11/1994. (III. 25.) IKM rendelet

az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól

Az ipari és kereskedelmi miniszter feladatairól és hatásköréről szóló, többször módosított 67/1992. (IV. 14.) Korm. rendelet 2. §-a és 4. §-a alapján - a minőség biztosítása, a környezet védelme, a tartálypark állapotának ellenőrzése és értékelése céljából - a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes (az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a mérgező) folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött

a) 1 m3 vagy annál nagyobb tartályok, valamint szerelvényeik hazai gyártására, külföldről történő behozatalára,

b)[2] 5 m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tartály, illetőleg 5 m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoport, üzemanyagtöltés céljára telepített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tartály és azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, valamint csővezetékek, szerelvények, tartozékok (a továbbiakban együtt: tároló létesítmény) földfelszín alatti és feletti elhelyezésére, használatba vételére, javítására, felújítására, átalakítására, továbbá ellenőrzésére.

(2)[3] A rendelet alkalmazása szempontjából gyártásnak minősül a tároló létesítmény elhelyezése, helyszíni összeállítása is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá - más jogszabály alapján - tartozó tárolótartályokra.

2. §[4]

3. §[5]

4. § A tartályokra és berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat a hatályos szabványok tartalmazzák.

5. §[6]

6. § (1) A tartályok gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, javítást, szivárgásvizsgálatot, kivitelezést, tisztítást, időszakos vizsgálatot csak olyan alkalmassági tanúsítvánnyal2 rendelkező gazdálkodó szervezet végezhet, amelynek tagja vagy alkalmazottja tartályvizsgáló szakképesítéssel3 rendelkezik.[7][8]

(2) Az alkalmassági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket szabvány2 tartalmazza.

(3)[9] Az alkalmassági tanúsítást az iparügyekért felelős miniszter által kijelölt, tanúsító intézménytől kell kérni.

(4)[10] A kijelölt tanúsító intézményt/intézményeket, valamint az alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezetek jegyzékét, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben évenként közzé kell tenni.

7. §[11]

8. § (1)[12] A rendelet hatálya alá tartozó tartályok telepítéséhez a tulajdonosnak létesítési, üzemeltetéséhez használatbavételi engedélyt, javításához, felújításához, átalakításához javítási engedélyt kell kérnie az engedélyező hatóságtól, beleértve az üzemanyagtöltő állomások területén telepítendő tartályokat is.

(2)[13]

(3)[14] Létesítési és használatbavételi engedély olyan tartályokra, tartály csoportokra adható, amelyek az éghető folyadékok és olvadékok tárolására alkalmas kivitelűek, aktív és passzív korrózióvédelemmel vannak ellátva. Az alkalmasság akkor bizonyított, ha a tartály

a) gyártója az adott felhasználási célra való alkalmasságról írásban megfelelőségi nyilatkozatot tett, vagy

b) kísérő dokumentációjából megállapítható, hogy kifejezetten a kívánt célra gyártották, illetve más célok mellett erre is alkalmas, vagy

c) adott célra való alkalmasságát az ügyfél kérelmére a hatóság megállapította.

(4)[15] A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárás rendjét - a kőolaj és kőolajtermékek tartályainak vízvédelmi követelményeiről szóló szabvány előírásainak figyelembevételével - a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5)[16] A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített, a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó létesítési és használatbavételi engedéllyel nem rendelkező tartályok (tároló létesítmények) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e rendelet hatálybalépésétől számított nyolc évig tovább használhatók. Ez idő alatti javítás, felújítás, átalakítás során a tartályt (tároló létesítményt) a vonatkozó szabványokban foglaltaknak megfelelő állapotba kell hozni. A javítás, felújítás, átalakítás után használatbavételi engedélyt kell kérni. A tároló létesítmény akkor használható tovább, ha a tulajdonos az engedélyező hatóságtól halasztást kap.

