6/1995. (XII. 15.) MüM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendelet mellékleteként közzétett, az állam által elismert - a munkaügyi miniszter ágazatához tartozó - szakképesítések szakmai követelményeit tartalmazó jegyzék e rendelet mellékletével kiegészül.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Budapest, 1995. november 29.

Kósáné dr. Kovács Magda s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 6/1995. (XII. 15.) MüM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a munkaügyi miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről

FELSŐFOKÚ MUNKAVÉDELMI MENEDZSER szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 96 9 2910 14 90 05

2. Szakképesítés megnevezése: Felsőfokú munkavédelmi menedzser

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A szakképesítés megszerzésének feltétele: felsőfokú iskolai végzettség

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi menedzser kötelezően ellátandó - munkavédelmi szakképesítéséhez kötött -munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.

A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. számú mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését, a foglalkozás-egészségügy és a munkaegészségügy (ezen belül: a munkaélettan és a munkapszichológia) felsőfokú ismeretét. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való kapcsolattartás, melynek eredményességét nagyban befolyásolják az elsajátított alapvető munkaélettani, munkapszichológiai ismeretek.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser feladatkörének lényeges eleme továbbá a szakmai tanácsadás irányítása, amely az ergonómiailag is megfelelő munkakörnyezet és a biztonságos munkavégzés megteremtését segíti elő.

A felsőfokú munkavédelmi menedzser munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:

a) Kötelezően ellátandó feladatok

a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

- veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

- ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

- egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

- súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egyidőben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,

- a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.

b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok

- közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,

- munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,

- elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,

- munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,

- munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,

- közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,

- közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.

c) Főbb együttműködési feladatok

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés

- a munkáltatói menedzsmenttel,

- a szakhatóságokkal,

- a külső munkáltatókkal,

- a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, illetve az ÁNTSZ-szel,

- a munkavédelmi érdekképviselettel.

d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai

- közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,

- munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,

- a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, szakmai és gazdasági elemzések készítése, javaslatok kidolgozása,

- egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,

- termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,

- szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,

- szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,

- közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI.

A foglalkozás gyakorlása során előforduló - illetve munkáltatói megbízás esetén elvégzendő - legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Gyakorlati munkavédelmi feladatok

- munkavédelmi szempontú veszélyességi osztálybasorolás tevékenység alapján,

- munkavédelmi szervezet tevékenységének, személyi és tárgyi feltételrendszerének meghatározása,

- munkáltatói munkavédelmi szabályzat döntési s/in-tű előkészítése,

- tervdokumentációk munkavédelmi szempontú véleményezése,

- munkaeszközeik, munkafolyamatok munkavédelmi szempontú megfelelőségének meghatározásával, illetve megállapításával és dokumentálásával kapcsolatos feladatok elvégzése,

- egyéni védőeszközök veszély és/vagy ártalom figyelembevételével történő kiválasztásával, védőképességük meghatározásával, illetve megállapításával, dokumentáltságával kapcsolatos feladatok,

- hatósági engedélyhez kötött munkaeszközök előírásszerű használatának figyelemmel kísérése,

- üzembe helyezéssel, újraindítással kapcsolatos munkavédelmi feladatok végzése,

- közreműködés időszakos és soron kívüli biztonsági felülvizsgálatok rendjének meghatározásában és a vizsgálatok végzésében,

- elméleti munkavédelmi oktatás rendjének meghatározása, tematikájának kidolgozása, Oktatás megtartása audio-vizuális eszközök alkalmazásával,

- a gyakorlati munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának figyelemmel kísérése, szakmai segítése,

- egészségügyi megfelelőségi és pályaalkalmassági vizsgálatok végzésének figyelemmel kísérése,

- a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói ügyrend kialakítása, és a jogszabályok, valamint munkáltatói szabályozás szerinti feladatok ellátása,

- munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

= veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

= ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

s egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

= súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott -munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását eredményezte,

= szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése

az adott időszakban érvényes jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a munkáltató munkafeltételeinek és belső szabályozásának figyelembevételével.

2. Munkabiztonsági feladatok

2.1. Munkaeszközök (gépek, készülékek, szerszámok, berendezések ) biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- kockázat (veszélyek) felismerése, elemzése, értékelése a megbízhatóságelméleti ismeretek alkalmazásával,

- a mozgásformák veszélyeinek felismerése, elemzése, értékelése az általános biztonságtechnikai elvek alapján,

- kezelőelemek (indító, vezérlő, leállító) előírásszerű kialakításának, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- jelző-, riasztóberendezések, -rendszerek kialakításának, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- vészleállító berendezések, rendszerek kialakításának, elhelyezésének, hatékony működésének ellenőrzése,

- burkolatok, korlátok, elkerítések biztonságos kialakításának, védőképességének, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- néhány, a működtetés szempontjából veszélyes géptípus burkolatainak elvi megtervezése,

- gépek telepítésének, kiszolgálási tereinek munkavédelmi szempontú ellenőrzése,

- gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi követelmények betartásának ellenőrzése,

- gépek kezelésére vonatkozó működtetési követelmények betartásának ellenőrzése,

- néhány, a működtetés szempontjából veszélyes géptípus kialakításával és kezelésével kapcsolatos munkabiztonsági követelmények betartása

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint az adott munkaeszköz technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.2. Villamosság biztonságtechnikájával összefüggő feladatok

- a villamos energia okozta tűz- és robbanásveszély okainak, valamint az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján a veszélyforrások gyakorlati felismerése,

- villamos vezetékek és szerkezetek megfelelő biztonsági állapotának

= megtekintés alapján történő megítélése,

= az üzembe helyezés előtti, illetve az időszakos - műszeres méréseket is igénylő - vizsgálatok (érintésvédelmi-szabványossági, tűzvédelmi-szabványossági, villámvédelmi) esedékességének figyelemmel kísérése, a dokumentációkban foglalt minősítés alapján intézkedések kezdeményezése,

- a vonatkozó előírások ismerete alapján a villamos biztonságtechnikai mérésekre vállalkozók jogosultságának elbírálása,

- Létesítési Biztonsági Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése,

- Érintésvédelmi Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése, a hatásosság fennmaradásának rendszeres figyelemmel kísérése,

- villámvédelmi szabvány ismerete alapján a villámvédelmi megoldások gyakorlati alkalmazásának megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése,

- elektrosztatikus feltöltődési folyamat fizikájának és biztonságtechnikai vonatkozásának ismerete alapján a szikraképződési veszélyforrások felismerése, az alkalmazott védelmi megoldások ellenőrzése,

- villamos biztonságtechnikai mérések elveinek, módszereinek, műszereinek, valamint a vonatkozó előírásoknak az ismerete alapján a mérési eredmények értékelése,

- villamos sérülések felismerése, a villamos áram veszélyességét befolyásoló tényezők ismerete alapján szükséges intézkedések azonnali megtétele,

- villamos baleseteknél a mentéshez szükséges műszaki, illetve újraélesztési eszközök meglétének folyamatos ellenőrzése

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint a technológiai dokumentumokban előírtaknak megfelelően.

2.3. Anyagmozgatás, szállítás, tárolás, raktározás biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok

- anyagmozgatási folyamatok általános veszélyeinek ismerete alapján a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- kézi anyagmozgatásnál alkalmazott eszközök munkavédelmi szempontú megfelelőségének ellenőrzése,

- kézi anyagmozgatás súlynormái betartásának ellenőrzése,

- gravitációs anyagmozgató berendezések és kezelésük ellenőrzése,

- emelőgépek és kezelésük ellenőrzése,

- gépi hajtású targoncák és kezelésük ellenőrzése,

- folyamatos működésű szállítógépek és kezelésük ellenőrzése,

- rakodógépek és kezelésük ellenőrzése,

- felvonókkal kapcsolatos előírások, valamint a veszélytelen működésüket biztosító műszaki megoldások ismeretében a veszélyforrások felismerése és jelzése az illetékes szervezetek számára,

- biztonságos anyagtárolás elveinek ismeretében a raktározás gyakorlati megoldásainak ellenőrzése,

- üzemi, közúti járműves szállításra vonatkozó biztonsági előírások ismeretében a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése,

- rakodás, szállítás, tárolás, raktározás személyi követelményei betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.4. Nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- nyomástartó berendezések, kazánok általános veszélyei és az azokat befolyásoló tényezők ismeretében a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- nyomástartó berendezések és kazánok telepítésére vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazásának ellenőrzése,

- a nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági szerelvényeinek ismeretében azok működésének ellenőrzése,

- karbantartásra, felújításra, átalakításra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,

- nyomáspróbák végzésére vonatkozó előírások betartásáriak ellenőrzése,

- kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.5. Hegesztési technológiák biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok

- hegesztési technológiák általános veszélyei ismereteben a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- hegesztési munkahelyek biztonsági szabályzat, szabványok szerinti kialakításának ellenőrzése,

- hegesztő munkahelyekre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése,

- fémhegesztési eljárásokra (lánghegesztés, bevont elektródás ívhegesztés, félautomatikus és automatikus) vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- műanyagok hegesztésére vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- fémek vágására, darabolására vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- hegesztésre vonatkozó személyi követelmények betartásának ellenőrzése,

- gázpalackok kezelésére, szállítására, tárolására nyilvántartására vonatkozó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.6. Vegyi anyagokkal, eljárásokkal kapcsolatos biztonságtechnikai feladatok

- vegyipari technológiák általános veszélyei ismeretében a veszélyforrások felismerése és értékelése,

- veszélyes anyagok szállítására, tárolására, kezelésére vonatkozó biztonságtechnikai előírások (ADR, R1D, ADN) betartásának ellenőrzése,

- mérgek jelzéseinek, hatásának ismerete alapján a biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése,

- a veszélyes vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete alapján semlegesítésük (hatástalanításuk) ellenőrzése,

- vegyipari műveletekre, berendezések használatára vonatkozó általános biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,

- veszélyes berendezésekben (tartályok, aknák, csatornák) végzett munkáknál a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés műszaki dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.7. Megfelelő légállapotok és levegőtisztaság biztosításával összefüggő feladatok

- általános légtechnikai ismeretekre, valamint a levegőtisztaságra vonatkozó előírások Ismeretére támaszkodva az adott munkahely megfelelő légállapotára, valamint levegő tisztaságára vonatkozó követelmények meghatározása, szakmai segítségadás a légszennyező források kiszűréséhez, okainak feltárásához,

- klímatényezők értékének érzékszervileg, illetve műszeresen történő ellenőrzése és értékelése,

- levegőtisztaságot befolyásoló tényezők (gázok, gőzök, porok) mennyiségének figyelemmel kísérése az adott légtérben, előfordulásuk mértékének értékelése a vonatkozó előírások alapján; a határértékeket megközelítő vagy az meghaladó értékek észlelése esetén levegőtisztaságot javító megoldások megvalósításának kezdeményezése,

- légtechnikai berendezések munkabiztonsági szempontú megfelelőségének figyelemmel kísérése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott berendezés technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.8. Munkahelyi és környezeti zaj- és rezgéscsökkentéssel kapcsolatos feladatok

- zaj- és rezgéstani általános ismeretekre támaszkodva a zaj, illetve rezgésforrások felismerése, a kiváltó okok meghatározása,

- munkahelyi és környezeti zaj- és rezgésértékek figyelemmel kísérése; a határértéket megközelítő megoldások megvalósításának kezdeményezése,

- szakértői műszeres vizsgálatok mérési eredményeinek előírások szerinti értékelése,

- zaj- és rezgéscsökkentési megoldások hatásosságának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően.

