137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet

a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről

A Kormány az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 247. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya az Épt. 4. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóra terjed ki.

(2) A befektetési szolgáltató a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében napi, heti, havi, negyedéves, évenkénti és időszakos jelentést (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) készít, amelyet e rendeletben meghatározottak szerint megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettséget írásban, illetve számítógépes adathordozón vagy elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás teljesítésének módját e rendelet 18. számú melléklete határozza meg.

2. § (1) A befektetési szolgáltató köteles a Felügyelet részére az Épt. 5. §-ában meghatározott befektetési eszközökre vonatkozóan a következő üzleti-forgalmi adatokat megadni:

a) a nyitott pozícióira, illetve a kockázatokra vonatkozó adatait,

b) az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítéseknek és befektetési hiteleknek az adatait,

c) a jegyzési garanciavállalásra vonatkozó adatokat,

d) a tulajdonában álló befektetési eszközök adatait,

e) a bizományosi és kereskedelmi tevékenység forgalmi adatait.

(2) A befektetési vállalkozás a nyitott pozícióiból, a halasztott pénzügyi teljesítésekből, az általa nyújtott hitelekből, valamint a tulajdonában álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztéséből számított kockázati összértékre vonatkozó jelentést naponta, az 1. számú melléklet szerinti formában és tartalommal, a tárgynapot követő munkanapon 13.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

3. § (1) A befektetési szolgáltató - az árutőzsdetag és az egyéni vállalkozó kivételével - a kockázatoknak kitett pozícióiról és a fedezettségről a 2. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi jelentéseket a befektetési szolgáltató a tárgynapot követő munkanapon 13.00 óráig eljuttatja a Felügyeletnek.

4. § (1) A befektetési szolgáltató

a) az általa nyújtott befektetési hitelek adatairól a 3. számú melléklet szerinti formában,

b) az általa nyújtott halasztott pénzügyi teljesítések adatairól a 4. számú melléklet szerinti formában,

c) a jegyzési garanciavállalás miatt fennálló kötelezettségeinek adatairól a 5. számú melléklet szerinti formában és tartalommal naponta készít jelentést.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napi jelentéseket a befektetési szolgáltató hetente, a heti jelentésekkel együtt, a tárgyhetet követő hét második munkanapján 13.00 óráig megküldi a Felügyeletnek.

5. § (1) A befektetési szolgáltató valamennyi, a tőzsdén kívüli forgalom keretében kötött ügyletről köteles adatokat szolgáltatni.

(2) A befektetési szolgáltató a tőzsdén kívül kötött ügyletei közül

a) az azonnali ügyletekről az 6. számú melléklet szerinti formában, valamint

b) a határidős ügyletekről, az opciós ügyletekről, valamint az opció igénybevételével kötött ügylet adatairól a 7. számú melléklet szerinti formában és tartalommal hetente készít jelentést.

(3) A befektetési szolgáltató az (2) bekezdésben meghatározott tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó heti jelentéseket hetente, a tárgyhetet követő hét második munkanapján 13.00 óráig megküldi a Felügyeletnek.

(4) A Felügyelet a tőzsdén kívüli forgalom azonnali ügyleteinek adatait hetente, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyletek forgalmi adatait legalább havonta a tőzsde lapjában nyilvánosságra hozza.

6. § (1) A befektetési vállalkozás a felügyeleti ellenőrzéshez szükséges, az adatszolgáltatás alapját képező magyar számviteli jogszabályok szerinti, havonta lezárt főkönyvi és egyéb analitikus nyilvántartásai alapján készített Havi jelentést,

a) mérleg adatok,

b) eredménykimutatás és eredményadatok részletezése,

c) egyéb tájékozató adatok, derivatív ügyeletek,

d) szavatoló tőke, és

e) tőkemegfelelési mutató

szerinti bontásban a 8. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában köteles elkészíteni és továbbítani.

(2) A befektetési vállalkozás a Havi jelentést

a) a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig, kivéve azt a hónapot, amikor Negyedéves jelentést is készít,

b) a tárgynegyedév végén - a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó Negyedéves jelentéssel együtt - a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig

köteles a Felügyelet részére megküldeni.

7. § A befektetési vállalkozás az ügyfelekkel szemben vállalt kockázatnak minősülő követeléseiről a nagykockázatnak az Épt. 112. §-ában meghatározott bontásában, havonta a 9. számú melléklet szerinti formában készít jelentést, és a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjáig eljuttatja a Felügyeletnek.

8. § (1) A befektetési szolgáltató az általa teljesített jegyzési garanciákról a 10. számú melléklet szerinti formában havonta készít jelentést, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A befektetési szolgáltató az Épt. 101. §-ának (2) bekezdése szerinti ügyletekről a 11. számú melléklet szerinti formában havonta készít jelentést, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

9. § (1) A befektetési szolgáltató köteles az Épt. 5. §-ában meghatározott befektetési eszközökre kötött bizományosi és kereskedelmi tevékenység forgalmi adatait a Felügyelet részére megadni.

(2) A befektetési szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat

a) saját számlás és bizományi ügyletek,

b) tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek,

c) intézményi vagy egyéb befektetői csoportok, valamint

d) befektetési eszközök

szerinti bontásban, az 12-14. számú melléklet szerinti formában havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére eljuttatni.

(3) A befektetési szolgáltató tevékenységének havi forgalmi adatait az a befektetési szolgáltató jelenti, amelynek jogán a klíringelés történik. A befektetési szolgáltató a jelentést a saját forgalmi adataira vonatkozóan, a saját forgalmi adataitól elkülönítve az általa klíringelt befektetési szolgáltatónként, valamint összesítve köteles megtenni.

10. § (1) Az Épt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet a 15. számú melléklet szerinti formában készít Havi jelentést

a) eredményadatok részletezése,

b) egyéb tájékozató adatok

szerinti bontásban, amelyet a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig, a tárgynegyedév végén a Negyedéves jelentéssel együtt - a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A hitelintézet a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó jelentéseit a befektetési szolgáltatókra vonatkozó adatlapok kitöltésével küldi meg.

(3) A hitelintézetnek a Épt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó jelentései nem érintik a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségeket.

11. § A befektetési szolgáltató

a) az általa nyújtott befektetési hiteleiből és halasztott pénzügyi teljesítéseiből fennálló követeléseinek minősítéséről és a minősítés alapján képzett céltartalék mértékéről a 16. számú melléklet szerinti formában, valamint

b) a jegyzés garanciavállalás miatt fennálló kötelezettségeinek minősítéséről és a minősítés alapján képzett céltartalék mértékéről a 17. számú melléklet szerinti formában készít jelentést, és negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. munkanapjáig megküldi a Felügyeletnek.

12. § (1) A befektetési vállalkozás könyvvizsgáló által ellenőrzött éves beszámoló alapján évenkénti jelentést készít, amelyek a Havi jelentésben meghatározottak szerint

a) a mérleg adatokat,

b) az eredménykimutatást és az eredményadatok részletezését,

c) az egyéb tájékozató adatokat, a derivatív ügyletek adatait,

d) a szavatoló tőkére, illetve

e) a tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó számításokat tartalmazzák.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott évenkénti felügyeleti jelentést, valamint az éves beszámolót - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel - a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a Felügyelet részére.

(3) A hitelintézet a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó - az éves beszámoló alapján készített - auditált mérleg és eredményadatokat tartalmazó felügyeleti jelentését - a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatásával együtt - a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a Felügyelet részére.

(4) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetnek az éves beszámolót a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatásával együtt kell a Felügyelet részére megküldeni, amelynek tartalmaznia kell a Hpt., illetve az Épt. hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó előírásokat.

13. § (1) E rendelet mellékleteiben foglaltaknak megfelelő formában és tartalommal meghatározott jelentések kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 18. számú mellékletben foglalt Kitöltési Útmutató tartalmazza. Az adatszolgáltatás alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és egyéb analitikus nyilvántartások képezik.

(2) A befektetési szolgáltató a felügyeleti jelentését a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és továbbítani.

14. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2000. szeptember 30-án lép hatályba.

(2) Az 5. § 2000. augusztus 14. napján lép hatályba, azzal hogy az 5. § (3) bekezdésben előírt kötelezettséget első alkalommal 2000. augusztus 22. napján kell teljesíteni.

(3) A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 207/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2000, szeptember 30-án hatályát veszti.

15. §[1]

A mellékletek tartalomjegyzéke (a hozzá tartozó felügyeleti jelentések táblaszámaival)

1. számú: 30.A

2. számú: 30.B, 30.C, 30.D, 30.E, 30.F, 30.G

3. számú: 30.H

4. számú: 30.I

5. számú: 30.J

6. számú: 30.K1, 30.K2

7. számú: 30.L1, 30.L2., 30.M1, 30.M2., 30.N1, 30.N2.

8. számú: 31.A, 31.B., 31.C, 31.D, 31.E, 32.A, 32.B, 33.A, 33.B

9. számú: 34.A

10. számú: 34.B

11. számú: 34.C

12. számú: 35.A

13. számú: 35.B

14. számú: 35.C

15. számú: 36.A, 32B

16. számú: 37.A

17. számú: 37.B

18. számú: Kitöltési Útmutató

Felügyeleti jelentések (időbeli sorrendben)

NAPI JELENTÉSEK:

30. A, B, C, D, E, F, G

30. H, I, J, (hetente, a heti jelentéssel együtt beküldendő)

HETI JELENTÉSEK:

30. K1, K2., L1, L2., M1, M2., N1, N2.

HAVI JELENTÉS (Befektetési vállalkozásra vonatkozó):

31.A, B, C, D, E

32. A, B

33.A, B

HAVI JELENTÉS (Befektetési szolgáltatóra/vállalkozásra vonatkozó):

34. A, B, C

35. A, B, C

HAVI JELENTÉS (Hitelintézetre vonatkozó):

36. A és 32. B

NEGYEDÉVES JELENTÉS:

37. A, B

ÉVENKÉNTI JELENTÉS (az auditált éves beszámoló alapján):

31. A, B, C, D, E

32. A, B

33. A, B

36. A

Előlap a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1-5. számú mellékleteihez

1. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/c. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/d. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/e. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

2/f. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Előlap a 137/2000 (VIII. 9.) Korm rendelet 6-7 számú mellékleteihez

6/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

6/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/c. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/d. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/e. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

7/f. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Előlap a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 8. számú mellékletéhez

8/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/c. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/d. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/e. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/f. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/g. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/h. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

8/i. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Előlap a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 9-14. számú mellékleteihez

9. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

10. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

11. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

12/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

12/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

13/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

13/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

14. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Előlap a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 15. számú mellékletéhez

15/a. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

15/b. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Előlap a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 16-17. számú mellékleteihez

16. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

17. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

18. számú melléklet a 137/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez

Kitöltési Útmutató a Felügyeleti Jelentések elkészítéséhez

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Felügyeleti jelentés tartalma

A felügyeleti jelentések a Felügyelet részére történő befektetési szolgáltatási tevékenység keretében történt ügyletkötésekre vonatkozó adatszolgáltatásának alapdokumentumát képezik, ezért úgy kell kitölteni azokat, hogy lehetővé tegyék a az értékpapírpiac folyamatainak, működésének figyelését, vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézeteknek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adás-vételi és csereügylete, amely mint likviditás, illetve kockázatkezelési tevékenység, nem tartozik a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jelentések adatszolgáltatása alá.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek az Épt.-ben meghatározottak szerint nemcsak a megbízásos, hanem a saját pénzeszközre és saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenysége miatt is adatszolgáltatatásra kötelezettek:

A befektetési vállalkozás a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996 (XII. 22.) Korm. rendelet és módosításai (a továbbiakban: BeSzkr.) előírásaiban foglaltak szerint köteles minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - eszköz- és forrásszámláit, valamint költség és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot, illetve a mérlegen kívüli (a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban szerepeltetendő) tételek állományáról kimutatást készíteni.

Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

A Felügyeleti jelentésben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv és mérlegen kívüli tételek állományaival.

A számviteli nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok is megállapíthatók legyenek.

A Felügyeleti jelentés tagolása - a megküldés gyakoriságának figyelembevételével - a következő táblázatokat tartalmazza.

NAPI JELENTÉS táblázatai

HETI JELENTÉS táblázatai:

HAVI JELENTÉS táblázatai:

Hitelintézetre vonatkozó speciális:

A hitelintézetek az általuk végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásukat a napi, havi vagy negyedéves rendszerességű jelentéseken teljesítik.

NEGYEDÉVES JELENTÉS táblázatai

ÉVENKÉNTI JELENTÉS táblázatai

A könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és a mérlegen kívüli nyilvántartások alapján

Befektetési vállalkozásra vonatkozó:

Hitelintézetre vonatkozó:

A rendszeres havi adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a befektetési szolgáltatót e rendeletben, illetve más jogszabályban meghatározott - a Felügyelet részére történő - egyéb jelentési kötelezettsége alól.

2. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt, összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával kettő példányban kell a Felügyelet részére benyújtani, de a jelentési kötelezettséget a közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon - a Felügyelet előírása szerint mágneslemezen, illetve elektronikus úton (a továbbiakban: file-ban) is teljesíteni kell.

Egyes jelentéseket a befektetési szolgáltatóknak naponta kell elkészíteniük és ellenőrzésre alkalmas módon (papíron) saját nyilvántartásba helyezniük, de a Felügyelet részére az általa meghatározottak szerint - file-ban, illetve papíron, valamint a megjelölt időbeli rendszerességgel kell megküldeniük.

Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat a befektetési szolgáltatók maguk állítják elő.

Minden jelentésnél a fejlécen szereplő - PSZÁF azonosító, az adatszolgáltató befektetési szolgáltató megnevezése, törzsszáma, a jelentési (vonatkozási) időpont, a kitöltés dátuma, a kitöltésért felelősök neve, a bizonylat eredetiségét, vagy módosítását jelző betű - adatokat, valamint a kitöltést végző ügyintéző vezető nevét és aláírását fel kell tüntetni. Az aláírás értelemszerűen az elektronikus formájú jelentéseken nem szerepelhet.

Az elektronikus úton történő teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a befektetési szolgáltató felé a Felügyelet külön intézkedik.

A papíron és a mágneslemezen (floppy), illetve elektronikus úton (file-ban) szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. A kétféle módon benyújtott adatok egyezőségéért az adatszolgáltatásért felelős vezető, illetve a kitöltésért felelős személy felel.

Az adatok titkosságáért csak az adatátvétel után vállal a Felügyelet felelősséget. A biztonságos adattovábbításról az adatszolgáltatónak kell gondoskodni. Az adatszolgáltató köteles az általa felhatalmazott adatátadó-kézbesítők adatait a Felügyelet részére megadni, változás esetén a változást bejelenteni.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a befektetési szolgáltató az időszaknak megfelelő teljes jelentést hiánytalanul beküldte.

Azoknál a tábláknál, amelyek csak egyes, meghatározott befektetési szolgáltatókra vonatkoznak (pl. a hitelintézetre vonatkozó adatokat rögzítő 36-os jelzésű táblák), az adatszolgáltatásra nem kötelezett intézményeknek nem kell adatot szolgáltatni.

Az adatszolgáltatás során a Felügyelet részére megküldött jelentéseket a fedőlappal el kell látni, amelyen "x"-szel meg kell jelölni a mellékelten megküldött táblaszámot.

A hiányzó (meg nem küldött) táblákat a táblaszám kockában jelölni nem szabad.

Az egyes jelentési táblákban az adatokat kizárólag az erre kijelölt helyekre (a sorok és oszlopok metszéspontjában elhelyezkedő mezőkbe) kell beírni, azonban minden ilyen üres helyet (mezőt) (mind a részletező - továbbontást nem tartalmazó -, mind az összesítő [számtani műveletet is jelölő (pl. 1+5-9)] soroknál) adattal kell feltölteni. Az egyes sorokban a nemleges adat jelölésére a nulla, ("0") számot kell alkalmazni.

A táblázatok kitöltésére vonatkozóan egységes követelmény, hogy az adatokat olvasható formában, gépi úton (írógéppel, számítógéppel) kell feltüntetni, számok esetén a megfelelő tagolást az ezres helyértékeknél biztosítani kell. (pl. 1 234 567 890).

Amennyiben valamelyik mellékleten (táblán) nincs jelentendő adat, azt "nemleges" felülírással ellátva kell megküldeni a Felügyelet részére.

Azoknál a jelentéseknél (tábláknál), ahol a sorok száma nem korlátozott, mivel ismétlő soros (egyedi felsorolású) adatokat tartalmaz, mind a nyomtatott, mind az elektronikus formátumú táblák oldalszámozását a lábléc közepén - "aktuális lap sorszáma/összes lap száma" formában kell feltüntetni. Amennyiben egy jelentés egynél több lapszámot tartalmaz, az ügyintézőnek és a kitöltésért felelős vezetőnek valamennyi oldalt szignálnia kell. A jelentések javításokat nem tartalmazhatnak.

Abban az esetben, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési szolgáltató adatszolgáltatása javításra szorul (pl. téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt) akkor a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül a Felügyelet részére 2 példányban meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a befektetési szolgáltató a Felügyelet munkatársával szóban egyeztette.

Egy táblázatnak tekintendők az azonos sorszámmal és betűvel ellátott adatlapok.

A bizonylat jellegénél lévő kocka kitöltésénél "E" betűt kell beírni az eredeti bizonylat esetén, és "M" betűt, ha a kitöltött és megküldött tábla módosított. A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat jelezni kell.

Javítás esetén (csak ekkor) x-szel meg kell jelölni a fedőlap felső jobb oldalán a javított tábla számát jelző kockát, valamint "M"-el a módosított tábla jobb szélén a javított adatokat. A javítást papíron és file-ban is meg kell küldeni.

A módosított (és a tábla fejrészében "M"-mel jelölt) táblákban a javított adatokhoz tartozó minden sort beleértve az összegző sorokat is - a módosított adat oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A file-ban küldött módosításnál a teljes jelentést (a javított táblát) kell megküldeni.

Abban az esetben, ha a befektetési szolgáltató önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán kiderül, hogy a befektetési szolgáltató nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a hónaptól (negyedévtől) kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.

A könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) jelentések megküldésével egy időben, amennyiben az addig kitöltött tárgyévi havi jelentések a befektetési szolgáltató megítélése szerint jelentős módosításra szorulnak, úgy a módosított táblázatokat a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Év közben a Havi jelentések fedőlapján a "Nem auditált" kockát "x"-el kell kitölteni, kivéve, ha az adatok év közbeni könyvvizsgálói jelentésen alapulnak.

A táblák szélén lévő sorszám az összefüggő és kötött tartalmú jelentésekben folyamatos, a jelentő táblák oldalszámától független és nem változtatható.

Az egyedi felsorolást tartalmazó, ismétlő soros tábláknál az adatszolgáltatás mennyiségétől függően folyamatosan kell a sorszámokat feltüntetni.

A PSZÁF sorkód a táblák tartalmához igazodóan az egyes tételek közötti összefüggéseket, az összesítő adatok, tételek részletezését, alábontását jelöli.

A jelentő táblák szélén - az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő - PSZÁF sorkódnál az első kettő (szám és betű) jel a táblahivatkozást, a harmadik szám a főbb csoporto/ka/t, a negyedik szám az alcsoporto/ka/t, a további szám jelek az alcsoporthoz vagy azon belül az egyes csoport/ok/hoz tartozó bontást, részletezést jelenti.

A táblákon a feltüntetett adatok közötti összefüggések, összeadandó tételek, számítandó értékek jelölése - nem a PSZÁF sorkód - hanem a tábla első oszlopában szereplő sorszámok, illetve az oszlopok jelölésére szolgáló betűk szerint történik.

Az ismétlősoros (egyedi adatokat feltüntető) tábláknál a sorszám a kitöltött sorok számát jelzi, a PSZÁF sorkódnál a betű utáni számnak az ügyfelek, ügyletek, illetve értékpapírok sorszámát folyamatosan kell jelezni. Ennek alapján a sorszám és az PSZÁF sorkód sorszáma eltér/het egymástól.

3. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

A jelentő táblák fejlécén találhatók a különböző azonosító adatok, amelyek kitöltése értelemszerű. Az adatszolgáltató neve sorban a befektetési szolgáltató rövid (azonosításra alkalmas) nevét fel kell tüntetni. A törzsszámnál az adatszolgáltató adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.

A mellékletekben feltüntetett vonatkozási idő az adatszolgáltatásra, illetve a beszámolásra vonatkozó időpontot vagy időszakot jelenti.

Azoknál a tábláknál, illetve a speciális adatokat rögzítő jelentéseknél, amelyek csak meghatározott befektetési szolgáltatókra vonatkoznak, az adatszolgáltatásra nem kötelezett befektetési szolgáltatóknak a táblák számánál "-" (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy ott nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni (pl. a jegyzési garanciára vonatkozó adatszolgáltatás esetében).

A Havi jelentés előlapját kell az év végére vonatkozó. adatszolgáltatásnál is használni, ezért a jelzett két "auditált" kocka közül az egyiket a könyvvizsgálói vélemény szerint kell "x"-szel jelölni.

Az "Auditált - Észrevétel nélkül" rovatot kell "x"-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót.

Az "Auditált - Észrevétellel" rovatba akkor kell az "x" jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.

Év végén az éves beszámolók alapján kimutatandó mérleg, eredmény, egyéb tájékoztató adatokat a Havi jelentés megfelelő tábláin kell jelenteni.

A hitelintézeteknek a (befektetési vállalkozásokra is vonatkozó) 32.B táblán kell az - auditált eredménykimutatás alapján készített - eredményadatok részletezését megküldeni.

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a befektetési szolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a befektetési szolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

Az egyes táblákban szereplő adatokat a befektetési szolgáltató naprakész állapotú nyilvántartási rendszeréből kell kimutatni. A nyilvántartási rendszernek meg kell felelni a jogszabályi előírásoknak, úgy, hogy a felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lenni.

Biztosítani kell, hogy a befektetési szolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, a jogszabály által előírt szabályok, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartás, adatszolgáltatás magyar nyelven rendelkezésre álljon, hogy a belső, illetve a felügyeleti ellenőrzés egyértelműen végrehajtható legyen.

Az Épt. hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet esetében a kétféle adatszolgáltatás elkerülése és az egységes adatbázis folyamatosságának biztosítása érdekében figyelembe kell venni a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján külön jogszabály által előírt adatszolgáltatást is.

A befektetési szolgáltatók adatszolgáltatásánál - a hitelintézetek esetében is - az adatokat általában ezer forintra kerekítve kell megadni. Azoknál az adatoknál, illetve tábláknál, ahol forintban vagy más mértékegységben kell az értékeket megadni, ott a tábla felső részében, vagy az adott sorban, oszlopban külön kerül feltüntetésre.

Az adatszolgáltatás (pl. a mérleg minden sora) forint, illetve deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a számviteli előírások szerint előírt árfolyamon - forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni. A konvertibilis és nem konvertibilis forintban fennálló követeléseket és kötelezettségeket a forint oszlopban kell kimutatni, hasonlóan a devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokhoz.

A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál a deviza forintértékét mindig a beszámolás időpontjában - így a hó utolsó napjára vonatkozóan is - az adatszolgáltatóra érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni.

A devizatételek átértékelését a vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elvégezni.

Az egyes (eszköz és forrás, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a BeSzkr. szerinti előírásoknak megfelelően a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és módosításai (a továbbiakban: Szmt.) által meghatározott csoportosítás alapján történik. Ennek megfelelően

- az anya- és leányvállalat,

- a közös vezetésű vállalkozás,

- a társult vállalkozás,

- egyéb

részletezés szerint kell csoportosítani az egyes ügyleteket és kimutatni az ahhoz kapcsolódó mérlegtételeket, bevételeket, ráfordításokat stb.

Ha a befektetési vállalkozásnak nincs az Szmt. szerinti csoportosításnak megfelelő kapcsolata, akkor minden adatot az egyéb sorban kell kimutatni.

A melléklet Függelékében szerepelnek, illetve kerülnek részletezésre azok a kötelező egyezőségek, amelyeknek teljesülni kell. A kötelező egyezőségek egyrészt a számszaki, másrészt a tartalmi, illetve az Épt. előírásaihoz szükséges összefüggéseket tartalmazzák, amelyeknek meg kell felelni.

4. Az adatszolgáltatás határideje

Az adatszolgáltatásra vonatkozó határidők minden esetben a beérkezésre és nem a postázásra vonatkoznak!

A befektetési szolgáltatást végző hitelintézet a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló 35/1999. (XII. 26.) PM rendeletben előírt felügyeleti jelentések mellett e rendeletben meghatározottak szerint a befektetési tevékenységére vonatkozó jelentéseket köteles megküldeni.

Nem auditált jelentések

Napi jelentés:

a 30.A, B, C, D, F, G jelű táblákat naponta a tárgynapot követő munkanapon 13.00 óráig, a 30.H, I, J, jelű napi jelentéseket a heti jelentéssel együtt a tárgyhetet követő hét második munkanapján 13.00 óráig,

Heti jelentés:

a 30.K1, K2, L1, L2, M1, M2, N1, N2 jelű heti jelentéseket a tárgyhetet követő hét második munkanapján 13.00.óráig

kell a Felügyelet részére megküldeni.

Havi jelentés:

a 31.A, B., C, D, E, 32.A, B., 33.A, B, valamint a 36.A jelű táblákat - beleértve a december 31-éről szóló előzetes jelentéseket is - a beszámolás napját követő hónap tizenötödik munkanapjáig, a tárgynegyedév végén a hónap huszadik munkanapjáig,

a 34.A, B, C, 35.A, B, C jelű táblákat havonta, a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik munkanapjáig kell megküldeni a Felügyeletnek.

Negyedéves jelentés:

a 37. A, B jelű táblákat a tárgynegyedév végén a beszámolás napját követő hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet részére eljuttatni.

Az időszakos jelentéseket a Felügyelet elnökének előírása szerinti határidőre és gyakorisággal kell teljesíteni.

Auditált jelentések

A befektetési szolgáltató az auditált éves beszámoló alapján elkészített felügyeleti Havi jelentést, valamint az éves beszámolót - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal - az elfogadást (a közgyűlést) követő tizenötödik munkanapon belül megküldi a Felügyeletnek.

5. Konszolidált adatszolgáltatás

A befektetési szolgáltatónak a számvitelileg konszolidált adatszolgáltatását az érvényben lévő jogszabályok alapján (BeSzkr. 5. és 6. számú melléklete szerinti tagolódásban) kell elkészíteni.

A számviteli szabályok alapján elkészített és auditált konszolidált éves beszámolót évente a Felügyelet részére is meg kell küldeni a jogszabályban meghatározott (szeptember 30.) határidőre.

6 Adatvédelem

A szolgáltatott adatok üzleti titkot tartalmaznak! A üzleti titok megsértését a Btk. bünteti! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani, ezért az adatszolgáltatást csak kézbesítővel lehet elküldeni a Felügyelet részére.

7. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket - külön magyarázat hiányában - az értékpapírokról, a befektetési vállalkozásokról, és a hitelintézetekről, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.

Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

BeSzkr: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet és módosításai.

CT ( = ct): céltartalék(ok).

Dtv.: a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (devizatörvény) és módosításai.

E, M: az adatszolgáltatás teljesítésének állapotjelzése.

E = eredeti, M = módosított adatszolgáltatás jelölése.

Épt.: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény és módosításai.

ÉT: az Értéktőzsde.

FM: a Felügyeleti Mérleg.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és módosításai.

ISIN kód: az elszámolóház által, a bejelentésre kötelezett értékpapírokra meghatározott egyedi azonosító kód.

JT: Jegyzett tőke

Mód: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a Mód. jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban bekövetkezett változást.

PIBi: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások) és a Biztosító részvénytársaságok gyűjtőneve.

Szmt.: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és módosításai.

Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet és módosításai.

SZT: a szavatoló tőke.

T nap: az ügylet megkötésének napja.

8. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

Beszámolási idő: (= Vonatkozási idő) az az időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít (A jegybank nem!).

Hosszú (lejáratú): hosszú lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (egy éven túli lejáratú).

Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél (a megbízó) tulajdonát képező értékpapír.

Klíringtag: az Épt. szerint, akinek részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül elszámolási szolgáltatást nyújt.

Klíringelt-tag = (alklíringtag): az, akinek részére - szerződés alapján - az elszámolási szolgáltatást az elszámolóházzal közvetlenül kapcsolatban álló klíringtagon keresztül nyújtanak.

Kontraktus: a tőzsdei származtatott ügyletkötés egysége.

Likvid értékpapír: e rendelet alkalmazásában minden olyan értékpapír, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt kötés történt.

Rövid (lejáratú): rövid lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (éves vagy éven belüli lejáratú).

Ügyfél-elszámolási nap: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott, az ügyletkötés napját követő, de a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli elszámoló napot, illetve az aukciós megbízások teljesítési napját megelőző teljesítési nap.

Ügyfél: a cégformától függetlenül minden vállalkozás, intézményi befektető stb. (ideértve a befektetési vállalkozást, hitelintézetet is), valamint a természetes személy, amely a befektetési szolgáltatóval üzleti, szerződéses kapcsolatban áll.

II. RÉSZ

RÉSZLETES SZABÁLYOK

I. Fejezet

NAPI JELENTÉS

A befektetési szolgáltatók (vállalkozások, hitelintézetek stb.) az Épt. által meghatározottak szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységükkel kapcsolatban, a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni.

A hitelintézeteknek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adásvételi és csereügylete, amely mint likviditás-, illetve kockázatkezelési tevékenység, nem tartozik a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jelentések adatszolgáltatása alá. A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteknek a saját pénzeszközre, és saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenységéről azonban adatot kell szolgáltatni:

30. A NAPI KOCKÁZATI ÖSSZÉRTÉK

A jelentés kitöltése

A jelentést az Épt. által meghatározottak szerinti kockázatok figyelembevételével naponta kell elkészíteni.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban meghatározottak szerinti korlátozást - amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult - figyelembe kell venni.[2]

1. Kockázati összérték

Ebben a sorban az Épt. 104. § (1) bekezdésében foglalt kockázatokat kell összesíteni.

11. Nyitott pozíciók összege

Itt az Épt.-ben foglaltak szerint a külön jogszabályban a 40/1996. (XII. 28.) PM rendeletben - meghatározottak alapján számított nyitott pozíciók összegét kell kimutatni.

A befektetési vállalkozásnak a nyitott pozíció értékének számítására vonatkozó adatait ellenőrzésre alkalmas módon (papíron) saját nyilvántartásba kell helyezniük.

12. Halasztott pénzügyi teljesítés összege

Ide az Épt.-ben meghatározottak szerint engedett halasztott pénzügyi teljesítések - óvadékkal csökkentett összegét kell kimutatni.

Az óvadékul szolgáló, megvásárolt értékpapírokat az aktuális, naponként megállapított értéken kell számításba venni.

Az egyéb biztosítékul szolgáló eszközöket nem lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.

13. Befektetési hitelek összege

Itt az Épt.-ben meghatározottak szerint nyújtott befektetési hitelek - óvadékkal csökkentett - összegét kell kimutatni.

Az óvadékul szolgáló, megvásárolt értékpapírokat az aktuális, naponként megállapított értéken kell számításba venni.

Az egyéb biztosítékul szolgáló eszközöket nem lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.

14. Saját tulajdonban álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztése

Ide a befektetési vállalkozás a saját tulajdonában álló befektetési eszközök értékvesztésének, illetve értéknövekedésének a 105. §-ban foglaltak szerint naponta megállapított összevont értékét kell beírni.

A halasztott pénzügyi teljesítések, valamint a befektetési hitelek óvadékául szolgáló, megvásárolt értékpapíroknak az aktuális, naponként megállapított értékét itt nem lehet számításba venni.

30.B-D. táblák

FEDEZETTSÉGI JELENTÉSEK

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A pénz- és értékpapír-fedezettségi jelentéseket a befektetési szolgáltatóknak naponta kell elkészíteniük és ellenőrzésre alkalmas módon (papíron) saját nyilvántartásba helyezniük. A Felügyelet részére az általa meghatározott módon - elektronikus úton, illetve papíron - napi rendszerességgel kell megküldeniük.

A jelentéseknél mind a nyomtatott, mind az elektronikus formátumú táblák oldalszámozását a lábléc közepén "aktuális lap sorszáma/összes lap száma" formában fel kell tüntetni.

A jelentésekben a jelentett időpontra vonatkozó napi záró adatokat kell kimutatni.

A befektetési szolgáltatónak a tevékenysége során az ügyfelekkel szembeni (pénz és értékpapír formában megnyilvánuló) kötelezettségekre, illetve saját tulajdonú pénz és befektetési eszközökre (tulajdonos szerinti megfeleltetés) fedezetet kell nyújtani a befektetési szolgáltató által belső (pénztár, saját értéktár) és külső letéti helyeken (KELER, hitelintézet) elhelyezett, ügyfél és saját tulajdonú pénzeszköz- és értékpapír-állománynak (hely szerinti megfeleltetés). Az adatokat a befektetési szolgáltató - jogszabályi előírásoknak megfelelő, naprakész állapotú - nyilvántartási rendszeréből kell kimutatni.

Mind a pénz-, mind az értékpapír-fedezettségi jelentések a tulajdonos és a hely szerinti összevetés elvére épülnek.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteknek a mellékletekben szereplő táblákat (adatokat) értelemszerűen, az analitikus nyilvántartásuk alapján, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységüknek megfelelően kell kitölteni.

Az egyes sorokban szereplő, saját pénzeszközökre vonatkozó adatokat azoknak a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézeteknek szolgáltatni kell, amelyek saját számlára folytatnak kereskedelmi tevékenységet.

A hitelintézetek esetében nem minősül kereskedelmi tevékenységnek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adásvételi és csereügylete, amely likviditás-, illetve kockázatkezelési tevékenység, ezért az ezzel kapcsolatos információk nem tartoznak e rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettség alá.

A befektetési vállalkozás szempontjából ügyfél mindenki, akivel üzleti, szerződéses kapcsolatban áll, beleértve a partner befektetési vállalkozást, hitelintézetet.

Azok a befektetési szolgáltatók, amelyek alklíringtagok (saját jogon nem kapcsolódnak az elszámolóházhoz, csak szerződés alapján a KELER Rt.-vel közvetlen elszámolásban álló klíringtagon keresztül bonyolíthatják ügyleteiket) a mellékletekben kimutatandó pénzeszközöket, illetve értékpapír-állományokat a klíringtagtól kapott elszámolások (számlakimutatások) alapján a saját analitikus nyilvántartásuk szerint kötelesek megbontani és kimutatni.

30.B PÉNZFEDEZETTSÉGI JELENTÉS

A jelentés kitöltése

Ebben a jelentésben a befektetési szolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő saját pénzeszközöknek és ügyfelekkel szembeni követeléseknek, illetve kötelezettségeknek az érték (pénz) alakulását a tulajdonos és a hely szerinti bontásban kell bemutatni.

Itt a tárgynapi teljesített adatokat kell jelenteni.

Amennyiben a befektetési szolgáltató árutőzsdei ügyleteket is teljesít, akkor az ezekből származó kötelezettségeket és követeléseket a megfelelő sorokban fel kell tüntetni.

1. Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege összesen

Ez az összesítő sor a tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeinek (a mérleg forrás oldalán lévő, az ügyfeleket megillető pénzeszközök) összegét tartalmazza.

Az összesítésnél bruttó elvet kell követni. Ennek megfelelően a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet és ügyletet külön-külön kell számba venni.

Ebben a sorban összesített adatokat részletezni kell az azonnali ügyletekből, a határidős és az opciós ügyletekből, valamint portfoliókezelési és vagyonkezelési tevékenységből eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek szerint.

Amennyiben a befektetési szolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását - az azonnali, határidős stb. ügyletekből eredő sorokban történő részletezést - a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

A 11-13. sorokban külön-külön kell részletezni az azonnali ügyletekből, a határidős, és az opciós ügyletekből eredő kötelezettségek értékét.

Az Épt. 100. § (3) bekezdésének előírása alapján, az ügyfélszámlán és az értékpapír-számlán elkülönítetten nyilvántartott azonnali, illetve az opciós és a határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket kell számba venni. Ezeken a sorokon kimutatott összegek nem tartalmazhatják a portfoliókezelés keretében kezelt pénzeszközök értékét.

A 14-15. sorokban külön-külön kell részletezni a portfoliókezelési, illetve a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység során megvalósított azonnali, határidős és opciós ügyletekből származó pénzeszközök értékét.

A számviteli előírások alapján az ügyfelenként naprakészen vezetett nyilvántartásból az ügyfél vagyonát képező pénzeszközökről az ügyfélszámla alapján, az értékpapírokról (befektetésekről) a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján, illetve azok kamatáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügyleten realizált eredményről (árfolyamnyereségről, vagy árfolyamveszteségről) kell az adatokat kimutatni.

16. Ügyfelekkel szembeni egyéb kötelezettségek

Ez a sor tartalmazza mindazon ügyfeleket megillető pénzösszegeket, amelyek nem jelennek meg az ügyfélszámlán. (Pl. olyan osztalékfizetés összege, amelynek jóváírása - mivel az ügyfél nem rendelkezik a befektetési szolgáltatónál ügyfélszámlával - nem ügyfélszámlára történik és nem került még kifizetésre.)

2. Pénzeszközök összesen

Ide a részletező sorokban feltüntetett és csoportosított saját, illetve a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfeleket megillető pénzeszközök összegét kell beírni, amelyeket a BeSzkr. alapján a főkönyvi könyvelésben, illetve az analitikus nyilvántartásban külön kell szerepeltetni.

A befektetési szolgáltatási tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetek közül a saját pénzeszközre és számlára vonatkozó sorokban csak a saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenységet végző hitelintézeteknek kell adatot szolgáltatni:

211. Pénztár és pénzforgalmi számlák összesen

Itt a pénztárban és a különböző - részletezés szerinti - számlákon lévő pénzeszközök összegét kell kimutatni.

21.11 Pénztárak egyenlege

Ide a részletező sorokban kimutatott - a Beszkr. előírása alapján külön nyilvántartott - saját és - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfeleket megillető - ügyfelekre összesített pénzösszeg napi záró egyenlegét kell szerepeltetni.

A hitelintézeteknek a 21.112 Ügyfél pénzeszköz sorban kell (az Szkr. szerint elkülönítetten nyilvántartott) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfeleket megillető és a tőzsdeforgalmi számlára még át nem utalt - a pénztárban, illetve az elszámolási betétszámlán lévő - pénzeszközöket kimutatni.

21.12 KELER Rt.-nél nyilvántartott pénzeszközök

A részletező sorokban a KELER Rt. által vezetett, és a jelentésben feltüntetett számú pénzforgalmi számlák napi záró egyenlegeinek értékét kell jelenteni.[3]

A KELER számlákat a saját, illetve a befektetési szolgáltató ügyfelét megillető pénzeszközök szerint meg kell bontani az analitikus nyilvántartás alapján.

A 21.1281-2 Egyéb KELER-nél vezetett számla sorokban kell az egyéb, fel nem sorolt számlákon lévő - külön az ügyfeleket megillető, és külön a saját - pénzeszközöket kimutatni, ideértve az árutőzsdei ügyeletek teljesítésével kapcsolatos számlaegyenlegeket is.

21.13 Hitelintézetnél vezetett számla

Itt a befektetési szolgáltató által hitelintézet(ek)nél vezetett számlák napi záró egyenlegeinek értékét kell összesíteni, amelynél csak pozitív vagy nulla értéket lehet figyelembe venni. (Amennnyiben a számlaegyenlege negatív, akkor azt az összeget a 31. Igénybe vett hitelek sorban kell feltüntetni.)

