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- felismerni a krízishelyzeteket, a krízist provokáló fejlődési szakaszokat és élethelyzeteket,

- meghallani és megfelelően értelmezni a "cry for help" (segélykiáltás) kommunikációt, a krízisállapot szakaszait,

- megtalálni a válság folyamatában a mentálhigiénés segítségnyújtás lehetőségeit,

- segítő kapcsolatot kialakítani, működtetni és lezárni,

- észlelni a segítő kapcsolat során kialakuló kapcsolati akadályokat,

- alkalmazni a probléma és helyzetfeltárás módszereit (környezettanulmány, genogram, ecomap stb.), kommunikációs eszközeit,

- támogató rendszereket felkutatni, új támogató rendszereket szervezni,

- munkájával kapcsolatos problémáit, dilemmáit megfogalmazni,

- értelmezni az esetleírás, esetelemzés követelményeit, szabályait,

- az esetmegbeszélés és a szupervízió során szerzett tapasztalatait munkájában felhasználni,

- önállóan vagy team-ben elősegíteni a kliens lelki és szociális egyensúlyának megtartását, visszaállítását,

- értékelni a segítő folyamatot, az alkalmazott módszereket és saját szerepét.

5. A kliensek lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végez krónikus betegek, haldoklók, fogyatékosok, szenvedélybetegek, balesetet elszenvedettek körében

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- megérteni súlyos betegek, haldoklók lelkiállapotát és felismerni a gyászmunka fázisait,

- a krónikus betegek, haldoklók, gyászolók, veszteséget szenvedők énerősítő támogatására,

- felismerni a szenvedélybetegség kialakulásának okait, a betegség tüneteit, fázisait és átlátni a gyógyuláshoz vezető utakat,

- a szenvedés csökkentésére,

- felismerni és kezelni a megbélyegzettséget és a kisebbrendűségi érzést,

- az elszigetelődés jelenségének felismerésére és kezelésére,

- értelmezni a szociális környezet és a mentálhigiénés asszisztens szerepét a segítő folyamatban.

6. Közreműködik a kliensek és a különböző szakemberek közötti kapcsolat megteremtésében és fenntartásában

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- átlátni az egészségügyi, szociális, művelődési, jogvédelmi és államigazgatási intézmények rendszerét, a kapcsolatvétel szabályait,

- bevonni a terület állami, egyházi és civil szervezeteit a szemléletformáló, felvilágosító, preventív, mentálhigiénés programokba,

- a klienst szükség esetén a megfelelő szakellátáshoz irányítani,

- feltérképezni az érdekérvényesítés helyi rendszerét,

- felkutatni az információhoz jutás forrásait, lehetőségeit,

- kliense, illetve klienscsoportja érdekeit képviselni,

- elősegíteni a helyi döntések kialakításában a mentálhigiénés és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatását.

7. Munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat lát el

A mentálhigiénés asszisztens legyen képes:

- feladat- és hatáskörének megfelelően ügyintézői feladatokat ellátni,

- elvégezni az ügykezelés általános, valamint az adott intézmény speciális adminisztrációs szabályainak megfelelően az adminisztrációs tevékenységet,

- értelmezni az írásbeli dokumentumok készítésének formai követelményeit,

- segítő kapcsolatairól, segítő beszélgetéseiről jegyzőkönyvet készíteni,

- a csoportfolyamatokról, szakmai megbeszélésekről feljegyzést készíteni,

- munkatársaival együttműködve munkatervet készíteni, pályázatot írni,

- a munkájához szükséges technikai eszközök használatára.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A mentálhigiénés asszisztens munkája során:

- tartsa tiszteletben kliense autonómiáját, személyiségi jogait, értékrendjét, döntéseit,

- fogadja el és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő életstílussal, társadalmi háttérrel, tulajdonságokkal rendelkező klienseit,

- ismerje fel egy-egy szubkultúra jellemzőit, sajátos értékrendjét, etikai szabályait,

- megfelelő empátiával fogadja a hozzáfordulókat, vállalva a szakmai felelősséget,

- ismerje fel és megfelelően kezelje előítéleteit, az esetleges szerep összeférhetetlenségeket,

- ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémáit és erről konzultáljon szupervizorával,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat,

- tartsa be szakmai illetékessége, kompetenciája határait.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A mentálhigiénés asszisztens munkája során:

- ismerje a kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,

- legyen képes nyílt és hiteles kommunikációra,

- ismerje a metakommunikációs jelzéseket és megfelelően kontrollálja sajátját,

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- tudja értelmezni kliensének sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleges kommunikációs problémáit,

- ismerje és megfelelő módon alkalmazza a konfliktuskezelés módjait, technikáit,

- tudja elfogadtatni saját szakmai álláspontját és vegye figyelembe mások szakmai érveit,

- legyen tisztában a szociális munkában használatos szakkifejezések jelentéstartalmával és helyesen alkalmazza azokat.

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret A mentálhigiénés asszisztens munkája során:

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a "munkaeszköze",

- ismerje a különböző személyiségtípusok legfontosabb jellemzőit,

- legyen képes empátiát érezni, empatikusán viselkedni a segítségre szoruló ember iránt,

- törekedjen pozitív gondolkodásra, megfelelő önkontrollra,

- tudja, milyen módszereket vehet igénybe személyiségének és önismeretének fejlesztéséhez,

- viselkedjen és döntsön felelősen, vállalja tevékenysége következményeit,

- tudja felmérni saját teherbírása határait és kérjen szakszerű segítséget (szupervíziót) esetleges kiégése tüneteit észlelve,

- alkalmazza az aktív és a passzív pihenés, a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- a központi programban meghatározott követelmények szerinti, legalább elégséges érdemjegy a következő elméleti tantárgyakból:

= társadalmi és szociális alapismeretek,

= lélektani alapismeretek,

= kommunikáció elmélet,

= egészséggondozás,

= rehabilitáció,

= mentálhigiéné;

- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott és a központi programban leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, minimum 15 oldalas záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- társadalmi és szociális alapismeretek,

- lélektani alapismeretek,

- mentálhigiéné, egészséggondozás, rehabilitáció.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgyból/tantárgycsoportból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

b) A gyakorlati vizsga részei

- Előzetes vizsgafeladat:

A vizsgázó a szakmai előképzettségének megfelelő munkaterületen végzett mentálhigiénés tevékenységének tapasztalatait összegző záródolgozatot készít.

- Bizottság előtt végzett feladat: A záródolgozat védése.

A záródolgozat védésének időtartama: maximum 30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek ismerete és ezeknek a mentálhigiénés asszisztens munkájával való kapcsolata:

- társadalmi és szociális alapismeretek:

= a társadalmi mobilitás és a területi problémák mentálhigiénés hatása,

= az egyén társadalmi meghatározottsága,

= a család mint a szocializáció és az egyenlőtlenségek újratermelésének színtere,

= sajátos élethelyzetű csoportok problémái,

= egyes társadalmi rétegek tipikus problémái,

= érdek, érdekérvényesítés,

= a szegénység és a deviancia a mai magyar társadalomban,

= a szociális munka formái és azok jellemzői,

= a humánökológia legfontosabb összefüggései,

= a probléma és a helyzetfeltárás módszerei;

- lélektani alapismeretek:

= fejlődés- és személyiség-lélektan legfontosabb fogalmai, összefüggéseinek ismerete és ezek kapcsolata a mentálhigiénés tevékenységgel,

= szociálpszichológia, csoportlélektan legfontosabb fogalmainak ismerete a legjellemzőbb jelenségek felismerése és ezek hatása a mentálhigiénés tevékenységre: előítélet, elszigetelődés, magány, bűnbakképzés stb.,

= pszichopatológia legfontosabb fogalmainak ismerete, a testi és lelki folyamatok összefüggései,

= a viselkedési zavarok, szenvedélybetegségek, függőségek, mentális betegségek jellemzői,

= a segítő kapcsolat,

= a betegségek, a veszteségek, halál elfogadásának, a gyász feldolgozásának pszichés összefüggései,

= a segítő kapcsolat hibái és a segítő szindróma;

- mentálhigiéné, egészséggondozás, rehabilitáció:

= főbb mentálhigiénés fogalmak,

= egyéni és közösségi mentálhigiéné színterei,

= a krízis fogalma, okai, fajtái, fázisai,

= a társadalmi szolgáltató rendszerek mentálhigiénés vonatkozásai,

= pszichohigiénés prevenció,

= egészségmegőrzés a családban és a családon kívüli közösségekben,

= a rehabilitáció folyamata, színterei.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[15]

b) A gyakorlati vizsga tartalma

- Előzetes vizsgafeladat:

A vizsgázó a szakmai előképzettségének megfelelő munkaterületen végzett mentálhigiénés tevékenységének tapasztalatait összegző záródolgozatot készít, melyben elsősorban az alábbiakra kell kitérni:

= a mentálhigiénés munka létrejöttének körülményei,

= a mentálhigiénés munka célja, módszerei,

= az erőforrások feltárásának folyamata, a probléma meghatározása,

= az intervenciós módszerek és lehetőségek,

= más szakemberekkel való együttműködés formái és tartalma,

= az elért eredmények és kudarcok elemzése,

= a saját szerep értelmezése,

= tevékenységének etikai vetülete, dilemmái,

= a tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs munka.

- Bizottság előtt végzett feladat:

A záródolgozat védése.

A vizsgázó záródolgozatát a szakmai vizsgabizottság előtt szóban megvédi. A védés alapjául szolgáló kérdéseket - amelyeknek szorosan kapcsolódni kell a záródolgozat témájához, tartalmához - a dolgozat bírálói állítják össze és a szakmai vizsga előtt legalább 10 nappal a vizsgázó rendelkezésére bocsátják.

A vizsgázó a kérdések megválaszolásával bizonyítja, hogy elméleti és gyakorlati felkészültsége alkalmassá teszi őt a szociális asszisztensi feladatok végzésére.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szóbeli vizsga három kérdéskörére adott válaszokat külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsga részjegyei alapján, az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

- A záródolgozatot a szakszerűség alapján a gyakorlat irányítását végző tanár l-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

- A védést - kiegészítést - 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsgarészek osztályzatainak kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

c) Szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelöli, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vagy a gyakorlati vizsga bármelyik részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltételek:

- érettségi bizonyítvány,

- szociális, egészségügyi, pedagógiai vagy közművelődési szakképzettséget igazoló bizonyítvány,

- a szakképzettségnek megfelelő munkakörben eltöltött 3 éves gyakorlatról szóló igazolás.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása

A képzési idő legalább tíz hónap.

Igazolni kell:

- a központi programban leírt szerkezetű 330 elméleti órán való részvételt,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvételt,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 110 óra gyakorlat teljesítését.

3. A szakmai vizsga szervezési sajátossága

A szakmai vizsga sajátosságaira való tekintettel a szóbeli vizsga és a gyakorlati vizsga utolsó része (a záródolgozat megvédése) egy napra szervezendő.

4. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

8. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

A szociális gondozó és szervező szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8933 03

2. A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és szervező

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A szociális gondozó és szervező emelt szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberként a gondozási, ápolási alapfeladatokat irányítja és végzi a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén.

Gondozási részegység vezetőjeként megtervezi, megszervezi és működteti a segítő folyamatot az intézményi és a területi gondozásban. Irányítja a testi, lelki és szociális gondozással kapcsolatos feladatok végrehajtását. Részt vesz az ellátást igénylők életkorához, élethelyzetéhez, egészségi állapotához és képességeihez igazodó gondozásban. A nappali intézmények, gondozási központok, illetve a bentlakásos intézmények részegységének vezetőjeként hatékonyan szervezi meg a gondozási folyamatban részt vevők munkáját. Mozgósítja az intézményi erőforrásokat, részt vesz a forrásbővítő tevékenységekben, akciókban.

Munkájának szerves része a prevenció, az önálló életvezetés támogatása. Kliense megbízása alapján és felhatalmazása mértékéig érdekképviseleti feladatokat is ellát. Szükség esetén az alapápolási és gondozási feladatokat önállóan is végzi. Irányítja, illetve elvégzi a dokumentációs és adminisztrációs munkát.

A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai

1. Felméri a gondozásra szorulók körét, igényeit, megszervezi ellátásukat.

2. Tájékoztatási nyújt a lehetséges szociális ellátásokról és közreműködik ezek igénybevételében.

3. Irányítja a vezetése alá tartozó szervezeti egységet és közreműködik a működéshez szükséges feltételek megteremtésében.

4. Közvetlen gondozási feladatokat lát el és irányítja beosztottjainak ilyen irányú tevékenységét.

5. Az orvos utasításainak megfelelően alapápolási feladatokat lát el és irányítja beosztottjainak ilyen irányú tevékenységét.

