228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági őstermelői igazolványról

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 80. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 3. § 18. pontjában, valamint a 81/A. §-ban foglaltakra - is a Kormány a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával összefüggő előírásokról a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1] E rendelet hatálya

a) a mezőgazdasági őstermelőre és a mezőgazdasági kistermelőre (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági őstermelő),

b) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra (a továbbiakban: NÉBIH),

c)[2] a földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: megyei kormányhivatal),

d) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: NAK), valamint

e) a mezőgazdasági őstermelői igazolványba (a továbbiakban: igazolvány) bejegyzésre jogosult más személyre

terjed ki.

Az igazolvány tartalma és alaki kellékei

2. § (1)[3] Az igazolvány a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozóan igazolja, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a Szja. tv.-nek a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra.

(2)[4] Az igazolvány csak az értékesítési betétlappal együtt érvényes. Az értékesítési betétlapot sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni rajta az igazolvány számát is.

(3) A mezőgazdasági őstermelő adatainak nyilvántartására az adatnyilvántartó lap szolgál.

(4)[5] A közös igazolványban bejegyzett mezőgazdasági őstermelőkre az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat személyenként külön-külön kell alkalmazni azzal, hogy a közös igazolvány kiadása iránt egyetlen kérelmet kell benyújtani.

Az igazolvány kiadása, cseréje, visszaadása és érvényesítése

3. §[6] (1)[7] Az igazolvány kiadása a NAK megyei ügyintéző szervezetének hatáskörébe tartozik. Az igazolvány kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az Szja. tv. 78/A. §-ában és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben előírt nyilatkozatokat.

(2)[8] Az igazolvány kiadása iránti eljárásban az ügyintézési határidő nyolc nap.

(3)[9] Az állandó lakóhely szerint illetékes NAK megyei ügyintéző szervezete az igazolványt az adóévre vonatkozó értékesítési betétlappal és a hitelesített adatnyilvántartó lap másolatával együtt állítja ki. A NAK megyei ügyintéző szervezete az adott adóévre vonatkozóan új értékesítési betétlapot ad ki. Az igazolvány a mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata alapján legfeljebb három adóévre állítható ki. Az igazolvány kiadásával egyidejűleg legfeljebb három adóévre szóló értékesítési betétlap adható ki.

(4)[10] Az Szja tv. 78/A. § (1) bekezdés e) pontjának rendelkezése szerinti nyilatkozatot a vidékfejlesztési miniszter által előírt rendszerességgel, a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben kialakított részletezésben kell megtenni.

(5)[11] Az értékesítési betétlapot a NAK megyei ügyintéző szervezete csak akkor adhatja ki, ha a mezőgazdasági őstermelő a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot benyújtotta.

(6)[12] Az Szja tv.-ben előírt nyilatkozatokat az elévülésre vonatkozó rendelkezések szerint az adatnyilvántartó lapokkal együtt kell megőrizni.

4. § (1) A mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg csak egy igazolvánnyal rendelkezhet.

(2)[13] A mezőgazdasági őstermelőnek tizenöt napon belül vissza kell adnia az igazolványt a NAK megyei ügyintéző szervezetének, ha a tevékenységét beszünteti, vagy azt nem mezőgazdasági őstermelőként kívánja folytatni.

(3)[14] A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága az igazolvány visszavonásáról szóló 8/A. § d) pontja szerinti döntésével egyidejűleg meghatározza, hogy a döntés jogerőre emelkedésétől számított mennyi időtartamra nem adható ki új igazolvány a mezőgazdasági őstermelő részére. A tilalmat a megyei kormányhivatal - a cselekmény súlyától függően - két hónaptól két évig terjedő időtartamra állapíthatja meg.

(4)[15] Közös igazolvány kiváltása esetén az abban bejegyzett személyeknek - amennyiben közös igazolvány kiváltása előtt már igazolványt váltottak ki - a korábban kiváltott igazolványt vissza kell adniuk.