21.131 Saját pénzeszköz

Ezen a soron kell kimutatni a befektetési szolgáltató által bármely hitelintézetnél vezetett bankszámlán elhelyezett saját tulajdonú pénzeszközöket független attól, hogy betéti, letéti vagy egyéb pénzforgalmi számláról van szó.

21.132 Ügyfél pénzeszköz

Ide csak a banknál vezetett letéti - illetve kivételes esetben az elszámolási betét - számlán lévő ügyfél pénzeszköz összege kerülhet.

212. Úton lévő pénzeszköz összesen

Úton lévő pénzeszköznek minősülnek a befektetési szolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek a befektetési szolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezetésre kerültek, a célszámlán azonban még nem kerültek jóváírásra.

Az úton lévő pénzeszközök között külön - a részletező sorokban - kell kimutatni a saját, illetve ügyfél tulajdonú pénzeszközöket, valamint azokat, amelyeket a hitelintézetnél vezetett letéti számlán, valamint a KELER Rt.-nél vezetett tőzsdeforgalmi számlán, illetve - kizárólag ügyfélpénz esetén - megbízói alszámlán már megterhelték, de a célszámlán még nem írtak jóvá. (Ennek bizonylata a terhelési bankszámlakivonat.)

221. Saját pénzeszköz összege

Ezen a soron kell a befektetési szolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét szerepeltetni független attól, hogy melyik sorban került kimutatásra. (Itt ügyfél-pénzeszközök nem lehetnek.)

222. Ügyfélkövetelések pénzügyi fedezete

Itt az összes pénzeszköznek- a saját pénzeszközök kiszűrésével - az ügyfeleket megillető részét kell kimutatni.

Ez a sor az ügyfélkövetelések pénzügyi fedezetét csak akkor mutatja tisztán, ha az elszámolóház - az Épt. 213. § (6) bekezdésében foglaltak szerint - a befektetési szolgáltatót és a befektetési szolgáltató ügyfeleit megillető befektetési eszközöket és pénzeszközöket - külön jogszabályban előírt módon - elkülönítve kezeli. Amennyiben a KELER-nél vezetett (pl. a 10010017 tőzsdeforgalmi) számlán a befektetési szolgáltató saját tulajdonú és megbízói (ügyfelek) tulajdonát képező pénzeszközei nincsenek elkülönítve, abban az esetben ezen a soron a befektetési szolgáltatónak a nyilvántartása alapján kell külön kimutatni az ügyfeleket megillető pénzeszközöket. (Itt saját pénzeszköz nem szerepelhet.)

31. Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)

Ebben a sorban kell szerepeltetni a befektetési szolgáltató által hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett bármilyen nemű hitel értékét, amelyből többletlikviditása származhatott. Az igénybe vett hitelt abszolút értéken (előjel nélkül) kell szerepeltetni.[4]

32. Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke

Itt a saját számlán lévő állampapírok árfolyamértékét kell feltüntetni, amely azt a piaci értéket jelenti, amely mellett értékesíthetők a papírok.[5]

4. Garancia alapok

Ide a KELER Rt. által visszaigazolt összegeket kell beírni a részletező sorok szerinti bontásban.

5. Elsődleges fedezettség

Itt az elsődleges fedezettség mértékét kell kimutatni, azt az összeget, amennyivel a befektetési szolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl-, vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség összegét.

6. Másodlagos fedezettség

Ez a sor a másodlagos fedezettség mértékét mutatja. Az elsődleges fedezettségtől annyiban tér el, hogy a befektetési szolgáltató pénztárában lévő, a KELER Rt.-ben vezetett saját számlákon lévő, valamint a hitelintézet(ek)nél vezetett számlákon elhelyezett saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (a befektetési szolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi az ügyfelet - az Épt. 101. § (1) bekezdése szerint - megillető biztosítéki sorrendben.

Ugyanakkor levonásra kerül a külön (31. Igénybe vett hitelek) sorban feltüntetett a befektetési szolgáltató által (hitel- vagy kölcsönszerződés alapján) igénybe vett hitelek értéke a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrésére.

Az Épt. 100. § (4) bekezdése alapján az ügyfelet megillető követelés a befektetési szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe. Ha azonban a befektetési szolgáltató annál a hitelintézetnél vesz igénybe hitelt, amelynél számláit is vezeti és a szerződés szerint a hitelintézet nem teljesítés esetén él óvadékjogával a befektetési szolgáltató nála vezetett, ügyfélpénzt tartalmazó számlája terhére, így a hitelből származó pénzeszközök csökkentik az elsődleges, másodlagos és harmadlagos pénzfedezettséget. Ettől eltér az az eset, amikor az adóssal szemben felszámolási eljárás miatt - a kötelezettség biztosítására nyújtott - óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult.

7. Harmadlagos fedezettség

Ebben a sorban kimutatott ügyfelekkel szembeni kötelezettségek harmadlagos fedezettsége a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett figyelembe veszi a befektetési szolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Kollektív Garancia, illetve Származékos Letéti Közös Alapban fennálló részesedéseket is Ez utóbbi eszközök nem képezik a befektetési szolgáltató saját rendelkezésű pénzeszközeit, azonban a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.

8. Negyedleges fedezettség

Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 31. sorban feltüntetett hitelek összegét is.

Tájékoztató adat

9. Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

Itt kell kimutatni a tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összegét, amely a befektetési szolgáltató ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazza. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett pénzfedezettségre vonatkozói adatszolgáltatást és számítást.

30.C ÉRTÉKPAPÍR FEDEZETTSÉG RÉSZLETEZÉSE

Hely és tulajdonos szerint

A jelentés kitöltése

Ebben a jelentésben a befektetési szolgáltató nyilvántartási rendszerében szereplő saját és ügyfél-követeléseknek, illetve- kötelezettségeknek az értékpapír alakulását a tulajdonos és a hely szerinti bontásban kell bemutatni.

A hely szerinti csoportosítás az értékpapíroknak a fizikai helyét (milyen számlán van) jelöli, a tulajdonos szerinti állapotnak ugyanazon értékpapíroknak a tulajdonlását kell bemutatni.

Ebben a táblában szereplő hely és tulajdonos szerinti kimutatás összefüggésben van egymással, és folyamatosan kitöltendők, ezért az összesítések, illetve a részletező sorokban az értékpapírok felsorolási sorrendjének a két táblában azonosaknak kell lenni annak érdekében, hogy egy értékpapírra nézve nyomon követhető legyen a tulajdonosi, illetve az ügyleti kapcsolat.

Itt a tárgynapi teljesített adatokat, a fizikai (elszámolt) készleteket kell jelenteni.

Az adatokat azoknak a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézeteknek is kell szolgáltatni, amelyek saját számlára kereskedelmi tevékenységet is - nem likviditás, illetve kockázatkezelési célból - végeznek.

A táblázatban a felsorolás értékpapír fajtánként, névértéken történik.

Az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell csoportosítani és besorolni a következő sorrend szerint:

1. állampapírok,

2. tőzsdei részvények,

3. tőzsdén kívüli részvények (OTC),

4. kárpótlási jegy,

5. befektetési jegy,

6. vállalati kötvények,

7. egyéb értékpapírok.

A PSZÁF sorkódok is ehhez a (fenti sorrendi) felsoroláshoz igazodnak.

A részletező sorok sorszámozása folyamatos, a külön - egy számmal - jelzett sorok a részletezett értékpapírok összesítésére szolgálnak.

Az adatlapokon a sorok száma nem korlátozott, a felsorolt értékpapírokra vonatkozó minden adatot a megfelelő sorokban, illetve oszlopokban fel kell tüntetni.

A táblák oldalszámozását a lábléc közepén - "aktuális lap sorszáma/összes lap száma" formában - kell feltüntetni. Amennyiben egy jelentés egynél több lapszámot tartalmaz, az ügyintézőnek és a kitöltésért felelős vezetőnek valamennyi oldalt szignálnia kell.

Az értékpapír-fedezettségi jelentéseket a befektetési szolgáltatóknak naponta el kell készíteniük és ellenőrzésre alkalmas módon (papíron) saját nyilvántartásba helyezniük és a Felügyelet által meghatározottak szerint - file-ban, illetve papíron - kell megküldeniük.

Hely szerinti részletezés: c)-o) oszlopig:

Az a) oszlop az egyes értékpapírok megnevezését tartalmazza ABC sorrendben. Az értékpapírokról összegző sorokat a fenti csoportosításban kell feltüntetni:

A b) oszlop értelemszerűen az értékpapírok ISIN kódját tartalmazza.

A c) oszlopban a tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírnak nem minősülő értékpapírokra vonatkozó T705-ös kivonat tényleges készletének összegét kell szerepeltetni.

A d) oszlopban tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírokra vonatkozó A705-ös kivonat saját (S00000) tényleges készletének összegét kell feltüntetni. Itt csak a befektetési szolgáltató saját készletét lehet kimutatni.

Az e) oszlopban a tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírokra vonatkozó A705-ös kivonat megbízói (M00000) tényleges készletének összegét kell szerepeltetni. Itt kell kimutatni - az analitikus nyilvántartás alapján - az ügyfeleket megillető állampapírok készletét is.

Az f) összesítő oszlopban a tőzsdei elszámolási számláról készült, az állampapírokra vonatkozó A705-ös kivonat állományát kell kimutatni.

A g) oszlopban az összesített értékpapírszámla főszámlájáról (nevesítést nem tartalmazó, saját és megbízói papírokról) készült T761-es kivonat tényleges készletének összegét kell feltüntetni.

A h) oszlopban kell kimutatni az összesített értékpapírszámla nevesített megbízói alszámláiról készült T761-es kivonat tényleges készleteinek összegét.

Az i) oszlopban a T761-es kivonat összesítése szerepel.

A j) oszlopban a biztosítékadási kötelezettséggel járó tranzakciók biztosítékául a KELER Rt. hatályos Állampapír Befogadási Kondíciós Listájában szereplő, a KELER Rt., mint kedvezményezett javára zárolt állampapírok tényleges készlete szerepel.

A k) összesítő oszlopban kell a KELER számláin lévő összeget feltüntetni. Az állampapírok esetén az f) és i) oszlopok, az egyéb értékpapírok esetén c) és i) oszlopok értékét kell szerepeltetni.

Az l) oszlopban a befektetési szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készletét kell feltüntetni.

Az m) oszlopban a külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét a letéti igazolás szerint kell kimutatni.

Az n) oszlopban kell feltüntetni az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetet értékpapírokat, melyek a rendeltetési helyen még nem kerültek jóváírásra.[6]

Az o) Értékpapírok összesen oszlopban kell a különböző helyen lévő értékpapírok összegét beírni. Itt a k)-n) oszlopokban szereplő értékeket kell összesíteni.

Tulajdonos szerinti részletezés: p)-u) oszlopig:

A p) oszlopban a befektetési szolgáltató saját tulajdonában álló - a nem kölcsönből, valamint a saját számlára kölcsönvett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó - értékpapírok névértékét kell kimutatni.

A kölcsönügyleteknél az értékpapír kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról a befektetési szolgáltató számlájára, vagy a befektetési szolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára átvezetett értékpapírok névértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a befektetési szolgáltató ügyviteli nyilvántartó rendszere a kölcsönvett/kölcsönadott értékpapírokat nem vezeti át egyik számláról a másikra, a jelentésben akkor is átvezetett papírként kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a könyvekben hol tartják nyilván.

A q) oszlopban az értékpapírban fennálló ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettségek összegét, vagyis a pozitív egyenleggel rendelkező ügyfelek értékpapírszámlái egyenlegeinek összegét (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állomány-mozgásokkal) kell feltüntetni.

Az r) oszlopban az értékpapírban fennálló ügyfelekkel szembeni bruttó követelések összegét, vagyis a negatív egyenlegű ügyfél-értékpapírszámlák egyenlegeinek összegét (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állomány-mozgásokkal) kell szerepeltetni.

Az s) oszlopban a nettó ügyfélkövetelés összegét - az adott értékpapírra vonatkozó ügyfelekkel szembeni kötelezettségek és követelések különbözetét - kell feltüntetni.

A t) oszlopban az ügyfél értékpapír fedezet értékét kell szerepeltetni. Ebben a sorban a hely szerint kimutatott értékpapíroknak és a bruttó ügyfélköveteléseknek a különbözetét kell kimutatni.

Az u) oszlopban az összesített értékpapír fedezet értékét kell szerepeltetni, amelyet az ügyfél értékpapír fedezet, illetve a saját értékpapír állomány különbözeteként kell kimutatni.

30.D ÉRTÉKPAPÍR FEDEZETTSÉG ÖSSZESÍTÉSE

A jelentés kitöltése

Ez a jelentés az értékpapír nyilvántartás összesítő adatait tartalmazza fizikai, illetve jogi készlet csoportosításban.

Itt az értékpapíroknak a - 30.C. táblában az eredeti kibocsátó alapján részletezett és csoportosított - hely, illetve a tulajdonos szerinti bontását összesítve kell bemutatni.

Értékpapírok fizikai készlete

A tábla első részében az összesített fizikai (elszámolt) készletet kell feltüntetni.

A 0-7. sorokban részletezett értékpapírcsoportokat névértéken, a tárgynapon már teljesített, számlán lévő összegben kell feltüntetni.

A tulajdonos szerinti csoportosításnak megfelelően

az a) Saját állomány oszlopban szereplő összegeknek meg kell egyezni a 30.C tábla p) oszlopában,

a b) Bruttó ügyfélkövetelés oszlop sorainak a 30.C tábla q) oszlopában kimutatott értékekkel.

A hely szerinti csoportosításnak megfelelően az egyes oszlopok tartalma megegyezik a részletező tábla azonos tartalmú oszlopainak összegző soraival a következők szerint:

c) KELER összesen oszlop összesítő sorai a 30.C tábla k) oszlopában,

d) Saját értéktár oszlop összesítő sorai a 30.C tábla l) oszlopában,

e) Külső letétben oszlop összesítő sorai a 30.C tábla m) oszlopában,

f) Szállítás alatt oszlop összesítő sorai a 30.C tábla n) oszlopában kimutatott értékekkel egyeznek meg.

A g) oszlopban a saját állománynak és a bruttó ügyfélkövetelésnek az összegéből ki kell vonni a hely szerint feltüntetett értékpapír-állománynak a megfelelő oszlopokban szereplő értékeit.

Értékpapírok jogi készlete

A tábla 8. sorában összesített és 81-87. soraiban részletezett értékpapír-csoportoknál az értékpapírok összesített jogi készletét kell feltüntetni.

Itt a jogi készlet alatt az értékpapír-nyilvántartásban (és e tábla 0-7. soraiban) szereplő összesített fizikai (elszámolt) készletnek elszámolás alatt lévő üzletkötésekkel módosított értékét kell érteni.

A fizikai készletet korrigálni kell az elszámolás alatt lévő tételekkel, a következők szerint:

a) növelni kell

- a részvények esetében a T-4, T-3, T-2 és T-1 napon vásárolt,

- az állampapírok esetében a T-2 és T-1 napon vásárolt, továbbá az aukción jegyzett értékpapírok állományával, és

b) csökkenteni kell

- a részvények esetében a T-4, T-3, T-2 és T-1 napon eladott,

- az állampapírok esetében a T-2 és T-1 napon eladott értékpapírok állományával.[7]

A b) oszlopban Saját állományt, a c) oszlopban a Bruttó ügyfélkövetelést kell a fentiek alapján kimutatni.

30.E-G. táblák

KOCKÁZATI JELENTÉSEK

A jelentés kitöltése

A kockázati jelentésekben a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek kockázatát kell számszerűsíteni bizományosi, kereskedelmi, portfolió- és vagyonkezelési, váltó-tevékenységi, jegyzési garanciavállalási és saját számlás állampapír aukciós kockázat bontásban.

A származtatott termékek értékelésekor a piaci érték meghatározása a mögöttes termék piaci árfolyamán történik.

A kötési érték a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben ilyenként meghatározott érték.

Az árfolyamérték meghatározása tőzsdén kívüli értékpapíroknál

a) a likvid értékpapírok esetén az újra beszerzési, - a beszámolási időszak utolsó forgalmi - érték, ennek híján a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb vételi/eladási árfolyam,

b) a nem likvid állampapírok esetében a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték alapján történik.

c) Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A befektetési szolgáltató hitelintézetnek a jelentések hitelkockázatot vizsgáló részeit a befektetési szolgáltatási tevékenységhez nyújtott hitelezés adataival akkor kell kitölteni, ha a hitelnyújtás körülményei és feltételei kimerítik az Épt. 97. és 98. §-aiban meghatározott halasztott fizetés, továbbá a 3. § (3) bekezdésében definiált, és a 95. és 96. §-aiban szabályozott befektetési hitelnyújtás eseteit.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban meghatározottak szerinti korlátozást - amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult - figyelembe kell venni.[8]

30.E BIZOMÁNYOSI TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A jelentés kitöltése

Itt a bizományosi tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat teljesítettség szerint (ügyfélkockázatot) kell kimutatni.

A jelentés értelmezésében ügyfél által nem teljesített kötelezettségnek minősül minden olyan ügyletből származó kötelezettség, amelynek az ügyfél T napon (az ügylet megkötésének napján) nem tett eleget.

A. tábla 1-4. összegző soraiban az ügyfelek pénztartozásait, az 5-6. összesítő sorokban árfolyamértéken az értékpapírban fennálló tartozásait kell feltüntetni.

1. Ügyfél által nem teljesített, nem lejárt kötelezettségek

Ezen a soron kell összesíteni - ide nem értve az Épt. szerint meghatározott halasztott pénzügyi teljesítést - az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a mérlegben nem szereplő azon állományát, amely abból fakadóan áll fenn, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfelével kötött szerződésben (pl. megbízási keretszerződésben) az ügyfél részére az elszámolási időszakban lévő ügyletek vonatkozásában nem T napi, hanem későbbi (pl. T+4 napi, vagyis az ügyletkötést követő, de a tőzsdei elszámoló napot, illetve az aukciós megbízások teljesítési napját megelőző nap) pénzügyi teljesítést határoz meg (a továbbiakban: ügyfél-elszámolási nap).

Itt azoknak az ügyleteknek az értékét kell feltüntetni, amikor a befektetési szolgáltatónak még nincs az ügyfél pozíciójához kapcsolódó finanszírozási kötelezettsége.

Az "ügyfél által nem teljesített, nem lejárt kötelezettségek" részletezett sorainak kitöltése a sor megnevezésének megfelelően értelemszerűen történik.

11. Azonnali (prompt) ügyletből származó sor a prompt állampapír-, részvény, illetve egyéb értékpapír-ügyletekből származó kötelezettségek összesített értékét tartalmazza.

A 12. és 13. sorokon a fenti követelésekkel kapcsolatos azon óvadékolt értékpapírokat lehet kimutatni, amelyeket a befektetési szolgáltató az ügyfél értékpapírszámláján az adott ügylet nemteljesítésének fedezetéül zárolt.

A 12. Óvadék teljes értéke soron a fenti követelésekkel kapcsolatos óvadékok teljes - nyilvántartás szerinti értékét kell feltüntetni.

A 13. Óvadék beszámítható értéke soron kizárólag állampapírok vagy egyéb, tőzsdei értékpapírlistán szereplő, állampapírnak nem minősülő egyéb értékpapírok vehetők figyelembe. Az állampapírok esetében azok árfolyamának hetvenöt százalékát, egyéb tőzsdei papíroknál az árfolyam ötven százalékát lehet számításba venni, de az egyes ügyletek figyelembe vett beszámítható óvadéki értéke nem haladhatja meg a követelés értékét.[9]

2. Ügyfelek halasztott pénzügyi teljesítéséből származó kötelezettségei

Ezen a soron kell összegezni az Épt. szerint meghatározott halasztott pénzügyi teljesítést.

Itt a jelentés értelmezésében halasztott pénzügyi teljesítésből származó kötelezettségnek minősül minden olyan ügyletből származó kötelezettség, amely során a befektetési szolgáltató az ügyfelével kötött szerződésben az ügyfél részére az Épt. 97. § és 98. § alapján az ügyfél-elszámolási nap és az azt követő legfeljebb 15 nap közötti teljesítést határoz meg. Ezen a soron kell feltüntetni mindazokat az állományokat, amelyek esetében a szerződésben rögzített határidő még nem járt le.