6. Szervezi az egyéni és csoportos foglalkoztatásokat, az ellátásban részesülők rehabilitációját.

7. Más segítő szakemberekkel együttműködve segítséget nyújt a pszichés problémák megoldásában.

8. A munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat ellátja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Felméri a gondozásra szorulók körét, igényeit és megszervezi ellátásukat

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- átlátni a mai magyar és a helyi társadalom szerkezetét,

- megérteni a társadalmi egyenlőtlenségek keletkezésének és újratermelődésének okait és folyamatát,

- felismerni a társadalmi anómiát és a társadalmi dezintegráció jeleit,

- felismerni a természeti és a mesterséges környezet károsító hatását, törekedni annak kivédésére,

- átlátni az emberi szükségletek rendszerét,

- felismerni a szükségletkielégítés hiányosságait, számba venni a feladatokat,

- felismerni a különböző élethelyzeteket, az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit, a szociális biztonság, az elemi életfeltételek hiányát,

- felismerni az adott település, térség kulturális hagyományait, szokásait, a helyi társadalom ártó-védő hatásait, a prevenció szükségességét,

- együttműködni az illetékes önkormányzat munkatársaival és a településen dolgozó szakemberekkel,

- felismerni és támogatni a helyi társadalom önszerveződési formáit,

- támogatást nyújtani ha az egyén, a család alkalmazkodási stratégiája nem megfelelő,

- észlelni, ha az ellátásban részesülő számára az eddigi ellátási forma már nem elegendő,

- az ellátásban részesülő megbízása alapján új ellátási formákat megszerezni, érdekeit képviselni,

- információkat szerezni az új szociális intézmény létrehozásának személyi, tárgyi és jogi feltételeiről, a működtetéshez szükséges anyagi támogatások rendszeréről,

- közreműködni új ellátási forma vagy intézmény létrehozásában,

- alkalmazni mindazon módszereket, melyekkel szociális problémákat, a segítséget igénylők körét fel lehet tárni.

2. Tájékoztatást nyújt a lehetséges szociális ellátásokról és közreműködik ezek igénybevételében A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- felvilágosítást adni az egyes szociális és jóléti ellátások formáiról, intézményrendszeréről, funkcióiról és igénybevételének módjáról,

- alkalmazni a szociális területre vonatkozó alapvető jogszabályokat,

- alkalmazni az államigazgatási eljárás, a szociális juttatásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás szabályait,

- átlátni a szociális juttatások pénzbeli, természetbeni és intézményi szolgáltatásainak rendszerét,

- információkat szerezni a szociális ellátásokról és bemutatni az egyes ellátási formák előnyeit, hátrányait,

- az önálló döntés lehetőségének megtartása mellett segíteni az ellátásban részesülőt a számára legmegfelelőbb ellátási forma kiválasztásában, igénybevételében,

- az ellátásban részesülő által kiválasztott ellátások igénybevételében együttműködni az önkormányzatokkal és jóléti intézményekkel,

- előgondozási feladatokat ellátni és felkészíteni az ellátásban részesülőt a területi, intézményi szociális ellátás igénybevételére,

- az ellátásban részesülő megbízása alapján érdekeket képviselni.

3. Irányítja a vezetése alá tartozó szervezeti egységet és közreműködik a működéshez szükséges feltételek megteremtésében

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- alkalmazni a vezetés, irányítás megfelelő módszereit,

- megtervezni, megszervezni saját és az irányítása alá tartozók munkáját,

- ütemezni a szervezési munka szakaszait, a szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat,

- a szükséges munkacsoport kialakítására, a munkafolyamatok megtervezésére,

- a tervezett munka lebonyolítására, ellenőrzésére, minőségének fejlesztésére,

- feltárni a munkamegosztásban, illetve a munkaszervezésben rejlő esetleges hiányosságokat,

- alkalmazni a szociális és egészségügyi ellátó hálózatban megjelenő új gondozási módokat,

- értékelni mások munkáját, a munkacsoport tevékenységét,

- betartani a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló előírásokat,

- közreműködni az ellátások működtetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,

- munkája során alkalmazni a minőségbiztosítás különböző típusait.

4. Közvetlen gondozási feladatokat lát el és irányítja beosztottjainak ilyen irányú tevékenységét A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- megtervezni, megszervezni a gondozási folyamat szakaszait, lépéseit, formáit, a gondozási munkában részt vevő munkatársak munkáját,

- tekintetbe venni a gyermek, az idős és a fogyatékos ember fizikai, biológiai adottságait, alkalmazni a kliens számára megfelelő, sajátos gondozási módszereket, a feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

- felismerni a kliens igénybe vehető belső, külső és kapcsolati erőforrásait,

- fenntartani az ellátásban részesülő önállóságát, aktivitását,

- támogatni kliensét az életkori sajátosságok és az új élethelyzetek elfogadásában,

- alkalmazni a problémafeltárás érdekében a segítő beszélgetés elemeit,

- személyre szóló gondozási tervet készíteni, készítését irányítani, végrehajtását elősegíteni,

- az ellátásban részesülő képességeihez és környezetéhez adaptált módon segítséget nyújtani a háztartásgazdálkodásban, a háztartási munka megszervezésében,

- háztartásgazdálkodással kapcsolatos praktikus tanácsokat adni,

- közreműködni az ellátásban részesülő életterének kialakításában, a mindennapi életmenet, a komfortérzés biztosításában,

- a pihenést szolgáló eszközöket használni az ellátásban részesülő pihenésének biztosítására, szakszerű ágyazásra, ágyneműcserére,

- az ellátásban részesülő fürdetésére, a legkorszerűbb segédeszközök alkalmazásával a higiénés szükségletek kielégítésére,

- alkalmazni az ellátásban részesülő szakszerű öltöztetésének módját,

- meghatalmazás alapján az ellátásban részesülők érdekeit megfelelően képviselni, helyette hivatalos ügyekben eljárni,

- részt venni az előgondozásban, annak szervezésében, a felvételnek, a szolgáltatás igénybevételének előkészítésében,

- a környezetváltozás okozta pszichés terhek (az izoláció, a szorongás), beilleszkedési problémák csökkentésére,

- bevonni a gondozás folyamatába az ellátásban részesülő személyi környezetét,

- az ellátásban részesülő állapotának megfelelő egészséges étrendet összeállítani,

- felismerni a leggyakoribb ételallergiák tüneteit,

- a korszerű táplálkozás alapelveit alkalmazni,

- szakmai illetékességének határain belül elsősegélyt nyújtani az alábbi esetekben: eszméletvesztéses állapot, légzési zavarok, belgyógyászati kórképek, sebészeti balesetek,

- a veszélyhelyzet szakszerű jelzésére (mentő, orvos hívás),

- a súlyos, gyógyíthatatlan betegek, haldoklók kísérésére, támogatására, a velük való együttérzésre,

- a haldoklás fázisainak felismerésére,

- szakszerűen intézkedni halál esetén,

- megérteni a gyász feldolgozásának pszichológiai folyamatát, támogatni a családot a haldokló kísérésében, és segítséget nyújtani a gyászmunkában,

- megtanítani az ellátásban részesülőt a legfontosabb tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokra, a gyógyszerek és háztartási vegyszerek tárolására a balesetek megelőzése érdekében,

- időben és szakszerűen felkészülni a segítő kapcsolat lezárására,

- értékelni az elvégzett gondozási folyamatot,

- szakszerű esetelemzésre, az esetmegbeszéléseken való kompetens részvételre,

- a gondozási munkában megfelelő szakemberek segítségét kérni.

5. Az orvos utasításainak megfelelően alapápolási feladatokat lát el és irányítja a beosztottjainak ilyen irányú tevékenységét

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- átlátni az emberi élet fejlődési szakaszait, az életszakaszok testi, lelki jellemzőit, a szükségletek változásait,

- az egészség-betegség fogalmának holisztikus értelmezésére,

- az ellátásban részesülő szükségleteit figyelembe véve tevékenykedni,

- az észlelt tünetek szakszerű jelzésére, különös tekintettel a krónikus, illetve szenvedélybetegségekre,

- helyesen értelmezni az ellátásban részesülő panaszait, a leggyakoribb krónikus megbetegedések jellemző tüneteit,

- alkalmazni az életműködések normálértékeiről szerzett információit, ezek vizsgálatának egyszerű vizsgálati módszereit, az adatok rögzítésének technikáit,

- betegség esetén megfelelő segítséget kérni vagy az ellátásban részesülőt szakemberhez irányítani,

- közreműködni a fertőzés és a járvány kialakulásának megelőzésében,

- részt venni a kialakult járvány lokalizálásában, a beteg ellátásában,

- alkalmazni a különböző fertőtlenítőszereket és fertőtlenítő eljárásokat,

- együttműködni az egészségügyi ellátás szakembereivel,

- alkalmazni az anatómiai élettani alapokra épülő klinikai alapismereteit és tudja végrehajtani az ezekhez kapcsolódó alapápolási feladatokat,

- munkájában számolni az életkorral, az öregedéssel járó leggyakoribb megbetegedésekkel és az ezekhez kapcsolódó sajátos ápolási igényekkel,

- a fogyatékosokkal kapcsolatos szükségletek szerinti alapápolás ellátására,

- alkalmazni az ellátásban részesülő állapotának megfelelő fekvési és fektetési módokat, kényelmi eszközöket,

- megelőzni, felismerni és alapszinten ellátni a felfekvést,

- alkalmazni az ellátásban részesülő hely- és helyzetváltoztatásának segítési módozatait, kezelni a helyzetváltoztatásához szükséges eszközöket,

- az ellátásban részesülőt egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelően mozgatni,

- a sterilitás megtartásával előkészülni injekciózáshoz,

- anatómiai, klinikai és gyógyszertani alapismereteinek alapján az orvos utasításának megfelelően intramusculáris és subcutan injekciózásra,

- felismerni és időben jelezni a szakember felé az injekciózás esetleges szövődményeit,

- alkalmazni a vizelőedényt, az ágytálat, testváladékot vizsgálatra levenni és tárolni,

- nedves belélegeztetés (inhaláció) elvégzésére,

- a gyógyszerformák elkülönítésére, a gyógyszerek orális adagolására és beadására az orvosi előírások szigorú betartásával,

- kiválasztani a "házi patikában" tartható gyógyszereket,

- az ellátásban részesülő korának és egészségi állapotának megfelelő étkezés és folyadékszükséglet biztosítására és segíteni az ellátásban részesülőt a táplálkozásban,

- a környezetet bekapcsolni az alapápolási és gondozási folyamatba.

6. Szervezi az egyéni és csoportos foglalkoztatásokat, az ellátásban részesülők rehabilitációját.

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- megtervezni, megszervezni a fizikai és szellemi képességek megtartásának, fejlesztésének formáit,

- biztosítani a programok anyagi, tárgyi, személyi feltételeit,

- figyelembe venni az ellátásban részesülő testi és lelki terhelésének határait,

- a foglalkoztatás segítségével az ellátásban részesülő fizikai és szellemi képességeinek fenntartására, fejlesztésére,

- tanácsot adni és elősegíteni az egészséges életmód, a lelki egészség kialakítását, a kiegyensúlyozott, harmonikus élet fenntartását,

- felismerni a szabadidő célszerű eltöltésének hatását az ember biológiai-pszichés állapotára,

- az ellátásban részesülők igényeit figyelembe vevő szabadidős foglalkozások, ünnepi programok szervezésére,

- az ellátásban részesülő igényeihez és meglévő (fejleszthető) képességeihez igazodva megtanítani az ellátásban részesülőt új munka és szabadidős tevékenységekre,

- megérteni a habilitáció és rehabilitáció fogalmát, jelentőségét,

- alkalmazni az alapvető rehabilitációs, mozgást elősegítő gyógyászati segédeszközöket, azok használatát,

- alkalmazni a gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez szükséges társadalombiztosítási támogatásokat leíró jogszabályokat,

- felíratni, kiváltani és beszerezni a szakember által javasolt gyógyászati segédeszközöket,

- gyógytornász tanácsai szerint alkalmazni a gyógyászati segédeszközöket, eljárásokat,

- az ellátásban részesülőt és a családtagokat megtanítani az eszközök használatára,

- irányítani és értékelni a napi foglalkoztatási programokat.

