5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI

[Az Mvt. 21. § (2) bekezdéséhez][1]

1. §[2] Az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza.

[Az Mvt. 21. § (5) bekezdéséhez][3]

2. §[4] Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza.

[Az Mvt. 23. § (1) bekezdéséhez]

3. §[5] (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

(2) A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és - ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte - annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

(3) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.

A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

(Az Mvt. 57. §-ához)

4. §[6] A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a tevékenységhez elegendő létszámot és időt biztosítva, de legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakmai képesítéssel rendelkező elegendő, de legalább az előírt létszámú szakembert foglalkoztatni.

A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

[Az Mvt. 64. § (1) és (4) bekezdéséhez][7]

5. §[8] (1)[9] A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, az Mvt. 64/A. §-a szerint nyilvántartásba kell venni és be kell jelenteni. Munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset esetén a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2)[10] A munkabaleseti nyilvántartás az Mvt. 64. § (3) bekezdésében és az Mvt. 64/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazza.

(3)[11]

6. § (1)[12] A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2)[13] A három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset vizsgálati dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

7. §[14] (1)[15] A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a sérült munkáltatója a munkabaleset bekövetkezésekor nem azonosítható, a súlyos munkabaleset bejelentési kötelezettsége tekintetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a sérült munkavállaló munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. Amennyiben a munkáltató személye így sem állapítható meg, akkor a munkáltatónak azt kell tekinteni, akinek a területén a munkavégzés folyik.

(3)[16] Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

[Az Mvt. 64. § (6) bekezdéséhez][17]

8. §[18] (1)[19] A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket - ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a későbbiekben megállapított időtartamát is - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett munkabaleseti jegyzőkönyv minta szerint (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a kivizsgálást az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(2)[20] A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a honlapon közzétett kitöltési útmutatóban foglaltak alapján kell kiállítani és az érintetteknek megküldeni.

9. §[21] (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

a) a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;

b)[22] a halált, illetve a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;

c)[23] külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak, illetve bányafelügyeletnek;

d)[24] a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak;

e) munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(3) A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi hatósághoz történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:[25]

a) a meghallgatási jegyzőkönyveket,

b) a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot,

c) a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot,

d) az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot,

e) az üzembe helyezést dokumentáló iratot,

f) időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot,

g) a kockázatértékelést dokumentáló iratot,

h) fényképfelvételeket, videófelvételeket,

i) a belső szabályzatok vonatkozó részeit.

10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(3)[26] Az (1) bekezdésben meghatározott kötelességek teljesítésért belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés), munkaerő-kölcsönzés, illetve a nem magyarországi székhelyű munkáltató által foglalkoztatott munkavállalót magyarországi székhelyű munkáltatónál ért munkabaleset esetén - a kirendelő (kiküldő) munkáltató, a kölcsönbeadó, illetve a foglalkoztató munkáltató értesítése mellett - a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS

(Az Mvt. 74. §-ához)

11. §[27] A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.

[Az Mvt. 82. § (2) bekezdéséhez][28]

11/A. §[29]

A MUNKAVÉDELEM HATÓSÁGI FELÜGYELETE

(Az Mvt. 83. § a) pontjához)

12. §[30]

13. §[31]

13/A. §[32]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(3)[33] Ez a rendelet a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK (2008. december 16.) rendeletének 2. cikk negyedik francia bekezdésével valamint IV. melléklete d) pontjával kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4)[34] Ez a rendelet a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról szóló 2016. november 21-i (EU) 2016/2066 bizottsági rendelet 1. cikkével kapcsolatban a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[35]

Az Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján veszélyesnek minősülő munkaeszközök jegyzéke

1. A famegmunkálásra vagy a fához hasonló fizikai tulajdonsággal rendelkező anyagok megmunkálására, húsfeldolgozásra vagy a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására szolgáló (egy- vagy többélű), következő típusú körfűrészek:

1.1. működés közben rögzített fűrészéllel/fűrészélekkel dolgozó fűrészgép, amely rögzített gépággyal rendelkezik, és a munkadarabot kézi előtolással vagy leszerelhető gépi előtolással mozgatja;

1.2. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, kézzel működtetett váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy kocsival;

1.3. működés közben rögzített fűrészlappal dolgozó fűrészgép, amely a munkadarabot beépített mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja;

1.4. mozgó élű fűrészgép, amely a munkadarabot mechanikus előtolással, kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel mozgatja.