2.9. Megfelelő világítás és színdinamika kialakításával és szinten tartásával kapcsolatos feladatok

- természetes és mesterséges világításra, illetve a színdinamikára vonatkozó általános ismeretek alapján az adott munkahely, munkakörnyezet megfelelő megvilágítására, valamint a technológiákhoz alkalmazkodó helyes színdinamikai kialakításra vonatkozó javaslat megtétele,

- helytelenül alkalmazott színdinamikai elvek hatásának elemzése, jelzése,

- biztonságos munkavégzéshez szükséges világítási feltételek meglétének műszeres ellenőrzése, előírások szerinti értékelése,

- világítóberendezések hatásos működésének ellenőrzése,

- szakértői műszeres vizsgálatok mérési eredményeinek előírások szerinti értékelése

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

2.10. A létesítéssel (bontással) összefüggő munkabiztonsági feladatok

- létesítésre (bontásra) vonatkozó általános biztonságtechnikai ismeretek alapján a veszélyforrások meghatározása, elemzése,

- a létesítési (bontási) folyamattal összefüggő feladatok előírás szerinti lebonyolításának ellenőrzése,

- a létesítéssel (bontással) összefüggő biztonságtechnikai követelmények meghatározása, betartásuk ellenőrzése,

- létesítmények tűzvédelmi besorolásának ismeretében a tűzvédelmi berendezések ellenőrzésének figyelemmel kísérése,

- üzembe helyezési, használatbavételi eljárás előkészítésében való közreműködés, a szükséges dokumentumok meglétének, mérések elvégzésének ellenőrzése,

- építmények karbantartására és biztonságos bontására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok, szabályzatok előírásainak megfelelően. 3. Foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok

3.1. Foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok

- a foglalkozási ártalmak és megbetegedésekre vonatkozó általános ismeretek alapján az ártalmas termelési tényezők meghatározása, elemzése,

- ártalmas termelési tényezők és hatásuk elleni védekezés ellenőrzése,

- egyéni védőeszközök védőhatásának ismerete alapján azok használatának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

3.2. Munkapszichológiai alapismeretek alkalmazása

- munkapszichológiai általános ismeretek, birtokában közreműködés a pszichés ártalmakat okozó munkakörülmények feltárásában,

- kezdeményezés és tanácsadás a munka humanizálására irányuló törekvések megvalósítása érdekében

a szakirodalom és mintapéldák alapján.

3.3. Elsősegélynyújtás feltételeinek ellenőrzése

- elsősegélynyújtáshoz és az eszköz nélküli újraélesztés elméleti ismereteinek birtokában az elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése a szakirodalom és mintapéldák alapján az adott időszakban érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően.

4. A munkavédelmi tevékenységet is érintő egyéb feladatok

4.1. Ergonómiai feladatok

- az ergonómia általános elveinek ismerete alapján a munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, illetve működtetésének ergonómiai szemléletű ellenőrzése az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

4.2. Környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- a munkafolyamat során fellépő, illetve keletkező káros környezeti hatások felismerése, értékelése, tanácsadás a káros hatások csökkentése, illetve megszüntetése érdekében az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

4.3. Tűzvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- tűzvédelmi általános ismeretek birtokában a szakszerűtlenül vagy szabálytalanul megvalósított létesítmény, szabálytalanul alkalmazott technológia, gép, munkaeszköz, illetve azok meghibásodása következtében keletkező tűzveszélyforrások felismerése és értékelése,

- közreműködés a létesítmények tűzvédelmi berendezéseinek ellenőrzésében, a tűzvédelmi előírások betartásában

az adott időszakban érvényes jogszabályok, szabványok előírásainak megfelelően.

5. Menedzseri feladatok

5.1. Vezetői feladatok

- közreműködés a munkavédelmi törvény és más jogszabályok előírásainak és szellemének megfelelő új típusú munkavédelmi vezetés feltételeinek megteremtésében, illetve a szervezet vezetése, tevékenységének fejlesztése,

- adatszolgáltatás, szakmai segítségnyújtás a gazdasági döntések munkavédelmi szempontokat is figyelembe vevő előkészítéséhez,

- a gazdasági vezetés folyamatos informálása a vállalat munkavédelmi helyzetéről,

- közreműködés a rövid, közép- és hosszú távú, a gazdasági tervekhez is igazodó munkavédelmi célkitűzések kidolgozásában,

- munkavédelmi célkitűzések megvalósításának figyelemmel kísérése, a gazdasági vezetés folyamatos tájékoztatása,

- kapcsolattartás a különböző szintű vállalati vezetéssel,

- kapcsolattartás szakhatóságokkal,

- kapcsolattartás a külső munkáltatókkal

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

5.2. Gazdasági jellegű feladatok

- gazdasági szakemberekkel együttműködve a munkavédelemmel kapcsolatba hozható károk keletkezési folyamatának elemzése,

- munkavédelemmel kapcsolatba hozható károk és a költségek összefüggéseinek vizsgálata gazdasági szakember bevonásával,

- javaslatok kidolgozása a munkavédelem helyzetét javító érdekeltségi viszonyok, magatartásformák megteremtéséhez,

- közreműködés a korszerű minőségbiztosítási szemlélet munkavédelmi helyzetet is javító elfogadtatásában

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

5.3. Munkavédelmi érdekképviselettel kapcsolatos feladatok

- kapcsolattartás a munkavédelmi képviselettel, tevékenységének szakmai segítése a munkavédelmi törvény előírásainak figyelembevételével.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

Felsőfokú munkavédelmi menedzser szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint kell tenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga több témakört összefoglaló komplex feladatból áll, amely egy konkrét munkavédelmi probléma munkavédelmi menedzseri szemléletű megoldására irányul.

A vizsga időtartama: a feladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Szóbeli vizsga

- A szóbeli vizsga keretében - amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli-számon kérhető az írásbeli vizsgafeladat megoldása.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely az alábbi öt témakör mindegyikéből elméleti kérdések megválaszolását, illetve gyakorlati megoldásainak leírását követeli meg a vizsgázótól:

- gyakorlati munkavédelmi feladat,

= munkaeszközök biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok,

= villamosság biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok,

= foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok,

= munkavédelmi menedzseri feladatok.

A vizsga értékelése

Mindkét vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha a szóbeli vizsga valamennyi témaköréből, illetve az írásbeli vizsgán legalább elégséges osztályzatot ért el. A szakképesítés érdemjegyét a szóbeli vizsga témaköreinek átlagából, valamint az írásbeli vizsga érdemjegyéből képzett átlagérték adja.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakképesítés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

FELSŐFOKÚ MUNKAVÉDELMI SZAKTECHNIKUS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 96 9 3129 16 90 03

2. Szakképesítés megnevezése: Felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A szakképesítés megszerzésének feltétele:

1. középfokú munkavédelmi technikusi végzettség, vagy

2. műszaki jellegű szakközépiskolai vagy műszaki technikusi végzettség + középfokú munkavédelmi szakképzettség, vagy

3. érettségi bizonyítvány és műszaki jellegű szakmunkás bizonyítvány + középfokú munkavédelmi szakképzettség.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a előírja, hogy a törvény vagy annak 11. §-a szerinti szabályzatok által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat a munkáltató csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus kötelezően ellátandó - munkavédelmi szakképesítéséhez, kötött - munkaterületét ezen szaktevékenységek jelentik.

A munkavédelmi törvény 57. §-ának (1) bekezdése, valamint az egyes rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4. §-ának és 2. sz. mellékletének előírásai alapján a munkáltatók meghatározott köre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében munkavédelmi szakembert köteles foglalkoztatni, akit egyben megbízhat a munkavédelmi kötelezettségei egy részének ellátásával is.

A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörét jelenti továbbá a különböző szintű és irányultságú együttműködés is, elsősorban a munkáltató szervezeteivel, illetve a szakhatóságokkal és más külső szervezetek képviselőivel. Ezen feladat szakszerű ellátása igényli bizonyos munkavédelmi alapmérések elveinek elsajátítását, műszereinek és használatuknak az ismeretét, továbbá a mérési eredmények értékelését. Különleges területét jelenti az együttműködésnek a foglalkozás-egészségügyi szakterülettel való kapcsolattartás.

A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus feladatkörének lényeges eleme, továbbá a szakmai tanácsadás irányítása.

A felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus munkaköréhez tartozó főbb feladatok a fentiekben tárgyalt csoportosítás figyelembevételével:

a) Kötelezően ellátandó feladatok

a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

- veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

- ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy azzal összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

- egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

- súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy egészségkárosodását eredményezte,

- a szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése.

b) Munkáltatói megbízás esetén ellátandó főbb feladatok

- közreműködés a munkavédelmi szervezet működési feltételeinek kidolgozásában, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésében,

- munkavédelmi szervezet tevékenységének irányítása, fejlesztése,

- elméleti munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának kidolgozása, illetve az oktatás megtartása,

- munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása a jogszabályok és a munkáltatói szabályzat előírásainak megfelelően,

- munkabalesetekkel kapcsolatos feladatok ellátása a jogszabályok és a munkáltatói szabályozás előírásainak megfelelően,

- közreműködés a munkáltató munkavédelmi eljárási kötelezettségeinek teljesítésében,

- közreműködés a munkáltatói munkavédelmi szabályozási rendszer kialakításában, illetve a szabályozás (szabályzat, utasítás) elkészítése.

c) Főbb együttműködési feladatok

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében együttműködés

- a munkáltatói menedzsmenttel,

- a szakhatóságokkal,

- a külső munkáltatókkal,

- a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal,

- a munkavédelmi érdekképviselettel.

d) Szakmai tanácsadás, valamint irányítás főbb feladatai

- közreműködés a munkavédelmi tervcélok és feladatok meghatározásában, azok megvalósulásának figyelemmel kísérése,

- munkavédelmi szempontok érvényesülésének segítése a gazdasági folyamatokban,

- a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,

- egészséget nem veszélyeztető, biztonságos, az ergonómiai követelményeket figyelembe vevő munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, technológiák bevezetésének kezdeményezése, szakmai segítségnyújtás,

- termelési folyamatok rizikótényezői feltárásának kezdeményezése, szakmai tanácsadás azok kiküszöböléséhez,

- szakmai tanácsadás az üzembe helyezési eljárásoknál,

- szakmai segítség a munkavállalók gyakorlati oktatásánál,

- közreműködés a foglalkozási ártalmak okainak feltárásában, tanácsadás azok kiküszöböléséhez.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló - illetve munkáltatói megbízás esetén elvégzendő-legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Gyakorlati munkavédelmi feladatok

- munkáltatói munkavédelmi szabályzat döntési szintű előkészítése,

- munkavédelmi szempontú osztálybasorolás tevékenység alapján,

- hatósági engedélyhez kötött munkaeszközök, létesítmények, munkahelyek, technológiák alkalmazásával kapcsolatos feladatok végzése,

- munkavédelmi üzembe helyezéssel, újraindítással kapcsolatos feladatok végzése,

- időszakos és soron kívüli biztonsági felülvizsgálatok végzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

- egészségügyi megfelelőségi és pályaalkalmassági vizsgálatok végzésének figyelemmel kísérése,

- elméleti munkavédelmi oktatások rendjének meghatározása, tematikájának kidolgozása, oktatások megtartása,

- a gyakorlati munkavédelmi oktatás rendjének, tematikájának figyelemmel kísérése, szakmai segítése,

- a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátása,

- munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátása:

= veszélyes munkaeszköz és technológia munkavédelmi üzembe helyezése, illetve újraindítása,

- ha a munkahely egyéni védőeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazása során közvetlenül veszélyeztetette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, akkor azok megfelelőségét soron kívül vizsgálni kell,

= egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének meghatározása,

= súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott -munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását eredményezte,

= szaktárcák által kiadásra kerülő biztonsági szabályzatokban ilyen feladatoknak minősített tevékenységek végzése

az adott időszakban érvényes jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a munkáltató munkafeltételeinek és belső szabályozásának figyelembevételével.