7. Más segítő szakemberekkel együttműködve segítséget nyújt a pszichés problémák megoldásában A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- figyelembe venni és munkájában alkalmazni az egyedfejlődés és a személyiségfejlődés szakaszainak pszichés jellemzőit, felismerni a fejlődést akadályozó tényezőket, zavarokat,

- megérteni a nehezített élethelyzetek pszichológiai vonatkozásait,

- felismerni a legfontosabb szociálpszichológiai összefüggéseket, és hatásokat, társas viselkedést meghatározó tényezőket,

- megérteni munkatársai és az ellátásban részesülők csoportjában lejátszódó csoportjelenségeket és csoportfolyamatokat,

- felismerni saját csoporton belüli szerepét, feladatait,

- felismerni munkája során az előítéletes magatartást, megérteni az előítéletek kialakulásának okait,

- támogatni kliensét az életkori sajátosságok, új élethelyzetek elfogadásában,

- segítséget nyújtani a nyugdíjas korra (életútváltozásra) való felkészülésben és a kreatív időskor megvalósításában,

- észlelni az ellátásban részesülő esetleges állapotváltozását, állapotának romlását, a tüneteket jelezni a háziorvosnak vagy más szakembernek,

- felismerni az életkorból és az élethelyzetből származó szociális és pszichés kríziseket és szakszerű segítséget kérni ezek megoldásához,

- átlátni a krízisállapot, krízishelyzet jellemzőit, hatását a személyiségre,

- alkalmazni a krízis enyhítésének megfelelő módszereit,

- adekvát segítséget kérni a kóros lelkiállapotok enyhítésére.

8. A munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs és dokumentációs feladatokat ellátja

A szociális gondozó és szervező legyen képes:

- megszervezni és elvégezni az adott intézmény információs és dokumentációs feladatait,

- betartani a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat,

- környezettanulmány, gondozási terv készítésére, értékelésére,

- az ápolási és gondozási napló szakszerű vezetésére,

- gondozási tervből ráháruló feladatok végrehajtásának dokumentálására,

- használni az alapvető számítástechnikai eszközöket,

- megtalálni a számítógépes adatfeldolgozás kihasználásának lehetséges helyeit,

- a számítógépbe adatokat felvinni, rögzíteni, szükség esetén visszakeresni,

- számítógépes tudását önállóan fejleszteni, újabb programokat megismerni.

III. b) A szakképesítés általános szakmai követelményei

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A szociális gondozó és szervező munkája során:

- tartsa be a szociális munka, a segítő tevékenység etikai, valamint ápolás etikai, szabályait és érzékelje a munkája során felmerülő etikai dilemmákat,

- a segítő kapcsolat során tartsa tiszteletben az ellátásban részesülő döntéseit, értékrendjét,

- autonómiáját, személyiségi jogait,

- képes legyen empátiát érezni a segítségre szoruló ember iránt,

- törekedjen felismerni az ellátásban részesülő emberi értékeit,

- fogadja el és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő életstílussal, társadalmi háttérrel és tulajdonságokkal rendelkező klienseket,

- ismerje fel egy-egy szubkultúra jellemzőit, sajátos értékrendjét, etikai szabályait,

- ismerje fel, és megfelelően kezelje az ellátásban részesülővel szemben esetleg kialakult előítéleteit, szerep-összeférhetetlenségét, törekedjen ezek elkerülésére és kiküszöbölésére,

- ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémát, és erről tudjon konzultálni szupervizorral,

- a szakmai titoktartás szabályi szerint kezelje a birtokába jutott információkat,

- tartsa be szakmai illetékessége határait.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A szociális gondozó és szervező:

- tudja alkalmazni a kommunikáció elméletét, a társas érintkezés kultúráját,

- ismerje a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,

- tudja használni a problémafeltáráshoz szükséges kommunikációs eszközöket,

- legyen képes nyílt és hiteles kommunikációra, mind a munkatársaival, mind az ellátásban részesülővel való kapcsolatában, ismerje fel az ezt zavaró tényezőket,

- tudja értelmezni az ellátásban részesülő sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleg kommunikációs problémáit,

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- ismerje fel a metakommunikációs jelzéseket, tudja kontrolálni saját metakommunikációját,

- tudja értelmezni a konfliktus fogalmát, ismerje fel a konfliktusok keletkezésének okait,

- szakmai illetékességének határain belül alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módjait és technikáit (beszélgetés, megbeszélés, békítés, mediáció, stb.)

- a szakmai munkacsoporton belül konstruktívan tudjon kialakított álláspontja mellett kiállni, vegye figyelembe mások szakmai érveit, legyen képes kulturáltan vitatkozni.

3. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret A szociális gondozó és szervező:

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a "munkaeszköze",

- tudja milyen módszereket, vehet igénybe személyiségének és önismeretének fejlesztéséhez,

- mind gondozóként, mint vezetőként tudjon felelősen viselkedni, dönteni és tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,

- képes legyen a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- viselkedését megfelelően kontrollálni,

- ismerje a kiégés figyelmeztető jeleit,

- tudja felmérni saját teherbírása határait, ismerje a kiégés elleni védekezés és a reális önismeret kialakításának néhány technikáját és saját érdekében is tudja alkalmazni azokat,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit,

- legyen képes saját személyiségének védelme érdekében megfelelő szakmai segítséget igénybe venni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- legalább elégséges érdemjegy e következő tantárgyak követelményeinek teljesítéséről:

= kommunikáció elmélet,

= mentálhigiéné,

= társadalomismeret,

= pszichológia,

= jogi és közigazgatási ismeretek,

= gazdálkodástan,

= gondozástan,

= egészségtan,

= ápolástan,

= szociális munka elmélete,

= fogyatékosságtan/rehabilitáció,

= háztartástan,

= szociális menedzseri ismeretek;

- a szakmai vizsga időpontja előtt 30 nappal leadott és a Központi programban leírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő, minimum 15 oldalas záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- társadalomismeret,

- jogi és közigazgatási ismeretek,

- egészségtan,

- ápolástan,

- fogyatékosságtan/rehabilitáció.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- szociálpolitika, szociális munka elmélete,

- pszichológia, gondozástan,

- menedzseri ismeretek, gazdálkodástan.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgycsoportból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

- Előzetes vizsgafeladat:

Záródolgozat az intenzív gyakorlat komplex elemzéséről.

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (minimum 100 óra) végzett, közvetlen szociális munka.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

A központi programban meghatározott alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése kórházban vagy szociális intézményben.

A vizsga időtartama a feladat jellegétől és időigényességétől függően alakul.

A záródolgozat védése.

A védés időtartama maximum 15 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma A felsorolt tantárgyak alábbi témaköreinek alapfogalmai és elemi összefüggései:

- társadalomismeret

= a társadalom működésének alapvető összefüggései,

= a mai magyar társadalom átalakulásának tendenciái jelenlegi társadalmi problémák,

= társadalmi egyenlőtlenségek dimenziói,

= család fogalma, funkciói, életciklusai,

= családi szocializáció,

= gyermekek, idős, beteg fogyatékos emberek életét determináló társadalmi viszonyok,

= szervezetek működésének törvényszerűségei;

- jogi és közigazgatási ismeretek

= államigazgatási eljárás,

= a szociális ellátás jogi keretei,

= a szociális ellátás formái,

= az ellátásokhoz való hozzájutás feltételei;

- egészségtan

= az emberi test felépítése és életműködései,

= az emberi élet szakaszainak élettani jellemzői,

= az ember testi-lelki működésének, és környezetének kölcsönhatásai

= klinikai ismeretek,

= anatómiai ismeretek,

= gyógyszertani alapismeretek;

- ápolástan

= az ápolás fogalma, célja, feladatai,

= emberi szükségletek és a szükségletek szerinti

= fertőzés és fertőtlenítés,

= betegmegfigyelés,

= gyógyszerelés, fizikális gyógymódok,

- gyógyászati segédeszközök alkalmazása

= a haldokló beteg ellátása,

= dietetikai ismeretek;

- fogyatékosságtan/rehabilitáció

= fogyatékosság fogalma, típusai,

= rehabilitáció alapfogalmai, területei, eszközei,

= rehabilitációs jog, érdekvédelem,

= a rehabilitáció intézményrendszere.

Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek ismerete és ezeknek a szociális gondozó és ápoló munkájával való kapcsolata.

Szociálpolitika, szociális munka elmélete:

- szociálpolitika

= fogalma, céljai, értékei, alapelvei, színterei,

= szegénység, foglalkoztatáspolitika célcsoportjai,

= feszültséget csökkentő beavatkozások főbb irányai,

= szociálpolitika elméleti ismeretei a szociális gondozó és szervező szakma gyakorlatában,

= szociálpolitikai beavatkozások rendszere, azok hatásai,

= jövedelmek újraelosztásának intézményei, szociálpolitika intézményrendszere, színterei, eszközrendszere;

- szociális munka elmélete

= a szociális munka fogalma, szándéka, természete, értékei,

= humán ökológiai rendszer,

= változáskezelés, problémamegoldás a szociális munkában,

= esetkezelés,

= családgondozás,

= szociális csoportmunka,

= közösségi szociális munka,

= rétegenkénti szociális munka;

- pszichológia, gondozástan

= fejlődéslélektan, az életkorok pszichológiája,

= fogyatékosságot kísérő főbb pszichológiai ismeretek,

= krízisállapot pszichológiai vonatkozásai,

= szociálpszichológia,

= a segítés és ápolás pszichológiai vonatkozásai és

eszközei,

= a gondozás fogalma,

= csecsemő és gyermekgondozás,

= idősgondozás,

= fogyatékos és pszichiátriai betegek gondozása, = halmozottan hátrányos helyzetű, peremhelyzetű személyek szociális gondozása;

- menedzseri ismeretek, gazdálkodástan

= vezetés elmélete és gyakorlata,

= menedzsment,

= vezetői munkajog,

= humánstratégia,

= szociális szervezés,

= a szociális intézmények gazdálkodási feltételei,

= marketing,

= gazdasági tevékenység elemzése, tervezése,

= nonprofit szervezetek gazdálkodása.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze., Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[16]

c) Gyakorlati vizsga tartalma

A gyakorlati vizsga feladatainak szintje a fent leírt szakmai követelményekben jelenik meg.

- Előzetes vizsgafeladat:

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (legalább 100 óra) végzett tevékenység.

A vizsgázó az adott terepintézmény profiljához és munkarendjéhez igazodva vesz részt a gondozási tevékenységben. Ezt az időszakot a hallgató egy intézményben tölti le és a központi program szerint meghatározott harmadik szintű gyakorlati feladatokat végzi.

Záródolgozat az intenzív gyakorlat komplex elemzéséről

A záródolgozatot a központi programban szerepelő szempontok figyelembevételével kell elkészíteni. A záródolgozatában a vizsgázó bebizonyítja, hogy tudja alkalmazni az elméleti oktatásban, a gyakorlati munkája során szerzett ismereteket, jártasságával átlát egy komplex problémát, képes más szakemberekkel együttműködni a probléma megoldásában.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

A központi programban meghatározott alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése kórházban vagy szociális intézményben.

Az intézmény és az ellátásban részesülők napirendjéhez igazított gondozási, alapápolási és elsősegély-nyújtási tevékenységek elvégzése a képzőhely által összeállított tételek alapján történik. A feladatot a tereptanár és a vizsgabizottság egy tagjának jelenlétében végzi el a hallgató.

A gyakorlati vizsga ezen része nem szervezhető a szóbeli vizsgával azonos napon. A vizsgát csak olyan kliensek körül szervezhetik meg, akik előzetesen hozzájárultak ehhez.

A záródolgozat védése

A védés során a hallgató választ ad a tereptanár (vagy a konzulens tanár) és a terepkoordinátor által a vizsga előtt legalább tíz nappal kiadott kérdéseire. A feladatok a dolgozatra irányuló olyan kérdések legyenek, amelyek alkalmasak arra, hogy azok megválaszolásukkal a hallgató bizonyítani tudja, hogy elméleti és gyakorlati felkészültsége alkalmassá teszi őt a szociális gondozó és szervezői feladatok végzésére.

A záródolgozat védése, bár a gyakorlati vizsga része, de sajátos jellege miatt a szóbeli vizsgával egy napra szervezendő.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következő szerint kell értékelni.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése a központilag kiadott javítókulcs és útmutató alapján történik.

A szóbeli vizsga három kérdésére adott választ 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsga eredményei és a szóbeli vizsga részjegyei alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- Előzetes vizsgafeladat:

Személyes gondoskodást nyújtó intézményben a gyakorlati idő utolsó három hetében (legalább 100 óra) végzett tevékenység.

A tereptanár a feladatok elvégzésének szakszerűségét 1-5-ig terjedő érdemjeggyel és szöveges összefoglalásban is értékeli.

Záródolgozat az intenzív gyakorlat komplex elemzéséről.