2. Faipari gyalugép kézi előtolással.

3. Faipari vastagsági gyalugép egyoldali megmunkálásra, amely beépített mechanikus előtolással rendelkezik, a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

4. A következő típusú szalagfűrészek kézi behelyezéssel és/vagy kivétellel, famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására, vagy húsfeldolgozásra és a húshoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok feldolgozására:

4.1. működés közben rögzített éllel/élekkel dolgozó fűrészgép, rögzített vagy váltakozó mozgású fűrészpaddal vagy gépággyal;

4.2. váltakozó mozgású kocsira szerelt éllel rendelkező fűrészgép.

5. Az 1-4. és a 7. pont szerinti gépek kombinált kivitelben famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyag megmunkálására.

6. Faipari csapmarógép több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. Függőleges marógép kézi előtolással famegmunkálásra és a fához hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagok megmunkálására.

8. Faipari kézi láncfűrészgép.

9. Kézzel adagolt és ürített, fémek hidegátalakítására való sajtó, beleértve azt az élhajlítógépet is, amely mozgó elemeinek elmozdulása meghaladhatja a 6 mm-t, és a sebessége meghaladhatja a 30 mm/s értéket.

10. Műanyag-feldolgozó fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

11. Gumiipari fröccsöntőgép vagy formázóprés a munkadarab kézi behelyezésével és/vagy kivételével.

12. A következő föld alatti munkára szolgáló gépek:

12.1. mozdony és fékezőkocsi,

12.2. hidraulikus energiával működtetett alátámasztó biztosító berendezés.

13. Kézi adagolású háztartási hulladékgyűjtő teherjármű, amely présmechanizmussal van felszerelve.

14. Járműemelők.

15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból.

16. Hordozható patronos rögzítő- és egyéb összekapcsoló gép.

További munkaeszközök:

17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással.

18. Gépi hajtású emelőtargoncák.

19. Villamos emelődobok.

20. Rakodógépek, jövesztő-rakodógépek.

21. Mezőgazdasági és erdészeti traktorok.

22. Járműürítés és -mozgatás különleges berendezései.

23. Személyszállításra használt folyamatos szállítóberendezések.

1/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[36]

Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése alá tartozó egyes veszélyes munkaeszközök jegyzéke

1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk

2. Járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges berendezései

3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések

2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[37]

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakmai képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei[38]

1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: TEÁOR '08 alapján.[39]

2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók - beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalókat is - állományi létszáma alapján kell csoportosítani:

a) 1-9 munkavállaló között;

b) 10-49 munkavállaló között;

c) 50-500 munkavállaló között;

d) 501-1000 munkavállaló között;

e) 1000 munkavállaló felett.

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató - a 4-5. pontban meghatározott eltérés figyelembevételével - legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:[40]

I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti négy órára,

I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi három órára,

I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi hat órára,

I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,

I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,

II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti egy órára,

II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,

II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi két órára,

II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,

II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,

III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti egy órára,

III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,

III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,

III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi négy órára,

III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden megkezdett 1500 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy teljes munkaidővel.

4. A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató (mikrovállalkozás) esetén, továbbá ha a munkáltató a tevékenysége alapján a II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozik, és 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (kisvállalkozás), akkor külön szakember kijelölése (foglalkoztatása) helyett kijelölt munkavállalójával vagy természetes személy munkaadóként maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége továbbá, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére munkavédelmi (bányászati) szakmai képesítéssel rendelkező személyt vegyen igénybe. Ez a személy lehet a kijelölt (foglalkoztatott) szakember vagy - a szakképzettségi feltétel fennállása esetén - a természetes személy munkáltató is.[41]

5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

- ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

- ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását.

7. A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.

3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[42]

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket - ha szükséges jegyzőkönyvileg - meg kell hallgatni.

Ezek lehetnek:

- a sérült,

- a balesetet okozó személy,

- a szemtanúk,

- a sérült munkatársa,

- a sérült közvetlen vezetője.

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

- a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;

- az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

- a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

1. mechanikai tényezők,

2. kémiai tényezők (többek között: gázok, gőzök, por),

3. elektromos tényezők,

4. zaj és rezgés,

5. sugárzás (többek között: világítási tényezők),

6. meteorológiai tényezők,

7. klímatényezők,

8. hőmérséklet hatásai,

9. élőlény hatásai,

10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;

- a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

- a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

- az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;

- a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

- hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;

- az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében, mennyi időn belül.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

4/a. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[43]

4/b. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[44]

5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[45]

6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez[46]