2. Munkabiztonsági feladatok

2.1. Munkaeszközök (gépek, készülékek, szerszámok, berendezések) biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- veszélyforrások általános felismerése, értékelése,

- a gépek megbízhatóságának értékelése az adott területen a veszélytelen működés szempontjából,

- a mozgásformák veszélyeinek felismerése, értékelése az általános biztonságtechnikai elvek alapján,

- jelző, riasztó elemek, rendszerek kialakításának, működésének ellenőrzése,

- burkolatok, korlátok, elkerítések biztonságos kialakításának, felszerelésének, működésének ellenőrzése,

- kezelőelemek (indító, vezérlő, leállító) előírásszerű kialakításának, elhelyezésének, működésének ellenőrzése,

- vészleállító berendezések kialakításának, működésének ellenőrzése,

- gépek kezelésével kapcsolatos általános személyi követelmények betartásának ellenőrzése,

- gépek kezelésére vonatkozó működtetési követelmények betartásának ellenőrzése,

- néhány, a működtetés szempontjából veszélyes géptípus kialakításával és kezelésével kapcsolatos munkabiztonsági követelmények betartása

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint az adott munkaeszköz technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.2. Villamosság biztonságtechnikájával összefüggő feladatok

- a villamos energia okozta tűz- és robbanásveszély okainak, valamint az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján a veszélyforrások gyakorlati felismerése,

- villamos vezetékek és szerkezetek megfelelő biztonsági állapotának

= megtekintés alapján történő megítélése,

= az üzembe helyezés előtti, illetve az időszakos - műszeres méréseket is igénylő - vizsgálatok (érintésvédelmi-szabványossági, tűzvédelmi-szabványossági, villámvédelmi) esedékességének figyelemmel kísérése, a dokumentációkban foglalt minősítés alapján intézkedések kezdeményezése,

- a vonatkozó előírások ismerete alapján a villamos biztonságtechnikai mérésekre vállalkozók jogosultságának elbírálása,

- Létesítési Biztonsági Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás ellenőrzése,

- Érintésvédelmi Szabályzat előírásainak ismerete alapján a gyakorlati alkalmazás megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése, a hatásosság fennmaradásának rendszeres figyelemmel kísérése,

- villámvédelmi szabvány ismerete alapján a villámvédelmi megoldások gyakorlati alkalmazásának megbontás nélküli, szemrevételezéssel történő ellenőrzése,

- elektrosztatikus feltöltődési folyamat fizikájának és biztonságtechnikai vonatkozásának ismerete alapján a szikraképződési veszélyforrások felismerése, az alkalmazott védelmi megoldások ellenőrzése,

- villamos biztonságtechnikai mérések elveinek, módszereinek, műszereinek, valamint a vonatkozó előírásoknak az ismerete alapján a mérési eredmények értékelése,

- villamos sérülések felismerése, a villamos áram veszélyességét befolyásoló tényezők ismerte alapján szükséges intézkedések azonnali megtétele,

- villamos baleseteknél a mentéshez szükséges műszaki, illetve újraélesztési eszközök meglétének folyamatos ellenőrzése

az adott időszakban érvényes biztonsági szabályzatokban, szabványokban, valamint a technológiai dokumentumokban előírtaknak megfelelően.

2.3. Anyagmozgatás biztonságtechnikájával kapcsolatos feladatok

- a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges különböző anyagmozgató eszközök biztonságos működésének ellenőrzése, azok biztonsági berendezéseinek ellenőrzése, a kezelésükre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,

- raktározással kapcsolatos előírások ellenőrzése,

- üzemi belső közlekedés előírásai betartásának ellenőrzése,

- az üzemi anyagmozgatás rendszerének értékelése a munkabiztonság szempontjából

az adott időszakban érvényes szabványokban, műszaki szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.4. Nyomástartó berendezések és kazánok biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok

- a nyomástartó berendezések és kazánok biztonsági szerelvényeinek ismeretében azok működésének ellenőrzése,

- közreműködés a hatósági eljárások megszervezésében, kapcsolattartás a hatósági szervekkel,

- karbantartásra, kezelőszemélyzetre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,

- gázpalackok szállításával, tárolásával, kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványokban, szabályzatokban, valamint az adott munkaeszközök technológiai dokumentumaiban előírtaknak megfelelően.

2.5. Hegesztési technológiák biztonságos alkalmazásával kapcsolatos feladatok

- az egyes hegesztési technológiák veszélyforrásainak és biztonságtechnikai előírásainak ismerete alapján a hegesztési munka személyi és tárgyi feltételei betartásának ellenőrzése,

- a hegesztési munka során használandó egyéni védőfelszerelések meghatározása, használatuk ellenőrzése

az adott időszakban érvényes szabványoknak és szabályzatnak megfelelően.

2.6. Vegyi anyagokkal, eljárásokkal kapcsolatos biztonságtechnikai feladatok

- a veszélyes vegyi anyagok tulajdonságainak ismerete alapján semlegesítésük (hatástalanításuk) figyelemmel kísérése,

- mérgek jelzéseinek, hatásának ismerete alapján a biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése,

- veszélyes anyagok szállítására, tárolására vonatkozó biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése,

- szakmai segítségnyújtás a veszélyes vegyi anyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó üzemi szabályozás kidolgozásában

az adott időszakban érvényes jogszabályok alapján.

2.7. Megfelelő légállapotok és levegőtisztaság biztosításával összefüggő feladatok

- a klímatényezők értékének ellenőrzése, a szükséges. szakvizsgálatok elvégzésének kezdeményezése,

- levegőtisztaságot befolyásoló tényezők (gáz, gőz, por stb.) határértékeinek ellenőrzése,

- légtechnikai berendezések hatékony működésének ellenőrzése,

- légtechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

2.8. Munkahelyi és környezeti zaj- és rezgéscsökkentéssel kapcsolatos feladatok

- a zaj- és rezgésértékek figyelemmel kísérése; a határértékeket megközelítő vagy meghaladó helyeken zaj-, illetve rezgéscsökkentő megoldások kezdeményezése,

- zajtechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

2.9. Megfelelő világítás és színdinamika kialakításával és szinten tartásával kapcsolatos feladatok

- a biztonságos munkavégzéshez szükséges világítás meglétének ellenőrzése,

- a világítóberendezés hatásos működésének ellenőrzése,

- a szükséges szakvizsgálatok elvégzésének kezdeményezése,

- világítástechnikai mérések elveinek, műszereinek ismerete alapján a mérési eredmények értékelése,

- színdinamikai megoldások alkalmazásának kezdeményezése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

2.10. A létesítéssel összefüggő munkabiztonsági feladatok

- a létesítési folyamattal összefüggő feladatok előírás szerinti lebonyolításának ellenőrzése,

- a létesítéssel összefüggő biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzése,

- üzembe helyezési, használatbavételi eljárás előkészítésében való közreműködés, a szükséges dokumentumok meglétének, mérések elvégzésének a mérési eredmények megfelelőségének ellenőrzése,

- építmények karbantartására és biztonságos bontására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

3. Foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos feladatok

3.1. Foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos feladatok

- a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális) meglétének felismerése, jelzése a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak vagy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetének,

- a munkakörnyezeti kóroki tényezők (ártalmak) hatása elleni védekezés gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérése,

- foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában együttműködés a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal,

- egyéni védőeszközök védőhatásának ismerte alapján azok használatának ellenőrzése

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabványokban előírtaknak megfelelően.

3.2. Elsősegélynyújtás feltételeinek ellenőrzése

- az elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzése az adott időszakban érvényes jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

3.3. Munkapszichológiai alapismeretek alkalmazása

- a munkafolyamat során a dolgozókat érő pszichés ártalmak felismerése, jelzése a gazdasági vezetés, illetve, a foglalkozás-egészségügyi szervezet számára,

- a munka humanizálására irányuló törekvések megvalósításához szakmai tanácsadás

a szakirodalom és mintapéldák alapján.

4. A munkavédelmi tevékenységet is érintő egyéb feladatok 4.1. Ergonómiai feladatok

- az ergonómia általános elveinek ismerete alapján a munkahelyek, munkaeszközök kialakításának, illetve működtetésének ergonómiai szemléletű ellenőrzése az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

4.2. Környezetvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- a munkafolyamat során fellépő, illetve keletkező káros környezeti hatások felismerése, jelzése a gazdasági vezetés, illetve a környezetvédelmi szervezet számára az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

4.3. Tűzvédelmi előírások betartásával kapcsolatos feladatok

- tűzvédelmi általános ismeretek birtokában a szakszerűtlenül vagy szabálytalanul megvalósított létesítmény, szabálytalanul alkalmazott technológia, gép, munkaeszköz, illetve azok meghibásodása következtében keletkező tűzveszélyforrások felismerése és értékelése,

- közreműködés a létesítmények tűzvédelmi berendezéseinek ellenőrzésében, a tűzvédelmi előírások betartásában

az adott időszakban érvényes jogszabályokban, szabványokban előírtaknak megfelelően.

5. Szervezési-vezetési, kommunikációs feladatok

- közreműködés az üzemi munkavédelmi szakapparátus kialakításában, illetve annak vezetésének, tevékenységének fejlesztése,

- a munkavédelmi feladatok megjelenítése, a munkavédelmi tevékenység arculatformálása a gazdálkodó szervezeten belül,

- kapcsolattartás a külső szakmai partnerekkel (hatóságok, oktató intézmények, szakmai szervezetek),

- kapcsolattartás a vállalati menedzsmenttel, társ(fő)osztályokkal, a munkabiztonság érdekeinek, szempontjainak érvényesítése vállalaton belül,

- kapcsolattartás a munkavédelmi érdekképviseletekkel

az adott időszakban érvényes jogszabályokban és szabályzatokban előírtaknak megfelelően.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

Felsőfokú munkavédelmi technikus szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint kell tenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga több témakört összefoglaló komplex feladatból áll, amely egy konkrét munkavédelmi (munkabiztonsági) probléma gyakorlati megoldására irányul.

