17/1996. (XII. 29.) HM rendelet

a hivatásos és hadköteles katonák egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságairól, szociális juttatásairól, illetményelőlegéről és támogatásáról[1]

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének e) pontjában, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Hkt.) 146. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hft.) 50. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes illetményen kívüli pénzbeli járandóságok megállapítására és kifizetésére a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire, illetőleg e szervezeteknél szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonára (a továbbiakban együtt: hivatásos katona).

(2) A MH-nál, a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítőre (a továbbiakban együtt: hadköteles katona), a katonai oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójára, a nyugállományú katonára és hozzátartozóira, illetőleg a hivatásos katonák hozzátartozójára e rendelet előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet megengedi, vagy elrendeli.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában e rendeletet kell alkalmazni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt szervezetekhez a MH-tól vezényelt hivatásos és szerződéses katonára.

II. Fejezet

A CSALÁDALAPÍTÁSI ELŐLEG

2. § (1) Családalapítási előlegben részesíthető az a 35. életévét még be nem töltött hivatásos katona, aki házastársi (élettársi) viszonyban él és önálló (saját tulajdonú vagy főbérleti) lakással rendelkezik, vagy albérletben, illetőleg a szülővel, nagyszülővel egy lakásban, de külön lakrészben lakik.

(2) A családalapítási előleg olyan kamatmentes kölcsön, amely kérelemre, csak egy alkalommal és legfeljebb az illetményalap ötszörös összegében folyósítható.

(3) A családalapítási előleg folyósítását - legfeljebb 4 éves időtartamú törlesztésre - az MH parancsnoka, vezérkari főnök engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokra, főnökre átruházhatja.

3. § A családalapítási előleg iránti kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki - az érdekvédelmi szerv véleményének kikérése után - a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével javaslatot tesz az engedélyezésre, vagy annak elutasítására. A kérelemre záradék formájában fel kell tüntetni, a kérelmező hivatásos katona anyagi helyzetének megítéléséhez szükséges fontosabb adatokat.

4. § (1) A családalapítási előleg tartozás törlesztését a kedvezményezett illetményéből történő levonással kell teljesíteni. Kivételesen indokolt esetben a törlesztésre legfeljebb egy év halasztás (átütemezés) engedélyezhető.

(2) A még nem törlesztett családalapítási előleg visszafizetése egy összegben esedékes, ha a kedvezményezett szolgálati viszonya a saját kérelmére vagy neki felróható okból szűnik meg.

(3) A családalapítási előleg tartozást hivatalból kell törölni, ha a kedvezményezett a szolgálati tevékenységgel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozik.

III. Fejezet

A LAKÁSTELEFON-LÉTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

5. § (1) A hivatásos katona részére pénzbeli támogatás nyújtható a közcélú lakástelefon (a továbbiakban: lakástelefon) létesítéséhez.

(2) Egyéni elbírálás alapján egészségi állapotára vagy szociális helyzetére figyelemmel e fejezet rendelkezéseit alkalmazni lehet a hivatásos állományból nyugállományba helyezettre, továbbá a szolgálati feladat teljesítésével összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona özvegyére is.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás kamatmentes, legfeljebb három év alatt visszafizetendő illetményelőleg (munkabér-előleg, kölcsön), amelynek összege nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott belépési díj összegét.

(4) Lakástelefon létesítése céljára illetményelőleg-folyósítást kérelemre - az állományilletékes parancsnok javaslata alapján - a híradó és informatikai feladatot ellátó központi szerv vezetője engedélyezi. A belépési díj fizetési lehetőségtől függően az illetményelőleg két részletben is folyósítható, ez esetben a törlesztési idő a második részlet folyósítását követően kezdődik.

(5) A (2) bekezdés szerinti személyek részére kölcsön folyósítását - az MH humán-, valamint a híradó és informatikai feladatokat ellátó központi szerv vezetőinek együttes javaslata alapján - az MH vezérkari főnöke engedélyezi.

6. § (1) A lakástelefon-létesítési illetményelőleg - függetlenül a létesítés finanszírozásának módjától - kizárólag a lakástelefon-létesítés céljára használható fel.

(2) E rendelet szerinti támogatással létesített telefonállomás felett a hivatásos katona a rendelkezési jogát az illetményelőleg visszafizetéséig az állományilletékes parancsnok engedélyével gyakorolhatja.