(5)[16] Közös igazolvány kiváltása esetén, az Szja tv. 78/A. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján, az igazolványon fel kell tüntetni a családtagok azonosító adatait.

5. §[17] (1) Az igazolvány elvesztését, megsemmisülését az igazolványt kiadó NAK megyei ügyintéző szervezetéhez haladéktalanul be kell jelenteni. A talált igazolványt a NAK megyei ügyintéző szervezetéhez kell eljuttatni.

(2) Az elveszett, megsemmisült, illetőleg megrongálódott igazolvány helyett a NAK megyei ügyintéző szervezete újat ad ki.

(3) Az 1. számú melléklet 9. pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat évente egyszer, június 15. napjáig be kell jelenteni az igazolványt kiadó NAK megyei ügyintéző szervezetéhez az erre a célra rendszeresített változásbejelentő formanyomtatványon.

6. §[18] (1)[19] Az igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes.

(2)[20] A kiállítás évére vonatkozó értékesítési betétlap

a)[21] az adóév első napjától hatályos, ha azt a NAK megyei ügyintéző szervezete az adóév március 20. napjáig adja ki;

b)[22] a kiállítás napjától kezdődően hatályos, ha azt a NAK megyei ügyintéző szervezete az a) pontban említett időpont után adja ki.

(3)[23] A kiállítás évét követő évekre vonatkozó értékesítési betétlap a rajta feltüntetett adóév első napjától hatályos, ha az igazolvány kiadása több adóévre vonatkozik. Az igazolványban fel kell tüntetni, mely adóévekre terjed ki az igazolvány időbeli hatálya.

(4)[24] A kiadott igazolványban a választott adózási módra vonatkozó további bejegyzést akkor kell tenni, ha a mezőgazdasági őstermelő az utolsó bejegyzéshez képest más adózási módra kíván áttérni.

(5)[25] Az igazolvány legfeljebb a kiállítása évétől kezdődően számított harmadik adóév utolsó napjáig hatályos.

Az igazolvány használatának szabályai

7. § (1)[26] Az igazolványba bejegyzést - a 8. §-ban meghatározott kivétellel - csak a NAK megyei ügyintéző szervezete tehet.

(2) Az igazolványba be kell jegyezni

a) a törvényben előírt adatokat;

b) a kiadott értékesítési betétlapok sorszámát;

c)[27] az elveszett, megsemmisült, illetőleg megrongálódott igazolvány helyett kiadott új igazolványba minden olyan adatot és bejegyzést, amelyet - a NAK megyei ügyintéző szervezete nyilvántartása szerint - az új igazolvány kiadását megelőző igazolvány tartalmazott, beleértve annak sorszámát is;

d) a mezőgazdasági őstermelő bejelentése alapján szükséges változtatást.

(3) A mezőgazdasági őstermelő kérése alapján lakcímváltozás esetén az őstermelői igazolványokat ott kiadó személy minősül kiállítónak, aki hivatalból intézi a mezőgazdasági őstermelő adatnyilvántartó lapjának áthelyezését a saját nyilvántartásába.

8. § (1)[28] A NAK megyei ügyintéző szervezete az értékesítési betétlapra az igazolvány hatályossági idejének megjelölésével felvezeti az igazolvány számát és sorszámmal látja el, egyúttal a kiadott értékesítési betétlapokról nyilvántartást vezet.

(2)[29] Az értékesítési betétlapra a mezőgazdasági őstermelői tevékenység (Szja. tv. 6. számú melléklet) során előállított terméket (a továbbiakban: őstermelői termék) vásárló kifizető és a mezőgazdasági őstermelő jegyezhet be adatokat.

(3) A kifizető az őstermelői termék vétele esetén, az értékesítési betétlapra a kiállított bizonylat alapján folyamatosan jegyzi be a mezőgazdasági őstermelőnek az értékesítés időpontját, a kifizetett összeget, a bizonylat számát, nevét (cégnevét), valamint e bejegyzéseket aláírással hitelesíti.