A vizsga időtartama: a feladat megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

Szóbeli vizsga

- A szóbeli vizsga keretében - amennyiben a vizsgabizottság indokoltnak vagy szükségesnek ítéli-számon kérhető az írásbeli vizsgafeladat megoldása.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, mely az alábbi mindhárom témakör elméleti magyarázatát és gyakorlati megoldásainak leírását követeli meg a vizsgázótól:

= gyakorlati munkavédelmi feladat

= munkabiztonsági feladat

- szervezési-vezetési, kommunikációs feladat.

A vizsga értékelése

Mindkét vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha mindegyik vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga három témakörére adott érdemjegyek átlaga alapján, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli vizsgán szerzett érdemjegye alapján kell megállapítani.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei A szakképesítés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

GRAFOLÓGUS SZAKASSZISZTENS szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAl

1. Szakképesítés azonosító száma: 53 9 5319 08 50 05

2. Szakképesítés megnevezése: grafológus szakasszisztens

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

2.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.2.1. Betölthető munkakörök és foglalkozások

2.2.2. Rokon munkakörök, foglalkozások vagy továbblépési lehetőségek

2.3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A grafológus szakasszisztens emberismereti tanácsadóként működik. Közreműködő tevékenységet folytat, munkáját a felkérő szakember (grafológus, pszichológus stb.) irányítása, útmutatása alapján végzi.

A grafológus szakasszisztens támogató tevékenységének specifikuma a kézírás jellegzetességeinek kigyűjtése, rendezése alapján az író személy pszichológiai értelemben vett személyiségére vonatkozó információ kommunikálása - a grafológus vagy más emberismereti igénnyel fellépő személy vagy intézmény számára - anélkül, hogy pszichológiai, orvosi értelemben diagnosztizálna vagy terápiát végezne. Tevékenységét egyéb jogszabályban, rendeletben leírtakkal összhangban végzi.

A grafológus szakasszisztens tevékenységének célja:

- mentálhigiénés prevenció vagy segítségnyújtásban való közreműködés (pl. önismeret-fejlesztéshez, nevelési, pályaválasztási és párkapcsolati kérdésekhez, krízis-intervencióhoz stb. támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára),

- humánerő-gazdálkodási probléma megoldásának elősegítése (pl. pályaalkalmassággal, vezetőkiválasztással, karriertervezéssel, követéssel, munkacsoport kialakítással vagy konfliktusainak feltárásával, terhelhetőséggel és igénybevétellel stb. kapcsolatos kérdésekben támpontok nyújtása a grafológus, az ügyfél vagy a beavatkozást végző szakember számára),

- pedagógiai munka hatékonyságának fokozásához való hozzájárulás (pl. a tanulói egyéni adottságok és képességek hatékonyabb kiaknázása érdekében differenciált módszerek kiválasztásához, tehetség felismeréséhez, pedagógus és tanuló kapcsolatának javításához, kortárscsoportba való beilleszkedés elősegítéséhez stb. kiindulásként szolgáló információk biztosítása, nyújtása a grafológus, a beavatkozást végző szakember vagy a nevelő személy számára),

- vagy más, a gazdaság és a társadalom egyéb területein (pl. kriminalisztika, történettudományi kutatás, orvosi, igazságszolgáltatási gyakorlat stb. speciális emberismereti igényt támasztó feladatok megoldásában való közreműködés).

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Cél- és feladatmeghatározás

Meghatározza a grafológiai vizsgálat célját és jellegét

- a probléma pontosítása

= a probléma szempontjából felmerülő emberismereti igény ügyféllel való tisztázása és részletes megfogalmazása (pl. szociabilitás vizsgálata esetén párválasztás, team építés, ügyfélfogadási munkakör betöltése, katonai szolgálat, ügynöki munka stb.),

- vizsgálati kérdések megfogalmazása

= az együttműködési cél eléréséhez szükséges teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (pl. ügynöki munkavégzésnél kommunikációs készség, kreativitás, agilitás, lojalitás, kompromisszumkötési hajlam, figyelem-koncentráció stb.).

2. Vizsgálati feltételek biztosítása

Gondoskodik a vizsgálat elvégzéséhez szükséges feltételekről

- a vizsgálati anyagról, az írásmintáról

= minden vizsgálati személytől írásmintát, szükség esetén összehasonlító írást szerez be törvényes úton,

- az írásmintára vonatkozó követelmények meghatározásáról

= az együttműködési cél eléréséhez szükséges feltételek és a teljesítés kritériumainak megállapítása az ügyfél közreműködésével (meghatározza pl. a szükséges terjedelmet, az aláírások számát és módját, íróeszközt, esetleg az írás laboratóriumi körülményeit),

- a vizsgálat jogi, etikai és szakmai feltételeiről

= az írás grafológiai feldolgozását engedélyező, és az abból eredményekként adódó információk átvételére jogosult személyeket kijelölő nyilatkozat beszerzése az író személytől, meghatározott feltételek esetén az írásminta tulajdonosától vagy az ügyféltől, a szakmai etikai előírások figyelembevételével beszerzi az írás feldolgozását engedélyező nyilatkozatokat, meghatározza az író személyére vonatkozó speciális adatokat,

- a szükséges technikai eszközök meglétéről

= az írás vizsgálatához szükséges mérőeszközök, berendezések, segédeszközök hozzáférhetővé tétele és működőképes állapotuk biztosítása (pl. írás-sztenderek, nagyító, fax, számítógép, pszichogram, nyomásmérő, grafológiai értékelő táblázatok stb.),

- a szerződések, megbízások, űrlapok kitöltéséről, aláírásáról

= kitölti az adatlapokat, megköti a megbízás szerinti szerződést.

3. A vizsgálat előkészítése

Megállapítja a feldolgozási lehetőség határait, kizárási lehetőségeket

- a rendelkezésre álló információk ellenőrzése

= ellenőrzi a vizsgálati anyag hitelességét, a kort, a kezességet, a nemzetiséget, a foglalkozást és a szemüvegességet (esetleg a befolyásoltsági fokot),

- a grafikai produktum anyagkritikája

= az írásminták jellemzőinek értékelése a vizsgálati anyaggal szemben támasztott követelmények minimuma szempontjából (írásmennyiség, olvashatóság, originalitás, hamisítás stb.),

- a kizárási lehetőségek felfedezése

= befolyásoltság lehetősége, betegség, patológiás, írászavaros lehetőségek, rendkívüli íráskörülmények stb.

4. A grafikai produktum elemzése

Elvégzi a meghatározott grafológiai jellemzők vizsgálatait

- a produktum sajátosságainak rendszerezett vizsgálata = az íráselemzés összeredményei szerint, a vizsgálati anyag sajátosságai alapján, a személyiségre vonatkozó jelentés-tulajdonítása lehetővé tett irányának, körének és megbízhatóságának meghatározása (az írásjellemzőket táblázatokból, a teszteredményeket utasítások alapján),

- a megjelenített grafológiai jegyek értékelése

= összegyűjti, kiszámolja, kategóriákba rendezi tipikusság és előfordulási gyakoriság szerint, értelmezésre előkészíti.

5. Ellenőrzés

Elkészített vizsgálatának eredményét ellenőrzi a lehető legtöbb és legjobb módszerek segítségével

- tesztek felhasználása

= grafológiai tesztek, pszichológiai tesztek, kontroll grafikai produktumok elemzése,

- személyes kapcsolattartás

másik grafológus bevonásával, pszichológus bevonásával, egyéb szakértő bevonásával.

6. Javaslattétel, intézkedés

A megrendelő igénye alapján vagy szükség szerint teszi meg javaslatát, intézkedéseit

- vizsgálati eredmények megvitatása az ügyféllel

= az ügyfél kérdései, felvetései kapcsán a vizsgálati eredmények megbeszélése, érvekkel való alátámasztása, vagy további kérdésfeltevések, vizsgálati lehetőségek és célok megfogalmazása, írásbeli vagy élőszóban zajló kommunikációs folyamatban,

- az írás átadása grafológusnak részletes elemzés céljából

= speciális fejlesztőeljárás - grafoterápia - írásváltoztató program tervezése és végrehajtása céljából,

- elirányítja a megrendelőt a szükséges szakemberhez = személyiségfejlesztő kurzus elvégzése céljából, = probléma jogi útra terelése céljából.

7. Szervezés, dokumentáció

A beérkező feladatokat, megbízásokat fogadja, dokumentálja

- a beérkező feladatokat, megbízásokat a szóbeli és/vagy írásbeli kommunikáció szabályai szerint fogadja

= a magyar nyelv kiejtési szabályainak megfelelően,

= értelmes, érthető megfogalmazással, kerülve az idegen kifejezéseket,

= szükségszerűen és helyesen alkalmazva a pszichológiai megfogalmazásokat,

= a partnereket és a megbízókat az etikettnek megfelelően fogadva,

= a kérdezési technikákat a tartalmi és formai sajátosságoknak megfelelően érvényesítve,

= felkészülve a szóbeli és telefonon adott kommunikációs lehetőségekre,

= a levelekkel szemben támasztott szakmai, etikai és fogalmazási követelményeket betartva,

- az elvégzett munkafolyamat dokumentációs anyagát rendszerezi, irattározza

= a beérkező és kimenő leveleket, bizonylatokat megfelelően irattározva, a dokumentumok nyilvántartása és irattározása a grafológusi titoktartás betartásával.

