13/1996. (VI. 28.) BM rendelet

a víziközlekedés rendőrhatósági igazgatásáról

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

A vízirendészeti feladatkörök

2. § A vízirendészet rendőri szervei:

a)[2]

b) lefolytatják az eljárást a hajózással összefüggő, valamint a víziközlekedési szabályok megszegésével elkövetett szabálysértések esetén, és intézkedéseket foganatosítanak a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése érdekében;

c)[3] vizsgálják a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott vízi közlekedési baleseteket és a vízi közlekedés biztonságát veszélyeztető vízi közlekedési eseményeket a felelősség és vétkesség megállapítása céljából. Az eljáró rendőri szerv az eseményről haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, amely három órán belül nyilatkozik a vizsgálaton való részvételi szándékáról és az úszólétesítmény visszatartásának szükségességéről. A vizsgálatot a nagyhajókon (beleértve az úszó munkagépet és az önjáró kompot) a nagyhajók által okozott, vagy sérelmére történt, illetve a hajóút forgalmának korlátozását eredményező baleset (havaria) esetében Budapest Főváros Kormányhivatala bevonásával végzik.

d) ellenőrzik:

- a víziközlekedéssel kapcsolatos jogszabályok és a kiadott hatósági döntések megtartását,[4]

- az úszó létesítmények hajózásra alkalmasságának tárgyi feltételeit, okmányait, a kötelező felszerelések és berendezések meglétét és állapotát, jeleit, jelzéseit, hajózási és egyéb engedélyeit, a megengedett legnagyobb terhelés és utaslétszám, illetve a megengedett legnagyobb merülés megtartását, a személyzet képesítéseit és engedélyeit, azok érvényességét és hatályosságát, a kötelező legkisebb hajózó létszám meglétét, az egészségi alkalmassági igazolásokat,[5]

- a külföldi hajósok és hozzátartozóik partra lépésére és tartózkodására, valamint a külföldi hajókon a hajóra lépésre vonatkozó szabályok megtartását,

- a hajóutat jelző úszó és parti jelek, valamint a víziközlekedés irányítására szolgáló egyéb jelzések meglétét, helyét és állapotát, a jelzések megóvására vonatkozó szabályok megtartását az illetékes hajózási és vízügyi szervekkel együttműködve. Rendellenesség észlelése esetén haladéktalanul értesítik az illetékes hajózási és vízügyi szerveket,

- a vízhasználatokkal és vízi munkákkal (vízlétesítmény építése, átalakítása, megszüntetése stb.) kapcsolatos vízjogi engedélyek meglétét és az azokban foglaltak megtartását,

- a halászatra, horgászatra, a vízen történő vadászatra, különös tekintettel a halgazdálkodásra, valamint a vízi növényzet kitermelésére, irtására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását,[6]

- a szabad vizekben való fürdés és azok jegén való tartózkodás szabályainak megtartását,

- a komp és révátkelőhelyek üzemeltetésének személyi és tárgyi feltételeit,

- a hajózási hatóság engedélyében és a hajózási létesítmények üzemeltetési szabályzataiban foglalt előírások megtartását,[7]

- az engedély-, illetve a nem engedélyköteles hajózási tevékenységet, továbbá a hajózási tevékenység korlátozásával kapcsolatos rendelkezések megtartását,[8]

- a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályok betartását,

-[9] a szabad vizek és annak mindenkori vízállásától függő parti sávja környezetvédelmére (vízminőség, állatvilág, természetvédelem) vonatkozó jogszabályok betartását;

e) együttműködve az illetékes hatóságokkal, részt vesznek a vízszennyezések megelőzésére, megszüntetésére és az elkövetők felderítésére, valamint a vizek lefolyását gátló, vagy az úszó létesítményekre és a fürdőzőkre veszélyt jelentő akadályok elhelyezésének, a vizek medrét és az árvízvédelmi művek épségét veszélyeztető jogsértések megakadályozására, illetve megszüntetésére irányuló tevékenységben;

f) ellátják:

-[10] a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók és személyzetük határkikötőkben történő ellenőrzését a be- és kiléptetés során, együttműködve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal,

- a fontosabb vízi személy- és áruszállítások biztosítását,

- a kijelölt fürdőhelyeken foglalkoztatott mentőőrök, valamint a társadalmi szervezetek és sportegyesületek vízimentő tevékenységének ellenőrzését;

g)[11]

h) vízi életmentést saját eszközeikkel is folytatnak;

i)[12] közigazgatási hatósági jogkörben kiadják a vízirendezvényekre vonatkozó engedélyeket, és azok végrehajtását ellenőrzik;

j)[13]

k) közreműködnek az árvíz- és belvízveszély, valamint a vízminőségi kárelhárítás színhelyén a közbiztonság és a rend fenntartásában, illetve a helyreállításában, az élet- és vagyonmentésben;

l)[14] ismeretterjesztő tevékenységet fejtenek ki - az országos és helyi tapasztalatok felhasználásával - a hajózással összefüggő, valamint a víziközlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a víziközlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásával.