(6)[17]

(7)[18] Az engedélyező hatóság - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a tároló létesítmény tulajdonosának kérelmére az (5) bekezdés szerinti használati idő lejárata alól halasztást adhat feltéve, ha a tulajdonos

a) a 13. § (1) bekezdésében előírt és a (4) bekezdés szerint nyilvántartott időszakos ellenőrző vizsgálattal rendelkezik, és

b) a tartályok javítására, átalakítására - 2004. január 10-ig - legfeljebb három év alatt megvalósítandó, az R. 4. számú mellékletének II. részében meghatározott eljárási rendnek megfelelően ütemezett és ellenőrizhető programot (a továbbiakban: ütemterv) nyújt be az engedélyező hatósághoz.

Az engedélyező hatóság az ütemterv elfogadásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében határozatot hoz.[19]

(8)[20] Nem kérhető halasztás a 100 m3/év vagy annál nagyobb mennyiségben motorbenzint forgalmazó közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokra.

(9)[21] Ha a tároló létesítmény javítása, átalakítása az ütemtervben foglalt időpontig nem történik meg, illetőleg a munkálatok során a tároló létesítmény nem hozható a vonatkozó szabványoknak megfelelő állapotba, az ott meghatározott határidőn túli használatát az engedélyező hatóság határozatában megtiltja.

9. §[22]

10. § (1)[23] E rendelet hatálya alá tartozó tárolótartály megszüntetését vagy használatának 8 hónapnál hosszabb szüneteltetését az engedélyező hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni (lásd az 1. számú mellékletet).

(2) Nem tekinthető megszüntetésnek vagy szüneteltetésnek, ha a tárolótartály töltése, lefejtése megszűnt, illetve szünetel, de a tartályból az éghető folyadékot vagy olvadékot nem távolították el.

(3) A bejelentéseket az engedélyező hatóság köteles a nyilvántartásba bevezetni. A véglegesen megszűnt tárolótartályok adatai a megszűnést követő 10. év elteltével törölhetők a nyilvántartásból.

(4)[24] Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség során a hatóság köteles a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozatot a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel közölni.

11. § (1) A 2. § (1) és a 10. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a tároló létesítmény tulajdonosát terheli.

(2) A véglegesen megszűnt tárolótartály esetén -amennyiben a létesítmény tulajdonosa nem azonos a tartály elhelyezésére szolgáló terület tulajdonosával - a bejelentési kötelezettség a terület tulajdonosát terheli.

(3)[25]

12. § (1) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles bejelenteni az engedélyező hatóságnak, az üzemeltetéssel összefüggő súlyos üzemzavart.

(2) A tároló létesítmény üzemeltetése során bekövetkezett üzemzavarok közül súlyosnak kell tekinteni

a) a robbanást, függetlenül az okozott kár nagyságától;

b) a bekövetkezett tűzesetet;

c) a közveszélyt, a környezetkárosodást, továbbá a talajvíz-szennyeződést okozó üzemzavart;

d) súlyos munkabalesetet okozó üzemzavart;

e) a dolgozók és/vagy a létesítmény területén tartózkodó személyek életét, egészségét veszélyeztető üzemzavart;

f) az egy napot meghaladó helyreállítási és javítási munkával járó, a létesítményben vagy annak valamelyik műszaki berendezésében bekövetkezett sérülést;

g) idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozást.

(3) A súlyos üzemzavarok bejelentésének és vizsgálatának rendjére vonatkozó szabályzatot a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

13. § (1)[26] A tárolótartályoknál időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely tízévenkénti belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból és ötévenkénti tömörségi próbából áll. Az 1000 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú álló hengeres föld feletti tárolótartály esetében az időszakos ellenőrző vizsgálatot az előírt ciklusidő lejáratának évében december 31-ig kell elvégezni.

(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálat elvégeztetéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodni.

(3) Az időszakos ellenőrző vizsgálatot a 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet végezheti.

(4) Az időszakos ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyvet az üzemeltető köteles 30 napon belül megküldeni az engedélyező hatóságnak, intézkedés és nyilvántartásba vétel céljából.