(3) A támogatás helyőrségen belül vagy annak vonzáskörzetében egy esetben vehető igénybe a jogosult főbérleti, holtig tartó haszonélvezetű vagy magántulajdonú lakása közcélú telefonellátásához. A szolgálati érdekből más helyőrségbe áthelyezett részére - ha a távbeszélő állomás áthelyezését kérelmére a szolgáltatók nem biztosítják, és ezért a lakástelefonról le kell mondania - az új szolgálati helyén a távközlési szolgáltató esetleges visszatérítéseivel csökkentett összegű illetményelőleg engedélyezhető.

7. § (1) Ha a lakástelefon-létesítési illetményelőlegben részesült hivatásos katona szolgálati viszonya saját kérelmére - a nyugdíjazás esetét kivéve - vagy neki felróható ok miatt szűnik meg, a még törlesztetlen illetményelőleg-tartozás, továbbá az MH által megfizetett személyi jövedelemadó arányos része egy összegben esedékessé válik.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett illetményelőleget és az MH által ezután megfizetett személyi jövedelemadót a jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Így kell eljárni a távbeszélő állomás feletti rendelkezési jog - az illetményelőleg visszafizetése előtti - jogosulatlan gyakorlása (pl. engedély nélküli átruházás) esetén is.

8. § A hivatásos katona lakásában vagy használatára az MH költségvetése terhére létesített szolgálati távbeszélő állomások létesítése és üzemeltetése esetén nem alkalmazhatók az 5-7. §-ok rendelkezései.

9. § (1) A pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetője lakástelefon-létesítés célját szolgáló illetményelőleg igénylésével, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi, számviteli, tervezési és lebonyolítási kérdéseket, illetőleg e rendelet hatálybalépését megelőzően hálózatfejlesztés céljából vásárolt értékpapírok kezelésével összefüggő feladatokat intézkedésben állapítja meg.

(2) A honvédségi támogatással létesülő távbeszélő állomások felmérésének, kezelésének és nyilvántartása rendjének részletes szabályait az MH híradó és informatikai feladatot ellátó központi szerv vezetője intézkedésben állapítja meg.

10. § A lakástelefon létesítéséhez nyújtott támogatás fedezetéről a költségvetési tervjavaslatban, illetőleg a költségvetési beszámolóban elkülönítve számot kell adni.

IV. Fejezet

SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK

Parancsnoki segély

11. § A súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb szociális körülményeire figyelemmel a hivatásos és a hadköteles katona parancsnoki segélyben részesíthető.

12. § (1) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló segélykeret terhére - az érdekképviseleti szerv véleménye ismeretében - esetenként legfeljebb

a) a hivatásos katona részére az illetményalap 100%-ának,

b) a hadköteles katona részére az illetményalap 50%-ának

megfelelő összegben segély folyósítását engedélyezheti.

(2) A segélykeretet negyedéves ütemezéssel, az állományba tartozó igényjogosult katonák - tárgynegyedév első napján meglévő - létszámára tekintettel kell megállapítani.

13. § (1) A kis létszámú (100 fő alatti) katonai szervezetek segélyezésre fordítható előirányzatait (kereteit) és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a hatáskörébe vonhatja.

(2) Az MH parancsnoka, vezérkari főnök a parancsnoki segély céljára jóváhagyott költségvetési előirányzat, illetőleg a jóváhagyott segélykerete terhére a rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az illetményalap háromszorosának megfelelő összegű segély kifizetését engedélyezheti. E jogkörét az elöljáró parancsnokokra (főnökökre) átruházhatja. Az ezt meghaladó összegű segély kifizetését a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

(3) A Hszt. 206. §-ában foglalt szociális gondoskodás keretében a hivatásos állományba nem tartozók segélyezése, továbbá a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálattal összefüggésben bekövetkezett baleset vagy betegség miatt a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény alapján baleseti ellátásban részesülők segélyezése - a költségvetésben külön meghatározott előirányzat, illetőleg a jóváhagyott segélykeret terhére - a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságok parancsnokai és azok elöljáró parancsnoka, továbbá a humán-, illetőleg a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésben említett szervezetek parancsnokai (vezetői) ezen jogkörükben esetenként legfeljebb az illetményalap 100%-át meg nem haladó összegű segélyt engedélyezhetnek. Az MH parancsnok vezérkari főnök ilyen címen az illetményalap kétszeresének megfelelő összegű segélyt engedélyezhet.