A vízirendészet hatósági jogköre

3. §[15] (1) A rendőr a vízijármű vagy az úszómunkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha

a)[16] a gépi meghajtású vízi jármű vagy az úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható, hogy a vízi közlekedés körében megvalósította a segítségnyújtás elmulasztása [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 166. §] vagy a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 233. §), vagy a cserbenhagyás (Btk. 239. §) bűncselekményét;

b)[17] a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény, vagy a járművezetés bódult állapotban bűncselekmény elkövetésével,

c) megalapozott a gyanú, hogy a vezetésre jogosító okmány hamis, meghamisították, vagy azzal más módon visszaéltek;

d) a vízijármű vezető a vízijármű vezetéstől eltiltás hatálya alatt áll, vagy az illetékes hatóság a jármű vezetésére jogosító okmányát jogerősen visszavonta;

e) a vízijármű vezető - a víziközlekedési balesetben részes vezetőként - a segítségnyújtást elmulasztotta;

f) a vízijármű vezetésére jogosító okmány rongálódása miatt annak adattartalma kétséget kizáróan nem állapítható meg;

g) a vízijármű vezetője a jármű biztonságos vezetésére nyilvánvalóan képtelen állapotban van.

(1a)[18] A rendőr a vízi jármű vagy az úszó munkagép vezetéséhez szükséges okmányt a helyszínen elveszi, ha a vízi jármű, úszó munkagép vezetője megalapozottan gyanúsítható az ittas vezetés szabálysértés elkövetésével, kivéve, ha helyszíni bírságot vagy szóbeli figyelmeztetést alkalmazott.

(2)[19] A rendőr az okmány elvételéről elismervényt állít ki. Az elvett okmányt az illetékes rendőri szerv öt napon belül megküldi az illetékes hajózási hatóságnak, jelezve egyúttal, hogy az elvett okmány tulajdonosával szemben mely hatóságnál, milyen eljárást kezdeményezett.

4. §[20] A vízirendészeti feladatokat ellátó rendőri szerveknek vízi közlekedési baleset esetében segítséget kell nyújtani a kár elhárítása, a sérült személyek orvosi ellátása, a veszélyhelyzetben levő személyek mentése, valamint a hajóút felszabadítása érdekében.

5. §[21] (1) A nemzetközi forgalomban közlekedő hajók ellenőrzését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a nemzetközi forgalom számára nyitva álló határátkelőhelyek kikötőiben kell lefolytatni közösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.

(2) A nemzetközi forgalomban közlekedő hajók közös ellenőrzésében szükség szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is részt vehet.

(3) A vízirendészeti szervek önállóan vagy a (1) és (2) bekezdésben említett szervekkel közösen a schengeni külső vízi határátkelőhely és a schengeni belső határ között a nemzetközi forgalomban résztvevő, menetben lévő hajókat - haladásának jelentős korlátozása nélkül - két kikötő között, illetve veszteglő hajókat a cél-, illetve indulókikötőben és a veszteglőhelyen is ellenőrizhetik.

(4) Nem kell hajóellenőrzést végrehajtani azokon a géphajókon, amelyek érkezésüket követően a már korábban kiléptetett hajókkal indulnak vissza, és más kereskedelmi tevékenységet nem végeznek. Az üzemanyag és a víz vételezése nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.

(5) A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) I. része 1.20 cikk 2. pontja alapján az úszólétesítmény ellenőrzését végző rendőr megtilthatja az indulást, ha:

a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve nemzeti üzemképességi bizonyítvánnyal, vagy ha ezek az okmányok lejártak;

b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

c) a hajó vagy személyzete nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

d) a hajó vezetőjének vagy a személyzet szolgálatban lévő tagjainak munkavégzésre való alkalmassága fáradtságuk vagy bódultságuk miatt csökkent mértékű.

(6) A hajóútban, a kikötőben, illetőleg ezek létesítményeiben, a környezetben, továbbá más úszólétesítményekben okozott kár, továbbá testi sérüléssel vagy halállal járó baleset, valamint a hajózás biztonságának veszélyeztetése esetén, a felelősség tisztázása érdekében az eseményben résztvevő úszólétesítményt a rendőr feltartóztathatja.

