9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelet

a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról

A levegő tisztaságának védelméről szóló - többször módosított - 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 13. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az ipari és kereskedelmi miniszterrel és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya - a motorbenzinből évente 100 m3-nél kevesebbet forgalmazó üzemanyagtöltő állomások, továbbá az 1 m3 alatti helyhez kötött tartályok kivételével - kiterjed

a) az olyan helyhez kötött tartályok létesítésére és üzemeltetésére, amelyeket motorbenzinnel töltenek meg, vagy amelyekben motorbenzint tárolnak, illetőleg amelyekből motorbenzint vételeznek;

b) az üzemanyagszállító járművek olyan szállítótartályainak üzemeltetésére (tartályos jármű, továbbiakban: szállító tartály), amelyeket motorbenzinnel töltenek meg, vagy amelyekből motorbenzint töltenek át;

c) az üzemanyagtöltő állomások létesítésére és üzemeltetésére, valamint

d) ezek létesítőire és üzemeltetőire.

2. § (1) Azokat a helyhez kötött és szállító tartályokat, amelyekből töltéskor (be- és áttöltéskor) és lefejtéskor motorbenzingőzök kerülnek a környezetbe, gőzvisszavezető rendszerrel (gázinga) vagy véggázkezelő, illetve -visszatartó (a továbbiakban: véggázkezelő) berendezésekkel kell létesíteni és üzemeltetni.

(2) Az üzemanyagtöltő állomások motorbenzin tároló tartályait csak olyan gőzvisszavezető rendszerhez csatlakoztatható módon lehet létesíteni és üzemeltetni, amely a szállítótartályba vezeti vissza (gázinga) az átfejtéskor kiszorított motorbenzingőzöket.

(3) Az üzemanyagtöltő állomások kiszolgáló kútfejét pisztolygáz visszavezetővel kell létesíteni és üzemeltetni, amely a motorbenzint vételező járművek üzemanyagtankjából kilépő motorbenzingőzöket a töltőállomás üzemanyagtároló-tartályába vezeti vissza.

3. § A gőzvisszavezető és véggázkezelő rendszerekre vonatkozó követelményeket a rendelet melléklete tartalmazza.

4. § Az üzemben tartó köteles a gőzvisszavezető és a véggázkezelő berendezéseket folyamatosan üzemképes állapotban tartani és működtetni. Meghibásodás esetén a javítást 5 munkanapon belül el kell végezni. A határidő eredménytelen letelte után a motorbenzin töltést és lefejtést szüneteltetni kell.

4/A. §[1] Az alsó töltésű közúti tartálykocsikat, valamint azok töltőállomásait úgy kell tervezni, kialakítani és üzemeltetni, hogy megfeleljenek e rendelet 2. számú mellékletében foglalt követelményeknek.

5. § A helyhez kötött, föld feletti, szabadon álló motorbenzintároló tartályokat felületkezeléssel (hő elleni védelemmel, fényvisszaverő bevonattal) kell ellátni.

6. § (1) A helyhez kötött motorbenzint tároló tartályok, a motorbenzint szállító tartálykocsik, valamint a pisztolygáz gőzvisszavezető rendszereinél, a rendelet mellékletében előírt követelmények betartását az üzemeltetőnek saját költségén kétévenként - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben kijelölt intézménnyel - tanúsíttatni kell.

(2) A véggázkezelővel ellátott [2. § (1) bek.] helyhez kötött berendezés (tartály) üzemeltetőjének, a rendelet mellékletében előírt követelmények, valamint a pontforrásnak minősülő véggázkezelő és egyéb műszaki megoldású berendezés esetén a megengedett kibocsátási határértékek betartását kétévente saját költségén ellenőriztetnie kell.

(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatok eredményét jegyzőkönyvben, a (2) bekezdésben előírt vizsgálatokét pedig szakértői véleményben kell rögzíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti okmányokat az üzemeltetés helyén a kiállítástól számított öt éven át meg kell őrizni, és az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni.

7. § (1) A helyhez kötött berendezést (tartályt) az üzemeltetőnek az üzembe helyezéssel egy időben be kell jelenteni a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet I. számú melléklete szerinti bejelentőlapnak a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez történő megküldésével.

(2)[2]

8. § (1)[3]

(2) A beruházónak a gőzvisszavezető rendszer megfelelőségét az üzembe helyezés során a kijelölt tanúsító intézménnyel ellenőriztetni és tanúsíttatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni.

(3) Az megengedett határérték betartását az üzembe helyezés során a létesítőnek szakintézménnyel ellenőriztetnie kell, és a szakvéleményt meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.

(4) Csak olyan helyhez kötött motorbenzintároló-tartály, valamint töltőállomás létesítése és üzembe helyezése engedélyezhető, amely e rendelet előírásait kielégíti.

