6/1987. (IX. 1.) ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet

az állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésével, valamint a magánszemélyek lakás-, üdülő-, lakótelek-, üdülőtelekés termőföld-tulajdonával kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról

A földről szóló 1987. évi I. törvény 70. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a földről szóló 1987. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv) hatálya alá tartozó

a) - állami tulajdonban levő - ingatlanra, valamint ingatlannak az államot megillető tulajdoni hányadára;

b)[1]

2. §

A Tv-ben és a végrehajtására kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott fogalmakat e rendelet végrehajtása során is alkalmazni kell.

AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LEVŐ INGATLANOK KEZELÉSE

3. §

A nyomvonal jellegű építmények és a vizek medrének kezelésére e rendelet helyett a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

(1) Az épületek közül

a) lakóépület az, amelyben kizárólag vagy túlnyomó részben (az épület összalapterületének 50 %-át meghaladó mértékben) lakás van;

b) vegyes rendeltetésű épület az, amelyben a lakások alapterülete az épület összalapterületének 50%-át nem haladja meg;

c) nem lakás céljára szolgáló épület az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál, tekintet nélkül a benne levő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra.

(2) Nem bérbeadás útján hasznosítottnak azt az ingatlant kell tekinteni, amelyet feladatszerű működése keretében egy állami szerv, illetőleg egy társadalmi szervezet kizárólagosan használ, ideértve az állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet dolgozóinak (tagjainak) elhelyezésére (szállás, otthon stb.), szociális, művelődési, oktatási, egészségügyi, üdültetési, testnevelési és sportolási szükségleteinek kielégítésére szolgáló ingatlant is.

(3) Bérbeadás útján hasznosítottnak, illetőleg hasznosíthatónak azt az ingatlant kell tekinteni, amely lakóépületnek minősül, továbbá amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egy állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet sem használja, és az ingatlan hasznosítása bérleti jogviszony keretében történik.

(4) Több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt ingatlannak azt az ingatlant kell tekinteni, amelyet a feladatszerű működésük keretében kizárólag állami szervek, illetőleg társadalmi szervezetek használnak, s közöttük bérleti jogviszony nem áll fenn.

(5) Azt, hogy az ingatlant használók közül melyik szervet kell túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben használónak tekinteni,

a) vegyes rendeltetésű épület esetében a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek teljes alapterületének,

b) nem lakás céljára szolgáló épület esetében az épület térfogatának,

alapulvételével kell megállapítani.

(6) Az ingatlannak a (2)-(4) bekezdésben meghatározott jellege nem változik meg, ha

a) az azt használó állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet használati jogát hatósági határozat ideiglenes jelleggel egészben vagy részben megszünteti;

b) azt a kezelő ideiglenes jelleggel bérbeadja vagy használatra átengedi.

5. §

(1) Az állam tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyeztetéséről utólag kell gondoskodni, ha valamely ingatlan jogszabály rendelkezése vagy államközi megállapodás alapján állami tulajdonba került, de az ingatlannyilvántartásba az állam tulajdonjogát nem jegyezték be.

(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanok tekintetében az állam tulajdonjogának fennállását

a) a jogszabályban arra feljogosított, illetőleg az államközi megállapodást végrehajtó vagy az általa megbízott szerv (pl. Pénzintézeti Központ) igazolja, ilyen szerv hiányában pedig

b) az ingatlan fekvése szerint illetékes igazgatási osztály

határozattal állapítja meg.

6. §

Az állami ingatlanok közül a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával a közúti határátkelő-helynek minősülő ingatlanokat a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának kezelésébe adja.

7. §

(1) Az állami lakóépületek közül a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek (a továbbiakban együtt: fegyveres testületek) zárt területén levő lakótelepeit (lakóépületeit) az érdekelt fegyveres testület,

b) a menedékjogot élvező külföldi állampolgárok elhelyezésére szolgáló lakótelepeket (lakóépületeket) az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott állami szerv,

c) az állami szerv (üzem, hivatal, intézet, intézmény stb.) zárt területén levő szolgálati lakóépületeket, továbbá a vállalati bérlakásokat magukban foglaló, önálló ingatlannak minősülő lakóépületeket a lakásokkal rendelkező állami szerv,

d) diplomáciai képviseletek, nemzetközi szervezetek, külföldi kulturális intézetek személyzetének tagjai, valamint a külföldi sajtó képviselői elhelyezésére szolgáló lakóépületeket a Külügyminisztérium Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóság

kezelésébe adja.

