5/1995. (VI. 1.) MKM rendelet

az 1995/96. tanév rendjéről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának a)-b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya - fenntartóra való tekintet nélkül - kiterjed

a) az általános iskolákra,

b) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),

c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola),

d) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

e) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: iskola),

f) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium, az a)-f) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),

g) a tanulókra,

h) a pedagógusokra,

i) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre, és a nem pedagógus munkakört betöltőkre,

j) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év)

2. §

(1) Az 1995/96. tanév kezdő napja 1995. szeptember 1., záró napja 1996. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1995. szeptember 4. (hétfő), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1996. június 14. (péntek). A tanévnyitó ünnepséget 1995. szeptember 4-ét megelőző napokon kell megtartani.

(2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap

a) kísérleti engedély alapján nevelő és oktató munkát végző mezőgazdasági gazda-, gazdasszonyképzést, élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató speciális szakiskolákban 1996. június 7., a kétéves képzést folytató más speciális szakiskolákban 1996. május 24.,

b) középiskolákban és szakiskolákban - a c)-d) pontban meghatározott kivétellel - 1996. május 10.,

c) kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1996. május 8.,

d) szakiskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett tanulók részére szervezett másfél éves kiegészítő képzésben 1996. január 19.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját -a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg.

(4) A szakképző iskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg.

(5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.

(6) A tanév első féléve 1996. január 31-ig tart. Az iskolák 1996. február 7-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.

(7) Az első és második félév lezárását követően az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak.

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanap

3. §

A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra tíz munkanapot - tanítás nélküli munkanapként - használhat fel, melyből két napot a nevelőtestület tagjainak továbbképzésére kell fordítani.

4. §

(1) A téli szünet 1995. december 22-től 1996. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 1996. január 3. (szerda).

(2) A tavaszi szünet 1996. április 1-jétől április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (szerda).

(3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti, és döntéséhez beszerzi a fenntartó egyetértését.

A vizsgák rendje

5. §

(1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és érettségi-képesítő vizsgákat, a szakközépiskolai technikus képesítő vagy más szakmai képesítő vizsgákat, a szakmunkásvizsgákat, a szakiskolai képesítő vizsgákat, a szakiskolai szakmai minősítő vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) A mezőgazdasági gazdaképzést, illetve élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató speciális szakiskolákban, ha a tanulók a gyakorlati feladatokat a munka jellege miatt (pl. aratás) a szorgalmi időben nem tudják teljesíteni, a szakmai vizsgát az októberi vizsgaidőszakban kell megszervezni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.

(4) Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzés írásbeli vizsgaidőpontjait a melléket 6. pontja tartalmazza.

A tankötelesek beíratása, a felvételi eljárás és a beiratkozás

6. §

(1) A szülő 1996. március 1-je és április 30-a között -a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles gyermekét az állandó lakóhelye szerint illetékes vagy választott általános iskola első évfolyamára beíratni.

(2) Az iskola a tanköteles tanulók iskolai beíratására megállapított időpontot legalább harminc nappal korábban közzéteszi.

7. §

(1) A középiskolákba és a szakiskolába az 1996/97. tanévre

a) előzetes,

b) általános,

c) rendkívüli

eljárás keretében vehetők fel a tanulók. Ha az iskola a felvételi eljárás keretében felvételi vizsgát tart, a vizsga követelményeit, időpontját és helyét az előzetes felvételi eljárás időpontját - akkor is, ha nincs felvételi vizsga - a felvételi tájékoztatójában 1995. november 1-jéig köteles nyilvánosságra hozni.

(2) Az előzetes felvételi eljárásban

a) a fenntartó előzetes egyetértésével bármely középiskola és szakiskola tarthat felvételi vizsgát. Az előzetes felvételi eljárásra az intézmény által meghatározott módon kell jelentkezni. A felvételi eljárást 1995. november 15. és december 15. között, az október 15-ig meghirdetett módon lehet megszervezni. A tanuló felvételéről hozott döntésről 1995. december 31-ig tájékoztatni kell a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét és általános iskoláját. A jelentkezés és a felvétel a tanulót nem zárja ki az általános felvételi eljárásból,

b) külön jelentkezési lap benyújtásával - a tanuló a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy művészeti szakközépiskolába kérheti felvételét. A jelentkezési lapot az iskola a fegyveres erők és rendvédelmi szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe történő jelentkezés esetén 1995. december 20-ig, a művészeti szakközépiskolába történő jelentkezés esetén 1996. január 10-ig megküldi a választott középiskolának. A jelentkezés és a felvétel a tanulót nem zárja ki az általános felvételi eljárásból.