A záródolgozatot annak szakszerűsége alapján a terepkoordinátor 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

- Bizottság előtti vizsgafeladat:

A központi programban leírt alapvető gondozási, ápolási, elsősegélynyújtási tevékenység elvégzése kórházban vagy szociális intézményben.

A tereptanár és a vizsgabizottság egy tagja a feladat elvégzésének szakszerűségét külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

- A védést - kiegészítést - 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai gyakorlati vizsga eredményét úgy kell meghatározni, hogy a gyakorlati vizsgarészek öt érdemjegyének kerekített átlagát egyetlen osztályzatnak kell tekinteni.

c) Szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményét teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen vagy a szóbeli és a gyakorlati vizsga bármelyik tárgyából, részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül - megismételhető.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből; tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók:

1. Beiskolázási feltétel:

- érettségi bizonyítvány.

2. Képzési idő teljesítésének igazolása Iskolarendszerű nappali képzések esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 1200 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 880 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

Az iskolarendszerű esti és levelező képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli képzések esetén:

a) a személyes gondoskodás területén dolgozók munka melletti képzése esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 700 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 400 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása;

b) a munkanélküliek és nem a személyes gondoskodás területén dolgozók képzései esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 850 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen valórészvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 650 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. HÍD programok

Az érettségizett szociális gondozó és ápoló szakképzettséggel rendelkezők számára a Szociális és Családügyi Minisztérium által 2134/1999-3020. szám alatt engedélyezett Híd program alapján szociális gondozó és szervező képzés szervezhető és a vizsga letétele után szociális gondozó és szervező szakképesítés szerezhető.

Az érettségizett ápolói szakképzettséggel rendelkezők számára a Szociális és Családügyi Minisztérium által jóváhagyott Híd program kidolgozása után gondozó szervező szakképzés szervezhető és szociális gondozó és szervező szakmai szakképesítés szerezhető.

4. Egyebek

a) A Népjóléti Képzési Központ által szervezett "vezetési, szervezési ismereteket nyújtó" képzésben végzettek a munkakör betöltéséhez előírt képesítés, valamint a fizetési osztályba sorolás és illetmény megállapítása tekintetében egyenértékű az e rendeletben meghatározott szociális gondozó és szervező szakképesítéssel.

b) A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

9. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 33 8933 02

2. A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítés legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szociális gondozó és ápoló az a középfokú szakképzettségű szociális szakember, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. Tevékenységét az ellátást igénybe vevő saját környezetében vagy intézményi keretek között végzi. Feladatait munkacsoport tagjaként, emelt szintű szakképesítésű vagy felsőfokú végzettségű szakember irányítása mellett látja el.

Munkája során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális és lakókörnyezeti szükségleteinek kielégítéséhez, figyelembe véve a kliens életkorát, élethelyzetét, egészségi állapotát. Segítséget nyújt továbbá az ellátást igénybevevő fizikai és szellemi képességének fenntartásához, használatához és fejlesztéséhez. Az ellátást igénybe vevő állapotától függően elvégzi a szükséges háztartásvezetési tevékenységeket. A kliens megbízása alapján és felhatalmazása mértékéig érdekképviseleti feladatokat is ellát.

Elvégzi a tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs teendőket.

A gondozási folyamat során végzett jellemző tevékenységének főbb csoportjai:

1. Részt vesz a kielégítetlen szükségletek felismerésében, feltárásában és ezek megoldásához közvetlen segítséget nyújt.

2. Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő számára szükséges szociális ellátások és szolgáltatások igénylésében.

3. Részt vesz az ellátást igénybe vevő közvetlen testi, lelki és szociális gondozásában, szükség esetén háztartásvezetési és gazdálkodási feladatokat lát el.

4. Az orvos utasításainak megfelelő alapápolási feladatokat lát el.

5. Közreműködik az egyéni és csoportos foglalkoztatásban és a rehabilitációban.

6. Jelzi a pszichés problémákat, és más segítő szakemberekkel együttműködve segítséget nyújt azok megoldásában.

7. A munkájához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat lát el és vezeti a szakmai dokumentációt.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és követelmények

1. Részt vesz a kielégítetlen szükségletek felismerésében, feltárásában és ezek megoldásához közvetlen segítséget nyújt

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- felismerni a mai magyar társadalom szerkezetét és az egyes társadalmi rétegek tipikus problémáit,

- átlátni a helyi társadalom szerkezetét, jellemző problémáit, valamint a megoldásukra irányuló törekvéseket,

- átlátni az emberi szükségletek rendszerét, felismerni a szükséglet-kielégítés hiányosságait, számba venni a feladatokat,

- alkalmazni a szükséglet felmérési/adatgyűjtési technikákat (megfigyelés, dokumentumelemzés, kikérdezés),

- szociális ellátásokkal kapcsolatos adatok és tények gyűjtésére,

- a probléma megoldása érdekében feltárni az ellátást igénybe vevő erőforrásait,

- az ellátást igénybe vevő egészségi és szociális állapotának megfigyelésére,

- észre venni az ellátást igénybe vevő nem vagy nem megfelelően kielégített szükségleteit (pszichés, szomatikus, szociális, közösségi), és ezekről szakszerűen tájékoztatni az érintett szakembert,

- felismerni a különböző élethelyzeteket, az elemi létfeltételek hiányát, és szükség szerint intézkedni.

2. Segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő számára szükséges szociális ellátások és szolgáltatások igénylésében

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- tájékoztatást nyújtani az egészségügyi és a szociális ellátás formáiról, intézményrendszeréről, funkcióiról,

- alkalmazni a szociális területre vonatkozó alapvető jogszabályokat,

- átlátni a szociális juttatások pénzbeli, természetbeni és intézményi szolgáltatások rendszerét,

- értelmezni az államigazgatási eljárás, valamint a szociális juttatásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás eljárási szabályait,

- a szociális ellátásokról információkat szerezni az önálló döntés lehetőségének megtartása mellett, és az ellátást igénybe vevő felhatalmazása alapján közreműködni az ellátás igénylésében,

- az ellátást igénybe vevő megbízása alapján érdekeit képviselni, helyette hivatalos ügyekben eljárni,

- előgondozási feladatokat ellátni és felkészíteni, az ellátást igénybe vevőt a területi, intézményi szociális ellátás igénybevételére.

3. Részt vesz az ellátást igénybe vevő közvetlen testi, lelki és szociális gondozásában, szükség esetén háztartásvezetési és gazdálkodási feladatokat lát el

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- tekintetbe venni a gyermek, az idős és fogyatékos ember fizikai, biológiai adottságait, alkalmazni a számára megfelelő, sajátos gondozási módszereket, eszközöket,

- gondozási tervet készíteni és végrehajtani,

- az ellátást igénybe vevő meglévő tárgyi környezetének működtetésével a biztonságos, egészséges élettér kialakítására és a komfortérzés biztosítására,

- az ellátást igénybe vevő képességeihez és környezetéhez adaptált módon segítséget nyújtani a mindennapi életmenet biztosításában, a háztartási feladatok ellátásában,

- háztartásgazdálkodással kapcsolatos praktikus tanácsokat adni,

- szakszerű ágyazásra, ágyneműcserére, a pihenést szolgáló eszközöket használni az ellátást igénybe vevő pihenésének biztosítására,

- az ellátást igénybe vevő fürdetésére, a legkorszerűbb segédeszközök alkalmazásával a higiénés szükségletek kielégítésére,

- alkalmazni az ellátást igénybe vevő szakszerű öltöztetésének módját,

- az ellátást igénybe vevő állapotának megfelelő egészséges étrendet összeállítani,

- felismerni a leggyakoribb ételallergiák tüneteit,

- a közélelmezési alapfeladatokat ellátni, a korszerű táplálkozás alapelveit alkalmazni,

- támogatni kliensét az életkori sajátosságok és az új élethelyzetek elfogadásában,

- az ellátást igénybe vevő személyes környezetének bevonására a gondozás folyamatába,

- elsősegélyt nyújtani szakmai illetékességének határain belül az alábbi esetekben: eszméletvesztéses állapot, légzési zavarok, belgyógyászati kórképek, sebészeti balesetek,

- a veszélyhelyzet szakszerű jelzésére (mentő, orvos hívás),

- a súlyos gyógyíthatatlan betegek, haldoklók kísérésére, támogatására, a velük való együttérzésre,

- a haldoklás fázisainak felismerésére,

- megérteni a gyász feldolgozásának pszichológiai folyamatát,

- támogatni a családot a haldokló kísérésében, és segítséget nyújtani a gyászmunkában,

- tudjon szakszerűen intézkedni halál esetén,

- a gondozási munkában megfelelő szakemberek segítségét kérni.

4. Az orvos utasításainak megfelelő alapápolási feladatokat lát el

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- átlátni az emberi élet fejlődési szakaszait, az életszakaszok testi, lelki jellemzőit, a szükségletek változásait,

- az egészség-betegség fogalmának holisztikus értelmezésére,

- a tünetek, állapotváltozások megfigyelésére, észlelésére és szakszerű jelzésére,

- az életfunkciók mérésére és rögzítésére,

- betegség esetén megfelelő segítséget kérni vagy az ellátást igénybe vevőt szakemberhez irányítani,

- közreműködni a fertőzés és a járvány kialakulásának megelőzésében,

- részt venni a kialakult járvány lokalizálásában, a beteg ellátásában,

- alkalmazni a különböző fertőtlenítőszereket és fertőtlenítő eljárásokat,

- együttműködni az egészségügyi ellátás szakembereivel,

- alkalmazni az anatómiai élettani alapokra épülő klinikai, kisklinikumi alapismereteit és tudja végrehajtani az ezekhez kapcsolódó alapápolási feladatokat,

- alkalmazni a természetes gyógymódokat,

- munkájában számolni az életkorral, az öregedéssel járó leggyakoribb megbetegedésekkel és az ezekhez kapcsolódó sajátos ápolási igényekkel,

- a fogyatékosokkal kapcsolatos sajátos gondozási és ápolási alapfeladat ellátására,

- megelőzni, felismerni és alapszinten ellátni a felfekvést,

- alkalmazni az ellátást igénybe vevő állapotának megfelelő fekvési és fektetési módokat, kényelmi eszközöket,

- alkalmazni az ellátást igénybe vevő hely- és helyzetváltoztatásának segítési módozatait, kezelni a helyzetváltoztatásához szükséges eszközöket,

- az ellátást igénybe vevőt egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelően mozgatni,

- a sterilitás megtartásával előkészülni az injekciózáshoz,

- az orvos utasításának megfelelően intramusculáris és subcutan injekciózásra,

- felismerni és időben jelezni a szakember felé az injekciózás esetleges szövődményeit,

- alkalmazni a vizelőedényt, az ágytálat, testváladékot vizsgálatra levenni és tárolni,

- nedves belélegeztetés (inhaláció) elvégzésére,

- a gyógyszerformák elkülönítésére, a gyógyszerek orális adagolására és az orvosi előírások szigorú betartásával ezek beadására,

- kiválasztani a "házi patikában" tartható gyógyszereket,

- az ellátást igénybe vevő korának és egészségi állapotának megfelelő étkezés és folyadékszükséglet biztosítására és segíteni az ellátást igénybe vevőt a táplálkozásban.

5. Közreműködik az egyéni és csoportos foglalkoztatásban és rehabilitációjában

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- tanácsokkal segíteni az egészséges életmód, a kiegyensúlyozott, harmonikus élet; a testi, a lelki egészség kialakítását, fenntartását,

- a foglalkoztatás segítségével az ellátást igénybe vevő fizikai és szellemi képességeinek fenntartására, fejlesztésére,

- felismerni a szabadidő célszerű eltöltésének hatását az ember biológiai-pszichés állapotára,

- az ellátást igénybe vevők igényeit figyelembe vevő szabadidős foglalkozások, ünnepi programok szervezésére,

- az ellátást igénybe vevő igényeihez és meglévő (fejleszthető) képességeihez igazodva megtanítani őt új munka- és szabadidős tevékenységekre,

- biztosítani a programok anyagi, tárgyi, személyi feltételeit,

- megérteni a habilitáció és rehabilitáció fogalmát, jelentőségét,

- alkalmazni a gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez szükséges társadalombiztosítási támogatásokat leíró jogszabályokat,

- felíratni, kiváltani és beszerezni a szakember által javasolt gyógyászati segédeszközöket,

- gyógytornász tanácsai szerint alkalmazni a gyógyászati segédeszközöket, eljárásokat, az ellátást igénybe vevőt és a családtagokat megtanítani ezen eszközök használatára,

- együttműködni napi foglalkoztatási programok készítésében,

- figyelembe venni az ellátást igénybe vevő testi és lelki terhelésének határait.