(2) Ha valamely állami lakóépületben kizárólag vagy túlnyomó (50%-ot meghaladó) részben szolgálati, illetőleg vállalati bérlakások vannak, a lakóépületet a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával annak az állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek a kezelésébe adja, amely azokkal kizárólagosan, illetőleg azok többségével rendelkezik. E lakások arányának megállapításánál a lakások számát kell alapul venni.

8. §

(1) A tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával az ingatlan fekvése szerint illetékes tanácsi házkezelési szerv (ingatlankezelő vagy város- (község-) gazdálkodási vállalat, tanácsi költségvetési üzem, illetőleg ezek hiányában a községi szakigazgatási szerv] kezelésébe adja:

a) a tanácsi bérlakásokat és a községi szolgálati lakásokat magukban foglaló állami lakóépületeket, továbbá a társasházakban és a lakásszövetkezeti házakban levő, tanácsi bérlakásnak minősülő állami lakásokat, valamint az azokban levő, önálló ingatlanként nyilvántartott nem lakás céljára szolgáló állami helyiségeket a 7. §-ban, továbbá a 9. §-ban említettek kivételével,

b) a be nem épített állami építési telkeket a más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezelésében állók kivételével.

(2) A tulajdonosi irányítást gyakorló szerv határozatával az (1) bekezdésben említett ingatlanokon felül a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe adja:

a) a szolgálati lakások arányára tekintet nélkül a fegyveres testületek zárt területén levő állami lakóépületeket is, ha a tanácsi kezelésbevételt a fegyveres testületet irányító minisztérium - ellenérték fizetése nélkül - igényli;

b) a bérbeadás útján hasznosított, illetőleg hasznosítható - lakóépületnek nem minősülő -állami ingatlanokat, a 9. §-ban említettek, továbbá az olyan ingatlanok kivételével, amelyek kezelésére a tevékenységi körük alapján más állami szervek, illetőleg társadalmi szervezetek jogosultak.

9. §

(1) Nem kell a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe átadni a társasházban és a lakásszövetkezeti házban levő, önálló ingatlanként nyilvántartott nem lakás céljára szolgáló állami helyiséget, ha azt

a) e rendelet hatálybalépésekor más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezeli, vagy hatálybalépését követően más állami szerv feladatszerű működése érdekében létesítették;

b) azt a feladatszerű működése keretében állami szerv vagy társadalmi szervezet használja és az ingatlant nem bérbeadás útján hasznosítják.

(2) Nem kell a tanácsi házkezelési szerv kezelésébe átadni:

a) a bérbeadás útján hasznosított olyan ingatlant sem, amelyet a rendelet hatálybalépésekor más állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet kezel;

b) a több állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet által közösen használt olyan ingatlant sem, amelynek túlnyomó (50%-ot meghaladó) részét a feladatszerű működése keretében egyik állami szerv, illetőleg társadalmi szervezet sem használja és a használók megállapodnak, hogy közülük melyik szerv lesz a kezelő;

c) az elidegenítésre kerülő olyan állami lakóépületet sem, amelyben levő lakások szolgálati vagy vállalati bérlakás jellegét azok értékesítése céljából szüntették meg;

d) az állami szerv által értékesítés céljára építtetett állami lakóépületeket, illetőleg társasházi öröklakásokat és önálló ingatlanként nyilvántartott nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, valamint az állami szerv által értékesítés céljára szerzett más ingatlant;

e) az állami szerv által értékesített és az állam tulajdonába valamely oknál fogva visszakerült -jelzálogjoggal biztosított és az állami szervet megillető még ki nem egyenlített követeléssel terhelt - ingatlanokat.

10. §

A tanácsi házkezelési szerv megállapodás alapján - a tevékenységéért járó díj fizetése és a felmerülő költségeinek megtérítése ellenében -elvállalhatja a kezelőt megillető egyes jogosítványok gyakorlását, illetőleg a kezelőt terhelő kötelezettségek teljesítését (hasznosítás, fenntartás, jókarban tartás stb.).

