18/1996. (III. 25.) IKM-PM együttes rendelet

a vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény végrehajtásáról

A vámtarifáról szóló 1995. évi CI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter a következőket rendeli el:

1. § A vámtarifa legnagyobb kedvezményes elbánás szerinti vámételei - szerződés vagy viszonosság alapján - a Tv. 10. §-ában meghatározott vámárukra alkalmazandók.

2. § A Tv. 11. §-ában meghatározott preferenciális vámtételeket az 1. számú mellékletben felsorolt országokból behozott és a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény származási szabályai szerint fejlődő országból származónak minősülő vámáruk vámkezelésénél kell alkalmazni.

3. § A Tv. 12. §-a alapján

a) a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa "EK" jelzésű hasábjában feltüntetett,

b) a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között megkötött, az 1993. évi LXXXIII. törvénnyel kihirdetett szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa "EFTA" jelzésű hasábjában feltüntetett,

c)[1] a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között az 1995. évi XIII. törvénnyel kihirdetett, Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Cseh" és "Szk", illetve "Len" jelzésű hasábjaiban feltüntetett,

d) a Szlovén Köztársaságnak a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló Megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Szln" jelzésű hasábjában feltüntetett,

e) Romániának a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló Megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Rom" jelzésű hasábjában feltüntetett,

f) a Magyar Köztársaság és az Izrael állam között létrejött, az 1998. évi VIII. törvénnyel kihirdetett Szabadkereskedelmi Megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa "Izrael" jelzésű hasábjában feltüntetett,

g) a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között létrejött, az 1998. évi XX. törvénnyel kihirdetett Szabadkereskedelmi Megállapodás rendelkezései szerint, a vámtarifa "Török" jelzésű hasábjában feltüntetett

h)[2] a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Észt" jelzésű hasábjában feltüntetett,

i) a Bolgár Köztársaságnak a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz történő csatlakozásáról szóló megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Bolgár" jelzésű hasábjában feltüntetett

j)[3] a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Lett" jelzésű hasábjában feltüntetett,

k)[4] a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Litván" jelzésű hasábjában feltüntetett

l)[5] a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Horvát" jelzésű hasábjában feltüntetett

m)[6] a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezései szerint a vámtarifa "Jugoszláv" jelzésű hasábjában feltüntetett

kedvezményes vámtételeket kell alkalmazni a fenti országokból behozott és a vonatkozó szerződés, illetve megállapodás származási szabályai szerint ezen országokból származónak minősülő vámáruk vámkezelésénél.

4. § (1) A vámkontingensek keretébe tartozó vámáruk a meghatározott érték-, illetve mértékkeretig a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában szereplő vámtételnél kedvezőbb vámtétellel kezelhetők a belföldi forgalom számára.

(2) A részben vagy teljesen felfüggesztett vámtételű vámtarifaszámok alá tartozó vámáruk - érték- vagy mértékkeret nélkül - a felfüggesztés mértékének megfelelő, a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában szereplő vámtételnél kedvezőbb vámtétellel kezelhetők a belföldi forgalom számára.

(3) A meghirdetett felhasználási célból behozott vámáruk a vámtörvényben meghatározott vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás keretében, a vámtarifa legnagyobb kedvezményes hasábjában meghatározott vámtételeknél - érték- vagy mértékkeret nélkül - kedvezőbb vámtétellel vámkezelhetők.

5. § (1) A vámtételek felemelésére, csökkentésére, továbbá vámkontingens megállapítására, vámtételek felfüggesztésére, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelés engedélyezésére vonatkozó kérelem alaki és tartalmi kellékeit a 2. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.

(2) A Vámtarifa Bizottság ügyrendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.

6. §[7] A Vámtarifa Bizottság elnöke a külügyminiszter által megbízott helyettes államtitkár, állandó tagjai-szavazati joggal-a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal képviselői; meghívottként részt vesznek a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselői, illetve - szükség esetén - az adott ügyben érdekelt miniszterek, illetve országos hatáskörű szervek vezetőinek állásfoglalásra feljogosított képviselői.

7. § Ez a rendelet 1996. április 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kereskedelmi Vámtarifa I. jelzésű hasábjában megállapított vámtételek alkalmazásáról szóló 4/1990. (IX. 12.) NGKM rendelet , valamint a Kereskedelmi Vámtarifa I. jelzésű hasábjában szereplő országok körének kibővítéséről szóló 36/1994. (XII. 7.) IKM rendelet.

