Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet

a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá

a 2. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában,

a 4. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés n) pontjában,

az 5. és 6. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában,

a 7. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 7. § (4) bekezdésében,

a 8. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 44. § (2) bekezdésében,

a 12. alcím tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. §-ában,

a 14. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 15. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 16. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 48. § (4) bekezdésében,

a 18. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 19. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 20. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában,

a 21. alcím tekintetében a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 26. § a) pontjában,

a 22. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában,

a 23. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés t) pontjában,

a 25. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 26. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), h), l), n) és s) pontjában,

a 27. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés n) pontjában,

a 28. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) és r) pontjában,

a 29. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 30. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 26. pontjában,

a 31. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 32. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 5. pontjában,

a 33. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 34. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében,

a 35. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1-2., 8., 16. pontjában,

a 36. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,

a 37. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 38. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 39. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) pontjában,

a 40. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában,

a 41. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 42. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § c) pontjában,

a 43. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,

a 44. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 46. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § 14. pontjában,

a 49. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 16. pontjában,

az 50. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 3. pontjában,

az 51. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében,

az 52. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában,

az 53. alcím tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdés c) pontjában,

az 54. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés b) pontjában,

az 55. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában,

az 56. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.1. alpontjában,

az 57. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában,

az 58. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § m) pontjában,

az 59. alcím tekintetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdésében,

a 60. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 63. alcím tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában,

a 64. alcím tekintetében a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (3) bekezdésében,

a 65. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában,

a 66. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 67. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 68. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában,

a 69. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdésében,

a 70. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában,

a 72. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében,

a 73. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésében,

a 74. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3., 12. és 18. pontjában,

a 75. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában,

a 76. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés b) és d) pontjában,

a 77. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 9. pont c) alpontjában,

a 78. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában,

a 79. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 81. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában,

a 82. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 83. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában,

a 84. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.1. alpontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 85. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában,

a 86. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 87. alcím tekintetében közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 16. pontjában,

a 88. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 89. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), f), i) és n) pontjában,

a 90. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 91. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. és 12.4. pontjában,

a 92. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 93. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 94. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 95. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 21. pontjában és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában,

a 96. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában,

a 97. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 98. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 22. pontjában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 18. § (2) bekezdésében,

a 99. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában,

a 100. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében,

a 101. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)-c) és e)-q) pontjaiban,

a 102. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 8. pontjában,

a 103. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában,

a 104. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 105. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (2) bekezdésében,

a 106. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 3. pontjában,

a 107. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontjában,

a 108. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 23. pontjában,

a 109. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)-i) pontjában, valamint (2) bekezdésében,

a 110. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 111. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontjaiban,

a 112. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés q) pontjában,

a 113. alcím tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 114. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíj jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 115. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 116. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 117. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 118. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében,

a 119. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdésében,

a 120. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában,

a 121. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés r) pontjában,

a 122. alcím tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában,

a 123. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 14. alpontjában,

a 124. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 125. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában,

a 126. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 127. alcím tekintetében a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 2. pontjában,

a 128. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 129. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 26. pontjában,

a 130. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § p) pontjában,

a 131. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 132. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 133. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában,

a 134. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (4) bekezdés e) pontjában,

a 135. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (5) bekezdésében,

a 137. alcím tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 138. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pontjában, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában,

a 139. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13. pontjában,

a 140. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontjában,

a 141. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 142. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), d), h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 143. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) és p) pontjában,

a 144. alcím tekintetében egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. § b) pontjában,

a 145. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) és h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában,

a 146. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 32. és 33. pontjában,

a 147. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. és 6. pontjában,

a 148. alcím tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában,

a 149. alcím tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában,

a 150. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés z) pontjában,

a 151. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f) pontjában és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) és d) pontjában,

a 152. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés a) pontjában,

a 153. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (4) bekezdés a)-d) pontjában,

a 154. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 155. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés o) és u) pontjában,

a 156. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés b) pontjában,

a 157. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 158. alcím tekintetében a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdés b), c), f), h) és n)-p) pontjában, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés c) és g) pontjában,

a 159. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 24. pontjában,

a 160. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 13. pontjában és 110/A. §-ában,

a 161. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében,

a 162. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.1. pontjában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,

a 164. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában,

a 165. alcím tekintetében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 166. alcím tekintetében a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 77. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 167. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 171. alcím tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében,

a 172. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 173. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában,

a 174. alcím tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében,

a 175. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,

a 176. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (3) bekezdésében és 57/B. § (8) bekezdésében,

a 177. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § e)-h), k) és o) pontjában,

a 178. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § m) pont md) alpontjában,

a 179. alcím tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában,

a 180. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

a 181. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés c) és d) pontjában,

a 182. alcím tekintetében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (1) bekezdésében,

a 183. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában,

a 184. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében,

a 185. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,

a 186. alcím tekintetében a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 187. alcím tekintetében a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában,

a 188. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 2., 11. és 27. pontjában,

a 189. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában,

a 190. alcím tekintetében a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 191. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 192. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában,

a 194. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában,

a 195. alcím tekintetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában,

a 196. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 197. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 198. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (3) bekezdés g) pontjában,

a 199. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3) bekezdésében és 175. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 200. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13. pontjában,

a 201. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § c) pontjában,

a 202. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontjában, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. § (1) bekezdésében,

a 203. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés k) pontjában,

a 204. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában,

a 205. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában,

a 206. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 207. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 8., 9. és 28. pontjában,

a 208. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 24. pontjában,

a 209. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 210. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában,

a 211. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés d) pontjában,

a 212. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (4) bekezdésében,

a 213. alcím tekintetében az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés j) pontjában,

a 214. alcím tekintetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 215. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 4. pontjában,

a 216. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 11. pontjában,

a 217. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,

a 218. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 219. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 5. pontjában, 16. pont a) alpontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés p) pontjában, valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 220. alcím tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 221. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés d) pontjában,

a 223. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 21. pontjában,

a 224. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)-d) és g) pontjában,

a 225. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés h) pontjában és az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában,

a 226. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés d) pontjában,

a 227. alcím tekintetében az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló 2009. évi XCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,

a 228. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontjában,

a 229. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés f) és g) pontjában,

a 230. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában,

a 231. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában,

a 232. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában,

a 233. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés n) pontjában,

a 234. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában,

a 235. alcím tekintetében a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 15. § (7) bekezdés a) pontjában,

a 236. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében,

a 237. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában,

a 238. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § c) pontjában,

a 239. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában,

a 240. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) pontjában és 21/A. § b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (3)-(5) bekezdésében,

a 241. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1) bekezdés m) pontjában, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b), h) és i) pontjában,

a 242. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában,

a 243. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 17. és 19. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,

a 244. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § e)-g) pontjában,

a 245. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § c) és g) pontjában,

a 246. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés j) pontjában,

a 247. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés w) pontjában,

a 248. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 250. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § g) és h) pontjában,

a 251. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 12. pontjában,

a 253. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b) pont bb) alpontjában,

a 254. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (3) bekezdésében,

a 255. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 32. pontjában,

a 256. alcím tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés g) pontjában,

a 257. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. pontjában,

a 258. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 259. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában,

a 260. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)-f) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés a) pontjában, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § g) pontjában, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,

a 261. alcím tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában,

a 262. alcím tekintetében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. § (6) bekezdésében, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében,

a 263. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 264. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet módosítása

1. § (1) A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az igénylő munkaképtelenségét vagy egészségkárosodásának mértékét az orvosszakértői szerv hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv az egészségkárosodás mértékének szakkérdését is vizsgálja."

(2) Az R1.

a) 1. § (1) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv" szöveg

lép.

2. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása

2. § A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 5/A. § (13) bekezdés b) pontjában és 25. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatóság" szöveg lép.

3. Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet módosítása

3. § Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervhez" szöveg lép.

4. Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 5/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A keresetkiegészítés iránti kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. A keresetkiegészítést - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg és folyósítja. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed."

(2) Az R2. 5/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A keresetkiegészítés iránti kérelem elbírálása során a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát szakkérdésként vizsgálni kell. A szakkérdést nem kell vizsgálni, ha a kérelmező egészségkárosodásának mértékét és a föld alatti bányamunkára való alkalmatlanságát hatályos határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény állapítja meg. Ha az első fokú eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő ötven nap."

(3) Az R2. 5/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keresetkiegészítésre való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását az ellátás megállapítását megalapozó határozatban, szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményében meghatározott időpontban felül kell vizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat, szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény alapján a keresetkiegészítésre jogosult állapota véglegesnek tekinthető."

(4) Az R2. 5/H. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3b) Ha a járadék iránti első fokú eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő harmincöt munkanap. Egyéb esetben és másodfokú eljárásban az ügyintézési határidő tizenhét munkanap."

(5) Az R2. a következő 8/C. §-sal egészül ki:

"8/C. § (1) A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A keresetkiegészítéssel összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon - első alkalommal 2015. június 12-éig - teljesíti."

(6) Az R2.

a) 5/C. § (2) bekezdésében az "Az igazgatóság" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 5/E. § (6) bekezdésében a "szakhatósági állásfoglalással" szövegrész helyébe a "határozattal, szakhatósági állásfoglalással" szöveg,

c) 5/E. § (9) és (10) bekezdésében az "az igazgatóságot" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

d) 5/H. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság)" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

e) 5/I. § (2) bekezdésében, 5/L. § (2) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 5/J. §-ában a "szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, komplex minősítéssel" szövegrész helyébe az "az egészségkárosodás mértékének megállapítására vonatkozó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal, komplex minősítéssel" szöveg,

g) 5/K. § (1) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóságot" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az R2.

a) 5/B. § (5) bekezdése,

b) 5/C. § (3) bekezdése,

c) 5/I. § (3) bekezdése.

5. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosítása

5. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet

a) 18. § (1) bekezdésében az "a járási földhivatal (a továbbiakban: földhivatal)" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 18. § (3) bekezdésében, 52. § (3) és (4) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében, "Általános tudnivalók" alcím 12. pontjában, "F" jelű adatlap kitöltési útmutatója 9. pontjában az "a földhivataltól" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságtól" szöveg,

d) 21. § (1) bekezdésében az "A földhivatal" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

e) 24. § (5) bekezdés b) pontjában, 42. § (1) bekezdésében, 44. §-ában, 50. § (1) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

f) 24. § (5) bekezdésében az "erdőfelügyelőség szakhatósági véleményét" szövegrész helyébe az "erdészeti hatóság szakvéleményét" szöveg,

g) 38. §-ában a "földhivatalnak" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnak" szöveg,

h) 38. §-ában az "A földhivatalhoz" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

i) 42. § (3) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrészek helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

j) "F" jelű adatlap kitöltési útmutatója 7. pontjában a "földhivatalban" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

k) a "V" jelű adatlap kitöltési útmutatója első, a "37"-es rovatra vonatkozó 6. pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervétől" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataltól" szöveg

lép.

6. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

6. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében és 2. §-ában a "megyei (fővárosi) földhivatalok" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 2. §-ában a "megyei földhivatalok" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságok" szöveg lép.

7. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 92/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása

7. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 92/1992. (VI. 10.) Korm. rendelet Mellékletében

a) a "KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK" 12. pontjában az "a földhivataltól" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivataltól" szöveg,

b) az "AZ "FM" JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (34-38 ROVAT)" 3. pontjában az "a földhivataltól" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivataltól" szöveg

lép.

8. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása

8. § (1) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R3.

a) 1. § (2) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban járási hivatal)" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatali" szöveg, a "földhivatallal" szövegrész helyébe a "járási hivatallal" szöveg

lép.

9. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása

9. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet

a) 27. § (1) bekezdésében a "járási gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot" szöveg,

b) 31. § (4) bekezdésében a "megyei, fővárosi szociális gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

10. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni."

(2) Az R4.

a) 1. §-ában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szöveg,

b) 11. § nyitó szövegrészében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 12. § (5) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

d) 22. § (4) bekezdésében és 25. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 22. § (4) bekezdésében és 25. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

11. A földrendező és a földkiadó bizottságok működési kiadásainak a helyi önkormányzatok részére történő megtérítése mértékéről és módjáról szóló 79/1994. (V. 19.) Korm. rendelet módosítása

11. § A földrendező és a földkiadó bizottságok működési kiadásainak a helyi önkormányzatok részére történő megtérítése mértékéről és módjáról szóló 79/1994. (V. 19.) Korm. rendelet

a) 2. § (3) bekezdésében a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (a továbbiakban: földművelésügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,

c) 5. § felvezető szövegében, a) és c) pontjában a "földművelésügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 5. § b) pontjában a "földművelésügyi igazgatóság" szövegrészek helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

12. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott járadékosztályba sorolás alapját képező egészségkárosodás százalékos mértékét a kérelmező lakóhelye szerint illetékes, rehabilitációs szakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal) állapítja meg."

(2) Az R5. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (4) bekezdés szerinti szakvélemény a másodfokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól kérhető."

(3) Az R5.

a) 2. § (2)-(4) bekezdésében és (7) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 2. § (4) bekezdésében a "szakhatósági állásfoglalást" szövegrész helyébe a "szakvéleményt" szöveg,

c) 2. § (5) bekezdésében és a 7. § (3) bekezdésében a "szakhatósági állásfoglalás" szövegrész helyébe a "szakvélemény" szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében az "a Központi Igazságügyi Hivatalnak" szövegrész helyébe az "az Igazságügyi Hivatalnak" szöveg,

e) 5. § (4) bekezdésében a "10. §-ának" szövegrész helyébe a "10. §" szöveg,

f) 2. mellékletében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv vezetőjének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

g) 2. mellékletében az "a szakhatósági állásfoglalás" szövegrész helyébe a "véleményének" szöveg,

h) 3. mellékletében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 3. mellékletében a "Tárgy: Szakhatósági állásfoglalás" szövegrész helyébe a "Tárgy: Szakhatósági állásfoglalás/ Szakvélemény" szöveg,

j) 3. mellékletében az "A szakhatósági állásfoglalás" szövegrész helyébe az "A szakvélemény" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R5. 6. mellékletében a "23. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy mentes a televízió előfizetési díjának megfizetése alól. (2) Ez a kedvezmény háztartásonként egy televízió-műsorvevő készülékre terjed ki." szövegrész.

13. Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása

13. § Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. mellékletének "A" Általános adatlap alcímében az "A földhivatal" szövegrészek helyébe az "Az ingatlanügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az ingatlanügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg lép.

14. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6. )

a) 1. § b) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjára (a továbbiakban: munkaügyi központ) és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala munkaügyi kirendeltségére (a továbbiakban: munkaügyi kirendeltség)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében az "a munkaügyi központok, a munkaügyi kirendeltségek" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalok, a járási hivatalok" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében az "illetékes munkavédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 6. § (2) és (3) bekezdésében a "munkavédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(2) Az R6. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

15. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására az Ebtv. 45. § (2) bekezdése alapján jogosult:

a) a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos),

b) a járóbeteg-szakellátás orvosa,

c) az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa,

d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal),

e) a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (a továbbiakban: felülvéleményező főorvos)."

(2) Az R7. a következő 4. §-sal egészül ki:

"4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tehet."

(3) Az R7. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi.

(2) A szakértő főorvos (1) bekezdés szerinti tevékenysége kiterjed a kormányhivatalhoz beérkezett keresőképtelenségi adatok célzott ellenőrzésére is. Ezen tevékenység során a szakértő főorvos igénybe veheti szakmai véleményezés és konzultáció céljából a felülvéleményező főorvos közreműködését."

(4) Az R7. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet."

(5) Az R7. 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanaz a kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a kormányhivatal gondoskodik."

(6) Az R7. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha az ellenőrzés során a szakértő főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy a keresőképtelenség elbírálásra kötött szerződés felmondását kezdeményezi az OEP-nél."

(7) Az R7. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a keresőképtelenséget elbíráló orvos, illetve a felülvéleményező főorvos vagy a szakértő főorvos a keresőképtelenséget illetően nem ért egyet, a vita eldöntése érdekében az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz fordul, azzal, hogy a 7. § (5a) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2) Ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálása érdekében az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz fordul, azzal, hogy a 7. § (5a) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell."

(8) Az R7. 8. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti nyomtatványt kell kitölteni továbbá minden olyan esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez: az orvosszakértői szervnél a munkaképesség vagy a súlyos fogyatékosság megállapítása céljából."

(9) Az R7. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kezelőorvos a táppénzfolyósító szervtől értesítést kap a táppénzre való jogosultság megszűnésének időpontjáról, amennyiben a beteg állapota azt indokolja, felhívja a beteg figyelmét az egészségkárosodáson alapuló egyéb ellátások igénybevételének lehetőségére."

(10) Az R7. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a 4. §, a 7. § (5) bekezdése, valamint a 8. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai ellátása érdekében főorvosi bizottságot (a továbbiakban: FOB) működtet. A FOB tagja az orvosszakértői szerv két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fődiagnózisa szerint illetékes szakorvos."

(11) Az R7. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A keresőképtelenséget elbíráló személy a keresőképtelenné, illetőleg keresőképessé nyilvánított biztosítottakról naptári hetenként, az azt követő első munkanapon köteles a rejtjelezéssel védett adatátviteli vonalon jelentést tenni az OEP-hez (heti jelentés). A heti jelentést a 3. számú mellékletben foglalt tartalmi elemeknek megfelelő rekordképpel kell megtenni, feltüntetve a 2. számú mellékletben foglalt, a táppénz jellegére utaló megjelöléseket. Az OEP a befogadott jelentésről az adott forma szerinti kísérőjegyzéknek megfelelő adattartamú visszaigazolást küld adatátviteli vonalon a keresőképtelenséget elbíráló személy részére."

(12) Az R7.

a) 1. § (2) bekezdésében az "az Ebtv. 44. §-ában" szövegrész helyébe az "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az "OEP-pel" szövegrész helyébe az "Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: OEP)" szöveg,

c) 6. § (3) bekezdés záró szövegrészében az "az OEP-nél" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnál" szöveg,

d) 7. § (3) és (4) bekezdés nyitó szövegrészében és (7) bekezdésében az "Az ellenőrző főorvos" szövegrész helyébe az "A szakértő főorvos" szöveg,

e) 7. § (6) bekezdésében, 7/A. § (2) bekezdésében az "az ellenőrző főorvos" szövegrész helyébe az "a szakértő főorvos" szöveg,

f) 7/A. § (3) bekezdésében az "az ellenőrző főorvosnak" szövegrész helyébe az "a szakértő főorvosnak" szöveg,

g) 8. § (3) bekezdésében a "FOB" szövegrész helyébe a "9. § szerinti bizottság" szöveg,

h) 8. § (4) bekezdésében az "orvosszakértői szerv illetékes szakértői bizottsága és a FOB" szövegrész helyébe az "orvosszakértői szerv és a 9. § szerinti bizottság" szöveg,

i) 4. számú melléklet címében az "az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához" szövegrész helyébe az "az orvosszakértői szervhez" szöveg,

j) 4. számú melléklet V. részében az "az OEP illetékes felülvéleményező főorvosával" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal felülvéleményező főorvosával" szöveg,

k) 4. számú melléklet V. részében az "Az OEP ellenőrző vagy felülvéleményező főorvosának véleménye" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal szakértő vagy felülvéleményező főorvosának véleménye" szöveg,

l) 4/A. számú melléklet címében az "a rehabilitációs szakértői szerv szakértői bizottságához" szövegrész helyébe az "a rehabilitációs szakértői szervhez" szöveg

lép.

(13) Hatályát veszti az R7.

a) 1. § (1) bekezdésében a "tizenkét évesnél fiatalabb" szövegrész,

b) 8. § (6) bekezdése,

c) 9. § (4) és (5) bekezdése.

16. A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása

16. § A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 14. §-ában a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a "felügyelőségeknek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságoknak" szöveg,

d) 3. § (5) bekezdésében, 8. § (1) és (6) bekezdésében, 9. §-ában, 10. § (2) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

e) 3. § (5) bekezdésében, 4. § (1), (2), (4), (5) és (7) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 9. §-ában, 10. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 2. számú melléklet 2.4. pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

f) 4. § (6) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

g) 1. számú melléklet 1/A. pontjában a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "hatóságok" szöveg,

h) 1. számú melléklet 2.1. és 2.5 pontjában, 2. számú melléklet 2.1. pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

i) 2. számú melléklet 2.5. pontjában a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "hatóság" szöveg

lép.

17. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

17. § A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szöveg lép.

18. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

18. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

a) 5. § (17) bekezdésében az "illetékes járási földhivatalt" szövegrész helyébe az "illetékes első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságot" szöveg;

b) 5/A. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság" szöveg;

c) 6. § (5) bekezdés a) pontjában a "járási földhivatal" szövegrész helyébe a "első fokon eljáró ingatlanügyi hatóság" szöveg;

d) 8. § (4a) bekezdésében az "a földhivatalt" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságot" szöveg;

e) 8. § (4b) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg;

f) 9/A. § (3) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg

lép.

19. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosítása

19. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. pont I. Személyi és jogosultságot igazoló okmányok alcímének

a) 1.45. pontjában az "igazságügyi szolgálata" szövegrész helyébe a "pártfogó felügyelői tevékenység, az áldozatsegítési és kárenyhítési tevékenység és a jogi segítségnyújtás feladatkörében eljáró" szöveg,

b) 1.93. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 1.95. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségei" szövegrész helyébe a "közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 1.101. pontjában a "Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságon" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalban" szöveg,

e) 1.102. pontjában a "Megyei Kormányhivatalok járási hivatalai Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalaiban" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal élelmiszer-ellenőrzési és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalában" szöveg,

f) 1.103. pontjában a "Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságon" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalban" szöveg,

g) 1.104. pontjában a "Megyei Kormányhivatalok Földművelésügyi Igazgatóságon" szövegrész helyébe a "földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalban" szöveg,

h) 1.117. pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 1.122. pontjában "a fővárosi és megyei kormányhivatalok megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveiben, továbbá járási (fővárosi kerületi) hivatalok járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézeteiben" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalában" szöveg

lép.

20. A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosítása

20. § A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet

a) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg

lép.

21. A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

21. § (1) A lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló 215/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) a következő 7/B. §-sal egészül ki:

"7/B. § A fővárosi és megyei kormányhivatal Ltv. 24. § (6b) bekezdése szerinti fizetési könnyítés iránti kérelmekkel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gyakorolja."

(2) Az R8. 7. § (9) bekezdésében az "Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság" szöveg lép.

22. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

22. § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

a) 1. § c) pontjában a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságára" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága" szövegrészek helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 8/A. §-ában, 11. § (4) és (6) bekezdésében, a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 12. § (4) bekezdésében a "megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

23. A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

23. § A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontjában a "felügyelőségekkel" szövegrész helyébe a "hatóságokkal" szöveg lép.

24. A természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet módosítása

24. § A természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.

25. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

25. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"g) gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala."

(2) Az R9. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a megyeszékhelyen működő gyámhivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei Járási Hivatala (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) - ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per - soron kívül jár el."

(3) Az R9. 126/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"126/C. § Ha a hivatásos támogatói feladatokat mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy által kijelölt személy látja el, kérelmére a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tételes költségelszámolásban vagy költségátalány fizetésében állapodhat meg vele a Tám. tv. 7. § (4) bekezdése szerinti költségtérítés biztosítása érdekében."

(4) Az R9.

a) 5/A. § (1) és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) bekezdésében, (4) és (5) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 97/A. § (1)-(3) bekezdésében, 104. § (5) bekezdésében és 2. számú melléklet 3. pontjában a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 65/B. § nyitó szövegrészében az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. §-a" szöveg,

c) 91/B. § (4) bekezdésében, 91/C. § (4) bekezdésében és 91/D. § (2) bekezdésében a "Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervével" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

d) 91/B. § (5) bekezdésében és 91/D. § (6) bekezdésében a "Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szerve" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 91/D. § (4) bekezdés c) pontjában a "Magyar Államkincstárnak a családi pótlékot folyósító területi szervét" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

f) 91/G. § (2) bekezdés b) pontjában a "Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,

g) 91/G. § (3) bekezdésében a "Magyar Államkincstárnak" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

h) 91/J. § (1) bekezdésében a "Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szerve" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 91/J. § (2) bekezdés b) pontjában a "Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét" szövegrész helyébe a "családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

j) 103. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében, 121. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 137. § (2) és (4) bekezdésében valamint 142. § (3) bekezdésében a "gyámhatóság" szövegrész helyébe a "gyámhivatal" szöveg,

k) 141. § (2) bekezdésében a "gyámhatóságnak" szövegrész helyébe a "gyámhivatalnak" szöveg,

l) 143. § c) pontjában az "a földhivatalt" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságot" szöveg,

m) 150. §-ában a "földhivatalt" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságot" szöveg,

n) 2. számú mellékletének címében a "szociális és gyámhivatalok" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

o) 3. számú melléklet A) lap II. Jövedelmi adatok pontja szerinti táblázat 5. sorában a "munkaügyi szervek" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,

p) 3. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ A FORMANYOMTATVÁNY B) LAPJÁHOZ: cím b) pontjában a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatala" szöveg,

q) 3/A. melléklet Útmutató a kitöltéshez cím Az adatlap továbbítása alcímében a "járási gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhivatalnak" szöveg

lép.

26. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

26. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 59/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"59/E. § (1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdését a rehabilitációs hatóságra vonatkozó szabályok szerint eljárva vizsgálja, ha

a) a hozzátartozói nyugellátás megállapítását az igénylő a megváltozott munkaképességére hivatkozva kérelmezi, és

b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, hogy az igénylő egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) Központja a hozzátartozói nyugellátás megállapítása, felülvizsgálata és az özvegyi nyugdíj feléledésének megállapítása iránti eljárásában az egészségi állapot szakkérdésének vizsgálatára a rehabilitációs szakértői szervet szakértőnek rendeli ki, ha

a) a hozzátartozói nyugellátás megállapítását vagy az özvegyi nyugdíj feléledését az igénylő a megváltozott munkaképességére hivatkozva kérelmezi, vagy megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátást, illetve erre tekintettel feléledt özvegyi nyugdíjat vizsgálnak felül, és

b) a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, hogy az igénylő, illetve - felülvizsgálat esetén - a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos."

(2) Az R10. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § A Tny. 47. §-a (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának alkalmazásánál

a) a gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani,

b) a gyermek tartósan fennálló betegségét a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni."

(3) Az R10. 66/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásaiban - ha az adott eljárás tekintetében a Tny. vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az ügyintézési határidő huszonkét munkanap, amely legfeljebb huszonkét munkanappal hosszabbítható meg. Ha az eljárásban az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő negyven munkanap, amely legfeljebb huszonkét munkanappal hosszabbítható meg."

(4) Az R10. a következő 66/B. §-sal egészül ki:

"66/B. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugellátások és a hatáskörükbe tartozó más ellátások megállapítása és folyósítása, az egyeztetési eljárás, valamint az e rendelet szerinti más eljárások során az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert kötelesek használni."

(5) Az R10. 72/B. § (1e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1e) Az (1d) bekezdés b) pontja szerinti ügyekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv - ha a kérelmet hozzá nyújtották be - közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a kivételes nyugellátás megállapítása iránti kérelmet az elbíráláshoz szükséges adatok, igazolások beérkezését követő tíz munkanapon belül döntésre az ONYF főigazgatójához továbbítja."

(6) Az R10. a következő 94. §-sal egészül ki:

"94. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(7) Az R10. 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(8) Az R10.

a) 1. § (1) bekezdésében, 1. § (3) bekezdés b) pontjában, 3. § b) pontjában a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

b) 65/D. § (1) bekezdésében az "Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF)" szövegrész helyébe az "ONYF" szöveg,

c) 72/B. § (1b) bekezdés a) pontjában, 72/B. § (1b) bekezdés b) pontjában, 72/B. § (1c) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervhez" szöveg,

d) 72/B. § (1d) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 72/B. § (1d) bekezdés d) pont db) alpontjában a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjének javaslatára a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

e) 72/B. § (1f) bekezdés c) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

f) 72/B. § (1g) bekezdésében, 88/A. § (2) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

g) 88/A. § (2) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnek" szöveg, az "a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R10.

a) 64/E. §-ában, 90. § (7) bekezdésében a "TnyR." szövegrész,

b) 89. § (10) bekezdése.

27. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

27. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.)

a) 5/A. § (2) bekezdésében az "illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: egészségbiztosítási szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv)" szöveg,

b) 5/A. § (3) bekezdésében és 27/A. § (5) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szervet" szöveg,

c) 5/A. § (4) bekezdésében és 21/C. § (2) bekezdésébenaz "egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe az "egészségbiztosítási szerv" szöveg,

d) 5/A. § (5) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 21/C. § (4) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, valamint 27/A. § (1) és (6) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szerv" szöveg,

e) 8. § (1) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv" szöveg,

f) 21. § (6) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel" szövegrészek helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel" szöveg,

g) 21/C. § (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szervnél" szöveg,

h) 22. § (2), (4) és (4a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, valamint 26. § (1) bekezdésében, az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási szervnek" szöveg,

i) 22. § (3) bekezdésében az "a székhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe az "a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek" szöveg,

j) 27. § (1) bekezdésében a "székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe a "székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek" szöveg,

k) 29. § (1) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél" szöveg,

l) 29. § (3) bekezdésében az "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv" szövegrész helyébe az "Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R11. 22. § (1) bekezdése.

28. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

28. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 1. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány egészségbiztosítóként az egészségbiztosítási pénztári feladatkörükben eljáró fővárosi és a megyei kormányhivatalokat (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jelöli ki az Ebtv. 27. § (1) és (2) bekezdésében a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével, 27. § (5) és (7) bekezdésében, 39/B. § (1a) bekezdésében, 50. § (1)-(4) bekezdésében, 62. § (1a) bekezdésében és (2) bekezdés c) pontjában, 63. § (1) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 70. § (3) és (4) bekezdésében, 72. § (1) bekezdésében, 80. § (4) és (5) bekezdésében, 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(6) A Kormány egészségbiztosítóként az OEP-et és a kormányhivatalt együtt jelöli ki az Ebtv. 5. §-ában, 27. § (11) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében, 79. § (1) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására.

(7) A Kormány vasutas egészségbiztosítási szervként az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: fővárosi kormányhivatal) jelöli ki az Ebtv. 70. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feladatok ellátására."

(2) Az R12. 2. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat]

"h) az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa,"

[(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.]

(3) Az R12. 31/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatal az OEP által méltányosságból adható pénzbeli ellátások megállapítására meghatározott éves keretösszeget nem lépheti túl, a méltányosságból megállapított pénzbeli ellátásokról minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig köteles az OEP részére beszámolót készíteni."

(4) Az R12. 31/G. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatal az OEP által rendelkezésére bocsátott éves keretösszeg erejéig a biztosítottat segélyben részesítheti.

(2) A kormányhivatal az OEP által meghatározott éves egyszeri segély keretösszeget nem lépheti túl, a segélykeret felhasználásáról köteles minden naptári negyedévet követő hónap 10-éig az OEP részére beszámolót készíteni."

(5) Az R12. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) A táppénz és baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő tizenöt napon belül a táppénzt folyósító szerv köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost és a biztosítottat értesíteni a biztosított táppénz, baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.

(2) Ha a biztosított részére a pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony a pénzbeli ellátás vagy a baleseti táppénz folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni a folyósító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

(3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét szakkérdésként kell vizsgálni.

(4) A kormányhivatal a szakvéleményéről tájékoztatja az orvost, a vizsgálat lefolytatásáról pedig a táppénzfolyósító szervet."

(6) Az R12. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A baleset üzemiségét megállapító kormányhivatal vagy társadalombiztosítási kifizetőhely a kezelőorvostól beérkező, a baleset üzemiségével összefüggő ellátásokról kiállított igazolást a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozattal együtt az igazolás beérkezését követő 8 napon belül megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal részére, amely a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti."

(7) Az R12. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Ebtv. 70. §

a) (3) bekezdése szerinti eljárásban az Ebtv. 66. §-án alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyás kiadására a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerinti kormányhivatal,

b) (4) bekezdése szerinti eljárásban az Ebtv. 67. §-án alapuló követelés esetén a foglalkoztató székhelye, az Ebtv. 68. §-án alapuló követelés esetén az ellátásban részesült személy lakóhelye szerinti kormányhivatal

illetékes."

(8) Az R12. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kifizetett egészségbiztosítási ellátások megtérítésére irányuló eljárásra az (5) bekezdés szerint illetékes szerv az OEP feladatkörébe tartozó feladatok ellátása érdekében elektronikus úton, naptári negyedévenként statisztikai adatszolgáltatást teljesít az OEP részére."

(9) Az R12. 49/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti megállapodások megkötése érdekében az OEP hatóságtól vagy egyéb szervtől a megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban adatszolgáltatást kérhet. Az adatszolgáltatást a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni."

(10) Az R12.

a) 1. § (4) bekezdésében a "68/A. § (4) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b)-c) pontjában és (4)-(5) bekezdésében," szövegrész helyébe a "70. § (1) bekezdés c) pontjában és (5) bekezdésében," szöveg,

b) 1. § (6a) bekezdésében az "az OEP-et és a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

c) 1. § (7) bekezdésében az "a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe az "a fővárosi kormányhivatalt" szöveg,

d) 1. § (8) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok" szöveg,

e) 11. § (10) bekezdésében, a 12/A. § (8) és (14) bekezdésében, valamint 38/A. § (1), (1a) és (3) bekezdésében az "Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

f) 11. § (12) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

g) 12. § (11) bekezdésében a "fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi kormányhivatal" szöveg, a "fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe a "fővárosi kormányhivatallal" szöveg,

h) 12. § (12) bekezdésében és 43/A. § (1) bekezdésében a "fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi kormányhivatal" szöveg,

i) 12/A. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 39. § (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

j) 12/A. § (1), (6), (10) és (14) bekezdésében, 31/D. § (3) bekezdésében, 31/E. § (1) bekezdésében, 40. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 45. § (1) és (5) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, valamint 49/A. §-ában az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

k) 12/A. § (8) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg,

l) 12/A. § (8) és (14) bekezdésében, valamint 31/G. § (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

m) 12/B. § (5) bekezdés b) pontjában és 42. § (2) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

n) 25/B. § (7) bekezdésében és 47. § (3) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalok" szöveg,

o) 31/D. § (1) és (2) bekezdés b) pontjában, 49/B. §-ában az "egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

p) 31/D. § (2) bekezdésében az "az OEP-hez" szövegrész helyébe az "a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére," szöveg,

q) 31/F. § (1) bekezdésében az "Az OEP főigazgatója, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

r) 37/A. § (2) bekezdésében, 38/A. § (1) bekezdésében és 49/E. §-ában az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg,

s) 38. § (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

t) 37/A. § (3) bekezdésében és 38. § (3) bekezdésében az "egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

u) 38. § (4) bekezdésében az "az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg,

v) 38/A. § (3) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

w) 43. § (5) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

x) 44. § (1) bekezdésében az "egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

y) 45. § (2) bekezdésében az "Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek" szövegrész helyébe az "A társadalombiztosítási kifizetőhelyek" szöveg, az "az OEP-nek" szövegrész helyébe az "a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak" szöveg

lép.

(11) Hatályát veszti az R12.

a) 1. § (4) bekezdésében az "50. § (2)-(3) bekezdésében," szövegrész,

b) 31/D. § (3) bekezdése.

29. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

29. § (1) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) a következő 5. §-sal egészül ki:

"5. § E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala."

(2) Az R13.

a) 6. §-ában a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal)" szövegrész helyébe a "gyámhivatal" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a "megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

30. A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet módosítása

30. § (1) A Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendelet alkalmazásában természetvédelmi hatóság helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője."

(2) Az R14.

a) 3. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 5. § (5) bekezdésében és 6. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (3) bekezdésében a "felügyelőség vízikönyvi" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 7. § (5) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

e) 8. § (2) bekezdésében a "szakhatósági hozzájárulása szükséges" szövegrész helyébe a "szakhatósági hozzájárulása szükséges vagy az engedélyezési eljárásban természetvédelmi szakkérdés vizsgálata van előírva" szöveg

lép.

31. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosítása

31. § (1) A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 2. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal, a 3. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat - a kormányhivatal illetékességi területén kívül lakó és a csoportos személyszállításban részt vevő munkavállalókra vonatkozóan is - a munkaadó székhelye (telephelye) szerint illetékes járási hivatal, a 4. §-ban meghatározott támogatással kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatni kívánt személyt álláskeresőként nyilvántartó járási hivatal látja el. A 4. §-ban meghatározott támogatás elszámolásával kapcsolatos ügyekben az ügyfél tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal is eljárhat."

(2) Az R15.

a) 3. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében az "a munkaügyi központ" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

c) 7. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerve (a továbbiakban: kirendeltség)" szövegrész helyébe az "a járási hivatal" szöveg,

d) 7. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és (6) bekezdésében a "kirendeltség" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg

lép.

32. A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

32. § A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet

a) 5. § a) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

33. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

33. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet 6. § (2) és (7) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

34. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

34. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.

35. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

35. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy

a) az előkutatás a megismerni kívánt ásványi nyersanyag vonatkozásában zárt területet érint;

b) a területre a Bt. 5. §-a szerinti engedélyt adott ki a bányafelügyelet ugyanazon ásványi nyersanyagra, illetve ilyen eljárás folyamatban van;

c) a tervezett kutatási módszerek nem minősülnek előkutatásnak."

(2) Az R16. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag értéket, a térítési díjat, a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001031513-00000000 számú "Bányajáradék befizetés" elnevezésű számlára kell befizetni."

(3) Az R16. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kutatás során végzett szilárd ásványi nyersanyag kitermelést, annak várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal, a szénhidrogén kitermelését jellemző mennyiségi és minőségi adatokat a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelethez. A kitermelést a bányafelügyelet ásványvagyon-védelmi okokból, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezet- vagy természetvédelmi okokból, a vízügyi hatóság vízgazdálkodási, a vízvédelmi hatóság vízvédelmi okból korlátozhatja."

(4) Az R16. 11/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Ha a kérelmező a kérelemhez a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak név- és címjegyzékét nem csatolja, a bányafelügyelet - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot."

(5) Az R16. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogerős határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányafelügyelet záradékával ellátva meg kell küldeni a kérelmezőnek és szilárdásványra megállapított bányatelek esetén az ingatlanügyi hatóságnak, a bányatelek, mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése végett."

(6) Az R16. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányafelügyelet által engedélyezett létesítmény felhagyását, lebontását - ha ahhoz hatósági engedélyre nincs szükség - a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A robbantóanyag-raktár felhagyását be kell jelenteni a rendőr-főkapitányságnak is. Ha a bányafelügyelet az említett időtartam alatt intézkedést nem tesz, a felhagyás, lebontás végrehajtható."

(7) Az R16. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kérelemhez mellékelni kell a védőpillérrel érintett ingatlanok tulajdoni lapjainak 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát. Ha a bányavállalkozó a védőpillérrel érintett ingatlanok tulajdoni lapjainak 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát a kérelemhez nem csatolja, a bányafelügyelet - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot."

(8) Az R16. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bánya minősítését a bányafelügyelet a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor vagy külön eljárásban hagyja jóvá."

(9) Az R16. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányafelügyelet határoz. E határozat jogerőre emelkedését követően a bányatelek törléséről a bányafelügyelet határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlannyilvántartásból való törlése végett."

(10) Az R16. 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Szabálytalan bányászati tevékenység esetében az ingatlan eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatot a bányafelügyelet megküldi az ingatlanügyi hatóságnak."

(11) Az R16. 25. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A zálogjogszerződést vagy óvadéki szerződést a kormányhivatallal kell megkötni. Zálogként - kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja az MBFH vagy a kormányhivatal - csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. Óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó a kormányhivatal hatósági letéti számláján köteles elhelyezni."

(12) Az R16. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányafelügyelet általános vagy egyedi eltérést, felmentést engedélyezhet a biztonsági szabályzatok egyes előírásai alól."

(13) Az R16. a következő 35/C. §-sal egészül ki:

"35/C. § Az MBFH hatósági letéti számlájára befizetett óvadéki pénzösszeget az MBFH 2015. május 1. napjáig átutalja a bányatelek vagy a kutatási terület fekvése szerinti kormányhivatalnak."

(14) Az R16. 3. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A bányafelügyelet hatósági feladatokat ellátó kormánytisztviselői részére az 1. számú függelék szerinti bányafelügyeleti szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt kell biztosítani."

(15) Az R16. 3. számú melléklet 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A bányafelügyeleti szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel ellátott, hatósági feladatokat végző személyekről a 2. számú függelékben foglalt minta alapján nyilvántartást kell vezetni.

5. A szolgálati igazolvány és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a szolgálati igazolvány és jelvény kiadására jogosult hatóság vezetőjének."

(16) Az R16.

a) 1. § (1) bekezdésében a "bányakapitánysághoz (a továbbiakban: bányakapitányság)" szövegrész helyébe a "bányafelügyelethez" szöveg,

b) 4. § (7) bekezdés b) pontjában és (12) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (4) bekezdésében, 15. §-ában, 16. § (3) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, 20. § (3) és (5) bekezdésében, 21. § (6) és (8) bekezdésében, 22. § (5) bekezdésében, 23/D. § (2) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (4) és (7) bekezdésében, 26. § (5) bekezdésében a "bányakapitányság" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg,

c) 4. § (11) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a "bányakapitánysághoz" szövegrész helyébe a "bányafelügyelethez" szöveg,

d) 10/A. § (2) bekezdésében a "bányakapitányság" szövegrész helyébe a "Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló kormányrendelet szerinti kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

e) 11/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

f) 12. § (5) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében a "bányakapitányságot" szövegrész helyébe "bányafelügyeletet" szöveg,

g) 19/A. § (7) bekezdésében, 21. § (5b) bekezdésében a "bányakapitányságnak" szövegrész helyébe a "bányafelügyeletnek" szöveg,

h) 23/A. § (4) bekezdésében az "a földhivatalhoz" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

i) 23/A. § (8) bekezdésében az "a földhivatalnál" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

j) 2. számú melléklet II. pont 3. alpontjában az "illetékes járási földhivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

k) 3. számú melléklet 2. és 6. pontjában a "köztisztviselői" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselői" szöveg

lép.