A 15 napon túli állományokat a 3. soron (lejárt követelések között) kell kimutatni.

A 21. sor az azonnali ügyletekhez kapcsolódó,

a 22. sor a derivatív ügyletekhez kapcsolódó halasztott pénzügyi teljesítésű állományokat tartalmazza.

A 23. sorban azokat az állományokat kell kimutatni, amelyek nem tartoznak a 21. és 22. sorokba (nem az adott prompt vagy származtatott ügylet ellenértékét képező kötelezettség teljesítéséhez, hanem más, az ügyfél által ügyfél-elszámolási napon teljesítendő bizományosi ügylethez (pl. értékpapír-kibocsátáshoz kapcsolódó jegyzéshez) kötődnek.

A 24. és 25. sorok kitöltésénél a 12. és 13. sorok tartalma szerint kell eljárni. Az Épt. 98. § (2) alapján a befektetési vállalkozás számára az ügylet során megvásárolt értékpapír teljes mennyisége óvadékul szolgál, de ha a befektetési vállalkozás szükség szerint további óvadékot is megkövetel, akkor az összes óvadék alapján kell az óvadék teljes értékét, illetve beszámítható értékét a megfelelő sorokban feltüntetni.

3. sor: Ügyfél által nem teljesített, lejárt követelések

Ezen a soron kell összesíteni és a részletező sorokban feltüntetni az ügyfelekkel szembeni követeléseknek az elszámolt ügyletekkel összefüggő azon állományát (az ügyfélszámláknak a jelentés napjára vonatkozóan fennálló Tartozik egyenlegeinek összegét), amely abból fakadóan áll fenn, hogy az ügyfél a számára előírt pénzügyi teljesítési kötelezettségének a szerződésben megjelölt határidőre nem tett eleget, ezért a befektetési vállalkozás a megbízó ügyfél javára kötött ügylet, szerződés pénzügyi teljesítését átmenetileg saját pénzeszközeiből finanszírozza. Itt kell feltüntetni az ügyfelekkel szembeni összes egyéb követelést is.

Az ügyfelekkel szembeni követelésállományt bruttó módon az óvadékkal, illetve a céltartalékkal nem csökkentett értéken kell kimutatni.

A 31. és 33. részletező sorokban az azonnali ügyletekből, illetve az egyéb tevékenységből származó ügyfél által nem teljesített, lejárt kötelezettségek állományát kell szerepeltetni.

A 32. sorban kell összegezni a részletező sorokban feltüntetett, a származtatott ügyletekkel összefüggő lejárt követelések állományát.

A 321. soron a lezárt származtatott ügylettel összefüggő követeléseket,

a 322. soron a nem lezárt tőzsdei ügyletekkel összefüggő esedékes, de nem teljesített letéteket,

a 323. soron a nem lezárt tőzsdén kívüli ügyletekkel összefüggő esedékes, de nem teljesített letéteket kell feltüntetni.

A 34. sor tartalmazza az ügyfelek mindazon halasztott pénzügyi teljesítésből és befektetési hitelből származó lejárt kötelezettségeit, amelyeknek az ügyfél a szerződés szerinti határidőre nem tett eleget.

A 35. Ügyfél által nem teljesített egyéb kötelezettség soron kell kimutatni azokat az ügyfelekkel szembeni egyéb pénzbeli követeléseket is, amelyek az Épt. 4. § (1) és (2) bekezdés szerinti befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási, valamint az Épt. 7. § (2) egyéb kizárólagos tevékenységeknek az ügyfél általi járulékos fizetési kötelezettségei, a szolgáltatások ellenértékei (pl. ügynöki szolgáltatásokért felszámított díj, portfoliókezelési díj, jegyzési garanciavállalási díj, befektetési hitel nyújtása után felszámított díj, stb.), ha az ügyfél a szerződésben meghatározott időre kötelezettségének nem tett eleget.

A 36. és 37. sorok esetén az óvadék teljes értékének és beszámítási értékének meghatározásakor a 12. és 13. sorokban leírtakat kell alkalmazni.

A 38. sorban a veszteséget csökkentő figyelembe vehető megképzett céltartalék értékét kell beírni.

4. sor: Befektetési hitelek

A 4. sor és részletező sorainak kitöltése értelemszerűen történik. Itt a beszámolás időpontjára vonatkozóan a befektetési szolgáltató számára ténylegesen rendelkezésre álló állományokat kell feltüntetni.

A befektetési hitelezésnek óvadékkal való fedezetét az Épt. 95. § (2) bekezdése, illetve a 96. § szabályozza.

Az óvadék teljes értékének és beszámítási értékének meghatározásakor a 12. és 13. sorok esetén leírtakat kell alkalmazni.

Amennyiben az óvadék kiegészítésére vonatkozó felszólításnak az ügyfél nem tett eleget, akkor az értékpapírban fennálló követelést az 54. soron - az egyéb ügyletekkel összefüggő értékpapír szállítási kötelezettségek között kell kimutatni.

A 41. Fedezett hitelkövetelések részletező soraiban azokat a befektetési hiteleket, illetve óvadékaikat kell kimutatni, amely hitelek óvadékai - az óvadékolás fentiekben meghatározott követelményei szerint - a hitelnyújtásból adódó ügyfelekkel szembeni követelések értékét fedezik.

A 42. Fedezetlen hitelkövetelések részletező soraiban az óvadékkal nem, vagy nem teljes mértékben fedezett hitelkövetelések értékét kell szerepeltetni.

5. sor: Ügyfél által nem teljesített, nem lejárt értékpapír-szállítási kötelezettségek

Az 5. sorban az ügyfelek értékpapírban fennálló, de még nem lejárt tartozásait kell összesíteni.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen történik.

Az 54. sorban kell az ügyfélnek az összes egyéb ügylettel kapcsolatban felmerült, értékpapírban fennálló összes nem lejárt tartozását kimutatni. (Pl. befektetési hitel óvadék kiegészítése, értékpapír-kölcsönügylet.)

6. sor: Ügyfél által nem teljesített, lejárt értékpapír-szállítási kötelezettségek

A 6. sorban az ügyfelek értékpapírban fennálló lejárt tartozásait kell összesíteni.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen történik.

A 64. sorban kell az ügyfélnek az összes egyéb ügylettel kapcsolatban felmerült, értékpapírban fennálló összes lejárt tartozását kimutatni. (Pl. befektetési hitel óvadék kiegészítése, értékpapír-kölcsönügylet.)

7. sor Halasztott pénzügyi teljesítésű ügyfelek száma (fő)

8. sor: Befektetési hitelszerződések száma (db)

A 7. és 8. sorban a hatályos - nem lejárt - szerződések megfelelő adatait kell feltüntetni.

30.F KERESKEDELMI - SAJÁT SZÁMLÁS TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A jelentés kitöltése

Itt a saját számlás kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat kell kimutatni.

1. Saját számlán lévő értékpapírok értéke

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokban meghatározott értékpapírok értékét a következő bontásban.

Az e) a könyv szerinti érték oszlopban a befektetési szolgáltató könyveiben nyilvántartott (év végi átértékeléssel módosított bekerülési) értéket kell kimutatni.

A f) oszlopban a piaci érték a tőzsdei papíroknál a napi záróárfolyamon számított érték. A nyílt végű befektetési jegyeket a hivatalosan közzétett nettó eszközérték alapján kell értékelni.

Az árfolyamérték a tőzsdén kívüli értékpapíroknál likvid értékpapírok esetén a beszámolási időszak utolsó kötési értéke, illetve ennek hiányában a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb eladási árfolyam. A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. (A befektetési vállalkozás által számított árfolyam nem lehet magasabb, mint az ÁKK referenciahozamok segítségével számított érték.) Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A g) oszlopban kimutatandó eltérés a könyv szerinti értékkel csökkentett piaci értéket jelenti.

A 11-15. sorokban a forintban denominált értékpapírokat (állampapír, részvény, kárpótlási jegy, kötvény, befektetési jegy csoportosításban) kell összesíteni, és a részletező sorok megnevezése szerint kimutatni.

A 12.3 OTC részvények sorban nem kell jelenteni a zárt körűen kibocsátott, vagy tőzsdén kívüli kereskedelemben egyéb okból nem forgalmazott papírokat.

A 16. sor a külföldi devizában denominált értékpapírokat tartalmazza.

A 16.1 OECD országok által kibocsátott állampapírok sorban a magyar állam (illetve az MNB) által külföldön kibocsátott állampapírokat is szerepeltetni kell.

A 16.2 Egyéb értékpapír, befektetési eszköz sornak a devizabelföldi kibocsátók külföldön forgalomba hozott értékpapírjait is tartalmazni kell.

A külföldi devizában denominált értékpapírok értékét forintban kell megadni, az átváltási árfolyam a befektetési szolgáltatóra vonatkozó számviteli előírásokban, illetve számviteli politikájában meghatározott devizaárfolyam. Amennyiben nincs meghatározva a deviza árfolyama, akkor a jelentett napra vonatkozó MNB által publikált, hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

A 17 Egyéb értékpapírok sorban kell a zártkörűen kibocsátott, illetve a fenti kategóriákba nem sorolható értékpapírokat kimutatni. Mint nem likvid értékpapírokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.

2. Saját számlán lévő származtatott termékek

21. Tőzsdei származtatott ügyletek SPAN fedezet igénye sorban a szabványosított határidős értéktőzsdei ügyletek elszámolásáról szóló, a KELER Rt. által kiadott szabályzat alapján megképzett biztosíték értékét kell kimutatni.

22. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

Ebben a sorban az opciós, a határidős, a swap valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek értékét kell összesíteni.

A b) és e) oszlopokban a piaci érték meghatározása a származtatott termékek értékelésekor a mögöttes termék piaci árfolyamán történik,

a c) és f) oszlopokban a kötési érték a befektetési szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben ilyenként meghatározott értéket jelenti.

A d) és g) oszlopokban az Eredmény összege

- a határidős vételi ügyletek, valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek eladói pozíciója esetében a piaci érték és a kötési érték különbsége,

- a határidős eladási ügyletek, valamint a visszavásárlási kötelezettséggel kötött ügyletek vevői pozíciója esetében a kötési érték és a piaci érték különbsége,

- a swap ügyleteknél a swap rátával meghatározott újrakötési érték, illetve

- az opciók esetében az opció belső értékét kell feltüntetni, amely érték vásárolt opció esetén pozitív, vagy nulla, illetve eladott (kiírt) opció esetén negatív, vagy nulla.

A 22.1 és 22.2 sorokban az opciós és a határidős ügyleteket ügyletkörönként és a mögöttes terméknek megfelelően - a táblázat szerinti részletezésben - kell kimutatni.

A határidős ügyletek között kell kimutatni az egy határidős ügyletet tartalmazó swap ügylet határidős részét.

A 223. Swap ügyletek sorában kell szerepeltetni a határidős ügyletek sorozatát tartalmazó swap ügyleteket. A vevő oszlopokban azokat az ügyleteket kell kimutatni, ahol a befektetési szolgáltató a long pozícióban van (azonos devizanemes kamatcsere esetén a fix kamatot fizeti). Az eladó oszlopokban azokat az ügyleteket kell kimutatni, ahol a befektetési szolgáltató a short pozícióban van (azonos devizanemes kamatcsere esetén a változó kamatot fizeti).

3. Korrekciós tétel

Ez a sor az előzőekben kimutatott mindazon származtatott pozíciók piaci értékét tartalmazza, amelyek a részletezett befektetési eszközökből adódó kockázatokat fedezik (fedezeti ügyletek, amelyek a hátralévő futamidőre teljes egészében lecsökkentik az ügylet kockázatát).

30.G EGYÉB TEVÉKENYSÉG KOCKÁZATA

A Jelentés kitöltése

Itt a befektetési szolgáltató portfolió- és vagyonkezelési tevékenységének, jegyzési garanciavállalásának, váltótevékenységének és saját számlás aukciós beszerzéseinek kockázatát kell kimutatni.

A befektetési szolgáltató portfolió- és vagyonkezelési tevékenységének adatait a részletező soroknak megfelelően értelemszerűen kell kitölteni.

A 12.1 és 22.1 Kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések sorokban azon szerződések adatait kell megadni, amelyek esetében a befektetési szolgáltató egyoldalú jövőbeni fizetési kötelezettséget vállalt, amely irányulhat (a tőkeérték csökkenésének elkerülése érdekében) a portfolió induló értékének visszafizetésére, vagy egy (a portfolió tőkeértéke előre meghatározott módon való növelése érdekében) kalkulált hozam fizetésére, továbbá mindkettőre.

A c) oszlopban a piaci érték a portfolióban lévő befektetési eszközök piaci értékének összege,

a d) oszlopban a kötelezettségvállalási érték a szerződésben meghatározott kötelezettségvállalásnak megfelelő (számított) értéket jelenti.

Az e) Eltérés oszlop a piaci érték és a kötelezettségvállalás szerinti érték különbözete.

1. Portfoliókezelési tevékenység adatai

Portfoliókezelésnek minősül az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele, a portfolió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újra-befektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében.

A portfolió- és a vagyonkezelés - annak ellenére, hogy az Épt., illetve a Hpt. hatálya alá tartoznak - lényegében azonos tevékenységet jelentenek.[10]

2. Vagyonkezelési tevékenység adatai

Minden olyan (portfoliókezelési típusú) szerződés, amelyet a befektetési szolgáltató önkéntes vagy magán-nyugdíjpénztárral köt - a megkötött szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében - vagyonkezelési szerződésnek minősül.[11]

3. Jegyzési garanciavállalás adatai

A folyamatban lévő jegyzési garanciavállalások adatait tartalmazza a már teljesített és a még nyitott garancia bontásban.

A hitelintézet viszont-garanciájának értéke sorban kell kimutatni azt az összeget, amely a jegyzési garanciavállalásból eredő kockázatot csökkenti.

4. Váltóval kereskedelmi tevékenység adatai

Itt a befektetési szolgáltató által az Épt. 7. § (2) bekezdésének b) pontja alapján - engedély birtokában - váltóval végzett kereskedelmi, illetve nem-kereskedelmi tevékenység kockázatát kell kimutatni.

A váltóval - bizományosi tevékenység keretében végzett ügyletből adódó kockázatot a 30.E az ügyfélkockázatot felmérő jelentésben kell szerepeltetni.

A 41. sor az általánosan - a számviteli törvény, illetve a váltójogi szabályok szerint bármely vállalkozás által - is végezhető, nem üzletszerű váltótevékenységéből adódó követeléseket (pl. vevővel szembeni követelés fejében elfogadott váltó),

a 42. sor pedig a kereskedelmi - üzletszerű, nyereségszerzés érdekében folytatott - váltótevékenység kockázatát tartalmazza.

Külön sorokban kell kimutatni a saját, illetve idegen váltók értékét.[12]

Az Óvadék teljes értéke soron a fenti követelésekkel kapcsolatos óvadékok teljes - nyilvántartás szerinti értékét kell feltüntetni.

Az Óvadék beszámítható értéke sorokban az értékek meghatározásakor a 30.E tábla 15. sorában leírtak szerint kell eljárni, az óvadékul adott állampapírok esetén azok árának hetvenöt százalékát, egyéb tőzsdei papíroknál az ár ötven százalékát lehet figyelembe venni.

5. Saját számlás állampapír aukció

Az 51. Nyitott pozíció sor az elsődleges forgalmazói jogosítvánnyal rendelkező befektetési szolgáltató által aukció keretében saját számlára vásárolt állampapírok értékét tartalmazza az aukció időpontja és a fizetés teljesítése közötti időszakban.

Az aukción saját számlára vásárolt állampapírok értékét akkor is fel kell tüntetni ezen a soron nyitott pozícióként, ha a befektetési szolgáltató ügyfeleivel szerződést kötött a papírok továbbértékesítésére. Ebben az esetben az állampapír értéke a 30.E tábla 11.11 Aukciós megbízás során is feltüntetendő.

30.H NYÚJTOTT BEFEKTETÉSI HITELEK ADATAI

A jelentés kitöltése

Itt a beszámolás időpontjában a befektetési szolgáltató által nyújtott befektetési hiteleket kell feltüntetni.

A befektetési hitelekre vonatkozó minden üzletkötést ügyfelenként (illetve az ügyfél hiteléhez kapcsolódó értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

Amennyiben egy adós (ügyfél) részére több esetben nyújtottak hitelt és ehhez többféle értékpapír is kapcsolódik, az adós adatait egymás alatt felsorolva - külön sorszámozva - ügyletenként kell kimutatni.

A sorszám a kitöltött sorok számát jelzi, a PSZÁF sorkódnál a betű utáni szám az ügyfelek (illetve ügyletek) sorszámát jelzi.

Az adatlapokon a sorok száma nem korlátozott.

A jelentéseknél mind a nyomtatott, mind az elektronikus formátumú táblák oldalszámozását a lábléc közepén "aktuális lap sorszáma/összes lap száma" formában fel kell tüntetni.

Az oszlopok kitöltése értelemszerűen történik.

Az a) oszlopban az adós (ügyfél) nevét természetes személy esetén a név után az anyja nevét,

a b) oszlopban az adóst (ügyfelet) azonosító adatot kell feltüntetni. Azonosító adatként a vállalkozások esetén a törzsszámot (az adószám első nyolc számjegyét), a természetes személyeknél a születési dátumot kell beírni.

A c) oszlopban a számítástechnikai okból szükséges azonosító "V" vagy "S" kódot kell beírni. A "V" kóddal kell a vállalkozásokat jelezni, az "S" kóddal a természetes személyeket kell jelölni.

A d) oszlopban az ügyfél részére nyújtott hitel teljes összegét,

az e) és az f) oszlopokban a folyósítás, illetve a lejárat (visszafizetés) időpontját kell kimutatni.

A g) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

a h) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

A i) oszlopban kell az értékpapírügylet darabszámát, amennyiben a j) oszlopban az értékpapírnak a szerződéskori bruttó árát, illetve névértékét, amennyiben az értékpapír szerződéskori bruttó árfolyamát szerepeltetik.

A j) oszlopban a szerződéskötés időpontjában az értékpapír bruttó árfolyamát (százalékban), árát (ezer Ft-ban), illetve

a k) oszlopban az értékpapír szerződéskori árfolyamértékét kell kimutatni, amely a szerződés-kötéskori ár és a darabszám, illetve a névérték és az árfolyamszorzata.

A l) oszlopban a hitel összegének és az értékpapír kötéskori árfolyamértékének arányát százalékban,

az m) oszlopban a hitel összegének és az értékpapír napi (aktuális) árfolyamértékének arányát százalékban kell kimutatni.

30.I HALASZTOTT PÉNZÜGYI TELJESÍTÉSEK ADATAI

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a beszámolás időpontjában a befektetési szolgáltató által nyújtott halasztott pénzügyi teljesítéseket kell feltüntetni.

A halasztott pénzügyi teljesítésekre vonatkozó minden szerződéskötést ügyfelenként (illetve az ügyfél hiteléhez kapcsolódó értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

Az a) oszlopban az adós (ügyfél) nevét, a c) oszlopban az adóst (ügyfelet) azonosító adatot kell feltüntetni. Azonosító adatként a vállalkozások esetén a törzsszámot (az adószám első nyolc számjegyét), a természetes személyeknél a születési dátumot kell beírni.

A b) oszlopban a számítástechnikai okból szükséges azonosító "V" vagy "S" kódot kell beírni. A "V" kóddal kell a vállalkozásokat jelezni, az "S" kóddal a természetes személyeket kell jelölni.

A d) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

az e) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

Az f) oszlopban kell az értékpapírügylet névértékét,

a g) oszlopban az ügyfél fizetési kötelezettségének időpontját,

a h) oszlopban a halasztott pénzügyi teljesítésre vonatkozó lejárat (visszafizetés) időpontját kell kimutatni.