8. Grafológiai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátásához rendelkeznie kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben:

8.1. Íráselemzés-analvzálás

- az írásjelenségek csoportosításának módjai

= a klasszikus leíró, a metrikus, a személyiségjellemzők szerinti és a rendszerszemléletű írásjelenségek tételes felsorolása, definiálása és jellemzői értelmező megfogalmazása folyamatos előadásmóddal,

- az írásértékelő táblázatok fajtái

= a magyar, német és angol sztenderdírás táblázatok felismerése és kiválasztása 10 sztenderdírás táblázat közül, a dőlésszögmérő táblázat alkalmazásának bemutatása adott írásjellemző táblázat (pl. Lüke, GUL, sparoditás, nyomatékmérő stb. táblázat) kitöltése, értékelése a táblázathoz tartozó időintervallum alatt,

- az írás technikai jellemzőinek fogalma, típusai és fajtái

= felsorolni és bemutatni a leggyorsabb íráshordozókat és íróeszközöket legfontosabb jellemzői alapján, bemutatni az íróeszközök tartásának és az íráshelyzeteknek legjellemzőbb módjait,

- a grafikai produktumot jellemző sajátosságok típusainak és fajtáinak fogalma, minősítési kritériumai = térkitöltés, térbeli viszony, arány és harmónia, irányultság, dinamika, grafikai megjelenítés összetevőinek felsorolása, legjellemzőbb típusának definiálása és bemutatása írásminták alapján,

- a grafikai produktum mennyiségi és/vagy minőségi sajátosságai

= alakiság, eredetiség, torzulás, sablonosság, a sablontól vagy elméletileg elvárt jellemzőktől való eltérései legjellemzőbb formáinak, ezek megállapítási módjainak, viszonyítási alapjainak verbális megfogalmazása leíró jelleggel,

- a grafikai produktum értékelhetősége

= a szakmai kritériumok (mennyiség, minőség, jelleg, keletkezési feltételek, torzitásmentesség) tételes felsorolása és ismertetése,

- egyéb - a normál pszichikus sajátosságokon kívüli -jellemzők megjelenése a kézírásban

= íráskörülmények specifikumaira utaló írásjelenségek rendszerezett felsorolása,

- a kiértékelésre alkalmas módszerek és eljárások

= elméleti szinten ismerni és felsorolni a szemrevételezési mód, az analíziskészítés alapelvei, a szakvélemény készítésének menete, a grafológiai értelmezés során tett megállapítások rendezése, megfogalmazása, speeiális sajátosságok kiemelése, összehasonlítások feladatokat, valamint gyakorlati szinten kezelni a komputeres grafológiai íráselemző program adatbeviteli és kiértékelési feladatokat adott programmal,

- az írástömb szerkezeti egységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a sorok, szavak, sorközök, Szóközök és az aláírás térbeli-ségi, alakisági, relatív viszonyítási jellemzőit,

- az írás alapegységeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a betűk, betűközök, kötővonalaik, a kezdőbetűk és a kiemelt betűk térbelisége, alakisága, relatív viszonyítási jellemzőit,

- az írás alapegységeinek járulékos elemeit jellemző sajátosságok típusai és fajtái

= definiálni, és adott írásmintán felismerni a kezdő- és végvonalak, ékezetek, központozás, t, f, A, z áthúzások, vonalrészek, elrántások, elírások, korrekciók térbelisége, alakisága, írásdinamikai jellemzőit.

8.2. Írástörténet

- az írás mint kultúrtörténeti jelenség

= leíró jelleggel ismerni az írás előzményeit, kialakulását és fejlődését a kezdettől napjainkig a latin betűs írás és a magyar nyelven történő írás vonatkozásában,

- normaírások

- bemutatott írásmintán felismerni és megmutatni a mai írásfajták főbb csoportjainak rendszerbeli és grafikus jellegzetességeit, a latin betűs írások mai nemzeti változatainak főbb grafikus jellegzetességeit, az európai nemzeti normaírások főbb típusait, a mai magyar normaírások grafikus sajátosságait.

8.3. Grafológiatörténet

- grafológia történetének legfontosabb állomásai

= reproduktív jelleggel felsorolni az idevonatkozó alapismereteket: a grafológia előzménye az ókortól, a grafológia újkori fejlődése, a XX. század elméleti és szervezeti grafológiai munkássága, a grafológia kiemelkedő hazai szakembereinek munkássága, a grafológia II. világháború utáni magyarországi fejlődése, a Magyar Írástanulmányi Társaság előtörténete és újjáéledése, a grafológia hazai szakirodalmának áttekintése, értékelése.

9. Pszichológiai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek munkatevékenysége szakszerű ellátáshoz, rendelkezni kell kialakult készségekkel, illetve legalább alapvető jártassággal a következőkben:

9.1. Írásfiziológia

- az írásfolyamat ideg- és izomtevékenysége

= reproduktív jelleggel felsorolni az írástevékenység megvalósításában szerepet játszó ideg- és izomrendszeri struktúrákat, az írástevékenység mechanizmusát, az írómozgás alapelveit, az írástanulás élettani és pszichés feltételeit, az íráskép individualizálódásának folyamatát, az írástanulás és az írástevékenység folyamatát és tüneteit.

9.2. Általános pszichológia

- alapvető pszichológiai ismeretek

= reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről:

- érzékelés, észlelés

- tanulás, figyelem, emlékezés

- képzelet, beszéd

- kreativitás, intelligencia, gondolkodás

- motiváció, emóció

- tudat, éberség, aktivitás.

9.3. Személyiséglélektan

- személyiséglélektani alapismeretek

= reproduktív jellegű ismeretekkel kell rendelkeznie a következő témakörökről:

- a személyiség fogalma, különböző aspektusai

- átfogó személyiségelméletek lényege és fogalomrendszere

- a személyiség fejlődésére vonatkozó lényegesebb állomások

- személyiségtipológiai rendszerek alapelvei,-kategóriái és értékelésük

- a személyiség leírásának megközelítésmódjai és kategóriái.

9.4. Pszichometria

- jártasság a méréses módszerekben

= gyakorlati alkalmazás szintjén kell ismerni, és adott példán bemutatni az alábbi témaköröket:

- mérés és adatszerzés

- sztenderdizáció

- reliabilitás

- validitás

- tesztek kitöltésének, értkelésének szempontjai.

10. Etikai ismeretek elsajátítása

A grafológus szakasszisztensnek tudatosan kimunkált szemlélettel kell rendelkeznie a következő vonatkozásban:

10.1 A szakmai etika

- fogalma, jelentősége, ismérvei

= önálló megfogalmazás szintjén kell tudnia, illetve alkalmaznia a következőket:

- az etika fogalma, szerepe általánosságban,

- a grafológusi tevékenység etikai alaphelyei, szabályai,

- pszichológiai biztonság fogalma,

- etikai vétségek és kezelésük.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

A grafológus szakasszisztens szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint a munkaügyi miniszter által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az egyes vizsgarészek a következő vizsgatárgyakat tartalmazzák:

Írásbeli vizsga

- írás- és grafológiatörlénet,

- íráselemzés-analízis.

A vizsga időtartama: vizsgatárgyanként 60 perc.

Szóbeli vizsga

- pszichológia,

- grafológiaelmélet.

A felkészülési idő valamennyi vizsgatárgy előtt min. 40 perc.

Gyakorlati vizsga

- grafológia alkalmazása.

A vizsga időtartama: 240 perc.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Írás- és grafológiatörténet vizsgatárgy A vizsga keretében a jelöltnek

- írástörténetből leíró jelleggel kell fogalmazványt készítenie az írás előzménye, kialakulása, fejlődése témakörökből (a latin és a magyar nyelvű írás kialakulásával kapcsolatba hozva);

- grafológiatörténetből három adott témakörből választhatóan két grafológiai fejlődési állomást vagy elméletet kell összehasonlítania fogalmazvány formájában (felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással).

Íráselemzés-analízis vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek kiadott írásminta alapján az írástömb szerkezeti egységei, az írás alapegységei, az írás alapegységeinek járulékos elemei témakörben kell öt, a tények, fogalmak relációk, struktúrák és módszerek szintjét érintő kérdést megválaszolnia felismeréssel, felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással, magyarázó kifejtéssel és azonosítással, rendezéssel.

Pszichológia vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökben kell egy tételt kihúzva egy-egy átfogó, a tények, fogalmak, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia reproduktív jelleggel, magyarázó és értékelő kifejtéssel:

- írásfiziológia,

- általános pszichológia,

- személyiséglélektan.

Grafológiaelmélet vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek az alábbi témakörökből adott írásmintán felismerve kell egy tételen szereplő három különböző témát, a tények, relációk, struktúrák szintjét érintő kérdést megválaszolnia felsorolással, definiálással, jellemzéssel, összehasonlítással és magyarázó kifejtéssel:

- írásjelenségek csoportosítási módjai,

- a grafikai produktumot jellemző mennyiségi sajátosságok,

- a grafikai produktumot jellemző minőségi sajátosságok.

Grafológia alkalmazása vizsgatárgy

A vizsga keretében a jelöltnek egy esetleírás alapján egy grafológusi szakasszisztensi szakfeladat megoldásának menetét kell megterveznie, az esethez tartozó kézírás vizsgálati előkészítését kell elvégeznie a megfelelő írásértékelő táblázat, teszt és technikai eszköz alkalmazásával, bizonyítva jártasságát a méréses módszerekben, majd az eredményeket az ügyféllel vagy a grafológussal való írásbeli közlésre előkészítenie, és szóbeli közlésként bemutatnia, eljárásait és megállapításait kérdezésre érvekkel alátámasztania, indokolnia az alábbiakra kitérve:

- a probléma és a vizsgálati kérdések pontosítása,

- a kizárási lehetőségek felfedése,

- technikai jellemzők,

- a grafikai produktum értékelhetősége, anyagkritikája,

- a kiértékelésre alkalmas módszer és eljárás,

- a megjelenített grafológiai jegyek kiértékelése,

- a szükséges dokumentálás megfogalmazása.

A vizsgafeladatként felhasználni kívánt esetet előzetesen grafológiai és pszichológiai eljárásokkal is fel kell dolgozni.

3. A szakmai vizsga értékelése

A vizsga értékelése a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint történik, az alábbiak figyelembevételével:

3.1. A jelöltnek az írásbeli vizsgarészen nyújtott teljesítményét tantárgyanként külön érdemjeggyel kell értékelni, s az ezek egészre kerekített számtani átlaga képezi az írásbeli vizsgarész összesített érdemjegyét, kivéve, ha a jelöli valamely vizsgatárgy elégtelen osztályzatot kapott, mert ez esetben az összesített eredmény is elégtelen mindaddig, amíg az adott vizsgatárgyból javítóvizsgán legalább elégséges érdemjegyet nem szerez.

3.2. Az írásbeli vizsgarészen a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az egyes tantárgyak vizsgáján nyújtott teljesítmények értékeléséhez.

3.3. A gyakorlati vizsgarész értékelésekor a jelölt teljesítményét a következő szempontokból részjegyekkel kell értékelni:

- szakmai tartalom: ahol a megítélés alapját a képzési tematikában ismertetett grafológiai és pszichológiai követelményekkel való megegyezés és az álláspontok megvédése érdekében kifejlett érvelés szakmai helytállósága képezi;

- kifejezésmód: ahol a megítélés alapján a fogalomhasználat szakszerűsége és a kifejezésmódnak a feladathoz műfaji és bánásmódbeli szempontból való adaptáltsága képezi;

- feladat megoldása: ahol a megítélés alapját a probléma megoldásának elősegítéséhez való hozzájárulás, ezzel kapcsolatban az ügyfélben a megfelelő motiváltság kiváltásának elérése képezi;

- etikai hozzáállás: ahol a megítélés alapját az esettel kapcsolatos eljárás és magatartás etikai szempontból vett helyessége és körültekintő volta képezi.

A részjegyek egészre kerekített számtani átlaga képezi a gyakorlati vizsgarész érdemjegyét, kivéve, ha valamely részjegy elégtelen, mert ez esetben az összesített érdemjegynek is elégtelennek kell lennie.

3.4. A gyakorlati vizsgarészben a vizsgakérdésekkel együtt útmutatót kell kiadni az értékeléshez.

3.5. Az írásbeli és gyakorlati vizsgarészben nyújtott teljesítmények értékeléséhez kiadandó útmutatók készítéséhez előzetesen szabályzatot kell készíteni az értékelő kategória (osztályzatok) teljesítményhatárainak megállapításakor követendő elvekről.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele

Pszichológia tárgyból vizsgakötelezettség alóli felmentést kapnak azok a személyek, akik igazolják, hogy pszichológus, pszichiáter vagy pszichoterapeuta képesítéssel rendelkeznek.