(17) Az R16. 1. számú függeléke a 4. melléklet szerint módosul.

(18) Hatályát veszti az R16.

a) 6/D. § (2) bekezdésében az "az elektronikus szolgáltatásokat nyújtó országos földhivatali rendszeren," szövegrész,

b) 19. § (8) bekezdése,

c) 25. § (17) bekezdése.

36. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

36. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. A családtámogatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással kell biztosítani."

(2) Az R17. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható)

"b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy"

(3) Az R17. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) Ha az ügyben családtámogatási kifizetőhely nem rendelkezik hatáskörrel, a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed."

(4) Az R17. 9. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,

b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,

c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja kérdését szakkérdésként vizsgálja.

(1c) Ha az első fokú eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő ötven nap."

(5) Az R17. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a fővárosi és megyei kormányhivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a fővárosi és megyei kormányhivatal közli."

(6) Az R17. a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § A fővárosi és megyei kormányhivatal az e rendelet szerinti, hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni."

(7) Az R17. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(8) Az R17. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon - első alkalommal 2015. június 12-éig - teljesíti."

(9) Az R17.

a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában, 27. § (1) bekezdésében a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 1. § (2a) bekezdésében a "Magyar Államkincstár kérelmező lakcíme szerint illetékes területi szervéhez" szövegrész helyébe a "kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal)" szöveg,

c) 1. § (4) bekezdésében az "az államháztartásról szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti" szöveg,

d) 1. § (6a) bekezdés a) pontjában a "Magyar Államkincstárnál" szövegrész helyébe a "hatóságnál" szöveg,

e) 4. § (1) bekezdésében a "Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 4/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,

g) 4/B. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, 5. § (6) és (6b) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés a) pontjában, 26. § (6) bekezdés a) pontjában az "az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 4/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatósága (a továbbiakban együtt: EGT-s Igazgatóság)" szövegrész helyébe a "Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal)" szöveg,

i) 4/B. § (5) bekezdésében az "a Központot" szövegrész helyébe az "az ONYF Központot" szöveg,

j) 4/C. § (1) bekezdésében az "az Igazgatóság" szövegrészek helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

k) 4/C. § (2) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében az "a Központnak" szövegrész helyébe az "az ONYF Központnak" szöveg,

l) 5. § (5) és (6a) bekezdésében, 12. §-ában, valamint 23. § (6) bekezdésében az "Az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

m) 10/A. § (2), (3) bekezdésében és 26. § (6) bekezdés a) pontjában az "Igazgatóság" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

n) 10/A. § (3) bekezdésében az "Igazgatósággal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

o) 19. § (6) bekezdésében az "az Igazgatósággal" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

p) 22. § (6) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe az "az ONYF Központ" szöveg,

q) 27. § (4) bekezdésében az "A Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe az "Az ONYF Központ" szöveg,

r) 23. § (1) bekezdésében az "az Igazgatósághoz" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

s) 23. § (6) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár elnökét" szövegrész helyébe az "az ONYF főigazgatóját" szöveg,

t) 26. § (6) bekezdés b) pontjában és a 27/B. §-ában az "a Központ" szövegrész helyébe az "az ONYF Központ" szöveg,

u) 26. § (7) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár elnökének" szövegrész helyébe az "az ONYF főigazgatójának" szöveg,

v) 26. § (7) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár elnöke" szövegrész helyébe az "az ONYF főigazgatója" szöveg,

w) 27/A. § (2) bekezdésében az "A Központ" szövegrész helyébe az "Az ONYF Központ" szöveg,

x) 27/A. § (2) bekezdésében az "a Központhoz" szövegrész helyébe az "az ONYF Központhoz" szöveg,

y) 27/F. § (3) bekezdésében, 27/G. §-ában, 27/H. § (1) és (3) bekezdésében az "EGT-s Igazgatóság" szövegrész helyébe az "EGT-s kormányhivatal" szöveg,

z) 27/F. § (4) bekezdésében az "EGT-s Igazgatóság" szövegrészek helyébe az "EGT-s kormányhivatal" szöveg,

zs) 28. § (1) és (2) bekezdésében a "kincstárt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti az R17.

a) 4/B. § (1) bekezdés b), c), d), e) és g) pontja,

b) 4/B. § (3) bekezdése,

c) 5. § (6a) bekezdés d) pontja,

d) 27. § (2) bekezdése,

e) 31. § (4) bekezdése.

37. A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

37. § A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.

38. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosítása

38. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. § (13) bekezdés c) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának" szöveg lép.

39. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet módosítása

39. § A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 8. § (6) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg lép.

40. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása

40. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

a) 20. § (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak a temető fekvése szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal)" szöveg,

b) 25. § (2) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt" szöveg,

c) 35. § (1) bekezdésében, 36. § (3), (4) és (7) bekezdésében, 39. §-ában, 46. § (5) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,

d) 36. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézettől" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivataltól" szöveg,

e) 37. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrészek helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,

f) 46. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézethez" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalhoz" szöveg

lép.

41. A mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása

41. § A mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának (a továbbiakban: földművelésügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés b) pontjában, 11/H. § (3) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 11/H. § (1) bekezdés c) pontjában a "földművelésügyi igazgatósághoz" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

d) 2. mellékletében a "Földművelésügyi Igazgatóság" szövegrészek helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 5. mellékletében a "Földművelésügyi Igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

42. Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet módosítása

42. § Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről szóló 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 2/A. §-ában 3. § (2) bekezdésében 4. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben, 5. § (1)-(2) bekezdésében, 6. §-ában a "népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 8. §-ában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

43. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása

43. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R18.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a fővárosi és megyei kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál kell előterjeszteni. A fogyatékossági támogatás iránti ügyben - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed."

(2) Az R18. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján

a) a súlyos fogyatékosság fennállása,

b) az önkiszolgálási képesség,

c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,

d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdését szakkérdésként vizsgálja. Ha az első fokú eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő ötven nap."

(3) Az R18. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szakkérdés vizsgálatára, a kormányhivatal a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be vagy személyes vizsgálatot végez.

(2) Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a kormányhivatal a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a kormányhivatal székhelyén, telephelyén végzi el."

(4) Az R18. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a határozat a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza a fennálló súlyos fogyatékosságnak a Fot. 23. § (1) bekezdése szerinti besorolását is."

(5) Az R18. 9/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/C. § (1) A kormányhivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben szakkérdés vizsgálata nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát.

(2) A kormányhivatal a Fot. 23/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelmező önkiszolgálási képességét szakkérdésként vizsgálja."

(6) Az R18. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyatékossági támogatást

a) a Fot. 23. § (1) bekezdése szerinti esetben a kormányhivatal,

b) a Fot. 23. § (2) bekezdése szerinti esetben Budapest Főváros Kormányhivatala havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja."

(7) Az R18. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A súlyosan fogyatékos állapotot a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálatakor meghatározott időpontban felül kell vizsgálni, kivéve, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges. A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.

(2) Ha a felülvizsgálat a nyilvántartás adatai alapján esedékessé válik, erről a kormányhivatal értesíti a jogosultat. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a kormányhivatal - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg részére."

(8) Az R18. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a felülvizsgálat állapotváltozást állapít meg, akkor a kormányhivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról."

(9) Az R18. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátást folyósító kormányhivatal - az ügyben keletkezett iratoknak Budapest Főváros Kormányhivatalához történő egyidejű áttételével - a támogatás folyósítását megszünteti. Budapest Főváros Kormányhivatala - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - a fogyatékossági támogatást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja."

(10) Az R18. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § A fogyatékossági támogatás megállapítása esetén

a) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele és

b) a jogszabályban maghatározott adókedvezmény megállapítása

céljából a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány tartalmazza a jogosult nevét, lakcímét, a kiállítás alapjául szolgáló tényt a fogyatékosság jellegének megjelölésével, a hatósági igazolvány által igazolt jogot és az igazolvány hatályát. A hatósági igazolvány a felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos. Ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges, a hatósági igazolványt - a 6. § (1) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálata nélkül - további 5 éves időtartamra ki kell adni."

(11) Az R18. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(12) Az R18.

a) 5. § (3) bekezdésében az "Az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "A 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ában az "Az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében, 9/E. § (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, 19/A. § (1), (3) és (4) bekezdésében az "az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében az "A Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe az "Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Központja" szöveg,

e) 9/D. § (2) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 16. § (1) bekezdésében az "Igazgatóság" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 16. § (2) bekezdésében az "Igazgatósághoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

h) 17. § (1) bekezdésében az "Igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

i) 18. §-ában a " , továbbá az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról az Igazgatóság" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

j) 19/A. § (2) bekezdésében az "az Igazgatóságnak" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg

lép.

(13) Hatályát veszti az R18.

a) 9/D. § (3) bekezdése,

b) 19/B. §-a,

c) 2. számú mellékletének 2. pont 2.4. alpontja.

44. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

44. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg lép.

45. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

45. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (1) és (4) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint 7. § (1) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 2. § (5) bekezdésében és 4. § b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetei" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg

lép.

46. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

46. § Hatályát veszti a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében az "a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, valamint" szövegrész.

47. Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

47. § Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szöveg lép.

48. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

48. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R19.) 1. § (4) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"18. kormányhivatal: - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R19. 5/A. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2e) Amennyiben az e rendelet 2008. június 30-át megelőzően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján kötött megelőlegező kölcsönszerződések esetén az igénylő házaspár a vállalt gyermek születését követően a hitelintézet írásbeli felszólítását követő 30 napon belül nem működik együtt a kedvezményt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, a hitelintézet a felszólító levelét és az ügy iratait másolatban megküldi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal határozattal megállapítja a kedvezmény gyermek születésének időpontjában történő igénybevételét és a határozat jogerőre emelkedését követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes járási ingatlanügyi hatóságot a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjognak, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a támogatott lakásra, a 21. § (1) bekezdése szerinti időszakból még hátralévő időtartamra történő bejegyezése iránt. A kormányhivatal a jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom állam javára történő bejegyzéséről a bejegyzést követő 15 napon belül az e bekezdés szerinti jogerős határozatának megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet."

(3) Az R19. 5/A. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Amennyiben az igénylő házaspár a gyermekvállalását nem teljesíti, de a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy az igénylő házaspár]

"a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy"

[a megelőlegezés ideje alatt az állam által megfizetett - 13. § (2) bekezdése szerinti - ellenszolgáltatásokat nem, hanem kizárólag a megelőlegező kölcsön tőkeösszegét kell visszafizetnie, feltéve, ha a (14) bekezdésben foglaltak is megvalósultak.]

(4) Az R19. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:

a) a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratokkal,

b) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással, határozattal arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott."

(5) Az R19. 18. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatásokat is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti."

(6) Az R19. 24. §-a a következő (15a) és (15b) bekezdéssel egészül ki:

"(15a) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (15) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár, mint szerződő fél mellett - a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében - a kormányhivatal is alanya.

(15b) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (15) bekezdés szerinti szerződésekben - a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként - a Kincstár, mint szerződő fél helyébe

a) az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése tekintetében a kormányhivatal,

b) a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal,

c) az ügyfél számára kiállított hitelintézeti visszafizetési igazolás felhasználója tekintetében a kormányhivatal

lép."

(7) Az R19. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(4) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére."

(8) Az R19. a következő 54. §-sal egészül ki:

"54. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr8.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr8. által megállapított

a) 5/A. § (2e) bekezdését valamennyi, e rendelet 2008. június 30-át megelőzően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján megkötött megelőlegező kölcsönszerződés esetén alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a gyermekvállalás teljesítésére biztosított 5/A. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti határidő 2015. április 1-jén lejárt vagy arra 2015. április 1-jén vagy azt követően kerül sor,

b) 5/A. § (11) bekezdés a) pontját azon megelőlegező kölcsönszerződés esetén kell alkalmazni, mely tekintetében a gyermekvállalás teljesítésére biztosított 5/A. § (2) vagy (5) bekezdése szerinti határidő lejártára 2015. január 1-jén vagy azt követően kerül sor,

c) 24. § (15a) és (15b) bekezdés szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig, írásban tájékoztatja."

(9) Az R19.

1. 1. § (6) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

2. 4. § e) pontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe az "ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott" szöveg,

3. 5/A. § (2) bekezdésében az "a Kincstár - a kincstári családtámogatási adatbázisban" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) - a családtámogatási adatbázist is magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban" szöveg,

4. 5/A. § (2a) bekezdésében a "Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

5. 5/A. § (2a) bekezdésében a "Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg, a "Kincstár értesítésének" szövegrész helyébe a "kormányhivatal értesítésének" szöveg,

6. 5/A. § (2a) bekezdésében a "járási földhivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal elsőfokú ingatlanügyi hatóságát (a továbbiakban: elsőfokú ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

7. 5/A. § (2b) bekezdésében az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

8. 5/A. § (2c) bekezdésében az "a 2013. május 3. napját megelőzően" szövegrész helyébe az "az e rendelet 2008. június 30-át követően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján a 2013. május 3. napját megelőzően" szöveg,

9. 5/A. § (2d) bekezdésében az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

10. 5/A. § (2d) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatósági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

11. 5/A. § (8a) bekezdésében az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

12. 5/A. § (13a) bekezdésében az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

13. 5/B. § (4) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

14. 9. § (8a) bekezdésében az "a rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "az első fokú rehabilitációs szakértői szervet" szöveg,

15. 18. § (7) bekezdésében az "új igénybevevőinek" szövegrész helyébe az "igénybevételéről szóló támogatási szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új támogatott személyek 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti" szöveg,

16. 18. § (11) bekezdésében az "a Kincstártól" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg,

17. 18. § (13) bekezdésében az "a Kincstárhoz" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz", az "Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerinti illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár", az "A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján - a Kincstár megkeresésére -" szövegrész helyébe az "A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére -" szöveg,

18. 18. § (14) bekezdésében a "Kincstár jogerős határozatában" szövegrész helyébe a "jogerős határozat", a "Kincstár határozata" szövegrész helyébe a "jogerős határozat" szöveg,

19. 18. § (15) bekezdésében a "Kincstár" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal", az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg,

20. 18. § (16) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg,

21. 19. § (2) a) pont ac) alpontjában a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

22. 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

23. 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal", az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

24. 19. § (4) bekezdésében az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

25. 20. § (8) bekezdésében az "a Kincstár illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

26. 21. § (3) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

27. 21. § (3b) bekezdésében az "A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

28. 21. § (4) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

29. 21. § (5) bekezdésében az "A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

30. 21. § (7a) bekezdésében az "a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

31. 21. § (7c) bekezdésében az "a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

32. 21. § (11) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

33. 21. § (12) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

34. 21. § (14) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt", az "A Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

35. 21/A. § (1) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

36. 21/A. § (5) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

37. 21/A. § (6) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal", az "A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatában megállapított" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatot annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított" szöveg,

38. 21/A. § (8) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

39. 21/A. § (10) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg,

40. 21/A. § (11) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

41. 21/B. § (2) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

42. 24. § (6) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

43. 25. § (2b) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

44. 25. § (2b) bekezdésében a "járási földhivatalt" szövegrész helyébe a "járási ingatlanügyi hatóságot" szöveg,

45. 44. § (1) bekezdésében az "az államot" szövegrész helyébe az "az államot - ha törvény másként nem rendelkezik -" szöveg,

46. 44. § (2) bekezdésében az "A Kincstár, valamint az önkormányzat jegyzőjének az" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg

lép.

49. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

49. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága talajvédelmi hatósági jogkörben (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság)" szövegrész helyébe a "talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság)" szöveg lép.

50. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosítása

50. § (1) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R20.)

a) 4. § (2) bekezdésében, 4/A. § (1) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében, "környezetvédelmi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

c) 28. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi felügyelőségek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságok" szöveg,

d) 28. § (4) bekezdésében, 2. számú melléklet 2. pont 2.5. alpontjában, 3. számú mellékletében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

e) 29 §-ában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

f) 1. számú melléklet D) pont 6. alpontjában, 4. számú melléklet C) pont 3. c) alpontjában a "környezetvédelmi felügyelőségeknek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságoknak" szöveg,

g) 2. számú melléklet 5. pont 5.1. alpontjában a "felügyelőségtől" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságtól" szöveg,

h) 3. számú mellékletében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

i) 3. számú mellékletében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

j) 4. számú mellékletében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságok" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R20. 31. § (1) bekezdése.

51. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

51. § (1) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R21.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha

a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,

c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá

d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja."

(2) Az R21. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A kormányhivatal a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.

(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több kormányhivatal illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes kormányhivatal a telephely szerint illetékes kormányhivatalt a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.

(3) Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a kormányhivatal dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől.

(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál kell bejelenteni. Az illetékesség hiánya miatt áttett iratok alapján az új székhely szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba veszi a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt.

(5) A kormányhivatalnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,

b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,

c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,

d) a vagyoni biztosíték mértékét,

e) a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,

f) a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.

(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről."

(3) Az R21. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által működtetett honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:

a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:

aa) irodák száma Magyarországon;

ab) alkalmazottak száma;

ac) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;

ad) az ügyfelek által átvett dolgozók száma;

ae) az adatbázis nagysága;

b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:

ba) állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, foglalkozásonként, továbbá iskolai végzettség szerint;

bb) a munkavállalók részére kifizetett éves keresettömeg;

bc) a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva);

bd) a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma;

be) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;

c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;

d) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban."

(4) Az R21. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a minisztérium honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:

a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:

aa) irodák száma Magyarországon;

ab) alkalmazottak száma;

ac) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;

ad) az adatbázis nagysága;

b) a magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);

c) a külföldre történt közvetítések száma országonként, állampolgárság szerint (fő);

d) a külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő)."

(5) Az R21. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatal

a) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

aa) a 4. § (1) bekezdésében, illetve a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,

ab) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

ac) a 12. §-ban és a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy

ad) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét;

b) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt, ha

ba) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy

bb) jogutód nélkül megszűnt."

(6) Az R21. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § A kormányhivatal és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködnek. Az együttműködés eszközei különösen

a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,

b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,

c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,

e) megállapodások a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében."

(7) Az R21.

a) 1. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés a) pontjában, 5. § (3) bekezdésében, 15. §-ában és 17/B. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében és 16. § (3) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 8. §-át megelőző alcím címében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 4/A. § (2) bekezdésében és 9. § (3) bekezdésében a "munkaügyi központnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

f) 6. § (4) bekezdés c) pontjában a "munkaügyi központot" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

g) 7. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központban" szövegrész helyébe a "kormányhivatalban" szöveg,

h) 14. §-ában a "megyei kormányhivatal munkaügyi központja" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

52. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

52. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R22.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"c) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal), illetve az f) pont fb) alpontja szerinti ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén azon megfelelőségi ponttól, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve -kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, illetve járási hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) által vagy a megyei kormányhivatal, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízásából végzett vízminőség vizsgálat,"

(2) Az R22. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/A. § Illetékes népegészségügyi szervként az 1000 m3/nap mennyiségnél kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal, az ennél nagyobb, illetve egy járás határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az illetékes megyei kormányhivatal jár el."

(3) Az R22. 1. § (2) bekezdés d) pontjában az "az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(4) Az R22.

a) 2. § d) pontjában, valamint f) pont fb) alpontjában, 5. § (9) és (10) bekezdésében a "népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 1. számú melléklet B) részében foglalt táblázatot követő "Megjegyzések" megjelölésű rész 8. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalok" szöveg

lép.

53. A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

53. § A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg lép.

54. A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

54. § A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

55. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet

55. § A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (a továbbiakban: Földművelésügyi Igazgatóság)" szövegrész helyébe a "földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "Földművelésügyi Igazgatóságtól" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivataltól" szöveg,

c) 4. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 5. § (1)-(3) bekezdésében, 6. § (3) és (5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "Földművelésügyi Igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében a "Földművelésügyi Igazgatóságnál" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnál" szöveg

lép.

56. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása

56. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

57. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

57. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 3. § (8) bekezdésében és az 5. § (1) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "hatóságnak" szöveg lép.

58. Az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

58. § Az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről szóló 275/2002. (XII. 21.) Korm rendelet 3. melléklet II. pont 1. alpontja helyébe a következő pont lép:

"1. Ritka mérőhálózat:

- környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal

- OKK,

- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal."

59. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

59. § (1) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R23.) 16. § (1) bekezdésében a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg lép.

(2) Az R23. 1. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

60. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

60. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R24.) 2. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"j) egészségügyi államigazgatási szerv: a működési engedély kiadására és az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának ellenőrzésére jogosult, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal;"

(2) Az R24.

a) 7. § (2) bekezdés b) pontjában, (3), (4) és (5) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

b) 7. § (7) bekezdésében és 16. § (4) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 7. § (7) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetekkel" szövegrész helyébe a "járási hivatalokkal" szöveg,

d) 7. § (9) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetnek" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

e) 11. § (5a) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervvel" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg

lép.

61. A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet módosítása

61. § (1) A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R25.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A termesztő köteles továbbá minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását a rendőrségnek, valamint a termesztővel szerződésben álló termesztetőnek haladéktalanul írásban bejelenteni. Az ügyészség a nyomozás eredményéről értesíti a kormányhivatalt, valamint az ENKK-t."

(2) Az R25. 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzi a forgalomba hozott étkezési mák (3) bekezdés szerinti igazolásának meglétét. Amennyiben a termesztő igazolás nélkül hozta forgalomba az étkezési mákot, földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal az étkezési mákot lefoglalja és elrendeli a termesztő költségén való megsemmisítését."

(3) Az R25. 11. § (3a)-(3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A forgalomba hozatalra kerülő étkezési és ipari mákfajta magjának megfelelő tisztítottságát a földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal ellenőrzi. Az étkezési céllal forgalmazott mákmagból a földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal szúrópróbaszerűen mintát vehet, és azt az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékekről, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményekről szóló 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet] szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi az erre akkreditált hatósági laboratóriumnak.

(3b) A földművelésügyi, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal elrendelheti a forgalomba hozó költségére a mákmag ismételt tisztítását vagy a forgalomból való kivonását, amennyiben a mákmag a természetes eredetű ártalmas anyag tartalma tekintetében nem felel meg a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti határértékeknek."

(4) Az R25. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A mák és a kender termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrség és földművelésügyi, valamint népegészségügyi feladatkörében eljárva a megyei kormányhivatal jogosult. A NÉBIH a kormányhivatalok által végzett, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos adatokat összesíti, és gondoskodik az ipari-, az étkezési és a díszítőmák termesztésével kapcsolatos, a miniszter részére történő adatszolgáltatásról."

(5) Az R25.

a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával (a továbbiakban: földművelésügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe a "földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés j) pontjában, 5. § (1a) bekezdésében, 8. § (2a) és (2b) bekezdésében, 9/B. § (1) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében, a 7. § (1)-(3) bekezdésében, 8. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 9/A. § (1)-(4) bekezdésében, 9/B. § (2)-(4) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 10. § (2) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatósággal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

e) a 10. § (7) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatóságot" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg

lép.

62. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

62. § A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

a) 14/A. § (5) bekezdés a) pontjában a "szálláshely szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetet (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak a népegészségügyi feladatkörében eljáró - a szálláshely szerint illetékes - járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal)" szöveg,

b) 19. § (7) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg

lép.

63. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

63. § A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szervet" szöveg lép.

64. Az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

64. § Az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól szóló 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §-ában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségekre" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságokra" szöveg lép.

65. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

65. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 33. § (2) bekezdésében az "illetékes járási földhivatalnak" szövegrész helyébe az "illetékes, első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságnak" szöveg;

b) 9. számú melléklet 1. pont i) alpontjában az "illetékes földhivatalt" szövegrész helyébe az "illetékes, első fokon eljáró ingatlanügyi hatóságot" szöveg

lép.

66. A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosítása

66. § (1) A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R26.) 2. § q) és r) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E rendelet alkalmazásában:)

"q) ingatlan-nyilvántartási határozat: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető valamely jog bejegyzéséről, módosításáról vagy törléséről szóló, az ingatlanügyi hatóság által meghozott határozat, amellyel kapcsolatban a kézbesítési vélelem valamely címzett vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 79. §-ának (2) bekezdése alapján beállt, és amelynek végrehajtói kézbesítése az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52/A. §-ának (2) bekezdése alapján kérhető;

r) ingatlan-nyilvántartási irat: az ingatlan-nyilvántartási határozat fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: ingatanügyi hatóság) által készített papír alapú kiadmányáról, a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott fénymásolat;"

(2) Az R26. IV. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. FEJEZET

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI HATÁROZATOK KÉZBESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

46/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére a bírósági határozat kézbesítésére vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítésére irányuló kérelemben a kézbesítendő ingatlan-nyilvántartási határozatot hozó ingatlanügyi hatóságot és az ingatlan-nyilvántartási határozat számát kell megjelölni, továbbá a kérelemhez az ingatlan-nyilvántartási határozat kiadmányát kell csatolni.

(3) A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése iránti kérelem teljesítését a 6. § (4) bekezdésének b)-g) pontjaiban meghatározottakon túl az Inytv. 52/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltétel hiánya miatt tagadhatja meg.

(4) A végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra a következő szövegű záradékot vezeti: "az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró ............................ járási (fővárosi kerületi) hivatal .................. számú határozatáról készített, a határozat kiadmányával megegyező tartalmú fénymásolat"; és feltünteti a záradékon a fénymásolat készítésének dátumát, továbbá ellátja azt aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával is.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási határozat kézbesítése során a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartási iratra azt vezeti rá, hogy a kézbesítési vélelem megdöntésére a Ket. 79. §-a szerint van lehetőség."

(3) Az R26.

a) 1. melléklete helyébe a 7. melléklet,

b) 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(4) Az R26.

a) 2. § e) pont ea) alpontjában és f) pont fa) alpontjában az "a földhivatali" szövegrész helyébe az "az ingatlannyilvántartási" szöveg,

b) 2. § g) és m) pontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe az "ingatlan-nyilvántartási" szöveg

lép.

67. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása

67. § Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

a) 8. § (3) bekezdésében a "természetvédelmi hatóságként eljáró környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 8. § (4), (5) és (6) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 9. § (2) és (5) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 10. § (5) bekezdés c) pontjában, 10. § (9) és (10) bekezdésében és a 10/A. § (4) és (6) bekezdésében, 8. számú mellékletében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg,

d) 10. § (5) bekezdés c) pontjában a "szakhatósági eljárásában" szövegrész helyébe a "szakhatósági eljárásában vagy szakkérdés vizsgálata során" szöveg,

e) 12. § (1) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóságnak" szöveg,

f) 8. számú mellékletében a "Felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

68. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

68. § A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 7. § (1) és (3) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "hatóságnak" szöveg,

b) 7. § (3), (4) és (5) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés b) pontjában, 12. § (2), (3) és (4) bekezdésében, 14. § (3) és (5) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

c) 10. § (4) bekezdés c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe a "közegészségügyi hatáskörében eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: közegészségügyi hatóság)" szöveg,

d) 11. § (3) bekezdés a) pontjában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "közegészségügyi hatóság" szöveg,

e) 12. § (2) bekezdésében a "felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "hatósághoz" szöveg lép.

69. A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

69. § A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

a) 1. §-ában a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága (a továbbiakban: növény-és talajvédelmi igazgatóság)" szövegrész helyébe a "növénytermesztési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (2)-(3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a "növény- és talajvédelmi igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "növény- és talajvédelmi igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

70. Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

70. § (1) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R27.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a másik ország értesítése alapján vagy egyéb módon felmerül, hogy egy másik ország kidolgozás alatt álló, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó - nem EU tagállam esetén annak megfelelő - terve, illetve programja megvalósítása következtében Magyarországon jelentős káros környezeti hatás várható, a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokat a környezetvédelemért felelős miniszter az irányítása alá tartozó, kijelölt nemzeti kapcsolattartón (a továbbiakban: kapcsolattartó) keresztül látja el."

(2) Az R27.

a) 9. § (6) bekezdésében "Az eljáró szerv, illetve a felügyelőség" szövegrész helyébe az "A kapcsolattartó" szöveg,

b) 3. számú melléklet II.1. a) pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 3. számú melléklet II.1. b) pontjában a "nemzeti park igazgatóság" szövegrész helyébe a "nemzeti park igazgatóság és a természetvédelmi hatóság" szöveg,

d) 3. számú melléklet II.1. c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "közegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 3. számú melléklet II.2. b) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi hivatalának állami főépítésze" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 3. számú melléklet II.2. c) pontjában az "a felügyelőség" szövegrész helyébe "a vízvédelmi hatóság" szöveg,

g) 3. számú melléklet II.2. d) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága" szövegrész helyébe "az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 3. számú melléklet II.2. e) pontjában az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe "a talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 3. számú melléklet II.2. f) pontjában az "a járási földhivatalban, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala (a fővárosban a Fővárosi kormányhivatal földhivatala)" szövegrész helyébe az

"fa) a földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,

fb) több járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területét érintő esetben a földvédelmi feladatkörében eljáró, megyeszékhely szerinti járási hivatal,

fc) Pest megyében a földvédelmi feladatkörében eljáró Budakeszi Járási Hivatal,

fd) a fővárosban a földvédelmi feladatkörében eljáró, Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala" szöveg,

j) 3. számú melléklet II.2. g) pontjában az "a bányakapitányság" szövegrész helyébe "a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

k) 3. számú melléklet II.2. i) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája" szövegrész helyébe "Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter" szöveg

lép.

71. Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet módosítása

71. § Az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § A jegyző döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként az e rendelet szerinti hatósági eljárásban a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

72. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet módosítása

72. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet.

73. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

73. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R28.) "A Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírságok" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiszabható bírságok

[a Tszt. 4. § (2) bekezdéséhez]

2. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiszabható bírságok a Tszt. 4. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben

a) az engedélyest, az értékesítőt és az egyedi szerződés alapján termelőt a tárgyévet megelőző évi nettó árbevétel legfeljebb tíz százaléka;

b) a külön kezelt intézményt legfeljebb százmillió forint összegig terjedő bírsággal sújthatja.

(2) Abban az esetben, ha a bírság kiszabására okot adó körülményt az engedélyes a részére megállapított határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható."

(2) Az R28. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vezetékjog engedélyezési eljárásban a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdéseket az abban rögzített feltételek fennállása esetén vizsgálja. A 7. melléklet A) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, első és másodfokú eljárásban a Kormány az ott meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A vezetékjog engedélyezési eljárásaiban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. Abban az esetben, ha a távhővezetéket termőföldön kell létesíteni, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben előírt földvédelmi eljárást le kell folytatni."

(3) Az R28. 10. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a vezetékjog engedélyezése iránti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság az 7. melléklet B) pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

(3b) Ha az első fokú eljárásban környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakkérdést kell vizsgálni, az ügyintézési határidő negyven nap."

(4) Az R28.

a) 5. § (1) bekezdésében az "első és másodfokú eljárásban" szövegrész helyébe az "a Hivatal eljárásában" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal" szövegrész helyébe a "Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal" szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében az "a földhivatali" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

d) 9. § (3) bekezdésében, a 10. § (5) bekezdésében, a 13. § (1) és (2) bekezdésében a "Tszt. 23. § (2) bekezdésében megjelölt hatóság" szövegrészek helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 2. melléklet Előmunkálati jogi engedély dokumentációja cím 3. pontjában a "Földhivatali ingatlan nyilvántartási" szövegrész helyébe az "Ingatlan-nyilvántartási" szöveg

lép.

(5) Az R28. 1. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(6) Az R28. a 10. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(7) Hatályát veszti az R28. 10. § (5) bekezdésében, a 2. melléklet Előmunkálati jogi engedély dokumentációja cím 5. pontjában és a Vezetékjogi engedély dokumentációja cím 2. pontjában a "földhivatali" szövegrész.

74. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

74. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R29.) 1. §-a a következő (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban - a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében - belföldi jogsegély iránt megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjét.

(6c) A jogsegély az e rendelet szerinti, a kérelem és mellékleteinek jegyző részére történő megküldésével egyidejűleg is megkérhető. A jegyző a jogsegélyéhez mellékelheti a tervezett tevékenységgel kapcsolatos véleményét is."

(2) Az R29. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott esetekben a 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül - a 13. számú melléklet szerint megadott adatok és az 5. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével -, a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét, továbbá döntést hozni a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről és az annak során vizsgálandó kérdésekről.

(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a környezeti hatásvizsgálat szükségességét, továbbá - a 6. számú melléklet figyelembevételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit

a) az érdemi döntésre jogosult hatóság az (1) bekezdésben foglalt szakkérdés vizsgálatával, vagy

b) a környezetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködés keretében állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a hatóság az eljárását - a b) pont esetén a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján - a környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárultáig felfüggeszti.

(4) Ha az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóságként nem a vízvédelmi hatóság jár el,

a) az ügyben érdemi döntésre jogosult, környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás felfüggesztésének tárgyában való döntés meghozatalát megelőzően, vagy

b) a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának kialakítását megelőzően

a felszíni és a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásokra kiterjedően a vízvédelmi hatóság véleményét kikéri.

(5) A vízvédelmi hatóság a véleményét 15 napon belül megadja.

(6) A (4) bekezdésben foglaltakat a másodfokú eljárás során is alkalmazni kell azzal, hogy a másodfokú hatóság vagy szakhatóság a felülvizsgálat során a másodfokon eljáró vízvédelmi hatóság véleményét kéri ki.

(7) A környezeti hatástanulmányt az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő három éven belül kell benyújtani."

(3) Az R29. 5/A. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet- és természetvédelmi, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A vélemény kialakítása érdekében a 12. számú melléklet szerinti közigazgatási szerveket kell megkeresni, kivéve, ha a környezet- és természetvédelmi szakkérdések, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálata ugyanazon szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozik."

(4) Az R29. 12. számú melléklete helyébe a 11. melléklet lép.

(5) Az R29.

a) 1. § (3) bekezdés f) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 1. § (4), (5) és (7) bekezdésében, 2. § (2) bekezdés ca) pontjában, 2. § (3) bekezdés j) pontjában, 3. § (2) és (4) bekezdésében, 3. § (5) bekezdésében, 3. § (7) bekezdésében, 5/A. § (4), (6) és (7) bekezdésében, 10. § (8) és (9) bekezdésében, 11. § (2), (3a) és (4) bekezdésében, 13. § (6) bekezdésében, 16. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (2)-(4) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 22. § (4) és (7)-(9) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 3. számú mellékletének címében, 11. számú melléklet 2. pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 1. § (7) bekezdésében, 3. § (4) bekezdésében, 5. § (6) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 9. § (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

d) 1. § (7) bekezdésében, 5. § (7) bekezdésében, 11. § (3a) bekezdésében, 20/A. § (5) bekezdésében a "felügyelőséggel" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósággal" szöveg,

e) 3. § (1) bekezdésében, 3. § (3) bekezdés d) pontjában, 3. § (7) bekezdésében, 5/A. § (5) bekezdés e) pontjában, 9. § (8) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében a "felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósághoz" szöveg,

f) 3. § (3) bekezdésében, 4. §-ában, 5. §-ában, 5/A. § (5) bekezdésében, 5/B. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 8. §-ában, 9. §-ában, 10. § (1) és (5) bekezdésében, 13. § (1) és (2) bekezdésében, 14. §-ában, 15. §-ában, 20. §-ában, 20/A. §-ában, 20/B. §-ában, 21. §-ában, 22. § (1) és (2) bekezdésében, 24. §-ában, 26. §-ában, 6. számú mellékletében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

g) 3. § (3) bekezdés f) pontjában "a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnál és a település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a környezetvédelmi hatóságnál" szöveg,

h) 5/A. § (1) bekezdésében, 21. § (4) bekezdés b) pontjában a "felügyelőségnél" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnál" szöveg,

i) 5/A. § (3) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében és 21. § (6) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

j) 8. § (1) bekezdés e) pontjában az "a 10. § (2) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "az eljárás során" szöveg,

k) 8. § (1) bekezdés f) pontjában, 21. § (4) bekezdés c) pontjában a "felügyelőségen" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóságnál" szöveg,

l) 16. § (6) bekezdésében a "felügyelőségeknek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságoknak" szöveg,

m) 22. § (3) bekezdésében, valamint a 22. § (5) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság a vízvédelmi hatóság bevonásával" szöveg,

n) 22. § (6) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság - a víz mint környezeti elem érintettsége esetén a vízvédelmi hatóság bevonásával -" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R29.

a) 7. § (1) bekezdésében "a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott," szövegrész;

b) 14. számú melléklete.

75. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

75. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R30.) 7. § (2a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert az MBFH hagyja jóvá. A minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszer alkalmazását bányafelügyeleti hatáskörben a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: bányafelügyelet) felügyeli."

(2) Az R30.

a) 8. § (1) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében a "bányakapitánysághoz" szövegrész helyébe a "bányafelügyelethez" szöveg,

b) 8. § (4) bekezdésében, 9. § (6) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében a "bányakapitányságnak" szövegrész helyébe a "bányafelügyeletnek" szöveg

c) 11. § (1) bekezdésében, 18. § (2) és (4) bekezdésében a "bányakapitányság" szövegrész helyébe a "bányafelügyelet" szöveg,

d) 11. § (3) bekezdés h) pontjában a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "ingatlanügyi hatósághoz" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R30. 17/A. § (2) bekezdése.

76. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

76. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R31.) 6/A. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Szt.)

"f) 50/C. § (1) bekezdése, valamint 50/D. §-a alkalmazásában egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,"

(2) Az R31. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, az Szt. 33. § (1b) bekezdésében meghatározott szakkérdést a járási hivatal a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 4. alcímében foglaltak szerint vizsgálja. Ha az első fokú eljárásban a szakkérdést vizsgálni kell, az ügyintézési határidő 50 nap."

(3) Az R31. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Másodfokú hatósági eljárásban nem kell vizsgálni az Szt. 33. § (1a) bekezdés szerinti szakkérdést, ha a fellebbezés nem érinti az első fokú határozatban a szakkérdéssel kapcsolatban tett megállapításokat."

(4) Az R31. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Szt. 33. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott személy esetében - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a kérelem elbírálásához szükséges

a) a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: állami foglalkoztatási szerv) igazolása a munkanélküli járadék, illetve az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítása időtartamának lejártáról, valamint arról, hogy a kérelmező álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy

c) az Szt. 33. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben az állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni,

d) az Szt. 33. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti együttműködés (a továbbiakban: megelőző együttműködés) esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolása annak teljesítéséről,

e) az Szt. 33. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről szóló határozat."

(5) Az R31. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy esetében a (2) bekezdés szerinti határozat, szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya lejárt és az egészségkárosodott személy az időbeli hatály lejárta előtt újabb határozatot vagy szakvéleményt nem nyújtott be, a járási hivatal az Szt. 33. § (1a) bekezdése szerinti szakkérdést ismételten megvizsgálja."

(6) Az R31. 25. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A háziorvos az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt igazolást]

"a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata"

(alapján állítja ki.)

(7) Az R31. 35. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A normatív és a méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén nem kell a háziorvos (2) bekezdés szerinti igazolását csatolni, ha a kérelmező rendelkezik az Szt. 50/B. § (1) bekezdése szerinti, 18 hónapnál nem régebben kiadott szakhatósági állásfoglalással és nem kéri a jogosultságának vagy a gyógyszerkeretének a szakkérdés ismételt vizsgálata alapján történő megállapítását."

(8) Az R31. 35. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha az eljárásban nem kell vizsgálni a szakkérdést, az ügyintézési határidő nyolc nap."

(9) Az R31. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A normatív közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén a járási hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében fennállnak-e az Szt.-ben előírt jövedelmi feltételek. Ha ennek eredményeként az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a jövedelmi feltételek)

"a) teljesülnek, akkor a háziorvos igazolása alapján - feltéve, hogy a 35. § (10) bekezdésére figyelemmel szükséges -elvégzi a rendszeres gyógyító ellátások havi költsége szakkérdésének vizsgálatát,"

(10) Az R31. 37. és 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"37. § (1) Az Szt. 50/A. § (4) bekezdése szerinti szakkérdés vizsgálata során meg kell állapítani a kérelmező esetében elismert havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díját, külön megjelölve a gyógyszerek térítési díját.

(2) Az alanyi közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem esetén - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - csak az elismert havi rendszeres gyógyszerköltséget

[Szt. 50/A. § (7) bek.] kell megállapítani.

(3) A szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos iratokat a járási hivatal öt évig megőrzi.

(4) Ha az eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő huszonhárom nap.

38. § (1) A közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott jogerős vagy egyébként végrehajtható határozatot - a 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - közölni kell a közgyógyellátási igazolványt kiállító fővárosi és megyei kormányhivatallal.

(2) Ha a jogosult az igazolvány kézbesítését nem postai úton kérte, ezt a határozatban jelezni kell."