A i) oszlopban a halasztott pénzügyi teljesítés teljes összegét kell szerepeltetni.

30.J JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁS MIATTI KÖTELEZETTSÉG ADATAI

A jelentés kitöltése

Itt a beszámolás időpontjában a befektetési szolgáltatónak a jegyzési garanciavállalása miatti kötelezettségeit kell feltüntetni.

Ezt a táblát az adatszolgáltatásra nem kötelezett befektetési szolgáltatónak nem kell kitölteni és a tábla számánál "-" (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni.

A jegyzési garanciavállalás miatti kötelezettségekre vonatkozó minden szerződéskötést kibocsátó ügyfelenként (illetve az értékpapír kibocsátóhoz kapcsolódó értékpapíronként) külön-külön fel kell sorolni.

Az a) oszlopban az értékpapírt kibocsátó nevét, a b) oszlopban a kibocsátó ügyfelet azonosító adatot kell feltüntetni. Azonosító adatként a vállalkozás törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell beírni.

A c) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

a d) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

Az e) oszlopban kell az értékpapír alapcímletének értékét,

az f) oszlopban a jegyzési garanciavállalás névértékét,

a g) oszlopban a jegyzési garancia árfolyamértékét,

a h) oszlopban az értékpapírnak a kibocsátási áron számított értékét,

az i) oszlopban a jegyzési garancia teljes összegét kell szerepeltetni.

A j) oszlopban a jegyzési garancia pénzügyi teljesítésének időpontját kell kimutatni.

30.K-N. táblák

TŐZSDÉN KÍVÜLI ÜGYLETEK

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A tőzsdén kívüli (OTC) ügyletkötések adatszolgáltatásának dokumentumait úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegyék a Felügyelet számára a tőzsdén kívül forgalmazott befektetési eszközökre vonatkozóan a tőkepiac folyamatainak, működésének figyelését, ellenőrzését, valamint a piaci szereplőknek az adatokon alapuló tájékoztatását.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi befektetési szolgáltatóra, amely a Felügyelet engedélyével rendelkezik függetlenül attól, hogy tőzsdetag-e vagy sem.

A befektetési szolgáltató köteles valamennyi tőzsdén kívül kötött ügyletéről hetente adatokat szolgáltatni.

Az adatlapokon a sorok, száma nem korlátozott. Az adatszolgáltatást két példányban kell teljesíteni.

Az azonnali (prompt) ügyletek adatait instrumentumonként összesítve, a heti átlagadatok, valamint a minimum-maximum ár, mennyiség stb. feltüntetésével együtt kell jelenteni. Az azonnali ügyletek instrumentumonkénti összes, illetve az átlagos. adatainak kitöltésénél az ügyletek egyedi adatait kell összesíteni, illetve átlagolni.

A határidős és opciós ügyletekre vonatkozó adatokat üzletkötésenként fel kell sorolni. A swap ügyleteket a határidős ügyletek között, mind az eladási, mind a vételi oldalon jelenteni kell.

Amennyiben az adott időszakra nem jött létre üzletkötés az adott időszakra vonatkozó adatlapot "nemleges" jelzéssel kell ellátni.

A jelentő lapon feltüntetett összes információt, adatot, beleértve az adatszolgáltatásért, kitöltésért felelős személy és vezető nevét, telefonszámát és aláírását is, fel kell tüntetni.

A jelentéseknél mind a nyomtatott, mind az elektronikus formátumú táblák oldalszámozását a lábléc közepén "aktuális lap sorszáma/összes lap száma" formában fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásnak a következő követelményeket ki kell elégíteni:

- a jelentésben nem lehet javítás,

- a papíron, illetve elektronikusan közölt jelentések adattartalmának azonosnak,

- a kitöltésnek egyértelműnek,

- az aláírásnak cégszerűnek kell lenni.

A jelentett adatokat csak a megadott formátumban, tartalommal és a megadott időszakokra fogadja el a Felügyelet.

Az ügyletekre vonatkozóan ügyelni kell a következő mértékegységekre.

Hibás adatszolgáltatás esetén a javított adatoknál a módosításra szolgáló kockákban (a fejlécen, illetve az adott adatsorban) "M" jelet kell beírni. A javított adatokat mindig következő heti adatszolgáltatáskor kell a Felügyeletre eljuttatni, elkülönítve a heti aktuális adatoktól.

30.K.1. AZONNALI ELADÁSI ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak a tőzsdén kívül kötött azonnali eladási ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

Az azonnali (prompt) ügyleteknél az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell csoportosítani és besorolni a következő sorrend szerint:

- kötvények (államkötvénnyel kezdődően), kamatozó kincstárjegy,

- diszkont kincstárjegy,

- részvény,

- befektetési jegy,

- kárpótlási jegy.

Az a) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

a b) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

A c) oszlopban kell kimutatni értékpapíronként a forgalmazott értékpapírok névértékével súlyozott átlagárat a részvények, és átlagárfolyamot a kötvények esetében.

A d) oszlopban a kötésekben szereplő értékpapír mennyiséget (az átlagszámításnál használt súlyok összegét), a részvények esetében darabszámot, a kötvényeknél névértéket kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a maximum árat - a részvényeknél a legmagasabb egyedi üzletkötés árát, a kötvények esetében a legmagasabb egyedi üzletkötés árfolyamát - kell feltüntetni.

Az f) oszlopban a minimum árat - a részvényeknél a legalacsonyabb egyedi üzletkötés árát, a kötvények esetében a legalacsonyabb egyedi üzletkötés árfolyamát - kell feltüntetni.

A g) oszlopban kell az értékpapír ügyletek összértékét (árfolyamértékét) kimutatni.

30.K.2. AZONNALI VÉTELI ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak a tőzsdén kívül kötött azonnali vételi ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltésére vonatkozó előírások azonosak a K.1. táblára vonatkozó előírásokkal.

30.L.1. HATÁRIDŐS ELADÁSI ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak a tőzsdén kívül a beszámolási időszak folyamán befektetési eszközökre kötött határidős eladási ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A határidős üzletkötéseket befektetési eszközönként, az értékpapír alaptermék esetében az azonnali (prompt) ügyleteknél jelzett sorrend szerint, az értékpapírnak nem minősülő befektetési eszközöket a lista végén kell jelenteni.

Az a) oszlopban az alaptermék (az ügylet mögöttes befektetési eszköze) rövid, de azonosítható nevét (swap ügylet esetében a kamat- deviza- vagy tőkecsere elnevezést),

a b) oszlopban az alaptermék egyedi azonosítóját (kóddal rendelkező értékpapírok esetében az ISIN kódot) kell feltüntetni. Egyedi azonosítóval nem rendelkező befektetési eszköz esetén a mezőt üresen kell hagyni.

A c) oszlopban kell az ügylet kötési árát kimutatni. Swap ügylet esetében a mezőt üresen kell hagyni.

A d) oszlopban az ügyletnek a kötési ár és a mennyiség segítségével kiszámított árfolyamértékét, swap ügylet esetében a szerződés szerinti (notional) értéket kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a lejárat dátumát (év, hó, nap) kell feltüntetni.

30. L.2 HATÁRIDŐS VÉTELI ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak a tőzsdén kívül a beszámolási időszak folyamán befektetési eszközökre kötött határidős vételi ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A tábla kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az L. 1. táblára vonatkozó előírásokkal.

30.M.1 KIÍRT OPCIÓS ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak befektetési eszközökre a tőzsdén kívül a beszámolási időszak folyamán kiírt (eladott) opciós ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

Az opciós ügyleteket egyenként alaptermékenként, a határidős ügyleteknél jelzett sorrend szerint kell jelenteni.

Az a), b), c), d), e) oszlopok adatainak kitöltését a határidős ügyleteknél jelzett módon kell elvégezni.

Az f) oszlopban kell az opció típusát - vételi opciónál "V" jelzéssel, eladási opciónál "E" jelzéssel - kell feltüntetni.

A g) oszlopban az opció jellegét - időponti (európai) opció "EU" jelzéssel, vagy időtartam (amerikai) opció "AM" jelzéssel - kell szerepeltetni.

A h) oszlopban a kapott opciós díjat kell kimutatni.

30.M.2. VÁSÁROLT OPCIÓS ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak befektetési eszközökre a tőzsdén kívül a beszámolási időszak folyamán vásárolt opciós ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A tábla a)-g) oszlopai kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az M.1. táblára vonatkozó előírásokkal. A h) oszlopban a fizetett opciós díjat kell feltüntetni.

30.N.1 OPCIÓ KIÍRÓJÁVAL SZEMBEN LEHÍVOTT LESZÁLLÍTÁSOS OPCIÓS ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak az általa befektetési eszközökre a tőzsdén kívül kiírt, és a beszámolási időszak folyamán vele szemben lehívott opciós ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A tábla a), b), c), d), g), h) és i) oszlopokat az M.1. tábla a), b), c), d), f), g) és h) oszlopok útmutatójának megfelelően kell kitölteni. Az e) oszlopban az alaptermék lehíváskori árát, az f) oszlopban pedig a lehívás dátumát kell szerepeltetni.

30.N.2. OPCIÓ JOGOSULTJAKÉNT LEHÍVOTT LESZÁLLÍTÁSOS OPCIÓS ÜGYLETEK ADATAI

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak az általa befektetési eszközökre a tőzsdén kívül vásárolt és a beszámolási időszak folyamán jogosultként lehívott opciós ügyleteiről kell hetente adatot szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A tábla a)-h) oszlopai kitöltésére vonatkozó előírások azonosak az N.1. táblára vonatkozó előírásokkal. Az i) oszlopban a fizetett opciós díjat kell feltüntetni.

II. Fejezet

HAVI JELENTÉS

Befektetési vállalkozásra vonatkozó adatszolgáltatás

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A jelentések a Felügyelet részére történő adatszolgáltatás alapdokumentumát képezik, ezért úgy kell kitölteni azokat, hogy lehetővé tegyék a beszámolás napjára vonatkozóan a befektetési vállalkozás működésének vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését.

A befektetési vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.

Az egyes (kockázati, cél- stb.) tartalékokat a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is, meg kell képezni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A Felügyeleti jelentésben lévő mérleg, eredménykimutatás és mérlegen kívüli nyilvántartások tartalmának, értékelésének stb. - egyéb rendelkezés hiányában - meg kell egyezni a befektetési vállalkozásokra vonatkozó kormányrendeletben, illetve a számviteli törvényben előírtakkal, de figyelembe kell venni azokat az eltéréseket, amelyeket e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra. A mérleg szerkezetét, tagolását illetően is eltér, mivel az egyes eszköz- és forráscsoportok a likviditás csökkenő sorrendjét követik.

A Mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni ötödik munkanapig ismertté vált, a hónap utolsó napjáig még le nem könyvelt, de a teljesített, tárgyhónapot érintő tételeket.

A számviteli és egyéb nyilvántartások részletezésének biztosítania kell, hogy abból a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok is megállapíthatók legyenek.

A havi főkönyv zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát - év közben is - az adatszolgáltatóra érvényes számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. A devizában fennálló állományok forintértékét az éves jelentésekben az év végére vonatkozó számviteli szabályok szerinti árfolyamon, átértékelés szerinti értéken kell jelenteni.

A Mérleg minden sora forint a), deviza b) és összesen c) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a mérlegnél előírt árfolyamon forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopban szerepeltetni.

A konvertibilis és nem konvertibilis forint-követeléseket és kötelezettségeket a forint oszlopban kell kimutatni, hasonlóan a devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokhoz.

A Mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán a számvitel előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali céltartalékok, illetve be nem fizetett jegyzett tőke) negatív előjellel, az eredménytartalék és eredményadatokat előjel helyesen kell jelenteni.

A határidős tőzsdei ügyletek hó végi árkülönbözetének összegét nem kell időbelileg elhatárolni az eredményszámlákkal szemben, mivel a számviteli szabályok szerint év végén kell számításba venni.

Egyes tételek részletezése a számvitelben meghatározott - az anya- és leányvállalatok, a közös vezetésű vállalkozások, a társult vállalkozások -‚ illetve egyéb csoportosítás szerint történik. Ha a befektetési vállalkozásnak nincs kapcsolódása, akkor a tételre vonatkozó állományt az egyéb sorban kell kimutatni.

A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó tételek külön soron szerepelnek.

31. A FELÜGYELETI MÉRLEG - ESZKÖZÖK

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozások eszköz tételeire vonatkozó táblázat kitöltése megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. Az egyes eszközcsoportok a részletező sorok összegei.

A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél - a sorkód száma szerint kiemelt - külön meghatározott előírásokat kell alkalmazni, és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

Az értékpapírok értékelése, a mérlegben való kimutatása a BeSzkr. előírásainak megfelelően történik.

Az értékpapírokat a részletezésnél az eredeti kibocsátó szerint kell besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

Az elszámolt céltartalékokat a csoportosításoknak megfelelően, külön sorokban és negatív (-) előjellel kell feltüntetni.

Az eszközök tagolása

0. Eszközök összesen

Ez a sor megegyezik a Mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

1. Forgóeszközök

11. Pénzeszközök

A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ügyfeleket megillető pénzösszegeket a megfelelő részletező sorokban külön kell kimutatni.

11.1 Pénztár, csekkek

11.2 Elszámolási betétszámla

11.22 sorban kell a pénzeszköznek számító rövid lejáratú bankbetéteket szerepeltetni.

11.3 Megbízásra végzett befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélpénz letéti számlán

12. Értékpapírok

12.1 Eladásra vásárolt kötvények

12.2 Eladásra vásárolt részvény, üzletrész, visszavásárolt saját részvény

A 12.242 sorban kell a visszavásárolt saját részvények könyvszerinti értékét külön - az egyéb vásárolt részvény állományból kiemelve - feltüntetni.

12.3 Egyéb értékpapírok

13. Követelések

13.1 Vevőkövetelések éven belüli lejáratra

13.2 Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból

13.3 Követelések tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

Azok a befektetési vállalkozások, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi - mérleg - számlákon is elszámolták, azok a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

13.4 Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

13.5 Elszámolóházzal szembeni követelések

A részletező sorokban az elszámolóházzal szembeni különféle követeléseket a számviteli előírásoknak megfelelően kell kimutatni.

13.51 Tőzsdeforgalmi számlakövetelések

A tőzsdeforgalmi számlaköveteléseken belül a következő csoportosításban külön-külön sorban kell az ügyfelek által, ügyleteik teljesítésére rendelkezésre bocsátott és a saját pénzösszegeket, ügyleteket szerepeltetni.

- pénzeszköz az azonnali ügyletek pénzügyi rendezésére,

- határidős ügyletek pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeg,

- határidős ügyletek pénzügyi alapbiztosítékára szolgáló pénzösszeg,

- határidős ügyletek változó letéteire szolgáló pénzösszegek,

- egyéb tőzsdeforgalmi számla követelés.

13.52 Egyéb követelések

- ügyfelek árkülönbözet címén befizetett pénzösszegei,

- árkülönbözet címén befizetett saját pénzösszegek,

- közös pénzeszközök.

Itt a Kollektív Garancia Alap (TEA, ÁPTEA), illetve a Származékos Letéti Közös Alap (SzÁLKA) javára befizetett összegeket kell szerepeltetni.

13.6 Váltókövetelések

13.7 Alapítókkal szembeni követelések

13.8 Egyéb követelések

13.9 Követelések után képzett kockázati céltartalék

Negatív előjellel kell vonatkozó (BeSzkr. 7. melléklet) jogszabályok alapján a követelések után képzett céltartalék állományát kimutatni.

14. Készletek

14.1 Követelés ellenében kapott eladási célú vagyontárgyak

14.2 Egyéb készletek

14.3 Készletek után képzett kockázati céltartalék

Negatív előjellel kell a BeSzkr. 7. melléklete alapján a készletek után képzett céltartalék állományát kimutatni.

1. Befektetett eszközök

21. Befektetett pénzügyi eszközök

21.1 Részesedések

Itt kell feltüntetni a befektetésként hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tartott, továbbá a stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célokat, a vállalkozás működését tartósan szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok (részvény, üzletrész) értékét.

21.2 Értékpapírok

Itt kell kimutatni azokat - a kamat, a hozam elérése céljából tartós befektetésként tartott hitelviszonyt megtestesítő, illetve egyéb - értékpapírokat, amelyek nem jelentenek tulajdoni részesedést, tagsági viszonyt.

21.3 Adott kölcsönök

21.4 Hosszú lejáratú bankbetétek

21.5 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

22. Immateriális javak

22.1 Vagyoni értékű jog

22.11 Saját elhelyezés bérleti jogának értéke

22.12 Egyéb vagyoni értékű jog

22.2 Szoftver termékek

Ezen a soron csak a szoftverek és a hozzájuk kapcsolódó szellemi termékek könyv szerinti állományát kell szerepeltetni.

22.3 Egyéb immateriális javak

Itt a külön sorban ki nem emelt immateriális javakat (üzleti-, cégérték, egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés, illetve az alapítás-átszervezés aktivált értéke stb.) kell kimutatni

22.4 Immateriális javak értékhelyesbítése

23. Tárgyi eszközök

23.1 Ingatlanok

23.11 Saját tevékenységhez szükséges ingatlan

23.12 Egyéb ingatlan

23.2 Műszaki berendezések, gépek, járművek

23.3 Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

23.4 Beruházások, beruházásokra adott előlegek

23.5 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

2. Aktív időbeli elhatárolások

31. Aktív kamat elhatárolások

32. Egyéb aktív időbeli elhatárolás

31. B FELÜGYELETI MÉRLEG - FORRÁSOK

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozások forrás tételeire vonatkozó táblázat kitöltése megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. Az egyes forráscsoportok a részletező sorok összege.

A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél - a sorkód száma szerint kiemelt - külön meghatározott előírásokat kell alkalmazni, és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

Az elszámolt céltartalékokat külön a megnevezés szerinti sorokban kell feltüntetni.

A források tagolása

0. Források összesen

Ez a sor megegyezik a Mérleg főbb forráscsoportjainak összegével. Az egyes forráscsoportok a részletező sorok összege.

1. Kötelezettségek

11. Rövid lejáratú kötelezettségek

11.1 Vevőtől kapott előlegek

11.2 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

11.3 Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

11.4 Kötelezettségek tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

Azok a befektetési vállalkozások, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített kötelezettségeiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi - mérleg - számlákon is elszámolták, azok a hó végi záráskor, bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló kötelezettségeiket stornó tételként kötelesek kezelni és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

11.5. Kötelezettségek a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

11.6 Elszámolóházzal szembeni kötelezettségek

11.61 Ügyfél kötelezettségek

11.62 Saját kötelezettségek

Elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, az elszámolóház által a befektetési vállalkozás tőzsdeforgalmi számlájára átutalt, ügyfeleket megillető, illetőleg saját pénzösszegeket.

11.7 Váltótartozások

11.81 Rövid lejáratú hitelek

Ebben a sorban csak a hitelintézetektől felvett hitelek (kölcsönök) szerepelhetnek.

11.82 Rövid lejáratú kölcsönök

11.9 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

12. Hosszú lejáratú kötelezettségek

12.1 Beruházási és fejlesztési hitelek

12.2 Egyéb hosszú lejáratú hitelek

12.3 Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

12.4 Tartozások kötvénykibocsátásból

12.5 Alapítókkal szembeni kötelezettségek

12.6 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

12.7 Alárendelt kölcsöntőke

Az alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét itt kell jelenteni.

12.71 Alárendelt kölcsöntőke

Ide az Épt. 8. sz. melléklet I/2. pontjában foglalt feltételekkel hátrasorolt kötelezettségként kapott alárendelt kölcsöntőke összege kerül.

12.72 Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Ide az Épt. 8. sz. melléklet I/3. pontjában foglalt feltételekkel hátrasorolt kötelezettségként kapott kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét kell beírni.