(4) A mezőgazdasági őstermelő az értékesítési betétlapra negyedévenként jegyzi be azon értékesítésének általa vezetett bevételi nyilvántartása szerinti összesített összegét, amelyeket a negyedév utolsó napjáig nem kifizetőtől, őstermelői termék ellenértékeként az adott negyedévben kapott, továbbá időrendben mindazokat, amelyeket bármely ok miatt az értékesítési betétlapra a kifizetők nem jegyeztek be, valamint elvégzi az értékesítéseknek az adóelőlegfizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges összegezését.

(5)[30]

(6) Az értékesítési betétlap elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása esetén a mezőgazdasági őstermelő új értékesítési betétlapon az értékesítést igazoló bizonylatok és a (4) bekezdésben említett nyilvántartás alapján jegyzi fel bevételeit.

(7)[31] Az e §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni a közös igazolvány részét képező értékesítési betétlap vonatkozásában is.

8/A. §[32] A megyei kormányhivatal az igazolvány használatának jogszerűsége és az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzése során jogosult:[33]

a) a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, értékesített termék származását ellenőrizni,

b) a mezőgazdasági őstermelő igazolványát, értékesítési betétlapját és az adatnyilvántartó lap másolatát elkérni, abba betekinteni,

c) az igazolványt visszatartani, ha az igazolványban és az adatnyilvántartó lapon feltüntetett értékesítésre szánt termékek köre, és az értékesítő helyen lévő termékek eltérnek,

d) az igazolványt visszavonni, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt, vagy értékesített termék mennyisége 10%-kal vagy azt meghaladó mértékben több mint, amennyit az adatnyilvántartó lapján bejelentett, valamint a mezőgazdasági őstermelő saját gazdasága adatai alapján lehetősége van termelni.

9. § (1) A mezőgazdasági őstermelő az értékesítési betétlapot az adóév végét követően az értékesítések összegezésével, az üresen maradt sorok áthúzásával lezárja.

(2)[34]

(3) Az értékesítési betétlap az értékesítést igazoló bizonylatokkal, tételes költségelszámolás esetén a kiadásokat igazoló számlákkal, illetőleg más, az adókötelezettséggel kapcsolatos bizonylattal, saját feljegyzéssel (pl. az adóelőleg-fizetéshez alkalmazott jövedelemszámítással) stb. együtt az őstermelő által megőrzendő bizonylat.

Vegyes rendelkezések

10. §[35]

11. §[36] (1)[37] Az igazolvány kiállításával, érvényesítésével és visszaadásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ügyfélszolgálatnak, a nyilvántartásba vételi és adatvédelmi feladatoknak a megszervezését a NAK látja el.

(2) Az igazolványokkal kapcsolatos adatokat a NAK megyei ügyintéző szervezete a (3) bekezdés szerinti információs rendszerben az igazolvány kiadásával egyidejűleg rögzíti.

(3) Az igazolványokkal kapcsolatos országos adatokról a NAK megyei ügyintéző szervezeteinek adatszolgáltatásai alapján a NÉBIH vezet nyilvántartást az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben.

(4)[38] Az Szja. tv. 81/B. §-ában meghatározott ellenőrzési feladatok tekintetében a megyei kormányhivatal jár el.

(5) A (3) bekezdés szerinti információs rendszer használatának ellenőrzésére a NÉBIH jogosult.

(6)[39] A NÉBIH a (3) bekezdés szerinti információs rendszerhez a NAK számára, és a megyei kormányhivatal számára hozzáférést biztosít.

12. §[40] (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtásához szükséges nyomtatványok adattartalmát az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az adatnyilvántartó lapot a NÉBIH teszi közzé a honlapján.

(2) Az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettséget - a NAK megyei ügyintéző szervezete által a 11. § (3) bekezdés szerinti információs rendszerben rögzített adatok alapján - a NÉBIH teljesíti.