(11) Az R31. a következő 68. §-sal egészül ki:

"68. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(12) Az R31. 5. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(13) Az R31.

a) 3. § (1a) bekezdésében az "az államháztartásról szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. § (1) bekezdése szerinti" szöveg,

b) 6/A. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 6/A. § (2) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 6/A. § (3) bekezdés b) pontjában a "kincstár a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága" szövegrész helyébe a "kijelölt szerv a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

e) 6/A. § (3) bekezdés c) pontjában a "megyei munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "munkaerő-piaci feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 12. § (1) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságát" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg, az "a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

g) 15. § (7) bekezdésében az "A munkaügyi központ" szövegrészek helyébe az "Az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,

h) 17. § (1) bekezdés c) pontjában, 17. § (9) bekezdésében az "a munkaügyi központot" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervet" szöveg,

i) 17. § (7) bekezdésében az "A munkaügyi központ" szövegrész helyébe az "Az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,

j) 25. § (4) bekezdés a) pontjában a "járási hivatal népegészségügyi intézetének tisztiorvosa által kijelölt" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében általa kijelölt" szöveg,

k) 25/A. § (1a) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szervtől" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóságtól" szöveg,

l) 29. § (1) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

m) 40. § (1) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrészek helyébe az "Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

n) 40. § (2) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg, valamint a "közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító hatóságot" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

o) 40. § (3) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "Az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

p) 44. § (3) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

q) 44. § (5) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében, valamint 49. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

r) 47. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervén" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalon" szöveg, valamint a "közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság" szövegrész helyébe a "közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító járási hivatal" szöveg,

s) 47. § (2) bekezdésében az "A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg, valamint az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervén" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalon" szöveg,

t) 2/A. melléklet 2. Jövedelmi adatok alcímében foglalt táblázat 2.5. sorában a "munkaügyi szervek" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,

u) 3. számú melléklet

ua) 3.2.2. pont a) alpontjában, 3.2.4. pont a) alpontjában és 5.3.4. pont a) alpontjában az "a munkaügyi központnak" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatalnak" szöveg,

ub) 5.3.3. pont c) alpontjában az "a munkaügyi központtal" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervvel" szöveg,

uc) 5.3.3. pont d) alpontjában az "a munkaügyi központtal, annak kirendeltségével" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatallal" szöveg,

ud) 5.3.4. pont b) és c) alpontjában az "a munkaügyi központ" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal" szöveg,

v) 4. számú melléklet

va) 1.2. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok alcím 1.2.5. alpontjában a "kiállított szakhatósági" szövegrész helyébe a "kiállított szakvéleményével, szakhatósági" szöveg,

vb) 4. Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez alcím 4.4.1. alpontjában a "hatályos szakhatósági" szövegrész helyébe a "hatályos szakvéleményét, szakhatósági" szöveg,

w) 9. számú melléklet

wa) 3.3. Jövedelmi adatok alcímében foglalt táblázat 6. sorában a "munkaügyi szervek" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv" szöveg,

wb) 4.2.2. alpontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az R31.

a) 36. § (3) bekezdése,

b) 11. számú melléklete.

77. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása

77. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontjában a "szakigazgatási" szövegrész helyébe a "szakértői" szöveg lép.

78. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása

78. § (1) A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R32.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szociális foglalkoztatási engedéllyel kapcsolatos hatósági eljárásban első fokon szociális hatóságként a szociális intézmény székhelye, illetve telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: szociális hatóság) jár el."

(2) Az R32. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén a munkavédelmi és a munkaügyi szabályok betartását a szociális intézmény székhelye, telephelye szerinti munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzi."

(3) Az R32.

a) 1. § (4) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalhoz" szövegrész helyébe a "szociális hatósághoz" szöveg,

c) 2/A. § (1) bekezdésében, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 3/A. § (1), (4) és (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (1) bekezdésében, 6. § (2), (4), (6) és (8) bekezdésében, 7. §-ában, 7/A. § (2) bekezdésében, 16/A. § (5) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében, 16/B. § (8) bekezdés f) pontjában és (10) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "szociális hatóság" szöveg,

d) 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (2) és (3) bekezdésében, 16/C. § (7) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "szociális hatóságnak" szöveg,

e) 6. § (1) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrészek helyébe a "szociális hatóság" szöveg,

f) 16/B. § (3) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "szociális hatóságot" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R32. 7. § c) pontja.

79. A jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása

79. § (1) A jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R33.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szerződés megkötését követően a megyei kormányhivatal szigorú számadású nyugtatömböt, valamint jogosult állatorvosi bélyegzőt ad a jogosult állatorvos számára. A bélyegzőn szerepelnie kell az azt kiadó megyei kormányhivatalnak, Magyarország címerének, továbbá a jogosult állatorvos nyilvántartási számának."

(2) Az R33. 9. § (1) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyei kormányhivatal - a NÉBIH egyetértésével - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a jogosult állatorvos"

(3) Az R33.

a) 2. § (1) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságánál (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében, 3. § (1) bekezdés b) pontjában, 3. § (2)-(3) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében, 5. § (2) bekezdés b) és e) pontjában, 8. § (4) bekezdésében az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 2. § (3) bekezdésében az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósághoz" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

d) 2. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak" szöveg,

e) 7. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés c) pontjában az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg,

f) 8. § (4) bekezdésében a "járási főállatorvossal" szövegrész helyébe a "járási hivatallal" szöveg,

g) 8. § (4) bekezdésében a "járási főállatorvosnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

h) 9. § (1) bekezdés c) pontjában a "járási főállatorvost" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg

lép.

(4) Az R33. mellékletében szereplő Megbízási szerződés 4.) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:

"4.) A Megbízott köteles a jelen szerződésben meghatározott feladatát a vonatkozó jogszabályok, eljárásrendek szerint, meghatározott határidőre, a szakmai és etikai szabályok, illetve az adott feladatra vonatkozó, a Megbízó vagy a Közreműködő által kiadott konkrét utasítások szerint végezni.

A jelen szerződésben foglalt feladatok ellátására utasítási joggal a Megbízó nevében a Közreműködő is jogosult eljárni. Megbízó és a Közreműködő bármikor jogosult Megbízott tevékenységét ellenőrizni, Megbízottól tevékenységéről tájékoztatást kérni. Megbízó és a Közreműködő utasítási, ellenőrzési és tájékoztatási jogát a 2.) pontban megjelölt teljesítés hely szerinti járási hivatal útján gyakorolja."

(5) Az R33. mellékletében szereplő Megbízási szerződés 8.) pontjának szövege helyébe a következő szöveg lép:

"8.) Megbízott a jelen szerződés alapján elvégzett tevékenységéről havonta részletes kimutatást készít, melyben meg kell jelölnie az elvégzett feladatot, a teljesítés helyét és a feladat ellátására fordított munkaórák számát, amely nem haladhatja meg a jelen megállapodás mellékletében meghatározott mértéket, továbbá fel kell tüntetni az egyes feladatokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról kiállított számla számát és összegét, csatolva a kiadott igazolások másolati példányát, illetve a megfelelő bizonylatokat. A Megbízott a havi tevékenységéről készített kimutatást és az az alapján számított megbízási díjról kiállított számlát a tárgyhót követő hónap 6. napjáig köteles benyújtani a Közreműködő részére.

A Megbízott tevékenységének szakmai teljesítési igazolására a Közreműködő jogosult, a 2.) pontban megjelölt teljesítési hely szerinti járási hivatal véleményének kikérésével, a Megbízott által kiállított számlák alapján beszedett igazgatási szolgáltatási díjjal való elszámolást követően. Megbízott tudomásul veszi, hogy mindaddig, amíg a beszedett igazgatási szolgáltatási díjakkal nem számol el, a Közreműködő a szakmai teljesítési igazolás kiállítását megtagadhatja, így addig a megbízási díj kifizetésre sem kerülhet sor.

Amennyiben a Közreműködőnek kifogása merül fel a Megbízott által kiállított számlával kapcsolatban, vagy a szakmai teljesítés igazolás kiállításának egyéb akadálya van, köteles arról a Megbízottat a számla kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül értesíteni és az esetleges vitás kérdésekben egyeztetni. A Közreműködő csak az általa igazolt számlát küldi meg a Megbízó részére, amelyről értesíti Megbízottat. A Megbízó a megbízási díjat az arról kiállított számla kézhezvételétől számított 3O banki napon belül a Megbízott által megjelölt bankszámlára történő átutalással fizeti meg.

A megbízási díj kifizetése tekintetében a Megbízó és a Megbízott eltérő eljárási rendben is megállapodhatnak, amennyiben a jogosult állatorvosi feladatot ellátó szolgáltató állatorvos gazdasági társaság, vagy szövetkezet tagjaként, egyéni vállalkozóként, vagy egyéni cégként látja el tevékenységét."

80. A polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet módosítása

80. § A polgármester öregségi nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka megállapításáról és folyósításáról szóló 209/2006. (X. 17.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg lép.

81. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

81. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/G. § (2) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

82. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

82. § (1) A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R34.) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tervtanács elnöke)

"b) a területi tervtanács esetén a működési területén illetékes, állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott által kijelölt, az állami főépítészre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező személy."

(2) Az R34.

a) 8. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében az "állami főépítész" szövegrész helyébe az "állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében az "a területi főépítész" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

83. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

83. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R35.) 1. § (1) bekezdésében

a) a "Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal és a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: hatóságok)" szövegrész helyébe a "Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: hatóság)",

b) a "hatóságok egyéb" szövegrész helyébe a "hatóság egyéb" szöveg lép.

(2) Az R35. 1. § (2) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében a "hatóságok" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg

lép.

84. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

84. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R36.) 3/A. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatainak ellátása

3/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában meghatározott hatásköröket a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ (a továbbiakban: Központ) gyakorolja.

(3) A közlekedésért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és ellenőrzési feladatainak ellátásában a Központ közreműködik."

(2) Az R36. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány közlekedési hatóságként)

"c) az (5) és (5a) bekezdés, valamint 4/A. § (1) bekezdés szerinti ügyekben első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatalt"

(jelöli ki.)

(3) Az R36. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Közlekedési hatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

(4) Az R36. 4. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Közlekedési hatóságként első fokon az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el:)

"n) a gyorsforgalmi utakat és közúti határátkelőhelyeket érintően - ha az út kezelője forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget - az érdekeltek kérelmére indított eljárás"

(során.)

(5) Az R36. 4. § (3) bekezdése a következő 27. és 28. ponttal egészül ki:

(Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el:)

"27. a közúti közlekedési szolgáltatást végzők részére előírt fedezetigazolás-minták tartalmának előzetes jóváhagyása,

28. Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott tehergépjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység engedélyezése,"

(során.)

(6) Az R36. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Közlekedési hatóságként útügyekben

a) a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő közutak és azok műtárgyai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével kapcsolatban

aa) első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi hivatala,

ab) másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala,

b) járdák, gyalogutak és azok műtárgyai építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatban (ide nem értve a gyalog- és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést)

ba) első fokon az illetékes járási hivatal, a fővárosban a Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi hivatala, összeférhetetlenség esetén az illetékes közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által kérelemre kijelölt járási (fővárosi kerületi) hivatal,

bb) másodfokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

(7) Az R36. 4. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze és 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Közlekedési hatóságként a közúti közlekedéssel, a közúti gépjárművekkel, továbbá a közúti járművezetők képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos ügyekben első fokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el:

1. a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, a vizsgáló állomással a hatósági szerződés megkötése, valamint a vizsgáló állomások és a műszaki vizsgabiztosok tevékenységének ellenőrzése, az ellenőrzés alapján a jogkövetkezmények alkalmazása, továbbá az általa üzemeltetett, valamint az illetékességi területén hatósági szerződéssel rendelkező vizsgáló állomáson - a jármű tulajdonosára egyébként irányadó illetékességi szabálytól függetlenül - forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálat végzése, a vizsgáló állomás és a járműfenntartó szervezetek tekintetében a Szolgtv. szerinti szolgáltatás felügyelete,"

(során.)

(8) Az R36. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Közlekedési hatóságként útügyekben első fokon az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el:

1. a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban és a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével az út és műtárgyai, továbbá az út építésével, korszerűsítésével összefüggő járda építésének, korszerűsítésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezésével összefüggő ügyek,

2. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak 30 m szabad nyílást meg nem haladó hídjai kiviteli tervének jóváhagyása,

3. az elhelyezési tilalom alá eső jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolításával kapcsolatos ügyek,

4. a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitásának, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom előli elzárásának engedélyezésével kapcsolatos ügyek,

5. a (2) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, magánút helyi közúttá vagy országos közúttá nyilvánításával kapcsolatos ügyek,

6. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak területének nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági ügyek,

7. a Kkt. 42/A. § (1) bekezdés szerinti esetben a kérelmező által - a közútkezelő hozzájárulásának megtagadása, nyilatkozatának az előírt határidőn belüli elmaradása, vagy a kezelő által előírt feltételek sérelmezése miatt -kezdeményezett eljárás,

8. a Kkt. 42/A. § (1) bekezdés szerinti esetben - a közút kezelőjének kérelmére - az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére irányuló eljárás,

9. a Kkt. 39. § (2) és (3) bekezdés szerinti, útcsatlakozással kapcsolatos közlekedési hatósági eljárások,

10. a közút kezelőjének kérelmére a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetése miatt indult eljárás,

11. az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén, az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás felújítására, korszerűsítésére, megszüntetésére kötelezés,

12. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében a közút nem közlekedési célú, vagy rendkívüli igénybevétele miatti, a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belüli süllyedés, vagy más hiba kijavításának elrendelése,

13. az útkezelői felszólítás eredménytelensége esetén a közút állagát, a közúti forgalom biztonságát, zavartalanságát sértők vagy veszélyeztetők kötelezése,

14. a közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, vagy egyéb növényzet eltávolításának elrendelése,

15. a vasúti átjáró rálátási háromszögének területén lévő fa, vagy egyéb növényzet kivágásának elrendelése,

16. a közlekedés biztonsága, az út állagának védelme érdekében az út melletti ingatlan tulajdonosának kötelezése,

17. a vasúti gyalogos-átkelőhely létesítésének, áthelyezésének, forgalomba helyezésének, megszüntetésének engedélyezése,

18. az ideiglenes vasúti átjáró létesítésének, megszüntetésének, forgalomba helyezésének engedélyezése,

19. a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely ideiglenes szüneteltetésének elrendelése,

20. a (2) bekezdés h) pontjában meghatározottak kivételével a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározása, továbbá a vasúti átjáró forgalomba helyezése,

21. az engedélyezési hatáskörébe tartozó országos közutat érintően - az út kezelője által az előírásoknak nem megfelelő, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának eredménytelensége miatt kezdeményezett eljárások,

22. a saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességének megállapítása,

23. a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható, az időszakosan üzemelő teljes sorompóval biztosított, valamint a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárók meghatározása,

24. a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén - jelzőőr állítás helyett - a vasúti pályát keresztező út lezárásának engedélyezése,

25. a közúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezése,

26. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak építéséhez szükséges ideiglenes forgalomszabályozási tervek jóváhagyása,

27. a védett természeti területen lévő közúton a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére a közlekedés (tartózkodás) korlátozása vagy megtiltása,

28. a (2) bekezdés e) pontjában meghatározottak kivételével a környezetterhelés mérséklése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedések elrendelése,

29. a közút kezelőjének kezdeményezésére elrendelt vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetésével kapcsolatban a közút kezelője számára a munkák elvégzésének engedélyezése,

30. az engedélyezési hatáskörébe tartozó közutak, és a közforgalom elől el nem zárt magánutak kezelői által kialakított forgalmi rend figyelemmel kísérése, a forgalom biztonsága vagy zavartalansága érdekében a forgalomszabályozás módosításának kezdeményezése, a közút kezelőjének a közlekedés biztonságát sértő vagy veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében a forgalmi rend felülvizsgálatára való kötelezése,

31. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében a közutak állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének ellenőrzése,

32. a vasúti átjárókról, a vasúti gyalogos-átkelőhelyekről, továbbá a kijelölt közúti gyalogos-átkelőhelyekről nyilvántartás vezetése,

33. az engedélyezési hatáskörébe tartozó utak tekintetében elektronikus közúti ellenőrző rendszer, illetve ellenőrző berendezés elhelyezéséhez szükséges hozzájárulás kiadása,

34. az országos közúton a (2) bekezdés n) pontjában meghatározottak kivételével - ha az út kezelője a forgalomszabályozási intézkedésével vagy annak megtagadásával mások érdekeit sérti, vagy az út kezelőjének előírásai betartására, jelek, jelzések vagy berendezések eltávolítására vonatkozó felszólításának nem tesznek eleget esetekben - az érdekeltek kérelmére indított eljárások

során."

(9) Az R36. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés 1-17. és 19. pontjában, továbbá a 4/A. §-ban meghatározott feladatokkal összefüggésben a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jogosult országos illetékességgel hatósági ellenőrzést végezni, az ellenőrzés eredményeként a jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni."

(10) Az R36. 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként

a) a 4. § (2) bekezdés hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,

b) a 4. § (4) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi hivatala,

c) a 4. § (4) bekezdés b) pont hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében az illetékes járási hivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi hivatala,

d) a 4. § (5a) bekezdés hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal

jár el."

(11) Az R36. 7/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Másodfokú építésfelügyeleti hatóságként

a) a (2) bekezdés a) és d) pontjai, a (3)-(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a Központ,

b) a (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti ügyek vonatkozásában a fővárosi és megyei kormányhivatal

jár el."

(12) Az R36. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 8. § a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként elsőfokú eljárásban a megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Központot jelöli ki.

(3a) Az elsőfokú hatóság köteles vizsgálni eljárásában

a) az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitásának az erdőre gyakorolt hatását és

b) azt, hogy az erdészeti magánút közforgalom számára való megnyitása a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3b) A másodfokú hatóság, ha a fellebbezés érinti

a) a (3a) bekezdés a) pontjában meghatározott szakkérdést, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,

b) a (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott szakkérdést, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget

szakértőként rendelheti ki."

(13) Az R36. 8/A. § (1a)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1a) A Kormány a közúti alagutaknak az ADR "A" Melléklet 1. rész 1.9.5 szakasza szerinti kategóriához rendelésében - a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szempontok érvényre juttatása kérdésében - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalog-és kerékpárutak, a járdák, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építésének, forgalomba helyezésének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésére, építésének elvi engedélyezésére, forgalomba helyezésének ideiglenes engedélyezésére, a közlekedési hatósági engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásban, valamint - ha a kérelem a szakhatóság korábbi állásfoglalásában foglalt feltételeket érinti - az építési engedélyben foglaltaktól való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, a szakági tervek felelős tervezői jogosultságának a vizsgálata kérdésében, valamint a 3. melléklet 3.1 pontjában meghatározott szakkérdésben, a 3. melléklet 3.1 pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2a) A (2) bekezdésben foglalt eljárásokban a szakági tervek felelős tervezői jogosultsága vizsgálatának kérdését, valamint a 3. melléklet 3.2 pontjában meghatározott szakkérdéseket az eljáró közlekedési hatóság köteles megvizsgálni. A (2) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést a másodfokon eljáró közlekedési hatóság a szakkérdés vizsgálatára a 3. melléklet 3.2 pont táblázata

a) 1. pontjában foglalt esetben a földügyért felelős minisztert,

b) 2. és 3. pontjában foglalt esetben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,

c) 4. pontjában foglalt esetben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,

d) az 5. és 6. pontjában foglalt esetben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,

e) a 7. pontjában foglalt esetben a kulturális örökségvédelmi feladatkörében a Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: BFKH), ha az első fokú eljárást a BFKH folytatta le, a kulturális örökség védelméért felelős minisztert szakértőként rendelheti ki.

(3) A (2) bekezdésben kijelölt szakhatóság a forgalomba helyezési, az ideiglenes forgalomba helyezési, valamint az ideiglenes forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló eljárásban azt vizsgálja, hogy az építmény a korábbi szakhatósági állásfoglalásnak megfelelően valósult-e meg."

(14) Az R36. 8/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (3) bekezdés szerinti hatósági eljárásokban a szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kiadásától számított egy évig használható fel."

(15) Az R36. 8/B. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a polgári repülőtér elvi létesítésének engedélyezésére, létesítésének engedélyezésére, használatbavételének engedélyezésére, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó általános építmények építési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fennmaradási engedélyezésére és bontására irányuló hatósági eljárásban)

"j) ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, vagy az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az V. osztályú repülőtér kivételével - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, illetve az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó szabályoknak a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, az első fokú eljárásban a területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot"

(szakhatóságokként jelöli ki.)

(16) Az R36. 8/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/H. § (1) A Khvr. alapján az eljárást fel kell függeszteni, ha

a) a megyei kormányhivatal az eljárásában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben történő vizsgálatával, vagy

b) a Hatóság eljárásában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben szakhatóságként eljáró megyei kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalásában

megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

(2) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzé kell tenni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott döntést, továbbá szakhatósági állásfoglalást, amelyet az e rendelet szerinti olyan eljárásban hoztak, amelyben az eljáró vagy szakhatóságként közreműködő kormányhivatal a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(4) A 3. melléklet 3.2 táblázat 5. pontjában, az 5. melléklet I. pont 1. alpontjában, II. pont 1. alpontjában, III. pont I. alpontjában és IV. pont 1. alpontjában, valamint 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetekben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot."

(17) Az R36. 3. melléklete helyébe a 13. melléklet lép.

(18) Az R36.

1. 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "első fokon" szövegrész helyébe az "útügyekben első fokon" szöveg,

2. 4. § (2) bekezdés i) pontjában a "megyei és a fővárosi közlekedési felügyelőségek" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

3. 4. § (2) bekezdés l) pontjában a "szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe a "szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.)" szöveg,

4. 4. § (5) bekezdés 20. pontjában, (6) bekezdésében a "megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek" szövegrész helyébe a "közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

5. 4. § (9) bekezdés a) pontjában a "Békés Megyei Közlekedési Felügyelőséget" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatalt" szöveg,

6. 4. § (9) bekezdés b) pontjában a "Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelőséget" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt" szöveg,

7. 4. § (9) bekezdés c) pontjában a "Vas Megyei Közlekedési Felügyelőséget" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatalt" szöveg,

8. 4. § (14) bekezdésében a "területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségnél" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,

9. 4/A. § (2) bekezdésében a "megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

10. 8. § (1) bekezdés i) pontjában a "közlekedési felügyelőség" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

11. 8/A. § (4) bekezdés a) pontjában a "megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

12. 8/B. § (2) bekezdés e) pontjában, (5) bekezdés a) pontjában a "megyei, fővárosi kormányhivatal járási népegészségügyi intézetét, másodfokú eljárásban a megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalát, másodfokú eljárásban a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

13. 8/B. § (6) bekezdés a) pontjában, 8/F. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei, fővárosi kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

14. 8/A. § (5) bekezdésében, 8/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

15. 8/B. § (2) bekezdés d) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát" szövegrész helyébe a "talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

16. 8/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 8/B. § (5) bekezdés b) pontjában, 8/C. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 8/C. § (3) bekezdésében, 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában, 8/D. § (3) bekezdés záró szövegrészében az "a, környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

17. 8/B. § (2) bekezdés h) pont záró szövegrészében az "az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokú eljárásban az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, másodfokú eljárásban az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

18. 8/B. § (2) bekezdés f) pontjában és (8) bekezdés b) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

19. 8/D. § (1) bekezdés d) pontjában az "az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalát, másodfokú eljárásban az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

20. 8/D. § (1) bekezdés e) pont záró szövegrészében a "bányakapitányságot" szövegrész helyébe az "a bányafelügyeletként eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

21. 8/D. § (1) bekezdés h) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

22. 8/D. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

23. 8/D. § (1) bekezdés j) pont jb) és jc) alpontjában a "Budapest Főváros Kormányhivatalának Közlekedési Felügyelőségét" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

24. 1. melléklet 2. pont C. oszlopában a "járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg,

25. 1. melléklet 2. pont D. oszlopában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

26. 1. melléklet 5. pont C oszlopában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

27. 1. melléklet 6. pont C oszlopában az "a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hivatala, illetve építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe az "az építésügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg,

28. 2. melléklet 7a. pont C. oszlopában az "Első fokú eljárásban" című oszlopában a "területi vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b)-c) vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg,

29. 2. melléklet 7a. pont D. oszlopában a "Másodfokú eljárásban" című oszlopában az "országos vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokú vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b)-c) másodfokú vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

30. 2. melléklet 8a. pont C. oszlopában az "Első fokú eljárásban" című oszlopában a "területi vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b)-c) vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg,

31. 2. melléklet 8a. pont D. oszlopában a "Másodfokú eljárásban" című oszlopában az "országos vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokú vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b)-c) másodfokú vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

32. 4. melléklet 3. pont "Elsőfokú eljárásban" című oszlopában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

33. 4. melléklet 6. pont "Elsőfokú eljárásban" című oszlopában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve Sugár-egészségügyi Decentruma" szövegrész helyébe a "sugár-egészségügyi feladatokra illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

34. 5. melléklet I. fejezetében szereplő táblázat

a) 1. pont "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg, 1. pont "Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély" megjelölésű oszlopában a "NEM" szövegrész helyébe az "IGEN" szöveg,

b) 1.a pont "Szakkérdés" megjelölésű oszlopában az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e" szövegrész helyébe az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e", az "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "első fokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) első fokon eljáró vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon eljáró vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg, a "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "másodfokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokon eljáró vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon eljáró vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

c) 4. pont "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg, a "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 6. pont "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg, "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában foglalt szövegrész helyébe az "örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

35. 5. melléklet II. fejezetében szereplő táblázat

a) 1. pont "Első fokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "környezet védelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg, 1. pont "Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély" megjelölésű oszlopában a "NEM" szövegrész helyébe az "IGEN" szöveg,

b) 1.a pont "Szakkérdés" megjelölésű oszlopában az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e" szövegrész helyébe az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e", az "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "első fokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg, a "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "másodfokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

36. 5. melléklet III. fejezetében szereplő táblázat

a) 1. pont "Első fokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "környezet védelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg, 1. pont "Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély" megjelölésű oszlopában a "NEM" szövegrész helyébe az "IGEN" szöveg,

b) 1.a pont "Szakkérdés" megjelölésű oszlopában az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e" szövegrész helyébe az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e", az "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "első fokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság,

b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg, a "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "másodfokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

c) 5. pont "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg, Másodfokú eljárásban megjelölésű oszlopában foglalt "Budapest Főváros Kormányhivatala építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe az "örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

37. 5. melléklet IV. fejezetében szereplő táblázat

a) 1. pont "Első fokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "környezet védelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg, 1. pont "Elvi létesítési, létesítési engedély, fennmaradási engedély" megjelölésű oszlopában a "NEM" szövegrész helyébe az "IGEN" szöveg,

b) 1.a pont "Szakkérdés" megjelölésű oszlopában az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e" szövegrész helyébe az "Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a) a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére és b) az ivóvízbázisvédelemre vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e", az "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "első fokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) első fokon vízvédelmi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság, b) első fokon vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóság" szöveg, a "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "másodfokon eljáró vízügyi hatóság" szövegrész helyébe az "a) másodfokon vízvédelmi hatóságként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, b) másodfokon vízügyi hatóság ként eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság" szöveg,

c) 4. pont "Elsőfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában az "illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg, "Másodfokú eljárásban" megjelölésű oszlopában foglalt "Budapest Főváros Kormányhivatala építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe az "örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

d) 5. pont "Első fokú eljárásban" megjelölésű oszlopában a "megyei, fővárosi kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "földművelésügyi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(19) Hatályát veszti az R36.

a) 4. § (10) bekezdése,

b) 8/E. § (1a) bekezdése.

85. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

85. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R37.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/A. § (1) A Hivatalt elnök vezeti.

(2) Az elnök - jogszabályban meghatározottak szerint - munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett."

(2) Az R37. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt és a Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Veszprém Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki. A kormányhivatalok illetékességi területét és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A kormányhivatal bányafelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja.

(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - a (4) bekezdésben, valamint a 3/A-3/C. §-ban és a 4. §-ban foglaltak kivételével - első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Hivatal jár el. Több kormányhivatal illetékességi területét érintő, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügy esetén az eljáró kormányhivatalt a Hivatal elnöke jelöli ki.

(5) A Hivatal első fokú hatáskörébe tartozik:

1. a bányajáradék nyilvántartása, a bányajáradék számításának, a bányajáradék önbevallás alapjául szolgáló adatoknak és a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés;

2. a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, továbbá a Bt. 41. § (8) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség behajtása iránti intézkedés kezdeményezése;

3. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" Mellékletének, illetve a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat Mellékletének (a továbbiakban: Melléklet) 1. osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal, valamint a Melléklet 4.1 osztályába tartozó önreaktív anyagok, a Melléklet 5.2 osztályába tartozó szerves peroxidok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatok;

4. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/B. §-ában meghatározott feladatok ellátása;

5. a hites bányamérő tevékenységének engedélyezése és ellenőrzése, a hites bányamérői tevékenység folytatására jogosult személyek nyilvántartásának vezetése, az évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében leadott bányaművelési térképek ellenőrzése, ellenőrző bányamérések végzése;

6. a biztonsági szabályzatok előírásai alól történő általános eltérés, felmentés engedélyezése;

7. a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítése;

8. a Bt. 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati, gázipari biztonsági szabályzatok előkészítése;

9. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott minőségbiztosítási rendszer jóváhagyása;

10. a Bt. 26/A. § (4) és (6a) bekezdése szerinti határidő hosszabbítási kérelem elbírálása;

11. a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, a mélyfúrási magminta gyűjtemény, valamint a földtani és bányászati információs rendszer működtetése;

12. az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás vezetése, ebből adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása;

13. a földtani szakértői engedélyek kiadása, a földtani szakértők nyilvántartása;

14. a Bt. 24. § (3) bekezdése szerint a szénhidrogén szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyes, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a szén-dioxid szállítóhálózat üzemeltetője által kidolgozott műszaki-biztonsági irányítási rendszer jóváhagyása;

15. a Bt. 44. § (4) bekezdése szerint a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának engedélyezése és a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartás vezetése;

16. a Bt. 42/E. § (8) bekezdése szerint a szén-dioxid geológiai tárolására kiadott tárolási engedélyekre, valamint a bezárt tárolóhelyre és az azt övező tároló-komplexumra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

17. a Bt. 42/I. § (4) bekezdése szerinti szén-dioxid szállítóhálózathoz vagy tárolóhelyhez való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban kezdeményezett eljárás lefolytatása;

18. a Bt. 42/J. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás hiánya esetére előírt eljárás lefolytatása;

19. a Bt. 42/V. § (2) bekezdése szerinti, Európai Bizottságnak megküldendő jelentés előkészítése a miniszter számára;

20. a Bt. 26/A. § (6) bekezdése, valamint a Bt. 42/R. § (1) bekezdése szerinti pályázat lebonyolítása és a bányatelekben fennálló bányászati jog új jogosítottjának, valamint az új tárolási engedély engedélyesének kijelölése;

21. a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § (12) bekezdése szerinti igazolás kiadása;

22. a Bt. 25. §-a szerinti földtani adatszolgáltatással és kezeléssel kapcsolatos eljárások;

23. a Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerint a geotermikusenergia-hasznosító létesítményekre, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségére, valamint a megállapított geotermikus védőidomokra vonatkozó nyilvántartás vezetése,

24. a koncessziós szerződésben foglaltak, illetve a koncessziós szerződésből a bányavállalkozóra vonatkozó kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

25. a szénhidrogének felszín alatti tárolására bányatelek megállapítása, valamint a szén-dioxid geológiai tárolása tekintetében a földtani kutatás, illetve a tárolás engedélyezése, és a széndioxid tárolóhely bezárására irányuló eljárás;

26. a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása;

27. adatszolgáltatás, jelentéstétel, valamint az ezekben való közreműködés

a) az Európai Unió közösségi jogi aktusában előírt, a bányafelügyelet által az Európai Bizottságnak teljesítendő jelentéstétel és közzététel rendjéről szóló rendeletben meghatározott adatok,

b) az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott adatok,

d) az Európai Parlament és Tanács a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2013/30/EU irányelvében meghatározott előírások

tekintetében;

28. a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendelet szerinti képzési program jóváhagyása;

29. egyes gázipari engedélyesek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti műszaki-biztonsági szempontú minősítése;

30. a geotermikus védőidom kijelölése;

31. a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása;

32. a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Szakbizottságának munkájában való részvétel;

33. a Magyar Államkincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez, a bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek tekintetében nyilvántartás vezetése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás;

34. a Bt. 26/B. § (3a) bekezdése szerint a kutatási területre és a bányatelekre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

35. a Bt. 28. § (4) bekezdése szerint a bányaüzemi felelős műszaki vezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

36. a Bt. 36. § (8) bekezdése szerint a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokra vonatkozó nyilvántartás vezetése;

37. a Bt. 44. § (2) bekezdése szerint a robbantómesterekre és a robbantásvezetőkre vonatkozó nyilvántartás vezetése;

38. a Bt. 44. § (1) bekezdése q) pontja szerinti hatáskörében közreműködés a Pince- és Partfalveszély- Elhárítási Szakértői Bizottság munkájában.

(6) A Hivatal bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szervként hatósági ügyekben országos illetékességgel jár el, döntését felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(7) Ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.

(8) A bányafelügyelet a Khvr. alapján az eljárást felfüggeszti, ha a környezetvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos szakkérdés vizsgálata során, vagy az eljárásban részt vevő szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

(9) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a szakhatóság állapította meg, a végzésnek tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás rendelkező részét és indokolását.

(10) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzé kell tenni azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit a bányafelügyelet olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálták.

(11) A Hivatal által a (4) bekezdés 15., 34., 35. és 37. pontjában foglalt közhiteles nyilvántartások vezetéséhez a kormányhivatalt adatszolgáltatási kötelezettség terheli."

(3) Az R37. 4. § és 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4. § A Hivatal:

a) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő kormány-előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket;

b) mint kijelölt nemzeti hatóság, feladat- és hatáskörében ellátja az Európai Unió szerveinél és más nemzetközi szervezeteknél mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy nemzetközi megállapodás a kijelölt nemzeti hatóságra hárít;

c) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint a földtani kutatási tevékenység és az ásványinyersanyag-kutatási tevékenység során nyert földtani adatokra vonatkozóan irányítja és összehangolja az információgyűjtő, -feldolgozó, -elemző és -szolgáltató tevékenységet;

d) közreműködik a miniszter által a kormányhivatalok tekintetében elrendelt hatékonysági ellenőrzésekben, szakmai cél- és témavizsgálatokban, valamint a kormányhivatalokat érintő törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve az utóellenőrzésekben;

e) szakmai informatikai rendszereket működtet a kormányhivatalok közreműködésével;

f) a 3. § (5) bekezdésében foglaltakon túl országos adatbázisokat működtet, amelyhez a kormányhivatal adatokat gyűjt és továbbít, nyilvántartásokat vezet, jelentéseket készít;

g) szakmai képzéseket, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez, melyeken a kormányhivatal munkakörükben érintett kormánytisztviselői vesznek részt.

4/A. § (1) A Kormány a bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, ideiglenes használatbavételének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első- és másodfokú engedélyezési eljárásában - az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével -, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 2. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az eljárásban hozott határozatot a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. Az (1) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 2. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(3) A Kormány a bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet A. pontja szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásokban a kormányhivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja. A (3) bekezdés szerinti másodfokú eljárásokban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a 3. melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt hatóságot rendelheti ki szakértőként.

(5) A Kormány a bányafelügyelet polgári felhasználású robbanóanyagok

a) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények védelmének, őrzésének technikai eszközei, az őrzés-védelem személyi feltételei biztosítottak-e, a robbanóanyagok tárolási körülményei és az ezekről vezetett nyilvántartások megfelelőek-e - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint területileg illetékes megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságot, másodfokú eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányságot,

b) forgalmazására, tárolására, gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy a robbanóanyagok tárolására szolgáló építmények megfelelnek-e a tűzvédelmi előírásoknak - elsőfokú eljárásban a tevékenység szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6) A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetén történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget rendelheti ki szakértőként.

(7) A Kormány a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényre juttatása kérdésében elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(8) A kormányhivatal a (7) bekezdés szerinti eljárásban a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára az építésügyért felelős minisztert rendelheti ki szakértőként.

(9) A Kormány a bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában -haa bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik - a katasztrófavédelmi előírásoknak való megfelelőség szakkérdésében az elsőfokú eljárásban a katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(10) A kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti eljárásban a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja. Az e bekezdés szerinti másodfokú eljárásban a Hivatal a szakkérdés vizsgálatára az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget rendelheti ki szakértőként.

(11) A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap.

(12) A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben, ahol a hatósági ügyben szakhatóság igénybevételére nem kerül sor, az ügyintézési határidő 45 nap.

4/B. § (1) A Kormány a Hivatalnak a geotermikus védőidom megállapítására irányuló eljárásában - ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges -, a geotermikus védőidom kijelölésének a felszín alatti vizek minőségi védelmére, a vízkészlet-gazdálkodásra, az ivóvízbázisra és a vizek mennyiségi állapotára gyakorolt hatása vizsgálatának szakkérdésében, vízügyi hatóságként eljáró katasztrófavédelmi igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek esetében és szakkérdésben a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki."

(4) Az R37. 1. melléklete helyébe a 14. melléklet lép.

(5) Az R37. 2. melléklete helyébe a 15. melléklet lép.

(6) Az R37. 3. melléklete helyébe a 16. melléklet lép.

(7) Az R37. a 17. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(8) Az R37.

a) 6. § (3) bekezdésében a "9. § (1) bekezdés b)-c) és g)-j) pontjában" szövegrész helyébe a "9. § b)-c) és g)-j) pontjában" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdés ea) pontjában a "Földtani és Bányászati Információs Rendszer" szövegrész helyébe a "földtani és bányászati információs rendszer" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R37. 2. §-a.

86. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

86. § A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) a 11/A. § (2) bekezdésében a "szakmai irányítást gyakorol" szövegrész helyébe a "közreműködik a miniszter szakmai irányítói feladataiban" szöveg,

b) 11/B. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok törzshivatala és szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szöveg,

c) 11/B. § (2) bekezdésében a "gyakorol szakmai irányítást" szövegrész helyébe a "közreműködik a miniszter szakmai irányítói feladataiban" szöveg,

d) 11/B. § (5) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg

lép.

87. A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

87. § A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

88. A Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

88. § Hatályát veszti a Magyar Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a.

89. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

89. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R38.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét

a) a települési önkormányzat jegyzője,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

c) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(2) A gyámhivatal a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén látja el feladat- és hatáskörét.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a gyermek és ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(4) A miniszter a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok szakmai irányítása körében közvetlen megkereséssel fordul a gyámhatóság feladatkörét gyakorló bármely szervhez, ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy, továbbá a gondnokság alá helyezéssel érintett személy érdekében sürgős intézkedés szükséges."

(2) Az R38. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben - a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos ügyek kivételével - a miniszter a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv."

(3) Az R38. 13. §-t megelőző alcím címsora helyébe a következő címsor lép:

"A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatásköre"

(4) Az R38. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét.

(2) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogkörét éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket.

(3) A miniszter a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása tekintetében az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására utasíthatja.

(4) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a minisztert."

(5) Az R38. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatai ellátásának szakmai irányítása során

a) négyévenként ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét, az alapellátó és szolgáltató intézményrendszer, valamint a gyámhatóság szakmai munkáját,

b) részt vesz a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által koordinált, a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási feladatainak szakmai irányítását ellátó miniszterek bevonásával zajló ellenőrzésekben, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok tekintetében meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal számára a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok tekintetében meghatározza az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a fővárosi és megyei kormányhivatal ez irányú éves beszámoló jelentéseit."

(6) Az R38.

a) 2. § (2) és (3) bekezdésében, 13. §-ában, 15. §-ában, 17. §-ában, 18. §-ában és 19. §-ában a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a "XI. kerületi gyámhivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala" szöveg és a "Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei Járási Hivatala" szöveg,

c) 12. §-ában és 21. § (4) bekezdésében az "V. Kerületi Gyámhivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala" szöveg,

d) 19/A. §-ában a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az R38.

a) 1/A. §-ában, 2. § (3) bekezdésében, 4. §-t megelőző alcímében, 4. §-ában, 5. §-ában, 6. §-ában, 6/A. § (1) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 8/A. §-ában, 9. §-ában, 10. §-ában, 10/A. §-ában, 11. §-ában, 11/A. §-ában, 13. § a) és c) pontjában, 21. § (5) és (7) bekezdésében, 22. § (2) , (3), (6), (7), (13) és (14) bekezdésében, 23. § (3a), (5)-(7) és (10)-(13) bekezdésében a "járási" szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdésében, 22. § (1), (8) és (9) bekezdésében, 23. § (1)-(3), (4), (8), (8a), (8b) és (15) bekezdésében a "járási" szövegrészek,

c) 16. § (2) bekezdése,

d) 29. §-a.

90. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

90. § (1) Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R39.) 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. § A járási hivatal az állatotthon létesítése és működése engedélyezésére irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálja, hogy az állatotthonban az állattartás körülményei megfelelnek-e az állatvédelmi és a járványügyi követelményeknek."

(2) Az R39.

a) 1. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)" szöveg,

b) 1. § (3) bekezdésében, 2/A. § (1) bekezdésében, 3. §-ában, 5. §-ában az "igazgatóságot" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg,

c) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (1)-(2) és (6)-(8) bekezdésében az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

d) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (6) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 2. § (3) bekezdésében a "járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal)" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatal)" szöveg,

f) 2. § (5) bekezdésében az "igazgatósággal" szövegrész helyébe a "hatósággal" szöveg,

g) 2. § (9) bekezdésében, 2/A. § (2) bekezdésében, 6/A. §-ában a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

h) 3. §-ában az "a járási állat-egészségügyi hivatalt" szövegrész helyébe az "az állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg

lép.

91. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

91. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R40.) 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány

a) rendeletében kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,

b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,

c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,

d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,

e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint

f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.

(3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - első fokú építésügyi hatóságként ellátja a nyilvántartott műemléki értékkel, a műemlék építménnyel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat."

(2) Az R40. 1. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek, továbbá az (5a) és a (6) bekezdés kivételével - az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

(6) A Kormány a nyilvántartott műemléki értékkel és a műemlék építménnyel kapcsolatos másodfokú építésügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében, országos illetékességgel jelöli ki."

(3) Az R40. 1. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként a 7. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatóságként az első fokú építésügyi hatóság eljárásában eljárt."

(4) Az R40. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A Kormány építésfelügyeleti hatósági feladatokra - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) első fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási hivatalt (a továbbiakban együtt: első fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel,

b) másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki.

(2) A sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

(3) A Kormány a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék építmény tekintetében, a műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen építésfelügyeleti hatósági feladatokra

a) első fokon az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatalt az 1. § (3) bekezdése szerinti illetékességi területen,

b) másodfokon a Budapest Főváros Kormányhivatalát országos illetékességgel jelöli ki."

(5) Az R40. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(6) Az R40. 4. § (4a)-(4c) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4a) A járási hivatalnál az építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4b) A járási hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4c) A fővárosi és megyei kormányhivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik."

(7) Az R40. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra csak olyan kormánytisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év, köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik."

(8) Az R40. 12. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építés felügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott]

"b) közszolgálati tisztviselő az építésügyi, valamint építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható."

(9) Az R40. 1. melléklete a 18. melléklet szerint módosul.

(10) Az R40. a 19. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(11) Hatályát veszti az R40. 11. § (2) bekezdése.

92. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

92. § A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 17. § (2) bekezdés a) pontjában, a 21. § (1) bekezdés a) pontjában a "Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal" szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés c) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 19. § (3) bekezdésében a "Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt" szöveg,

d) 21. § (1) bekezdés c) pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

93. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása

93. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R41.) 11. § (2) bekezdésében a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot" szöveg lép.

(2) Az R41. 2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat B:53 mezőjében a " környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(3) Az R41. 2. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul.

94. A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet módosítása

94. § A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet

a) 1. §-ában az "a megyei kormányhivatal erdészeti Igazgatósága (a továbbiakban: Erdészeti Igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Erdészeti Hatóság)" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében az "Igazgatósághoz" szövegrész helyébe a "Hatósághoz" szöveg,

c) 3. § (5)-(7) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 6. § (3)-(4) bekezdésében, 7. § (1)-(2) bekezdésében és (2) bekezdés e) pontjában, 2. számú melléklet 4. pontjában az "Igazgatóság" szövegrész helyébe a "Hatóság" szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében az "Igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "Hatóságnak" szöveg,

lép.

95. A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet módosítása

95. § (1) A környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R42.) 2. számú melléklete helyébe a 21. melléklet lép.

(2) Hatályát veszti az R42. 2. § (2) bekezdése.

96. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet módosítása

96. § A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet

a) 2. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés a) pontjában és 3. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 3. § (1) bekezdés b) pontjában és 4. §-ában a "felügyelőségnél" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnál" szöveg

lép.

97. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosítása

97. § A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdés g) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási munkaügyi kirendeltségének (a továbbiakban: kirendeltség)" szövegrész helyébe az "állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 5. § a) pontjában a "kirendeltség" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstár vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság" szöveg

lép.

98. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

98. § (1) A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R43.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A környezetkárosodás minősítése az 1. § a) és b) pontja szerinti környezeti elem esetében - a megyei kormányhivatal által működtetett akkreditált laboratórium igénybevételével - a vízügyi hatóság, az 1. § c)-g) pontja szerinti környezeti elem esetében a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal feladata, a VIZIG, az NPI és erdészeti hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával."

(2) Az R43.

a) 2. § (6) bekezdés b) pontjában a "felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "hatóságot (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság)" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában, 6. § (4) és (5) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 15. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 20. § b) pontjában és 1. számú melléklet 3. a) pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

d) 8. § (2) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében és 16. § (4) bekezdés b) pontjában a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

e) 12. § (3) bekezdésében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságok" szöveg,

f) 15. § (3) bekezdésében a "felügyelőségen" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnál" szöveg,

g) 15. § (4) bekezdésében a "felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósághoz" szöveg,

h) 15. § (5) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe a "közegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 16. § (1)-(3) bekezdésében és az 1. számú melléklet 3. a) pontjában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "közegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

j) 19. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

99. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

99. § (1) A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R44.) 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kármentesítés szakaszaival kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - 35 nap."

(2) Az R44.

a) 4. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság)" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 8. § (2) és (5) bekezdésében, 9. § (2) és (4) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében, 12. § (10) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 7. § (4) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében a "felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósághoz" szöveg,

d) 8. § (1) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg

lép.

100. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

100. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R45.)

a) 28. § (2) bekezdés b) pontjában az "a munkaügyi központ" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 50. §-ában a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát" szöveg

lép.

(2) Az R45.

a) 44. § (2) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: Intézet)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 44. § (3) bekezdésében az "Az Intézet" szövegrész helyébe az "A járási hivatal" szöveg,

c) 44. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "az Intézet" szövegrészek helyébe az "a járási hivatal" szöveg

lép.

101. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

101. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet

a) 70. § (1) bekezdés c) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal)" szöveg,

b) 72. § (3) bekezdésében, 117. § (3) bekezdésében és 162. § (3) bekezdésében a "járási gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhivatalt" szöveg,

c) 72/B. § (1) bekezdésében az "a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központját (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei és fővárosi kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

d) 72/B. § (2) bekezdésében és 72/H. § (3) és (4) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 72/H. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központját (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

f) 72/H. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

g) 117. § (2) bekezdés a) pontjában a "járási (fővárosi) gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhivatalt" szöveg,

h) 158/A. §-ában a "munkaügyi központot" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

i) 166. § (5) bekezdésében a "járási gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhivatalnak" szöveg,

j) 167. § (5) bekezdésében a "járási gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhivatal" szöveg

lép.

102. Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

102. § Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet

a) 1. § (7) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

b) 1. § (7) bekezdés b) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

c) 4. § (4) bekezdésében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságok" szöveg

lép.

103. A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

103. § (1) A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R46.) 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A működési engedélyt, valamint a működési engedély bevonásáról szóló határozatot a járási hivatal a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó fajok esetében a természetvédelmi feladatkörében eljáró, egyéb fajok esetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal is közli, amely a menazséria fenntartója, illetve az állatok tulajdonosának költségére, az állatoknak - azok sorsának végső rendezéséig - állatkertbe vagy más megfelelő helyre történő szállítását és ottani gondozását rendelheti el, vagy más megfelelő intézkedést hozhat."

(2) Az R46. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kutya kivételével, a 3. számú mellékletben nem szereplő fajok szállítási feltételeit az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, valamint természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal állapítja meg."

(3) Az R46.

a) 3. § (3) bekezdés a) pontjában az "a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdés b) pontjában az "a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe az "a természetvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 3. § (8) bekezdésében, 4. § (6) bekezdésében az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében, valamint természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

d) 3. § (9) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében a "(3) bekezdésben megjelölt hatóságok" szövegrészek helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

104. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

104. § (1) A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R47.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fogyasztóvédelmi feladatai, valamint a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a fogyasztóvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(2) Az R47. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A miniszter:

a) a több kormányhivatal illetékességi területét vagy a fogyasztók széles körét érintően eseti vizsgálatokat rendelhet el;

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a fogyasztóvédelmi feladatköréhez kapcsolódóan - a fővárosi és megyei kormányhivatal közigazgatási hatósági eljárása kivételével - konkrét feladat elvégzésére, mulasztás pótlására utasíthatja;

c) évente beszámoltatja, továbbá döntése szerint beszámoltathatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat a fogyasztóvédelmi feladatkörbe tartozó tevékenységéről.

(2) A kormánymegbízott a fogyasztóvédelmi feladatköréhez kapcsolódóan illetékességi területén megszervezi és összehangolja az éves ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott területi és országos vizsgálatokat."

(3) Az R47. 6. § (1) bekezdés d)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFH)

"d) működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert;

e) koordinálja az NFH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatkörükhöz kapcsolódó nemzetközi kapcsolatait;

f) végzi, illetve végezteti a feladatainak és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi feladatkörének ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, ennek érdekében működteti az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumot, valamint a Mechanikai és Villamos Laboratóriumot;

g) gondoskodik az NFH és a fővárosi és megyei kormányhivatalok 3. § (2) bekezdése szerint a miniszter szakmai irányítói jogkörébe tartozó feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek szakmai továbbképzéséről;"

(4) Az R47. 6. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Az NFH)

"k) ellátja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására kiírt pályázatok kezelésével összefüggő feladatokat;

l) közreműködhet a miniszter 3. § (2) bekezdése szerinti szakmai irányítói jogkörének gyakorlásában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok e rendelet szerinti közigazgatási hatósági ügyei tekintetében gyakorolja az Áht. 9. § f) pontja szerinti jogkört."

(5) Az R47. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, másodfokon az NFH jár el."

(6) Az R47. 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által megkötendő hatósági szerződés érvényességéhez az NFH hozzájárulása szükséges. A hatósági szerződés közzétételét az a szerv végzi, amely az adott szerződést megkötötte."

(7) Az R47.

a) 6. § (2) és (6) bekezdésében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében a "felügyelőségeket" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalokat" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében és 8. § (1) bekezdésében az "a területileg illetékes felügyelőséget" szövegrész helyébe az "az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdésében az "az eljárásra illetékes felügyelőséget" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az R47. 3. § (1) bekezdése és 10. §-a.

105. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

105. § A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

a) 7/B. § (1) bekezdésének a) pontjában az "a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát" szövegrész helyébe az "a földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 7/B. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában az "a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 7/B. § (1) bekezdésének d) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

106. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása

106. § A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésében az "a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

107. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

107. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R48.) 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fogyatékosság jellegét - amely a fogyatékkal élő fogyasztót alkalmatlanná teszi a mérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére - vagy az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának való megfelelést a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével a jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti különleges bánásmód jellegének és tartalmának engedélyes általi azonosítása céljából. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 23/b. számú melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki."

(2) Az R48. 23/b. számú mellékletében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szöveg, a "szakhatósági állásfoglalást" szövegrész helyébe a "szakhatósági állásfoglalást, határozatot" szöveg lép.

108. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása

108. § (1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R49.) 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az e § szerinti eljárás ügyintézési határideje 30 nap."

(2) Az R49.

a) 4. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (4) bekezdésében a "Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal" szöveg,

d) 9. § (6) bekezdésében a "szakhatóságként jár el" szövegrész helyébe a "szakhatóságként jár el vagy szakkérdést vizsgál" szöveg,

e) 9. § (7) bekezdésében a "környezetvédelmi hatóság kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál meghatározott útvonal előírását" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a meghatározott útvonal előírásának lehetőségét" szöveg,

f) 16. § (3) bekezdésében a "felügyelőséget" szövegrész helyébe "a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R49. 14. § (2) bekezdés b) pontja.

109. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosítása

109. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet

a) 61/K. § (3) bekezdésében az "a munkaügyi központtal" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatallal" szöveg,

b) a 63. § (1) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,

c) 62. § (9) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt (a továbbiakban: járási gyámhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal)" szöveg,

d) 67. §-ában a "járási gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhivatalnak" szöveg,

e) 76. § (2) és (3) bekezdésében a "járási gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhivatalt" szöveg

lép.

110. A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

110. § (1) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R50.)

a) 1. § d) pontjában a "megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. § (3) és (4) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe az "a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 4/A. § (1) bekezdésében a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg,

d) 4/A. § (2) bekezdésében a "felügyelőségek" szövegrész helyébe a "hatóságok" szöveg

lép.

(2) Az R50. 1. számú melléklete helyébe a 22. melléklet lép.

(3) Az R50. 2. számú melléklete helyébe a 23. melléklet lép.

(4) Az R50. 3. számú melléklete helyébe a 24. melléklet lép.

111. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

111. § A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. melléklet C:2 mezőjében a "Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "A környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

112. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

112. § A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ában a "rehabilitációs szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe "első fokú rehabilitációs szakértői szervnél" szöveg lép.

113. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

113. § A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága" szövegrész helyébe a "földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága" szövegrész helyébe az "az erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

114. A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

114. § Hatályát veszti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet.

115. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

115. § A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében a "foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak" szövegrész helyébe a "foglalkoztatás helye szerint illetékes, állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 6. § (3) bekezdésében és 9. § (7) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

116. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

116. § A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 2. § (1b) bekezdésében, 17/A. § (3) bekezdésében és a 18. § (2) bekezdésében a "földhivatalok hivatalos honlapján" szövegrész helyébe a "földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében az "a járási földhivatal (a továbbiakban: földhivatal)" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

c) 2. § (3) bekezdésében, 3. §-ában, 6. § (4) bekezdésében, (4a) bekezdésében, és (5) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 9. § (1) és (4) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. § (5) és (6) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 14/A. §-ában, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (3) bekezdésében, 17/A. § (1) bekezdésében, (6) bekezdés e) pontjában és (8) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklete III. pontjának nyitó szövegrészében és az 1. alpontjában, 2. számú melléklete II. pontjának nyitó szövegrészében és az 1. alpontjában, 3. számú melléklete II. pontjának nyitó szövegrészében és az 1. alpontjában, 4. számú melléklete II. pontjának nyitó szövegrészében és az 1. alpontjában, 6. számú melléklete II. pontjának nyitó szövegrészében és az 1. alpontjában a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

d) 3. §-ában a "földhivatalonként" szövegrész helyébe a "járási hivatalonként" szöveg,

e) 6. § (5) bekezdésében a "földhivatalnál" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál" szöveg,

f) 7. § (1) bekezdésében és 10. §-ában a "földhivatal" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

g) 7. § (2) bekezdésében, 13. § (1) és (3) bekezdésében a "földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

h) 6. § (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében és a 14. § (2) bekezdés c) pontjában a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

i) 17/A. § (1) bekezdésében az "országos földhivatali rendszerből" szövegrész helyébe az "országos földügyi nyilvántartási rendszerből" szöveg,

j) 17/A. § (3) bekezdésében a "földhivatalban" szövegrész helyébe a "járási hivatalban" szöveg,

k) 17/A. § (6) bekezdés d) pontjában a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg

lép.

117. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

117. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R51.) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § (1) A 4. számú melléklet 3. pont 3. sora szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.

(2) A Hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

(3) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(4) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzé kell tenni azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit az eljáró hatóság olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálták."

(2) Az R51. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az első és másodfokú villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásban - a 37. § (1) bekezdés f) és g) pontjában foglalt kivételekkel - a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 4. számú melléklet 1. pontjában meghatározott hatóságok szakhatóságként járnak el.

(2) A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően a 4. számú melléklet 2. pontjában meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásukról nyilatkoznak.

(3) A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a 4. számú melléklet 3. pontja szerinti szakkérdést az eljáró Hatóság vizsgálja.

(4) Ha az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 4. számú melléklet 3. pontja szerinti szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

(5) Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell."

(3) Az R51. 4. számú melléklete helyébe a 25. melléklet lép.

(4) Az R51. 3. §-ában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság)" szöveg lép.

118. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

118. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet

a) 1. sorában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "népegészégügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. sorában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

119. Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

119. § Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában az "a fővárosi, megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

120. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

120. § (1) A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R52.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A fürdővizek és fürdőhelyek minőségfelügyeleti feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat végrehajtását ad hoc regionális fürdővíz-minőségügyi bizottság (a továbbiakban: Bizottság) támogatja. A Bizottság tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal 1-1 népegészségügyi, környezetvédelmi feladatokat ellátó képviselője, a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság igazgatója, a területileg illetékes vízvédelmi hatóság vezetője, valamint a Nemzeti Környezetügyi Intézet vezetője, illetve az általuk kijelölt szakértő.

(3) A Bizottság a tárgyalt ügyektől függően tanácskozási joggal a megyei önkormányzat, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a Nemzetgazdasági Minisztérium által regisztrált turisztikai szervezet képviselőjét és további résztvevőket hívhat meg az ülésére."

(2) Az R52.

a) 2. § a) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 2. § e) pont ea) és eb) alpontjában, 3. § (1)-(3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 5. § (1) és (3) bekezdésében, 7. § (1)-(2) bekezdésében, 8. § (3), (4a) és (6) bekezdésében, 9. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 10. § (1)-(3) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés c) pontjában és (8) bekezdésében, 11. § (3), (5), (7) és (12) bekezdésében, 11/A. § (1)-(3) bekezdésében, 14. § (2b) bekezdésében, és 7. melléklet 7. pontjában a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetnek" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

d) 5. § (6) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

e) 6. § (1) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

f) 6. § (4) bekezdésében a "megyei tisztifőorvos" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

g) 7. § (7) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet gondoskodik a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "járási hivatal gondoskodik a megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 11. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetnek és a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak és a megyei kormányhivatalnak" szöveg,

i) 11. § (2) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "járási hivatal, illetve a megyei kormányhivatal" szöveg,

j) 11. § (9)-(10) és (12) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

k) 11/A. § (4) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet minden szezont követően legkésőbb október 15-éig jelenti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe a "járási hivatal minden szezont követően legkésőbb október 15-éig jelenti a megyei kormányhivatalnak" szöveg,

l) 11/A. § (5) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv minden év november 15-éig összesített jelentést küld az OTH-ba a járási népegészségügyi intézetek" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal minden év november 15-éig összesített jelentést küld az OTH-ba a járási hivatalok" szöveg,

m) 14. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet minden fürdési idény kezdete előtt, de legkésőbb május 10-éig tájékoztatja a regionális intézetet és" szövegrész helyébe a "járási hivatal minden fürdési idény kezdete előtt, de legkésőbb május 10-éig tájékoztatja" szöveg,

n) 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában a "járási népegészségügyi intézettel" szövegrész helyébe a "járási hivatallal" szöveg

lép.

121. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23) Korm. rendelet módosítása

121. § A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal szakértői bizottságaira és működésükre az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni."

122. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

122. § (1) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § A záradékoló hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) - a földmérő kérelmére - a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat az 1. számú melléklet II/1. pontja szerinti módon és adattartalommal szolgáltatja."

(2) Az R53. a következő 5/A. §-sal egészül ki és a 6-8. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5/A. § (1) A kisajátítási tervet

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben ingatlanügyi és építésügyi szempontú vizsgálat alapján kell záradékkal ellátni (a továbbiakban: kettős vizsgálatú kisajátítási terv),

b) a 3. § (2) bekezdése szerinti esetben építésügyi szempontú vizsgálat alapján kell záradékkal ellátni (a továbbiakban: egyszeri vizsgálatú kisajátítási terv), kivéve, ha az adott ingatlanra vonatkozóan a kisajátítást kérő rendelkezésére áll a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély,

c) a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben záradékkal nem kell ellátni.

(2) Kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetében, ha a kisajátítási terv az ingatlanügyi szempontú feltételeknek nem felel meg, az építésügyi szempontú vizsgálatot már nem kell elvégezni.

6. § (1) A záradékolásra irányuló eljárást - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a járási hivatal folytatja le.

(2) A Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggésben készített

a) kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetében

aa) az ingatlanügyi szempontú vizsgálatra és záradékolásra irányuló eljárást a járási hivatal,

ab) az építésügyi szempontú vizsgálatra és záradékolásra irányuló eljárást az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

folytatja le (a járási hivatal és az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a továbbiakban együtt: záradékoló szerv);

b) egyszeri vizsgálatú kisajátítási terv esetében az építésügyi szempontú vizsgálatra és záradékolásra irányuló eljárást az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.

(3) Kettős vizsgálatú kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri vizsgálatú kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás tervezett célját. A záradékolás során ugyanazon hiány vagy hiba esetében hiánypótlásnak legfeljebb kétszer van helye.

(4) Kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelmet úgy kell tekinteni, mint amely az ingatlanügyi és építésügyi szempontú vizsgálatra és záradékolásra is irányul. Ebben az esetben a kisajátítási tervet a járási hivatal a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.

(5) Ha ugyanazon kisajátítási cél érdekében készült kisajátítási tervek egy része kettős, más része egyszeri vizsgálatú, a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kérelmező kérelmére a járási hivatal a kettős vizsgálatú kisajátítási tervvel együtt benyújtott egyszeri vizsgálatú tervet is megküldi az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ebben az esetben a (4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a járási hivatal az egyszeri vizsgálatú tervet akkor is megküldi az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére, ha ingatlanügyi szempontú záradékolásra nem kerül sor.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (4) bekezdéstől eltérően kérelemre a járási hivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet - az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak való megküldés helyett - a kérelmező részére kézbesíti.

(7) Az ügyintézési határidő

a) az (1) bekezdés szerinti esetben 25 nap,

b) a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben 15 nap, az ab) alpontja szerinti esetben 10 nap,

c) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben 10 nap.

7. § (1) A kettős vizsgálatú kisajátítási tervhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység szabályait tartalmazó miniszteri rendeletben (a továbbiakban: földmérési rendelet) meghatározott megosztási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerinti munkarészeket kell becsatolni, a földmérési rendelet területkimutatásra vonatkozó előírásait ide nem értve.

(2) Az ingatlanügyi szempontú vizsgálat során a járási hivatal az 1. számú melléklet II/7. pontja szerint jár el. Ha a kisajátítás mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor az ingatlanügyi szempontú vizsgálat során a kisajátítási vázrajzot a művelési ágak, a minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyességére vonatkozó mezőgazdászi szempontok szerint is vizsgálni kell. A kettős vizsgálatú kisajátítási terv záradéka egy évig hatályos.

(3) Az ingatlanügyi szempontból megfelelőnek talált kisajátítási vázrajzot és területkimutatást "A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes." záradékszöveggel kell ellátni. A mezőgazdászi szempontoknak is megfelelő kisajátítási vázrajzot az "A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes." záradékszöveggel kell ellátni.

8. § (1) Az építésügyi szempontú vizsgálat kiterjed arra, hogy

a) a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra vonatkozó építésjogi követelményekkel,

b) - olyan beruházás esetében, melynek helyét törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet egyértelműen beazonosítható módon megjelöli - a kisajátítandó ingatlan helye ennek megfelel-e,

c) részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagysága megfelel-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülését nem kell vizsgálni, ha az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot. A záradékoló szerv e tényt az e rendelkezéssel érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével a záradékszöveg mellett külön feltünteti.

(3) Ha a kisajátítási terv építésügyi szempontból megfelelő,

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kisajátítási vázrajzot,

b) a 3. § (2) bekezdés szerinti esetben az ingatlan-nyilvántartási térképet vagy a kisajátítási átnézeti térképet

"A területfelhasználási követelményekkel nem ellentétes, az építésjogi követelményeknek megfelel, a záradék kisajátítási eljárás céljára lett kiadva" záradékszöveggel kell ellátni.

(4) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, záradékszöveg külön okiratban is megszövegezhető. Ebben az esetben a záradékoló szerv a záradékolásról szóló döntésben megjelöli, hogy mely kisajátítási átnézeti térkép alapján mely ingatlan vonatkozásában adta ki a záradékot.

(5) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, és ugyanazon kisajátítási cél kapcsán a záradékolási kérelem több - a záradékoló szerv illetékességi területén fekvő - ingatlant is érint, kérelemre a záradékszövegeket - az érintett ingatlanok megjelölésével - ugyanazon kisajátítási átnézeti térképen kell elhelyezni. Ebben az esetben az összes érintett ingatlan vonatkozásában elegendő egy kisajátítási átnézeti térképet benyújtani záradékolásra, és az egyes ingatlanokra készült kisajátítási tervekbe elegendő ezen záradékszöveggel ellátott kisajátítási átnézeti térkép záradékoló szerv által hitelesített másolatát becsatolni. Ha a záradékoló szerv a záradékszövegeket külön okiratban szövegezi meg, e bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy a kisajátítási tervekbe a záradékszövegeket is tartalmazó döntés záradékoló szerv által hitelesített másolatát, valamint a döntés alapjául szolgáló kisajátítási átnézeti térkép másolatát elegendő becsatolni.

(6) A záradékoló szerv a záradékolás lefolytatása mellett tájékoztatást ad a kisajátítást kérő részére továbbá arról, hogy a visszamaradó ingatlan a telekalakítás általános követelményeinek - a telekméretet ide nem értve - megfelel-e."

(3) Az R53. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére

a) kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetében két eredeti példányban,

b) egyszeri vizsgálatú kisajátítási terv esetében egy eredeti példányban,

c) záradékolást nem igénylő esetben egy eredeti példányban kell benyújtani."

(4) Az R53. 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kisajátítási hatóság a csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátított ingatlan és a csereingatlan közötti értékkülönbözet megfizetésére kötelezett magánszemély részére a részletfizetés engedélyezésekor irányadó jegybanki alapkamattal terhelten legfeljebb tízévi részletfizetést engedélyezhet, a havi részlet összege azonban ötezer forintnál kevesebb nem lehet.

(2) A részletfizetés engedélyezése mellett a kisajátítási hatóság a részletfizetés megkezdésére - a (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén - legfeljebb tizenkét hónapig terjedő halasztást is engedélyezhet."

(5) Az R53. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Halasztás, illetőleg részletfizetés esetében az értékkülönbözet és kamata erejéig a kártalanításul adott ingatlanra - a kisajátítási hatóság megkeresésére a kisajátítást kérő javára jelzálogjogot kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni."

(6) Az R53. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A kisajátítási hatóság - amennyiben halasztás, illetőleg részletfizetés engedélyezésére nem került sor, a harmadik személy kisajátítást kérő hozzájárulásával - mentesítheti a 11. § (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező kötelezettet a harmadik személynek járó értékkülönbözet utáni kamat alól."

(7) Az R53.

a) 3. § (4) bekezdésében a "kisajátítási hatósághoz" szövegrész helyébe a "kisajátítási hatósági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kisajátítási hatóság)" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe az "ingatlan-nyilvántartási és földmérési (a továbbiakban együtt: ingatlanügyi) szempontú" szöveg,

c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában és 17. § (3) bekezdés a) pontjában a "földhivatal és az építésügyi hatóság" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

d) 10/A. § (3) bekezdésében a "földhivatali záradék" szövegrész helyébe a "záradék" szöveg,

e) 1. számú melléklet I./2. pontjában és II./1.3. pontjában a "földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

f) 1. számú melléklet I./3. pontjában, II./1.1. pontjában, II./1.3. pontjában, II./1.4. pontjában, II./7.3. pontjában a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

g) 2. számú melléklet 3. pont a) alpontjában a "záradékok" szövegrész helyébe a "záradékszövegek" szöveg,

h) 2. számú melléklet 3. pont c) alpontjában a "záradékoló földhivatal székhelye és a záradékolás dátuma, valamint kékszínű körbélyegző lenyomata" szövegrész helyébe a "járási hivatal székhelye és az ingatlanügyi szempontú vizsgálat lezárásának dátuma," szöveg,

i) 2. számú melléklet 3. pont d) alpontjában az "a záradékoló személyének" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi szempontú vizsgálatot végző" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az R53. 1. számú melléklet II./7.5. pontja.

123. A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

123. § A nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében az "a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

124. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

124. § A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdésében az "amelynek fogyasztóvédelmi felügyelősége" szövegrész helyébe az "amely" szöveg lép.

125. A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

125. § A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "a növény és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény és talajvédelmi hatóság)" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

c) 2. § (3) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal földhivatalánál, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatalánál és a növény- és talajvédelmi igazgatóságnál" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatalnál és a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál" szöveg,

d) 4. § (6) bekezdésében az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

e) 8. § (1) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 8. § (2) bekezdés b) pontjában az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg

lép.

126. A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet módosítása

126. § A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 224/2008. (IX. 9.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézet (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdésében a "szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

127. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

127. § A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a "továbbá a felügyelőség" szövegrész helyébe a "továbbá a kormányhivatal" szöveg,

c) 3. § (3) bekezdésében, 5. § (2)-(3) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 22/A. § (1)-(2), (4)-(5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 3. § (4) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében és 3. számú mellékletében a "Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal" szöveg,

e) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatalhoz" szöveg,

f) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a "felügyelőséghez" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

g) 5. § (4) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

h) 16. § (1) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

i) 2. és 5. számú mellékletében a "Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

128. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

128. § A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 26. melléklet lép.

129. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

129. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R54.) 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos vagy háziorvos e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján állapítja meg a fogyatékosság jellegét vagy az (1) bekezdés d) pontjának való megfelelést."

(2) Az R54. 125. § (5) bekezdésében a "96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet 23. § (2) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "jogszabály szerinti ideiglenes használatbavételi engedélyre alapított" szöveg lép.

(3) Az R54. 10. számú mellékletében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiállított szakvélemény(eke)t, amennyiben készült ilyen szakvélemény" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv erre vonatkozó szakvéleményét, szakhatósági állásfoglalását, határozatát, amennyiben ilyen készült" szöveg lép.

130. A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása

130. § A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezéséről szóló 34/2009. (II. 20.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az "Országos Vízügyi Hatósággal" szövegrész helyébe az "Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal" szöveg lép.

131. A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. rendelet módosítása

131. § (1) A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R55.) 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben - a Szolgtv.-ben meghatározottakon túl - meg kell jelölni, illetve csatolni kell)

"j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít."

(2) Az R55. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jegyző a (3) bekezdés g) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával hivatalból szerzi be. A Kormány a vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban

a) a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében, valamint

b) élelmiszer vagy állat vásári értékesítése esetén az élelmiszer-higiénia és állategészségügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében

a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki."

(3) Az R55. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 42. § (2) bekezdésében foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén a vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban másodfokú hatóságként az 1. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

(4) Az R55. 4/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi)

"b) a munkavédelmi hatóságnak,"

(5) Az R55. 4/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi:

a) a népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

b) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak,

c) az illetékes rendőrkapitányságnak és

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak."

(6) Az R55. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vásárok és piacok, valamint a bevásárlóközpontok üzemeltetésére e rendeletben előírt feltételek meglétét a jegyző a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok, illetve a bevásárlóközpontok működésére, az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a népegészségügyi, élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi, fogyasztóvédelmi, valamint munkavédelmi hatósági hatáskörében eljárva a fővárosi és megyei kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. A 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését és a biztonsági tervben foglaltak megfelelőségét a vásár, piac fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi szerv jogosult ellenőrizni."

(7) Az R55. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a kereskedelemért felelős miniszter gyakorolja."

(8) Az R55. a 27. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

132. A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

132. § (1) A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R56.) 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal kapcsolatos ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Flt. 21. §-ában, 54. §-ában és 55. §-ában, valamint a (3)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(3) Az e rendeletben meghatározott támogatások akkor nyújthatók, ha a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - feltételeinek, illetve e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül."

(2) Az R56.

a) 2. § (1) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal járási munkaügyi kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség)" szövegrész helyébe az "Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 3. § (1)-(3) bekezdésében, 4. § (1) és (5)-(7) bekezdésében, valamint 5. § (8) bekezdésében a "kirendeltség" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "kirendeltséghez" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R56. 6. § (2) bekezdése.

133. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása

133. § (1) A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R57.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országos jelentőségű elem beillesztésére irányuló kérelem esetén a szakhatóság a 3. számú mellékletben foglalt táblázat

a) 6. sora szerinti szakkérdést a (3) bekezdésben,

b) 3. sora szerinti szakkérdést a (4) bekezdésben foglaltak alapján vizsgálja."

(2) Az R57. 3. § (3)-(3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet "térségi területfelhasználási engedély kérelem" formában az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

(3a) Ha a kérelem több állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét érinti, az eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (továbbiakban: eljáró hatóság) a területrendezésért felelős miniszter jelöli ki.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtását megelőzően a területrendezésért felelős miniszternél kell kezdeményezni az eljáró hatóság kijelölését. Az eljáró hatóság kijelölésére vonatkozó kezdeményezés az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a beruházó, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az (1) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat feladata. A területrendezésért felelős miniszter a kijelölés tárgyában nyolc napon belül dönt.

(3c) Amennyiben a területrendezési hatósági eljárás több állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét érinti, a kijelölt eljáró hatóság az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt."

(3) Az R57. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A területével érintett fővárosi kerületi, fővárosi, megyei jogú városi és megyei önkormányzat, valamint az illetékes, de a (3b) bekezdés alapján eljáró hatóságként nem kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal - az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a területrendezési hatósági eljárásban ügyfélnek minősül."

(4) Az R57. 4. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 4. § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság a 2. számú mellékletben meghatározott feltételek esetén, vizsgálja az ott meghatározott szakkérdést.

(1a) A Kormány a területrendezési hatósági eljárásokban, a 3. számú mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén az ott meghatározott szakkérdés tekintetében, a 3. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(1b) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az (1a) bekezdésben foglalt esetben - a 3. számú mellékletben foglalt táblázat 4. sora kivételével - a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható szakhatósági állásfoglalást ad ki."

(5) Az R57. 2. számú melléklete helyébe a 28. melléklet lép.

(6) Az R57. a 29. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(7) Az R57. 4. § (2), (3) és (4) bekezdésében az "állami főépítész" szövegrész helyébe az "eljáró hatóság" szöveg lép.

134. Az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet módosítása

134. § Az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe az "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 2. § (4) és (6) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

c) 2. § (7) és (8) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg

lép.

135. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet módosítása

135. § (1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról szóló 132/2009. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R58.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya kiterjed)

"b) az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal), valamint"

(2) Az R58.

a) 2. § (3) bekezdésében, 2. § (4) bekezdés b)-d) pontjában, 7. § (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 10. §-ában és 17. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 17. § (1) és (7) bekezdésében a "kirendeltség" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 17. § (4) bekezdésében a "munkaügyi központok" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok" szöveg

lép.

136. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

136. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R59.) 1. § (2) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"23. kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R59. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást - amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást - a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a (3) bekezdés szerinti időtartamra, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli."

(3) Az R59. 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az e rendelet szerinti kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti."

(4) Az R59. 10. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (9) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogok és kötelezettségeknek a Kincstár, mint szerződő fél mellett - a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében - a kormányhivatal is alanya.

(9b) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (9) bekezdés szerinti szerződésekben - a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként - a Kincstár, mint szerződő fél helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal lép."

(5) Az R59. 11. §-a a következő (4)-(5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kincstárnak, valamint a kormányhivatalnak az e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(6) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére."

(6) Az R59. a következő 17. §-sal egészül ki:

"17. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. (2) E rendeletnek a Módr3. által megállapított

a) 4. § (4) bekezdését a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,

b) 10. § (9a) és (9b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 10. napjáig, írásban tájékoztatja."

(7) Az R59.

a) 1. § (4) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés e) pontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe a "ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott" szöveg,

c) 6. § (6) bekezdés a) pontjában az "a Kincstár a családtámogatási adatbázisában" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) a családtámogatási adatbázist is magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban" szöveg,

d) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal", az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

f) 7. § (4) bekezdésében az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

g) 8. § (4) bekezdésében az "új igénybevevőinek" szövegrész helyébe az "igénybevételéről szóló támogatási szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új támogatott személyek 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti" szöveg, az "a lakáspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter" szöveg,

h) 8. § (8) bekezdésében az "a Kincstártól" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg,

i) 8. § (9) bekezdésében az "a Kincstárhoz" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg, az "Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerinti illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg, az "A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján - a Kincstár megkeresésére -" szövegrész helyébe az "A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére -" szöveg,

j) 8. § (10) bekezdésében az "a Kincstár jogerős határozatában" szövegrész helyébe a "jogerős határozat" szöveg, a "Kincstár határozata" szövegrész helyébe a "jogerős határozat" szöveg,

k) 8. § (11) bekezdésében a "Kincstár" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg, az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerinti területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg,

l) 8. § (12) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg,

m) 11. § (1) bekezdésében az "az államot" szövegrész helyébe az "az államot - ha törvény másként nem rendelkezik -" szöveg

lép.

137. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

137. § A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az "a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)" szöveg,

c) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát" szövegrész helyébe az "növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdés d) pontjában az "igazgatóságot" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg

lép.

138. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

138. § (1) A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R60.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendeletet a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és - rendezéssel, a településfejlesztéssel és - rendezéssel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra kell alkalmazni, melyeket

a) az országos főépítész,

b) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

c) a települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével [az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész] lát el."

(2) Az R60. 2. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állami főépítészi feladatokat illetékességi területén a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal állami főépítészi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(3) Az R60. 3. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A fővárosi, a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi és a megyei főépítészi feladatkör köztisztviselői kinevezéssel látható el.

(2) A települési - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - és a térségi főépítészi feladatkör ellátható köztisztviselőként, vagy - az összeférhetetlenségre, a minősített adatra és a felelősségre vonásra vonatkozó jogszabályi előírásokra való figyelemfelhívást is tartalmazó, a feladatkör ellátására vonatkozó írásban megkötött - megbízási szerződés alapján."

(4) Az R60. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettség:

a) megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, valamint állami főépítészi munkakör esetében építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,

b) az országos főépítészi feladatkör esetében a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott szakképzettség,

c) megyei, az a) pontban foglaltak kivételével a települési, valamint a térségi főépítészi feladatkör esetében

ca) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,

cb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség."

(5) Az R60.

a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az "az Építésügyi Hivatal önálló feladat és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő állami főépítészének" szövegrész helyébe az "az állami főépítész" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdés b) pontjában az "állami főépítészek" szövegrész helyébe az "állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében az "állami főépítész, az állami főépítészek" szövegrész helyébe az "állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az állami főépítészi feladatokat ellátó kormánytisztviselő"

d) 6. § (3) bekezdésében a "főépítész nem láthat el" szövegrész helyébe a "főépítész - az állami főépítész kivételével - nem láthat el" szöveg,

e) 6/B. §-ában a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg,

f) 7. §-át megelőző alcím helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatal állami főépítészi feladatai" szöveg,

g) 7. § nyitó szövegrészében a "főépítész" szövegrész helyébe a "főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 8. § a) pontjában az "az állami főépítésszel" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R60.

a) 2. §-át megelőző alcímben az "az állami főépítészek kijelölése" szövegrész,

b) 2. § (3) bekezdés a) pontja,

c) 7. § f) pontja,

d) 12. § (6) bekezdése,

e) 2. melléklete.

139. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

139. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés n) pontjában a "felügyelőséget" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg lép.

140. Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

140. § (1) Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R61.) 21. § (5) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R61.

a) 7. § (5) bekezdése,

b) 11. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése.

141. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása

141. § Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" és a "Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága" szövegrész helyébe a"bányafelügyeleti feladatkörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

142. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása

142. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R62.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a kereskedelemért felelős miniszter gyakorolja."

(2) Az R62. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi)

"c) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: munkavédelmi és a munkaügyi hatóság)"

(3) Az R62. 6. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi)

"f) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék esetén az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalnak."

(4) Az R62. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a kereskedelmi tevékenység a 7. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott hatóságok feladat- és hatáskörét az ott megjelölt szempontok szerint érinti, az érintett hatóság, továbbá takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a megyei kormányhivatal állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal a bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül hatósági ellenőrzést folytat le."

(5) Az R62. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kereskedelmi tevékenység végzésével kapcsolatos - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott - figyelemfelhívás esetében a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal szükség szerint megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, illetve megkeresi a jegyzőt."

(6) Az R62. 7. § (4) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kormány a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakhatóságként jelöli ki)

"a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben

aa) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első fokú eljárásban a a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

ab) a magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt üzlet működésének engedélyezése esetén első- és másodfokú eljárásban a honvédelmi miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot,

b) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

ba) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában első fokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,

bb) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén első fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén első fokú eljárásban a növény- és talajvédelmi feladatkörben eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,

c) ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, annak elbírálása kérdésében, hogy a hulladékgyűjtés és - tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége - első fokú eljárásban a környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,"

(7) Az R62. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 42. § (2) bekezdésében foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén a működés kiadása iránti eljárásban másodfokú hatóságként a 3/a. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

(8) Az R62. 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli)

"b) a munkavédelmi és a munkaügyi hatósággal;"

(9) Az R62. 9. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli)

"d) jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a megyei kormányhivatal állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatalával, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal."

(10) Az R62. a 30. melléklet szerinti 3/a. melléklettel egészül ki.

(11) Az R62. 6. § (2b) bekezdésében a "fogyasztóvédelmi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

143. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

143. § (1) A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R63.) 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutódja a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó - a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a jogelőd által megkötött - polgári jogi szerződések alapján fennálló jogviszonyok, valamint a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban a jogelőd által megszerzett szerzői jogok, forráskódok és licencek tekintetében."

(2) Az R63. 10/A. §-ában és 10/B. §-ában a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész lép.

(3) Az R63. 20. § (2) bekezdésében az "1-9. pontjában, 10. pont i) alpontjában" szövegrész helyébe az "1-10. pontjában" szöveg lép.

(4) Az R63. 11. melléklete a 31. melléklet szerint módosul.

144. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

144. § (1) Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R64.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedélyező eljárása során a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: szakértő) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló Korm. rendeletben meghatározott illetékességgel szakértőként járnak el, azzal, hogy Budapest és Pest megye tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes. A szakértői tevékenység keretében az engedélyező által meghatározottak szerint vizsgálják a kutatási tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét."

(2) Hatályát veszti az R64. 2. melléklete.

145. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

145. § (1) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R65.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a turizmusért felelős miniszter gyakorolja."