9. §[4]

10. § (1) Az e rendeletben rögzített követelményektől eltérően működtetett berendezések esetén - ideértve a vizsgálati kötelezettség elmulasztását is - a környezetvédelmi hatóság határidővel előírja a hiányosság megszüntetését, egyidejűleg az üzemeltető ellen szabálysértési eljárást kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben előírtak nem teljesítése esetén az üzemelést az illetékes engedélyező hatóság a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére felfüggeszti vagy megtiltja.

Vegyes és záró rendelkezések

11. § E rendelet alkalmazásában

(1) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzemanyagtöltő állomások motorbenzin forgalmát a rendelet hatálybalépése előtti 3 év közül azon év szerint kell megítélni, amelyikben a legnagyobb mennyiségű volt a motorbenzin eladás.

(2) Ha az üzemelés megkezdése óta a rendelet hatálybalépéséig kevesebb mint 3 év telt el, akkor a tervezett motorbenzin forgalmat kell figyelembe venni.

(3) A rendelet hatálybalépése után engedélyezésre kerülő üzemanyagtöltő állomás esetén a tervezett legnagyobb motorbenzin forgalmat kell figyelembe venni.

(4)[5]

(5) Véggázkezelő berendezések azok a technológiai berendezések és műszaki eljárások, melyekkel a tartályokból kilépő levegő motorbenzin tartalmát csökkentik (pl. adszorpciós eljárás, véggázégetés úszófedeles tartály stb.).

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 6. § (1) bekezdésében előírt követelményeket 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)[6]

(4)[7]

13. §[8] Ez a rendelet - a levegő védelméről szóló, a levegőterheltségi határértékekről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályokkal együtt - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és a tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről szóló 94/63/EK irányelvével.

1. számú melléklet a 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelethez[9]

A gőzvisszavezető és -kezelő rendszerek akkor felelnek meg a technika jelenlegi szintjének, ha

1. helyhez kötött tartályból szállító jármű tartályába, illetve szállító jármű tartályából helyhez kötött tartályba töltenek át motorbenzint, akkor

a) a motorbenzin áramlás csak a gőzvisszavezető rendszer csatlakoztatása esetén indul meg,

b) a gőzvisszavezető rendszer a gőzvisszavezetés időtartama alatt legalább 95%-os hatásfokkal megakadályozza a motorbenzingőzök környezetbe jutását;

2. a benzintöltő állomáson

csak olyan töltőszeleppel ellátott áttöltőfejet (pisztolyt) alkalmaznak, amely a gépjárműtankból kiszorított motorbenzingőzöket visszavezeti a töltőállomás tárolótartályába,

a) passzív védelem esetén

- a gőzvisszavezető rendszerben kis áramlási ellenállás mellett biztosított a szabad gőzátáramlás,

- az áttöltőfej (pisztoly) töltőszelep ellennyomása a gyártó adatai szerinti maximális értéket nem lépi túl,

- a töltőszelep a gépjármű üzemanyagtartályához csatlakozó tömítőkarimái nincsenek kirepedve, vagy egyéb más, tömítetlenséget okozó meghibásodást nem mutat;

b) aktív védelem esetén

- az üzemanyagtartály töltésekor a tartályból kiszorított gőzök vákuumszivattyú segítségével kerülnek - csővezetéken - vissza a föld alatti tartályba,

- a tömítés nélküli gőzvisszavezető rendszerekben visszavezetett levegő-motorbenzingőz elegy térfogata nem lehet nagyobb, mint az áttöltött üzemanyag 105%-a;

3. a helyhez kötött tárolótartályok esetében

a) a véggázkezelő berendezések vagy egyéb műszaki megoldások leválasztási hatásfokának legalább 95%-os hatásfokúnak kell lennie,

b) ha a véggázkezelő pontforrásnak minősül, az a) pontban írt követelmények mellett a pontforrásra vonatkozó követelményeket is be kell tartani.

4. A véggáz-visszavezető rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azok egymáshoz csatlakoztathatók legyenek.

2. számú melléklet a 9/1995. (VIII. 31.) KTM rendelethez[10]

Az alsó töltésű közúti tartálykocsikra, valamint azok töltőállomásaira vonatkozó előírások

1. Csőcsatlakoztatók

1.1. A töltőkaron olyan adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett API 101,6 mm (API 4 hüvelykes) adapterhez az alábbi előírásoknak megfelelően:

- API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)

Hetedik kiadás, 1988. november.

Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC-306-os tartályú gépjárművek esetén (2.1.1.1. fejezet - Az alsótöltéshez használt adapter típusa)

1.2. A töltőállványon lévő gőzgyűjtő tömlőn a gőzgyűjtő csatlakozónak belső vezetőpályás és hornyos adapternek kell lennie, amely illeszkedik a járművön elhelyezett 101,6 mm-es (4 hüvelykes) külső vezetőpályás és hornyos csatlakozófelületű adapterhez úgy, ahogyan azt a következő előírás meghatározza:

- API Recommended Practice 1004 (1004-es API javasolt módszer)

Hetedik kiadás, 1988. november.