(3)[41]

(4)[42] A megyei kormányhivatal és a NAK között az őstermelői igazolványok adatnyilvántartó lapjainak átadását 2014. június 30-ig be kell fejezni.

13. § (1)[43] A 2009. január 1-je előtt kiállított igazolványok 2012. december 31-ig hatályosak. A 2009. január 1-jét követően a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 234/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt kiadott igazolványok 2014. december 31-ig hatályosak. A Módr. hatálybalépését követően kiadott igazolványok három évig hatályosak.

(2) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba.

1. számú melléklet a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez[44]

Az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelem és az adatnyilvántartó lap tartalmi elemei

1. Annak megjelölése, hogy az ügyfél először kéri az őstermelői igazolvány kiállítását, vagy módosítást kér.

2. Az ügyfél azonosító adatai:[45]

a) név,

b) anyja születéskori családi és utóneve,

c) születési hely, idő,

d) lakcím és levelezési cím,

e) adóazonosító jel és adószám,

f) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti ügyfél-azonosító szám, amennyiben az ügyfél ezzel rendelkezik,[46]

g) az ügyfél családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételéről szóló határozat száma, amennyiben az ügyfél családi gazdálkodó.

3. Közös igazolvány kiállítása esetén:

a) a közös igazolvány iránti kérelem tényének megjelölése,

b) az ügyfél azonosító adatai körében annak a természetes személynek az adatai, akit közös nyilatkozattal a családtagok megjelöltek, és akinek a nevére kérték, illetve kérik az őstermelői igazolvány kiállítását,

c) az adatnyilvántartó lapon a közös igazolványban szereplők neve, adóazonosító jele, születés helye és ideje, anyja születéskori családi és utóneve, családtagi minősége.[47]

4. A tárgyévre vonatkozóan választott adózási mód, és - kizárólag az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelmen - ha az ügyfél átalányadózást választ, az arra vonatkozó nyilatkozata, hogy mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétele az Szja. tv. által meghatározott felső határt várhatóan nem haladja meg, és tudomása van arról, hogy a törvényi előírás szerint ha bevétele a felső határt meghaladja, akkor tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot kell alkalmaznia.

5. Az ügyfél társadalombiztosítási rendszerben való biztosítási jogviszonya és - kizárólag az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelmen - az ügyfél nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy őstermelőként vagy egyéb jogviszonyban minősül biztosítottnak.

6. A kiállított igazolvány száma és időbeli hatálya.

7. Az őstermelői tevékenység kezdete.

8. Kizárólag az adatnyilvántartó lapon a kiállító aláírásával és a kiállítás dátumával ellátva az igazolvány hatályának meghosszabbításával, pótlásával, változásaival kapcsolatos adatok, valamint a kiadott értékesítési betétlapok sorszámának megjelölése.

9. Az ügyfél, illetve közös igazolvány esetén az érintett családtagok saját gazdaságára és a termelésre vonatkozó adatok

9.1. az ügyfél által használt földre vonatkozó alábbi, földterületenként megadott adatok:

a) a használt föld jelölése,

b) a használt föld helye, címe, helyrajzi száma,

c) a használt föld területe hektárban meghatározva,

d) a használt föld művelési ága;

9.2. az állattartásra alkalmas épületekre vonatkozó alábbi, épületenként megadott adatok:

a) az állattartásra alkalmas épület jelölése,

b) az állattartásra alkalmas épület helye,

c) az állattartásra alkalmas épület alapterülete,

d) az állattartásra alkalmas épület férőhelye,

e) annak megjelölése, hogy az állattartásra alkalmas épület milyen állat elhelyezésére szolgál;

9.3. a kertészeti termelésre és a termékfeldolgozásra vonatkozó adatok;

9.4. a saját gazdaság meglévő eszközei alapján értékesíthető főbb őstermelői termékek, annak bemutatásával, hogy az ügyfél - szándéka szerint - a saját termelésű legfontosabb növényi és állati termékeiből mennyit tervez eladni;

9.5. a 9.4. ponthoz kapcsolódóan az arra vonatkozó nyilatkozatokat, hogy az ügyfélnek az erdei melléktermék gyűjtésére írásbeli engedélye van, illetve hogy más őstermelővel közös eszközök működtetésében folyamatosan részt vesz.