(2) Az R65. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban - az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével -

a) a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem értve a b) pont szerinti szakkérdést -, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben

aa) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében - elsőfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

ab) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében -elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban megyei kormányhivatalnak a szálláshely helye szerint illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

c) a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében annak elbírálása kérdésében, hogy a szálláshely a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e

ca) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében -első- és másodfokú eljárásban az első- és másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot,

cb) - a Magyar Honvédség létesítményeinek területén működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében -elsőfokú eljárásban a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott, a szakkérdés elbírálására jogosult hatóságot, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert, valamint

d) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban az építésügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt szakhatóságként jelöli ki."

(3) Az R65. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról rendelkező határozatot közli)

"b) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal."

146. A földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról

146. § A földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló 265/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet

a) 2/A. §-ában a "Magyar Energia Hivatal" szövegrész helyébe a "Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal" szöveg,

b) 12. § (8) bekezdésének b) pontjában a "környezetvédelmi hatóság felhasználó telephelye szerint illetékes helyi szerve" szövegrész helyébe a "felhasználó telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

147. A fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, 2008. október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet módosítása

147. § A fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, 2008. október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2009. (XII. 3.) Korm. rendelet

a) 1. § b) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

148. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

148. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet

a) 1. melléklete a 32. melléklet,

b) 2. melléklete a 33. melléklet és

c) 3. melléklete a 34. melléklet szerint módosul.

149. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

149. § (1) Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R66.)

a) 1. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések - Adatátvételek" elnevezésű táblázat

aa) "1210" kezdetű sorában az "a települési önkormányzatok jegyzői, a járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalok és a megyei kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai" szövegrész helyébe az "a települési önkormányzatok jegyzői, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

ab) "1832" kezdetű sorában a "Szociális és Gyámhivatalok" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg,

ac) "1911"; "1919"; "1921" kezdetű soraiban a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe az "Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság" szöveg,

b) 1. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" elnevezésű táblázat

ba) "1210" kezdetű sorában a "Járási gyámhivatal:" szövegrész helyébe a "Járási hivatal:" szöveg, a "Kormányhivatalok szociális és gyámhivatalai:" szövegrész helyébe a "Fővárosi és megyei kormányhivatalok:" szöveg,

bb) "1210" kezdetű sorában a "KIM Pártfogó" szövegrész helyébe a "pártfogó felügyelő" szöveg,

c) 6. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" elnevezésű táblázat

ca) "1622" kezdetű sorában az "önkormányzati rendelet, normatív utasítás" szövegrész helyébe az "önkormányzati rendelet" szöveg, valamint a "száma, eredménye," és a "száma, tárgya" szövegrészek helyébe a "száma" szöveg,

d) 8. mellékletében található "Országos Statisztika Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések - Adatátvételek" elnevezésű táblázat

da) "1515" és "1915" kezdetű soraiban a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe az "Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R66.

a) 4. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések - Adatátvételek" elnevezésű táblázat "2030" kezdetű sorában az "igazságügyi szolgálatai" szövegrész,

b) 6. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" elnevezésű táblázat "1621" kezdetű sorában a "(2) A helyi önkormányzat bizottsága(i) (száma, neve)" szövegrész,

c) 6. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök" elnevezésű táblázat "1622" kezdetű sorában a "(4) a megsértett jogszabályhely megjelölése," szövegrész és a "továbbá ezen eljárások eredménye," szövegrész,

d) 7. mellékletében található, "Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések - Adatátvételek" elnevezésű táblázat "1396" kezdetű sorában a "közlekedési felügyelőségei" szövegrész.

150. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

150. § (1) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R67.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1. § c) pontja szerinti határozatot és hatásvizsgálatot a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megküldi a Dokumentációs Központnak. Amennyiben a térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni kereset ügyében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatot hoz, azt az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Dokumentációs Központnak."

(2) Az R67. 2. § (1) bekezdésében és 9. §-ában a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg lép.

151. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

151. § A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a) 4. § (4) bekezdésében a "járási állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) adja ki. A járási állat-egészségügyi hivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hatóság) adja ki. A járási állat-egészségügyi hatóság" szöveg,

b) 5. §-ában, 17/B. § (11)-(12) bekezdésében, 17/C. § (2)-(4) és (7) bekezdésében, 17/D. § (2) bekezdésében, 17/E. § (1) bekezdésében, 17/F. § (1) bekezdésében, 17/K. § (2)-(4) bekezdésében, 17/L. § (1)-(2) bekezdésében a "hivatal" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

c) 17/C. § (1) bekezdésében, 17/D. § (1) bekezdésében a "hivatalt" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg,

d) 17/J. § (2) bekezdésében a "hivatalnál" szövegrész helyébe a "hatóságnál" szöveg,

e) 17/K. § (1) bekezdésében a "hivatalnak" szövegrészek helyébe a "hatóságnak" szöveg

lép.

152. Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet módosítása

152. § Az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályairól szóló 79/2010. (III. 25.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében az "amelynek népegészségügyi szakigazgatási szerve, vagy járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe az "amely, vagy amelynek a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 1/A. § (1) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 1/A. § (2) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

153. A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

153. § A szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kérelmező intézmény az engedély kiadása iránti kérelmet a székhelye szerint illetékes, fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kormányhivatal) nyújtja be."

154. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával összefüggő intézkedésekről szóló 158/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

154. § A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportjával összefüggő intézkedésekről szóló 158/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § Az élő szarvasmarha közösségi vámterületről történő kivitelénél a 1254/1999/EK rendelete részletes szabályairól az export-visszatérítés feltételét képező, az élő szarvasmarha szállítás alatti jólétének betartása vonatkozásában szóló, 2003. április 9-i 639/2003/EK bizottsági rendelet által meghatározott hatósági állatorvosi jelentést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal állítja ki. Az ügyfél köteles a kormányhivatalnak kiléptető ponton tartózkodó eljárásra jogosult képviselőjét 24 órával a szállítmány megérkezése előtt értesíteni."

155. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

155. § A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 11/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedési hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében szakhatóságként eljáró megyei kormányhivatal megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

(2) A légiközlekedési hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében szakhatóságként eljáró megyei kormányhivatal a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta."

156. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása

156. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R68.) 1. §-ában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve és a járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal [a továbbiakban: járási (fővárosi kerületi) hivatal]" szöveg lép.

(2) Az R68. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első fokú eljárás során jogerős határozattal megállapított eljárási költséget a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal esetén azon, népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, amelynek illetékességi területén működő járási (fővárosi kerületi) hivatal az eljárási költséget megállapította, Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, készpénz-átutalási megbízással (csekk) vagy postai úton befizetni."

157. A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet módosítása

157. § A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a) 3/A. §-ában az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát" szövegrész helyébe az "a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "a megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

158. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

158. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet.

159. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

159. § (1) A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R69.) 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal gyakorolja." (2) Az R69.

a) 5. § (4) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 5. § (5) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés c) pontjában, 16. § (3) és (4) bekezdésében, 17. §-ában, 20. § (4) bekezdésében, 22. § (1)-(6) bekezdésében, 23. § (1), (3), (4) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 26. § (3)-(4) és (7) bekezdésében, 31. § (1)-(4) bekezdésében, 35. § (2) és (3) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében és 38. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 14. § (4) bekezdésében az "a felügyelőség az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedés tekintetében az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján a hatáskörében érintett közlekedési hatóság" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi, közegészségügyi, valamint közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján" szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

e) 20. § (4) bekezdésében az "a közegészségügyi hatóság, a közlekedési hatóság, valamint a felügyelőség" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi, közegészségügyi, valamint közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 22. § (2) bekezdés b) pontjában a "szakhatósági hozzájárulás kiadása" szövegrész helyébe a "szakhatósági hozzájárulás kiadása vagy a levegőtisztaság-védelmi szakkérdés vizsgálata" szöveg,

g) 23. § (6) bekezdésében a "szakhatósági állásfoglalásában" szövegrész helyébe a "szakhatósági állásfoglalásában vagy a levegőtisztaság-védelmi szakkérdés vizsgálata nyomán" szöveg,

h) 36. § (1) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

160. A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

160. § A környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg,

b) 1. § (4) bekezdés b) pontjában, 2. § (4) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 2. § (2) bekezdésében a "felügyelőséggel" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósággal" szöveg

lép.

161. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

161. § (1) Az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R70.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet alkalmazásában egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), valamint az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)."

(2) Az R70. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/B. § A kormányhivatal által a 4. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási pénztári ügyekben hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az OEP bírálja el."

(3) Az R70. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatal illetékessége - Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége kivételével - megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége egészségbiztosítási pénztári feladatkörében Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki."

(4) Az R70. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítást érintő feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(5) Az R70. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az OEP közreműködik a miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatal (4) bekezdés szerinti szakmai irányításával kapcsolatos feladatai ellátásában."

(6) Az R70. 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében)

"g) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat,"

(7) Az R70. 4. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében)

"o) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve a kormányhivatal és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is,"

(8) Az R70. 4. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében)

"q) ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban az E. Alap érdekében hatáskörébe utalt feladatokat, adatszolgáltatást teljesít, továbbá koordinálja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítási ellátások költségeinek megtérítésére irányuló eljáráshoz szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, azok közzétételéről, elemzéséről, értékeléséről,"

(9) Az R70. 4. § (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében)

"z) az E. Alap költségvetésében meghatározott egyszeri segély, valamint a méltányosságból adható pénzbeli ellátások keretösszegének a kormányhivatalok közötti felosztását, továbbá figyelemmel kíséri a keretösszeg felhasználását."

(10) Az R70. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatal az egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében

a) ellátja

aa) az E. Alapnak a feladatai ellátásához kapcsolódó előirányzatai tekintetében a gazdálkodással és az adatszolgáltatással,

ab) a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal,

ac) a foglalkoztató, valamint a kifizetőhely felügyeletével,

ad) a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel,

ae) az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésével, így különösen

1. a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával,

2. a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával,

3. az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával,

af) a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat,

ag) jelzi a miniszter felé az aa)-af) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat,

ah) az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelési, és adatszolgáltatási feladatokat,

ai) a közgyógyellátással kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,

aj) az anyatej-elszámolások fogadásával, ellenőrzésével, feldolgozásával kapcsolatos feladatokat,

ak) az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjának utólagos megtérítésével kapcsolatos feladatokat,

al) jelzi a miniszter felé az aa)-ak) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat, am) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) VIII. fejezetében meghatározott megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat,

b) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal.

(3) Az OEP és a kormányhivatalok a szakfeladataik költségtakarékos és hatékony ellátása érdekében egymással elektronikus levélben is tarthatnak kapcsolatot."

(11) Az R70. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az OEP - a 4. § (2) bekezdés szerinti egészségbiztosítási pénztári feladatok vonatkozásában - szervezi

a) az E. Alap ellátási költségvetésére vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint adatszolgáltatási feladatok ellátását, az E. Alap ellátási költségvetéséhez kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások ütemezését, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai elemeit,

b) az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését),

c) az anyatej-elszámolások fogadásával, ellenőrzésével, feldolgozásával kapcsolatos feladatokat,

d) üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás térítési díjának utólagos megtérítésével és a baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos feladatokat,

e) a kormányhivatalok valamennyi egészségbiztosítási nyilvántartásához kapcsolódó adatkezelési és adatszolgáltatási feladatát.

(2) A kormányhivatalok

a) az E. Alapot érintő egészségbiztosítási pénztári feladataik ellátása során az E. Alap ellátási költségvetéséhez kapcsolódó gazdálkodási és számviteli szabályzatokat alkalmazzák,

b) az E. Alappal kapcsolatos feladataik ellátása során az OEP által kiadott szakmai eljárásrendeket, szabályzatokat, körleveleket alkalmazzák,

c) a társadalombiztosítási kifizetőhelyi ellenőrzéseik során végrehajtják az OEP által kiadott ellenőrzési terveket,

d) részt vesznek az OEP által szervezett szakmai értekezleteken, képzéseken,

e) a hatáskörükbe tartozó feladataikat az OEP által működtetett szakmai informatikai rendszereken keresztül látják el,

f) a szakmai feladatellátás során az OEP által kiadott iratmintákat használják,

g) az elvégzett feladataikról - a miniszter útján - tájékoztatják az OEP-et.

(3) Az OEP

a) megállapítja a kormányhivatalok E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai követelményeit,

b) szervezi a kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladataihoz szükséges technikai jellegű, operatív feladatokat,

c) meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit.

(4) Egészségbiztosítási feladataival összefüggésben a kormányhivatalok, mint foglalkoztatók, és mint kifizetőhelyek felügyeletét az OEP látja el."

(12) Az R70.

a) 3. § (3) bekezdésében az "Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal",

b) 6. § (3) és (4) bekezdésében az "az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt",

c) 6. § (6) bekezdésében az "az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal"

szöveg lép.

(13) Hatályát veszti az R70.

a) 3. § (1) bekezdése,

b) 6. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontja és d) pontja,

c) 6. § (5) bekezdése.

162. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

162. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R71.) 2. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"2. A mérésügyi és műszaki feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal

2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja. A Hivatal a (4) és (5) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködhet.

(3) A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok illetékességi területét, valamint tevékenységét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A miniszter jogköre mérésügyi területen kiterjed:

a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,

b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi törvényes tanúsító jellel való ellátására,

d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,

e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,

f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.

(5) A miniszter jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:

a) a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában való részvételt,

b) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,

c) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,

d) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,

e) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,

f) a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében való részvételt,

g) a műszaki biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.

(6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 50%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, 50%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.

(7) A Hivatal központi szerve, illetve a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani."

(2) Az R71.

a) 5. § (2) bekezdésében és 11. § (3) bekezdésében a "területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdésében a "területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 13. § (3) bekezdésében a "területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 19. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

e) 20. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(3) Az R71. 1. melléklete helyébe a 35. melléklet lép.

(4) Hatályát veszti az R71. 24. § (3) bekezdése.

163. A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

163. § (1) A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R72.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:

a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos összekötő vagy felhasználói berendezés üzembe helyezése esetén a balesetelhárítási, illetve az élet-, testi épség-, egészség- és vagyonvédelmet, valamint az üzembiztonságot szolgáló jogszabályi rendelkezések megtartásának vizsgálata céljából villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében,

b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit."

(2) Az R72. 4/C. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A műszaki biztonsági hatóság a veszélyes folyadékok és olvadékok - nyomástartó berendezésnek nem minősülő - tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezésére irányuló eljárásában a 4/a. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság a 4/a. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként.

(6) A műszaki biztonsági hatóság a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában az 5/a. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott elsőfokú határozattal szembeni fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokon eljáró hatóság az 5/a. mellékletben meghatározott szakkérdés vizsgálatára az ott megjelölt szervet rendelheti ki szakértőként."

(3) Az R72. 4. melléklete helyébe a 36. melléklet lép.

(4) Az R72. a 37. melléklet szerinti 4/a. melléklettel egészül ki.

(5) Az R72. 5. melléklete helyébe a 38. melléklet lép.

(6) Az R72. a 39. melléklet szerinti 5/a. melléklettel egészül ki.

164. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

164. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R73.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: fővárosi kormányhivatal) a népegészségügyi feladatait Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(2) A népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) kormányrendeletben meghatározottak szerint, valamint a 2. mellékletben meghatározott esetekben - figyelemmel az 5. § (1) bekezdésében és a 3. mellékletben foglaltakra is - egyes hatósági ügyekben különös illetékességgel jár el.

(3) A kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatal) illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza."

(2) Az R73. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Egyes jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi feladatokat a kormányhivatalok a 3. melléklet szerinti illetékességi területen látják el.

(2) A közegészségügyi-járványügyi kockázatok feltárása és a hatósági feladatok ellátása

a) a határkikötő, a nemzetközi áru- vagy személyforgalmat lebonyolító kikötő és a nemzetközi kereskedelmi repülőtér vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi kormányhivatal,

b) a határkikötő, a nemzetközi áru- vagy személyforgalmat lebonyolító kikötő vonatkozásában a népegészségügyi feladatkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal feladata.

(3) A (2) bekezdés szerinti repülőtéren és kikötőkben a fővárosi kormányhivatal, illetve a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el az illetékes járási hivatal számára jogszabályban meghatározott népegészségügyi feladat- és hatásköröket."

(3) Az R73. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos tisztifőorvos)

"b) a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítási jogot gyakorol a Szolgálat felett, továbbá közreműködik a kormányhivatal és a járási hivatal vonatkozásában a minisztert, mint szakmai irányító minisztert megillető irányítási jogkörök gyakorlásában, valamint tájékoztatja a Szolgálatot, a kormányhivatalt és a járási hivatalt a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól."

(4) Az R73. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az OTH jár el a kormányhivatal vagy a járási hivatal hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra."

(5) Az R73. 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"4. A kormányhivatal és a járási hivatal szakmai irányításának szabályai

8. § (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatköreivel összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja. A miniszter hatáskörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos közreműködik.

(2) A kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben ellátott munkaegészségügyi feladatai tekintetében - a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat- és hatáskörök kivételével - az Áht. 9. § h) és i) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására a miniszter jogosult. A miniszter határkörei gyakorlásához szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos közreműködik.

(3) A kormányhivatal népegészségügyi hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben hozott döntés elleni fellebbezést az országos tisztifőorvos bírálja el és ezzel összefüggésben gyakorolja az Áht. 9. § f) pontjában meghatározott hatáskört.

(4) Az országos tisztifőorvos javaslatot tesz a miniszter szakmai irányítási körébe tartozó - a jogalkotásról szóló törvény szerinti - utasítás kiadására.

(5) A miniszter szakmai irányítása keretében a kormányhivatalok és a járási hivatalok

a) a miniszter által kiadott szakmai eljárásrendeknek és útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket,

b) végrehajtják a miniszter által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket,

c) a miniszter által elrendelt belső ellenőrzéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon,

d) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

e) az elvégzett feladataikról közvetlenül tájékoztatják a minisztert.

(6) A kormányhivatalok és a járási hivatalok

a) részt vesznek az OTH által biztosított képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon,

b) az OTH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat,

c) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek az OTH-nak,

d) a szakmai feladatellátás során az OTH által kiadott iratmintákat használják,

e) részt vesznek az OTH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban,

f) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat,

g) az OTH által kiadott feladataik elvégzéséről közvetlenül tájékoztatják az OTH-t."

(6) Az R73. 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"6. A kormányhivatal népegészségügyi feladatai

10. § (1) A kormányhivatal népegészségügyi feladatai keretében

a) a népegészségügyi feladatok tekintetében ellátja a járási hivatalok szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását,

b) jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol,

c) ellátja az alapító okiratban, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat

ca) a közegészségügy (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet- és település-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúságügy, munkaegészségügy) területén, mely feladatok ellátásához kémiai, sugáregészségügyi és aerobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,

cb) a járványügy területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,

cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén,

cd) az egészségügyi igazgatás és koordináció területén,

d) ellátja a jogszabályban a feladatkörébe utalt, az egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetésével összefüggő feladatokat.

(2) A kormányhivatal részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását."

(7) Az R73. 7. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"7. A járási hivatal népegészségügyi feladatai

11. § A járási hivatal illetékességi területén ellátja az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve, vagy a kormányhivatal feladatkörébe.

11/A. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a járási hivatal országos illetékességgel jár el."

(8) Az R73. 12. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a kormányhivatalt jelöli ki

a) az Eütv. 228. § (4) bekezdése,

b) az Eütv. 229. § (3) bekezdése,

c) az Eütv. 232/B. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására."

(9) Az R73. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"10. A közigazgatási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések köre, és közreműködő szakhatóságok kijelölése

23. § (1) A Kormány a természetes fürdővízzé nyilvánítási eljárásban

a) belső határon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

b) a külső határon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését -, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot,

d) dunai és tiszai fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdővíz használatának engedélyezése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében , első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (a továbbiakban: megyei katasztrófavédelmi igazgatóság), másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. A fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdővíz helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) A Kormány a fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban

a) belső határszakaszon és a magyar-horvát határszakaszon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

b) a külső határon lévő határvízen - az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében -, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését -, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot,

d) dunai és tiszai fürdőhely esetén - annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatók-e -, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

e) a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, valamint

f) a vízi út 50 méteres körzetében és a kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén - a biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapításának kérdésében -, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját szakhatóságként jelöli ki. A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(3) A Kormány a fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárásban - a szennyező anyagok kibocsátási határértékeinek megállapítása, a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása kérdésében -, első fokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(4) A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban, a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdését az első fokú eljárásban a gyógyhely helye szerint illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal vizsgálja. A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal rendelhető ki.

(5) A Kormány a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében első fokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a vízvédelmi feladatkörében eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(6) A Kormány a kormányhivatal sugáregészségügyi feladataival összefüggő és az OTH hatáskörébe tartozó atomenergiával kapcsolatos első és másodfokú engedélyezési eljárásokban a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat - az ott megjelölt feltételek fennállása esetén és szakkérdésben - szakhatóságként jelöli ki, vagy szakértőként jelöli meg. Környezetvédelmi szakkérdés vizsgálata esetén a sugáregészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok által folytatott, 4. mellékletben meghatározott eljárások ügyintézési határideje 50 nap. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság egy évig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(7) A Kormány

a) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély kiadása iránti és regisztrációs eljárásban,

b) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély és a regisztráció megújítása és elismerése iránti eljárásban,

c) a biocid termék korlátozott és ellenőrzött felhasználás céljára történő forgalomba hozatalának ideiglenes engedélyezése iránti eljárásban,

d) az engedélyezett, illetőleg a regisztrált biocid termék további forgalmazásának megtiltására, valamint a módosított engedély és regisztráció kiadására, elvégzésére irányuló eljárásban, valamint

e) a biocid termék vagy biocid termékben való felhasználásra szánt hatóanyag kísérlet vagy vizsgálat céljára történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése iránti eljárásban

a biocid termék és hatóanyaga, valamint a nem hatóanyag anyagainak a nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata kérdésében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(8) A Kormány a sírhely hamvasztáshoz szükséges megnyitására vonatkozó engedélyezési eljárásban, külön jogszabályban meghatározott rendkívüli halálesetkor és az eltemetéstől számított 25 éven belül - annak elbírálására, hogy a rendkívüli halálesethez kapcsolódó nyomozási feladatok a hamvasztást követően biztosíthatók-e -, első fokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

(9) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §) engedélyezésére irányuló eljárásban

a) a Magyarországon még nem elfogadott, új megelőző, terápiás vagy diagnosztikus eljárás, módszer alkalmazása esetén, ha azzal összefüggésben a betegen invazív beavatkozást végeznek,

b) a genetikailag determinált betegség kialakulásával, jellegzetességeivel foglalkozó, a populációs genetika, szomatikus genetika, genetikai epidemiológiai kérdéskörre irányuló kutatás esetében,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó, több központban végzett kutatás esetében,

d) az Eütv. 161. § (1) és (3) bekezdése szerinti kutatás esetében

első fokú eljárásban az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki.

(10) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §) engedélyezésére irányuló eljárásban az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő beavatkozásokkal és kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetében, első fokú eljárásban az ETT Humán Reprodukciós Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki."

(10) Az R73. 3. számú melléklet 1. címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A népegészségügyi feladatokat ellátó járási hivatalok illetékességi területe"

(11) Az R73. 3. melléklete a 40. melléklet szerint módosul.

(12) Az R73. 4. melléklete helyébe a 41. melléklet lép.

(13) Az R73.

a) 6. § (4) bekezdés a) pontjában, 19. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, 20. §-ában, 22. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, (3) és (8) bekezdésében, 2. melléklet 1. pontjában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében, 13. §-ában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveket" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

c) 12. § (1), (2), (7) és (8) bekezdésében, 22. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

d) 12. § (5), (6) és (7) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 19. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában és 20. §-ában a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

f) 25/A. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatalt" szöveg,

g) 25/A. § (3) bekezdésében az "OGYÉI" szövegrész helyébe az "Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI)" szöveg, a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrészek helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró kormányhivatal" szöveg,

h) 2. mellékletében a "Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv" szövegrészek helyébe a "Kormányhivatal" szöveg,

i) 3. melléklet 1. táblázatban a "Népegészségügyi Intézet" szövegrészek helyébe a "Hivatal" szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az R73.

a) 3. §-a,

b) 7. § (6) bekezdés e) pontjában az "azzal, hogy a munkaegészségügyi feladatok vonatkozásában első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, másodfokon az OTH bevonandó szakhatóságként jár el" szövegrész,

c) 12. § (5) bekezdés c) pont ch) alpontja.

165. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

165. § A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklet I. pontjában foglalt táblázatban a "Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai irányításával működő fővárosi és megyei közlekedési szakigazgatási szervek" szövegrész helyébe a "Közlekedési hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

166. Az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

166. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrendelésének és kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint a háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról szóló 364/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R74.)

a) 3. § (1) bekezdésében az "az egészségbiztosítási szervvel" szövegrész helyébe az "az OEP-pel" szöveg,

b) 7. §-ában az "az egészségbiztosítási szerv" szövegrész helyébe az "az OEP" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R74. 1. § e) pontjában az "és a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervére (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv)" szövegrész.

167. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

167. § (1) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R75.) 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés szerint meghozott döntés alapján

a) a 3-5. §-ban meghatározott támogatás esetén a járási hivatal,

b) a 6. §-ban meghatározott támogatás esetén a kormányhivatal

egységes szerződéses feltételrendszer alapján hatósági szerződést köt a támogatottal. A kormányhivatal és a járási hivatal illetékességére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

(2) Az R75.

a) 3. § (4) bekezdésében a "megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának munkaügyi kirendeltségével (a továbbiakban: kirendeltség)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés b) pontjában, 5. § (1) bekezdés a) pontjában és 7. § (3) bekezdés a) pontjában a "kirendeltség" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 4. § (3) és (3a) bekezdésében a "kirendeltséggel" szövegrész helyébe a "járási hivatallal" szöveg,

d) 6. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjával (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

e) 6. § (3a) bekezdésében a "munkaügyi központtal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

f) 7. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központhoz vagy kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: hatóság), több munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz (a továbbiakban együtt: hatóság), több kormányhivatal" szöveg,

g) 7. § (4) bekezdés c) pontjában, 7/A §. (4) és (5) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

168. A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosítása

168. § A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 121/A. §-ában a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg lép.

169. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosítása

169. § (1) A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R76.)

a) 2. § 15. pontjában, 3. § (8a) bekezdésében, 4. § (3) bekezdés a) pont ai) alpontjában és az o) pont oa) alpontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 2/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

c) 3. mellékletében az "A) ELŐZETES HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE" részben, és a 8. mellékletében a "B) UTÓLAGOS HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE" részben a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala részéről" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében)" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R76. 3. § (6) bekezdés c) pontja.

170. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

170. § (1) A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R77.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli)

"b) a területileg illetékes munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal."

(2) Az R77. 3. § (4) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg lép.

171. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosítása

171. § (1) A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R78.) melléklete a 42. melléklet szerint módosul.

(2) Az R78. melléklet 5., 6.2. és a 6.3. pontjában a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg lép.

172. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

172. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R79.) 7. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemhez mellékelni kell a) a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve egyéb fogyatékosság tényét igazoló,]

"ad) a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, ha az aa)-ac) alpont szerinti iratok nem állnak rendelkezésre és a szükséges adatok a hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek, vagy"

(2) Az R79. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kérelmező nem mellékeli a kérelméhez

a) a tartózkodási engedély másolatát, a (3) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja szerinti dokumentumot, az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a gépjárművezetői alkalmasságot tanúsító szakvélemény fénymásolatát, vagy a 6. § (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja szerinti szakvélemény fénymásolatát, a hivatal nyilvántartásában ellenőrzi az adatokat,

b) az érvényes vezetői engedély fénymásolatát vagy a tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentumot, a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz."

(3) Az R79. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kérelmező a 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratok egyikét sem csatolta, és a szükséges adatok a hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek, a hivatal - a 7. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti iratok figyelembevételével - a közlekedőképesség szakkérdését is vizsgálja."

(4) Az R79. 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása,

b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,

c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,

d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll."

(5) Az R79. 8/A. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdés szerinti szakkérdés vizsgálatában rehabilitációs szakértői szervként eljáró hivatal egyéb támogatás, mentesség, kedvezmény igénylése céljából, erre irányuló kérelem esetén szakvéleményt ad a közlekedőképességről is. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a közlekedőképesség vizsgálatát más szerv megkeresésére végzi, szakvéleményét 60 napon belül adja ki."

(6) Az R79. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 2. § f) pont fb) alpontja, a 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja, valamint a 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontja alkalmazásában a rehabilitációs szakértői szerv jogelődjének a rehabilitációs szakigazgatási szerv, valamint az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet minősül."

(7) Az R79. a következő 14/C. §-sal egészül ki:

"14/C. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(8) Az R79.

a) 2. § f) pont fb) alpontjában a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. §-ában a "megyei, fővárosi kormányhivatal megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalát" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében a "megyei, fővárosi kormányhivatal megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalánál" szövegrész helyébe a " , szociális hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,

d) 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "szakértői szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje" szöveg,

e) 7. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontjában a "szakértői" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői" szöveg,

f) 8. § (3) bekezdés b) pontjában az "a rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "az első fokú rehabilitációs szakértői szerv" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R79. 2. § a) pont ac) alpontjában az " , amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll" szövegrész.

173. Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

173. § (1) Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R80.)

a) 4. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a "bányakapitányság" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 7 § (2) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "hatóságnak" szöveg

lép.

(2) Az R80. 1. melléklete helyébe a 43. melléklet lép.

174. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

174. § Hatályát veszti látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "földhivatal által kiadott" szövegrész.

175. Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet módosítása

175. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R81.) 1. mellékletében a "Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal" szöveg lép.

(2) Az R81. 1. mellékletében a "Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(3) Az R81. 2. mellékletében a "Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatáskörében eljáró Baranya Megye Kormányhivatal" szöveg lép.

(4) Az R81. 2. mellékletében a "Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitánysága" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(5) Az R81. 2. mellékletében a "járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetben a megyei (fővárosi) kormányhivatal földhivatala" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal; több, ingatlanügyi hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területét érintő esetben az ingatlanügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

176. A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása

176. § (1) A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R82.) 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adatokhoz való teljes körű betekintési jogosultságot - munkaerőpiaci feladataik ellátása során végzett tevékenységük tekintetében - a kormányhivatal és a járási hivatal, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére kell biztosítani."

(2) Az R82.

a) 1. § (2) bekezdésében az "a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. alcíme címében, 4. §-ában, 5. § (1), (1a) és (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében és 11. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központtal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

d) 9. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

e) 12. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R82. 9. § (2) és (3) bekezdésében a "Nemzeti Munkaügyi Hivatal," szövegrész.

177. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról

177. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet

a) 5. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi, valamint természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatallal" szöveg,

b) 23. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv), az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 23. § (12) bekezdésében és a 29. § (1) bekezdésében az "a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

178. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

178. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 60. § (1) bekezdés d) pontjában a "népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

179. A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítása

179. § (1) A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R83.) 1. § (1) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"11. kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R83. 17. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (4) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár mint szerződő fél mellett - a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében - a kormányhivatal is alanya.

(4b) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (4) bekezdés szerinti szerződésekben - a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként - a Kincstár mint szerződő fél helyébe

a) az állam javára szóló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése tekintetében a kormányhivatal,

b) a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal,

c) az ügyfél számára kiállított hitelintézeti visszafizetési igazolás felhasználója tekintetében a kormányhivatal

lép."

(3) Az R83. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Az e rendelet szerinti lakásépítési támogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti."

(4) Az R83. 19. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(4) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére."

(5) Az R83. a következő 24. §-sal egészül ki:

"24. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr1. által megállapított 17. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig, írásban tájékoztatja."

(6) Az R83.

1. 3. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe a "ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott" szöveg,

2. 3. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában az "a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár)" szöveg,

3. 3. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg, az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

4. 3. § (2) bekezdésében, 4. § (5) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében és 13. § (5) bekezdésében az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

5. 4. § (6) bekezdésében és 6. § (1a) bekezdésében az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

6. 6. § (1a) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

7. 7. § (7) bekezdésében az "a Kincstárhoz" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg,

8. 9. § (4) bekezdésében az "a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve" szövegrészek helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

9. 10. § (6) bekezdésében az "a Kincstártól" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg, az "Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg, az "A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a kormányhivatalnak" szöveg,

10. 10. § (7) bekezdésében az "a Kincstár jogerős határozatában" szövegrész helyébe az "a jogerős határozat" szöveg, az "A Kincstár határozata" szövegrész helyébe az "A jogerős határozat" szöveg,

11. 10. § (8) bekezdésében a "Kincstár" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

12. 10. § (9) bekezdésében az "első fokon a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg, az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

13. 10. § (10) bekezdésében, 15. § (9) bekezdésében és 19. § (2) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg,

14. 11. § (1) bekezdés n) pontjában az "a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe az "az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

15. 13. § (6) bekezdésében az "a Kincstár illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

16. 14. § (3a) bekezdésében az "a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

17. 14. § (3c) bekezdésében az "a Kincstár támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervét" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

18. 14. § (5) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében és 16. § (6) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

19. 15. § (1), (7), (11), (12) és (13) bekezdésében, 16. § (1) (2) és (4) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

20. 15. § (6) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg, az "A Kincstár a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szerve határozatában megállapított összeget" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal a felfüggesztés megszüntetéséről szóló jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő 10 napon belül megküldi a Kincstárnak, amely a kormányhivatali értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül átutalja a jogosultnak a határozatban megállapított összeget" szöveg,

21. 16. § (3) bekezdésében az "a Kincstárnak a támogatással érintett ingatlan fekvésének helye szerint illetékes területi szervének" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

22. 17. § (8) bekezdésében az "új igénybevevőinek" szövegrész helyébe az "igénybevételéről szóló szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új támogatott személyek" szöveg,

23. 19. § (1) bekezdésében az "az államot" szövegrész helyébe az "az államot - ha törvény másként nem rendelkezik -" szöveg

lép.

180. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

180. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében az "a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget" szövegrész helyébe az "a munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

181. A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

181. § (1) A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R84.) 2. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja)

"a) kulturális örökségvédelmi feladatkörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalt,"

(2) Az R84. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a kezelési terv tervezetét haladéktalanul megküldi) "c) az illetékes

ca) és feladatkörében a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában érintett központi államigazgatási szerv területi szerve,

cb) fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,"

(részére, és közzéteszi azt az elektronikus kormányzati portálon.)

182. A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

182. § A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a "kormányhivatalok és szakigazgatási szerveik" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

183. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

183. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal közúti közlekedési igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. A miniszter feladatai ellátásában a Hivatal közreműködik."

184. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

184. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R85.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az 1. § (2a) bekezdésében meghatározott ügyekben a kötelezett lakcíme szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jár el első fokon. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező kötelezett esetén, első fokon az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jár el."

(2) Az R85. a következő 8. §-sal egészül ki:

"8. § A rehabilitációs hatóság a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítása során a Hivatal főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni."

(3) Az R85. a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(4) Az R85.

a) 1. § (1) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg, a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 1. § (2a) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervet" szöveg, a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

d) 2. §-ában a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs hatóságként" szöveg, a "Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóságként" szöveg,

e) 6. § (4) bekezdés f) pontjában a "Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló kormányrendelet" szöveg,

f) 7. §-ában, 9. § második mondatában, 10. § (1) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóság" szöveg,

g) 10. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében, 17. § (8) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) pontjában, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (5) bekezdés c) pontjában az "a rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság" szöveg,

h) 15. § (1) bekezdésében, 22. §-ában a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe a "rehabilitációs hatóság" szöveg,

i) 16. § (1) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében az "a rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságot" szöveg,

j) 17. § (1) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében, 19/A. §-ában az "A rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "Az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság" szöveg,

k) 17. § (3) bekezdésében az "a rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság" szöveg,

l) 17. § (4) bekezdésében az "a rehabilitációs szakigazgatási szervvel" szövegrész helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatósággal" szöveg,

m) 18. § (1) bekezdés i) pontjában az "a rehabilitációs szakigazgatási szervnél" szövegrész helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál" szöveg,

n) 18. § (3) bekezdésében az "A rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrészek helyébe az "Az első fokon eljáró rehabilitációs hatóság" szöveg,

o) 19. § (6) bekezdésében az "a rehabilitációs szakigazgatási szervnek" szövegrész helyébe az "az első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R85. 5. § (1) bekezdésében a "lép" szövegrész.

185. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

185. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. melléklet "JÖVEDELEMNYILATKOZAT A SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ" cím "Az ellátást kérelmező fiatal felnőttre és családok átmeneti otthona esetén a szolgáltatást igénybe vevő szülőre, nagykorú testvérre vonatkozó jövedelmi adatok:" alcímében és a "Kiskorú igénybe vevő esetén a családban élőkre vonatkozó (nettó) jövedelmi adatok:" alcímében a "munkaügyi szervek" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szerv" szöveg lép.

186. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

186. § A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a "nyugdíjbiztosítási igazgatóság" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv" szöveg lép.

187. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

187. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R86.) 1. § (1) bekezdése a következő 23. és 24. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"23. kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala.

24. összkomfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 2. pontjában meghatározott lakás."

(2) Az R86. 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy)

"k) az 5. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a hitelintézet részére a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő

ka) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve, ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére, vagy

kb) épülő, de használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának megszerzése esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy - amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet - a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról

kiállított számlákat."

(3) Az R86. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kamattámogatott kölcsön hitelcéljaként szolgáló lakást - amennyiben a kölcsön fedezete másik lakás, akkor a kamattámogatott kölcsön fedezeteként szolgáló lakást - a kamattámogatott kölcsön összegének erejéig, a 3. § (3) bekezdés szerinti időtartamra, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli."

(4) Az R86. 15. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (2) bekezdés szerinti szerződésekben a szerződésből eredő jogoknak és kötelezettségeknek a Kincstár, mint szerződő fél mellett - a felek polgári jogi együttműködési kötelezettsége tekintetében - a kormányhivatal is alanya.

(2b) A 2015. április 1-jét megelőzően kötött (2) bekezdés szerinti szerződésekben - a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek jogutódjaként - a Kincstár, mint szerződő fél helyébe a lakástámogatási hatóságok által folytatott közigazgatási hatósági eljárások tekintetében a kormányhivatal lép."

(5) Az R86. 15. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az e rendelet szerinti otthonteremtési kamattámogatást is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a Kincstár üzemelteti és fejleszti."

(6) Az R86. 17. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(4) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére."

(7) Az R86. a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivételekkel e rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr7.) által megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított támogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr7. által megállapított

a) 12. § (8) bekezdését a Módr6. hatálybalépését követően benyújtott kölcsönkérelmek esetén kell alkalmazni,

b) 15. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti változásokról a miniszter a hitelintézetet és a Kincstárt 2015. április 15. napjáig írásban tájékoztatja."

(8) Az R86.

a) 4. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)" szövegrész helyébe a "kormányhivatal", a "Kincstár" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (9) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg, az "a Kincstárt" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében az "a Kincstártól" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg,

e) 13. § (2) bekezdésében az "a Kincstárhoz" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg, az "Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár) " szöveg,

f) 13. § (3) bekezdésében az "A Kincstárhoz" szövegrész helyébe az "A kormányhivatalhoz", az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

g) 13. § (4) bekezdésében a "Kincstár jogerős határozatában" szövegrész helyébe a "jogerős határozat", a "Kincstár határozata" szövegrészek helyébe a "jogerős határozat", az "a Kincstár által lefolytatott" szövegrész helyébe a "közigazgatási hatósági" szöveg,

h) 13. § (5) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

i) 13. § (6) bekezdésében az "a Kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

j) 13. § (7) bekezdésében az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja" szövegrész helyébe az "A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a kormányhivatal, másodfokon a Kincstár" szöveg, az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

k) 14. § (1) bekezdés m) pontjában az "a megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe az "az illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

l) 15. § (6) bekezdésében az "új" szövegrész helyébe az "otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéről szóló szerződések, azok módosítása vagy megszűnése, valamint az új" szöveg,

m) 15/A. §-ában az "a Kincstárat" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalt" szöveg,

n) 17. § (1) bekezdésében az "az államot" szövegrész helyébe az "az államot - ha törvény másként nem rendelkezik -" szöveg,

o) 17. § (2) bekezdésében az "A Kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal, valamint a Kincstár" szöveg

lép.

188. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

188. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R87.) 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, az azzal kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egysége vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője által kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatal alkalmazásában álló személy látja el."

(2) Az R87. 11. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó rendelkezéseit a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. (6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, az autonóm államigazgatási szerv, valamint - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat."

(3) Az R87. 52. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Kötelezettségvállalásra - jogszabályban meghatározott kivétellel -

a) a költségvetési szerv,

b) a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és

c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, illetve térségi fejlesztési tanács

[az a)-c) pont e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott - a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel - a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)-(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) - ha a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala törvény alapján elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír - a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szervezeti és működési szabályzata alapján e feladatért felelős szervezeti egységének vezetőjét,

b) az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőjét, és

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetőjét a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében."

(4) Az R87. 170. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az irányító szerv, a fejezetet irányító szerv a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltöltött időközi mérlegjelentéseket

a) az államháztartás központi alrendszerében a (2)-(7) bekezdésben meghatározott határidőt követő öt napon belül,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében a (2) bekezdésben meghatározott határidőig felülvizsgálja és - azok javításának, kiegészítésének szükség szerinti elrendelését követően - jóváhagyja."