6. Jelzi a pszichés problémákat és más segítő szakemberekkel együttműködve segítséget nyújt azok megoldásában

A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- figyelembe venni, és munkájában alkalmazni az egyedfejlődés, valamint a személyiségfejlődés szakaszainak pszichés jellemzőit, felismerni a fejlődést akadályozó tényezőket, zavarokat,

- megérteni a nehezített élethelyzetek pszichológiai vonatkozásait,

- támogatni kliensét az életkori sajátosságok, új élethelyzetek elfogadásában,

- segítséget nyújtani a nyugdíjas korra (életútváltozásra) való felkészülésben és a kreatív időskor megvalósításában,

- észlelni az ellátást igénybe vevő esetleges pszichés, állapotának változását, romlását, a tüneteket jelezni a háziorvosnak vagy más szakembernek,

- adekvát segítséget kérni a kóros lelki állapotok enyhítésére,

- az ellátást igénybe vevő elszigetelődésének megelőzésére, megszüntetésére,

- felismerni az életkorból és az élethelyzetből származó szociális és pszichés kríziseket és szakszerű segítséget kérni ezek megoldásához,

- szakmai illetékességének határain belül alkalmazni a konfliktuskezelés különböző módjait és technikáit (beszélgetés, megbeszélés, békítés stb.),

- átlátni a krízisállapot, krízishelyzet jellemzőit, hatását a személyiségre, alkalmazni a krízis enyhítésének megfelelő módszereit,

- megérteni és átlátni az ellátást igénybe vevő családi és intézményi kapcsolatait, az ebben rejlő erőforrásokat,

- kapcsolatot tartani az ellátást igénybe vevő hozzátartozóival, környezetével, civil szervezetekkel, szociális- és már társintézményekkel,

- átlátni a csoportmunka működésének törvényszerűségeit,

- együttműködni a szakmai munkacsoport tagjaival, értelmezni a munkacsoporton belüli szerepét, feladatait.

7. A munkájához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat lát el és vezeti a szakmai dokumentációt A szociális gondozó és ápoló legyen képes:

- betartani a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat,

- környezettanulmány, gondozási terv készítésére,

- az ápolási és gondozási napló szakszerű vezetésére,

- gondozási tervből ráháruló feladatok végrehajtásának dokumentálására,

- feljegyzéseit továbbítani a munkacsoport szakemberei felé.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak, valamint az ápolás etikájának megfelelő munkavégzés A szociális gondozó és ápoló munkája során:

- megfelelő empátiával fogadja a hozzáfordulókat, vállalva a szakmai felelősséget,

- törekedjen felismerni az ellátást igénybe vevő emberi értékeit,

- tartsa be a szociális munka, a segítő tevékenység, valamint az ápolás etikai szabályait és érzékelje a munkája során felmerülő etikai dilemmákat,

- a segítő kapcsolat során tartsa tiszteletben kliense döntéseit, értékrendjét, autonómiáját, személyiségi jogait,

- fogadja el és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő életstílussal, társadalmi háttérrel és tulajdonságokkal rendelkező klienseket,

- ismerje fel egy-egy szubkultúra jellemzőit, sajátos értékrendjét, etikai szabályait,

- ismerje fel és megfelelően kezelje a kliensével szemben esetleg kialakult előítéleteit, szerep-összeférhetetlenségét, törekedjen ezek elkerülésére és kiküszöbölésére,

- ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémákat és erről tudjon konzultálni szupervizorral,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat,

- tartsa be szakmai illetékessége határait.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció A szociális gondozó és ápoló munkája során:

- tudja alkalmazni a kommunikáció elméletét, a társas érintkezés kultúráját,

- ismerje fel a közvetlen emberi kommunikáció csatornáit, folyamatát és törvényszerűségeit,

- tudja használni a probléma feltáráshoz szükséges kommunikációs eszközöket,

- legyen képes nyílt és hiteles kommunikációra, ismerje fel az ezt zavaró tényezőket,

- tudja értelmezni kliensének sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleges kommunikációs problémáit,

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- ismerje fel a metakommunikációs jelzéseket, tudja kontrollálni saját metakommunikációját,

- tudja értelmezni a konfliktus fogalmát, ismerje fel a konfliktusok keletkezésének okait,

- a szakmai munkacsoporton belül konstruktívan tudjon kialakított álláspontja mellett kiállni, vegye figyelembe mások szakmai érveit, legyen képes kulturáltan vitatkozni,

- legyen tisztában a szakterületen használatos szakkifejezések jelentéstartalmával, és tudja azokat helyesen alkalmazni.

3. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret A szociális gondozó és ápoló munkája során:

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy a személyisége "munkaeszköz",

- tudja milyen módszereket vehet igénybe személyiségének és önismeretének fejlesztéséhez,

- tudjon felelősen viselkedni és dönteni, tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,

- legyen képes a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- tudja viselkedését megfelelően kontrollálni,

- ismerje fel a kiégés figyelmeztető jeleit, tudja felmérni saját teherbírása határait,

- ismerje a kiégés elleni védekezés és a reális önismeret kialakításának néhány technikáját és saját érdekében is tudja alkalmazni azokat,

- alkalmazza az aktív, a passzív pihenés és a rekreáció önmaga számára legmegfelelőbb formáit,

- legyen képes saját személyiségének védelme érdekében megfelelő szakmai segítséget kérni és igénybe venni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a beiskolázási feltételek meglétének igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- legalább elégséges érdemjegy a következő tantárgyak követelményeinek teljesítéséről:

= pszichológiai alapismeretek,

= kommunikáció elmélet,

= mentálhigiéné,

= szociálpolitikai alapismeretek,

= államigazgatási és jogi alapismeretek,

= szociális munka elmélete,

= gondozási ismeretek,

= egészségügyi alapismeretek,

= klinikai ismeretek tantárgyai,

= kisklinikumok,

= speciális ismeretek,

= ápolástan,

= rehabilitáció,

= elsősegélynyújtás.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- egészségügyi alapozó ismeretek,

- klinikai ismeretek,

- speciális ismeretek,

- ápolástan,

- gondozási ismeretek.

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc.

Az írásbeli dolgozatra javasolt érdemjegyet a szóbeli vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli dolgozatot a vizsgabizottság által meghatározott módon megtekintheti és észrevételt tehet.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- segítő kapcsolat,

- gondozási ismeretek, ápolástan,

- szociálpolitikai alapismeretek, a szociális munka elmélete.

A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgycsoportból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: tantárgyanként 15 perc.

c) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

- Előzetes vizsgafeladat:

Egy konkrét az ellátást igénybe vevő személyre vonatkozó gondozási-ápolási napló vezetése a hallgató által választott szociális intézményben vagy a területi szociális ellátásban.

A vizsgarész időtartama a gyakorlati idő utolsó két hete.

- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat:

A központi programban meghatározott alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése kórházban vagy szociális intézményben.

A vizsga időtartama a feladat jellegétől és időigényességétől függően alakul.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma

A felsorolt tantárgyak alábbi témaköreinek alapfogalmai és elemi összefüggései:

egészségügyi alapozó ismeretek:

- anatómia,

- kórtan,

- gyógyszertan; klinikai ismeretek:

- belgyógyászat, gerontológia,

- sebészet,

- ideg-elmegyógyászat,

- csecsemő- és gyermekgyógyászat; speciális ismeretek:

- fogyatékosságtan,

- szenvedélybetegségek,

- dietetika,

- közegészségügyi alapismeretek; ápolástan:

- az ápolás fogalma, célja, feladata,

- szükségletek szerinti ellátás,

- betegmegfigyelés,

- a haldokló beteg ellátása,

- gyógyszerelés,

- speciális ápolási feladatok,

- fertőtlenítés; gondozási ismeretek:

- a szociális gondozás célja, feladata, elemei,

- a gondozásra szorulók érdekvédelme,

- a békés, méltóságteljes halál körülményeinek biztosítása,

- a foglalkoztatás fogalma, formái,

- általános munkavédelmi szabályok és védőeszközök.

Az írásbeli vizsga a fenti tantárgyakból központilag összeállított nyitott és zárt kérdésekből álló feladatlap alapján történik.

b) A szóbeli vizsga tartalma

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek ismerete és ezeknek a szociális gondozó és ápoló munkájával való kapcsolata:

segítő kapcsolat:

- pszichológiai alapismeretek,

- mentálhigiéné,

- team munka alapjai;

- gondozási ismeretek, ápolástan:

- gondozási ismeretek,

- a szociális gondozás célja, feladata, elemei,

- a gondozásra szorulók érdekvédelme,

- a békés, méltóságteljes halál körülményeinek biztosítása,

- a foglalkoztatás fogalma, formái, szervezése,

- háztartás, háztartásgazdálkodás,

- általános munkavédelmi szabályok és védőeszközök;

- ápolástan,

- az ápolás fogalma, célja, feladata,

- szükségletek szerinti ellátás,

- betegmegfigyelés,

- a haldokló beteg ellátása,

- gyógyszerelés,

- speciális ápolási feladatok,

- fertőtlenítés;

szociálpolitikai alapismeretek, a szociális munka elmélete:

- szociálpolitikai alapismeretek,

- a szociálpolitika fogalma, célja, eszközrendszere,

- az alapvető szociálpolitikai értékek, alapelvek,

- társadalmi struktúra, társadalmi egyenlőtlenségek,

- a szegénység, hátrányos helyzet, depriváció,

- a mai magyar szociálpolitika főbb intézményei,

- a szociális ellátások típusai; szociális munka elmélete:

- bevezetés a szociális munka elméletébe,

- a szociális munka értékei, etikája, dilemmái,

- a szociális munka gyakorlatát támogató alapfogalmak,

- problémamegoldás és módszerek a szociális munka gyakorlatában,

- módszerek a szociális munkában,

- esetmunka,

- családsegítés,

- csoportos szociális munka,

- közösségi szociális munka,

- krízis intervenció,

- a szociális adminisztráció.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[17]

c) A gyakorlati vizsga tartalma

- Előzetes vizsgafeladat:

Egy konkrét, az ellátást igénybe vevő személyre vonatkozó gondozási-ápolási napló vezetése a hallgató által választott szociális intézményben vagy a területi szociális ellátásban.

A gondozási-ápolási napló nyomon követi és szakszerűen megjeleníti az ellátást igénybe vevő személy egészségi, mentális és szociális állapotának változását, a hallgató által végzett ápolási és gondozási feladatokat.

- Bizottság előtt végzett vizsgafeladat:

A központi programban meghatározott alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése.

Az intézmény és az ellátást igénybe vevők napirendjéhez és szükségleteihez igazított gondozási, alapápolási és elsősegély-nyújtási tevékenységek elvégzése a képzőhely által összeállított tételek alapján. A feladatot tereptanár és a vizsgabizottság egy tagjának jelenlétében végzi el a hallgató.

A vizsgát csak olyan kliensek körül szervezhetik meg, akik előzetesen hozzájárultak ehhez.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Azok a hallgatók, akik egészségügyi szakképzettséggel rendelkeznek, felmentést kaphatnak az írásbeli vizsga, illetve a gyakorlati vizsga 2. része alól.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga értékelése a központilag kiadott javítókulcs és útmutató alapján történik.

A szóbeli vizsga tantárgyait 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga részjegyei és az írásbeli vizsga érdemjegye alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Egy konkrét, az ellátást igénybe vevő személyre vonatkozó gondozási-ápolási napló vezetése a hallgató által választott szociális intézményben vagy a területi szociális ellátásban.

A központi programban meghatározott alapvető gondozási, ápolási, elsősegély-nyújtási tevékenység elvégzése.

A gyakorlati vizsga első részét a tereptanár, a második részét a tereptanár és a vizsgabizottság tagja külön-külön értékeli. Az így keletkezett három javasolt jegy kerekített átlagából képezi a vizsgabizottság a gyakorlati vizsga osztályzatát.

c) Szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen vagy a szóbeli és a gyakorlati vizsga bármelyik tantárgyából, részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótvizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

IV. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltételek

Iskolarendszerű képzés esetén:

- a 10. évfolyam elvégzése.

Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén:

- általános iskolai végzettség megléte.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása Iskolarendszerű nappali képzések esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 900 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 680 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

Az iskolarendszerű esti és levelező képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli képzések esetén:

a) a személyes gondoskodás területén dolgozók munka melletti képzése esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 600 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen valórészvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 400 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása;

b) a munkanélküliek és nem a személyes gondoskodás területén dolgozók képzései esetén:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 700 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 120 óra szakmai készségfejlesztési tréningen valórészvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 500 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

10. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez

A nevelőszülő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 31 8933 01

2. A szakképesítés megnevezése: Nevelőszülő

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A nevelőszülő olyan szakember, aki saját háztartásában teljes körű ellátást biztosít a vér szerinti, családjából kiemelt ideiglenes hatállyal beutalt, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett kiskorú gyermek, illetve az utógondozói ellátásban részesülő nagykorú fiatal számára. A nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődését egyéni gondozási terv alapján biztosítja.