Egyszeri szociális segély

14. § A hivatásos katonát, a nyugállományú tisztet és tiszthelyettest, továbbá a katonai kötelmekkel összefüggő baleset következtében elhunyt hivatásos katona árvaellátásban részesülő gyermekét évente egy alkalommal a 15-17. § rendelkezései szerint egyszeri szociális segélyben kell részesíteni.

15. § Az egyszeri szociális segélyt a 16. § szerinti jogosultságot adó személyenként az illetményalap 20%-ának megfelelő összegben kell folyósítani.

16. § (1) A hivatásos katona - kérelmére - egyszeri szociális segélyre jogosult, ha vele közös háztartásban él

a) a 18. életévét be nem töltött (nevelt, örökbe fogadott) gyermeke;

b) a házastársa, ha tartósan (a tárgyévben legalább három hónapon keresztül) munkaképtelen és a rendszeres jövedelme (nyugdíja, járadéka, táppénze stb.) nem éri el a teljes jogú öregségi nyugdíj minimális összegét, vagy a családi pótlékon és gyermekgondozási segélyen, illetőleg gyermeknevelési támogatáson kívül más jövedelemmel nem rendelkezik;

c) a szülője vagy nagyszülője, ha tartósan (a tárgyévben legalább három hónapon át) munkaképtelen, vagy a nyugdíjkorhatáron túl van és rendszeres jövedelme (nyugdíja, táppénzre, járadéka stb.) nem éri el a teljes jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegét;

d) a Hszt. 2. §-ának p) pontja szerinti közeli hozzátartozója, aki beteg (ápolásra szoruló) hivatásos katona vagy annak közeli hozzátartozója ápolása miatt a tárgyévben három hónapnál hosszabb időre fizetés nélküli szabadságot vett igénybe;

e) a Hszt. 2. §-ának p) pontja szerinti közeli hozzátartozója, ha munkanélküli és munkanélküli járadékra való jogosultságát már kimerítette;

f) az a) pont alá nem tartozó 25. életévét be nem töltött gyermeke alsó-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és a hivatásos katonával közös háztartásban élő családtagok számát figyelembe véve, az egy főre jutó jövedelem nem éri el a teljes jogú öregségi nyugellátás mindenkori legkisebb összegét. Az egy főre jutó jövedelmet a családi pótlékról szóló jogszabályoknak a jövedelem számítására vonatkozó előírásai alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyen kívül egyszeri szociális segélyre jogosult:

a) a katonai kötelmekkel összefüggő baleset következtében elhunyt hivatásos (továbbszolgáló) katona árvaellátásban részesülő gyermeke;

b) a nyugállományú tiszt és tiszthelyettes, ha a saját, teljes jogú szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjának összege nem haladja meg az illetményalap 80%-át.

17. § (1) Nem részesülhet egyszeri szociális segélyben az a nyugállományú katona, akinek nyugdíja a Hszt. 182. §-ának rendelkezései szerint nem vagy csak csökkentett összegben folyósítható.

(2) Az egyszeri szociális segély folyósítása a tárgyév augusztus 15-én esedékes.

Avatási segély

18. § A tanintézeti oktatás, képzés befejezését követően az ösztöndíjas hallgatói állományból hivatásos állományba felvett tiszteket, tiszthelyetteseket avatási segélyben kell részesíteni. Az avatási segély összege az illetményalap 40%-a, amelyet az avatást megelőző napon kell kifizetni.

A házastársi jövedelemkiegészítés

19. § (1) Ha a katonai szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a hivatásos katona a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, vezénylése miatt - a Hszt. 216. §-ára figyelemmel - másik belföldi településre átköltözni kényszerül, házastársi jövedelem-kiegészítésre jogosult a vele együtt költöző házastársa kereset-, illetőleg jövedelemkiesésének átmeneti pótlására. A jövedelemkiegészítés folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelemkiegészítésre a hivatásos katona akkor jogosult, ha a vele együttköltöző házastársa, az átköltözés előtti lakóhelyén munkavégzésre irányuló fő- vagy részfoglalkozású jogviszonya alapján keresettel, illetőleg jövedelemmel (a továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az új lakóhelyén önhibáján kívül - így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában - jövedelemhez nem jut, vagy annak összege a korábbi jövedelemnél kevesebb.

(3) A jövedelemkiegészítés - az áthelyezést követő öt éven belül, azonban a tényleges átköltözéstől számítva - legfeljebb három éven át jár, és havonta utólag kell kifizetni.