(5) Az R87. 171. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabását követően sem kerül sor, a bírság a kiszabásától számított minden újabb eltelt harminc napot követően ismételten kiszabásra kerül. A bírság első alkalommal történő kiszabását követő hatvanadik naptól az ismételten kiszabott bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított összeg kétszerese."

(6) Az R87.

a) 9. § (5a) bekezdésében az "a 9. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg, az "a 9. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben" szöveg,

b) 125. § (7) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatala járási gyámhivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg

c) 169. § (1) bekezdésében az "Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

d) 169. § (2) bekezdésében a "tizenöt munkanapon" szövegrész helyébe a "tizenöt napon" szöveg,

e) 169. § (3) bekezdésében a "jóváhagyásával az" szövegrész helyébe a "jóváhagyásával - az" szöveg, a "szerv -az" szövegrész helyébe a "szerv az" szöveg,

f) 170. § (1) bekezdés a) pontjában az "az államháztartás központi alrendszerébe tartozó" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

g) 170. § (2) bekezdésében a "követő február" szövegrész helyébe a "követő év február" szöveg,

h) 181/A. § (2) bekezdésében a "szeptember 30-áig" szövegrész helyébe a "december 31-éig" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az R87.

a) 170. § (6) bekezdésében a "feltölteni" szövegrész,

b) 170. § (10) bekezdésében az "az esetén" szövegrész.

(8) Hatályát veszti az R87. 52. § (3) bekezdése.

189. A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet módosítása

189. § (1) A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R88.) 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter megállapítja, hogy a hitelfelvevő a kérelem Diákhitel szervezethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a kamattámogatásról a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter dönt. A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter döntését írásban közli a Diákhitel szervezettel és a hitelfelvevővel."

(2) Az R88.

a) 18. § (1) bekezdésében az "a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) egységes szociális nyilvántartásában" szövegrész helyébe az "az egységes szociális nyilvántartásban" szöveg,

b) 18. § (4) bekezdésében az "a kincstár központja" szövegrész helyébe az "a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R88. 18. § (8) bekezdése.

190. A terhességi gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról szóló 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet módosítása

190. § Hatályát veszti a terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról szóló 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet.

191. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

191. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R89.) 2. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a NÉBIH gyakorolja.

(4) Az elnök a megyei kormányhivatal kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet."

(2) Az R89. 14. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A NÉBIH igazgatási feladatai körében

a) koordinálja, irányítja és ellenőrzi a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági feladatai végrehajtását,

b) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett összeállítja a körzeti erdőterv rendeletekre vonatkozó javaslatokat,

c) a jogszabályban előírt egyeztetési és tájékoztatási feladatok ellátása mellett elkészíti a körzeti erdőterveket,

d) szolgáltatja a miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai és a saját tevékenysége során keletkezett adatokat,

e) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását,

f) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket,

g) kialakítja és működteti az erdészeti hatóság tevékenységéhez kapcsolódó informatikai rendszereket,

h) a miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában,

i) a jogszabályban foglalt tartalommal üzemelteti, felügyeli és vezeti

ia) az Országos Erdőállomány Adattárat,

ib) az erdőgazdálkodói nyilvántartást,

ic) az erdészeti és jogosult erdészeti szakszemélyzet-nyilvántartást,

id) az erdei közjóléti létesítmény nyilvántartást,

ie) az erdei lovaglásra és járműközlekedésre kijelölt utak nyilvántartását,

if) az erdőfelújítási biztosítékok előírásáról, teljesítéséről és felszabadításáról szóló nyilvántartást,

ig) az erdészeti hatóság által határozattal kiszabott erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírságokról szóló nyilvántartást,

ih) a nemzeti hatáskörben támogatott erdőfelújításhoz, erdőtelepítéshez pénzügyi tételt keletkeztető műveletekről szóló nyilvántartást,

ii) a földalatti gomba gyűjtésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és gyűjtési naplóról szóló nyilvántartást,

ij) az Országos Erdőkár Nyilvántartást,

j) ellátja a NATURA 2000 erdők körzeti erdőtervezésével, felülvizsgálatával kapcsolatos koordinációs és ellenőrzési feladatokat,

k) ellátja az erdészeti hatóság feladatköréhez kapcsolódó nyilvántartásokból származó külön jogszabályban nem nevesített adatszolgáltatási feladatokat,

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal."

(3) Az R89. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A NÉBIH a 14. § (2) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt."

(4) Az R89. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A NÉBIH a mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés az elsőfokú eljárásban vizsgált szakkérdéssel kapcsolatos, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakértőként rendelheti ki."

(5) Az R89. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő - a NÉBIH részére átadott - EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, vagy műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték, műemlék területén

a) az erdészeti magánút, műtárgy, csatorna, tározó létesítésére, bővítésére, helyreállítására, korszerűsítésére, megszüntetésére, illetve használatbavételére, fennmaradására irányuló eljárásban,

b) az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására irányuló eljárásban,

c) az erdőterület igénybevételének engedélyezésére irányuló eljárásban,

d) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárásban, valamint

e) az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyása iránti eljárásban,

szakkérdésként kell vizsgálni, hogy a tevékenység, a beruházás vagy a terv a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e."

(6) Az R89.

a) 4. § (1) bekezdésében az "a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei:" szövegrész helyébe az "a megyei kormányhivatalok",

b) 4. § (2) bekezdésében a "megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalok" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében az "A megyei kormányhivatal járási hivatala járási állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatala (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hivatal) és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága" szövegrész helyébe az "Az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási állat-egészségügyi hatóság)" szöveg,

d) 8. § (6) bekezdésében a "megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivataloknak a" szöveg,

e) 8. § (8) bekezdésében a "járási állat-egészségügyi hivatal" szövegrész helyébe a "járási állat-egészségügyi hatóság" szöveg,

f) 8. § (10) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában a "megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalok" szöveg,

g) 8. § (15) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "a megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 14. § (2) bekezdés a) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága erdészeti hatósági" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

j) 14. § (2) bekezdés c) pontjában az "a megyei kormányhivatalok erdészeti igazgatóságai" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalok" szöveg,

k) 16. § (4) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának" szövegrész helyébe az "a halgazdálkodási hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak" szöveg,

l) 19. § (1b) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága talajvédelmi hatósági jogkörben" szövegrész helyébe az "a talajvédelmi hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

m) 19. § (4) bekezdésében az "a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságánál" szövegrész helyébe az "a földművelésügyi igazgatási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnál" szöveg,

n) 24. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában az "az országos vízügyi hatóságot" szövegrész helyébe az "a vízvédelmi hatáskörében eljáró Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot" szöveg,

o) 24. § (2) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

p) 25. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében a "megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

q) 30. § (1) bekezdésében az "az illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala" szövegrész helyébe az "az örökségvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az R89. 4. § (3) bekezdése.

192. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása

192. § (1) A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R90.) 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E rendelet alkalmazásában

a) közszolgálati szakképzettség: a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szerzett szakképzettség,

b) hittudományi képzettség: a hittanár-nevelő tanár szakképzettség, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények által közzétett, hittudománnyal összefüggő szakképzettség és szakképesítés."

(2) Az R90. a következő 10. §-sal egészül ki:

"10. § Azt a közszolgálati tisztviselőt, aki a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor feladatköre ellátására e rendeletnek a Módr1. hatálybalépését megelőzően hatályos szabályai alapján képesítettnek minősült, feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni."

(3) Az R90.

a) 2. § (2) bekezdésében az "a 2-3. mellékletben" szövegrész helyébe az "az 1. vagy a 3. mellékletben" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében az "1-3. mellékletben" szövegrész helyébe "1. és 3. mellékletben" szöveg,

c) 2. § (6) bekezdésében az "a 2." szövegrész helyébe az "az 1." szöveg,

d) 2. § (7) bekezdésében az "1-3. melléklet" szövegrész helyébe az "1. és 3. melléklet" szöveg

lép.

(4) Az R90. 1. melléklete helyébe a 44. melléklet lép.

(5) Az R90. 3. melléklete a 45. melléklet szerint módosul.

(6) Hatályát veszti az R90. 2. melléklete.

193. A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása

193. § (1) A kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R91.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 28. § c) pontja nem alkalmazandó a fővárosi és megyei kormányhivatalokra és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra a szakmai irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tekintetében. A fővárosi és megyei kormányhivatalokra és a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra vonatkozó működési és fejlesztési célokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által elfogadott miniszteri program tartalmazza."

(2) Az R91. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészére vonatkozó intézményi stratégiát a kormánymegbízott készíti elő. A fővárosi és megyei kormányhivatal miniszteri szakmai irányítói jogkör alá tartozó feladataira vonatkozó szakmai célkitűzéseket a szakmai irányító miniszter által elfogadott miniszteri program tartalmazza."

194. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

194. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R92.) 17. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építési engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell:)

"a) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, továbbá a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét,"

(2) Hatályát veszti az R92.

a) 12. § (1) bekezdése,

b) 40. §-a.

195. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

195. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R93.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"d) kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R93. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e rendelet szerinti támogatásokat is magában foglaló, lakáscélú állami támogatásokhoz kapcsolódó szakmai informatikai rendszereket - a szakmai irányítást ellátó miniszter utasítása és felügyelete mellett - a kincstár üzemelteti és fejleszti."

(3) Az R93. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

b) hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Kincstár gyakorolja.

(2) A szakmai irányító miniszter szakmai képzéseket, vizsgákat, valamint szakmai (koordinációs) értekezleteket szervez a kormányhivatal lakástámogatásokkal foglalkozó munkatársai részére."

(4) Az R93. a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § E rendeletnek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a 2015. április 1-jét megelőzően benyújtott támogatás iránti kérelmekre, folyósított kamattámogatásokra, valamint folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell."

(5) Az R93.

a) 3. § (2) bekezdésében az "a kincstár" szövegrész helyébe az "a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: kincstár), valamint a kormányhivatal" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az "a kincstár" szövegrész helyébe az "a kincstár, valamint a kormányhivatal" szöveg,

c) 11. § (1) bekezdésében az "a kincstártól" szövegrész helyébe az "a kormányhivataltól" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdésében az "a kincstárhoz" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalhoz" szöveg, az "Első fokon a kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a kincstár központja" szövegrész helyébe az "Első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár" szöveg,

e) 11. § (3) bekezdésében az "A kincstárhoz benyújtott kérelem alapján - a kincstár megkeresésére -" szövegrész helyébe az "A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére -" szöveg,

f) 11. § (4) bekezdésében az "a kincstár jogerős határozatában" szövegrész helyébe az "a jogerős határozat", az "a kincstár által lefolytatott eljárás" szövegrész helyébe az "a hatósági eljárás" szöveg,

g) 12. § (3) bekezdésében az "a kincstárnak" szövegrész helyébe az "a kormányhivatalnak" szöveg,

h) 12. § (4) bekezdésében az "a kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal" szöveg,

i) 13. § (1) és (2) bekezdésében az "a kincstár" szövegrész helyébe az "a kormányhivatal, illetve a kincstár" szöveg,

j) 13. § (3) bekezdésében az "első fokon a kincstárnak a támogatott lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a kincstár központja" szövegrész helyébe az "első fokon a kormányhivatal, másodfokon a kincstár" szöveg, az "A kincstár" szövegrész helyébe az "A kormányhivatal" szöveg,

k) 13. § (4) bekezdésében a "teljesítésének engedélyezése esetén kérelemre a kincstár" szövegrész helyébe a "teljesítését kérelemre a kormányhivatal" szöveg,

l) 16. § (1) bekezdésében az "a támogatás új igénybevevőinek" szövegrész helyébe a "közszférában dolgozók támogatását is tartalmazó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret- szerződések megkötése, módosítása vagy megszűnése adatait, valamint a támogatás új igénybevevőinek" szöveg,

m) 21. §-ában "az államot" szövegrész helyébe az "az államot - ha törvény másként nem rendelkezik -" szöveg

lép.

196. A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosítása

196. § A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet

a) 3. § (3) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg, valamint az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdés c) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

197. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet módosítása

197. § Hatályát veszti a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtható támogatásról, valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 69/2012. (IV. 6.) Korm. rendelet.

198. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

198. § A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 159. § 11. pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) törzshivatalának" szövegrész helyébe a "járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg lép.

199. Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

199. § Egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kormányablak jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként, az elektronikus iratok kezelése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint országosan egységes rendszerben központi iratkezelő rendszert biztosít - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével - a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által kezelt, a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter irányítása alá tartozó feladatokkal összefüggő iratok kezeléséhez.

(2) A központi iratkezelő rendszerhez történő csatlakozásra a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által kezelt, a szakmai irányító miniszter hatáskörébe tartozó szakfeladatok tekintetében is lehetőség van. A központi iratkezelő rendszer e szakfeladatokkal összefüggő iratanyag tekintetében is tartalmazza legalább a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdés a)-i) pontja szerinti iktatási adatokat."

200. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosítása

200. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R94.) 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez mellékelni kell:)

"a) az 1. melléklet 1. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő - építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott - elvi engedélyezési tervdokumentációt három példányban, a szakági terveket egy-egy példányban, továbbá a szakhatósági állásfoglalást, illetve szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban;"

(2) Az R94. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az építtetőnek az építési engedély iránti kérelméhez mellékelnie kell:)

"a) a megvalósítani kívánt építmény műszaki tartalmától függően az 1. melléklet 2-6. pontjának, továbbá az általános érvényű szakmai követelményeknek, műszaki szabályozásnak megfelelő - építészeti-műszaki tervező szakterületnek megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által kidolgozott - útépítési, vízépítési és műtárgyépítési, valamint forgalomtechnikai engedélyezési tervet három példányban; a szakági terveket egy-egy példányban, továbbá a szakhatósági állásfoglalást, illetve szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban,"

(3) Az R94. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e rendelet hatálya alá tartozó közlekedési építmény megszüntetése iránti kérelmet a megszüntetés tervezett időpontja előtt legkésőbb 60 nappal kell a közlekedési hatósághoz benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:)

"a) a bontási tervet három példányban; továbbá a szakhatósági állásfoglalást vagy a szakkérdés vizsgálatát igénylő esetekben a szakhatósági megkeresésekhez, a szakkérdés vizsgálatához szükséges tartalommal és részletességgel összeállított tervdokumentációt egy-egy példányban,"

(4) Hatályát veszti az R94. 1. melléklet 2.2.2. pontjának második mondata.

201. A Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet módosítása

201. § Hatályát veszti a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet.

202. A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása

202. § A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet

a) 39. § (2) bekezdésében az "a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 39. § (3) és (5) bekezdésében a "fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

203. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

203. § (1) Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R95.)

a) 7. § (3) bekezdés c) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervével és egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervével" szövegrész helyébe az "a népegészségügyi és egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

c) 11. § d) pontjában a "járási gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R95. 11. § c) pontjában a "szociális és gyámhivatala" szövegrész.

204. Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása

204. § Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. melléklete a 46. melléklet szerint módosul.

205. A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

205. § A vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésében, a 33. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

206. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

206. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R96.) 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit)

"b) a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával - ha annak létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges -"

(kapcsolatos építésügyi és építés felügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell.)

(2) Az R96. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosa."

(3) Az R96. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza]

"a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,"

(4) Az R96. 10. § (6) bekezdése a következő rendelkezés lép:

"(6) Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazva - általános tájékoztatást ad a megindult és lezárult engedélyezési eljárás következő főbb ismérveiről:

a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi száma,

b) az építési tevékenység tárgya,

c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja,

d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú helyszínrajz, utcai homlokzati terv vagy látványterv,

e) a döntés rövid tartalma és meghozatalának időpontja,

f) a döntés jogerőre emelkedésének napja."

(5) Az R96. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

"10/A. Az engedélyezési eljárás egyes különös szabályai

11/A. § (1) Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott valamely szakkérdés vizsgálatának van helye,

a) a kérelemhez csatolni kell az 5. mellékletben az adott szakkérdéssel összefüggésben meghatározott dokumentációt,

b) az engedélyezési eljárás során a hiánypótlási felhívás kiadására az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölésével, egy alkalommal kerülhet sor,

c) az eljárás ügyintézési határideje - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott határidőtől eltérően - negyven nap, kivéve, ha az eljárásban szakhatóság megkeresésére és szakhatósági eljárás lefolytatására kerül sor.

(2) Az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott szempontok mellett - a 6. melléklet III. táblázatában meghatározott feltételek esetén vizsgálni kell az ott megjelölt szakkérdést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásban - az adott eljárásra vonatkozó különös szabályokban meghatározott elutasítási okok mellett - a kérelmet elutasítja, ha a tevékenység az általa jogszabály alapján vizsgált követelményeknek nem felel meg."

(6) Az R96. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatóság 6. melléklet I. vagy II. táblázatában felsorolt eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a felsorolt hatóságok szakhatóságként vesznek részt."

(7) Az R96. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a (7) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott döntéseket meghozták, de az építésügyi hatósághoz nem nyújtották be, azokat az építésügyi hatóság - szükség esetén belföldi jogsegély keretében - beszerzi a döntést kibocsátó hatóságtól."

(8) Az R96. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 18. § kiegészül a következő (8) bekezdéssel: "(7) Az építésügyi hatóság a Khvr. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban

a) a 6. melléklet III. táblázata szerinti esetben, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata során, vagy

b) a szakhatósági állásfoglalásban a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek.

(8) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit a szakhatóság állapította meg, a végzésnek tartalmaznia kell a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében közreműködő hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását."

(9) Az R96. 19. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:]

"b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,"

(10) Az R96. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) Az építtető - a sajátos építményfajták kivételével - az összevont telepítési eljárás lefolytatását kérelmezheti, ha az építési beruházás megvalósításához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges:

a) a településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárása,

b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás,

c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti

ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy

cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása,

e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár, az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása,

f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges,

g) a régészet vonatkozásában

ga) a régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy

gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás,

h) az építési engedélyezési eljárás,

i) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás.

(2) Az összevont telepítési eljárás

a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és

b) az (1) bekezdés c pont cb) alpontja, h) és i) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ)

áll.

(3) Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárásnak a THSZ és az IÉSZ szakaszára is vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak a THSZ megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani.

(4) Az összevont telepítési eljárás a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz készítésével vagy módosításával párhuzamosan is kezdeményezhető.

(5) Ha az építtető az (1) bekezdés c)-g) vagy i) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban - az engedély hatálya alatt - felhasználható.

(6) Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a III. fejezetben foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására az e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló kormányrendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) Ha az összevont telepítési eljárás keretében az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás kerül lefolytatásra, e tekintetben a környezet- és természetvédelmi szakkérdések vizsgálata során megfelelően alkalmazandók a Khvr.-ben meghatározott eljárási cselekményekre vonatkozó rendelkezések is."

(11) Az R96. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében - elektronikus kérelem és gyűjtő tárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtő tárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával - az eljáró építésügyi hatóságtól a) tájékoztatást kérhet

aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról,

ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról,

ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma,

b) kérheti továbbá

ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyre feltöltött dokumentumok tartalma, a kérelem és mellékletei, a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához,

bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés,

bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának, valamint jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről,

bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről."

(12) Az R96. 24. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"24. Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem és az eljárás megindulása

31. § (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek - a kérelmezett eljárásoktól függően -tartalmaznia kell

a) az összevont telepítési eljárásban lefolytatandó eljárások megnevezését,

b) az építési beruházás jellegét és rövid ismertetését,

c) a termőföld végleges más célú hasznosítása esetén

ca) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt,

cb) a más célú hasznosítás pontos célját,

cc) azon kormányrendelet számát, amely a kérelemben megjelölt telek végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

cd) azon kormányhatározat számát, amely a kérelemben szereplő telket beruházási célterületté nyilvánította,

d) erdőterület igénybevétele esetén, a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának pontos meghatározását és az indokoltságának alátámasztását,

e) a kérelmezett telekalakítás célját,

f) a THSZ-ben lefolytatandó eljárásokhoz benyújtandó mellékletek felsorolását.

(2) Az építésügyi hatóság a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül az eljárás megindulásáról

a) elektronikusan értesíti

aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,

ab) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelemért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet,

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

ba) az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát,

bb) az ismert ügyfelet."

(13) Az R96. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A kérelemhez - a THSZ-ben összevonható kérelmezett eljárásoktól függően - mellékelni kell

a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

b) a 7. mellékletben meghatározott mellékletet,

c) a településrendezési szerződés másolatát, a településrendezési eszköz tervezetét,

d) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott jogerős döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,

e) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(2) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a 7. melléklet II. pontja szerinti szakhatóságot keresi meg a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében.

(3) A szakhatóság a dokumentáció hiányainak pótlására az eljárásában egy alkalommal bocsáthat ki hiánypótlási felhívást, a szakhatósági megkereséstől számított öt napon belül és legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölésével.

(4) A településrendezési eszköz készítésének, módosításának egyeztetési eljárását a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni.

(5) Az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függően a 7. melléklet III. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja."

(14) Az R96. 33. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje a THSZ-ben

a) a b) pont kivételével hatvan nap,

b) a 29. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárás lefolytatása esetén száz nap."

(15) Az R96. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően - tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,

b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,

c) a tervezett építési beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,

d) az eljáró hatóság - kérelemtől függően - hozott döntését, az engedély feltételeit,

e) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat,

f) az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

g) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit,

h) a szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit,

i) a településrendezési eszközzel kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - véleményt, a jóváhagyás szakmai feltételeit."

(16) Az R96. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával.

(2) Az IÉSZ megindításához - az IÉSZ-ben összevonható kérelmezett eljárástól függően - mellékelni kell

a) digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel

aa) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,

ab) a 7. melléklet szerinti dokumentációt,

b) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását,

c) ha az IÉSZ megindításakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedélyt, annak megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját.

(3) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékleteknek az ÉTDR-be való érkeztetését követő munkanaptól számított öt napon belül

a) elektronikusan értesíti

aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot,

ab) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján -feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert,

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti

ba) az építtetőt és az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosát

bb) az ismert ügyfelet.

(4) Az építésügyi hatóság az IÉSZ-ben a 7. melléklet II. pontja szerinti szakhatóságot keresi meg a szakhatóság állásfoglalásának beszerzése érdekében.

(5) Az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függően a 7. melléklet III. pontjában meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(6) Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről a telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak.

(7) Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni.

(8) Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz egyeztetési eljárását, akkor az integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadását és hatálybalépését követően bírálható el.

(9) Az építésügyi hatóság ügyintézési határideje az IÉSZ-ben

a) a b) pont kivételével harminc nap,

b) a 29. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárás lefolytatása esetén száz nap.

(10) Az IÉSZ-ben hozott határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés 19. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemein kívül - a döntés tárgyától függően - tartalmazza:

a) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését,

b) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését,

c) az egységes környezethasználati engedély feltételeit.

(11) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy

a) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható,

b) a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel - igazolni köteles.

(12) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával,

ab) az építési tevékenységgel érintett telek - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek, építmény, építményrész tulajdonosával,

ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,

ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő féllel,

b) tájékoztatásul

ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik,

bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével,

c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

(13) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával.

(14) Az építésügyi hatóság

a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR általános felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá

b) jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amelyet olyan eljárásban hozott, ahol a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta."

(17) Az R96. 40. § (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy)

"f) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 14. §-a szerinti nyilatkozat az építési naplóban rendelkezésre áll-e,"

(18) Az R96. 48. § (3) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogerős döntést közölni kell:)

"c) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal, a területi vízvédelmi hatósággal, valamint a területi vízügyi hatósággal."

(19) Az R96. 54. § (3a) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy az építési naplóban]

"ea) rendelkezésre áll-e az Épkiv. 14. §-a szerinti nyilatkozat,"

(20) Az R96. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A másodfokú építésügyi hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet I. vagy II. táblázat szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében."

(21) Az R96. 71. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma)

"a) érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri a területi építészeti-műszaki tervtanács, vagy"

(véleményét, aki, illetve amely azt tizenöt napon belül köteles megadni.)

(22) Az R96.

1. 3. § (1) bekezdésében az "az építésügyi hatósághoz" szövegrész helyébe az "az illetékes építésügyi hatósághoz" szöveg,

2. 3. § (2) bekezdés c) pontjában az "illetékének mértékéről" szövegrész helyébe az "illetékének, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási költségének mértékéről" szöveg,

3. 10. § (4) bekezdés h) pontjában az "ÉTDR felületén" szövegrész helyébe az "ÉTDR általános felületén" szöveg,

4. 20. § (3) bekezdés c) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséggel" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatósággal" szöveg, a 20. § (3) bekezdés d) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével" szövegrész helyébe a "munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

5. 33. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontjában a "megkezdésekor igazolni" szövegrész helyébe a "megkezdésekor az építési naplóban történő rögzítéssel igazolni" szöveg,

6. 34. § (6) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "hatásviselő félnek" szövegrész helyébe a "hatásviselő féllel" szöveg,

7. 39. § (5) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg

lép.

(23) Az R96. 6. melléklete helyébe a 47. melléklet lép.

(24) Az R96. 7. melléklete helyébe a 48. melléklet lép.

(25) Hatályát veszti az R96. 34. § (6) bekezdés b) pont bd) alpontja.

207. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

207. § (1) Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R97.) 4. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 1. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok közül]

"d) az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tervtanácsi szakmai véleményt a Nyilvántartásban biztosított felületen, a tervtanács döntését követő 5 napon belül az országos főépítész vagy az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,"

[a (2) bekezdés szerint köteles a Dokumentációs Központ részére ingyenesen átadni vagy megküldeni.]

(2) Az R97. 3. § (1) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 11. §-ában a "Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg lép.

208. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

208. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R98.)

a) 28. § (4) bekezdésében, 42. § (5) bekezdésében és 43. § (3) bekezdésében az "az állami főépítész" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 30. § (8) bekezdésében, 31. § (4) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében és a 43. § (2) bekezdésében az "az állami főépítésznek" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

c) 32. § (2) bekezdésében az "az állami főépítésznél, aki" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál, amely" szöveg,

d) 40. § (2) bekezdésében, (4) bekezdésében, (6) bekezdésében, 42. § (3)-(4) és (6) bekezdésében az "Az állami főépítész" szövegrész helyébe az "Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 40. § (7) bekezdésében az "állami főépítésznek, aki" szövegrész helyébe az "állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, amely" szöveg,

f) 40. § (8) bekezdésében az "az állami főépítész" szövegrészek helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

g) 42. § (2) bekezdésében az "az állami főépítészhez" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

h) 43. § (2) bekezdésében az "az állami főépítészt" szövegrész helyébe az "az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

(2) Az R98. 9. melléklete helyébe a 49. melléklet lép.

209. A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

209. § A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében a "járási földhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 11. § (5) bekezdés a) pontjában a "járási földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatali" szöveg

lép.

210. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

210. § (1) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R99.) 12. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rehabilitációs tanácsadó)

"f) kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: rehabilitációs hatóság)."

(2) Az R99.

a) 13. § (2) bekezdés h) pontjában, 20/C. §-ában, 21. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 31. § (4) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 33. § (3) bekezdés a) pontjában, 33. § (4) és (5) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 42. § (6) bekezdés b) pontjában, 42/B. § (3) bekezdésében, 42/B. § (4) bekezdés c) pontjában, 42/B. § (5) bekezdés j) pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 55. § (5) bekezdés b) pontjában a "rehabilitációs szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóság" szöveg,

b) 42. § (3) bekezdésében a "rehabilitációs szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatóságot" szöveg,

c) 42/B. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "rehabilitációs szakigazgatási szervvel" szövegrész helyébe a "rehabilitációs hatósággal" szöveg

lép.

211. A mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

211. § A mosó- és tisztítószerek forgalomba hozatalának feltételeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 329/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 2. § (2) és (3) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

212. Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

212. § Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében az "illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítési és kárenyhítési feladatokat ellátó szervezeti egységét" szövegrész helyébe az "áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

213. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

213. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklet B.2.5 pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe az "a mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

214. A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

214. § A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) és (6) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

215. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

215. § A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. § (1a) bekezdés b) pontjában a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg lép.

216. A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

216. § A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg lép.

217. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

217. § (1) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. melléklete az 50. melléklet szerint módosul.

(2) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. mellékletében a "kormányhivatalok" szövegrészek helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

218. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása

218. § (1) A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R100.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:

a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH),

b) az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (a továbbiakban: ENKK),

c) a népegészségügyi, bányafelügyeleti, fogyasztóvédelmi, közlekedési, valamint munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

d) a népegészségügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal,

e) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI),

f) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH),

g) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: MKEH),

h) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH),

i) a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH),

j) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter,

k) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH),

l) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF),

m) a Rendőrség szervei (a továbbiakban: Rendőrség)."

(2) Az R100. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát" szöveg lép.

219. A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet módosítása

219. § A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal esetében az ajánlott elemek alkalmazásáról - a járási hivatalvezetők véleményének kikérésével - a kormánymegbízott dönt. A járási hivatal kormánytisztviselőinek teljesítményértékeléséről és minősítéséről a járási hivatalvezetők összefoglaló értékelésben évente tájékoztatják a kormánymegbízottat."

220. A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

220. § (1) A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R101.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A népegészségügyi feladatkörében eljáró megyei és a fővárosi kormányhivatal és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal az általa az adott hónapban az Nvt. alapján kiszabott egészségvédelmi bírság összegéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás személyazonosításra alkalmatlan, összesített adattartalmáról, valamint a tárgyhónapban bekövetkezett változásairól népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és a megyei kormányhivatal a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton tájékoztatja az ÁNTSZ-OTH-t."

(2) Az R101.

a) 12. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "megyei és fővárosi kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg

lép.

(3) Az R101. 8. melléklete helyébe az 51. melléklet lép.

221. Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

221. § Az állatkísérletekről szóló 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)" szöveg,

b) 5. §-ában, 7. § (1) és (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 23. §-ában, 28. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 32. § (5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 41. § (4) bekezdésében, 43. § (1)-(3) bekezdésében, 47. § (2) és (5)-(6) bekezdésében, 49. § (1)-(2) bekezdésében, 51. § (3) és (6) bekezdésében, 54. § (3) bekezdésében, 55. §-ában az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

c) 15. § (3) bekezdésében, 49. § (6) bekezdésében, 50. § (3) bekezdés c) pontjában, 51. § (3) bekezdésében az "igazgatóságnak" szövegrész helyébe a "hatóságnak" szöveg,

d) 16. § (1) bekezdésében az "igazgatóság" szövegrészek helyébe a "hatóság" szöveg,

e) 16. § (3) bekezdésében az "igazgatóságtól" szövegrész helyébe a "hatóságtól" szöveg,

f) 16. § (4) bekezdésében, 42. § (5) bekezdésében, 46. § (6) bekezdésében, 1. melléklet 10. pontjában az "igazgatóságot" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg,

g) 41. § (1) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében az "igazgatósághoz" szövegrész helyébe a "hatósághoz" szöveg

lép.

222. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

222. § (1) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R102.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban

a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos, jogszabály által az egészségügyi hatóság jogkörébe utalt szakkérdésben első fokon a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt;

b) annak elbírálása kérdésében, hogy

ba) a telepen a hulladékgazdálkodás módja és eszközei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékgazdálkodási tevékenység környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége,

bb) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek,

bc) a tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak,

bd) országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen vagy barlang védőövezetében a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,

be) a földtani közeg védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget érő terhelés alatta marad-e a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek,

az elsőfokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró, a telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget;

c) az 5. melléklet I. pontjában meghatározott tevékenységeknél - annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot;

d) annak elbírálása kérdésében, hogy a növényvédőszerekkel folytatott ipari tevékenység a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, elsőfokú eljárásban az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében eljáró, telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt;

e) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes, mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, másodfokú eljárásban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt;

f) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki érték, vagy műemlék - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek -, első fokon a kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalt;

g) annak elbírálása kérdésében, hogy a vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak, az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot

szakhatóságként jelöli ki."

(2) Az R102. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 42. § (2) bekezdésében foglalt kizárási szabály alkalmazása esetén a telepengedély kiadása iránti eljárásban másodfokú hatóságként az 5/a. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal jár el."

(3) Az R102. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a telepengedély tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli)

"a) a munkavédelmi hatósággal, és"

(4) Az R102. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A fővárosi és megyei kormányhivatal e rendelet alapján ellátott feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter gyakorolja."

(5) Az R102. az 52. melléklet szerinti 5/a. melléklettel egészül ki.

(6) Az R102. 9. § (7) bekezdésében az "az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi feladatkörében eljáró illetékes megyei kormányhivatal" szöveg lép.

223. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

223. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R103.) 88/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) A fogyatékosság jellegét, amely a fogyatékkal élő felhasználót alkalmatlanná teszi a fogyasztásmérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére, továbbá az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának esetleges fennállását a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével. Ha a rehabilitációs szakértői szerv az érintett személy egészségi állapotát, egészségkárosodását, fogyatékosságát vizsgálta, a kezelőorvos és a háziorvos a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy határozata alapján tölti ki."

(2) Az R103. 76. § (4) bekezdés b) pontjában, a "kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtásának a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az igazolását" szöveg lép.

(3) Az R103.

a) 5. melléklet "I. Vízgazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített terv" című fejezet

aa) "A) Az ivóvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma" című rész 1. pont b) alpontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe az "ingatlan-nyilvántartási" szöveg,

ab) "B) Szennyvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma" című rész 1. pont b) alpontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe az "ingatlan-nyilvántartási" szöveg,

b) 10. mellékletében a "rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv" szöveg, a "szakhatósági állásfoglalást" szövegrész helyébe a "szakhatósági állásfoglalást, határozatot" szöveg

lép.

224. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

224. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség," szövegrész helyébe a "környezetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, és" szöveg lép.

225. A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

225. § A lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet

a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdés e) és g) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés b) pontjában, 14. § (2)-(5) bekezdésében az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg,

c) 9. § d) pontjában az "igazgatóságot" szövegrész helyébe a "hatóságot" szöveg lép.

226. A kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet módosítása

226. § (1) A kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R104.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e rendeletben foglalt szabályok betartásának hatósági ellenőrzését)

"a) a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal),"

(végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.)

(2) Az R104.

a) 4. § (2) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetnek" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

b) 8. § (6) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg

lép.

227. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 253/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása

227. § Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 253/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdés e) pontjában a "hivatalai és szakigazgatási szervei" szövegrész helyébe a "hivatalai" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg

lép.

228. A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet módosítása

228. § (1) A hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R105.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi hulladékgazdálkodási tervet és a területi megelőzési programot a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területére kell elkészíteni."

(2) Az R105. 1. melléklete helyébe az 53. melléklet lép.

229. A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

229. § A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a) 21. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 21. § (3) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 21. § (4) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg, az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg, a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg

lép.

230. A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosítása

230. § A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 6. §-ában az "egészségbiztosítási szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

231. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

231. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet

a) 40. § (6) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szöveg,

b) 42. § (2) és (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

232. Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

232. § Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet 2. § c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

233. A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

233. § A segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló 361/2013. (X. 11.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörükben eljáró megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

234. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet módosítása

234. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R106.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány az Szt. és a Gyvt. alkalmazása során működést engedélyező szervnek)

"a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint"

(jelöli ki.)

(2) Az R106. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A megyei működést engedélyező szerv feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A megyei működést engedélyező szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a Hivatal gyakorolja."

(3) Az R106. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az engedélyes - ha a működést engedélyező szerv későbbi időpontot nem állapít meg - az erről szóló döntés végrehajthatóvá válásának időpontjától törölhető a szolgáltatói nyilvántartásból."

(4) Az R106. 19. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Szociális étkeztetés esetén az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell.

(2) Családi napközi esetén, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell.

(3) A (2) bekezdésben nem említett családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén

a) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell,

b) a Kormány az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének szakkérdésében első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki.

(4) Támogatott lakhatás esetén

a) olyan ingatlan esetében, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga nyújtja, az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell,

b) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell,

c) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja, a Kormány - az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének szakkérdésében - első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki,

d) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan esetében, valamint olyan ingatlan esetében, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az engedélyes maga nyújtja,

da) ha az ellátás helye tekintetében a jegyző az építésügyi hatóság, az ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdésében a Kormány első fokú eljárásban az ingatlan címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki,

db) a da) alpontban nem említett esetben az ellátás helyére vonatkozó építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell.

(5) Nappali szociális ellátás, bentlakásos szociális intézményi ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén

a) az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell, kivéve az időszakos férőhelybővítést, a nappali szociális ellátást, a lakóotthont, a családok átmeneti otthonát és az utógondozó otthont, ha az engedélyes meleg étkeztetést nem nyújt,

b) az engedélyesre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, továbbá a bentlakásos szociális intézmény jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeknek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell,

c) a Kormány - az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítésének szakkérdésében - első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot szakhatóságként jelöli ki,

d) - ha az engedélyes tekintetében a jegyző az építésügyi hatóság - az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdésében a Kormány első fokú eljárásban az engedélyes címe szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokú építésügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki, egyéb esetben az engedélyesre vonatkozó építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdését is vizsgálni kell."

(5) Az R106. 19. § (7)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A működést engedélyező szerv nem vizsgálja az építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdését, illetve nem keresi meg szakhatóságként az építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki. A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy vizsgálja-e az építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdését, illetve megkeresi-e szakhatóságként az építésügyi hatóságot, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál régebben használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki.

(8) A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e szakhatóságként az első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot és az építésügyi hatóságot, illetve vizsgálja-e az építéshatósági követelményeknek való megfelelés szakkérdését, ha

a) a kérelmet olyan ingatlanban működő engedélyes bejegyzése iránt nyújtották be, amelyben korábban is szolgáltató működött,

b) a korábbi engedélyes törlése a bejegyzés iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és

c) a korábbi engedélyest nem e szakkérdések miatt törölték a szolgáltatói nyilvántartásból.

(9) Külső férőhelyek, az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiség, valamint helyettes szülői és nevelőszülői ellátás esetén az ellátás helye kapcsán az (1)-(5) bekezdés szerinti szakkérdéseket nem kell vizsgálni, és az (1)-(5) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalásokat nem kell beszerezni.

(10) Ha az első fokú eljárásban a kormányhivatal által vizsgálandó szakkérdés vizsgálatához olyan laboratóriumi vagy más felszerelés szükséges, amellyel a kormányhivatal nem rendelkezik, a szükséges vizsgálat elvégzésére a megyei működést engedélyező szerv a kormányhivatalnak a megfelelő felszereléssel és szaktudással rendelkező járási (fővárosi kerületi) hivatalát [a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a továbbiakban: járási hivatal] szakértőként rendeli ki.

(11) Ha az adott szakkérdésben a Kormány szakhatóságot nem jelölt ki, a Hivatal a másodfokú eljárásban a szakkérdés vizsgálatára az adott feladatkörben eljáró kormányhivatalt rendelheti ki szakértőként. Ha a fellebbezés nem érinti az első fokú határozatban a szakkérdéssel kapcsolatban tett megállapításokat, a Hivatal a másodfokú eljárásban a szakkérdés vizsgálatát mellőzheti.

(12) A fenntartó kérelmére a saját hatáskörben vizsgálandó szakkérdésben a megyei működést engedélyező szerv előzetes hozzájárulást, a szakhatóság hatáskörébe tartozó szakkérdésben a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes hozzájárulás és az előzetes szakhatósági hozzájárulás az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti kérelmét a befogadás kérdésében kiadott előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén az előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását követő egy éven belül, előzetes hozzájárulás és egyéb előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén a kiadást követő hat hónapon belül nyújtja be. Ha az előzetes hozzájárulás az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban felhasználható, és - feltétel meghatározása esetén - a fenntartó igazolja, hogy az előzetes hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a megyei működést engedélyező szerv a szakkérdést nem vizsgálja. Az előzetes hozzájárulásra egyebekben az előzetes szakhatósági hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(6) Az R106. 19. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A szakhatóságok ügyintézési határideje időszakos férőhelybővítés esetén öt munkanap.

(14) A szakkérdéssel kapcsolatban egyedi előírás és feltétel, illetve egyedi szakhatósági előírás és feltétel is meghatározható.

(15) A működést engedélyező szerv a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlant, egyéb esetben a szolgáltatást ideiglenes hatállyal jegyzi be, ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adja meg, vagy a saját hatáskörben vizsgálandó szakkérdésre vonatkozó jogszabály alapján ideiglenes hatályú bejegyzésnek van helye."

(7) Az R106. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Ha a 19. §-ban foglaltak szerint a bejegyzéshez szakkérdést is vizsgálni kell, az időszakos férőhelybővítés kivételével az első fokú eljárásban

a) az ügyintézési határidő ötven nap, és

b) a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe.

(2) Időszakos férőhelybővítés esetén az ügyintézési határidő tíz munkanap, amely legfeljebb öt munkanappal hosszabbítható meg."

(8) Az R106. 31. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(3) Támogatott lakhatással kapcsolatos adatmódosítási eljárásban

a) a 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell olyan ingatlan bejegyzése esetén, amelyben a meleg étkeztetést az engedélyes maga kívánja nyújtani;

b) a változással összefüggésben a 19. § (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, illetve a szakkérdésekkel kapcsolatban a szakhatóságot meg kell keresni - a 19. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, ha az adatmódosítás célja

ba) az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan bejegyzése,

bb) az ingatlan működési formájának az Szt. 75. § (2) bekezdés c) pontja szerinti működési formára történő módosítása, vagy

bc) olyan ingatlan bejegyzése, amelyben az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó engedélyes maga kívánja nyújtani.