Tevékenysége során a gyermek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt, és elősegíti a vér szerinti családdal való kapcsolattartást, a saját családba való mielőbbi visszakerülést és beilleszkedést, a vér szerinti családdal való kapcsolat teljes hiánya esetén az örökbeadást. A vér szerinti családon kívüli nevelésből származó esélyegyenlőtlenségek mérséklésére törekszik.

Munkáját szerződés vagy megbízás alapján végzi, igénybe véve a rendelkezésre álló szociális és gyermekvédelmi, valamint más segítő szolgáltatások támogatását.

A munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb csoportjai:

1. Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb családi környezetét is felkészíti a nevelőszülői feladatok ellátására.

2. A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan biztosítja a gondozás, nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret. Szükség esetén speciális ellátást nyújt.

3. Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására.

4. A gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, illetve a gyámhatóság rendelkezésének megfelelően elősegíti a folyamatos kapcsolattartást a vér szerinti családdal, segíti a gyermek visszailleszkedését, illetve örökbefogadó családba való beilleszkedését, ennek érdekében együttműködik a gyermek családgondozójával, illetve utógondozójával.

5. Együttműködik a nevelőszülői, illetve a gyámi gondozói tanácsadóval, valamint a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló más jóléti intézményekkel.

6. Ellát gyámsággal összefüggő feladatokat.

7. Vezeti az előírásoknak megfelelő dokumentumokat, információkat gyűjt, és eleget tesz beszámolási kötelezettségének.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények

1. Tudatosan felkészül, valamint szűkebb és tágabb környezetét is felkészíti a nevelőszülői feladatok ellátására A nevelőszülő legyen képes:

- felmérni saját maga és családja terhelhetőségét, tűrőképességét, a rájuk háruló többletterhet jelentő feladatokat, és ennek figyelembevételével tervezze a tevékenységét,

- a tárgyi környezetet alkalmassá és biztonságossá tenni a nevelt gyermek(ek) befogadására,

- ismereteket szerezni a társadalomról, az egyes társadalmi csoportok jellemzőiről, etnikai, vallási, kulturális sajátosságairól, értékeiről,

- átlátni az alapvető egyéni, családi, csoportbeli és közösségi kapcsolatok rendszerét, társadalmi meghatározottságát,

- ismereteket szerezni a család funkcióiról és felismerni a gyermek és a család életét, életmódját meghatározó tényezőket, rendszereket, struktúrákat és biztosítani a rekreációs lehetőségeket,

- felismerni a családi szerepeket, a modellnyújtás és a szocializáció, a kortárscsoportok és referencia-személyek jelentőségét,

- felismerni a játék és tanulás szerepét és jelentőségét a gyermek életében,

- átlátni az érzelmi élet és az értelmi fejlődés összefüggéseit, az éntudat, az önbecsülés és az identitás jelentőségét a személyiség egészséges fejlődésében,

- felismerni az átlagos és az átlagostól eltérő fejlődés jeleit, az érési periódusokat, az életkori szakaszokat és az azokhoz kapcsolódó szükségleteket, a deviancia megjelenési formáit, lehetséges okait,

- felismerni az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió előnyeit és ismerni a számára elérhető szakemberek körét.

2. A nevelt gyermek számára, annak meglévő képességeihez igazodóan biztosítja a gondozás, nevelés feltételeit, a fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret

A nevelőszülő legyen képes:

- biztosítani a nevelt gyermek részére saját háztartásában azt a személyi, fizikai és érzelmi biztonságot nyújtó, nyugodt családi otthont, amelyben lehetőség van a gyermek korának megfelelő tevékenységekre, a játékra, tanulásra, pihenésre,

- biztosítani az életkornak és évszakoknak megfelelő ruházatot és az egészséges fejlődéshez szükséges táplálékot,

- megteremteni a szükséges feltételeket az élettani szükségletek kielégítéséhez és a rendszeres életvitel megvalósításához,

- ellátni a gyermek életkorához, egészségi állapotához kapcsolódó gondozási feladatokat, kielégíteni speciális gondozási szükségleteket,

- a nála elhelyezett beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, szenvedélybeteg, illetve egyéb körülmények miatt sajátos ellátást igénylő gyermek számára - az adott probléma szakértőjével együttműködve és irányításával - kiegyensúlyozott nevelést biztosítani, a családjába történő visszakerülést elősegíteni,

- biztosítani az egészségügyi ellátáshoz és a speciális szükségletű gyermekek szakszerű ellátáshoz való hozzájutásának feltételeit,

- biztosítani a gyermek kötelező oktatásban való részvételét megalapozni és fejleszteni a gyermek tanulási, ön-művelési, művelődési szokásait és törekvéseit,

- felismerni és fejleszteni a gyermekben rejlő képességeket és tehetséget, valamint belátni az érzelmi élet zavaraiból, a fogyatékosságból, illetve a fejlődési lemaradásból származó hátrányokat,

- megismerni a nevelt gyermek múltjából és speciális helyzetéből fakadó szükségleteit és nevelési módszereit ehhez alakítani,

- meghitt érzelmi kapcsolat kialakítására törekedni anélkül, hogy sajátjának tekintené a gyermeket,

- a gyermek egészségi, tanulási, viselkedési problémáinak észlelése esetén kompetenciahatárainak betartása mellett, ezek megoldására törekedni, illetve a szakszerű ellátáshoz jutását biztosítani,

- felismerni a gyermek különleges képességét, érdeklődését és támogatni hobbyjában,

- felismerni a gyermek lelkiállapotának változását, annak lehetséges okait, pszichés igényeit és szükségleteit,

- szembenézni a nevelt gyermek számos kimondott és ki nem mondott gondjával, súlyos helyzetet okozó provokációival, agressziójával vagy levertségével, szomorúságával.

3. Elősegíti a nevelt gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására

A nevelőszülő legyen képes:

- megszerezni az alapvető gazdálkodási és háztartásvezetési ismereteket,

- bevonni a nála elhelyezett gyermeket a mindennapi tevékenységekbe, praktikus életvezetési ismereteket nyújtani számára,

- példát mutatni a saját családjában keletkező konfliktusok kezelésével és ezt a mintát a gyermekben is tudatosítani,

- segíteni a társas kapcsolatok kialakítását a kortársakkal és a gyermek életében szerepet játszó személyekkel,

- a társadalomban elfogadott viselkedési szabályokat, normákat közvetíteni a gyermek számára,

- modellszerepén keresztül felkészíteni az önálló életvitelre, a családon belüli és a családon kívüli munkavégzésre, munkamegosztásra és kialakítani az ehhez szükséges együttműködési szabályokat,

- megszervezni a gyermek és a család napirendjét, a különböző tevékenységek és a pihenés megfelelő egyensúlyának megteremtéséhez,

- megvalósítani és átadni a családi élet szervezéséhez szükséges készségeket.

4. A gyermek érdekeinek megfelelően kapcsolatot tart a vér szerinti szülővel, illetve a gyámhatóság rendelkezésének megfelelően elősegíti a folyamatos kapcsolattartást a vér szerinti családdal, segíti a gyermek visszailleszkedését, illetve örökbefogadó családba való beilleszkedését, ennek érdekében együttműködik a gyermek családgondozójával, illetve utógondozójával.

A nevelőszülő legyen képes:

- felismerni a vér szerinti család jelentőségét a gyermek életének alakulásában, és a gyámhatóság rendelkezésének megfelelően biztosítani a kapcsolattartás lehetőségét, illetve ha sor kerül a vér szerinti családba való visszahelyezésre, segíteni a gyermeket a visszailleszkedésben,

- eligazodni a vér szerinti családdal való kapcsolattartás jogi szabályaiban, lehetséges formáiban és feltételrendszerében,

- együttműködni a nevelőszülői hálózat működtetőjével a kapcsolattartás feltételeinek kialakításában,

- együttműködni a nevelőszülői hálózat, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával,

- felismerni a kapcsolattartás során a gyereket fenyegető veszélyhelyzeteket,

- észlelni a gyermek szokásostól eltérő viselkedését, melyek a kapcsolattartás problémáiból származhatnak, illetve jelezni a problémákat az illetékeseknek,

- tájékoztatni a nevelt gyermeket életkorának és személyiségállapotának megfelelően a vér szerinti családjával kapcsolatos információkról,

- segíteni helyzete, érzelmei megértésében, indulatai feldolgozásában, és annak elfogadásában, hogy egyidejűleg két családhoz tartozhat,

- segítséget nyújtani a gyermeknek, az elvesztett vagy soha létre nem jött kapcsolat meggyászolásában, amennyiben a ver szerinti családdal való kapcsolattartás nem lehetséges (vagy valamilyen különleges okból nem kívánatos),

- elfogadó kapcsolatot kialakítani, adekvátan kommunikálni a vér szerinti családdal és kezelni a felmerülő konfliktusokat.

5. Együttműködik a nevelőszülői, illetve a gyámi gondozói tanácsadóval, valamint a szakmai felügyeletet ellátó szervezetekkel és a gyermekkel kapcsolatban álló más jóléti intézményekkel

A nevelőszülő legyen képes:

- kapcsolatot tartani és együttműködni a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a nevelési tanácsadó és a pedagógiai

szolgálatok szakembereivel, szükség esetén más szociális és jóléti intézményekkel,

- együttműködni a nevelőszülői tanácsadóval és a gyámi gondozói tanácsadóval,

- segíteni a gyermek megfelelő pályaválasztását, biztosítsa a továbbtanulását, pályakezdését a gyermek képességeit és az adott lehetőségeket figyelembe véve,

- a pályaválasztási döntésekbe bevonni a nevelési, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó intézményeket, szakszolgálatokat,

- folyamatos kapcsolat fenntartására a szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek képviselőivel és szükség esetén igénybe venni szolgáltatásaikat.

6. Ellát gyámsággal összefüggő feladatokat

A nevelőszülő legyen képes:

- a gyámi feladatokat ellátni, a nevelt gyermek vagyonát kezelni az ezekkel kapcsolatos jogszabályi előírások és eljárásrend betartásával,

- képviselni, érvényesíteni a gyermek jogait és érdekeit a gyermeket érintő helyzetekben és igénybe venni minden indokolt esetben jogász segítségét,

- eligazodni az alanyi jogon járó, valamint az adható - szociális, egészségügyi, oktatási - juttatások és szolgáltatások körében, a nagykorúsággal és az önálló életvitellel kapcsolatos jogszabályokban,

- igényeim a különböző juttatásokat,

- előkészíteni a nála elhelyezett nagykorúvá váló fiatal számára az utógondozói ellátást,

- segítséget nyújtani az önálló életkezdéséhez.

7. Vezeti az előírásoknak megfelelő dokumentumokat, információkat gyűjt és eleget tesz beszámolási kötelezettségének

A nevelőszülő legyen képes:

- az előírásoknak megfelelően vezetni a dokumentumokat és teljesíteni beszámolási kötelezettségét,

- megőrizni és rendszerezett formában tartani a gyermek személyes iratait, a gyermek vagyonának kezelésével, egészségügyi ellátásával és iskolai pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat,

- nyomon követni és dokumentálni a nevelt gyermek élettörténetét, ennek érdekében ismerni az élettörténetkönyv elkészítésének, szerkesztésének valamelyik módszerét.