20. § (1) A jövedelemkiegészítés mértékének meghatározásakor a házastárs előző jövedelmeként, munkaviszony esetén az utolsó négy negyedévben elért átlagjövedelem, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az utolsó három hónapban elért havi átlagát, új lakóhelyén szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított munkanélküli járadékot, illetőleg átképzési támogatást és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) A jövedelemkiegészítésként az (1) bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét, legfeljebb azonban a mindenkori legkisebb havi munkabérnek az első évben 70, a második évben 50, a harmadik évben pedig 40%-ának megfelelő összegét kell fizetni.

21. § (1) A jövedelemkiegészítésre jogosultság alapján szolgáló körülmények megváltozását a hivatásos katona a folyósítást engedélyező parancsoknak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(2) A jövedelemkiegészítésre jogosultság fennállását a hivatásos katona három havonként megfelelő okiratokkal (pl. munkaközvetítő szerv igazolása, munkaszerződés, kifizetési bizonylat) igazolja.

A hivatásos katonák évi egyszeri kedvezményes utazása

22. § A hivatásos katona részére évente egy alkalommal a 23-24. §-okban foglaltak szerint meg kell téríteni annak a belföldi utazási költségnek a ténylegesen felmerült összegét, amely a hivatásos katona vagy a házastársa más helységben lakó szüleihez történő utazás során merül fel. A kedvezmény igénybevételét az állományilletékes parancsnok parancsban engedélyezi.

23. § (1) A számlával (egyszerűsített számlával) igazolt utazási költségtérítés azt a hivatásos katonát illeti meg, aki

a) a tárgyévben nem töltötte be 30. életévét, vagy

b) már betöltötte 30. életévét, de a vele közös háztartásban élő családtagok számát figyelembe véve az egy főre jutó havi (nettó) jövedelem nem éri el a sajátjogú nyugellátás mindenkori legkisebb összegét.

(2) Az év közben hivatásos állományba kerülő abban az esetben jogosult a költségtérítésre, ha a hivatásos állományba vétele óta legalább 3 hónap eltelt.

(3) Az egy főre jutó jövedelmet a családi pótlékról szóló jogszabályoknak a jövedelemszámításra vonatkozó előírásai alkalmazásával kell megállapítani.

24. § (1) Az utazási költségtérítés - választása szerint a hivatásos katona vagy házastársa szüleihez (mostoha- vagy nevelőszüleihez) történő utazás esetén - akkor illeti meg a hivatásos katonát, ha az utazás a legrövidebb útvonalon is meghaladja a 100 km-t.

(2) Az utazási költségtérítés a hivatásos katonát a közös háztartásban élő házastársa és családi pótlékra jogosult gyermekei után is megilleti.

V. Fejezet

AZ ILLETMÉNYELŐLEG

25. § (1) Illetményelőlegben részesülhet az a hivatásos katona, aki családi vagy egyéb körülményei megváltozásának következtében átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került.

(2) Nem részesülhet illetményelőlegben az, akinek korábban felvett illetményelőlegből származó törlesztetlen tartozása van, vagy az illetményelőleg törlesztő részleteinek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség.

26. § (1) Az illetményelőleg folyósítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. Az engedélyezhető illetményelőleg összege nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(2) Az engedélyezett illetményelőleg visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet.

(3) Az illetményelőleg folyósításához szükséges pénzügyi fedezet biztosítására a katonai szervezetek illetményelőleg-keretet képzenek.

(4) A kis létszámú (100 fő alatti) katonai szervezetek illetményelőleg-keretei és az ezek feletti rendelkezési jogot az elöljáró parancsnok a saját hatáskörébe vonhatja.

27. § A 26. §-ban foglaltaknál nagyobb összegű és hosszabb törlesztési idejű illetményelőleget kérelemre az MH parancsnoka, vezérkari főnök engedélyezheti. E jogkörét az irányító szervek paracsnokaira, illetőleg a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetőjére átruházhatja.

VI. Fejezet

AZ ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK TANSZERTÁMOGATÁSA

28. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója félévente - előre kifizetendő - az illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult.

(2) A tanszertámogatást a katonai felsőoktatási intézmény részben vagy egészben természetben is megválthatja. A hallgató részére a speciális tanszerek térítésmentes használatát az intézmény biztosítja.

