1995. évi LXXXIII. törvény

a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról[1]

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949. évi XX. törvény 76. §-a (3) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

A címer

1. § (1)[2] A Magyar Köztársaság címerét (a továbbiakban: címer) az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormány, a Kormány tagja, a Magyar Honvédség, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a bíróság, az ügyészség, a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek, továbbá ezek hivatalai, illetőleg a felsoroltak képviseletére jogosult személyek a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó költségvetési szervek (intézmény, intézet stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint illetékes miniszter határozza meg.

2. § A címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron (1990. évi VI. törvény 3. §) és a pénzérmén fel lehet tüntetni.

3. § (1) Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - az 1. §-ban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjai kivételével - a sajtótermékek címfeliratára is.

(3) Az (1) és (2) bekezdést a címer elkülöníthető elemeire (Szentkorona, pajzs) is alkalmazni kell.

4. § (1)[3] A címert tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély megadásáról - kérelemre, a védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kérelem elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

(2) A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania.

A zászló és a lobogó

5. § A nemzeti ünnepeken a Magyar Köztársaság lobogóját (a továbbiakban: lobogó) ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással a Országház előtt fel kell vonni.

5/A. §[4] (1) Azokon a középületeken, illetőleg középületek előtt, amelyeket

a) az állam és a helyi önkormányzatok választott testületei, közigazgatási feladatokat ellátó szervei, valamint az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatokat ellátó intézmények,

b) a köztársasági elnök és hivatala,

c) a Kormány,

d) az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészségek,

e)[5] az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az országgyűlési biztos és hivatala,

f)[6] a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek

feladatuk ellátása során használnak, a zászlót vagy a lobogót állandó jelleggel ki kell tűzni, illetőleg fel kell vonni.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó.

(3) A zászlót vagy a lobogót állandó jelleggel el kell helyezni az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke rezidenciáján vagy rezidenciája előtt.

(4) Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság épületére, illetve épülete előtt, továbbá a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt, valamint az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök és a miniszterelnök rezidenciáján vagy rezidenciája előtt elhelyezett zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani.

(5) Szélsőséges időjárási viszonyok között - annak időtartamára - a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását. Ez a rendelkezés az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság épületére, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, továbbá nemzeti ünnepek idején nem alkalmazható.

6. §[7] A Magyar Köztársaság zászlaját (a továbbiakban: zászló), lobogóját tartalmazó védjegy lajstromozásához szükséges engedély tekintetében a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A magyar tengeri és folyami hajók, továbbá egyéb vízi járművek (a továbbiakban: hajók) az állami felségjog jelzésére - a 8. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a zászlóval azonos háromszínű lobogót használnak.

(2) A hajók lobogóhasználatának részletes szabályait a hajózásról szóló jogszabályok és nemzetközi szerződések állapítják meg.

8. § (1) A honvédségi csapatzászló fehér színű, közepén címer van, amelyet jobbról cserfaág, balról olajág övez, széleit váltakozva piros és zöld lángnyelvekből álló pártázat veszi körül.

(2) A Magyar Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadilobogó fehér színű, az árboc felőli részén címer van, amelynek függőleges tengelye a lobogót harmadoló képzeletbeli függőleges vonallal esik egybe; széleit váltakozva piros és zöld ékekből álló pártázat veszi körül.

A Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használata

9. § A Magyar Köztársaságra utaló elnevezést a szervezetek (személyek), továbbá azok hivatalai, illetőleg vezető beosztású dolgozói a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint használhatják.

Egyéb rendelkezések

10. § (1)[8] Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést és a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külpolitikáért felelős miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi.

(2)[9] Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával az engedély megadásáról - a külpolitikáért felelős miniszter, továbbá társadalmi rendezvény esetén a rendezvény jellege szerint hatáskörrel rendelkező miniszter véleményének kikérése után - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter dönt. A kérelmet a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterhez kell benyújtani.

(3)[10] Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a Ket. alapján jár el. Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.

11. § (1) A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.

(2) A címernek és a zászlónak (lobogónak) a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos stb.) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata - az e törvényben foglalt korlátozások megtartásával - megengedett.

(3) A címer és a zászló (lobogó) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a történelmileg kialakult formák szerint (pl. pajzstartóval) is használható.

(4) A zászlón elhelyezett címer használata azokban az esetekben és feltételekkel megengedett, ahol e törvény a címer használatát megengedi.

12. § A nemzeti jelképek használata során meg kell őrizni azok tekintélyét.

13. § (1) A külön törvényben erre feljogosított önkormányzat által alkotott címernek és zászlónak (lobogónak) a Magyar Köztársaság címerétől és zászlajától (lobogójától) jól megkülönböztethetőnek kell lennie.