(5) Az engedélyező hatóság közérdekű bejelentés alapján vagy egyéb indokolt esetben soron kívüli ellenőrző vizsgálat végzését is elrendelheti.

(6)[27] Az álló hengeres tárolótartályok részleges feltöltéssel végzett tömörségi próbája esetén a próbát követően a tárolótartály feltöltési szintje azon feltöltési szintet, amelyre a tömörségi próbát elvégezték, nem haladhatja meg.

(7)[28] A hatóság az üzemeltető kérelmére a fekvő hengeres szimplafalú, illetve az álló hengeres szimplafenekű tartályoknál legfeljebb két évvel, a fekvő hengeres kettősfalú, illetve az álló hengeres kettősfenekű tartályok esetén legfeljebb három évvel meghosszabbíthatja az (1) bekezdés szerint esedékes belső tisztításra, szerkezeti vizsgálatra vonatkozó tízéves határidőt.

(8)[29] A belső tisztításra, szerkezeti vizsgálatra vonatkozó határidő meghosszabbításának feltétele:

a) az üzemeltető nyilatkozata arról, hogy a szerkezeti vizsgálat érvényességi idejének meghosszabbítása üzemeltetési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontból fokozott kockázatot nem jelent;

b) álló hengeres tárolótartály esetében a 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet által elvégzett

ba) tömörségi próba,

bb) a rendszer üzemmenet megszakítása nélkül végezhető külső vizuális ellenőrzés és

bc) az alsó övlemez ultrahangos falvastagság - kettősfenekű tartályoknál kiegészítve a kettőstér vákuumvizsgálatával - mérés;

c) fekvő hengeres tárolótartály esetében a 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet által elvégzett

ca) tömörségi próba és

cb) a rendszer üzemmenet megszakítása nélkül végezhető külső vizuális ellenőrzés.

(9)[30] A (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a következő, 30 napnál nem régebbi dokumentumokat:

a) a (8) bekezdés a) pontjában előírt üzemeltetői nyilatkozatot,

b) álló hengeres tárolótartály esetében a (8) bekezdés b) pontjában meghatározott vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket,

c) fekvő hengeres tárolótartály esetében a (8) bekezdés c) pontjában meghatározott vizsgálatok eredményeiről készült jegyzőkönyveket.

(10)[31] A hatóság a helyszínen ellenőrzi, hogy a tárolótartály a használatbavételi engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

13/A. §[32] (1) Az e rendelet 4. §-ában meghatározott előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan tárolótartálynak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában az engedélyező hatóság állapítja meg, hogy a fogyasztók védelme tekintetében fennáll-e az egyenértékű védelem.

14. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló, többször módosított 1/1977. (IV. 6.) N1M rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontja, a 9. §-a és 10. §-a, valamint a 2. számú melléklet 47. §-a.

(2)[33]

Dr. Latorcai János s. k.,

ipari és kereskedelmi miniszter

1 MSZHN 45014.

2 Lásd: MSZ EN 29000 sorozat, MSZ 4362-1989, MSZ EN 45000 sorozat.

3 A tartályvizsgáló szakképesítésre vonatkozó bizonyítványt az engedélyező halóság állítja ki.

4 Jelenleg az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet.

1. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

2. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez[34]

3. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez[35]

4. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítésére, valamint használatbavételére vonatkozó szabályzat

1. Engedélyezési kötelezettség

a) Kiterjed az üzemanyagtöltő állomások, illetve létesítmények tárolótartályainak kivitelezésére és használatbavételére, azoknak biztonsági műtárgyaira, tartozékaira, üzemi berendezésekre (pl. töltőberendezés, mérő-jelző berendezés, összekötő csővezetékek).

b) Az 5 m3 vagy annál nagyobb (nem üzemanyagtöltő állomás jellegű) tárolótartályok létesítési engedélyét az általános elrendezési terv, a Tervezői Nyilatkozat és a műszaki leírás felülvizsgálata; a használatbavételi engedélyt az alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező kivitelező, Kivitelezői Nyilatkozata és helyszíni szemle alapján, az engedélyező hatóság a meghatározott tartalmi követelmények érvényesítésével, egyszerűsített eljárással kiadja.