(4) Nappali szociális ellátással, bentlakásos szociális intézményi ellátással, bölcsődével, hetes bölcsődével, gyermekek átmeneti otthonával, családok átmeneti otthonával és utógondozó otthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban

a) a változással összefüggésben a 19. § (5) bekezdés b)-d) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, illetve a szakkérdésekkel kapcsolatban a szakhatóságot meg kell keresni - a 19. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, továbbá - ha a változás érinti - a 19. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, ha

aa) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével,

ab) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy

ac) az adatmódosítás célja valamely e bekezdés szerinti szolgáltatás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg;

b) a változással összefüggésben vizsgálni kell a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés szakkérdését, valamint - a változással összefüggő, az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében - meg kell keresni az első fokú, illetve a másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, ha a férőhelyszám - ide nem értve a külső férőhelyeket - egy éven belül öt százalékot meghaladó mértékben emelkedik.

(5) Gyermekotthonnal kapcsolatos adatmódosítási eljárásban

a) a változással összefüggésben a 19. § (5) bekezdés b)-d) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, illetve a szakkérdésekkel kapcsolatban a szakhatóságot meg kell keresni - a 19. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, továbbá - ha a változás érinti - a 19. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, ha

aa) az engedélyes címe megváltozik, a közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás kivételével,

ab) a szolgáltatásba az engedélyes elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy

ac) az adatmódosítás célja gyermekotthoni ellátás bejegyzése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket korábban nem vizsgálták meg;

b) a változással összefüggésben vizsgálni kell a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés szakkérdését, valamint - a változással összefüggő, az engedélyesre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülésének kérdésében - meg kell keresni az első fokú, illetve a másodfokú tűzvédelmi szakhatóságot, ha a férőhelyszám emelkedik;

c) a változással összefüggésben vizsgálni kell a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés szakkérdését, ha a gyermekotthont a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni."

(9) Az R106. 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a fenntartó az ideiglenes hatályú bejegyzés határozatlan vagy határozott idejű bejegyzésre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri, az adatmódosítás során azt a 19. § szerinti szakkérdést is vizsgálni kell, illetve azt a 19. § szerinti szakhatóságot is meg kell keresni, amely miatt a lakhatási szolgáltatást biztosító adott ingatlan, egyéb esetben a szolgáltatás ideiglenes hatállyal lett bejegyezve. A működést engedélyező szerv a szakkérdés miatti ideiglenes hatályú bejegyzés hatályát meghosszabbítja, ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adja meg, vagy a saját hatáskörben vizsgálandó szakkérdésre vonatkozó jogszabály alapján az ideiglenes hatályú bejegyzés meghosszabbításának van helye."

(10) Az R106. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell."

(11) Az R106.

a) 3. § (2) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg, az "a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervként eljáró kormányhivatal (a továbbiakban: megyei működést engedélyező szerv)" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében, 4. § (6) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 44. § (7) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szerv" szöveg,

d) 4. § (3) bekezdésében a "Pest megyei szociális és gyámhivatal" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal" szöveg,

e) 4. § (5) bekezdésében a "szociális és gyámhivatal" szövegrészek helyébe a "megyei működést engedélyező szerv" szöveg,

f) 4. § (7) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 25. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 39. § (6) bekezdés a) pontjában, 44. § (6) bekezdés a) pontjában a "szociális és gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szervnek" szöveg,

g) 20. § (1) bekezdésében, 39. § (4) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal" szöveg,

h) 20. § (3) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "húsz" szöveg,

i) 26. §-ában a "működést engedélyező szerv" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szerv" szöveg,

j) 30. § (3) bekezdésében a "szükség esetén" szövegrész helyébe a "szükség esetén a 19. § szerinti szakkérdéseket is megvizsgálja, és" szöveg,

k) 31. § (1) bekezdésében a "szakhatóságként jár el a 19. § (1) bekezdése szerinti szerv" szövegrész helyébe az "a 19. § (1) bekezdése szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell" szöveg, az "a szakhatóság korábban nem vizsgálta meg" szövegrész helyébe a "korábban nem vizsgálták meg" szöveg,

l) 31. § (2) bekezdésében a "szakhatóságként jár el a változással összefüggésben a 19. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti szerv" szövegrész helyébe az "a változással összefüggésben a 19. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti szakkérdéseket vizsgálni kell, illetve a szakkérdésekkel kapcsolatban a szakhatóságot meg kell keresni" szöveg,

m) 31. § (2) bekezdés c) pontjában az "a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg" szövegrész helyébe a "korábban nem vizsgálták meg" szöveg,

n) 36. § (2) bekezdésében a "működést engedélyező szerv" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szerv" szöveg, a "járási népegészségügyi intézeteknek" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivataloknak" szöveg,

o) 39. § (2) bekezdésében a "bentlakásos intézményi ellátás" szövegrész helyébe a "bentlakásos szociális intézményi ellátás" szöveg, a "járási népegészségügyi intézetet" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt" szöveg,

p) 39. § (3) bekezdésében a "járási népegészségügyi intézetet vagy a bejegyzés során szakhatóságként eljáró más hatóságot" szövegrész helyébe a "népegészségügyi, élelmiszer-ellenőrző vagy építésügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt vagy a bejegyzés során szakhatóságként eljáró hatóságot" szöveg,

q) 39. § (5) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében a "szociális és gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szervet" szöveg,

r) 39. § (6) bekezdés b) pontjában, 44. § (6) bekezdés b) pontjában a "szociális és gyámhivatallal" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szervvel" szöveg,

s) 44. § (2) bekezdésében a "szociális és gyámhivataloknak" szövegrész helyébe a "megyei működést engedélyező szerveknek" szöveg,

t) 1. melléklet 3.6. pontjában az "egyedi szakhatósági előírás, illetve a feltétel, ha a szakhatóság egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt határozott meg" szövegrész helyébe az "egyedi előírás, feltétel, illetve az egyedi szakhatósági előírás, feltétel, ha szakkérdésben ilyet határoztak meg" szöveg, a "meghatározottak" szövegrész helyébe a "foglaltak" szöveg, a "feltételt" szövegrész helyébe az "egyéb feltételt" szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti az R106. 5. melléklet 2.3. pontja.

235. A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet módosítása

235. § A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet

a) 13. § (7) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 13. § (9) bekezdésében az "az illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot" szövegrész helyébe az "a mérésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

236. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása

236. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R107.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz

a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását,

b) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint

c) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válását, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van erről."

(2) Az R107. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár

a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál,

b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor,

c) foglalkoztatása engedélymentessé vált,

d) tartózkodásra jogosító engedélye érvénytelenné vált vagy tartózkodásra jogosító engedélyét jogerősen visszavonták, és erről a kormányhivatal tudomást szerez,

e) foglalkoztatásának az engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, vagy

f) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy hamisított okiratot nyújtott be."

(3) Az R107. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni

a) a 15. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint

b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását."

(4) Az R107. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 18. §-ban foglaltakon kívül a kormányhivatal abban az esetben támogatja a harmadik országbeli állampolgárnak az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik,

b) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett,

c) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és

d) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek."

(5) Az R107. 20 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatal szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha

a) nem állnak fenn a 19. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételek,

b) az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja,

c) az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik,

d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, így különösen ha

da) a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges,

db) a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, vagy a munkaerőigény érvényességi idejét 15 napnál rövidebb időtartamban határozta meg,

e) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya),

f) az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak,

g) a 18. § alapján kérelmezett összevont engedély esetén, a szakhatósági állásfoglalás kiadásának alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn,

h) a foglalkoztató az EU Kék Kártyával foglalkoztatandó személynek a külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb bért kíván fizetni,

i) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelmezett foglalkoztatás időtartamát érintő időtartamban egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, ide értve a részmunkaidős foglalkoztatásra szóló engedélyt, vagy

j) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását az összevont engedély iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni."

(6) Az R107. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/A. § (1) A kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalás kiadása során - szükség esetén

a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint

b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra.

(2) A kormányhivatal visszavonja a szakhatósági állásfoglalást, ha

a) a becsatolt iratról megállapításra került, hogy hamis, meghamisított vagy valótlan tartalmú,

b) a foglalkoztatásnak az összevont kérelmezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló feltételei - a 3. § (2) bekezdés b) pontja kivételével - már nem állnak fenn, vagy

c) tudomására jut, hogy a foglalkoztatásra az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor."

(7) Az R107.

a) 2. § 1. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltségéhez (a továbbiakban: kirendeltség) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjánál (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) vagy az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (6) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 10. § (3) bekezdésében, 12. § (2)-(4) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében, 17. §-ában, 18. § (1) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központ" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a "munkaügyi központot" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

d) 10. § (1) bekezdésében a "munkaügyi központnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

e) 12. § (3) bekezdésében a "munkaügyi központtól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

f) IV. fejezetének címében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának" szövegrész helyébe az "Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

g) 10. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 10. § (3) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében, 19. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a "kirendeltség" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

h) 10. § (1) bekezdésében, 13. § (3) bekezdés c) pontjában, 19. § (5) bekezdés a) és b) pontjában a "kirendeltségnél" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál" szöveg,

i) 19. § (2) bekezdés c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának annál a munkaügyi kirendeltségénél" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal azon járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szöveg

lép.

(8) Az R107. 1. melléklete az 54. melléklet szerint módosul.

(9) Az R107. 2. melléklete az 55. melléklet szerint módosul.

237. Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

237. § Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet

a) 2. § (6) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe az "építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala" szövegrész helyébe az "építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

238. A szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó, adómentes közlekedési kedvezményekről szóló 498/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

238. § (1) A szociálpolitikai menetdíj-támogatást nem tartalmazó, adómentes közlekedési kedvezményekről szóló 498/2013. Korm. rendelet (a továbbiakban: R108.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A fővárosi és a megyei kormányhivatal az 1. § c) pontja szerint közlekedési kedvezményt a közlekedési hatósági feladatkörben eljáró kormánytisztviselőjének nyújthat."

(2) Az R108. 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e rendelet szerinti közlekedési kedvezmény akkor minősül az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.21. alpont szerint adómentes juttatásnak, ha azt)

"d) az 1. § c) pontja és a 2. § (4) bekezdése tekintetében a fővárosi és a megyei kormányhivatal által kiállított igazolvány,"

(birtokában veszik igénybe.)

239. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

239. § (1) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R109.) 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala."

(2) Az R109.

a) 6. § (2) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal)" szövegrész helyébe a "gyámhivatal" szöveg,

b) 17/A. § (5) bekezdés a) pontjában a "gyámhatóságot" szövegrész helyébe a "gyámhivatalt" szöveg

lép.

240. A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

240. § (1) A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R110.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) A járási hivatalok települési ügysegédei (a továbbiakban: ügysegéd) - kormányrendeletben meghatározott feladataik mellett - közreműködnek a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint a kormányablak feladatai ellátásában.

(2) Az ügysegéd ügyfélfogadást a www.kormanyhivatal.hu honlapon, a kormányzati telefonos ügyfélszolgálattól lekérdezhető, illetve a helyben szokásos módon közzétett helyszínen és időpontban biztosít az ügyfelek számára.

(3) Az ügysegéd az 1-5. és 8. mellékletben felsorolt ügykörök, illetve szolgáltatások közül a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásban közzétett ügyintézési, illetve kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja. A szolgáltatás kiterjed a kormányhivatalok irányításáért felelős miniszter által utasításban meghatározott ügykörökre.

(4) Az ügysegéd a járási hivatal vezetőjének döntése alapján egyes ügykörök intézését előzetes időpontfoglaláshoz kötheti. Az erre vonatkozó információkat az ügyintézéssel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell."

(2) Az R110. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A kormányablak hivatalból jár el a 6. mellékletben meghatározott ügytípusok és intézkedések kapcsán.

(2) A kormányablak a 8. mellékletben meghatározott ügyekben az ügyfél kérésére részletes tájékoztatást nyújt az ügyfél által kezdeményezett egyedi eljárás nyilvántartásból megismerhető ügyintézési állapotáról."

(3) Az R110. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak az ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó közokiratnak minősülő iratokról, vagy a kormányhivatal iratkezelési szabályzatában e rendelkezés szerinti eljárás alkalmazására kijelölt iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a másolat eredeti papír alapú iratát visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek."

(4) Az R110. 9. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A kormányhivatal iratkezelési szabályzatában a (3) bekezdés szerinti eljárás alkalmazhatóságát csak az irathoz kapcsolódó eljárás tekintetében illetékes szakmai irányító miniszter egyetértésével írhatja elő. (4b) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal köteles gondoskodni a papír alapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről, és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról."

(5) Az R110. a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. Az eltérő eljárásrend szerint működő kormányablakokra vonatkozó szabályok

14/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a www.kormanyhivatal.hu honlapon, valamint a helyben szokásos módon folyamatos tájékoztatást ad arról, hogy mely kormányablakok tesznek eleget az ezen rendeletben a kormányablakokra előírt feltételeknek. Amennyiben a kormányablak a feltételeknek nem tesz eleget, eljárására és a kormányablak által ellátott ügykörökre ezen alcím szabályait kell alkalmazni.

14/B. § (1) A kormányablak ügyfélkapu regisztrációs szervként jár el.

(2) A kormányablak lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje. 14/C. § (1) A kormányablakban előterjeszthetőek a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott kérelmek.

(2) A kormányablak az (1) bekezdés szerint előterjeszthető kérelmekkel összefüggő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A kormányablak segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében.

14/D. § (1) A 7. melléklet 1. pontja szerinti kérelmet, illetve bejelentést a kormányablak legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(2) Amennyiben a kérelem, illetve bejelentés hiányos, a kormányablak továbbítja a hiányos kérelmet, illetve bejelentést az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és tájékoztatja az ügyfelet a hiányosságokról.

(3) Az ügyfél a hiányosságok pótlását - ideértve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság általi hiánypótlási felhívás teljesítését is - a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Amennyiben az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(4) Amennyiben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti.

(5) A kormányablak az (1)-(3) bekezdés szerinti továbbítást elektronikus úton, a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi, kivéve, ha a kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az arról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges.

(6) A kormányablak a 14/C. § és 14/D. § szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárásában a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a Ket. 38/A. § (3) bekezdés b)-d) pontja nem alkalmazható.

14/E. § (1) A kormányablak a 7. melléklet 2. pontjában meghatározott ügyekben tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.

(2) A kormányhivatal az ügyfelek számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt a 7. melléklet 3. pontjában meghatározott ügyekben, ha annak feltételei rendelkezésre állnak.

(3) A kormányablak biztosítja a 7. melléklet 4. pontjában meghatározott eljárási cselekmények elvégzésének lehetőségét.

14/F. § (1) A kormányablak a 14/C-14/E. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az ügyfél elektronikus nyilatkozatát úgy is fogadhatja, hogy az ügyfél szóban előterjesztett nyilatkozatát elektronikus úton rögzíti, majd azt az ügyfél az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(2) A kormányablak a 14/C-14/E. § szerinti feladatai ellátása érdekében jogosult az ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak az ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal - a közokiratnak minősülő iratokról készült másolatok kivételével -köteles gondoskodni a papír alapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről, és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról.

(4) Ha a kormányablak a (3) bekezdés alá nem tartozó papír alapú iratokról készít hiteles elektronikus másolatot, az eredeti papír alapú iratot visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

14/G. § A kormányablak 14/C-14/E. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja az okmányirodák és kormányablakok működéséhez szükséges informatikai rendszerek, beleértve a szükséges végfelhasználói hardver-és szoftverinfrastruktúra biztonságos és menedzselt üzemeltetését és karbantartását."

(6) Az R110. 7. melléklete helyébe az 56. melléklet lép.

(7) Az R110. az 57. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(8) Hatályát veszti az R110. 15. § (4) bekezdése.

241. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

241. § (1) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R111.) 2. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Eütv. 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet bekövetkezése esetén, ha az eseményt az Eütv. 228. § (4) bekezdés]

"b) b) pont ba) alpontja alapján a megyei védelmi bizottság elnöke minősíti egészségügyi válsághelyzetté, erről az országos tisztifőorvost és az egészségügyért felelős minisztert haladéktalanul, soron kívül tájékoztatja,"

(2) Az R111. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben foglaltakról az érintetteket a helyben szokásos módon, továbbá az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) szolgálatvezető főorvosát, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI), az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI), az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) főigazgatóját, az országos tisztifőorvost, valamint az egészségügyért felelős minisztert soron kívül tájékoztatja.

(3) Az egészségügyi válsághelyzet felszámolása során a megyei kormányhivatal együttműködik a megyei védelmi bizottság elnökével, a szomszédos megye kormányhivatalával, az OMSZ adott területet ellátó regionális mentőszervezetének vezetőjével, az érintett gyógyintézetek vezetőivel, az ÁEKK, az OGYÉI és az EKI vezetőjével, valamint a honvédségi szervezet vezetőjével."

(3) Az R111. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány döntése alapján a katasztrófavédelmi szervek a saját felkészülési terveik alapján a szükséges mértékben segítik az egészségügyi válsághelyzet felszámolását."

(4) Az R111. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülés érdekében az egészségügyért felelős miniszter elrendelheti egészségügyi szolgáltató vagy egyéb, az egészségügyi válsághelyzeti feladatokra igénybe vehető szervezet részére tervezési, felkészülési feladatok végrehajtását."

(5) Az R111. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megyei kormányhivatal az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátására vonatkozó tervet (a továbbiakban: megyei részterv) a vonatkozó szakmai előírások alapján készíti el, amit a megyei védelmi bizottság elnöke - az országos tisztifőorvos útján - tárgyév május 30-áig az egészségügyért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküld."

(6) Az R111. 10. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A (9) bekezdés szerinti előkészítés keretében az országos tisztifőorvos, továbbá a (8) bekezdés szerint részterv készítésére kötelezett szervezetek vezetői tárgyév június 15-éig tehetnek javaslatot az Országos Terv tartalmi elemeire."

(7) Az R111. 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A kirendelésről értesíteni kell az ÁEEK főigazgatóját, ha a kirendeléssel érintett intézménynek az ÁEEK a fenntartója."

(8) Az R111.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, a megyei vagy a fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos) az országos tisztifőorvos útján tájékoztatja az egészségügyért" szövegrész helyébe a "közigazgatás-szervezésért felelős minisztert és az egészségügyért" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a "megyék tisztifőorvosainak a tájékoztatásáról" szövegrész helyébe a "megyei védelmi bizottság tájékoztatásáról" szöveg,

c) 3. §-ában a "Ha a megyei tisztifőorvos" szövegrész helyébe az "Aki" szöveg,

d) 5. § (1) bekezdésében a "megyei tisztifőorvos" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "megyei tisztifőorvos javaslatára" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal javaslatára" szöveg,

f) 7. § (6) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés b)-c) pontjában a "megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

g) 9. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében a "megyei tisztifőorvos" szövegrészek helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

h) 9. § (1) bekezdésében a "központi szerve részére" szövegrész helyébe a "központi szerve és az egészségügyért felelős miniszter részére" szöveg,

i) 9. § (2) bekezdésében a "megyei tisztifőorvosnak és a katonai igazgatás központi szervének" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak, a katonai igazgatás központi szervének és az egészségügyért felelős miniszternek" szöveg,

j) 10. § (7) és (8) bekezdésében a "május 15-éig" szövegrész helyébe a "május 30-áig" szöveg,

k) 10. § (8) bekezdésében az "Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI)" szövegrész helyébe az "EKI" szöveg,

l) 10. § (9) bekezdésében a "(6)-(8) bekezdés" szövegrész helyébe a "(7)-(8) bekezdés" szöveg,

m) 10. § (12) bekezdésében a "június 30-áig" szövegrész helyébe az "augusztus 31-éig" szöveg,

n) 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 12. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés a) pontjában, (3), (5) és (10) bekezdésében, 14. § (2) és (3) bekezdésében, 18. § (2) bekezdés a) pontjában a "megyei tisztifőorvos" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

o) 12. § (1) bekezdésében a "megyei tisztifőorvost" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg,

p) 13. § (2) bekezdésében a "megyei tisztifőorvos vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítő határozatában" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal az egészségügyi válsághelyzetté minősítő határozatában vagy az egészségügyért felelős miniszter az egészségügyi válsághelyzetté minősítő rendeletében" szöveg,

q) 14. § (2) bekezdésében a "megyei tisztifőorvostól" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivataltól" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R111.

a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az "a megyei tisztifőorvos útján" szövegrész,

b) 10. § (6) bekezdése,

c) 16. § (1) bekezdésében a "tisztifőorvosi" szövegrész.

242. A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

242. § A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósági hatáskörében, illetve a növény- és talajvédelmi hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

243. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

243. § (1) Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R112.) 7. alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) Az építési engedélyezési eljárásokban az eljáró építésügyi hatóság a 3/A. mellékletben meghatározott feltételek esetén vizsgálja az ott megjelölt szakkérdést.

(2) Ha a 3/A. mellékletben meghatározott valamely szakkérdés vizsgálatának van helye az eljárásban, a 6. § (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció adott szakkérdés tekintetében irányadó tartalma vonatkozásában.

(3) A 3/A. mellékletben foglalt táblázat 8. sora szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr.-ben meghatározott - adatlapot.

(4) Az építésügyi hatóság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a 3/A. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetben a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata során megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésnek tartalmaznia kell - a Khvr. 6. számú mellékletének figyelembe vételével - a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha a környezeti hatásvizsgálati eljárásban környezetvédelmi engedély kiadására nem került sor, az építésügyi hatóság elutasítja az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet.

(5) Az építésügyi hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(6) Az (1) bekezdés szerinti másodfokú eljárásban, ha a fellebbezés érinti az első fokú eljárásban vizsgált szakkérdést, a másodfokú hatóság a szakkérdés vizsgálatára a 3/A. mellékletben meghatározott szervet szakértőként rendelheti ki."

(2) Az R112. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biogáz- és komposztáló üzemek létesítését a 3/A. mellékletben foglalt táblázat 2., 6., 7. és 13. sora szerinti szakkérdések vizsgálata mellett engedélyezi az építésügyi hatóság a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel (a továbbiakban: VM rendelet) összhangban."

(3) Az R112. 2. melléklet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. Zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia."

(4) Az R112. 3. melléklete helyébe az 58. melléklet lép.

(5) Az R112. az 59. melléklet szerinti 3/A. melléklettel egészül ki.

(6) Hatályát veszti az R112.

a) 8. §-a,

b) 14. § (3) bekezdés b)-d) pontja.

244. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

244. § A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának eljáró járási földhivatala (a továbbiakban: földhivatal)" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 5/A. § (2) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében, 21. §-ában a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg,

d) 5/A. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7/A. § (2) bekezdésében, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 11. § (1) és (2) bekezdésében, 12. § (4), (5) és (7) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 14. § (1) és (4) bekezdésében, 15. § (1) és (3) bekezdésében, 16. § (3) és (5) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (4) bekezdésében, 1. melléklet II. pont nyitó szövegrészében és 1. alpontjában, 2. melléklet II. pont nyitó szövegrészében és 1. alpontjában, 3. melléklet II. pont nyitó szövegrészében és 1. alpontjában, 4. melléklet II. pont nyitó szövegrészében és 1. alpontjában a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

e) 7/A. § (1) bekezdésében, 12. § (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a "földhivatal" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

f) 7/A. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatali" szöveg,

g) 12. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében a "földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg

lép.

245. A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

245. § A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának járási földhivatala, a fővárosban a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal (a továbbiakban együtt: járási földhivatal)" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 3. § (1) bekezdésében és 7/A. § (2) bekezdésében a "járási földhivataltól" szövegrész helyébe a "járási hivataltól" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdés a) pontjában, 7. § (3) és (5) bekezdésében, 7/A. § (3) bekezdésében és 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "járási földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

d) 7. § (1) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatali" szöveg,

e) 7/A. § (2) bekezdésében a "földhivatalt" szövegrész helyébe "járási hivatalt" szöveg,

f) 7/A. § (2) bekezdésében a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "hivatalok" szöveg

lép.

246. Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása

246. § Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E rendelet alkalmazásában gyámhivatal: a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala."

247. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása

247. § A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdés a) pontjában az "az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek" szövegrész helyébe az "a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörükben eljáró megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

248. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

248. § (1) A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R113.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazása szempontjából)

"2. általános építésügyi hatóság: az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti építésügyi hatóság;"

(2) Az R113. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő műemlék vagy nyilvántartott műemléki érték építményben valósul meg, az engedélyezési eljárásban a Hatóság vizsgálja, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e."

(3) Az R113. 2. § 8. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága" szövegrész helyébe a "mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

249. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet módosítása

249. § (1) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R114.) 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter az építésügyért való felelőssége keretében irányítja)

"b) - a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszterrel együttműködve - az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal"

(tevékenységét.)

(2) Az R114. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18/A. § (1) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét."

(3) Az R114. 31. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében)

"c) megszervezi és az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal közreműködésével működteti a közfoglalkoztatás rendszerét, meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, a közfoglalkoztatás tekintetében szakmai irányító miniszteri jogokat gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal tevékenysége felett."

250. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

250. § (1) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R115.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A földszerzést jóváhagyó hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a Földforgalmi törvény 35. § (5) bekezdése szerinti döntését a jogerős árverési jegyzőkönyv, valamint az 5. § (1) bekezdés c) pontja és a 8. § (3) bekezdése szerinti okiratok alapján hozza meg."

(2) Az R115.

a) 1. § (1) bekezdésében a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát (a továbbiakban: igazgatóság)" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szervként végrehajtási, felszámolási és önkormányzati adósságrendezési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv)" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 13. § (2) és (5) bekezdésében, 14. § (2) és (4) bekezdésében, valamint 19. § (4) bekezdésében az "az igazgatóság" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

c) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az "igazgatóság" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

d) 3. § e) pontjában a "járási hivatal járási földhivatalának, a fővárosban a Budapesti 1. Számú Földhivatalnak, illetve a Budapesti 2. Számú Földhivatalnak (a továbbiakban együtt: járási földhivatal)" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

e) 4. § (1) bekezdés c) pontjában és 13. § (5) bekezdésében az "a járási földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

f) 4. § (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében az "Az igazgatóság" szövegrész helyébe az "A mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

g) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "az igazgatóságnál" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági igazgatási szervnél" szöveg,

h) 5. § (4) bekezdés d) pontjában az "az igazgatóság, a megyei földhivatal" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában és 13. § (1) bekezdésében az "az igazgatóság" szövegrészek helyébe az "a mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

j) 11. § (5) bekezdésében az "Az igazgatóságnak" szövegrész helyébe az "A mezőgazdasági igazgatási szervnek" szöveg,

k) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "megyei földhivatal" szövegrész helyébe a "földszerzést jóváhagyó hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

l) 14. § (1) bekezdésében az "az igazgatóságot" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági igazgatási szervet" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R115. 3. § f) pontja.

251. Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosítása

251. § Az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságot" szöveg lép.

252. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosítása

252. § A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében az "az örökségvédelmi hatóság, az építésügyi hatóság, a földhivatalok" szövegrész helyébe az "az örökségvédelmi, építésügyi, ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szöveg lép.

253. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

253. § (1) A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R116.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, az üzemeltetési monitorozó rendszereket, az ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a vízelvezető műveket, az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.

(2a) A távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszere mellett a területi vízügyi igazgatóság fenntartja a kezelésébe tartozó felszín alatti területi vízminőségi monitoring hálózat vízilétesítményeit is."

(2) Az R116. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként - országos illetékességgel - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el."

(3) Az R116. 11. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában)

"h) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés, valamint a fúrt kút engedélyezéseinek kivételével, ha az eljárás a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul

ha) az első fokú eljárásban a kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

hb) a másodfokú eljárásban a kulturális örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát,"

(szakhatóságként jelöli ki.)

(4) Az R116.

a) 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 12. § (5) bekezdésében és 12. § (7) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát" szöveg, a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

c) 11. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 12. § (1) bekezdés a) pontjában, 12. § (2) bekezdés a) pontjában és 12. § (6) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdés c) pontjában, 12. § (1) bekezdés b) pontjában, 12. § (2) bekezdés b) pontjában és 12. § (7) bekezdés d) pontjában a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát" szövegrész helyébe a "talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

e) 11. § (1) bekezdés d) pontjában a "járási hivatal járási földhivatalát" szövegrész helyébe a "földvédelmi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt" szöveg, a "megyei kormányhivatal földhivatalát" szövegrész helyébe a "földvédelmi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

f) 11. § (1) bekezdés e) pontjában, 12. § (1) bekezdés e) pontjában, 12. § (2) bekezdés c) pontjában, 12. § (7) bekezdés e) pontjában és 13. § (3) bekezdés b) pontjában az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

g) 11. § (1) bekezdés f) pontjában, 12. § (1) bekezdés c) pontjában, 12. § (7) bekezdés b) pontjában, 13. § (2) bekezdés b) pontjában és 13. § (3) bekezdés c) pontjában a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

h) 11. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

i) 11. § (1) bekezdés i) pont ic) alpontjában a "Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

j) 11. § (1) bekezdés i) pont id) alpontjában a "Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

k) 11. § (1) bekezdés l) pontjában, 12. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 13. § (3) bekezdés a) pontjában a "bányakapitányságot" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

l) 11. §(2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével" szövegrész helyébe a "közlekedési hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

m) 11. § (3) bekezdésében a "bányakapitánysággal" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatallal" szöveg,

n) 12. § (7) bekezdés f) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát" szövegrész helyébe az "az építésügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

o) 13. § (1) bekezdésében a "megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg

lép.

254. Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása

254. § (1) Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R117.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az Igazságügyi Hivatal az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi hivatal."

(2) Az R117. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

"1/A. A fővárosi és megyei kormányhivatalok áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyelői feladatainak szakmai irányítása

2/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítési, valamint jogi segítségnyújtási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § g)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal pártfogó felügyelői feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(3) Az R117. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Igazságügyi Hivatal)

"b) módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti az áldozatsegítési, jogi segítségnyújtási és pártfogó felügyelői feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes jogalkalmazását,

c) közreműködhet a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter 2/A. § szerinti szakmai irányítói jogköreinek gyakorlásában, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok e rendelet szerinti közigazgatási hatósági ügyei tekintetében gyakorolja az Áht. 9. § f) pontja szerinti jogkört,"

(4) Az R117. 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Igazságügyi Hivatal)

"e) az a)-c) pontban és a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter 2/A. § szerinti szakmai irányítói jogköreinek ellátása érdekében országosan egységes informatikai rendszert működtet,"

(5) Az R117. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az áldozatsegítéssel és a jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben az e rendeletben foglalt kivételekkel első fokon az áldozatsegítő szolgálatként, illetve a jogi segítségnyújtó szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, másodfokon az Igazságügyi Hivatal jár el. A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az e rendeletben meghatározott esetekben az Igazságügyi Hivatal jár el."

(6) Az R117. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közösségi foglalkoztatókat működtethetnek."

(7) Az R117.

a) 4. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, valamint 6. § (1) és (2) bekezdésében az "az igazságügyi szolgálatot" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében és 6. § (5) bekezdésében az "igazságügyi szolgálat" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (3) bekezdésében a "kormányhivatal igazságügyi szolgálatát" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

d) 6. § (4) bekezdésében az "az igazságügyi szolgálat" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg, az "igazságügyi szolgálathoz" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg,

e) 6. § (6)-(8) bekezdésében az "az igazságügyi szolgálat" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 6. § (9) bekezdés c) pontjában az "igazságügyi" szövegrész helyébe az "áldozatsegítő" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az R117.

a) 3. § (4) bekezdése,

b) 4. § (2) bekezdésében és 5. § (3) bekezdésében az "igazságügyi szolgálata" szövegrész.

255. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása

255. § (1) Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R118.) 14. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Üzemi gyűjtőhelyet akkor kell kialakítani, ha)

"c) a telephelyi jellemzők, a képződött hulladék fajtája, jellege, típusa, továbbá a hulladék elhelyezésének módja alapján az indokolt; valamint"

(2) Az R118. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üzemeltető az üzemi gyűjtőhely részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemi gyűjtőhely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a környezetvédelmi hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető."

(3) Az R118.

a) 10. § (3) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 13. § (9) bekezdésében, 15. § (6) bekezdésében, 17. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 19. § (3) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 26. § (4) bekezdésében és 28. § (7) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg,

c) 17. § (4) bekezdés a) pontjában a "felügyelőségtől" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságtól" szöveg,

d) 17. § (4) bekezdés b) pontjában a "felügyelőségi" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatósági" szöveg,

e) 23. § (4) bekezdésében, 26. § (4) bekezdésében és 28. § (7) bekezdésében a "felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg

lép.

256. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása

256. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti jelentés tartalmáról és elkészítésének módjáról, az adatszolgáltatás rendjéről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírságról szóló 278/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat A:3. mezőjében a "Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi hatósági feladatkörükben eljáró megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

257. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

257. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet

a) 10. § (2) bekezdésében a "környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóságnak" szöveg,

b) 14. § (1)-(3) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 19. § (2) bekezdésében a "felügyelőség" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

258. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

258. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R119.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) A Kormány első fokon eljáró állami foglalkoztatási szervként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a járási hivatal jár el.

(2) A Kormány másodfokon eljáró állami foglalkoztatási szervként a minisztert, valamint a kormányhivatalt jelöli ki.

(3) A Kormány az állami foglalkoztatási szerv azon feladataira, amelyre kormányrendelet más szervet nem jelölt ki, a kormányhivatalt jelöli ki.

(4) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere - munkaerőpiaci feladataik ellátása során végzett tevékenységük tekintetében - a miniszter által vezetett minisztériumból, a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szervezeti egységéből, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatokat ellátó szervezeti egységeiből áll."

(2) Az R119. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a kormányhivatalt jelöli ki."

(3) Az R119. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A kormányhivatal, valamint a járási hivatal állami foglalkoztatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben - ideértve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) pénzeszközeinek működtetésével összefüggő feladatok ellátását is - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(2) A kormányhivatal, valamint a járási hivatal állami közfoglalkoztatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben - ideértve a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási előirányzatának működtetését -az (1) bekezdésben foglalt irányítási hatásköröket, valamint a törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzési hatásköröket a közfoglalkoztatásért felelős miniszter gyakorolja."

(4) Az R119. 4. § (1) bekezdés c)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)

"c) az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalra és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalra is kiterjedően irányítja az NFA felhasználásával kapcsolatos tervezési, pénzügyiszámviteli és beszámolási feladatok végrehajtását,

d) figyelemmel kíséri az NFA foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal, valamint az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által történő felhasználását,

e) megállapítja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal kötelező szakmai szabályzatainak, az állami foglalkoztatási szervként ellátott feladatokat érintő rendelkezéseinek elveit és főbb tartalmi követelményeit,

f) meghatározza az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal munkaerőpiaci szolgáltató tevékenységére vonatkozó szakmai követelményeket, a munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére adható támogatással kapcsolatos feladatait, továbbá ellátja az álláskeresők ellátásával, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

g) meghatározza az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal hatósági, támogatási és szolgáltató tevékenységének ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszerek szakmai, tartalmi követelményeit, javaslatot tesz e számítógépes rendszerek fejlesztésére,

h) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal hatósági és szolgáltató tevékenységét,"

(5) Az R119. 4. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)

"j) meghatározza az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal, hatósági és szolgáltató tevékenységére vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez,

k) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal NFA működtetésével kapcsolatos tevékenységének szakmai és pénzügyszakmai ellenőrzését,"

(6) Az R119. 4. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében

hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében)

"lc) elbírálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést,"

(7) Az R119. 4. § (1) bekezdés n) pont na) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében)

"na) koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal nemzetközi tevékenységét,"

(8) Az R119. 4. § (1) bekezdés n) pont nc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében

nemzetközi feladatokat lát el, amelynek keretében)

"nc) koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal - a személyek szabad áramlásához kapcsolódó - feladatainak végrehajtását,"

(9) Az R119. 4. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)

"q) koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységeit,"

(10) Az R119. 4. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A miniszter munkaerőpiaci feladatkörében)

"r) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal munkaerőpiaci feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek humánerőforrásfejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat."

(11) Az R119. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A miniszter ellátja a munkavédelmi hatósági hatáskörében és munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként folytatott tevékenységének szakmai irányítását. Ennek keretében

a) a kormányhivatal e tevékenységei tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le,

b) módszertani útmutatók, szakmai ajánlások és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá a szakmai munka értékelésével támogatja a kormányhivatal tevékenységét,

c) szervezi a kormányhivatal munkavédelmi hatósági és munkaügyi hatósági tevékenységében közreműködő kormánytisztviselőinek képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő kormánytisztviselők vizsgáztatását,

d) elemzi és értékeli a kormányhivatal munkavédelmi hatósági, valamint munkaügyi hatósági tevékenységével kapcsolatos panaszokat,

e) irányelvet ad ki a munkavédelmi ellenőrzésről és a munkaügyi ellenőrzésről,

f) a kormányhivatalok bevonásával működteti a munkavédelmi és a munkaügyi feladatok ellátásához, az adatok nyilvántartásához szükséges egységes informatikai rendszert,

g) ellátja a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat,

h) ellátja az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat,

i) jogszabály alapján ellátja az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat és működteti a Kijelölést Előkészítő Bizottságot."

(12) Az R119. 7. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a munkaügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos állami irányítási feladatokat lát el. Ennek keretében)

"c) a kormányhivatal mint elsőfokú munkaügyi hatóság közreműködésével részt vesz a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában."

(13) Az R119. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalok és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalok közfoglalkoztatási feladatai tekintetében

a) követelményeket határoz meg a közfoglalkoztatással kapcsolatos számítógépes központi adatgyűjtések adattartalma, valamint az információ- és prognózisszolgáltatás vonatkozásában,

b) az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalra és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalra is kiterjedően közreműködik az NFA közfoglalkoztatási előirányzat felhasználásával kapcsolatos tervezési feladatok végrehajtásában, javaslatokat tesz a pénzügyi nyilvántartásokra vonatkozóan,

c) figyelemmel kíséri az NFA közfoglalkoztatási előirányzat keretének felhasználását,

d) eljárási rendek, módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével meghatározza a közfoglalkoztatással kapcsolatos hatósági és szolgáltató tevékenység szakmai követelményeit, meghatározza az azok ellátásához szükséges informatikai és számítógépes rendszereket,

e) közfoglalkoztatással összefüggő kutatásokat kezdeményez és végez,

f) megállapítja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal kötelező belső szakmai szabályzatainak a közfoglalkoztatást érintő rendelkezéseire vonatkozó elveit és főbb tartalmi követelményeit,

g) ellátja a közfoglalkoztatási támogatások működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

h) meghatározza a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatgyűjtési rendszert, továbbá hatékonysági vizsgálatokat végez, melyekhez kapcsolódóan prognózisokat, elemzéseket, statisztikai összesítéseket, nyilvántartásokat készít,

i) javaslatot tesz az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos tevékenysége informatikai rendszerének fejlesztésére,

j) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek humánerőforrás-fejlesztéséhez és belső szakmai képzéséhez kapcsolódó feladatokat,

k) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését, l) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében

la) ellenőrzi az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalok által, a közfoglalkoztatással kapcsolatban kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését,

lb) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését,

lc) ellenőrzi az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát,

ld) elbírálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal által, a közfoglalkoztatással összefüggésben hozott határozatok és önállóan megfellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket,

m) adatokat gyűjt és elemez a közfoglalkoztatási bérek és keresetek alakulására vonatkozóan,

n) adatokat gyűjt és elemez a közfoglalkoztatottakat kölcsönzők éves tevékenységéről,

o) vizsgálja a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás gyakorlati tapasztalatait, javaslatot tesz a jogszabályok módosítására,

p) közreműködik a közfoglalkoztatással kapcsolatos és az azzal összefüggő jogi szabályozás előkészítésében,

q) együttműködik

qa) a hatósági és szolgáltató tevékenységében érintett társhatóságokkal,

qb) a közfoglalkoztatók és közfoglalkoztatottak érdekképviseleti szerveivel,

qc) más államok hasonló feladatot ellátó szerveivel és a feladatkörét érintő nemzetközi szervezetekkel, valamint

qd) egyéb szervezetekkel,

r) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekkel összefüggő feladatai keretében

ra) a felnőttképzésért felelős miniszterrel együttműködve koordinálja, ellenőrzi, értékeli az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal felnőttképzéssel összefüggő tevékenységét,

rb) a felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével meghatározza a közfoglalkoztatással kapcsolatos képzési irányokat,

rc) a felhasználás irányelveire tekintettel szervezi a képzési programok megvalósítását és koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal ez irányú feladatát,

rd) összegyűjti, tanulmányozza az egyes képzési programok főbb követelményeit, ellenőrző munkája során vizsgálja azok megvalósítását,

re) a felnőttképzésért felelős miniszterrel együttműködve koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatottak képzéséhez kapcsolódó, európai uniós támogatással megvalósuló tevékenységét,

s) koordinálja a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait a miniszterrel együttműködve, t) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala útján

a) a 4. § (1) bekezdés g) pontjával összhangban a miniszterrel egyeztetve fejleszti a miniszter, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal tevékenységét támogató programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat,

b) a miniszterrel egyeztetve fejleszti a munkaerőpiaccal, a közfoglalkoztatással kapcsolatos programrendszereket, és kiadja a programkezeléssel kapcsolatos felhasználói segédanyagokat,

c) fejleszti és működteti az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal feladatainak ellátásával kapcsolatos informatikai és számítógépes rendszereket, továbbá ennek körében telepíti, teszteli és módosítja a programrendszereket,

d) a c) pontban meghatározott informatikai rendszerekkel összefüggésben teljesíti a miniszter, valamint az adatok igénylésére jogosult más szervek megkereséseit.

(3) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter közreműködik az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok megvalósításának tervezésében és szervezésében."