IGAZGATÁSI ÜGYINTÉZŐ-ÜGYKEZELŐ szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI

1. Szakképesítés azonosító száma: 49 4 3910 10 20 02

2 Szakképesítés megnevezése: Igazgatási ügyintéző-ügykezelő

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további munkakörök, foglalkozások

3. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások

4. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az igazgatási ügyintéző-ügykezelő átveszi a küldeményeket, s egyúttal ellenőrzi, hogy a jelzett iratok hiánytalanul megérkeztek-e. A vezetői utasítás szerint (szignálás) nyilvántartásba veszi az iratokat, elkészíti a szükséges segédnyilván-tartásokat Vezeti az ügyiratokra vonatkozó határidő-nyilvántartást. Közreműködik a kiadmányozás elkészítésében. Előkészíti és lebonyolítja az iratok postázását. Gondoskodik az elintézett iratok irattárba helyezéséről és megőrzéséről. A megőrzési idő eltelte után kiselejtezi az iratokat. A nem selejtezhető iratokat előkészíti a levéltári átadásra.

A postázáshoz szükséges értékcikkeket (pl. bélyeg) megrendeli, őrzi, felhasználásukról nyilvántartási vezet.

Kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat. Gondoskodik az ügyvitel nyomtatvány- és irodaszer-szükségletének igényléséről és felvételezéséről.

Az adott egység napi működtetésével kapcsolatos egyéb adminisztrációs feladatokat is ellátja, gondoskodik adatfelvételéről, adatrögzítéséről, adatállománya karbantartásáról. Végzi az adatokkal kapcsolatos munkaműveletek ellátását. Gondoskodik a bélyegzők előírás szerinti használatáról, jelenléti ívek, távozási naplók vezetéséről, nyilvántartások gépeléséről, képes arra, hogy ezeket személyi számítógépes környezetben ellássa.

Az igazgatási ügyintéző-ügykezelő a közigazgatásban, a szervezeti egység funkcionális tagoltságának függvényében külön-külön vagy összevontan előkészíti és ellátja a feladattól függően önállóan vagy irányítással az egyszerű szakfeladatokat az ügyfélszolgálat, az általános igazgatás, a költségvetés, a pénzügy és számvitel, az adóügyek, a tan-, az egészség-, a gyám-, a településügy, a gyermekvédelmi, a műszaki és kereskedelmi ügyek területén.

Az iratkezeléshez szükséges különféle iratfajták sokszorosítását végzi az adott munkahelyen rendelkezésre álló másolási technika alkalmazásával. Tájékozottnak kell lennie a használati utasítások, gépkönyvek értelmezésében. Ellátja az ügyiratkezeléshez és az általános adatkezeléshez kapcsolódó számítógépes szövegszerkesztési feladatokat.

III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

1. Az állami szervezet- és jogrendszer leírása Az alábbi fogalmak, alapelvek, alapismeretek alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok megoldása során:

- A jog fogalma, a jogforrások fogalma és hierarchiája, jogrendszerek (alkotmányjog, polgári jog, gazdasági jog, munkajog, nemzetközi jog, büntetőjog).

- Az Alkotmány alaprendelkezései.

- Az államszervezet felépítése az Alkotmány alapján.

- Az államszervezet és állami szervek főbb funkciói (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, bíróságok, önkormányzatok, ügyészségek, alkotmánybíróság, legfőbb állami számvevőszék).

- A társadalomban működő szervezetek jellemzői (érdekközvetítő szerep, érdekképviselet, információgyűjtés).

- Az állami költségvetés legfontosabb jellemzői.

- A gazdasági tevékenységek és a jogi előírások összefüggéseinek leírása példák alapján (állami tulajdon, önkormányzati tulajdon, társasági tulajdonformák).

- A gazdaság és a jog meghatározó szerepe az egyén életében és a gazdaság elemeinek meghatározásában.

- Közigazgatási eljárási, illetve más eljárási jogok legfontosabb elemei a hatályos jogszabályok alapján.

- Közigazgatási szervezetek működésének jogi keretei.

- Hivatali munkaszervezetek ismérvei (hivatali struktúra, gazdasági, funkcionális és vezetést elősegítő szervek, hatósági feladatot ellátó szervek).

2. Ügyviteli munkafolyamatok leírása

- Az ügyvitel, ügyiratkezelés és e tevékenységek felügyelete fogalmának, feladatrendszerének meghatározása az adott időszakban érvényes rendelkezések alapján.

- Az irat fogalmának meghatározása a levéltárra vonatkozó jogszabályok alapján.

- Törvényesség védelme, a folyamatok szabályozási, ellenőrzési rendjének biztosítása az iratkezelés előírásai szerint.

- Az ügyiratkezelési rendszerek megkülönböztetése (sorszámos-alszámos, alapszámos, dossziérendszerű) példák alapján.

- Az ügyiratkezelés szervezeti megoldásainak (központi, osztott, vegyes rendszerű) megkülönböztetése az adott időpontban hatályos szabályozás alapján.

- A nyilvántartások közhitelűségének biztosítása a hatályos jogi előírások alapján.

- Az ügyiratkezelés technológiáinak megkülönböztetése, manuális és számítógépes technológiák jellemzése példák alapján.

3. Az iratkezelés gyakorlata; a nyilvántartásba vétel

- A küldemények átvétele és elosztása az ügyiratkezelési szervezeti megoldástól függően.

- A postabontás elvégzése a hatályos szabályok szerint, különös tekintettel a titkos ügyiratokra; a küldemények ellenőrzése, a sérült és hiányos küldeményekkel kapcsolatos eljárások.

- Érkeztetés az érvényben lévő ügyiratkezelési szabályok szerint (az érkeztető bélyegző használata, szükség szerint az átvétel bizonylatolása).

- A kezdő irat és utóirat, valamint az azonos tényállás alapján egyúttal elintézhető irat megkülönböztetése, szakmailag helyes megállapítása az összetartozó ügyiratdarabok együttes kezelése érdekében.

- A gyűjtőszám, gyűjtőív speciális formái alkalmazásának szükség szerinti kezdeményezése.

- Iktatás (nyilvántartásba vétel), az iktatandó irat legfontosabb adatainak szabályos bejegyzése, az erre vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása az iratok tartalmának logikai egybevetése alapján.

- A különböző időpontokban érkezett iratok (elő- és utóiratok) összeszerelése az adott szervezet ügyiratkezelési szabályzata szerint.

- Az iratkezeléshez kapcsolódó segédkönyvek szabályszerű vezetése (tárgymutatókönyv, névmutatókönyv, számmutatókönyv, idegen számmutatókönyv).

- A tárgymeghatározás szabályainak helyes alkalmazása.

- A téves bejegyzés adott időszakban érvényes szabályainak alkalmazása a közhitelűség érvényesítése érdekében.

- Bélyegzők fajtáinak megkülönböztetése, nyilvántartása, használata az ügyiratkezelési szabályok szerint.

- Előadóív rovatrendszerének kitöltése, határidőzés megállapítása, társszervek nyilatkozatai, az irattárba helyezés előtti, illetőleg utáni intézkedések végrehajtása az érvényes ügyiratkezelési szabályok szerint.

4. Az iratkezelés gyakorlata az ügyintézés során

- A döntéstervezet formai szabályainak ellenőrzése az érvényes szabályok szerint.

- Az iratok fajtáinak megkülönböztetése formai követelményrendszere szerint (közokirat, magánokirat, egyszerű irat).

- A kiadmányozás fogalma, fajtáinak megkülönböztetése, az erre vonatkozó ügyviteli szabályok végrehajtása [eredetiben történő kiadmányozás, másolatban, - saját kezűleg (s. k.) jellel - történő kiadmányozás hitelesítése).

- A kiadmányozás jogi következményeinek jellemzése szabályszerűen.

- A határidő-nyilvántartás kialakítása és az ehhez kapcsolódó munkaműveletek végzése az ügyiratkezelési eljárások szerint.

- A postázás előkészítése és lebonyolítása az érvényes ügyiratkezelési szabályok és a vezetői utasítások szerint.

- A döntések egyéb módon történő közlése az államigazgatási eljárási törvény előírásai szerint.

- Postakönyv kitöltése példák alapján, szabályosan.

- Iktatókönyv tételeinek lezárása, irattári jel rávezetése, ezt követően az ügyiratok előkészítése irattározásra, ügyiratok meglétének, sorrendjének ellenőrzése, a szükséges ügyviteli kódok beírása szabályosan.

5. Az iratkezelés gyakorlata az irattárban

- Az irattározás fogalma, típusainak (polcos rendszer, mikrofilmes rendszer stb.) leírása a hatályos rendelkezések szerint.

- Ügyviteli és történeti értékű iratok megkülönböztetése a levéltárra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján.

- Az irattári terv felépítésének leírása, az irattári terv alapján az irattári jel, mint archivált iratazonosító kód alkalmazása szakszerűen, előírás szerint.

- Az archivált iratok elhelyezése az irattári tervben kialakított rend szerint.

- Az irattárak ergonómiai és műszaki feltételrendszerének kialakítása (a megfelelő iratvédelmet nyújtó berendezések fajtái, a tárolás fizikai és biológiai védelmi szabályai).

- Iratok kiadása társszervnek, más hatóságnak, és az iratbetekintés szabályainak alkalmazása az államigazgatási eljárási törvény és az ügyiratkezelési szabályok szerint.

- A selejtezés fogalma és az iratvédelem biztosítása a selejtezési műveletben.

- A lejárt őrzési idejű iratok selejtezése a levéltárra vonatkozó törvény rendelkezései alapján.

- A levéltári iratrendezés szabályainak alkalmazása a levéltári törvény alapján.

- Az iratok beszállítása a levéltárba a levéltári szabályoknak megfelelően.

6. Titkos ügyiratkezelés

- Az államtitok, szolgálati titok fogalmának definiálása hatályos jogszabályok alapján.

- A titkos ügyiratkezelés rendeltetésének, szervezeti felépítésének, feladatának definiálása a hatályos jogszabályok alapján.

- A TÜK nyilvántartással és kezeléssel szemben támasztott legfontosabb követelmények megkülönböztetése a hatályos jogszabályok alapján (minősítők, betekintők).

- A TÜK irat visszaminősítése egyszerű irattá a hatályos jogszabályok alapján.

- A TÜK irat készítése, sokszorosítása, kiadása előírásainak, a kézbesítés speciális szabályainak betartása.

- A titkos ügyiratok megőrzése, selejtezése szabályainak alkalmazása.

7. Adatkezelés

- Az adatvédelmi törvény előírásainak érvényesítése (személyes adatok, közérdekű adatok).

- Az információ (adattár, nyilvántartás) típusainak megkülönböztetése az ügykezelési nyilvántartások alapján.