(3)[1] Az általános felvételi eljárás három fordulóból áll. Az eljárásban részt vevő tanuló egy jelentkezési lapot állít ki, melyen három iskolát tüntethet fel. Az iskola a tanuló által kiállított jelentkezési lapot 1996. február 15-ig továbbítja a felvételi nyomtatványon első helyen megjelölt iskolának. Eddig az időpontig nyújthatják be jelentkezési lapjukat azok is, akiket az előzetes eljárás keretében a (2) bekezdés a) pontban foglaltak szerint valahová felvettek, megjelölve a felvevő iskolát.

(4) Az iskola igazgatója a felvételi kérelemről 1996. március 8-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket az iskola nem vett fel, 1996. március 12-ig továbbítani kell a nyomtatványon második helyen megjelölt iskolának (első forduló).

(5) A második helyen megjelölt iskola igazgatója a jelentkezők felvételéről 1996. március 25-ig dönt. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket nem vettek fel az iskolába, 1996. március 29-ig továbbítani kell a nyomtatványon harmadik helyen megjelölt iskolába (második forduló).

(6) A harmadik helyen megjelölt iskola igazgatója a tanuló felvételéről 1996. április 9-ig dönt, a fel nem vett tanulók jelentkezési lapját általános iskolájukhoz, vagy -ha a jelentkezés egyénileg történt - a tanuló lakhelyére 1996. április 12-ig megküldi (harmadik forduló).

(7) Az iskolafenntartóknak a felvételi eljárás lefolytatására és a felvételi kérelmek elbírálására egymással kötött megállapodásában az első forduló tovább tagolható. Az iskola igazgatója a felvételi kérelmeket a megállapodásban foglaltak szerint köteles elbírálni, illetve továbbítani. A határidőket 1996. január 31-ig nyilvánosságra kell hozni.

(8) Az iskola igazgatója 1996. május 10. után a tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A rendkívüli felvételi eljárásban a tanuló új jelentkezési lapot állíthat ki, melyet az iskola igazgatója öt napon belül köteles továbbítani a megjelölt iskolának, vagy egyéb -a felvevő iskola által meghatározott - módon nyújtja be jelentkezését.

(9) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a felvételi eljárást, a kollégiumokban a jelentkezés idejét az iskola, illetve a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

(10) A tanuló jelentkezési lapját a tanuló, ha tizennegyedik életévét betöltötte, továbbá a kiskorú tanuló szülei írják alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia.

(11) Az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a különélő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásnál való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg.

(12) Az iskola a kiskorú tanuló szüleit 1995. október 1. napjáig a (10)-(11) bekezdésben foglaltakról írásban tájékoztatja.

8. §

(1) Az iskola igazgatója, ha a tanuló jelentkezését elutasítja, értesíti az iskolát, a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét. A szülőnek szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére, illetve, ha a felvételi lapot az iskola továbbküldi másik iskolába, akkor arra is, hogy az eljárást megindító kérelem csak akkor nyújtható be, ha az utolsó helyen megjelölt iskola értesítése is megérkezett.

(2) Ha a felvételi lapon a tanuló több iskolát tüntetett fel, és egyik iskola sem vette fel, az elutasításról hozott határozatban az utolsó helyen megjelölt iskola igazgatója értesíti a szülőt arról, hogy bármelyik iskola döntése ellen benyújthatja az eljárást megindító kérelmét.

(3) Az eljárást megindító kérelmet ahhoz az iskolához kell benyújtani, amelynek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha a kérelemben több iskolai döntés megváltoztatását kéri, a döntések felülvizsgálatának sorrendjét is meg kell jelölni. Ha a sorrend feltüntetését elmulasztják, a sorrendet a jelentkezési lapon feltüntetett iskolák sorrendje határozza meg.

(4) Ha a sorrendben előrébb álló iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltaknak helyt ad, az iratokat nem kell továbbítania. Ha az iskola fenntartója az eljárást megindító kérelemben foglaltakat elutasítja, az iratokat a sorrendben következő iskola fenntartójának kell megküldenie.

(5) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás 1996. május 10-ig befejeződjék. Ha a tanköteles korú tanulót egyik iskola sem vette fel, annak az iskolának az igazgatója, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll, értesíti a tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatási törvény 87. §-a (1) bekezdésének d) pontja, illetve 91. §-ának b) pontja alapján nyújtsanak segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez.

(6) Az iskolai beiratkozások időpontját - 1996. június 25. és 27. közötti időszakban - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. Ha a tanulót előzetes vagy rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját az iskola igazgatója állapítja meg.

(7) A 7. § (1)-(12) bekezdésében, valamint a 8. §-ban foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha az általános iskolai tanuló hat- vagy nyolcévfolyamos gimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait.

(8) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.