2. Az engedélyező hatóság

a)[36]

b) Az engedélyező hatóság - hivatalból vagy tervező előterjesztésére - létesítményekre (létesítményrészekre) típusterveket engedélyezhet.[37]

c) Az engedélyező hatóság az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: építtető) kérésére a létesítési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően is köteles a műszaki előírásokban kellően nem szabályozott kérdésekben, vagy az előírásoktól eltérő, de egyenértékű biztonsági szintre vonatkozó megoldás alkalmazásáról az egyeztetés lehetőségét biztosítani.

I. Rész

A létesítés engedélyezése

3. A létesítési engedély iránti kérelem

a) Az építtető a létesítési engedélyt írásban köteles az engedélyező hatóságtól kérni.

b) Az engedélyt általában a létesítmény egészére kell kérni, megjelölve röviden a létesítmény helyét és rendeltetését. A több megvalósítási szakaszban épülő létesítmény esetében az engedély létesítési szakaszonként külön-külön is kérhető, ez esetben az első kérelemben erre, valamint a további szakaszok tartalmára is utalni kell.

4. A kérelem mellékletei

A kérelemhez három példányban csatolni kell

a) általános elrendezési tervet;

b) műszaki leírást és tervrajzokat;

c) a tervező nyilatkozatát egy példányban arról, hogy az általános elrendezési tervet, a műszaki terveket az érdekelt közművekkel egyeztette, valamint arról, hogy a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak;[38]

d)[39]

e) idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon elhelyezendő létesítmény esetében a tulajdonos (kezelő, használó, haszonélvező tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítéletet, megszerzett ingatlan azonnali birtokba adását elrendelő határozatot,[40]

f) a mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből való kivonása engedélyének másolatát, ha annak beszerzését jogszabály előírja;

g) a tervezői egyeztetés során beszerzett közművek nyilatkozatait, illetve az ezeket tartalmazó jegyzőkönyveket egy-egy példányban;[41]

h) tervezői előterjesztés esetén az építtetőnek a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban; továbbá

i) ha az építtető és az üzemeltető nem azonos, az üzemeltetőnek a tervekkel való egyetértésére vonatkozó nyilatkozatát egy példányban.

5. Az általános elrendezési terv és helyszínrajz

a) Az általános elrendezési tervet a fennálló állapotra kiegészített, a földhivatal állal kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített térképmásolat alapján - azzal azonos méretarányban - kell elkészíteni, a tervezett létesítmény 200 m-es körzetéről.

b) Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni

ba) a tervezett létesítményt és a biztonsági övezettel érintett szomszédos földrészeket, ezek helyrajzi számait, valamint a tulajdonosok nevét és lakcímét, belterület esetén megjelölve azok utcanevét és házszámát (az utóbbiakat külön jegyzékben is lehet közölni);

bb) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is, a védőtávolságokat és a javasolt biztonsági övezetet;

bc) az érintett területen meglevő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő építmények (épületek, épületrészek) és más építmények külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől;

bd) a közlekedési, a villamosenergia-, a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat.

6. A műszaki terv

a) A műszaki terv részei:

aa) a létesítmény általános műszaki leírása,

ab) az esetleges terület-előkészítési munkák műszaki tervei;

ac) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai;

ad) közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak tervei;

ae) biztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi követelmények teljesítésének ismertetése;

aj) a környezeti hatásvizsgálat eredményének ismertetése.

b) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek ismertetését, valamint a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését.

c) A terület-előkészítési munkák terveiben kell részletezni a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat.

d) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható és ellenőrizhető legyen.

e) A biztonsági, egészség- és tűz-, valamint környezetvédelmi tervekben részletezni kell, hogy az általános érvényű és az eseti hatósági előírásokat hogyan érvényesítették.