- Az egyes információtípusokhoz, illetőleg nyilvántartás-típusokhoz szükséges adatgyűjtés elvégzése (adatfelmérés, változásjelentés stb.) az érvényes jogszabályok szerint.

- Az összegyűjtött adatok rögzítése, karbantartása, tárolása, szerkesztésének, védelmének biztosítására vonatkozó szabályok alkalmazása.

- Adatkeresés, adatválogatás, csoportosítás ismérv vagy tartalom szerint szakmai előírások alapján.

- A technikai eszközök (hagyományos és számítástechnikai) alkalmazása a nyilvántartási munkafolyamatokban.

8. Alapvető munkajogi szabályok alkalmazása

Az alábbi törvények, rendeletek, szabályzatok alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok megoldása során:

- A legfontosabb foglalkoztatási törvények (MT, köztisztviselői, közalkalmazotti törvény) szabályai, a munkaviszony keletkezése és megszűnése főbb szabályai, valamint az anyagi, fegyelmi, kártérítési szabályok, felelősség, hivatalos személy fogalma, büntetőjogi minősítése.

- Érdekképviseleti szervekre vonatkozó érvényes szabályok.

- A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályzatok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat).

9. Biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírások alkalmazása

- A munkahelyre vonatkozó védelmi (munkavédelem, biztonságtechnika, rendvédelem és tűzvédelem) előírásoknak betartása, ezek műszaki-technikai alkalmazása.

- Az irattárakra vonatkozó műszaki-technikai előírások (légnedvesség, talajvíz, hőmérséklet, szellőztetés, terhelhetőség) betartása.

10. Alapfokú számítógép-kezelés

A személyi számítógépek és perifériák általános jellemzése

- Egy adott géptípus jellemzőinek megmagyarázása szabatosan, szakszerűen.

- Perifériák jellemzése egy adott konfigurációra vonatkozóan szakszerűen.

A számítógép üzembe helyezése

- Munkavédelem és balesetelhárítás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

- A számítógép szabályszerű csatlakozásainak ellenőrzése megtekintéssel.

- A számítógép bekapcsolása, kikapcsolása és újraindítása a megfelelő billentyűk használatával szabályszerűen.

Vírusellenőrzés és vírusirtás

- Fogalmának definiálása és módszereinek alkalmazása.

- Egy adott vírusellenőrző és vírusirtó program használata.

Egy korszerű operációs rendszer használata

- Fájlok szabályszerű létrehozása, másolása, törlése, átnevezése lemezen, illetve lemezek között.

- Könyvtár szabályszerű létrehozása lemezen.

- Katalógus szabályszerű kérése lemezről.

Egy korszerű szövegszerkesztő program használata

- Az adott szövegszerkesztő program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.

- Szövegbevitel tízujjas vakírással legalább 1700 leütés/10 perc sebességgel.

- Javítás, kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben a szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében szakszerűen, 1700 leütés/10 perc sebességnek megfelelően.

- A szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel.

- Nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően.

- Nyomtató pontos beállítása - típustól függően -a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra a lehetőségeket kihasználva.

- Nyomtatás megfelelő formátumú papírra, borítékra a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűkkel.

- Élőfej, élőláb és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan.

- Tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve.

- Táblázatkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeit, az esztétikus kivitelt és a táblaszerkesztés szabályait betartva.

- Dokumentum formázása az adott szövegszerkesztővel a nyomdai előírásoknak megfelelően.

- Körlevélkészítés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Tartalomjegyzék készítése az adott szövegszerkesztő lehetőségeit kihasználva.

- Helyesírás-ellenőrzés az adott szövegszerkesztő lehetőségeinek ismeretében.

- Táblázat, grafika beillesztése egy adott dokumentumba, importálva a táblázat- és adatbázis-kezelő programokból.

Egy korszerű táblázatkezelő program használata

- Oszlop, sor, mező, rekord, relatív és abszolút cím, tartományok fogalmának definiálása szabatosan.

- Adatbevitel 1700 leütés/10 perc sebességgel.

- Diagramkészítés címmel, jelmagyarázattal, tengelyfeliratozással szemléletes formában.

- Adott szövegbe táblázatkezelővel készített diagram megfelelő elhelyezése.

- Képletek készítése, egyszerű függvények használata és beillesztése egy adott dokumentumba.

- Táblázatok tervezése, létrehozása, importálása, formázása a táblaszerkesztés szabályainak és esztétikai szempontoknak a figyelembevételével.

Egy korszerű adatbázis-kezelő program használata

- A legfontosabb alapfogalmak (relációs adatbázis, mező, mezőtípusok, rekord, rekordmutató) definiálása a tanultak alapján szabatosan.

- Egyszerű adatbázisok megtervezése és létrehozása.

- Adatbázisok feltöltése pontosan, 1700 leülés/10 perc sebességgel.

- Adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése megadott szempontoknak megfelelően.

- Megadott adatokon egyszerűbb függvénykapcsolatok létrehozása.

- Hazai és nemzetközi adatbázisok elérése, adatlekérdezés, adatlekérés adott rendszeren.

Egy adott szervezetnél használt számítógépes levelezőrendszer használata

- Az adott program jellemzőinek magyarázata szakszerűen.

- Levelek, információk fogadása, továbbítása a rendszeren keresztül a rendszer sajátosságainak figyelembevételével.

Egy választott korszerű ügyiratkezelő program használata (szakszerű adatbevitel, javítás, mentés, archiválás).

11. Gépírás

A tízujjas vakírás megalapozására a helyes írástechnika kialakítása

- Az írógép működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján.

- Számítógépes gépírásoktató program esetén a számítógép és program működési elvének, használatának bemutatása a használati útmutató alapján.

- A helyes test-, kéz- és kartartás felvétele szemléltetés alapján.

- Ujj torna az ujjak mozgáskoordinációjának fejlesztésére bemutatással.

- A közbillentyű és az alapsor használatának bevésése ütemes írással.

- Az alapsorról kiinduló betűkapcsolatok írása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével a mozdulatgyakorlatokkal, ütemes írással.

- A váltóbillentyű használata a helyes mozgáskoordináció összehangolásával szabályszerűen.

- Számok írása az alapsorhoz kapcsolódó szabályos írástechnika kialakításával.

- A gépelt jelek adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az írásjelek írásakor.

Az írástechnika-fejlesztés a másolási készség megalapozására és megszilárdítására

- Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással, ütemes írással.

- Áttérés speciális gyakorlatok másolásával az önálló írássebesség kialakítására, illetve az önálló soralakításra a szövegszerkesztővel történő szövegbevitel megalapozásához.

Az írássebesség fejlesztése

- A betűbillentyűk kezelésének megszilárdítása ujj-technikai és mozdulatgyakorlatokkal, az időtartam percenkénti növelése szerinti sebességfokozó szó-gyakorlással.

- A tízperces másolás írássebességének fokozása az időtartam percenkénti növelésével a percenkénti minimum 170 leütés teljesítésének elérése érdekében.

Az egyszerű ügyirat és levél formaalakításakor a műszaki irányelvek alkalmazása

- A margóbeállítás változtatásával önálló soralakítás fejlesztése a szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozására.

- Írógépbetűs vagy nyomtatott szövegek, illetve kézírásos szövegek másolása önálló soralakítással a formaalakítás megalapozására.

- A kiemelési módok alkalmazása minták alapján, gépeléssel párhuzamosan kiemelések meghatározása a tartalmi szempontok alapján értelemszerűen.

- A gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelveinek alkalmazása az egyszerű ügyiratok, valamint hivatalos levél folyamatos szövegből történő formába öntésekor.

12. Ügyintézői feladatok

Az adott időszakban érvényes jogszabályok alkalmazása a munkaterület leírásában szereplő feladatok előkészítése, részmunkafolyamatok irányítással történő megoldása során:

12.1. Általános igazgatással kapcsolatos feladatok

- Állampolgárok és jogi személyek, valamint társhatóságok részére személyazonosító és lakcímadatok szolgáltatása, ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése az adatvédelmi törvény érvényesítésével.

- A helyi állandó és ideiglenes lakosok személyi lapjainak kezelése.

- Adatközlések szolgáltatási díjának beszedése, számlák kiállítása.

- Adatletiltás átvezetése a személyi nyilvántartó lapokon.

- Népességmozgási bizonylatok (születési, házassági, válási, halotti anyakönyvi változások) és lakcímváltozások ellenőrzése.

- Honosított és visszahonosított állampolgárok részére személyazonosító jellap kiállítása és továbbítása.

- Személyi számról igazolás (hatósági bizonyítvány) kiadása.

- Ügyfél kérelmére hibás személyi adatok javítása.

- A honvédelmi igazolással kapcsolatos feladatok ellátása. A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetve a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmek átvétele, intézése.

- Tartási szerződéssel kapcsolatos ügyek intézése.

- Birtokháborítási ügyek intézése.

- Statisztikai jelentések elkészítése.

12.2. Költségvetéssel, pénzügyekkel, számvitellel kapcsolatos feladatok

- Államháztartási, költségvetési törvény és a kapcsolódó rendeletek figyelemmel kísérése.

- A közigazgatás pénzügyi feladatainak és a szervezeten belüli kapcsolatrendszerének jellemzése példák alapján.

- Költségvetési javaslatok összegyűjtése, intézményi nyilvántartása.

- A testület által jóváhagyott eredeti előirányzatok szakfeladat szerinti rögzítése, könyvelése.

- Az önkormányzat vagyonának, részvények, kárpótlási jegyek nyilvántartása.

- Céltámogatások adminisztrálása.

- Pénzforgalom nyilvántartása: A beérkező és kimenő fizetési bizonylatok nyilvántartása a költségvetési szervekre meghatározott bizonylati rendnek megfelelően szakfeladatonként, szabályosan (bér, helyi támogatások, nevelési és szociális segélyek, jövedelempótló támogatások, ápolási díjak, közlekedési támogatások, piaci bevételek, bírságok, helyiségbérek, hamvasztás, közterület-használati díj). Illetékbélyegek beszerzése, árusítása, nyilvántartása. A fizetési bizonylatok ellenőrzése és feldolgozása a törvényi előírások szerint. Felszólítások írása lehetőleg számítógéppel a határidők és a törvényes előírások figyelembevételével. Pénzkezelés, bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kitöltése a bizonylati rendben meghatározottak szerint szabályosan. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok és a kiadott elszámolási utalványok nyilvántartása. A havi pénzforgalmi adatszolgáltatás elkészítése.

- Pénzügyi elszámolások az állami költségvetéssel: Az áfa és szja, az átfutó- és függőtételek, a táppénzesek, a bizottságok kiadásainak nyilvántartása. Az áfa visszaigénylésével kapcsolatos feladatok ellátása. Éves elszámolások összeállítása.

- Hitelek analitikus nyilvántartása.

- Közüzemi díjak, tartozások banki átutalásának elkészítése.

- Számlakeret, számlarend jellemzése (a fogalmak definiálása, költségvetési számlakeret-számlarend sajátosságának ismérvei).

- Terhelési értesítés alapján belső bizonylatok készítése, feladatonkénti kontírozás elvégzése.

- A költségvetési letéti számla és a működési, fejlesztési számlák főkönyvi könyvelése.