2. Passzív időbeli elhatárolások

21. Passzív kamat elhatárolások

22. Egyéb passzív időbeli elhatárolás

3. Céltartalékok

31. Céltartalék a várható veszteségekre

32. Céltartalék a várható kötelezettségekre

33. Egyéb céltartalék

33.1 Értékpapír árfolyamveszteségére képzett céltartalék

33.2 Nyitott pozíció veszteségre képzett céltartalék

33.3 Jegyzési garanciavállalás után képzett céltartalék

33.4 Általános kockázati céltartalék

33.5 Devizahitel árfolyamveszteségére képzett céltartalék

4. Saját tőke

41. Jegyzett tőke összesen

42. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

43. Tőketartalék

Külön sorban kell az ázsióból származó, és külön kell az egyéb tőketartalék összegét feltüntetni.

44. Eredménytartalék

45. Értékelési tartalék

46. Általános tartalék

47. Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény)

A 4. Saját tőke sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemeket, amelyeket részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

41. Jegyzett tőke összesen sorban az Szmt. által meghatározottak szerint a jegyzett tőkének számító - a Cégbíróságon bejegyzett - tőke összegét kell feltüntetni és a tulajdonosok szerint külön sorokban részletezni.

A befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke értékét 12.5 sorban az alapítókkal szembeni kötelezettségek között kell szerepeltetni.

A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg - lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.

A jegyzett tőke - közgyűlés (alapító) által jóváhagyott - leszállításának értékét a jóváhagyást követő naptól kezdődően a Cégbírósági bejegyzésig 33.A Szavatoló tőke tábla megfelelő sorában külön ki kell mutatni.

A 41.12 sorban kell a jegyzett tőkének a visszavásárolt részét (a részesedés, részvény névértékét) kell kimutatni.

A 41.3 sorban - az előzőek sorokban feltüntetettek kivételével - a jegyzett tőke értékét kell szerepeltetni.

A 42. Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell negatív előjellel kimutatni.

A 47. Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorban az Eredménykimutatás tábla alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A deviza oszlopban nem szerepelhet összeg!)

Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat az éves beszámoló szerinti (auditált mérleg) eredménye.

31.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (1)

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatok a Felügyelet részére egyes kockázatok felméréséhez, valamint a szavatoló tőke számításához szükséges információk, amelyek a mérlegtételek beszámolás napján fennálló állományaiból kerültek kiemelésre.

1. Részvények, vagyoni érdekeltségek

Itt kell részletezni a külön féle vállalkozásokba történt befektetéseket, egyrészt a forgó eszközök között a kereskedési célú (eladásra vásárolt), illetve a befektetett eszközök között nyilvántartott értékét pénzbeli és nem pénzbeli (apport) bontásban.

Az 1. Részvények, vagyoni részesedések összesen sorösszegének meg kell egyezni a 31.A Mérleg, eszközei között a 12.2 Eladásra vásárolt részvény, üzletrész sornak a visszavásárolt részvények (12.242 sor) nélküli, illetve a 21.1 Részesedések sor értékének összegével.

Külön sorban kell kiemelni a Pénzügyi Intézményekbe (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás), Biztosítókba (PIBi vállalkozásokba) történt, illetve a befektetési vállalkozásban lévő befektetések összegét.

A 23. Tőzsdei vagyonhányad sorban kell a számvitel szerint a tőzsdével kapcsolatos vagyoni érdekeltséget feltüntetni, ideértve a BeSzkr. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat is.

A nem kiemelten részletezett érdekeltségeket a 24. Egyéb részvények, részesedések között kell kimutatni.

2. Befektetett eszközökhöz kapcsolódó adatok

21. 5% feletti részesedés (közvetett befektetés miatt)

Ebben a sorban a BeSzkr. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott - befektetési vállalkozásban 5%-ban tulajdonos vállalkozásban lévő részesedés könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

22. Állampapírok

Itt azoknak az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerint meghatározott a magyar vagy a külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a könyvszerinti állományát kell szerepeltetni, amelyeket befektetési céllal tart a vállalkozás.

23. Pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban az Épt. 8. számú melléklete I/2. pontjában foglalt feltételekkel a hitelintézetek, illetve pénzügyi vállalkozások részére nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

3. Forgóeszközökhöz kapcsolódó adatok

31. Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás utáni díj

Ebben a sorban a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetési, szolgáltatási tevékenység után felszámított díjak összegét kell kimutatni.

32. Ügyfelekkel szembeni követelés

Itt a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a beszámolás napján fennálló Tartozik egyenlegének összegét, külön sorokban részletezve kell kimutatni a következők szerint:

- halasztott fizetések, illetve

- egyéb követelések.

33. Befektetési hitelek

Ebbe a sorba a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott befektetési hitelek összegét kell beírni.

34. Adott kölcsönök rövid lejáratra

Ebben a sorban a rövid (éven belüli) lejáratra nyújtott kölcsönöket kell feltüntetni.

35. Jegyzési garanciavállalás után felszámított díjak

Itt a BeSzkr. 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott jegyzési garanciavállalás után felszámított díjak összegét kell szerepeltetni.

36. Óvadékolt követelés esetén az óvadék beszámítási értéke

Az Épt. 95. §‚ 96. § és 98. § alapján befektetési hitel futamideje, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni. A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ebben a sorban az óvadék, illetve a biztosítékok összes értékét kell feltüntetni.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban meghatározottak szerinti korlátozást - amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult - figyelembe kell venni.[13]

37. Per alá vont követelések teljes értéke

Ebben a sorban a mérlegben szereplő követelésállományból azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a teljes értékét kell kimutatni, amelyek a bírósági per tárgyát képezik.

371. Peresített összeg a követelésekből

Itt kell feltüntetni a mérlegben szereplő per alá vont követelésekből a peresített összeget.

38. Állampapírok.

Itt az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerint meghatározott a magyar állam vagy az MNB, illetve a külföldi állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyvszerinti - forgó eszközök között szereplő eladási céllal vásárolt - állományát. kell szerepeltetni, illetve külön sorokban részletezni.

4. Forrásokhoz kapcsolódó adatok

41. Alárendelt kölcsöntőke

Itt a források közül a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt kölcsöntőke teljes összegét kell kimutatni függetlenül attól, hogy a kölcsön belföldi, vagy külföldi hitelezőtől származik.

41.1 A szavatoló tőkénél figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban az Épt. 8. sz. mellékletének I. fejezet 2. pontjában ilyenként meghatározott tételnek a szavatoló tőkénél figyelembe vehető összegét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőkének ez az értéke független attól, hogy az alapvető tőkeelemekhez viszonyítva mekkora része számítható be a szavatoló tőkébe, de nem szerepelhet itt a visszafizetési időpontot megelőző öt éven belüli csökkentés összege.

41.21 A szavatoló tőkénél figyelembe nem vehető alárendelt kölcsöntőke

Ebben a sorban kell - a lejárat szerinti időpontban feltüntetni az alárendelt kölcsöntőke csökkentésének összegét. A visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkentés értékét egy összegben kell számításba venni. (A lejárat előtti utolsó évben már csak 20% vehető figyelembe és a visszafizetéskor lesz a kölcsöntőke értéke nulla.)

A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!

Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg.

41.3. Egyéb alárendelt kölcsöntőke

Itt az alárendelt kölcsöntőkének számító egyéb (hitel) összeget kell feltüntetni.

42. Tartozás kötvénykibocsátásból - rövid lejáratú

Ebben a sorban a vállalkozás kötvénykibocsátásából származó rövid (egy éves vagy éven belüli) lejárattal fennálló tartozását kell kimutatni.

43. Ügyfél-értékpapír kölcsönzés miatti kötelezettség

Ide a BeSzkr. 10. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-értékpapírnak a sajátszámlás ügylethez történt bevonása és eladása miatti kötelezettség összegét kell beírni.

5. Egyéb tájékoztató adatok

51.1 Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)

Itt kell feltüntetni a január 1-től a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség értékének a - társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem az adott időszakig ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó - időarányos - összegét.

51.2. Adófizetési kötelezettség és a fizetett adóelőleg különbözete

Ebbe a sorba a január 1-jétől a tárgyhó végéig az időarányos adófizetési kötelezettség és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az - időarányos - adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

52. Átlagos állományi létszám (fő)

Ebben a sorban az átlagos statisztikai állományi létszámot kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

53. Vezetett ügyfélszámlák száma

Ebben a sorban az összes ügyfélszámla darabszámát kell közölni.

54. Tárgyhóban kapott megbízások száma összesen

Itt az összes tárgyhóban kapott megbízások darab számát, a részletező sorokban

- az 1 millió Ft alatti,

- a 1-10 millió Ft közötti, illetve

- a 10 millió Ft feletti összegű megbízások darab számát kell feltüntetni.

31.D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK (2)

A jelentés kitöltése

Itt kell a befektetési vállalkozásnak a mérlegben nem szereplő tételeit, állományait - a derivatív (határidős, opciós, swap) ügyletek kivételével - kimutatni.

A részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni kötelezettségeknek, illetve a 0. Nyilvántartási számlák között, vagy más nyilvántartásban szereplő - és a beszámolás napján fennálló - állományokat a számviteli szabályok által meghatározott módon, illetve analitikus nyilvántartásban kimutatott szerződés szerinti értéken kell feltüntetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

1. A mérlegben meg nem jelenő pénzügyi kötelezettségek derivatív ügyletek nélkül összesen

Ebben a sorban kell derivatív ügyletek kivételével a befektetési vállalkozás valamennyi a mérlegben meg nem jelenő kötelezettség-vállalásainak szerződés szerinti értékét összegezni.

11. A mérlegben meg nem jelenő feltételes kötelezettségek opciós ügyletek nélkül összesen

Ebben a sorban kell - az opciók kivételével - a befektetési vállalkozás függő (feltételes) kötelezettségvállalásainak szerződés szerinti értékét összegezni.

11.1 Kötelezettségek jegyzési garanciavállalásokból

Ebben a sorban a befektetési társaság a jegyzési garanciavállalásból származó kötelezettségeknek a fordulónapra vonatkozó nyitott állományát köteles jelenteni.

A 11.2. Kötelezettségvállalás portfoliókezelési tevékenységhez kapcsolódóan, valamint a

11.3. Kötelezettségvállalás vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódóan

elnevezésű sorokban azoknak a szerződések adatait kell megadni, amelyek esetében a befektetési vállalkozás egyoldalú jövőbeni fizetési kötelezettséget vállalt. Ez a fizetési kötelezettségvállalás irányulhat (a tőkeérték csökkenésének elkerülése érdekében) a portfolió induló értékének visszafizetésére, egy (a portfolió tőkeértéke előre meghatározott módon való növelése érdekében) kalkulált hozam fizetésére, továbbá mindkettőre.

A portfoliókezelési tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat külön, a részletező sorokban fel kell tüntetni.

A portfoliókezelési, illetve a - biztosító, vagy nyugdíjpénztár részére végzett - vagyonkezelési tevékenységhez kapcsolódó kötelezettségvállalást a szerződés szerinti értéken kell kimutatni. Amennyiben a kötelezettségvállalás értéke valamely mutató alakulásához kötött, a fordulónapra vonatkozó számított értéket kell feltüntetni.

A 11.4 és 11.5 kezességvállalásra vonatkozó sorokba - amely befektetési vállalkozás esetében nem lehet üzletszerű tevékenység - a kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékét kell beírni.

11.6 Le nem zárt peres ügyek perértéke

Ebben a sorban azoknak a peres ügyekből adódó kötelezettségeknek (ügyfélköveteléseknek) értékét kell feltüntetni, amelyeket a befektetési vállalkozással szemben indítottak függetlenül attól, hogy azt mikor kell teljesíteni.

11.7 Egyéb feltételes kötelezettségek opciók nélkül

Ebben a sorban, az egyéb függő kötelezettségek között kell kimutatni valamennyi az előző sorokban nem részletezett kötelezettséget. A feltételes (függő) kötelezettségvállalás konstrukciójától függően kell a szerződés szerinti, vagy a fordulónapra vonatkozó számított értéket szerepeltetni.

12. A mérlegben meg nem jelenő jövőbeni kötelezettségek határidős ügyletek nélkül összesen

Ebben a sorban kell a határidős ügyletek kivételével a befektetési vállalkozás jövőbeni kötelezettségvállalásainak szerződés szerinti értékét összegezni.

A 12.1 Visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök sorban a részletező sorokban feltüntetett eszközök esetében a visszavásárlási értéket kell kimutatni.

A 12.2 Egyéb jövőbeni kötelezettségek határidős ügyletek nélkül sorba a részletező sorokban fel nem tüntetett egyéb eszközök visszavásárlási értékét kell beírni.

2. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya névértéken

Ebben a sorban kell összegezni, és névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú - az ügyfél tulajdonát képező - fizikai értékpapírok állományát

21. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú fizikai értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

22. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú fizikai értékpapírok zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési vállalkozás javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési vállalkozás javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán stb.) zárolt értékpapírok állományát.

3. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken, gyűjtőelvű számlán

Itt kell összegezni, és névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú, gyűjtőelvű számlán lévő értékpapírok állományát

31. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű gyűjtőelvű számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok gyűjtőelvű számlán lévő szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

32. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken, zárolt gyűjtőelvű számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok gyűjtőelvű számlán lévő zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési vállalkozás javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési vállalkozás javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán stb.) zárolt értékpapírok állományát.

4. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni, és árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állományát.

Az árfolyamértéket tőzsdei értékpapíroknál a fordulónapra vonatkozó záróárfolyam, ennek hiányában az azonnali piacon a legutolsó kötéskori árfolyam szerint kell meghatározni.

Az árfolyamérték a tőzsdén kívüli értékpapíroknál likvid értékpapírok esetén a beszámolási időszak utolsó kötési értéke, illetve ennek hiányában a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb eladási árfolyam.

A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési vállalkozás által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

41. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú fizikai értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

42. Idegen tulajdonú fizikai értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú fizikai értékpapírok zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési vállalkozás javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési vállalkozás javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán, stb.) zárolt értékpapírok állományát.

5. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken, gyűjtőelvű számlán

Ebben a sorban kell összegezni, és árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú, gyűjtőelvű számlán lévő értékpapírok állományát.

51. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű gyűjtőelvű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok gyűjtőelvű számlán lévő szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

52. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt gyűjtőelvű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok gyűjtőelvű számlán lévő zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési vállalkozás javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési vállalkozás javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán, stb.) zárolt értékpapírok állományát.

6. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya névértéken

Ebben a sorban kell összegezni, és névértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

7. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni, és árfolyamértéken kimutatni a vállalkozás birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

31.E DERIVATÍV ÜGYLETEK

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában kell a befektetési vállalkozásnak a mérlegben nem szereplő derivatív (határidős, opciós, swap) ügyleteinek állományait kimutatni.

Az a) oszlopban szerződés szerinti (kötési) értékeket, a b) oszlopban piaci értéket kell szerepeltetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

1. Tőzsdei ügyletek

Ebben a sorban kell összesítve kimutatni a szabványosított tőzsdei határidős és opciós ügyleteket, amelyeket a részletező sorokban külön kell szerepeltetni.

A tőzsdén kötött nem szabványosított ügyleteket a tőzsdén kívüli ügyletek között kell jelenteni.

A piaci árfolyamérték kiszámításánál a mérleg fordulónapján ismert piaci értéket kell figyelembe venni. A tőzsdei ügyleteknél a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni a pénzügyi instrumentumnak (tőzsdei index, kamatláb, deviza, értékpapír stb.) és egyéb árunak beszámolási időszak utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámoló árát, árfolyamát.

2. Tőzsdén kívüli (nem szabványosított) ügyletek

Ebben a sorban kell a tőzsdén kívüli piacon kötött, valamint a tőzsdén kötött nem szabványosított határidős és opciós ügyleteket az a) oszlopban szerződés szerinti (kötési) értéken, a b) oszlopban piaci értéken összesíteni, amelyek a részletező sorokban külön kerülnek kimutatásra.

A swap ügyleteknél a szerződés szerinti értéknek a szerződés elvi főösszegét, szerződéskötési értékét (notional értéket) kell tekinteni.

A mögöttes termék piaci árfolyamérték kiszámításánál a mérleg fordulónapján ismert piaci értéket kell figyelembe venni. A tőzsdén kívüli és nem szabványosított tőzsdei határidős és opciós ügyletek esetén a mögöttes termék mérleg fordulónapján ismert piaci értékének kell tekinteni a pénzügyi instrumentumnak és egyéb árunak beszámolási időszak utolsó közzétett kereskedési árfolyamát. A tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamat alapú határidős és swap ügyletek) esetén a piaci érték a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában bankközi hitelkamatláb beszámolási időszakban utoljára közzétett mértékével számított értéket, egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében elismert piacon kialakult, a mögöttes termék piaci ára tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve a tárgyév során történt értékesítés adataival alátámasztott, a tárgyév végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat. Ha ez sem ismert, a piaci értéknek a nyilvántartási (pl. letéti igazoláson szereplő) értéket kell feltüntetni.

Az összetett ügyleteket be kell sorolni az elemi ügyletek csoportjaiba (pl. egy swaption ügyletet az opciók közé, és a mögöttes terméket - a swap-ot - kell az ügylet természetének megfelelően árazni).

4. Derivatív ügyletek

Ebben a sorban kell összegezni a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek értékeit.

32.A EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A jelentésben a befektetési vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgyhavi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a befektetési vállalkozás jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.

Az Eredménykimutatás szerkezete és tartalma megegyezik a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli rendeletben foglaltakkal.

Egyes tételek részletezése a számvitelben meghatározott

- anya- és leányvállalatok,

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások, illetve

- egyéb csoportosítás szerint történik.

Ha a befektetési vállalkozásnak nincs a felsorolt vállalkozásokkal kapcsolódása, akkor a tételt az egyéb sorban kell kimutatni.

Amikor a befektetési vállalkozás a jelentést év végére vonatkozóan a könyvvizsgáló által ellenőrzött és a közgyűlés által elfogadott, auditált éves beszámoló adatai alapján tölti ki, a tábla megnevezése mellett a felső jobb sarokban lévő kockába "A" betűt kell beírni.

Az év végi auditált jelentésben a bevételekre, illetve ráfordításokra és költségekre vonatkozó a) tárgyhavi oszlopot nem kell kitölteni, de a b) halmozott oszlopban részletezni kell az év végére kialakult a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó eredmény adatokat.

A sorok kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek az évközi adatokkal kapcsolatban leírtakkal, a 7. Adófizetési követelmény sor kivételével.

A jelentés a befektetési vállalkozásnak - az érvényes számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.

A befektetési vállalkozás az Eredménykimutatás 7 Adófizetési kötelezettség sorában évközben a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a befektetési vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az év végére vonatkozó előzetes, de még nem véglegesített, illetve nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges (auditált) jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A jelentés első a) oszlopában a tárgyhavi, a b) oszlopban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben:

a) a bevételek eredményt növelő,

b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

c) a céltartalékképzés ráfordításként,

d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként, vagy ráfordítás-csökkentésként szerepel.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Ha azonban a befektetési vállalkozás jelentésében - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni, és el kell számolni.

Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék összegek is változhatnak.

A nem befektetési szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai sorokban kell az Épt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat feltüntetni.

Az eredménykimutatás tagolása

11. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

11.1 Bizományosi tevékenység bevételei

11.2 Kereskedelmi tevékenység bevételei

11.21 Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat bevételei

11.22 Kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei

11.221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége

11.222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamnyeresége

Itt az határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos nyereséget kell kimutatni.

11.223 Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb bevételei

11.3 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételei

11.4 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység bevételei

11.5 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

11. Befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

11.1 Bizományosi tevékenység ráfordításai

11.2 Kereskedelmi tevékenység ráfordításai

11.21 Kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kamat ráfordítások

11.22 Kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai

11.221 Saját számlás azonnali ügyletek árfolyamnyeresége

11.222 Saját számlás határidős ügyletek árfolyamnyeresége

Itt az határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos nyereséget kell kimutatni.