III. b) A szakképesítés általános szakmai követelményei

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés

A nevelőszülő munkája során:

- a szakma etikai szabályai szerint járjon el, érzékelje a gyermekelhelyezés és a segítő tevékenység alapdilemmáit,

- megfelelő empátiával fogadja a hozzáfordulókat, vállalva a szakmai felelősséget,

- érzékelje és tartsa tiszteletben a sajátjáétól eltérő kultúrák, szubkultúrák sajátosságait,

- tartsa tiszteletben nevelt gyermeke vallási, kulturális és etnikai hovatartozását és biztosítson számára ezeknek megfelelő nevelést,

- tartsa tiszteletben neveltje döntéseit, értékrendjét, életstílusát, autonómiáját, tulajdonságait, személyiségi jogait,

- a szakmai titoktartás szabályai szerint kezelje a birtokába jutott információkat,

- ismerje fel és kezelje megfelelően a nevelt gyermekkel és annak vér szerinti családjával kapcsolatos esetleges előítéleteit, szerep-összeférhetetlenségét, törekedjen ezek kiküszöbölésére,

- tartsa be szakmai illetékessége határait,

- ismerje fel a segítő kapcsolatban felmerülő problémáit és erről konzultáljon szupervizorral.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció

A nevelőszülő munkája során:

- ismerje saját kommunikációjának hatótényezőit, esetleges gyengeségeit,

- nevelt gyermekével, annak vér szerinti családjával az ő közlési sajátosságaikat figyelembe véve kommunikáljon,

- ismerje és megfelelően értelmezze a metakommunikációs és sajátos kommunikációs jelzéseket,

- tudja használni a probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközöket,

- hallgassa értő figyelemmel neveltjét,

- saját szakmai álláspontja tolmácsolásakor közérthető érvelésre törekedjen,

- vegye figyelembe mások szakmai érvelését, legyen képes kulturáltan megvitatni azt,

- legyen tisztában a saját szakterületén használatos szakkifejezések jelentés-tartalmával és azokat helyesen alkalmazza,

- rendelkezzen a különböző helyzetekhez illő, megfelelő kommunikációs repertoárral (beszélgetés, megbeszélés, meggyőzés, konfliktusmegoldás, békítés stb.).

3. A munkavégzéshez szükséges önismeret

A nevelőszülő munkája során:

- rendelkezzen reális énképpel és tudatosítsa, hogy személyisége a "munkaeszköze",

- ismerje fel a saját személyiségéből fakadó lehetőségeket, illetve korlátokat az adott segítő helyzetben, ezeket mérlegelje a feladatok vállalásakor és vegye figyelembe a , végrehajtás során,

- önelemzési módszerekkel rendszeresen végezzen önértékelést,

- empátiáját, együttműködési készségét, feszültségtűrését, konfliktuskezelési képességét folyamatosan fejlessze,

- viselkedjen és döntsön felelősen, vállalja tevékenységének következményeit,

- védje személyiségét, ismerje fel a kiégés figyelmeztető jeleit, vegye igénybe szakember (szupervizor) segítségét.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- a beiskolázási feltételek igazolása;

- a képzési idő teljesítésének igazolása;

- eredményes beszámolók az elméleti tantárgyblokkokból:

= ismeretek a gyermekről,

= ismeretek a családról,

= ismeretek a társadalomról;

- a szakmai vizsga időpontja előtt harminc nappal leadott, maximum 10 gépelt oldal terjedelmű záródolgozat.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) A szóbeli vizsga témakörei és időtartama:

- társadalmi és gyermekvédelmi alapismeretek,

- a nevelőszülői tevékenység és a gyermek szükségleteihez, fejlődéséhez kapcsolódó háttérismeretek.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely a felsorolt két témakörből egy-egy kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsga tételsorát a képző intézmény a Szociális és Családügyi Minisztérium által engedélyezett tételgyűjtemény figyelembevételével állítja össze. Az összeállított tételsort a vizsga előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára.[18]

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama: témakörönként 15 perc.

b) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

- Előzetes vizsgafeladat:

A szakmai gyakorlat során elkészített záródolgozat.

- Bizottság előtt végzett feladat:

A záródolgozat védése,

A záródolgozat védésének időtartama maximum 15 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A szóbeli vizsga tartalma

Az alábbi tantárgyblokkok legfontosabb fogalmainak és összefüggéseinek ismerete és ezek kapcsolata a nevelőszülő munkájával

- ismeretek a gyermekről,

- ismeretek a családról,

- ismeretek a társadalomról.

b) A gyakorlati vizsga tartalma

- Előzetes vizsgafeladat:

A záródolgozat élettörténetet vagy esetet vagy problémaismertetőt mutat be.

- Bizottság előtt végzett feladat:

A záródolgozat megvédése során a hallgató választ ad az esetmegbeszélő csoport vezetőjének 10 nappal a vizsga előtt leadott kérdéseire.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázót szakmai tudása, az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból a következők szerint kell értékelni:

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szóbeli vizsgarészek témaköreit külön-külön, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni, s ezek átlagából kell képezni a szakmai elméleti vizsga osztályzatát.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

- Előzetes vizsgafeladat:

A záródolgozatot az esetmegbeszélő csoport vezetője a szakszerűsége alapján 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeli.

- Bizottság előtt végzett feladat:

Védést 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A két részjegyből kell képezni a gyakorlati vizsga osztályzatát.

c) A szakmai vizsga értékelése

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vagy a gyakorlati vizsga bármelyik részéből elégtelen jegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. Beiskolázási feltételek:

- beoltott 25. életév,

- legalább alapfokú iskolai végzettség,

- a 60 órás nevelőszülői felkészítő tanfolyam eredményes elvégzése.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása:

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 120 elméleti órán való részvétel igazolása,

- a 100 óra szakmai készségfejlesztési tréningen való részvétel igazolása,

- a központi programban leírt szerkezetű, minimum 80 óra intézményi gyakorlat teljesítésének igazolása.

3. A szakmai vizsga szervezési sajátossága A szakmai vizsga sajátosságaira való tekintettel a szóbeli és a gyakorlati vizsga utolsó része, a záródolgozat megvédése, egy napra szervezendő.

4. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.

11. számú melléklet a 9/2001. (XII. 20.) SZCSM rendelethez[19]

Gerontológiai gondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8933 05

2. A szakképesítés megnevezése: gerontológiai gondozó

3. Az elméleti/gyakorlati képzési idő aránya: 70/30

4. A szakképzés időtartama/óraszáma: 1 év/600 óra

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gerontológiai gondozó olyan emelt szintű szakmai végzettségű szociális szakember, aki gondozói, ápolói tevékenységeket végez időskorúak ellátására szakosodott szociális, egészségügyi intézményekben, szolgálatokban.

A gerontológiai gondozó által végzett jellemző tevékenységek:

- időseket ellátó egészségügyi intézményekben az egészségügyi team tagjaként alapápolási feladatokat végez idős, beteg emberek körében,

- orvosi diagnózis alapján alapápolási feladatokat lát el önállóan,

- ápolási diagnózisokat felállítva, az ápolási protokollok szerint ápolási tevékenységet végez,

- kórházi szociális munka keretében segítő tevékenységet folytat,

- időseket ellátó szociális intézményekben gondozási feladatokat lát el a gondozási team-ben,

- gondozottja részére rehabilitációs tervet készít és segítséget nyújt annak végrehajtásában,

- segíti az idős emberek napi tevékenységének megszervezését, foglalkoztatási terveket készít,

- környezettanulmányt készít, gondozási anamnézist állít fel és elemez, alkalmazza szociálpszichológiai, szociokulturális ismereteit,

- szakgondozási feladatokat lát el a különböző időskorú megbetegedésekben szenvedő emberek körében, a feladat ellátása során alkalmazza klinikai ismereteit,

- terminális állapotú idős embereket gondoz, bekapcsolódik a hospice ellátásba,

- segíti a krízishelyzetben vagy deviáns állapotban lévő idős ember pszichés egyensúlyának visszanyerését,

- részt vesz onkológiai betegségben szenvedő idősek gondozásában,

- gondoskodik az ápolási-gondozási eszközök tárolásáról, nyilvántartásáról,

- kommunikációs ismereteit megfelelően alkalmazza a gondozottakkal és azok családtagjaival, valamint munkatársaival való kapcsolatai során,

- segítséget ad szociális ellátások, támogatások kéréséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, képviseli ápoltjai, gondozottjai érdekeit,

- koordinálja az ápolási-gondozási feladatokat ellátó csoport munkáját, kapcsolatot teremt karitatív és civil szervezettel gondozottjai érdekében,

- szükség esetén elsősegélyben részesíti ápoltjait és gondozottjait,

- korszerű egészségpedagógiai ismereteken alapuló egészségnevelési munkát végez gondozottjai, ápoltjai és ezek családtagjai körében,

- tevékenységét informatikai ismeretei felhasználásával dokumentálja,

- munkáját az etikai normák betartásával végzi.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III. a) Tevékenysége során végzett főbb feladatcsoportok, feladatok és ezekhez közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Részt vesz az idős korban jelentkező szociális szükségletek feltárásában, érdekképviseleti feladatok ellátásában.

A gerontológiai gondozó végzettséggel rendelkező szakember legyen képes:

- összefoglalni a gerontológia tartalmát, történetét, módszereit, a humán gerontológia három fő területét,

- meghatározni a gerontobiológia fogalmát, területeit,

- értelmezni a modern életforma szociális és gerontológiai hatásait,

- meghatározni a család, a háztartás fogalmát,

- a demográfia alapfogalmait értelmezni,

- az utóbbi száz év főbb hazai demográfiai folyamatait leírni és értelmezni,

- felvázolni a családfejlődés demográfiai alapjait,

- átlátni a háztartás- és családszerkezet változásait az elmúlt évszázadban,

- ismertetni a család funkcióit és ezek változásait napjainkig,

- ismertetni a XX. század főbb történeti életmódjait,

- átlátni az 1945 utáni főbb társadalmi változásokat és azok idősek életmódjára gyakorolt hatását,

- értelmezni az idősek társadalmi helyzetét, életszínvonalukat, életvitelüket napjainkban,

- felismerni, hogy a szociálpolitikai intézkedések mennyiben járulnak hozzá az idősek társadalmi integrációjának megőrzéséhez,

- meghatározni az erkölcs, a morál, az erény, az etika fogalmakat,

- megmagyarázni az erkölcsöt meghatározó tényezőket,

- felismerni az alapvető emberi értékeket,

- a különböző történelmi korok áttekintésével ismerni az erkölcsi szabályok fejlődését,

- értelmezni az embert, mint erkölcsi lényt,

- megállapítani az erkölcs és a jog kapcsolatát,

- elmagyarázni az etikai értékek egyetemes érvényességének elvét,

- meghatározni az etika helyét és szerepét a társadalomban,

- értelmezni az etika helyét és szerepét az egészségügyi szférában,

- értelmezni az etika helyét és szerepét a szociális szférában,

- korunk néhány erkölcsi dilemmáját megfogalmazni, értelmezni,

- felismerni a gerontológia etikai vonatkozásait,

- ismerni a betegek jogait és érdekérvényesítésük lehetőségeit,

- elmondani a haldokló betegek jogait Magyarországon,

- hozzásegíteni jogi képviselethez,

- statisztikai adatokat szolgáltatni,

- pályázatot írni,

- együttműködni egyesületekkel, karitatív és civil szervezetekkel,

- meghatalmazás alapján hivatalos ügyeket intézni,

- minőségbiztosítási tevékenységben részt venni.

2. Orvosi diagnózis alapján alapápolási, gondozási feladatokat végez és irányítja beosztottjainak ilyen irányú tevékenységét.

A gerontológiai gondozó végzettséggel rendelkező szakember legyen képes:

- ismertetni néhány öregedési elméletet,

- ismertetni a biológiai életkor főbb jellemzőit, a normális öregedést,

- részt venni bőrbetegségeiben szenvedő idős ember ápolásában, gondozásában,

- közreműködni musculosceletalis betegségben szenvedő idős ember ápolásában, gondozásában,

- ápolni, gondozni cardiovascularis betegségben szenvedő idős embert,

- speciális szükséglet-kielégítést végezni légzőszervi betegségben szenvedő idős embereknél,

- ápolást, gondozást végezni gastrointestinalis betegségekben szenvedő idős embereknél,

- részt venni húgyúti betegségben szenvedő idős ember ápolásában, gondozásában,

- közreműködni neurológiai betegségben szenvedő idős ember ápolásában, gondozásában,

- az érzékelés rendellenességeiben szenvedő idős embereknél jelentkező speciális ápolási, gondozási feladatokat ellátni,

- sajátos ápolási, gondozási szükségleteket kielégíteni pszichiátriai betegségekben szenvedő idős embereknél,

- nőgyógyászati betegségekben szenvedő idős embereket ápolni, gondozni,

- ápolási, gondozási feladatokat ellátni sztomatológiai betegségben szenvedő idős embereknél,

- fogyatékos idősek gondozásában, ápolásában jelentkező speciális feladatokat ellátni,

- alkalmazni a speciális ápolási, gondozási lehetőségeket traumatológiai ellátást igénylő idős embereknél,

- kivitelezni a speciális ápolási, gondozási tevékenységeket ortopédiai ellátást igénylő idős embernél,

- ápolási, gondozási feladatokat ellátni onkológiai betegségben szenvedő idős embernél,

- vérképzőszervi betegségekben szenvedő idős ember ellátásában részt venni,

- együttműködni fertőző betegségekben szenvedő idős betegek ápolásában, gondozásában,

- meghatározni a rehabilitáció tárgyi és személyi feltételeit,

- segíteni gyógyászati segédeszközök beszerzésében, használatában,

- felismerni és a szakmai illetékesség határain belül szakszerűen ellátni a beavatkozást igénylő sürgősségi állapotokat idős korban,

- a vészhelyzet szakszerű jelzésére,

- ápolási-gondozási, valamint egyénre szabott fejlesztési tervet készíteni,

- megvalósítani az ápolási-gondozási tervben foglaltakat,

- felismeri a haldoklás fázisait,

- terminális állapotú beteget gondozni,

- segíteni a halott hozzátartozóit a gyászmunkában,

- halott ellátást elvégezni.