- Kiadott utasítás és ütemterv alapján részvétel leltározásban, selejtezésben.

12.3. Gazdálkodással, vállalkozással kapcsolatos feladatok

- Elidegenítéssel kapcsolatos ügyek előkészítése (szakvélemények készíttetése, műszaki szemle előkészítése, ügyfelek általános tájékoztatása az önkormányzati tulajdonba levő öröklakások elidegenítésével kapcsolatban, nyilvántartások, statisztikák készítése).

- Értékesítéssel kapcsolatos ügyek előkészítése (nyilvántartás; állagmegóvási, helyreállítási munkák megrendelése, ellenőrzése, számlák érvényesítése; lakások helyszíni bemutatásának megszervezése; versenytárgyalások előkészítése).

- Vállalkozásokhoz kapcsolódó alapadatok begyűjtése. Közvetítés a vállalkozni szándékozók között.

12.4. Adóüggyel kapcsolatos feladatok

- Az adófajták megkülönböztetése (telekadó, építményadó, idegenforgalmi adó, gépjárműadó, iparűzési adó stb.), információszolgáltatás a helyi adókról.

- Adókötelezettség megállapítására adatgyűjtés.

- Adókivetési iratok elkészítése, adóbevallások beszedése és felülvizsgálata.

- Méltányossági és részletfizetési kérelmek döntéselőkészítése, a határozat kiadása.

- Felszólítások elkészítése, fellebbezések döntés-előkészítése.

- Adó- és értékbizonyítvány kiállítása.

- Zálogolási jegyzőkönyvek kiírása, a behajtási cselekmények feljegyzése.

12.5. Tanügyigazgatással kapcsolatos feladatok

- Intézmények tanügyi nyilvántartásának elkészítése, ellenőrzése.

- Pályaválasztási ügyek koordinálása.

- Óvodai és általános iskolai felvételek, középiskolai fellebbezések, tankötelezettséggel kapcsolatos ügyek előkészítése.

- Bejelentések, panaszok vizsgálatának előkészítése.

72.6. Egészségüggyel kapcsolatos feladatok

- A társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos, valamint az önkormányzat által biztosított pénzösszegekkel való gazdálkodás.

- A felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálat vagyonának nyilvántartása és kezelése.

- Az alapellátás működési feltételeinek biztosítása (gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, műszerbeszerzés és -karbantartás stb.).

- Az alapellátásban foglalkoztatottak munkaügyi, bér- és személyi nyilvántartásának kezelése.

- A törvény által előírt statisztikai adatok határidőre való elkészítése.

12.7. Gyámüggyel és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

- Az örökbefogadással, kiskorúak vagyoni helyzetével házasságkötésével, útlevélkiadásával és rendszeres nevelési segélyével, a szülői felügyelettel, családi jogállás rendezésével kapcsolatos ügyek, továbbá a védő-óvó ügyek, az intézeti elhelyezéssel, állami nevelésbe vétellel kapcsolatos ügyek nyilvántartása az adott szervezeti egység előírásainak megfelelően, és részvétel a részmunkafolyamatok előkészítésében a humánum szempontjainak érvényesítésével.

12.8. Településüggyel kapcsolatos feladatok

- Közterület-foglalás és -használat engedélyezése.

- Közterületen történő árusítás engedélyezése.

- Engedély nélküli közterület-használat megszüntetése.

- Környezetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok előkészítése.

- Az állati hullák ártalmatlanná tételének, a kóbor ebek befogásának, az ebek kötelező védőoltásának megszervezése.

- A marhalevél kiállítása és nyilvántartásba vétele.

- A növényvédelmi feladatok ellátása.

- A piacon a permetezési napló vezetésének ellenőrzése.

- A vadkárbecslést végző szakértő kirendelése.

- Egyéni vállalkozási igazolványok kiadása, módosítása, megszüntetése, nyilvántartásba vétele. Vállalkozási igazolványról határozattal másolat kiállítása.

- Betétlap továbbítása a hivatali szerveknek.

- Üzlet, iroda működéséről szóló bejelentés nyilvántartásba vétele.

- Vásárlók könyve, ellenőrzési napló hitelesítése.

- Adatszolgáltatás kisiparosokról, kiskereskedőkről.

- Jövedéki engedélyek kiadása, egy példány továbbítása a vám- és pénzügyőrségnek.

- Szakfordítói és tolmácsigazolvány kiadása.

12.9. Szervezési kommunikáció

- Kapcsolattartás az ügyfélszolgálat keretében felettes szervekkel, társszervezetekkel a társadalmi magatartási és viselkedési normáknak megfelelően.

- Szervezési-szóbeli kommunikáció

= a magyar nyelv kiejtési és nyelvhelyességi szabályainak megfelelő beszéd,

= partnerek, munkatársak fogadásával és a munkahelyi rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok elvégzése az etikettnek megfelelően,

= üzenettovábbítás tömören és lényegretörően,

= kérdezési technikák alkalmazása a tartalmi és formai sajátosságok érvényesítésével,

= ügyfélfogadáskor alkalmazandó magatartási formák, konfliktusok kezelése.

- Telefonálás

= a telefonálás szabályainak alkalmazása az udvariassági szabályok betartásával,

= felkészülés a telefonálásra, a beszélgetés megtervezése.

12.10. írásbeli kommunikáció

- Levelezés

A levelekkel szemben támasztott szakmai, formai és fogalmazási követelmények alkalmazása az adott időszakban érvényes műszaki irányelveknek megfelelően.

- Levelek szerkesztése

Levelek gépelése önállóan a szerkesztés és levélkészítés szabályainak megfelelően, elküldhető formában.

12.11. Telekommunikációs és irodatechnikai eszközök használata

- Egy adott korszerű telefonkészülék és alközpont szolgáltatásainak teljes körű és szabályszerű alkalmazása a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Speciális távközlési szolgáltatások felhasználói szintű alkalmazása.

- Egy adott üzenetrögzítővel történő felvétel, visszahallgatás, beállítás szakszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott telefax használata, fax küldése, fogadása, automatikus és manuális vezérlés, papírcsere szabályszerűen, a kezelési útmutatónak megfelelően.

- A számítógépes faxküldés szabályainak alkalmazása egy adott fax-kártya használatával.

- Egy adott másológép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott írógép szakszerű használata a kezelési útmutatónak megfelelően.

- Egy adott vállalkozásnál működő irodai automatizációs rendszer szabályszerű használata, elektronikus posta küldése és fogadása az adott rendszer lehetőségeit kihasználva.

12.12. Irodai készletekkel gazdálkodás

- Irodaszerigény felmérése, megtervezése egy adott időszakra, egy adott vállalkozásnál alkalmazott módszer figyelembevételével.

- Irodaszerek raktározása, kiadása, bizonylatolása önállóan elkészített nyilvántartás szerint.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

Az igazgatási ügyintéző-ügykezelő szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok az alkalmazás szintjén számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei Írásbeli vizsga

Gépírás

- 10 perces másolás

10 perc alatt legalább 1700 leütés terjedelmű szöveg másolása nyomtatott szövegről, sortartással.

- hivatalos levél vagy ügyirat készítése Folyamatosan írt szövegből kb. 1000 leütés terjedelmű

levél vagy ügyirat készítése a gépelt levél adott időszakban érvényes műszaki irányelvei alapján.

Javítószerkezetes írógépen, valamint számítógépen a jelölt a hibáit gépi úton kijavíthatja. Ezenkívül semmiféle javítóeszközt nem lehet használni. (Lábjegyzet készítése sem engedhető meg.)

A hibahatár:

- javítószerkezet nélküli gépen a leütésszámhoz viszonyított 6 ezrelék,

- javítószerkezetes gépen, illetve számítógépen a leütésszámhoz viszonyított 4 ezrelék.

A vizsga időtartama: Másolás: 10 perc.

Hivatalos levél vagy ügyirat: 30 perc. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az alábbi 3 feladatkörre terjed ki:

A) Igazgatási ismeretek

(1. feladatcsoport: Az állami szervezet- és jogrendszer leírása)

B) Ügyviteli ismeretek (2-9. feladatcsoport:

2. Ügyviteli munkafolyamatok leírása

3. Az iratkezelés gyakorlata; a nyilvántartásba vétel

4. Az iratkezelés gyakorlata az ügyintézés során

5. Az iratkezelés gyakorlata az irattárban

6. Titkos ügyiratkezelés

7. Adatkezelés

8. Alapvető munkajogi szabályok alkalmazása

9. Biztonságtechnikai, tűzvédelmi előírások alkalmazása)

C) Ügyintézési ismeretek

(10. Alapfokú számítógép-kezelés 12. Ügyintézői feladatok)

Gyakorlati vizsga

Ügyviteli ismeretekből összetett feladat megoldása 60% feletti teljesítménnyel.

Az összetett gyakorlati vizsgafeladat manuális és számítógépes munkafolyamatok, továbbá az elméleti és gyakorlati ismeretek az alkalmazás és integrálás szintjén történő megoldását kérje számon.

Az összetett gyakorlati vizsgafeladat választható típusváltozatai lehetnek:

1. Iktatási feladat elvégzése, előirat, utóirat keresés, mutatózás, előadóív kiállítása.

2. Kézbe adott minták alapján postázás, az iratnak illetékességből az eljárásra jogosult másik szervhez történő áttétele.

3. Kézbe adott irathalmaz szelektálása, selejtezésre előkészítés, selejtezési jegyzőkönyv felvétele.

4. Sérült és hiányos irattal kapcsolatos TÜK ügykezelés egy mintafeladat alapján.

5. Az osztott iktatási rendszer figyelembevételével a szervezethez érkező iratokkal kapcsolatos ügyvitel.

6. Az ügyintézői feladatokban felsoroltak közül választott munkafolyamat vagy részmunkafolyamat műveleteinek elvégzése mintafeladat alapján.

A vizsga időtartama: 120 perc. A vizsga értékelése

Mindhárom - írásbeli, szóbeli, gyakorlati - vizsgarészt 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni. A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha mindhárom vizsgarészből legalább elégséges osztályzatot ért el. Elméleti jegyét a szóbeli vizsga három feladatkörére adott érdemjegyek átlaga alapján úgy kell megállapítani, hogy nagyobb súllyal szerepeljen a B) Ügyviteli ismeretek érdemjegye, gyakorlati jegyét pedig az írásbeli és gyakorlati vizsgán szerzett érdemjegyeinek átlaga alapján felfelé kerekítéssel kell megállapítani.

Amennyiben a jelölt a szóbeli vizsgán vagy az írásbeli vizsgán bármely részfeladatból, feladatkörből elégtelen osztályzatot kap, a teljes szóbeli, illetve írásbeli vizsgát meg kell ismételnie. Ha gyakorlati vizsgája elégtelen, gyakorlati javítóvizsgát kell tennie.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

a) Felmenthető a gépírásvizsga alól az a jelölt, aki legalább 1700 leütés/10 perc vizsgakövetelményt magában foglaló szakképesítéssel rendelkezik.

b) Szóbeli és gyakorlati vizsga alól nem adható felmentés.