(7) Az úszólétesítmény elindulásának megtiltása esetén annak üzemképességét igazoló okmányát el kell venni, amit az elindulás megtiltására okot adó körülmény 48 órán belül történő megszűnése esetén kell visszaadni. Az okmány elvételéről a vízi jármű azonosító adatait is tartalmazó átvételi elismervényt kell kiállítani. A rendőrhatóság az elvett okmányt a vízi jármű vezetőjének nyilatkozata alapján megküldi a hajózási hatóságnak, amennyiben az elindulás megtiltására okot adó körülmény 48 órán belül nem szüntethető meg. Az átvételi elismervény birtokában a legközelebbi kikötőig, vagy az állandó, illetve bérelt veszteglőhelyig lehet közlekedni.

(8) A veszélyes árut szállító külföldi úszólétesítmény csak akkor léptethető be, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ellenőrzése során szabálytalanságot nem állapított meg.

6. § A hajó beléptetésekor a hajó vezetőjének fel kell hívni a figyelmét a tervezett útvonalra elrendelt hajózási zárlatokról és más korlátozásokról, továbbá a hajózást érintő egyéb eseményekről, illetőleg tevékenységekről.

7. §[22] Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 92. § d) pontjában meghatározott schengeni állam külső határain, a hajó beléptetése előtt vagy kiléptetése után - a vízi határátkelőhely és Magyarország államhatára között - baleset, károkozás vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, az ellenőrzés a vízi rendészeti szerv vezetőjének utasítására a határellenőrzést végző illetékes határrendészeti kirendeltséggel vagy rendőrkapitánysággal közösen hajtható végre.

8. § A menetben lévő hajóknál és karavánoknál ellenőrizni kell a hajóút jelzőberendezésének védelmére, a vízszennyezés tilalmára, a hajók látható jelzéseire, a hajók hangjelzéseire, a közlekedés rendjére, egyes területeken a víziközlekedés korlátozására, továbbá lobogó viselésre vonatkozó szabályok megtartását.

9. § A kikötőben veszteglő- és horgonyzóhelyeken tartózkodó hajókon ellenőrizni kell a kikötők használatának rendjére, a hajók jelzéseire, a veszteglő hajókra, az őr- és ügyeleti szolgálatra, a tűzvédelemre, a veszélyes áruk szállítására, továbbá a környezet védelmére vonatkozó szabályok megtartását.

10. § (1) A hajó beléptetése előtt és kiléptetése után a hajóról a partra, illetve a partról a hajóra lépni havária kivételével nem szabad, kivéve - indokolt esetben - a hajó vezetőjét vagy megbízottját és a hatóságok tagjait.

(2)[23] A beléptetett hajókon vízum nélkül három hónapot tartózkodhatnak azok a külföldi hajósok, tengerészek és családtagjaik, akik a személyzeti jegyzéken szerepelnek.

(3)[24]

(4)[25]

11. §[26] Külföldi hajók személyzetét és azok családtagjait be- és kihajózni - amennyiben a hajó elhagyásával az idegenrendészeti szabályokat szegné meg - csak a legközelebbi vízirendészeti szervnél szabad. A kihajózott személyre az idegenrendészeti szabályok vonatkoznak. A be- és kihajózást a személyzeti jegyzékre rá kell vezetni, a kihajózást szükség esetén a külföldi útlevelében is jelölni kell.

12. §[27]

12/A. §[28]

12/B. §[29]

12/C. §[30]

12/D. §[31]

12/E. §[32]

12/F. §[33]

A vízirendészeti hatóságok hatásköre, illetékessége és hatósági fórumrendszere[34]

13. §[35]

14. § (1)[36] A vízirendészeti és víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátására a Dunán, a Tiszán és a Bodrog jogszabályban meghatározott szakaszán, valamint a Balatonon, a rendőrség szervezetén belül vízirendészeti hatóságok működnek. E hatóságokat a Dunán a Budapesti, a Tiszán és a Bodrog jogszabályban meghatározott szakaszán a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei, a Balatonon a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság irányítja és ellenőrzi.

(2) A vízirendészeti tevékenység felett a felügyeletet és ellenőrzést az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) látja el.

15. § (1)[37] A vízirendészeti hatóságok szolgálatukat vízirendészeti rendőrkapitányságokra, vízirendészeti rendőrőrsökre tagozódva és vízirendészeti körzeti megbízottak útján látják el.

(2) Vízirendészeti rendőrkapitányság működik Budapesten (Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság) és Szolnokon (Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság), továbbá Siófokon (Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság).

(3)[38] A vízirendészeti hatóságok illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a vízirendészeti feladatokat területileg illetékes rendőrkapitányságok látják el.

(4)[39] A nemzetközi forgalom számára nyitva álló határátkelőhely kikötőjében az illetékes rendőrkapitányság, a külső határon lévő határvizeken a határellenőrzést végző illetékes határrendészeti kirendeltség vagy rendőrkapitányság látja el a vízi rendészeti szolgálatot.

16. §[40]

17. §[41]

18. §[42] Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.