(2) Ha a címer, illetőleg a címeres körbélyegző használata kötelező, az önkormányzati címer, illetőleg címeres körbélyegző egyidejűleg nem használható.

14. § (1) A címer grafikai megjelenítésére a szabvány előírásai irányadók.

(2) Az 1. §-ban feljogosított szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.

Átmeneti rendelkezések

15. § A Magyar Népköztársaság címerével kiadott okiratok (útlevél, személyi igazolvány stb.) a bennük megjelölt, illetőleg a meghosszabbított érvényességi határidőig használhatók.

16. § (1) A Magyar Népköztársaság címerét a középületekről, a köztulajdonú építményekről - a műszaki és pénzügyi lehetőségek szerint - a legrövidebb időn belül el kell távolítani, ennek megtörténtéig pedig le kell fedni. A Magyar Köztársaság címerét - az építési szabályok szerint - a középületeken a műszaki és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően kell elhelyezni.

(2) A műemléki védelem alatt álló épületek, építmények esetén a korábban eltávolított és a Magyar Népköztársaság címerével helyettesített - az eredeti építési korszakhoz tartozó - címert kell visszaállítani.

17. § E törvény hatálybalépése előtt a Magyar Népköztársaság címerével kibocsátott bankjegy, pénzérme, értékpapír és bélyeg - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bevonásáig forgalomban marad.

18. § A címernek, a zászlónak (lobogónak) és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek e törvénytől eltérő használatát - ha a 15-17. § másként nem rendelkezik - e törvény hatálybalépését követő két hónapon belül meg kell szüntetni. Ez irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott engedély alapján történő címerhasználatra is.

18/A. §[11] E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdését, 6. §-át és 10. § (1)-(2) bekezdését a 2011. január 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

Hatálybalépés

19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csapatzászló adományozásáról szóló 31/1976. (XI. 6.) NET határozat a hatályát veszti.

20. §[12]

Felhatalmazás

21. § (1) Felhatalmazást kapnak

a) a miniszterek, hogy az 1. § (2) bekezdésében foglaltakat,

b) a miniszterek, hogy a feladatkörükben a nem állami szervek által kiadott okiratokon a címer és a címeres körbélyegző kötelező használatát,

c)[13] a honvédelemért felelős miniszter, hogy a honvédségi csapatzászlóra, a hadilobogóra és a felségjelre, valamint ezek használatára, illetőleg adományozására vonatkozó részletes előírásokat,

d)[14] a rendészetért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezés irányításáért felelős miniszter, hogy az irányítása alatt álló szervek tekintetében a csapatzászlóra, annak használatára, illetőleg adományozására vonatkozó előírásokat,

e)[15] a sportpolitikáért felelős miniszter, hogy a címer, a zászló (lobogó) sportszervezetek által történő használatát

rendeletben szabályozzák.

(2)[16] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az 5/A. §-ban felsoroltak zászló- és lobogóhasználata esetére a zászló (lobogó), illetve a lobogó felvonására szolgáló árboc lehetséges méreteit és más jellemzőit, továbbá azok gondozására, cseréjére vonatkozó követelményeket, valamint

b) a helyi önkormányzat döntése alapján felállításra kerülő Országzászlóra vonatkozó előírásokat és feltételeket rendeletben szabályozza.

(3)[17] Felhatalmazást kapnak a települési önkormányzatok - Budapesten a fővárosi önkormányzat -, hogy a közterületeknek a nemzeti ünnepeken történő fellobogózását rendeletben szabályozzák.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. október 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 1995. október 20.

[2] Módosította a 2007. évi XC. törvény 24. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[3] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 95. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[4] Beiktatta a 2000. évi XXXVIII. törvény 1. §-a. Hatályos 2000.08.20.

[5] Módosította a 2007. évi XXXVII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.07.02.

[6] Módosította a 2007. évi XC. törvény 24. §-a. Hatályos 2008.01.01.

[7] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 96. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[8] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 97. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[9] Megállapította a 2010. évi CXLVIII. törvény 97. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[10] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 99. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[11] Beiktatta a 2010. évi CXLVIII. törvény 98. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1999. évi LXIX. törvény 168. § s) pontja. Hatálytalan 2000.03.01.

[13] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) bekezdés q) pontja. Hatályos 2007.01.01

[14] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 170. § (1) bekezdés q) pontja. Hatályos 2007.01.01

[15] Módosította a 2010. évi CXLVIII. törvény 99. §-a. Hatályos 2011.01.01.

[16] Megállapította a 2000. évi XXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2000.08.20.

[17] Beiktatta a 2000. évi XXXVIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2000.08.20.

Tartalomjegyzék