11.223 Egyéb kereskedelmi tevékenység egyéb ráfordításai

11.3 Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításai

11.4 Letétkezelési, letéti őrzési, portfolió kezelési tevékenység ráfordításai

11.5 Egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

1. Befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye

21. Egyéb bevételek

22. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

23. Aktivált saját teljesítmények értéke

24.1 Anyagjellegű ráfordítások

24.2 Személyi jellegű ráfordítások

24.21 Bérköltség

24.22 Személyi jellegű egyéb kifizetések

24.23 Társadalombiztosítási járulék

24.3 Értékcsökkenési leírás

24.4 Egyéb költségek

24. Működési költségek

25. Egyéb ráfordítások

26. Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

2. Üzleti tevékenység eredménye

31.1 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

31.2 Kapott osztalék és részesedés

31.3 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

31. Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételei

32.1 Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések

32.2 Pénzügyi befektetések leírása

Az értékpapírok elszámolt értékvesztését itt kell kimutatni.

32.3 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

32.31 Eladott értékpapírok árfolyamvesztesége

32.32 Egyéb

32. Nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek ráfordításai

3. Pénzügyi műveletek eredménye

4. Szokásos vállalkozási eredmény

51. Rendkívüli bevételek

52. Rendkívüli ráfordítások

5. Rendkívüli eredmény

6. Adózás előtti eredmény

7. Adófizetési kötelezettség (év közben fizetett adóelőleg)

8. Adózott eredmény

91.1. Általános tartalék képzése

Az általános tartalék képzését negatív előjellel kell feltüntetni.

91.2. Általános tartalék felhasználása

Az általános tartalék felhasználását pozitív előjellel kell feltüntetni.

91. Általános tartalék változása

Ezt a sort előjel helyesen kell kitölteni.

92. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

93. Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés

9. Eredmény (év végén Mérleg szerinti eredmény)

Év közben a befektetési vállalkozás főkönyvi adatain alapuló havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - valamint a ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a befektetési vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván.)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Mérleg forrás oldalán a 31.B 47 Mérleg szerinti eredmény (év közben eredmény) sorával.

Év végén az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt. A sor tartalmában megegyezik az éves beszámolóban lévő Eredménykimutatás Méreg szerinti eredmény sorával.

32.B EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE

A jelentésben a befektetési vállalkozás bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek tárgyhavi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.

Ezt a jelentés a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteknek is - az Szkr.-ben előírtak szerint - kell tölteni.

Amikor a eredmény részletezéséről szóló jelentést az év végére vonatkozóan a könyvvizsgáló által ellenőrzött, és a közgyűlés által elfogadott, auditált éves beszámoló adatai alapján kell kitölteni, a tábla megnevezése mellett a felső jobb sarokban lévő kockába "A" betűt kell beírni.

Az év végi auditált jelentésben a bevételekre, illetve ráfordításokra és költségekre vonatkozó a) tárgyhavi oszlopot is kell kitölteni, a b) halmozott oszlopban szerepeltetett, az év végére kialakult a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó eredmény adatok részletezése szerint.

A befektetési szolgáltatási tevékenység szerkezete az Eredménykimutatás azonos részével és a részletezettség tartalma a befektetési vállalkozásokra vonatkozó számviteli rendeletben foglaltakkal egyezik meg.

A részletező sorok kitöltése értelemszerűen a megnevezés szerint történik.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni.

Az eredménysorokat előjel helyesen kell feltüntetni, veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A nem befektetési szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai sorokban kimutatott állományból külön kell feltüntetni az Épt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

33.A SZAVATOLÓ TŐKESZÁMÍTÁS

A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjével kapcsolatos adatszolgáltatás követelményei

A szavatoló tőke nagyságát és az ahhoz viszonyított korlátokat, előírásokat (pl. tőkemegfelelési mutató) az Épt. nem köti időszakhoz, annak mindenkor meg kell felelni. A nem helyszíni ellenőrzés során rendszeres tájékoztatást egyrészt a havonta, másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkéről kell adni a Felügyelet részére.

A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:

a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,

b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,

c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat/ok (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,

d) a befektetési szolgáltató könyvvizsgálójának (auditor) nyilatkozata a tőkejuttatás, tőkemódosulás megvalósulásáról, a befektetési szolgáltató számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,

e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a Cégbírósági bejegyzés másolata,

f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítása

g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkemegfelelési mutató) megállapítására vonatkozó számításokat.

A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását - az Épt. és a számviteli előírásoknak megfelelően - csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!

Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e, vagy sem.

A tőkeemeléssel, és tőkeleszállítással, illetve az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos dokumentumokat a szavatoló tőkére vonatkozó számításokkal egyidejűleg külön kell megküldeni a Felügyeletnek. A szavatoló tőke módosulását jelentő egyéb - a mérlegadatokkal folyamatosan változó - tételek esetében nincs soron kívüli jelentési kötelezettség.

Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál az Épt. 8. sz. melléklete 2. pont d) alpontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.

A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve év végén az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ a Felügyelet.

Az Épt. szavatoló tőkével kapcsolatos előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban a negatív eredményt (nyereséget) számításba kell venni.

A jelentés kitöltése

A táblázat részletező soraiban a Épt. 8. sz. mellékletben foglaltak alapján kell levezetni az Alapvető, valamint a Járulékos tőkét és a törvény előírásai alapján meghatározni a szavatoló tőkét.

11. Alapvető tőke elemei

Itt az Épt. 8. sz. mellékletének I/1. pontjában meghatározott alapvető tőkeelemeket kell összegezni.

11.1 Jegyzett tőke

Ebben a sorban a források 31B.41. sorában szereplő - a számviteli előírások szerinti - értéket kell kimutatni úgy, hogy a Cégbíróságon már bejegyzett közgyűlési, alapítói döntés szerinti módosítást - jegyzett tőkeemelést, tőkeleszállítást - is figyelembe kell venni.

11.2 Tőketartalék

Itt a Felügyeleti mérleg saját tőke elemei közül a 43. Tőketartalék összegző sorában szereplő állományt kell figyelembe venni.

11.3. Eredménytartalék

Itt a saját tőke elemei közül a 44. Eredménytartalék sorban szereplő állományt kell figyelembe venni.

11.4 Általános tartalék sorba kerül a jogszabályi előírás szerinti állomány értéke.

11.5 Mérleg szerinti eredmény

Ebbe a sorba csak az év végén az auditált mérleg szerinti eredmény értéke kerülhet, mivel évközben a pozitív eredmény nem vehető figyelembe a szavatoló tőke számításánál.

11. Alapvető tőke módosítása (csökkentő tételek)

Ezekbe a sorokba előjel nélkül kell az egyes tételeket feltüntetni, de az összesítő sor összegét levonandó tételként kell figyelembe venni az alapvető tőke értékének kiszámításához.

A 11.1 sorba a még be nem fizetett jegyzett tőke összegét - előjel nélkül - kell beírni.

11.2 Jegyzett tőke leszállításának értéke a cégbírósági bejegyzésig

Ebben a sorban a közgyűlési (alapítói) határozat szerinti jegyzett tőke csökkentés (leszállítás) értékét csak addig kell - a döntést követő naptól kezdve - itt szerepeltetni, amíg a jegyzett tőke értéke ezzel nem módosul.

11.3 Immateriális javak levonandó része bérleti jog nélkül

Itt kell az immateriális javaknak a befektetési vállalkozás elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog nélküli értékét feltüntetni, beleértve az Szmt. 22. § (4) bekezdésében az egyéb immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

11.4 Visszavásárolt saját részvény

Ebben a sorban a befektetési vállalkozás által visszavásárolt saját részvény állományát Szmt. szerinti értéken kell kimutatni.

11.5 Befektetések PIBi vállalkozásokba

Ebben a sorban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarékszövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, illetve biztosítóba történt befektetések (pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás) értékét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a azt a befektetési vállalkozás könyveiben hol tartja nyilván.

A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBi vállalkozásként veendő figyelembe.

11.6 Nyújtott alárendelt kölcsöntőke pénzügyi intézmény (PI) részére

Itt minden (bel-, illetve külföldön létesített) pénzügyi intézmény (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás) részére alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel értékét kell feltüntetni.

A 11.7 sorba az Évközi negatív eredmény abszolút értéke kerül.

1. Alapvető tőke

Itt kell kimutatni az alapvető tőkének a módosításokkal figyelembe vett (az alapvető tőkeelemeknek a csökkentő tételekkel kiszámított) értékét.

21. Járulékos tőke elemei

Itt az Épt. 8. sz. mellékletének I/1. pontjában meghatározott járulékos tőkeelemeket kell összegezni.

A 21.1 sorba a számviteli előírások szerint képzett értékelési tartaléknak a 45 százaléka kerülhet.

21.2 Alárendelt kölcsöntőkének

Ebbe a sorba kerül az alárendelt kölcsöntőkének minősülő minden olyan kölcsön, amely kielégíti a Épt. 8. sz. melléklet I/2. pontjában foglaltakat. Ennek alapján figyelembe vehető értékből - a II/3. pontja szerint - az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.[14]

21.3 Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke

Ide a Épt. 8. sz. melléklet I. rész 3. pontja szerint meghatározott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összege kerül.[15]

22. Járulékos tőkeelemek csökkentése (az alapvető tőkeelemek összegét meghaladó résszel)

Itt kell a járulékos tőkeelemek többletértékét kimutatni. Az Épt. előírásai szerint a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok együttes összege nem éri el az alapvető tőkeelemek összegét.

Az 1. Alapvető tőke sor és a 21. Járulékos tőke elemek értéke közti különbséget a részletező (22.1, 22.2, 22.3) sorokban kell levonásba helyezni.

A járulékos tőkeelemeket csökkentő összegeknél a befektetési vállalkozás saját hatáskörben dönthet, hogy a járulékos tőkeelemeket egyenként milyen mértékben csökkenti, de az összes csökkentésnek el kell érnie a járulékos tőke alapvető tőkét meghaladó összegét.

2. Járulékos tőke

Itt a módosított járulékos tőke (a járulékos tőkeelemeknek a csökkentő tételekkel figyelembe vett) értéke szerepelhet.

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

3. Szavatoló tőke

Itt az alapvető tőke és a figyelembe vehető (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni.

Ezt a táblázatot a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok alapján is el kell készíteni, és a Felügyeletnek megküldeni:

33. B TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ

A jelentés kitöltése

A befektetési vállalkozás a havonként elkészített mérlege alapján kiszámított, a hónap utolsó napjára vonatkozó tőkemegfelelési mutatóját (TMM) köteles a Felügyeletnek jelenteni. A TMM értékét két tizedesre számított százalékban kell jelenteni.

A szavatoló tőke értéke megegyezik a hónap utolsó napjára a 33.A.3 sorban kiszámított értékkel.

A táblázat kitöltésekor e rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott kockázati összértékből kell kiindulni, amelynél az összetevő (nyitott pozíciók összege, halasztott fizetések összege, befektetési hitelek összege, illetve a saját tulajdonban álló befektetési eszközök lehetséges összevont értékvesztése) tételeket a beszámolás napján fennálló értéken kell számba venni.

Ezt a táblázatot a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok alapján is el kell készíteni, és a Felügyeletnek megküldeni.

Befektetési szolgáltatóra/vállalkozásra vonatkozó havi adatszolgáltatás

34.A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS - KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés kitöltése

A koncentrált kockázatvállalásnak - és az Épt.-ben meghatározottak szerinti nagykockázatnak - a felmérése érdekében a befektetési vállalkozásnak az egy ügyféllel szembeni összes - a beszámolás időpontjában (a hónap utolsó napján) fennálló - követelését a jelentésben ki kell mutatni.

A befektetési vállalkozással szembeni tartozásokat ügyfelenként (adósonként) külön-külön kell felsorolni.

Az első 0. Összesen sor a 01. Nem részletezettek összesen sor, valamint a 02. sortól felsorolt adósok adatainak összegzésére szolgál.

A második 01. Nem részletezettek összesen sorban a következő sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt adósokat - a vállalkozás mérlegében szereplő követelésállománnyal való egyezőség érdekében is - összevontan kell kimutatni.

A 02. sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt az 50 legnagyobb adóst (ügyfelet), amelyekkel szemben a befektetési vállalkozás összes kockázatvállalása teljes értéken a legnagyobb.

Az ügyfelek felsorolásánál az összes kockázatvállalás értékének csökkenő sorrendjét kell figyelembe venni.

Amennyiben az 50 legnagyobb adós között nem kerül felsorolásra minden olyan ügyfél, akivel szemben a befektetési vállalkozás kockázatvállalása korrigált nettó értéken (a kivételek, illetve a súlyozás figyelembe vételével) az SZT 10%-át eléri, vagy meghaladja, akkor a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ilyen nagykockázat vállalás kimutatásra nem kerül. A sorok száma nem korlátozott.

Az a) oszlopban az ügyfél (adós) nevét, a c) oszlopban az adóst (ügyfelet) azonosító adatot kell feltüntetni. Azonosító adatként a vállalkozások esetén a törzsszámot (az adószám első nyolc számjegyét), a természetes személyeknél a születési dátumot kell beírni.

A b) oszlopban a számítástechnikai okból szükséges ügyfél azonosító "V" vagy "S" kódot kell beírni. A "V" kóddal kell a vállalkozásokat jelezni, az "S" kóddal a természetes személyeket kell jelölni.

A d) és e) oszlopban a befektetési vállalkozásnak minden olyan követelését ki kell mutatni, amely az ügyféllel szembeni fizetési, és értékpapír-szállítási kötelezettségből adódóan az ügyfél tartozásából, illetve nem-teljesítéséből ered. Az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokból eredő követelésként kell kimutatni az ügyfelekkel szembeni fizetési, és értékpapír szállítási. kötelezettségeknek a megbízásra végzett befektetési, szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a beszámolási időszak végén fennálló Tartozik egyenlegének összegét is.

A befektetési hitelt, és a halasztott fizetésből származó követelések teljes összegét az f)-g) oszlopokban, a nyújtott hitelnek, illetve halasztott fizetésnek a számításba vehető értéken szereplő óvadékkal csökkentett értékét a h)-i) oszlopokban kell feltüntetni.

Külön a j) oszlopban kell kimutatni a befektetési vállalkozásnak a rendelkezése alá került, az ügyfelet megillető értékpapír beszámítható értékét, az - ezzel az ügylettel kapcsolatosan az - ügyféllel szemben fennálló követelés teljes értékét a k) oszlopban. A kettő különbözetét, mint az ügyféllel szembeni nettó követelést az l) oszlopban kell feltüntetni.

Itt kell szerepeltetni - pl. a halasztott fizetés esetén - a lejáratot követően, az ügyfél által még ki nem egyenlített tartozást. A követelés fejében a befektetési vállalkozás birtokába (érvényesített óvadékként) került - még el nem adott - értékpapír beszámítható értékét kell a j) oszlopban feltüntetni. Amennyiben az ügyfél - óvadéki - értékpapírja már eladásra került, de a befektetési vállalkozás felé még további tartozás áll fenn [és a j)-k) oszlopok tartalma már nem ismert], ebben az esetben csak az l) oszlopba kell az ügyféllel szemben fennálló követelést jelenteni.

Az m) oszlopban beszámolás időpontjában az ügyféllel szembeni összes követelést kell kimutatni.

34.B TELJESÍTETT JEGYZÉSI GARANCIÁK

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak a beszámolás hónapjában az általa teljesített jegyzési garanciák adatát kell ebben a táblában jelenteni.

A minden értékpapírt, amelyre a jegyzési garanciát teljesítették, az a) oszlopban fel kell sorolni. Az értékpapír azonosító ISIN kódját a b) oszlopban kell szerepeltetni.

A sorok száma nem korlátozott.

A c) oszlopban az értékpapír mennyiségét,

a d) oszlopban az értékpapír árfolyamát,

az e) oszlopban a teljesített garancia összértéket kell kimutatni.

34.C TELJESÍTETT EGYÉB BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI ÉRTÉKPAPÍRÜGYLETEK

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltató a beszámolás hónapjában az általa teljesített az Épt. 101. §-ának (2) bekezdése szerinti ügyleteit ebben a táblában köteles jelenteni.

A minden értékpapírt, amelyet értékpapír-ügylet teljesítéséhez felhasználtak, illetve teljesítettek, fel kell sorolni.

A sorok száma nem korlátozott.

A b) oszlopban az értékpapír azonosító ISIN kódját,

a c) oszlopban az értékpapír névértékét kell feltüntetni.

A d) oszlopban az értékpapír piaci értékét,

az e) oszlopban az értékpapír árfolyamértékének összegét

a felhasználás utolsó napjának megfelelően kell kimutatni.

Az igénybe vett, de hó végén még nem lezárt (áthúzódó) ügyletek esetén a felhasználás kezdetének időpontjára vonatkozó piaci értéket, illetve árfolyamértéket kell szerepeltetni.

Az értékpapír felhasználására vonatkozó adatokat a befektetési szolgáltatót érintően a felhasználás célját (pl. KV = kölcsönbevétel),

az igénybevétel kezdetének, illetve befejezésének időpontját az f)-h) oszlopokban kell feltüntetni.

Az ügyletből származó nyereséget az i) oszlopban, illetve a veszteséget a j) oszlopban kell szerepeltetni. A még le nem zárt ügylet esetén az eredményre vonatkozó oszlopot nem kell kitölteni.

35. A HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS (1-2)

(Összesített adatok)

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak az Épt. 5. §-ában meghatározott befektetési eszközökre kötött bizományosi és kereskedelmi tevékenységének havi forgalmi adatait ebben a táblában összesítve kell jelenteni.

A havi forgalmi adatoknál mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni és összegzett - nem nettósított - árfolyamértékét kimutatni.

A forgalmi adatokat annak a befektetési szolgáltatónak kell jelenteni, amelynek jogán a klíringelés történik (klíringtag).

Ebben az összesített havi forgalmi adatokat kimutató táblában mind a saját forgalmi, mind az általa klíringelt (alklíringtag) befektetési szolgáltató adatait kell szerepeltetni.

A forgalmi adatokat

- saját számlás és bizományosi ügyletek,

- tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek,

- intézményi, illetve egyéb befektetői csoportok,

- devizabelföldi, illetve devizakülföldi, valamint

- befektetési eszközök (értékpapírtípus)

szerinti bontásban kell részletezni.

Az értékpapírok prompt (azonnali ügyletként kötött) forgalmára vonatkozó adatokat az a) oszlopban felsorolt megnevezés szerint kell részletezni, illetve az összesítő csoportonként feltüntetni.

Az 5. Származékos kerekedés kötéskori értéke sorban a kötési árat összesítve kell kimutatni.

A b) oszlopban a saját számlára történt értékpapír-ügyletek értékét kell szerepeltetni.

A c)-f) oszlopokban a bizományosi ügyleteket kell részletezni, és a g) oszlopban összegezni.

A c) és d) oszlopokban az Épt. szerint meghatározott intézményi befektetőkkel,

az e) és f) oszlopokban az egyéb befektetőkkel kapcsolatos forgalmi adatokat kell devizabelföldi, és devizakülföldi csoportosításban feltüntetni.

Az összes forgalmat (vétel-eladást) a h) oszlopban kell kimutatni, szerepeltetni.

A külföldi kibocsátású belföldön forgalmazott értékpapírok forgalmát a felsorolás szerint, külön sorokban kell részletezni és a 6. sorban összegezni.

A külföldi kibocsátású belföldön forgalmazott értékpapírok saját számlára kötött forgalmára vonatkozó adatokat az a) oszlopban, a bizományosi ügyleteket a g) jelzésű oszlopban, az összes forgalmat a h) oszlopban kell kimutatni.

35.B HAVI FORGALMAZÁSI JELENTÉS (1-2)

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltató tevékenységének havi forgalmi adatait az a befektetési szolgáltató jelenti, amelynek jogán a klíringelés (az elszámolóházzal közvetlenül történő elszámolás) történik.

A befektetési szolgáltatónak ezt a jelentést külön a saját forgalmi adataira, illetve a saját forgalmi adataitól elkülönítetve az általa klíringelt befektetési szolgáltatóra vonatkozóan is kell kitölteni.