7. Az építési jogosultság igazolása

Az építtető az építési jogosultságát igazolhatja

a) a létesítménnyel érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát (kezelői, használati) feltüntető, 90 napnál nem régibb keletű tulajdoni lappal vagy jogerős bírósági vagy államigazgatási határozattal;

b)[42]

8. A kérelem elbírálása

a) Az engedélyező hatóság a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során meggyőződik arról, hogy az építtető a kérelemhez csatolta-e az előírt mellékleteket, s azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek.

b) Ha a kérelem vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt - határidő kitűzésével - 8 napon belül a kérelem kiegészítésére, illetőleg hiánypótlásra hívja fel.[43]

c) Az engedélyező hatóságnak, figyelemmel arra, hogy az előírásszerű tervekért a tervező felelős, a 4. pontban foglaltakat kell ellenőriznie.

d) Az engedélyező hatóság létesítési engedély megadása vagy megtagadása felől határozatot hoz.

e) A hatósági előírásokat meghaladó, vagy az előzetes eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések csak akkor képezhetik az engedély megadásának feltételeit, ha az általános érvényű hatósági előírások vagy a város(község)rendezési tervek időközben megváltoztak.

f) Az engedélyező hatóság az engedély megadását megtagadja, ha

fa) az építtető a hiánypótlási kötelezettségét, illetőleg a kérelem kiegészítését határidőben nem teljesítette, és azok nélkül a kérelem nem bírálható el;

fb)[44]

9. A határozat közlése

a) A létesítési engedélyt megadó határozatot meg kell küldeni

aa) az építtetőnek, továbbá, ha az építtető nem azonos az üzemeltetővel, az üzemeltetőnek is;

ab)[45]

ac) a területileg illetékes önkormányzat részére;

ad) a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosainak.

b)[46]

c) Az engedélyt megtagadó jogerős határozatot - ha az mezőgazdasági rendeltetésű földet érint - a földhivatalnak is meg kell küldeni.

10. Létesítési engedély

a) A hatóság által megadott létesítési engedély nem menti fel az építtetőt a külön jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

b) Az engedély hatálya alatt a kivitelezési munkálatokat be kell fejezni. Ellenkező esetben az engedély megújítását kell kérelmezni az engedélyező hatóságtól, aki a készültségi állapottól függően dönt a meghosszabbításról vagy az új eljárás lefolytatásáról.[47]

c) Az engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az engedélyező hatóságnak írásban bejelenteni.

d) Az engedélyezési záradékkal ellátott általános elrendezési tervtől (helyszínrajztól) és műszaki tervektől csak az engedélyező hatóság engedélyével szabad eltérni, kivéve az olyan indokolt eltérést, amely nem érinti lényegesen a létesítmény alaprajzát, elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, továbbá jogszabályt nem sért.

e) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez a munkák jellegétől függően kell csatolni a 4. pontban előírt mellékleteket.

Az engedélyező hatóság új létesítési tervek elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett létesítési tervek áttekinthetősége nem biztosított.

f) Az e) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha korábban használatba vett létesítményt alakítanak át.

II. Rész

A használatbavétel engedélyezése

11. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei

a) Az építtető a használatbavételi engedélyt az engedélyező hatóságtól írásban köteles kérni. A használatbavételi engedélyt létesítményszakaszonként is lehet kérni.

b) A kérelemnek tartalmaznia kell

ba) a létesítmény megnevezését, helyét, rendeltetésének meghatározását;

bb) a létesítési engedély számát és keltét;

bc) az üzemeltető megnevezését, címét;

bd) javaslatot a helyszíni szemle időpontjára.

c) A kérelemhez egy-egy példányban mellékleni kell

ca) a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkát a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően végezte-e el;

cb) az engedélyezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki terveket, továbbá azok indokait, ha az eltérésre a 10. pont d) bekezdése szerint egyébként nem kellett engedélyt kérni;

cc) a létesítési engedélyben előírt vizsgálatok bizonylatait, jegyzőkönyveit;

cd) a közműveknek az üzemeltetéssel kapcsolatos nyilatkozatát;

ce)[48]