Záró rendelkezések

9. §

Ha az iskola a Nemzeti alaptanterv kiadását követően az 1995/96. tanévtől át kíván térni a 190 napos tanítási évre, a tanítási napok számát a tanítás nélküli munkanapok terhére öt munkanappal, a téli szünet első és utolsó napjának, valamint a tavaszi szünet első napjának igénybevételével összesen nyolc nappal megnöveli. A hiányzó munkanapokkal a rendeletben meghatározott szorgalmi idő meghosszabbítható.

10. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1995. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az 1994/95. tanév rendjéről szóló 4/1994. (III. 29.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 51. §-a.

(2) A rendelet kihirdetését követő tizedik napon

a) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló - többször módosított - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

"(8) Rendkívüli szünetet - a fenntartó egyidejű értesítésével - a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el."

b) az R. 44. §-ában az "1995. szeptember 1." szövegrész helyébe "1997. szeptember 1." szövegrész, az "1996/97. tanévben" szövegrész helyébe "1998/99. tanévben" szövegrész lép;

c) az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § A szakképző iskolák az 1996/97. tanévtől az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben meghatározottak szerint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére is indíthatnak képzést."

(3) A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés jelölése (7) bekezdésre, és a bekezdésben az "(1)-(5)" bekezdésre hivatkozás "(1)-(6)" bekezdésre változik:

"(6) A nevelési tanácsadó vezetésével - megismételt pályázati eljárás alapján - megbízható az is, aki gyógypedagógus szakképesítéssel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, abban az esetben, ha az első alkalommal kiírt pályázati eljárásban nem jelentkezett a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő pályázó."

Dr. Fodor Gábor s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet az 5/1995. (VI. 1.) MKM rendelethez

A vizsganapok

1. A tanév végi vizsgák ideje

a) Az érettségi (érettségi-képesítő) írásbeli vizsgák kezdő napja

- a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1996. május 10.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán 1996. május 13.,

- a gimnáziumok és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán 1996. május 28.

b) A közös írásbeli érettségi-képesítő vizsgák ideje 1996. május 20-21-22.

c) Az érettségi (érettségi-képesítő) szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton 1996. június 6. és június 21. között, az esti, levelező tagozaton június 13. és június 28. között kell megtartani.

d) A gimnáziumi fakultatív gyakorlati tantárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgarészeit 1996. május 28. és június 5. között kell megtartani.

e) A szakmunkásképző iskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmunkásvizsgák (szakmai vizsgák) írásbeli részét 1996. május 20. napjától, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat május 28. napjától kell megtartani. A középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben tanulók számára* 1996. február 1. napjától kell a szakmunkásvizsgát folyamatosan megtartani.[2]

f) Az egészségügyi szakiskolákban a képesítő vizsga írásbeli részét 1996. június 17. napjától kell megtartani.

g) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban* 1996. június 10., 11., 12., 13., 14. napján kell a minősítő vizsgákat megtartani. Az emelővizsga napja 1996. június 14.

2. A szeptemberi-októberi vizsgák

a) Az érettségi (érettségi-képesítő) vizsgák írásbeli részét a középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán, osztályán 1995. szeptember 29. napjától, szóbeli részét pedig október hónapban kell megtartani.

b) A gépíró és gyorsíró szakiskolákban 1995. október 11. napján kell vizsgát tenni.

3. A február-márciusi szakközépiskolai javító érettségiképesítő vizsga írásbeli részét 1996. február 2. hetében, szóbeli részét március 1. hetében az arra kijelölt szakközépiskolákban kell megtartani. Az írásbeli vizsgák sorrendje és ideje azonos az októberi vizsgák sorrendjével és idejével.

4. Az érettségi (érettségi-képesítő) vizsga írásbeli részének tantárgyankénti sorrendje:

Gimnázium nappali tagozat

5. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló - módosított - 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakmai képzés szakmai írásbeli vizsganapjai:

1996. február 19-20-21.

1996. május 28-29-30-31.

1996. október 14-15-16.

6. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó, 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint folyó iskolarendszerű szakképzések írásbeli vizsgaidőpontja június 10.

7. Az 5. és 6. pontban meghatározott időponttól eltérő írásbeli vizsgaidőpontot állapíthat meg a szakképesítés szerint érdekelt minisztérium, ha a képzés kísérleti, egyedi engedély alapján folyik.

Megjegyzés:

1. A szakközépiskolák szakmai elméleti írásbeli tantárgyai vizsganapjainak tételes felsorolását a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzat függeléke tartalmazza.

2. A dolgozók egy-, illetve kétéves technikusképző tagozatán végzők számára a szakmai elmélet írásbeli képesítő időpontjai megegyeznek a műszaki szakközépiskolák nappali tagozata V. évfolyamára előírt vizsgaidőpontokkal.