A tábla bal felső részén található kockákban "X"-szel kell a megjelölni, hogy az adatok a kliringtagra, vagy a kliringelt-tagra vonatkoznak.

A klíringelt-tag esetén a vállalkozás nevét és törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) fel kell tüntetni.

Az adatok kitöltésére vonatkozó előírások a 35. A táblázatokkal azonosak.

35.C HAVI FORGALMI JELENTÉS - ALAP FORGALMI ÉS DÍJADATOK

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a befektetési szolgáltatónak összesíteni kell havi forgalmát a felügyeleti díj megállapítása érdekében.

A táblázat első részében kell a saját számlás kereskedelmi, illetve bizományosi tevékenység keretében lebonyolított prompt (azonnali) forgalmat részletezni, és az 1. sorban összegezve az a) oszlopban árfolyamértéken kimutatni.

A táblázat második részében a származékos kereskedésként végzett tevékenység részletezett és összesített havi forgalmi adatait a megnyitott kontraktus darabszáma szerint kell az a) oszlopban feltüntetni.

A számított díjra, illetve a díj fizetésre vonatkozó adatokat az Épt.-ben meghatározottak szerint kell kimutatni.

Hitelintézetekre vonatkozó havi adatszolgáltatás

A jelentések kitöltésének általános előírásai

A jelentéseket azoknak a hitelintézeteknek kell elkészíteni és megküldeni, amelyek az Épt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet is végzik.

Ezeknek a hitelintézeteknek a Felügyelet részére történő adatszolgáltatás alapdokumentumát képező 35/1999. (XII. 26.) PM rendeletben előírt - felügyeleti jelentések mellett e rendeletben meghatározottak szerint a hitelintézetekre vonatkozó kiegészítő táblázatokat kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteknek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adásvételi, és csereügylete, amely mint likviditás-, illetve kockázatkezelési tevékenység, nem tartozik a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jelentések adatszolgáltatása alá.

A saját pénzeszközre és saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenysége után azonban hitelintézetek adatszolgáltatásra kötelezett, ugyan úgy, mint a bizományosi tevékenység miatt.

A hitelintézet az Szkr. előírásaiban foglaltak figyelembevételével - a hó végére lezárt főkönyv és mérlegen kívüli tételek, valamint a nyilvántartási számlák állományaival megegyezően - szolgáltat adatot a befektetési szolgáltatási tevékenységének alakulásáról.

A hitelintézetnek a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait a befektetési szolgáltatási tevékenység ellenőrzésére, a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok megállapíthatóságára alkalmas módon kell kialakítani és vezetni.

Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.

A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál a deviza forintértékét mindig a beszámolás időpontjában a hitelintézetekre érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni. A devizatételek átértékelését is a vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elvégezni.

A hitelintézetek eredményadatainak részletezése

A befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézeteknek az eredménykimutatást nem kell külön, hanem a 35/1999. (XII. 26.) PM rendeletben előírtak szerint kell megküldeni.

32.B EREDMÉNYADATOK RÉSZLETEZÉSE

Ezt a jelentést azoknak a hitelintézeteknek is ki kell tölteni és a Felügyelet részére megküldeni, amelyek befektetési szolgáltatási tevékenységet is végeznek.

Az eredményadatok részletezését az Szkr.-ben előírtak szerint kell kitölteni.

Az eredménykimutatás részletezettsége követi a befektetési vállalkozásokra vonatkozó Eredménykimutatás tagolását.

Az egyes sorok tartalma megegyezik a Szkr.-ben foglaltakkal. (Amennyiben a hitelintézetekre vonatkozó számviteli előírás nem rendelkezik egyes befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó tételről, akkor a befektetési vállalkozásokra vonatkozó előírás szerint kell az adott sort kitölteni.)

Külön sorban kell feltüntetni a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

36. A TÁJÉKOZTATÓ ADATOK BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSRÓL

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatok a beszámolás napján fennálló állományok kiemelése az egyes mérlegtételek közül.

A hitelintézetekre vonatkozó jelentésben a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó állományok tagolása és részletezése megegyezik az Szkr. szerint külön nyilvántartandó és kimutatandó befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó előírásaival, illetve a befektetési vállalkozások által szolgáltatandó adatokkal. Amennyiben az Szkr. nem ad a sorok kitöltéséhez megfelelő útmutatást, akkor a befektetési vállalkozásoknál megfogalmazottakat kell - a hitelintézeti sajátosságokkal együtt - figyelembe venni.

A 11. Tőzsdei vagyonhányad sorban kell a tőzsdével kapcsolatos vagyoni (tulajdoni) érdekeltséget feltüntetni, ideértve az Szkr. 5. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakat is.

A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ügyfeleket megillető - a számviteli előírásoknak megfelelően külön nyilvántartott - pénzösszegeket a 21. sorban kell kimutatni függetlenül attól, hogy pénztárban, elszámolási vagy letéti számlán szerepel a hitelintézet könyveiben.

22.2 Megbízásra végzett befektetési szolgáltatás ügyfelekkel szembeni követelések

Ennek a sornak kitöltésénél és részletezésénél az Szkr. 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

35. Ügyfél-értékpapír kölcsönzés miatti kötelezettség

Ebben a sorban az Szkr. 16. § (6) bekezdésében foglaltak alapján vállalt kötelezettséget kell feltüntetni.

41. Idegen tulajdonú értékpapírok állományából fakadó kötelezettségek

Itt az összesítő és részletező - a számviteli előírások szerint nyilvántartott állományokat tartalmazó - sorokat az Szkr. 16. § (5) bekezdése alapján kell kitölteni.

42. Idegen tulajdonú értékpapírok állományával kapcsolatos követelések

Itt kell kimutatni az ügyfél felé történt értékpapír-kölcsönzésből, vagy az ügyfél késedelmes teljesítése miatt fennálló értékpapírokra vonatkozó követelések - számviteli előírások szerint nyilvántartott - állományát.

III. Fejezet

NEGYEDÉVES JELENTÉS

37. A NYÚJTOTT HITELEK ÉS HALASZTOTT PÉNZÜGYI TELJESÍTÉSEK MINŐSÍTÉSE ÉS A KÉPZETT CÉLTARTALÉK MÉRTÉKE

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak ebben a táblában összesítve kell kimutatni az ügyfelekkel szemben - a negyedév végén fennálló - követeléseinek a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti minősítését és annak alapján megképzett céltartalékot.

A befektetési vállalkozások, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek a befektetési hiteleket, illetve a halasztott fizetéseket a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelesek minősíteni, és céltartalékot képezni.

A minősített állományt és a megképzett céltartalékot a tábla a) oszlopában szereplő minősítési kategória részletezésben kell jelenteni.

A befektetési hiteleknek, illetve a halasztott fizetéseknek a beszámolás időpontjában fennálló bruttó, vagyis a követelések teljes értékét a b)-c) oszlopokban, a beszámítható óvadékkal csökkentett értékeket a d)-e) oszlopokban kell kimutatni.

A minősített követelések állományát az f) oszlopban kell feltüntetni.

A jogszabály alapján megképzett céltartalék teljes összegét, illetve a minősítési kategóriánkénti értékét a h) oszlopban kell kimutatni.

A g) oszlopban a számított szorzó értékét kell feltüntetni, amely a követelések összértékének, illetve (a követelések egyedi minősítése és annak alapján képzett összes) céltartalék állománynak az aránya.

37.B JEGYZÉSI GARANCIAVÁLLALÁS MIATTI KÖTELEZETTSÉG MINŐSÍTÉSE ÉS A KÉPZETT CÉLTARTALÉK MÉRTÉKE

A jelentés kitöltése

A befektetési szolgáltatónak ebben a táblában kell kimutatni a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az értékpapírt kibocsátó ügyfelekkel szemben vállalt jegyzési garanciák minősítését és annak alapján megképzett céltartalékot.

Ezt a táblát az adatszolgáltatásra nem kötelezett befektetési szolgáltatónak nem kell kitölteni és a tábla számánál "-" (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni.

A jegyzési garanciavállalásokat a befektetési vállalkozások az BeSzkr.-ben meghatározottak szerint, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelesek minősíteni, és céltartalékot képezni.

A minősített állományt és a megképzett céltartalékot a táblában szereplő részletezésben kell jelenteni.

Az a) oszlopban az értékpapírt kibocsátó nevét, a b) oszlopban a kibocsátó ügyfelet azonosító adatot kell feltüntetni. Azonosító adatként a vállalkozás törzsszámát (az adószám első nyolc számjegyét) kell beírni.

A c) oszlopban az értékpapír megnevezésénél az értékpapír rövid, de azonosítható nevét,

a d) oszlopban az értékpapír egyedi azonosító, ISIN kódját kell feltüntetni.

Az e) oszlopban kell az értékpapír alapcímletének értékét,

az f) oszlopban a jegyzési garanciára vállalt értékpapír mennyiségét, darabszámát kell feltüntetni.

A g) oszlopban a jegyzési garanciával fedezett értékpapírból a lejegyzettek darabszámát,

a h) oszlopban az értékpapírnak a kibocsátási áron számított értékét kell kimutatni.

Az i) oszlopban az a jegyzési garanciával biztosított értékpapír-állománynak a le nem jegyzett értékét kell szerepeltetni.

Ez a jegyzési garanciavállalásnak a még le nem jegyzett értékpapír állomány miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettsége, amely után céltartalékot kell képezi.

A j) és k) oszlopokban a jegyzési garanciavállalási kötelezettség minősítéséhez kapcsolódóan az ügylet, illetve a kibocsátó ügyfél szerinti kockázati súlyokat kell feltüntetni.

Az l) oszlopban a jegyzési garanciára képzett céltartalék teljes összegét kell kimutatni.

FÜGGELÉK

I. TÁBLÁKON BELÜLI EGYEZŐSÉGEK

(a 8. sz. melléklethez)

31.A tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

31A.0=31A.1+2+3

31A.1=31A.11+12+13+14

31A.11=31A.111+112+113

31A.111=31A.1111+1112

31A.112=31A.1121+1122

31A.12=31A.121+122+123

31A.121=31A.1211+1212+1213+1214

31A.122=31A.1221+1222+1223+12241+12242

31A.123=31A.1231+1232+1233+1234

31A.13=31A.131+132+133+134+135+136+137+138+139

31A.131=31A.1311+1312+1313+1314

31A.132=31A.1321+1322+1323+1324

31A.134=31A.1341+1342+1343+1344

31A.135=31A.1351+1352

31A.1351=31A.13511+13512+13513+13514+13515+13516+13517+13518+13519

31A.1352=31A.13521+13522+13523

31A.138=31A.1381+1382+1383+1384

31A.14=31A.141+142+143

31A.2=31A.21+22+23

31A.21=31A.211+212+213+214+215

31A.211=31A.2111+2112+2113+2114

31A.212=31A.2121+2122+2123+2124

31A.213=31A.2131+2132+2133+2134

31A.214=31A.2141+2142+2143+2144

31A.22=31A.221+222+223+224

31A.221=31A.2211+2212

31A.23=31A.231+232+233+234+235

31A.231=31A.2311+2312

31A.3=31A.31+32

31.B tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

31B.0=31B.1+2+3+4

31B.1=31B.11+12

31B.11=31B.111+112+113+114+115+116+117+118+119

31B.112=31B.1121+1122+1123+1124

31B.113=31B.1131+1132+1133+1134

31B.115=31B.1151+1152+1153+1154

31B.116=31B.1161+1162

31B.118=31B.1181+1182

31B.119=31B.1191+1192+1193+1194

31B.12=31B.121+122+123+124+125+126+127

31B.126=31B.1261+1262+1263+1264

31B.127=31B.1271+1272

31B.2=31B.21+22

31B.3=31B.31+32+33

31B.33=31B.331+332+333+334+335

31B.4=31B.41+42+43+44+45+46+47

31B.41=31B.4111+4112+4113+4114+4115+ +412

31B.43=31B.431+432

31.C tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

31C.1=31C.11+12+13+14

31C.11=31C.1111+1112+1121+1122+1123+1131+1132+1133

31C.12=31C.121+122+123

31C.14=31C.141+142+143

31C.22=31C.221+222

31C.32=31C.321+322

31C.38=31C.381+382

31C.41=31C.411+412+413

31C.54=31C.541+542+543

31.D tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

31D.1=31D.11+12

31D.11=31D.111+112+113+114+115+116+117

31D.112=31D.1121+1122+1123+1124

31D.12=31D.121+122

31D.121=3D.1211+1212+1213+1214+1215+1216

31D.2=31D.21+22

31D.21=31D.211+212+213+214+215

31D.22=31D.221+222

31D.3=31D.31+32

31D.31=31D.311+312+313+314+315

31D.32=31D.321+322

31D.4=31D.41+42

31D.41=31D.411+412+413+414+415

31D.42=31D.421+422

31D.5=31D.51+52

31D.51=31D.511+512+513+514+515

31D.52=31D.521+522

31D.6=31D.2+3

31D.7=31D.4+5

31.E tábla

31E 1=31E.11+12

31E 11=31E.111+112

31E 111=31E.1111+1112+1113+1114

31E 112=31E.1121+1122+1123+1124

31E 12=31E.121+122

31E 121=31E.1211+1212

31E 1211=31E.12111+12112+12113

31E 1212=31E.12121+12122+12123

31E 122=31E.1221+1222

31E 1221=31E.12211+12212+12213

31E 1222=31E.12221+12222+12223

31E 2=31E.21+22

31E 21=31E.211+212

31E 211=31E.2111+2112+2113+2114+2115+2116+2117

31E.212=31E.2121+2122+2123+2124+2125+2126+2127

31E 22=31E.221+222

31E 221=31E.2211+2212

31E 2211=31E.22111+22112+22113+22114+22115+22116+22117

31E 2212=31E.22121+22122+22123+22124+22125+22126+22127

31E 222=31E.2221+2222

31E 2221=31E.22211+22212+22213+22214+22215+22216+22217

31E 2222=31E.22221+22222+22223+22224+22225++22226+22227

31E 23=31E.231+232+233+234

31E.4=31E.1+2

32.A tábla

32A.1=32A.11-12

32A.11=32A.111+112+113+114+115

32A.111=32A.1111+1112+1113+1114

32A.112=32A.1121+1122

32A.1121=32A.11211+11212+11213+11214

32A.1122=32A.11221+11222+11223

32A.11221=32A.112211+112212+112213+112214

32A.11222=32A.112221+112222+112223+112224

32A.113=32A.1131+1132+1133+1134

32A.114=32A.1141+1142+1143+1144

32A.115=32A.1151+1152+1153+1154

32A.12=32A.121+122+123+124+125

32A.122=32A.1221+1222

32A.1221=32A.12211+12212+12213+12214

32A.1222=32A.12221+12222+1223

32A.12221=32A.122211+122212+122213+122214

32A.12222=32A.122221+122222+122223+122224

32A.2=32A.1+21+22+23-24-25-26

32A.21=32A.211+212+213+214

32A.22=32A.221+222+223+224

32A.24=32A.241+242+243+244

32A.242=32A.2421+2422+2423

32A.3=32A.31-32

32A.31=32A.311+312+313

32A.311=32A.3111+3112+3113+3114

32A.312=32A.3121+3122+3123+3124

32A.32=32A.321+322+323

32A.321=32A.3211+3212+3213+3214

32A.323=32A.3231+3232

32A.4=32A.2+3

32A.5=32A.51-52

32A.6=32A.4+5

32A.8=32.A6-7

32A.91=32A.912-911

32A.93=32A.931+932+933+934

32A.9=32A.8+91+92-93

32.B tábla

32B.1=32B.11-12

32B.11=32B.111+112+113+114+115

32B.111=32B.1111+1112

32B.112=32B.1121+1122+1123+1124+1125+1126+1127

32B.114=32B.1141+1142+1143

32B.115=32B.1151+1152+1153+1154+1155+1156+1157+1158+1159

32B.12=32B.121+122+123+124+125

32B.121=32B.1211+1212

32B.122=32B.1221+1222+1223+1224+1225+1226

32B.124=32B.1241+1242+1243

32B.125=32B.1251+1252+1253+1254+1255+1256+1257+1258+1259

33.A tábla

33A.1=33A.11-12

33A.11=33A.111+112+113+114+115

33A.12=33A.121+122+123+124+125+126+127

33A.2=33A.21-22

33A.21=33A.211+212+213

33A.22=33A.221+222+223

33A.3=33A.1+2

33A.212<=33A11*0,5

33.B tábla

33B3=33B.1/33B.2 (százalékban két tizedes jegyig)

36.A tábla

"c" oszlop = "(a+b)" oszlop

36A.22=36A.221+222+223+224+225

36A.222=36A.2221+2222

36A.25=36A.251+252

36A.251=36A.2511+2512+2513+2514+2515+2516+2517+2518+2519

36A.252=36A.2521+2522+2523

36A.31=36A.311+312

36A.34=36A.341+342

36A.41=36A.411+412+413+414+415+416

II. TÁBLÁK KÖZÖTTI EGYEZŐSÉGEK

(a 8.sz. melléklethez)

31.A tábla

31A.0 sor "c" oszlop = 31B.0 sor "c" oszlop

31A.(122-12242)+211=31C.1

31.B tábla

31B.0 sor "c" oszlop = 31A.0 sor "c" oszlop

31B.47 sor "c" oszlop = 32A.9 sor "b" oszlop

31B.1271=31C.41

31.C tábla

31C.1=31A.(122-12242)+211

31.C.41=31.B1271

32.A és 32.B. tábla

32A.1=32B.1

32A.11=32B.11

32A.111=32B.111

32A.112=32B.112

32A.113=32B.113

32A.114=32B.114

32A.115=32B.115

32A.12=32B.12

32A.121=32B.121

32A.122=32B.122

32A.123=32B.123

32A.124=32B.124

32A.125=32B.125

33.A tábla

33A.111=31B.41 sor "c" oszlop

33A.112=31B.43 sor "c" oszlop

33A.113=31B.44 sor "c" oszlop

33A.114=31B.46 sor "c" oszlop

Csak az auditáltnál:

33A.115=31B.47 sor "c" oszlop

33A.121=31B.42*(-1) "c"oszlopban

33A.123=31A.(22-2211) sor "c" oszlop

33A.124=31A.12242 sor "c" oszlop

33A.125=31C.11 sor "c" oszlop

33A.126=31C.23 sor "c" oszlop

Csak év közben:

33A.127=32A.9*(-1), ha

32A.9 "c" oszlop<0

33A.211=31B.45*0,45 "c" oszlopban

33A.212<=33A.11 *0,5

ha 31C.411>33A.11*0,5, akkor

33A212=33A 11*0,5

ha 31C.411 <=33A.11*0,5, akkor

33A212=31C.411

33A.3=33B.1

III. EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG ADATAIVAL

Megjegyzés: mind a konszolidált, mind a nem konszolidált mérleget készítőknél a mérlegen kívüli nyilvántartások (függő, illetve jövőbeni kötelezettségek stb.) összegének értelemszerűen meg kell egyeznie az éves beszámolók adataival.

A mérlegre és mérlegen kívüli nyilvántartásokra vonatkozó jelentéseknek év közben is a fenti egyezőségeknek meg kell felelniük azokkal az eltérésekkel, amelyeknél a Felügyeleti mérleg előírásai szerint a számviteli előírásoktól el kell térni.

Az év végi auditált pénzügyi és a Felügyeleti mérleg közötti eltéréseket szöveges kiegészítésben - tételcsoportonként az összeg nagyságával együtt - jelenteni kell.

EGYEZŐSÉGEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSSAL

(EK = éves beszámoló Eredménykimutatása)

* Fizetett adóelőleg az adófizetési kötelezettség sorában.

Az eredménykimutatásra vonatkozó jelentéseknek év közben is meg kell felelniük a fenti egyezőségeknek azokkal az eltérésekkel, amelyeknél a Felügyeleti jelentés előírásai szerint a számviteli előírásoktól el kell térni (pl. adófizetés kimutatása)