12. A kérelem elbírálása

a) Az engedélyező hatóság - ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak megfelelnek - szakhatóságok és közművek közreműködésével, illetve az esetleg már rendelkezésre álló hozzájárulásuk, nyilatkozataik alapján a helyszínen is ellenőrzi, hogy

aa) a létesítményt a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően építették-e meg;

ab) a létesítmény a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

b) Ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak és a követelményeknek nem felelnek meg, a 8. pont b) bekezdése szerint kell eljárni.

c) A használatbavétel engedélyezhető olyan eltérések vagy kisebb hibák, hiányosságok esetén is, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolják.

d) Az engedélyező hatóság az üzembe helyezéssel kapcsolatos helyszíni szemle során jegyzőkönyvileg előzetes használatbavételi hozzájárulást adhat.

13. A használatbavételi engedély

a) Az engedélyező hatóság használatbavétel engedélyezése vagy megtagadása felől határozatban dönt. A döntést akkor is határozatba kell foglalni, ha a helyszíni szemle során a használatbavétel ügyében már nyilatkozott és azt helyszíni szemle jegyzőkönyvében rögzítették.

b) A határozat jogerőre emelkedését követően az építtető köteles a földmérési alaptérkép tartalmában bekövetkezett változás térképi átvezetése végett, a megvalósulási térkép példányát a területileg illetékes földhivatalba 3 hónapon belül benyújtani.[49]

c) A határozatot a 9. pontban foglaltaknak megfelelően kell megküldeni.

14. Használat

a) A létesítményt csak a létesítési, illetőleg használatbavételi engedélyben meghatározott célra és műszaki feltételekkel úgy szabad használni, hogy a használat az egészséget és az élet- vagy közbiztonságot ne veszélyeztesse.

b) A létesítménynek a létesítési, illetőleg a használatbavételi engedélyben meghatározott céltól tartósan vagy véglegesen eltérő használatára új használatbavételi engedélyt kell kérni.

A kérelemre annak elbírálására és megadására vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal, hogy, ha az eltérő használat más szakhatóságot nem érint, hozzájárulásuk beszerzése, továbbá a határozat kiadása előtt helyszíni szemle megtartása mellőzhető.

III. Rész

15. Vegyes és záró rendelkezések

a) A létesítés és használatbavétel engedélyezéséért hatósági eljárási díjat kell fizetni. Az engedélyezési eljárás díját külön jogszabály* határozza meg.[50][51]

b) Az engedélyezési eljárás díját elutasító határozat esetén is meg kell fizetni.

c) A létesítési és használatbavételi engedélyezési eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.[52]

d) A szabályzat - hatálybalépését követően - rendelkezéseit a folyamatban levő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

5. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez

Az éghető folyadékok és olvadékok tároló létesítményeinél bekövetkezett súlyos üzemzavarok bejelentésére és hatósági vizsgálatára vonatkozó szabályzat

1. Bejelentési kötelezettség

a) A tároló létesítmény üzemeltetője köteles a területileg illetékes engedélyező hatóságnak telefonon, telexen, faxon vagy más módon azonnal bejelenteni a súlyos üzemzavart.

b) A bejelentést legkésőbb az üzemzavart követő munkanapon írásban, cégszerű aláírással is meg kell tenni a területileg illetékes engedélyező hatóság címére.

c) Az üzemzavar bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem érinti az üzemeltető más, jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét.

2. A helyszín biztosítása

a) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az üzemzavar vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon. E kötelezettségére a felügyeletet ellátó személyek és a dolgozók figyelmét rendszeresen fel kell hívni.

b) Az üzemeltető üzemzavar esetén köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni.

c) A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie.