Alsótöltés és gőzvisszanyerés MC-306-os tartályú gépjárművek esetén (4.1.1.2. fejezet - Gőzvisszanyerő adapter)

2. Feltöltési előírások

2.1. A folyadéktöltési sebesség legfeljebb 2500 liter/perc lehet töltőáganként.

2.2. Amikor a tárolótelep csúcsigénnyel működik, a töltőhelyi gőzvisszanyerő rendszer a gőzvisszanyerő egységet is beleértve legfeljebb 55 mbar ellennyomást hozhat létre a gőzvisszanyerő adapter járműoldalán.

2.3. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni azonosító táblával, amelyen fel kell tüntetni az egyidejűleg működtethető töltőágak megengedett legnagyobb számát, amely biztosítja, hogy ne szabaduljon ki gőz a tartályrekesz P és V szelepein keresztül, amikor a legnagyobb üzemi ellennyomás 55 mbar a 2.2. pontban előírtaknak megfelelően.

3. A járműföldelés/túltöltés észlelő csatlakoztatása

A töltőállványt fel kell szerelni túltöltés-észlelő vezérlőegységgel, amely a járműhöz csatlakoztatva üzembiztos engedélyezési jelet ad a feltöltésre, ha egyik tartályrekesz túltöltés-érzékelő sem észlel magas folyadékszintet.

3.1. A járművet 6 vagy 10 érintkezős ipari szabvány elektromos csatlakozón keresztül kell csatlakoztatni a töltőállványon lévő vezérlőegységhez. A csatlakozódugaszt a járműre kell szerelni, és a dugaszoló aljzatot a töltőállványra szerelt vezérlőegységhez csatlakoztatott mozgatható kábelhez kell kapcsolni.

3.2. A járművön a magasszint-érzékelőknek vagy 2-vezetékes termisztoros érzékelőknek vagy 2-vezetékes optikai érzékelőknek vagy 5-vezetékes optikai érzékelőknek vagy ezzel egyenértékű, kompatibilis érzékelőknek kell lenniük, feltéve, hogy a rendszer üzembiztos. (Megjegyzés: a termisztorok hőmérséklet együtthatójának negatívnak kell lennie.)

3.3. A töltőállványra szerelt vezérlőegységnek alkalmasnak kell lennie a 2-vezetékes vagy az 5-vezetékes járműrendszerekhez.

3.4. A járművet úgy kell csatlakoztatni a töltőállványhoz a túltöltés érzékelők közös visszatérő vezetékével, hogy azt a jármű alvázán keresztül a csatlakozódugasz 6-os vagy 10-es érintkezőjéhez kapcsolódjon. A dugaszoló aljzaton lévő 6-os vagy 10-es érintkezőt a vezérlőegység készülékházához kell csatlakoztatni, amit viszont csatlakoztatni kell a töltőállvány földeléséhez.

3.5. Minden jóváhagyott alsótöltésű járművet el kell látni azonosító táblával (lásd a 2.3. pontot), amely mutatja a beszerelt túltöltés érzékelő szenzorok típusát (azaz 2-vezetékes vagy 5-vezetékes).

4. A csatlakozások helye

4.1. A töltőállványon a folyadéktöltő és gőzvisszanyerő berendezések és szerelvények tervezése során a következő, járműcsatlakoztatási méreteket kell figyelembe venni.

4.1.1. A folyadék adapterek középvonalának magassága legfeljebb 1,4 méter lehet (terhelés nélkül) és legalább 0,5 méternek kell lennie (folyadékkal megtöltve). Az ajánlott magasság 0,7-1,0 méter.

4.1.2. Az adapterek egymástól mért vízszintes távolsága nem lehet 0,25 méternél kisebb (az ajánlott minimális távolság 0,3 méter).

4.1.3. Minden folyadékadaptert a 2,5 méternél nem hosszabb burkoló vonalon belül kell elhelyezni.

4.1.4. A gőzvisszanyerő adaptert lehetőleg a folyadékadapterek jobb oldalán 1,5 méternél nem nagyobb (terhelés nélkül) és 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságba kell elhelyezni.

4.2. A földelés/túltöltés észlelő csatlakozót a folyadék és gőzvisszanyerő adapterek jobb oldalán és 1,5 méternél nem nagyobb (terhelés nélkül), illetve 0,5 méternél nem kisebb (terhelt) magasságban kell elhelyezni.

4.3. A fenti csatlakozásokat a járműnek csak az egyik oldalán szabad elhelyezni.

5. Biztonsági reteszelések

5.1. Földelés/túltöltés észlelés

A feltöltést csak akkor szabad engedélyezni, ha a kombinált földelés/túltöltés vezérlőegység engedélyező jelet ad.

Túltöltési állapot vagy a jármű földelésének megszűnése esetén a töltőállványon lévő vezérlőegységnek zárnia kell a töltőállvány szabályzó szelepét.

5.2. Gőzgyűjtés észlelés

A töltést csak akkor szabad engedélyezni, ha már megtörtént a gőzvisszanyerő tömlő csatlakoztatása a járműhöz, és biztosított a kiszorított gőzök szabad átáramlása a járműből az üzem gőzgyűjtő rendszerébe.