1. számú melléklet a 18/1996. (III. 25.) IKM-PM együttes rendelethez[8]

Az Általános Preferenciális Rendszer kertében kedvezményes elbánásra jogosult fejlődő országok

Albánia[9]

Algériai Népi Demokratikus Köztársaság

Argentin Köztársaság

Bahamai Köztársaság

Barbados

Belize

Bolíviai Köztársaság

Bosznia-Hercegovina[10]

Botswanai Köztársaság[11]

Brazil Szövetségi Köztársaság

Chilei Köztársaság

Costa Rica Köztársaság

Dél-afrikai Köztársaság

Dominikai Köztársaság

Ecuadori Köztársaság

Egyiptomi Arab Köztársaság

Elefántcsontpart Köztársaság

Fidzsi-szigetek Köztársaság

Fülöp-szigeti Köztársaság

Gaboni Köztársaság

Ghanai Köztársaság

Grenada Állam

Guatemalai Köztársaság

Guayanai Szövetkezeti Köztársaság

Hondurasi Köztársaság

Chilei Köztársaság

Indonéz Köztársaság

Iraki Köztársaság

Iráni Iszlám Köztársaság

Jamaica[12]

Jordán Hasimita Királyság

Kameruni Köztársaság

Kenyai Köztársaság

Kolumbiai Köztársaság

Kongói Köztársaság

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

Kubai Köztársaság

Ecuadori Köztársaság

Líbia

Malaysiai Államszövetség

Marokkói Királyság

Mauritius Köztársaság

Mexikói Egyesült Államok

Mongol Népköztársaság

Nicaraguai Köztársaság

Nigériai Szövetségi Köztársaság

Omani Szultánság

Pakisztáni Iszlám Köztársaság

Pápua Új-Guinea

Perui Köztársaság

Saint Vincent és Grenadine

Seychelle Köztársaság

Srí Lankai Demokratikus Szocialista Köztársaság

Saint Lucia Állam

Suriname Köztársaság

Szenegáli Köztársaság

Szingapúr Köztársaság

Szíriai Arab Köztársaság

Szváziföldi Királyság

Thaiföldi Királyság

Tongai Királyság

Trinidad és Tobago Köztársaság

Tunéziai Köztársaság

Uruguayi Keleti Köztársaság

Venezuelai Köztársaság

Vietnami Szocialista Köztársaság

Zimbabwei Köztársaság

2. számú melléklet 18/1996. (III. 25.) IKM-PM együttes rendelethez

Gazdálkodó szervezetek vámmódosítási kérelme benyújtásának feltétele és rendje

1. A kérelemhez szükséges adatok és információk:

a) vámtarifaszám

b) termékmegnevezés

c) vámtétel mértéke a ... számú hasáb alkalmazásával:

jelenleg érvényes

javasolt új

d) import átlagár: Ft/M. e. USD/M. e.

bázis évben

adott évben

e) tervezett import: mennyiség, érték (Ft-ban és USD-ban)

bázis évben

adott évben

f) belföldi termelés az adott termékből: mennyiség és érték

bázis évben

adott évben

g) a termék importjának célja:

- a közvetlen értékesítés

- továbbfeldolgozás, illetve beépítés, összeszerelés

h) az importtal összefüggő export termék ára behozatalkor és értéke kivitelkor

Ft/M. e., illetve Ft

USD/M. e., illetve USD

i) a vámtétel módosítás kihatása a benyújtóra vetítve: Ft/év

j) az adott termék rövid műszaki ismertetése, az import szükségességét vagy szükségtelenségét alátámasztó indokok és a behozatal elősegítését vagy visszaszorítását célzó javaslat gazdasági előnyei, esetleges környezetvédelmi szempontok stb.

k) minden olyan további adat, tény stb., amelyet a kérelmező a kérelemmel kapcsolatban fontosnak ítél.

A felsorolt szempontokból természetesen arra kell válaszolni, ami a kérelem jellegéből - vámtételcsökkentés vagy vámtételemelés - értelemszerűen adódik.

2. A kérelmet egy példányban a Külügyminisztériumban működő Vámtarifa Bizottság titkárához kell továbbítani.

3. számú melléklet a 18/1996. (III. 25.) IKM-PM együttes rendelethez

A Vámtarifa Bizottság ügyrendje

1. A Vámtarifa Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állásfoglalásainak, javaslatainak előkészítését a Titkárság végzi a szakértői bizottság közreműködésével. A Titkárság a Külügyminisztérium keretében működik. A Titkárságot a titkár vezeti. A titkárt a Bizottság elnöke nevezi ki. A szakértői bizottság tagjait a Bizottság tagjai jelölik ki.

2. A Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. A Bizottságot az elnök hívja össze. A Bizottság szakértőket kérhet fel az egyes ügyekkel kapcsolatos szakvélemény adására.

3. A Bizottság az ügyeket, javaslatokat, kérelmeket a Titkársághoz történt beérkezéstől számított egy hónapon belül tárgyalja. A Titkárságnak az ügyiratokat oly időpontban kell a Bizottság tagjainak megküldeni, hogy legalább 10 nap álljon rendelkezésükre az ülésre való felkészüléshez.

4. A Bizottság üléseit az elnök vezeti.

A Bizottság az egyes ügyekkel kapcsolatos javaslatát a tagjai egyhangú állásfoglalása esetén teszi meg.

5. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Titkárság készíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az adott ügy lényegét, a tagok véleményét és a Bizottság javaslatát. A Bizottság ülését követő két héten belül a Titkárság írásban tájékoztatja a kérelmezőt (előterjesztőt) a Bizottság állásfoglalásáról.

6. A Bizottság javaslatát az elnök terjeszti - a szükséges előterjesztéssel, rendelettervezettel, statisztikákkal stb. kiegészítve - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter elé.