3. Vizsgálati kötelezettség

a) A területileg illetékes engedélyező hatóság hivatalból vizsgálja a tároló létesítménynél folytatott tevékenység során bekövetkezett üzemzavart.

b) Az engedélyező hatóság a vizsgálatra bizottságot alakíthat. A bizottsági munkát az engedélyező hatóságnak a vizsgálatra kijelölt képviselője irányítja.

c) Az engedélyező hatósági vizsgálat nem érinti a tulajdonosnak vagy üzemeltetőnek más jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségét.

4. Az engedélyező hatóság vizsgálata

a) Az üzemzavar vizsgálatát a bejelentés után haladéktalanul meg kell kezdeni és 30 napon belül be kell fejezni.

b) A vizsgálat megkezdéséről, a helyszíni szemle időpontjáról az engedélyező hatóság minden esetben értesíti

ba) a tulajdonost;

bb) az illetékes rendőrkapitányságot;

bc) környezetkárosodást vagy talajvíz-szennyeződést okozó üzemzavar esetén az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget.

c) A vizsgálatban a tulajdonosnak vagy intézkedésre jogosult képviselőjének (üzemeltető) részt kell vennie.

d) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot akkor is lefolytatja, ha a b) és c) bekezdésben felsoroltak az értesítés ellenére nem jelennek meg, illetve nem képviseltetik magukat.

e) Ha az üzemzavarral kapcsolatban nyomozás is indult, az engedélyező hatóságnak a vizsgálatot ettől függetlenül le kell folytatnia, és a két eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítania kell.

f) Az engedélyező hatóság a tényállás bizonyítására, ezen belül az esemény lefolyása és az okok megállapítása céljából

fa) helyszíni szemlét tart (a vizsgálatot ezzel kezdi);

fb) tanúkat hallgat meg;

fc) szakértőt hallgathat meg;

fd) üzemi kísérletet végezhet;

fe) a tulajdonost vagy üzemeltetőt dokumentációk bemutatására, szakértői vélemény beszerzésére, a vizsgálat egyes részfeladatainak elvégzésére kötelezheti.

g) Az engedélyező hatóság az eljárás során, a vizsgálat befejezése előtt is megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a létesítmény használatát és megszabhatja az újra használatbavétel feltételeit.

h) Az engedélyező hatóság a vizsgálatot határozattal zárja le, amelyben megállapítja

ha) az üzemzavar okát (oksági folyamatát) és körülményeit;

hb) az üzemzavarral összefüggésben álló szabályszegéseket;

hc) egyben hatáskörében intézkedik hasonló esetek megelőzésére.

i) A határozatot meg kell küldeni

ia) a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek;

ib) az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek;

ic) az illetékes rendőrkapitányságnak;

id) a területileg illetékes polgármesteri hivatalnak;

ie)[53]

k) Amennyiben a hasonló esetek megelőzésére szükséges intézkedés nem tartozik az engedélyező hatóság hatáskörébe, az esetben köteles a hatáskörrel rendelkező szervnél kezdeményezni az intézkedés kiadását.

l) Tűz esetén az engedélyező hatóság a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság felkérésére vesz részt a vizsgálatban, önálló tűzvizsgálatot nem végez. Ez esetben is köteles azonban a helyszínt a bejelentést követően megtekinteni, és ha indokolt, akkor a szükséges hatósági intézkedést meg kell tennie.

m) Az engedélyező hatóság az üzemzavarral összefüggésben

ma) bűncselekmény alapos gyanúja esetén büntető feljelentést tesz;

mb) szabálysértés esetén a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál szabálysértési eljárást kezdeményez; mc) gazdasági bírság kiszabását indítványozza.

5. Vegyes rendelkezések

a) Az üzemzavar hatósági vizsgálatával kapcsolatban felmerülő eljárási költségek (tanú, szakértő, szemle és üzemi kísérlet költségei, szakértői vizsgálatok díja stb.) az üzemeltetőt terhelik. Az üzemeltető köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban szükségessé váló szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről.

b) Az üzemzavar hatósági vizsgálatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései vonatkoznak, a jelen szabályzatban foglalt kiegészítésekkel.[54]

6. számú melléklet a 11/1994. (III. 25.) IKM rendelethez[55]