3. Szervezi az egyéni és csoportos foglalkoztatásokat, szocioterápiás tevékenységet.

A gerontológiai gondozó végzettséggel rendelkező szakember legyen képes:

- foglalkoztatási tervet készíteni,

- felmérni a foglalkoztatás személyi, tárgyi lehetőségeit,

- külső erőforrásokat aktivizálni a foglalkoztatás érdekében,

- biztosítani a foglalkoztatás személyi és tárgyi feltételeit,

- foglalkoztatási dokumentációt vezetni,

- a foglalkoztatási folyamatot értékelni,

- esztétikus lakókörnyezetet kialakítani,

- saját és gondozottjai esztétikai érzékét formálni, fantáziáját serkenteni, sikerélményét elősegíteni,

- ismertetni a különböző anyagok jellegéből adódó felhasználási lehetőségeket,

- balesetmentesen végezni az egyes munkafolyamatokat,1

- felhasználni a társadalomtudományok egyes idevonatkozó tananyagrészeiben elsajátítottakat,

- a kulturális hagyományok ismeretében személyre szóló foglalkoztatási tervet készíteni,

- munkafolyamatokat menedzselni,

- kulturális műsorokat összeállítani,

- támogatni, fejleszteni kliense, gondozottja meglévő képességét,

- ismertetni a jellegzetes magyar népszokásokat,

- meghatározni a kultúra, rétegkultúra fogalmát, összetevőit, jellemzőit,

- értelmezni a pszichoszociális egészséget,

- meghatározni a szociohigiéné fogalmát, tartalmát,

- leírni az életkorral járó pszichés változásokat,

- meghatározni és értelmezni az emberi kapcsolatok rendszerét idős korban,

- elemezni az idős kor pszichoszociális problémáit és segítséget nyújtani a problémák megoldásához,

- bemutatni a szociálpszichológia fogalmát, jelentését, rövid történetét,

- értelmezni az interperszonális kapcsolatok általános törvényszerűségeit,

- a személypercepciós ismereteit hatékonyan alkalmazni,

- a társas döntést és döntéselfogadtatást alkalmazni,

- a csoportdinamika alapfogalmait értelmezni,

- a csoport működtetésére vonatkozó ismereteit hatékonyan alkalmazni,

- segítő beszélgetést folytatni,

- szocioterápiás csoportot vezetni,

- egyéni fejlesztési tervet készíteni.

4. Segít az egészséges életmód kialakításában.

A gerontológiai gondozó végzettséggel rendelkező szakember legyen képes:

- meghatározni és értelmezni a pedagógia és egészségpedagógia fogalmát,

- ismertetni az egészségpedagógia módszereit,

- az egészségpedagógiai módszereket a gyakorlatban alkalmazni,

- felsorolni az egészségmegőrzést segítő szociális és kulturális tényezőket,

- leírni az egészség szerepét a társadalom működésében,

- felvázolni az egészség társadalmi és szociokulturális összefüggéseit,

- felsorolni a szűrővizsgálatokat és azok elérhetőségi módjait,

- ismertetni a szűrővizsgálatok népegészségügyi jelentőségét,

- az egészséges életmód követelményeit felsorolni,

- az egészséges életmódra vonatkozó ismereteket átadni,

- az egészséges életvitel követelményeinek megfelelő napirendet, illetve hetirendet összeállítani a kliense számára,

- megtanítani a klienst az abúzusok káros hatásaira és megelőzésükre,

- megfogalmazni a prevenció fogalmát,

- ismertetni a prevenció formáit,

- primer prevenciós lehetőségeket alkalmazni munkája során,

- az egészségnevelés fogalmát meghatározni,

- az egészségnevelés gyakorlatát alkalmazni,

- átlátni a pedagógiai és a szociális munka kapcsolatát,

- ismertetni az egészséges idős ember táplálkozási sajátosságait,

- a korszerű táplálkozás alapelveit alkalmazni,

- megtanítani az ellátásban részesülőt a legfontosabb tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályokra, a gyógyszerek és a háztartásban található vegyszerek megfelelő tárolására,

- átlátni az időskorúak egészséggondozásának gazdasági vonatkozásait.

III. b) Általános szakmai követelmények

1. A szociális munka értékeinek és etikai szabályainak, valamint az ápolás, gondozás etikájának megfelelő munkavégzés.

A gerontológiai gondozó munkája során:

- képes legyen empátiát érezni a segítségre szoruló ember iránt,

- tartsa be a szociális munka, a segítő tevékenység etikai, valamint ápolásetikai szabályait és érzékelje a munkája során felmerülő etikai dilemmákat,

- tartsa be a szakmai kompetencia határait,

- tudja megfelelően kezelni a tudomására jutott személyes adatokat, a gondozott egészségi állapotára vonatkozó információkat,

- törekedjen megismerni és tiszteletben tartani az ápolására, gondozására bízott idős ember értékrendjét,

- ismerje fel és megfelelően kezelje az ellátásban részesülővel szemben esetleg kialakult előítéleteit, szerepösszeférhetetlenségét, törekedjen ezek elkerülésére és kiküszöbölésére.

2. A munkavégzéshez szükséges szakmai kommunikáció.

A gerontológiai gondozó munkája során:

- tudja használni a probléma feltárásához szükséges kommunikációs eszközöket,

- ismerje fel az emberi kiszolgáltatottság pszichikai összetevőit,

- tudja értelmezni és tolerálni gondozottjának sajátos kommunikációs jelzéseit, esetleges kommunikációs hiányosságait, problémáit,

- alkalmazza a meggyőzés különböző módjait,

- tudja használni az egyes klinikai szakterületek szakkifejezéseit,

- legyen képes kulturáltan megvitatni szakmai kérdéseket,

- szakmai illetékességének határain belül alkalmazza a konfliktuskezelés különböző módjait és technikáit.

3. A munkavégzéshez szükséges szakmai önismeret.

A gerontológiai gondozó munkája során:

- tudjon felelősen viselkedni és dönteni, tevékenységének következményeiért felelősséget vállalni,

- legyen képes saját személyiségének védelme érdekében megfelelő szakmai segítséget kérni és igénybe venni,

- képes legyen a konfliktusokat tűrni és megfelelően kezelni,

- legyen képes szakmai ismeretei hiányosságainak felmérésére, folyamatos és rendszeres önképzésre.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

- a képzési idő teljesítésének igazolása,

- legalább elégséges érdemjegy a következő tantárgyak követelményeinek teljesítéséről:

= szociális gerontológia,

= gerontobiológia,

= geriátria,

= geriátriai szakápolástan és gondozástan,

= egészségpedagógia,

= etika.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

a) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- szociális gerontológia,

- geriátriai, geriátriai szakápolástani és gondozástani ismeretek,

- egészségpedagógia, etika.

A hallgató a szóbeli vizsgán egy tételt húz, amely a felsorolt három tantárgyból, illetve tantárgycsoportból tartalmaz egy-egy kérdést.

A szóbeli vizsgára történő felkészülés időtartama tantárgyanként 15 perc.

b) A gyakorlati vizsga részei és időtartama:

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- Geriátriai szakápolási, gondozási tevékenységek elvégzése a vizsgabizottság előtt idősgondozásra specializált szociális vagy egészségügyi intézményben.

- Esetleírás alapján ápolási, gondozási, egyéni fejlesztési terv készítése a gerontológiai gondozó feladatainak megjelölésével.

A vizsga időtartama vizsgarészenként 30 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A szóbeli vizsga tartalma:

Az alább felsorolt tantárgyak és témakörök legfontosabb fogalmainak, összefüggéseinek, illetve a fogalmak és összefüggések gerontológiai gondozó munkával való kapcsolatainak ismerete:

- szociális gerontológia

= a társadalom szerkezete és működése,

= a mai magyar társadalom szerkezete,

= a XX. századi történeti életmódok,

= a család és a társadalom,

= az idős ember és a társadalom viszonya,

= az idősek a szociális ellátórendszerben,

= az érdekképviseleti tevékenység ellátása;

- geriátriai, geriátriai szakápolástani és gondozástani ismeretek

= az idős emberek egészségi állapota,

= a geriátriai diagnosztika,

= az időskorra jellemző betegségek, morbiditási profil, multimorbiditás,

= a tünettan és a kórlefolyás időskori jellegzetességei,

= a gyógykezelés alapelvei időskorban,

= a speciális szakápolástani, gondozástani feladatok az egyes klinikumok esetén;

- egészségpedagógia, etika

= a pedagógia fogalma, alapfogalmai,

= az egészségpedagógia fogalma, módszerei,

= az egészség és a társadalom kapcsolata,

= a szűrővizsgálatok,

= az egészséges életmód követelményei,

= a napirend, a hetirend, a foglalkoztatási terv,

= az aktív és passzív pihenés, rekreáció,

= az abúzusok és megelőzésüknek lehetőségei,

= a prevenció fogalma, fajtái, lehetőségei,

= az egészségnevelés fogalma, lehetőségei,

= a pedagógia és a szociális munka kapcsolata,

= a pszichoszociális egészség,

= az etika, erkölcs alapfogalmai és dilemmái,

= a gerontológiai etika.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképzést folytató intézménynek kell összeállítania az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által jóváhagyott tételgyűjtemény figyelembevételével. A képzőhely által összeállított vizsgatételsort a vizsga időpontja előtt hat hónappal a képző intézmény jóváhagyásra elküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Osztályára. A jóváhagyott vizsgatételsört a hallgatók rendelkezésére kell bocsátani.[20]

b) A gyakorlati vizsga tartalma:

A gyakorlati vizsgán a tanuló egy tételt húz, amely két feladatot tartalmaz:

- Az intézmény és az ellátást igénybe vevők napirendjéhez és szükségleteihez igazított gondozási, geriátriai szakápolási tevékenységek elvégzése.

- Esetleírás alapján ápolási, gondozási, egyéni fejlesztési terv készítése a gerontológiai gondozó feladatainak megjelölésével.

Az ápolási tervnek tartalmaznia kell az ellátott egészségi állapotának a felmérését, az ellátott önellátó képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenység bemutatását, valamint a szükséges ápolási tevékenységek időrendi bemutatását.

Az egyéni gondozási tervnek tartalmaznia kell az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavuláshoz szükséges és javasolt gondozási feladatokat és ezek időrendi ütemezését.

Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell az igénybevevő állapotának leírását, az egyénre szabott segítségnyújtási formákat és időrendi ütemezésüket és ezekhez szükséges intézkedések bemutatását.

A gyakorlati vizsga tételsor alapján történik, melyet a szakképzést folytató intézmény állít össze az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által jóváhagyott vizsgatételek gyűjteményének figyelembevételével.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai tudását az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból az alábbiak szerint kell értékelni.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szóbeli vizsgán a három kérdéskörre adott válaszokat külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsga részjegyei alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

b) Szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A szakmai gyakorlati vizsga két feladatot ölel fel. A két feladat végrehajtását külön-külön 1-5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szakmai gyakorlat osztályzatát a szakmai gyakorlati vizsga részjegyei alapján az átlagolás és a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

c) Szakmai vizsga értékelése:

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgarész követelményeit teljesítette.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó a szóbeli vagy a gyakorlati vizsga bármelyik részéből elégtelen érdemjegyet kapott.

A sikertelen szakmai vizsga, pótlóvizsga és a javítóvizsga - a vizsga időponjában érvényes vizsgakövetelmények szerint - legfeljebb két éven belül megismételhető. Javítóvizsgát abból a vizsgarészből, tantárgyból kell tenni, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei:

- iskolai előképzettsége: érettségi bizonyítvány,

- szakmai előképzettsége: szociális gondozó és ápoló, vagy szociális gondozó és szervező szakképesítés.

2. A képzési idő teljesítésének igazolása

Igazolni kell:

- a 420 óra elméleti órán való részvételt,

- a minimum 180 óra gyakorlat teljesítését.

3. Egyebek

A szakmai vizsgára vonatkozóan az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló - a vizsga időpontjában hatályos - miniszteri rendeletben foglaltak az irányadóak.