10.1. Őstermelői tevékenység megnevezése (ÖVTJ-kód);[48]

10.2. Egyéb, az őstermelés mellett folytatott tevékenység megnevezése (ÖVTJ-kód).[49]

11. Nyilatkozat az adatok változatlanságáról és az értékesítési betétlapok átvételéről.

12. Kizárólag az őstermelői igazolvány kiállítása iránti kérelmen az ügyfél aláírása és a kérelem dátuma.

2. számú melléklet a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez[50]

Az őstermelői igazolvány tartalmi elemei

1. Az ügyfél neve és lakcíme.

2. Közös őstermelői igazolvány esetén a családtagok adatai.

3. Az ügyfél által a tárgyévre választott adózási mód.

4. Az ügyfél gazdaságának adatai:

a) a használt földterületek jelölése, művelési ága, összesített területe,

b) az állattartásra alkalmas épületek jelölése, férőhelye, valamint az ott tartott állatfajták.

5. Az értékesítésre szánt termékek körének felsorolása.

6. Az igazolvány sorszáma.

7. Az igazolvány időbeli hatálya.

8. Az igazolvány sorszámát tartalmazó hologramos érvényesítő szelvény.

9. A kiállító aláírásával és a kiállítás dátumával ellátva a kiadott betétlapok számának, sorszámának, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével összefüggő változásoknak a megjelölése.

10. Az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy

a) az igazolványhoz értékesítési betétlap tartozik,

b) a vevő és a felvásároló - aki számla alapján fizet, vagy a vételi jegyet kiállítja - ebbe jegyzi be az eladásra vonatkozó adatokat,

c) adóelőleget levonni nem lehet az olyan eladások ellenértékéből, amelyeket az értékesítési betétlapra nem írnak fel az eladáskor,

d) a vevőnek ezekről az eladásokról is tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot.

11. Az igazolvány kiállításának helye és ideje.

12. A hatóság pecsétje és képviselőjének aláírása.

3. számú melléklet a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez[51]

Az értékesítési betétlap tartalmi elemei

1. Az igazolvány és az értékesítési betétlap sorszáma, az értékesítési betétlap érvényesítő szelvénye.[52]

2. A kiállító aláírása és a hatóság pecsétje.

3. Állatonként, illetve növényenként

a) az adásvétel dátuma,

b) az állat, illetve növény eladásáért járó összeg forintban,

c) a vásárlást igazoló bizonylat száma,

d) a vevő (felvásárló) neve és aláírása.

4. Az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy az ügyfélnek minden negyedév végén be kell írnia a negyedév utolsó napjáig kapott azon őstermelői termékek ellenértékének együttes összegét, amelyek az értékesítési betétlapon még nem szerepelnek, továbbá hogy ennek alapján ki kell számítania az adóelőleget, és azt be kell fizetnie a negyedévet követő hónap 12-éig.

5. Az állat, valamint - szőlő kivételével - a növény és a feldolgozott termék eladásából a tárgyév utolsó napjáig befolyt összeg forintban.

6. A szőlő és a must eladásából a tárgyév utolsó napjáig befolyt összeg forintban, a szőlő mennyisége (kg) és egységára (Ft/kg).

7. Virág és dísznövény eladásából a tárgyév utolsó napjáig befolyt összeg forintban.

8. Az 5-7. pontok szerinti tárgyévi összes bevétel.

4. számú melléklet a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez[53]

5. számú melléklet a 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelethez[54]