11. §

(1) Az állami ingatlanra vonatkozó kezelői jog hatósági határozattal

a) különösen a helyiséggazdálkodási, a kisajátítási, a telekalakítási, az építési tilalommal kapcsolatos cseretelek adására, a sportlétesítmények átadására, illetőleg a termőföldek kezelésének és használatának rendezésére irányuló, továbbá

b) a 12. § alapján lefolytatott

eljárásban szerezhető meg vagy vonható vissza.

(2) Ha a kezelői jog változását hatósági határozat rendelte el, a határozatban az új kezelő kijelöléséről is intézkedni kell. Ez a rendelkezés nem érinti a használati jog megszerzésére, illetőleg megvonására vonatkozó külön jogszabályok hatályát.

12. §

Az ingatlan fekvése szerint illetékes igazgatási osztály - termőföld esetében a földhivatal - jár el a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv jogkörében, ha a korábbi és az új kezelő felett a tulajdonosi irányítást nem ugyanaz a szerv gyakorolja.

13. §

(1) Ha a kezelői jog átadását hatósági határozat, illetőleg a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv rendeli el, és a felek az ellenértékben nem tudnak megállapodni, a kezelői jog átadását elrendelő szerv az ellenérték mértékét az ingatlan fekvése, nagysága, műszaki állapota és felszereltsége alapján állapítja meg.

(2) A bérbeadás útján hasznosított vagy hasznosítható ingatlanok esetében a kezelői jog átadása ahhoz a feltételhez is köthető, hogy a korábbi kezelő az új kezelő részére térítse meg;

a) az ingatlan jókarbahelyezéséhez (rendeltetésszerű használatra alkalmasá tételéhez) szükséges költségeket, ha a korábbi kezelő a jókarbantartási kötelezettségét nem, vagy nem kellő mértékben teljesítette;

b) lakóépület és vegyes rendeltetésű épület esetében a kezelői jog átruházása előtt keletkezett bérleti jogviszonyban kikötött bér és a jogszabály szerint megállapítható bér közötti különbözetet legalább három évre, ha a kikötött bér összege a megállapíthatónál alacsonyabb.

14. §

(1) A kezelő kijelöléséről, illetőleg a kezelői jog visszavonásáról szóló hatósági határozatot meg kell küldeni;

a) a korábbi és az új kezelőnek, b) a földhivatalnak,

c) műemlék, műemlék jellegű, illetőleg városképi jelentőségű építmény esetében az illetékes műemléki hatóságnak,

d) állami sportlétesítmény esetében a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága testnevelési-és sportfeladatot ellátó szakigazgatási szervének, továbbá

e) - ha a helyiséggazdálkodási, illetőleg a kisajátítási eljárásban a kezelőként kijelölt állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek igénybevételi díjfizetési kötelezettsége keletkezett -az illetékes adóhatóságnak.

(2) A kezelő kijelöléséről, illetőleg a kezelői jog visszavonásáról a tulajdonosi irányítást gyakorló szerv által hozott határozatot meg kell küldeni:

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett szerveknek, továbbá

b) a helyiséggazdálkodásról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az illetékes elhelyező hatóságnak.

15. §

(1) A kezelői jogért fizetendő, illetőleg kapott ellenérték

a) központi költségvetési szerv, továbbá a költségvetési rend szerint gazdálkodó egyéb jogi személy esetében a költségvetési szerv, illetőleg a jogi személy,

b) tanácsi költségvetési szerv esetében az illetékes tanács

költségvetését terheli, illetőleg illeti meg.

(2) A fegyveres testületek kezelésében levő állami ingatlanok kezelői jogáért kapott ellenértéket a pénzügyminiszter által az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön szabályozott módon kell elszámolni.

16. §

A kezelői jog átruházásáról szóló megállapodás egy-egy példányát meg kell küldeni a 14. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknek. A mellékletben felsorolt iratokat a korábbi kezelő köteles az átadás során az új kezelő rendelkezésére bocsátani.

17. §

A kezelő a hatósági kiutalás alá nem tartozó ingatlant vagy annak egy részét (helyiségeit, területeit) határozott vagy határozatlan időre szabadon bérbeadhatja.