(3) A tanszertámogatás (1) bekezdésben meghatározott értékét - az oktatás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével - a katonai felsőoktatási intézmény vezetője - a jóváhagyott költségvetési előirányzat keretei között - 20%-kal felemelheti vagy csökkentheti.

29. § A tanszertámogatás folyósításának részletes pénzügyi és adminisztrációs szabályait, illetőleg a 28. § (2) bekezdése szerinti speciális tanszereket intézményi "Szabályzatban" kell meghatározni.

VII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § Az e rendelet alapján folyósítandó pénzbeli juttatásokra fordítható előirányzatok, gazdálkodási keretek tervezésére, a folyósításukkal kapcsolatos pénzügyi, adminisztrációs feladatok végrehajtásának rendjére a pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerv vezetője intézkedést adhat ki.

31. § (1) A katonai szervezet bevételt eredményező tevékenységében eredményesen részt vevő hivatásos és hadköteles katonák munkájának elismerését a jutalmazási rendszer keretében kell végrehajtani. Az ilyen címen kifizethető összeg az egyébként adható parancsnoki jutalom éves összegén felül, legfeljebb a havi alapilletmény háromszorosa lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti (cél-)jutalom folyósítására felhasználható költségvetési előirányzatot a gazdálkodási szabályok szerint kell képezni.

32. § Ahol e rendelet az MH parancsnokát, vezérkari főnökét említi, ott a HM és a miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alatt álló szervek tekintetében a HM közigazgatási államtitkárát, ahol állományilletékes parancsnokot említ, ott ez alatt az önálló jogi személynek minősülő szervezet, HM háttérintézmény, hivatal, intézet stb. vezetőjét kell érteni.

33. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően a honvédség által a lakástelefon-létesítéshez nyújtott támogatások és kölcsönök törlesztésére, a lakástelefon feletti rendelkezési jog gyakorlására, illetőleg a megvásárolt telefonkötvények kezelésére a lakástelefon létesítésének támogatásáról szóló 13/1986. (HK 7.) HM utasítás, illetőleg a többször módosított 83/1989. (HK 27.) HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésekor házastársi jövedelemkiegészítésben részesülőknek a jövedelemkiegészítés - ha az számára kedvezőbb - továbbra is a korábban megállapítottak szerint folyósítható.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy a 14-17. §-ok és a 22-24. §-ok rendelkezéseit 1997. január 1-jétől, a 28. §-t 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel (vezényléssel) kapcsolatos költségek viseléséről szóló, a 13/1995. (XII. 21.) HM rendelettel módosított 6/1991. (IX. 27.) HM rendelet ;

-[2]

- a hivatásos katonák családalapítási előlegéről szóló 20/1992. (IX. 26.) HM rendelet ,

továbbá visszavonom

- a lakástelefon létesítésének támogatásáról szóló 13/1986. (HK 7.) HM utasítást és a lakástelefon létesítéséhez folyósítható kölcsönről szóló, többször módosított 83/1989. (HK 27.) HM utasítások hivatásos katonákra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárási (nyilvántartási és elszámolási) rendet érintő előírások kivételével;

- az illetményelőlegről szóló 12/1994. (HK 7.) HM utasítás hivatásos katonákra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárási (nyilvántartási és elszámolási) rendet érintő előírásai kivételével;

- a feleslegessé vált anyagok hasznosításáról szóló, többször módosított 10/1976. (HK 8.) HM utasítás 16-22. §-ait és a 2-3. számú mellékletét;

- a parancsnoki segélyezés rendjéről szóló 53/1995. (HK 30.) HM utasítással módosított 1/1993. (HK 2.) HM utasítás 4. § (1)-(2) bekezdései hivatásos és hadköteles katonára, illetőleg az ösztöndíjas hallgatóra vonatkozó rendelkezéseit;

- a tanintézetek végzős hallgatói avatási előlegéről szóló 42/1986. (HK 16.) MH PÜSZF számú intézkedést;

- a hivatásos állománynak és családtagjaik egyszeri utazási kedvezményeiről szóló, a 19/1988. (HK 10.) HM és a 38/1994. (HK 19.) utasításokkal módosított 32/1986. (HK 4.) HM utasítást;

- a gyermekes és a nehéz anyagi körülmények között élő családok szociális segélyezéséről szóló, többször módosított 32/1994. (HK 17.) HM utasítás 2. § a)-c) pontját, a 4. § és az 5. § hivatásos állományra vonatkozó rendelkezéseit, az eljárási szabályok kivételével.