18. §

A kezelő

a) közös tulajdonban álló ingatlan esetében az állami tulajdoni hányad tekintetében a közös tulajdon megszüntetéséhez vagy társasházzá való átalakításához szükséges hozzájárulást, továbbá az elővásárlási joggal kapcsolatos nyilatkozatot, valamint

b) a lakásbérletről szóló és más jogszabályokban előírt tulajdonosi hozzájárulást

adhat.

19. §

(1) A kezelő már beépített földön állandó jellegű újabb építmény létesítéséhez vagy a már meglevő ilyen építmény bővítéséhez állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő jogi személy vagy magánszemély részére csak akkor adhat hozzájárulást, ha

a) az ingatlan társasházzá alakítható és az építtető írásban vállalja, hogy viseli a társasház-tulajdon alapításával kapcsolatos költségek arányos részét, továbbá megszerzi az alapító okirat szerint a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányadot és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket;

b) az ingatlan ugyan nem alakítható társasházzá, de az építtető írásban tudomásul veszi, hogy az általa létesített építmény (építményrész) tulajdonjoga az államot, mint a föld tulajdonosát illeti meg, továbbá az építményre (építményrészre) a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt kell létesítenie, valamint a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését csak a bérbeszámításra vonatkozó rendelkezések keretei között igényelheti a kezelőtől.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a beépítetlen földön a kezelő és állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő jogi személyek vagy magánszemélyek közösen kívánnak új építményt létesíteni.

(3) A kezelő a már meglevő építmény vagy egy részének helyreállításához, átalakításához, az abban levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség műszaki megosztásához a bérlő vagy más személy részére akkor adhat hozzájárulást, ha az építtető írásban vállalja, hogy

a) az általa helyreállított, átalakított építményre (építményrészre), műszakilag megosztott lakásra, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségre a kezelővel bérfizetés ellenében bérleti jogviszonyt létesít, továbbá

b) a felmerült és igazolt költségeinek a megtérítését csak a bérbeszámításra vonatkozó rendelkezések keretei között igényli a kezelőtől.

(4) A kezelő a földön ideiglenes jellegű új építmény létesítéséhez a bérlő vagy más személy részére csak akkor adhat hozzájárulást, ha az építtető írásban

a) vállalja, hogy a földnek az általa létesített építmény elhelyezéséhez és használatához szükséges részére a kezelővel bér fizetése ellenében bérleti jogviszonyt létesít, továbbá az építményt a bérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a bérleti szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével minden kártalanítási igény nélkül, a saját költségén elbontja (eltávolítja) és az eredeti állapotot visszaállítja;

b) tudomásul veszi, hogy ha az építmény elbontására (eltávolítására) és az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, azt a kezelő a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.

(5) A kezelő a hozzájárulás megadása vagy megtagadása ügyében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket jogi személy vagy magánszemély ingyenes és határidő nélküli használatába, illetőleg tartós földhasználatba adott állami ingatlanok esetében nem kell alkalmazni.

A MAGÁNSZEMÉLYEK LAKÁS-, ÜDÜLŐ-, LAKÓTELEK- ÉS ÜDÜLŐTELEK-TULAJDONA

20. §[2]

21. §[3]

22. §[4]

23. §[5]

24. §[6]

25. §[7]

26. §[8]

27. §[9]

28. §[10]

29. §[11]

30. §[12]

31. §[13]

32. §[14]

33. §[15]

34. §[16]

35. §[17]

MAGÁNSZEMÉLYEK TERMŐFÖLD-TULAJDONA

36. §[18]

37. §[19]

38. §[20]

39. §[21]

40. §[22]

41. §[23]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. §

(1) Ez a rendelet 1987. szeptember 1. napján lép hatályba; a már megindult, folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) A R. 103. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket e rendelet végrehajtása során is alkalmazni kell.

43. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

- a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény, valamint a 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 7/1967. (X. 24.) MÉM rendelet, továbbá az azt módosító 15/1972. (X. 13.) MÉM, 3/1977. (I. 10.) MÉM, 37/1977. (XI. 3.) MÉM és 28/1979. (XII. 30.) MÉM rendelet,

- az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 6/1970. (IV. 8.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet, valamint az azt módosító 23/1981. (IX. 17.) ÉVM-MÉM-PM és 10/1985. (VI. 22.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet,

- az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 25/1971. (X. 5.) ÉVM-IM együttes rendelet, valamint az azt módosító 10/1974. (VII. 25.) ÉVM-IM, 7/1977. (I. 28.) ÉVM-IM és 21/1982. (X. 7.) ÉVM-IM együttes rendelet,

- az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 26/ 1971. (X. 5.) ÉVM-IM együttes rendelet, valamint az azt módosító 11/1974. (VII. 25.) ÉVM-IM, 8/1977. (I. 28.) ÉVM-IM és 20/1982. (X. 7.) ÉVM-IM együttes rendelet,

- az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonának bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 45/1971. (XII. 30.) PM rendelet,

- az egyes tanácsi építésügyi hatáskörök módosításáról szóló 21/1972. (XII. 16.) ÉVM rendelet 5. és 9-10. §-a,

- az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 104. §-a (1) bekezdésének i) pontja és 119. §-ának (2) bekezdése,

- a személyi földtulajdon egyes kérdéseiről szóló 11/1973. (IV. 18.) MT rendelet végrehajtására kiadott 6/1973. (IV. 18.) MÉM rendelet,

- a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 36/1977. (XI. 3.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 25/1981. (XII. 27.) MÉM, 9 1983. (V. 18.) MÉM számú és 7/1986. (V. 7.) MÉM rendelet,

- az egyes építésügyi és városfejlesztési jogszabályok módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről szóló 21/1983. (XII. 28.) ÉVM rendelet 3. §-a,

- az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/1985. (V. 23.) MÉM rendelet

- az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet 13. §-a (2) bekezdésének második mondatáról az "- az állandó lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi hivatal, illetőleg községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által záradékolt -" szövegrész, továbbá a rendelet 3. számú melléklete 4 a pontjának hatodik fordulatából a "- ha nem az állandó lakóhelye szerinti város (község) területén építkezik - az építtető által kiállított és az állandó lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, megyei városi hivatal, illetőleg községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által záradékolt" szövegrész hatályát veszti.

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Markója Imre s. k.,

igazságügyminiszter

Váncsa Jenő s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 6/1987. (IX. 1.) ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelethez

Az állami ingatlan kezelői jogának átruházáshoz szükséges iratok

1. Három hónapnál nem régibb keletű másolat az ingatlannyilvántartás tulajdoni lapjáról

2. Az ingatlan műszaki tervdokumentációja, továbbá új építmény esetében az átadás-átvételi jegyzőkönyv, az átadási tervdokumentáció és a jogerős használatbavételi engedély.

3. A korábbi kezelő kezelői jogát megállapító határozat.

4. A korábbi kezelőt terhelő kötelezettségeket megállapító hatósági határozat vagy külön megállapodás és az ezzel kapcsolatos iratok.

5. Műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentőségű építmény kezelői jogának átadása esetén a műemléki hatóság hozzájárulása.

6. Elidegenítésre kijelölt ingatlan esetében a jóváhagyott elidegenítési javaslat és az ezzel kapcsolatos iratok.

7. Bérbeadás útján hasznosított ingatlan esetében az ingatlan, továbbá az abban levő egyes bérlemények tartozékaira, felszerelési, berendezési tárgyaira vonatkozó leltár.

8. A bérlemények bérleti szerződései.

9. A korábbi kezelő által elismert vagy a bíróság által megállapított bérbeszámítási jogra vonatkozó iratok.

10. A korábbi kezelő által kezdeményezett vagy általa a bérlők részére engedélyezett építési-szerelési munkákra vonatkozó iratok.

11. Az átruházás időpontjában fennálló díjhátralékra, illetőleg tényleges túlfizetésre vonatkozó, bérleményenként részletezett kimutatás.

12. Központi fűtéses épület esetében az előző fűtési idényre vonatkozó elszámolás és a folyó fűtési idény költségelőirányzata, továbbá a fogyasztók által az átruházás időpontjáig befizetett fűtési díjakra vonatkozó, fogyasztónként részletezett kimutatás, valamint a folyó fűtési idény keretében az átruházás időpontjáig felmerült kiadások részletezése, az azokra vonatkozó bizonylatok, a tüzelőanyagra vonatkozó leltár.

13. A bérlők által a korábbi kezelővel szemben vállalt kötelezettségekre vonatkozó iratok.

14. Egyéb kezelési okmányok (nyilvántartási lapok, műszaki rajzok stb.).