(14) Az R119. III. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"III. AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV HATÁSKÖRÉBEN ELJÁRÓ KORMÁNYHIVATAL ÉS A JÁRÁSI HIVATAL FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE"

(15) Az R119. 7. alcím címe helyébe a következő cím lép:

"7. Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal feladat- és hatásköre"

(16) Az R119. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal

a) szakmailag irányítja és ellenőrzi az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási hivatal tevékenységét, ennek keretében közreműködik az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal ez irányú feladatait ellátó kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, valamint szakmai ajánlások készítésével segíti az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal ez irányú hatósági és szolgáltató tevékenységét,

b) ellátja az NFA pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését,

c) dönt az NFA foglalkoztatási alaprészének és a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált kerete felhasználásáról,

d) ellátja az NFA foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretéből finanszírozott munkaerőpiaci programok, pályázatok, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi keretéből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos feladatokat,

e) működteti az álláskeresők ellátási rendszerét, az álláskeresők részére saját hatáskörben nyújtott támogatások rendszerét és gondoskodik az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal támogatási rendszere szakmai működtetéséről,

f) felelős a szakmai munkát támogató szoftverek működtetéséért és használatáért,

g) ellátja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat,

h) ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálja másodfokon az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által hozott határozatok elleni fellebbezést,

i) állami foglalkoztatási szervként ellátandó feladatai eredményességének elősegítése érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, ennek keretében szakmailag irányítja és koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényből adódó -feladatai végrehajtását,

j) ellátja az EURES-sel kapcsolatos szervezési, tanácsadási és koordinációs feladatokat, valamint kapcsolatot tart a munkaerő-piaci szereplőkkel,

k) illetékességi területén ellátja a munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat,

l) az álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol, m) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével összefüggésben befogadja a foglalkoztató által benyújtott munkaerőigényeket, n) nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket,

o) ellátja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben foglaltak szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára szervezett képzés költségeinek elszámolásával összefüggő adatszolgáltatással, az adatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi kormányhivatal nyilvántartja azon munkaadók csoportos létszámcsökkentésére vonatkozó bejelentéseit, amelyek csoportos létszámcsökkentésessel érintett székhelye vagy telephelye a főváros területén van.

(3) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal közfoglalkoztatási feladatai körében

a) szakmailag irányítja és szakmailag ellenőrzi az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos tevékenységét, ennek keretében közreműködik az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatokat ellátó kormánytisztviselőinek szakmai képzésében, valamint szakmai ajánlások készítésével segíti az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos hatósági és szolgáltató tevékenységet,

b) ellátja az NFA közfoglalkoztatási előirányzat pénzeszközeinek működtetésével kapcsolatos feladatokat, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését,

c) dönt az NFA közfoglalkoztatási támogatások előirányzat decentralizált keretének felhasználásáról,

d) ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

e) felelős a közfoglalkoztatással kapcsolatos szakmai munkát támogató szoftverek működtetéséért és használatáért,

f) ellátja az európai uniós források felhasználásával megvalósuló közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésekkel kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat,

g) feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel,

h) előkészíti a kormányhivatal és a járási hivatal belső szakmai szabályzatainak közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseit,

i) ellátja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatással kapcsolatos hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét, továbbá a közfoglalkoztatással kapcsolatos szakmai és pénzügyszakmai tevékenységének ellenőrzését,

j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében

ja) jogszabályban meghatározottak szerint hatósági szerződést köt a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokra vonatkozóan,

jb) ellenőrzi az általa vagy az illetékességi területén található, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által kötött, a ja) alpontban meghatározott hatósági szerződésben foglaltak teljesítését, jc) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését,

jd) ellenőrzi a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát,

je) az általa kötött hatósági szerződések tekintetében ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos hatósági feladatokat,

jf) elbírálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal által - a közfoglalkoztatási feladataival összefüggésben - hozott határozatok és önállóan megfellebbezhető végzések ellen benyújtott fellebbezéseket, k) ellátja a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatási eljárással kapcsolatos szakmai és pénzügyi feladatokat,

l) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési feladatok ellátásának keretében

la) gondoskodik a rendszer szakmai működtetéséről, valamint koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalok tevékenységét és képzéseket szervez,

lb) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket nem az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal lát el.

(4) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben a jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

a) a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának megállapításával,

b) a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával,

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet által hatáskörébe utalt foglalkoztatást elősegítő támogatás megállapításával,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben (ideértve a pályázati eljárás alapján nyújtott munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos ügyeket is) a pénzeszközök visszakövetelésével,

e) a miniszter által pályázati eljárás alapján nyújtott munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos ügyekben a miniszter által vezetett minisztérium megbízásából, a hatósági szerződés megkötésével,

f) a bérgarancia támogatással,

g) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához szükséges munkavállalási engedély, valamint az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásával,

h) a rendbírsággal,

i) az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel, valamint

j) az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás tőkejuttatás részével kapcsolatos ügyekben.

(5) A Kormány a magán-munkaközvetítési tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalt jelöli ki.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal a munkaerőpiaci szolgáltatási feladatok ellátásának keretében

a) gondoskodik a munkaerőpiaci szolgáltatási rendszer szakmai működtetéséről, valamint koordinálja az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalok munkaerőpiaci szolgáltatási tevékenységét, munkaerő-piaci szolgáltatásokat szervez és működteti a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét,

b) ellátja azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal lát el."

(17) Az R119. 8. alcím címe helyébe a következő cím lép:

"8. Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal feladat- és hatásköre"

(18) Az R119. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal

a) ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal hatáskörébe,

b) ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat,

c) közreműködik a munkaerő-piaci szolgáltatások szervezésében és bonyolításában,

d) a fővárosi illetékességi területtel rendelkező járási hivatalok kivételével nyilvántartja azon munkaadók csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseit, amelyek csoportos létszámcsökkentéssel érintett székhelye vagy telephelye a járási hivatal illetékességi területén van,

e) munkaközvetítést végez,

f) fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket,

g) információt nyújt, tanácsadást végez,

h) az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez,

i) közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, j) ellátja az EURES-sel kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási feladatokat,

k) munkaerő-piaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, a pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat,

l) kapcsolatot tart a megye (főváros), a járás gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a helyi önkormányzatokkal és a megyében működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, valamint a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban,

m) ellátja a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek végrehajtásával összefüggő feladatokat.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatal közfoglalkoztatási feladatai körében

a) közreműködik a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések szervezésében és bonyolításában,

b) munkaközvetítést végez közfoglalkoztatási célból,

c) fogadja a közfoglalkoztatási munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket,

d) információt nyújt, tanácsadást végez,

e) az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez,

f) ellátja a nem hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat,

g) kapcsolatot tart a megye (főváros), a járás (fővárosi kerület) területén található közfoglalkoztatókkal, a helyi önkormányzatokkal és a megyében működő más szervezetekkel,

h) át nem ruházható hatáskörben, jogszabályban meghatározott illetékességi területén elsőfokú hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében

ha) jogszabályban meghatározottak szerint hatósági szerződést köt a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokra vonatkozóan,

hb) ellenőrzi az általa kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését,

hc) ellenőrzi a munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítését,

hd) ellenőrzi a hatáskörébe tartozó közfoglalkoztatási támogatás nyújtására irányuló kérelem megalapozottságát és a kérelemben foglalt adatok valódiságát,

he) az általa kötött hatósági szerződések tekintetében ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos hatósági feladatokat,

hf) dönt a közfoglalkoztatásból történő kizárásról,

i) feltárja a közfoglalkoztatási munkalehetőségeket, j) szervezi a közfoglalkoztatást."

(19) Az R119. IV. fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"IV. A MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI HATÓSÁGI HATÁSKÖRBEN ELJÁRÓ KORMÁNYHIVATALRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK"

(20) Az R119. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A miniszter, mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal, mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal a kormányhivatal illetékességi területén, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől.

(2) A miniszter, mint munkavédelmi hatóság, valamint a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal teljesíti az Mvt. 82/A. §-ában, 83/A. §-ában, 83/B. §-ában, 83/C. §-ában, 83/E. §-ában, továbbá az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § i) pontjában, 4. § (2) bekezdés t) pontjában és 15/A. §-ában meghatározott beszámolási, nyilvántartási és adatkezelési kötelezettséget."

(21) Az R119. 14. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal gyakorolja az Mvt. 81. §-ában meghatározott feladat- és hatásköröket. A munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal ellátja továbbá mindazon munkavédelmi hatósági ellenőrzési feladatokat, amelyeket jogszabály nevesítve feladat- és hatáskörébe utal.

(4) A munkavédelmi bírság kiszabására első fokon az a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzött munkahely található.

(5) Az egyéni védőeszközök és a munkaeszközök tekintetében a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal a munkavédelmi hatósági ellenőrzés során saját hatáskörben látja el a piacfelügyeleti hatósági feladatokat."

(22) Az R119. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal által lefolytatott hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként a miniszter jár el."

(23) Az R119. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter, mint munkaügyi hatóság, valamint a munkaügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal ellátják a munkaügyi hatósági feladatokat."

(24) Az R119. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkaügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal az illetékességi területén, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől."

(25) Az R119. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Munkaügyi hatósági ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnak minősül a munkaügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal eljárása vonatkozásában a miniszter."

(26) Az R119. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszter ellátja a munkavédelmi, illetve munkaügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő, az egyéni védőeszközökkel és a munkaeszközökkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat."

(27) Az R119.

a) 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "munkaügyi hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal" szöveg,

b) 14. § (6) bekezdésében a "munkavédelmi felügyelőség" szövegrész helyébe a "munkavédelmi hatóság" szöveg,

c) 15. § (3) bekezdésében a "munkaügyi felügyelő" szövegrész helyébe a "munkaügyi hatóság" szöveg,

d) 15. § (5) bekezdésében a "munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek" szövegrész helyébe a "munkavédelmi és munkaügyi hatóságnak" szöveg,

e) 15. § (6) bekezdésében a "munkaügyi felügyelőség" szövegrész helyébe a "munkaügyi hatóság" szöveg

lép.

(28) Hatályát veszti az R119.

a) 9. §-a,

b) 9. alcíme,

c) 1. melléklete.

259. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

259. § A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei" szövegrész helyébe az "a közlekedési hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg lép.

260. A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

260. § (1) A földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R120.) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A földügyi igazgatás:)

"a) helyi szervei: az ingatlanügyi és telekalakítási hatóságként, továbbá mezőgazdasági igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatal), valamint a járási hivatal önálló hatósági jogkörrel nem rendelkező földügyi kirendeltségei,

b) területi szervei: az a) pontban megjelölt feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal),"

(2) Az R120. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A járási hivatal és a kormányhivatal (2) bekezdés szerinti földügyi igazgatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az ingatlannyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(3) Az R120. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott földügyi igazgatási feladatkörében eljáró

a) kormányhivatal illetékessége a hatáskörébe tartozó ügyekben az adott megye (főváros) területére,

b) járási hivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az 1. mellékletben meghatározott területre terjed ki.

(2) A FÖMI országos illetékességgel jár el."

(4) Az R120. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a FÖMI-t jelöli ki ingatlanügyi hatóságként)

"b) a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevevői, különösen a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatalok által végzett adatlekérdezések jogszerűségének és a biztonsági előírások betartásának ellenőrzésére,"

(5) Az R120. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a másodfokú ingatlanügyi hatóságként eljáró kormányhivatal jogát vagy jogos érdekét a döntés-felülvizsgálattal érintett ingatlan-nyilvántartási eljárás közvetlenül érinti, különösen abban az esetben, ha az első fokú eljárásban megkereső, kérelmező volt, a Kormány másodfokú ingatlanügyi hatóságként a) a Fejér Megyei Kormányhivatalt jelöli ki

aa) a Baranya Megyei Kormányhivatalt,

ab) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt,

ac) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt,

ad) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

ae) a Somogy Megyei Kormányhivatalt,

af) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt,

ag) a Tolna Megyei Kormányhivatalt,

ah) a Vas Megyei Kormányhivatalt,

ai) a Veszprém Megyei Kormányhivatalt,

aj) a Zala Megyei Kormányhivatalt

érintő másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására;

b) a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatalt jelöli ki

ba) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt,

bb) a Budapest Főváros Kormányhivatalát,

bc) a Békés Megyei Kormányhivatalt,

bd) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt,

be) a Csongrád Megyei Kormányhivatalt,

bf) a Fejér Megyei Kormányhivatalt,

bg) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt,

bh) a Heves Megyei Kormányhivatalt,

bi) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt,

bj) a Nógrád Megyei Kormányhivatalt

érintő másodfokú ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására."

(6) Az R120. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. melléklet szerinti több, különböző, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozó beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) és a hozzá tartozó eredeti okiratokat mindegyik eljáró járási hivatalhoz külön kell benyújtani."

(7) Az R120. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A termőföld védelméről szóló törvény szerinti földvédelmi, földminősítési és az újrahasznosítási eljárást, ha az eljárás tárgyát képező földrészletek a megyén belül különböző, az e §-ban meghatározott hatáskörében eljáró járási hivatal illetékességi területéhez tartoznak,

a) a megyeszékhely szerinti járási hivatal,

b) Pest megyében a Budakeszi Járási Hivatal,

c) a fővárosban a Fővárosi XI. Kerületi Hivatal folytatja le."

(8) Az R120. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal a 2. melléklet szerinti földvédelmi hatósági eljárásokban az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, a 2. melléklet A) részében megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá a 2. melléklet B) részében meghatározott hatóságokat, mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni.

(2) A 2. melléklet A) része szerinti eljárások eredményeként kiadott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt előírásokon túl - tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket is,

b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapítások, valamint a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását is.

(3) Ha a fellebbezés az első fokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú ingatlanügyi hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 2. melléklet A) részében foglalt táblázat "C" oszlopában megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.

(4) Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú ingatlanügyi hatóság a 2. melléklet A) részében foglalt táblázat "B" oszlopában meghatározott szakkérdés kapcsán megállapítja, hogy az első fokú határozatot az (1)-(2) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye."

(9) Az R120. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) Ha a kormányhivatal másodfokú eljárásában, vagy a másodfokú szakhatósági közreműködésével, illetve szakértőként történő kirendelésével kapcsolatban a hatósággal szembeni kizárási ok áll fenn, a Kormány az 5. mellékletben meghatározott kormányhivatalt jelöli ki másodfokon eljáró földvédelmi hatóságként, közreműködő szakhatóságként az 5. mellékletben meghatározott illetékességi területen.

(2) A földvédelmi szakkérdés vizsgálatára az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállása esetén az 5. mellékletben meghatározott kormányhivatal rendelhető ki szakértőként."

(10) Az R120. III. fejezete a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) A földvédelmi hatósági hatáskörében szakhatóságként eljáró járási hivatal a szakhatósági állásfoglalást a termőföld védelméről szóló törvényben, a földvédelmi eljárásra meghatározott ügyintézési határidőn belül adja ki.

(2) Ha valamely eljárásban hatóságként eljáró járási hivatal földvédelmi szakkérdést vizsgál, az érdemi döntés meghozatalára irányadó ügyintézési határidő 10 nappal meghosszabbodik."

(11) Az R120. III. fejezete a következő 26/B. §-sal egészül ki:

"26/B. § Ha a termőföld újrahasznosítási eljárásban, a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban, a termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásában vagy a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárásban hatóságként eljáró járási hivatal környezetvédelmi vagy természetvédelmi szakkérdést vizsgál, az érdemi döntés meghozatalára irányadó ügyintézési határidő 29 nappal meghosszabbodik."

(12) Az R120. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járási hivatal, valamint a kormányhivatal a telekalakítási eljárásban a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott megjelölt szakkérdéseket is köteles vizsgálni, továbbá - ha a szakkérdés vizsgálatára hatáskörrel nem rendelkezik - a 4. melléklet B) részében meghatározott hatóságokat, mint kijelölt szakhatóságokat köteles megkeresni."

(13) Az R120. 38. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatal hatályos záradékával ellátott változási vázrajz és területkimutatás csatolásával a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalás ad ki.

(1b) A 4. melléklet A) része szerinti eljárások eredményeként kiadott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglalt előírásokon túl - tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben a vizsgált szakkérdésekkel összefüggő előírásokat és feltételeteket is,

b) az indokolási részben a vizsgált szakkérdések és a vizsgálat során tett, a döntés szempontjából lényeges megállapítások, valamint a rendelkező részbe foglalt előírások és feltételek indokainak részletes bemutatását is."

(14) Az R120. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járási hivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt tizenöt napon belül megvizsgálja. A járási hivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi az alapját a 4. melléklet szerinti szakkérdések vizsgálatának, valamint a 4. mellékletben kijelölt szakhatóság vagy szakértő megkeresésének, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre."

(15) Az R120. 38. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a fellebbezés az első fokú eljárásban vizsgált olyan szakkérdést érint, amelynek elbírálására a másodfokú telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára a 4. melléklet A) részében foglalt táblázat "C" oszlopában megjelölt szerv rendelhető ki szakértőként.

(7) Ha a döntés felülvizsgálatára jogosult másodfokú telekalakítási hatóság megállapítja, hogy a telekalakítási határozatot az (1) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával hozták meg, a határozat megsemmisítésének van helye."

(16) Az R120. a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § E rendelet eltérő rendelkezése hiányában, ahol e rendelet járási hivatalt említ, azon az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatalt kell érteni."

(17) Az R120.

1. 4. § (2) bekezdésében, 8. §-ában, 9. § (1), (4) és (5) és (7) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 22. §-ában, 23. §-ában, 27. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 30. § (3) és (4) bekezdésében, 31. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1)-(4) bekezdésében, 35. §-ában, 37. § (6) bekezdésében, 41. §-ában, 42. § (2) bekezdésében a "járási földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

2. 4. § (1) és (5) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 8. alcím címében, 17. § (1) bekezdés c) pontjában, 34. § (1) bekezdésében a "járási földhivatalt" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

3. 4. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1)-(3) bekezdésében a "megyei földhivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

4. 4. § (2) bekezdésében a "hatóságként az igénybevevő" szövegrész helyébe a "hatóságként - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igénybevevő" szöveg,

5. 4. § (4) bekezdésében a "földhivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

6. 7. § (4) bekezdésében a "megyei földhivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

7. 7. § (4) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében a "megyei földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

8. 7. § (6) bekezdésében, 9. § (2) és (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében a "járási földhivatal" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

9. 7. § (6) bekezdésében, 9. § (3) és (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a "járási földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

10. 8. §-ában, 9. § (5) és (7) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 40. § (1) és (3) bekezdésében, 42. § (1)-(5) bekezdésében, 43. § (1) bekezdés i) pontjában a "megyei földhivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

11. 9. § (5) bekezdésében az "érintett földhivatal" szövegrészek helyébe az "érintett járási hivatal" szöveg, a "jogosult földhivatal" szövegrész helyébe a "jogosult járási hivatal" szöveg, a "megyei földhivatalokat" szövegrész helyébe a "kormányhivatalokat" szöveg,

12. 12. § (2) bekezdésében a "járási földhivatalhoz" szövegrészek helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

13. 13. § (2) bekezdés a) pontjában az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

14. 13. § (4) bekezdésében a "járási földhivatalnak az" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

15. 15. § (3) bekezdésében a "járási földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatal által hozott" szöveg,

16. 18. § (4) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében a "járási földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

17. 19. § (1) bekezdésében az "az első fokú földhivatal" szövegrész helyébe az "a járási hivatal" szöveg,

18. 26. § (2) bekezdésében a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok" szöveg,

19. 26. § (3) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal a megyei földhivatalon keresztül gyakorolja. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben erre utalni kell" szövegrész helyébe a "kormányhivatal gyakorolja" szöveg,

20. 31. § (3) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatal által történő" szöveg, a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási földhivatal" szöveg,

21. 36. § (7) bekezdésében a "földhivatalok" szövegrész helyébe a "földügyi szakigazgatás hivatalos" szöveg,

22. 37. § (5) bekezdésében, 38. § (4) bekezdésében a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

23. 38. § (5) bekezdésében a "bányakapitányságnak" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatalnak" szöveg,

24. 42. § (1) bekezdés d) pontjában a "megyei földhivatalra" szövegrész helyébe a "kormányhivatalra" szöveg,

25. 42. § (1) bekezdés h) pontjában az "első fokon eljáró földhivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg

lép.

(18) Az R120. 1. melléklet címe helyébe a következő cím lép:

"A földügyi igazgatási feladatokat ellátó járási hivatalok illetékességi területe"

(19) Az R120. 1. melléklet

a) 1. pontjában a "KORMÁNYHIVATALÁNAK FÖLDHIVATALA" szövegrész helyébe a "KORMÁNYHIVATALA" szöveg,

b) 1.1. pontjában a "Budapesti 1. Számú Földhivatal" szövegrész helyébe a "XI. Kerületi Hivatal" szöveg,

c) 1.2. pontjában a "Budapesti 2. Számú Földhivatal" szövegrész helyébe a "XIV. Kerületi Hivatal" szöveg,

d) 2-20. pontjában a "KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA" szövegrész helyébe a "KORMÁNYHIVATAL" szöveg,

e) 2.1-2.5. alpontjában, 3.1-3.8. alpontjában, 4.1-4.9. alpontjában, 5.1-5.8. alpontjában, 6.1-6.6. alpontjában, 7.1-7.5. alpontjában, 8.1-8.2. alpontjában, 8.4-8.6. alpontjában, 9.1-9.5. alpontjában, 10.1-10.5. alpontjában, 11.1- 11.3. alpontjában, 11.5-11.7. alpontjában, 12.1-12.4. alpontjában, 13.1-13.4. alpontjában, 14.2- 14.12. alpontjában, 15.1-15.6. alpontjában, 16.1-16.6. alpontjában, 17.1-17.5. alpontjában, 18.1-18.5. alpontjában, 19.1-19.5. alpontjában és 20.1-20.6. alpontjában a "Járási Hivatal Járási Földhivatala" szövegrész helyébe a "Járási Hivatal" szöveg,

f) 8.3. alpontjában a "Járási Hivatal Járási Földhivatala Téti Kirendeltsége" szövegrész helyébe a "Járási Hivatal Téti Földügyi Kirendeltsége" szöveg,

g) 11.4. alpontjában a "Járási Hivatal Járási Földhivatala Mezőtúri Kirendeltsége" szövegrész helyébe a "Járási Hivatal Mezőtúri Földügyi Kirendeltsége" szöveg

lép.

(20) Az R120. 2. melléklete helyébe a 60. melléklet lép.

(21) Az R120. 3. melléklete helyébe a 61. melléklet lép.

(22) Az R120. 4. melléklete helyébe a 62. melléklet lép.

(23) Az R120. a 63. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(24) Hatályát veszti az R120.

a) 1. § (3) és (5) bekezdése,

b) 1. melléklet 14.1. pontjában a "Budakörnyéki Járási Földhivatala" szövegrész.

261. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

261. § A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 1. §(1) bekezdésében az "A járási földhivatal (a továbbiakban: földhivatal)" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

2. 1. § (2) bekezdésében a "járási földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

3. 1. § (2) a) és b) pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdés a) és f) pontjában, 4. § (3) bekezdés f) és g) pontjában, 6. § (2) és (3) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) és (5) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (1) és (6) bekezdésében, 13. § (8) bekezdésében, 15. § (2), (3) és (13) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 22. § (2) és (5) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésben, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 29. §-ában a "földhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

4. 1. § (3) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 15. § (12) bekezdésében, 13. § (5) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében a "földhivatal" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

5. 2. § (2) bekezdés c) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala (a továbbiakban: megyei földhivatal)" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

6. 3. § (2) bekezdésében a "járási földhivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg,

7. 4. § (2) bekezdés e) pontjában, 20. § (1) bekezdésében az "a megyei földhivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

8. 4. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 11. § (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével" szövegrész helyébe a "közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

9. 6. § (1) és (4) bekezdésében, 15. § (11) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében a "földhivatalt" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

10. 6. § (2) bekezdésében a "földhivatali adatszolgáltatást" szövegrész helyébe a "járási hivatal adatszolgáltatását" szöveg,

11. 8. § (3) bekezdésében a "földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

12. 9. § (2) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát" szövegrész helyébe az "az erdészeti hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

13. 11. § (1) bekezdés a) pontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatal által történő" szöveg,

14. 11. § (4) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében a "földhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg,

15. 13. § (2) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében 22. § (4) bekezdésében a "földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

16. 15. § (6) bekezdés e) pontjában a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz történő" szöveg,

17. 17. § (3) bekezdésében az "a földhivatal" szövegrész helyébe az "a járási hivatal" szöveg,

18. 17. § (3) bekezdésében, 20. § (3) és (4) bekezdésében a "megyei földhivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

19. 17. § (6) bekezdésében a "földhivatallal" szövegrész helyébe a "járási hivatallal" szöveg,

20. 19. § (4) bekezdésében a "megyei földhivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

21. 19. § (5) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 29. §-ában a "földhivatalnál" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál" szöveg,

22. 20. § (2) és (4) bekezdésében a "megyei földhivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

23. 22. § (1) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatal által kiadott" szöveg,

24. 22. § (2) bekezdésében a "földhivatali" szövegrész helyébe a "járási hivatalba benyújtott" szöveg,

25. 25. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

26. 29. §-ában a "fővárosi és megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

27. 31. § (1) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatósággal" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatallal" szöveg,

28. 31. § (2) bekezdésében a "földművelésügyi igazgatóság" szövegrész helyébe a "földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

262. A tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről és egyes víziközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 383/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

262. § A tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről és egyes víziközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 383/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szerveként működő munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ)" szövegrész helyébe az "az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdés a) pontjában, 5. § (3) bekezdés a) pontjában a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében a "munkaügyi központot" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg

lép.

263. Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása

263. § Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól szóló 25/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Ellenőrzési tevékenységet az láthat el, aki

a) legalább 3 éves jogi, vagy ellenőrzési, vagy pénzügyi, vagy számviteli gyakorlattal és a következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik:

aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász vagy

ab) más, az aa) alpontban meg nem határozott felsőfokú végzettséggel és emellett okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy

b) felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves végrehajtói vagy végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik."

264. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

264. § (1) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R121.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"2. szakszerűtlen tevékenység: a kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett szakmai irányítói ajánlások megsértésével végeznek,"

(2) Az R121. 2. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok és a szakmai irányító miniszter kijelölése

3. § A Kormány a Kötv.-ben, e rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével összefüggő, a Kötv. 71. §-ában meghatározott nyilvántartások (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésével kapcsolatos feladatok kivételével - örökségvédelmi feladatkörében

a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel,

b) másodfokú örökségvédelmi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát [az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: hatóság]

jelöli ki.

3/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja."

(3) Az R121. 43. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A hatóság a járási hivatal termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában - ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott - vizsgálja, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e.

(2) A járási hivatal tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

a) külterületen,

b) természeti területen,

c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

d) Natura 2000 területen

végzik, vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben az eljárás ügyintézési határideje negyven nap."

(4) Az R121. 1. mellékletében foglalt táblázat

a) címében a "járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok" szövegrész helyébe a "járási hivatalok" szöveg,

b) B oszlopában a "Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal központja" szövegrész helyébe a "Járási hivatal székhelye" szöveg,

c) C oszlopában a "Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal illetékességi területe" szövegrész helyébe a "Járási hivatal illetékességi területe örökségvédelmi hatáskörében" szöveg

lép.

265. Záró rendelkezések

265. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. április 1-jén lép hatályba.

(2) A 240. § (1)-(3) és (7) bekezdése, valamint az 57. melléklet 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez

Általános tudnivalók

Az önkormányzat tulajdonában lévő minden önálló ingatlanról egyedi nyilvántartást kell felfektetni.

Önálló ingatlan:

- a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában, minden egyes helyrajzi szám alatt nyilvántartott föld a rajta lévő épületekkel, egyéb építménnyel, illetve azok együttese,

- a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában helyrajzi számmal rendelkező földrészleten kívüli önálló ingatlanok (egyéb önálló ingatlanok), függetlenül attól, hogy az önkormányzat számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban vagy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között szerepel, valamint

- a számviteli nyilvántartásban - helyrajzi szám nélkül - a 12. számlacsoportban nyilvántartott felszín alatti és feletti építmények.

Nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban szereplő idegen (nem önkormányzati tulajdonú) ingatlanon végzett beruházási, felújítási, rekonstrukciós munkák aktivált értékei.

A természetes vizek, közcélú vízilétesítmények és a közlekedési területek (például utak) és építményeik tekintetében - műszaki-gazdasági és vagyongazdálkodási szempontból - a vonal hossza és jellege a döntő, ezért ezen ingatlanoknál a vonalhoz kell az ingatlanvagyon-kataszter (a továbbiakban: kataszter) helyrajzi szám szerinti gyűjtését rendezni.

Az ingatlanok területi adatainak (hektár) egyedileg és összesítve meg kell egyezniük a járási hivatal által az önkormányzat nevén nyilvántartott területtel.

Ingatlan a föld alatt (közterületen) vezetett közterületi közmű is. Ezért a kataszterben az építmények között szerepelniük kell.

A közterület alatt vezetett közművek a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem, csak a közművállalatok, valamint az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában szerepelnek. (Nem minősül önkormányzati tulajdonú közműnek a gazdasági társaságba apportált közmű.)

A kataszternek a valós, természetbeni állapotot kell tartalmaznia. Ennek érdekében hármas követelmény, hogy

- a valós természetbeni állapotot tükrözze;

- a kataszterben szereplő valós állapot és a járási hivatal lapjai között legyen összhang;

- a közműadatok egyezzenek meg a közműnyilvántartás önkormányzati tulajdonra vonatkozó részeivel.

A kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel.

A kataszter felfektetésének kiindulási alapja a járási hivatal okirattára, a tulajdoni lapok és az ingatlan-nyilvántartási térkép.

A járási hivatal az önkormányzati tulajdont az 51-53. kódszámon tartja nyilván. Az önkormányzatnak a nem saját illetőségű területén lévő ingatlana tekintetében az ingatlan fekvése szerinti járási hivatallal kell egyeztetnie. Ha a járási hivatal adatai nem egyeznek meg az önkormányzat adataival, a valós helyzetnek megfelelően, a rendezést a járási hivatal felé kezdeményezni kell.

A régebben épült épületek, egyéb építmények műszaki adatai, jellemzői időközben változtak (átalakítás, korszerűsítés stb.), ezért célszerű azoknál a helyszíni felmérés.

A kataszter szerkezete az építőkocka elvére épül fel. Az "I" Ingatlan adatlap tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges összesítő, gyűjtő adatot a járási hivatal és a számvitel nyilvántartásaiból. A többi betétlap az ingatlanhoz tartozó föld, épület, építmény jellemzőit tartalmazza. Az "I" Ingatlan adatlaphoz minden esetben kapcsolódik a földre, területre jellemző járási hivatali és építésügyi, településrendezési információ betétlapja. Ez alól kivétel, ha a föld idegen tulajdonú, csak a rajta lévő építmény önkormányzati tulajdonú.

A földterületre vonatkozó adatokat 5 betétlap foglalja össze:

"F" Földterület

"Z" Zöldterület

"U" Közlekedési terület

"V" Vizek, közcélú vízilétesítmények

"T" Temetők

Az ingatlanhoz az 5 közül - a meghatározott eseteken kívül - csak egy tölthető ki.

Az "F" földterület betétlap nem tartalmazza a zöldterület, közlekedési terület, vizek, temetők területre jellemző adatait. A kiemelést és a megkülönböztetést indokolta, hogy ismétlésre ne kerüljenek adatok (pl. zöldterület a földterülettel azonos). Ez utóbbi betétlapok tartalmazzák már a vagyongazdálkodás és feladatellátás szempontjából megkülönböztetett funkciójuknak megfelelő lényeges adatokat építményeikkel együtt (pl. út jellege, burkolata).

Ha a földterület beépített, akkor szükséges az épület és/vagy építmény betétlapjának (lapjainak) kitöltése, kivéve azt az esetet, amikor földhasználati jog alapján idegen tulajdonú épülettel beépített.

Az épületekre vonatkozó adatokat 4 betétlap fogja össze:

"E" Lakóépületek

"N" Intézmény vagy nem lakás célú épület

"R" Üzemi épület

"D" Melléképületek, építmények

A 4 betétlap az épületek építészeti vonatkozásait illetően közel azonos adatokat tartalmaz. Megkülönböztetés az épület funkcionális jellegéből adódik. Az önkormányzat feladatellátásában fontos szempont, hogy a kataszter ellátási adatokat is tartalmazzon. Az intézményekre vonatkozó épületlap feladata ezt az igényt kielégíteni (pl. az iskolai tantermek száma, óvodai férőhely, irodai munkahelyek száma). Az üzemi épületek funkció- és feladatcentrikus eltérései - bár sokrétűek - az előbbi két épületcsoporthoz képest azonban műszaki jellemzőik jobban áttekinthetők. A kataszterben való vezetés érdekében ezért indokolt az épületcsoport külön lapon történő szerepeltetése.

Egy ingatlanon előfordulhat, hogy mind a négy csoportba tartozó épület van, azon belül is egy fajtából több. Épületlapot annyi épületről kell egyedileg kiállítani, ahány épület tartozik az ingatlanhoz.

Az építmények lehetnek egy ingatlanon önállóan és épületekkel együtt is.

Az építményeket a következő betétlapok fogják össze:

"K" Közmű, víz, csatorna

"H" Közmű, távfűtés

"S" Strand, fürdő

"O" Sportlétesítmények

"Y" Közlekedési műtárgyak

"P" Egyéb építmények

A közművek építményeinek megkülönböztetését az indokolja, hogy azok általában rendszert képeznek, művi építményeikhez (föld alatti vagy feletti) vezetékhálózat tartozik. A közművek, valamint a közlekedési műtárgyak betétlapjai az egybetartozó rendszert fogják össze, ezzel megteremtik a járási hivatal és a számvitel adatai között a kapcsolatot.

Előfordulhat, hogy a vezetékeket és a közlekedési műtárgyakat nem lehet helyrajzi számhoz kötni. Ilyen esetben a megfelelő betétlap önállóan is szerepelhet a kataszterben, az "I" adatlap és az "F", "U" vagy a "V" a betétlap nélkül.

A közművek és a strand, fürdő betétlapjai csak a földterületi adatlaphoz kapcsolódhatnak.

A "P" egyéb építmények betétlapja a közműveken kívüli egyéb építmények jellemzőit tartalmazza.

Az épületeken belül önállóan hasznosítható egység a lakás és a nem lakás célú helyiség. A helyi önkormányzat vagyon- és lakásgazdálkodásában fontos szerepet tölt be (bérlet, elidegenítés). A kataszterben a lakás, nem lakás célú helyiség külön betétlapként az épülethez kapcsolódik:

"L" Lakás

"B" Nem lakás célú helyiség

A betétlapok a lakás, nem lakás célú helyiségek műszaki jellemzőit tartalmazzák (pl. szobaszám, alapterület, komfortfokozat).

A betétlap adataihoz csatlakoztatható a bérletre vonatkozó nyilvántartás.

"M" Módosító adatlap

A módosító adatlap az ingatlan adataiban, annak felfektetési időpontja után történő változásokat, módosulásokat van hivatva követni.

Az adat- és betétlapok kitöltése

A borítólap, az egy ingatlanhoz tartozó adat- és betétlapokat fogja össze (mint egy dosszié). Leglényegesebb adata az ingatlanjelleg-azonosító és a helyrajzi szám, de lehetőséget biztosít az ingatlan nevének, címének és más jellemzőinek borítón való szerepeltetésével - a borító kinyitása nélkül - a keresett ingatlan gyors beazonosítására.

Az ingatlanjelleg-azonosító kód:

Az első öt kódkocka az ingatlan azonosítóját tartalmazza a földrészletekre és az építményekre. Az építmények ingatlanjelleg-azonosítója az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény nómenklatúrája alapján készült (pl. óvoda 12632, szociális otthon 12647).

A közművekhez tartozó vezetékek esetében az ingatlanjelleg-azonosító kódja csak akkor szerepeltethető, ha a vezeték nem együtt szerepel a felszíni közmű építménnyel.

A beépített földterület ingatlanjelleg-azonosító kódja megegyezik a földrészleten lévő épület, építmény funkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosító kódjával. Amennyiben a telken több épület áll, például kórház, külön épület nővérszállásra, akkor az ingatlan azonosítására az alapfunkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell szerepeltetni. Ugyanakkor biztosított, hogy az ingatlanon belül az egyes épületeknél a valós rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosító is szerepeljen. Ha egy épületnek több célú rendeltetése (funkciója) van, például iskola és óvoda, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának a hasznos alapterület alapján a legnagyobb részarán yt képviselő funkciónak megfelelőt kell beírni.

A második négy kódkocka a felvételnél helyi, folyamatos sorszámozásra szolgál az ingatlanjelleg-azonosító szerint azonos kódhoz tartozó ingatlanokra.

Helyrajzi szám:

A járási hivatal ingatlan-nyilvántartásából írandó be. A vegyes tulajdonú társasházaknál a közös tulajdonban lévő épület helyrajzi számát kell feltüntetni (pl. 10966/A) és csak a lakás betétlapon kell az adott lakás külön tulajdoni számát szerepeltetni (pl. 10966/A-12).

Amennyiben az ingatlan a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem - csak a számviteli nyilvántartásban - szerepel, és helyrajzi számhoz sem köthető, akkor a helyrajzi szám rovatába végig nullát kell beírni.

Borítólap

Az adatnyilvántartó szervezet adatainál az önkormányzat adatait kell szerepeltetni.

A csatolt betétlapok jegyzéke minden adat- és betétlap megnevezését tartalmazza. Az "I" Ingatlan-nyilvántartó adatlap ingatlanonként csak egy darab lehet. A betétlapok sorában a felvitelkor kitöltött darabszámot kell szerepeltetni. Az összes kitöltött lapszámnak egyeznie kell a borítón szereplő darabszámmal. Borítón belül a lapszámozás folyamatos.

"I" Ingatlan adatlap

Az "I" Ingatlan adatlapot minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról ki kell tölteni. Az ingatlan -nyilvántartással való egyezőség érdekében a fejrészben szereplő és a jogi rendezettségre vonatkozó kódot minden esetben ki kell tölteni. Az ingatlan csak abban az esetben lehet "részben rendezett" (3. kód), ha az társasház vagy lakásszövetkezeti épület. Ugyanis az egy helyrajzi számhoz tartozó külön tulajdonokat, mint törzslap az "I" adatlap összefogja, de az önkormányzat azokkal (az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként) egymástól függetlenül rendelkezhet.

1. sor: Az ingatlan konkrétan használt neve, illetőleg használati funkciójából adódó megnevezése (pl. lakóépület, Kossuth Gimnázium).

2-5. sorok: Ha egy ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a fő címet (út, utca, köz, sor, tér stb. nevet) kell bejegyezni a 4. sorba. Az 5. sorba a második cím kerül. A házszámra vonatkozóan tól-ig értéket tartalmaznak a sorok, hogy ha egy épület több lépcsőházzal rendelkezik, a postai cím szerint beírhatóvá váljon. A főváros, megye kódja a kódjegyzékben szerepel. Helységazonosító törzsszámként a KSH kódszámát kell beírni. A főváros, megye és a helységazonosító kódot külföldi ingatlan esetében nem szabad kitölteni.

6. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki, és az ország nevét a kód elé kell írni.

7. sor: Az ingatlan bel- vagy külterületi fekvésének kódját kell beírni. A bel- és külterület szerinti nyilvántartás mind a helyi, mind a központi információban fontos szerepet tölt be.

8. sor: A földrészlet nagyságát hektárban, és a maradékot m2-ben kell szerepeltetni (1 ha = 10 000 m2). Ha a földrészlet idegen tulajdonú, csak a rajta lévő épület, építmény az önkormányzaté, akkor a földrészlet adata üresen marad.

9. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki. Amennyiben a 2. és 3. kódot használják, akkor nem szabad "F" betétlapot kitölteni.

10-11. sorok: A kódlista alapján töltendő ki.

13. sor: A kulturális örökségvédelmi, illetve természetvédelmi védettség kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A sorba kötelező beírni a műemléki, természetvédelmi törzsszámot, nyilvántartott, továbbá védetté nyilvánított régészeti lelőhely és nyilvántartott műemléki érték esetén a lelőhely, illetve műemléki érték egyedi azonosító számát is. Ha az ingatlan-nyilvántartásban nem egyértelműen rögzítettek a kulturális örökségvédelmet, természetvédelmet érintő adatok, akkor külön egyeztetés szükséges kulturális örökségvédelmi érintettség esetén a hatósági nyilvántartást vezető Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal, illetve a természetvédelmi hatósággal.

14. sor: A tulajdonszerzés jogcímeit a kódjegyzék tartalmazza. Ha az ingatlan adatfelvételére olyan időpontban kerül sor, amikor az épület vagy építmény már üzembe helyezésre került, bekerülési értéket a számvitel nyilvántartásába vette, de a járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezte be, addig az ismert adatok kitöltése mellett rendezetlennek tekinthető a kataszter nyilvántartása. A borítólap megjegyzésre szolgáló oldalán a járási hivatali rendezés szükségességét (okát) fel kell vezetni, és mindaddig számon tartani, míg a járási hivatali bejegyzés nem történt meg.

16. sor: Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan teljes egészében önkormányzati tulajdonú, jelölése: 1/1. Amennyiben az önkormányzat csak résztulajdonos, akkor a lap második oldalán (hátlapján) lévő résztulajdonosi adatokat kell kitölteni.

17-26. sorok: Az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a tulajdoni lap III. része tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A sorok kitöltéséhez a kódjegyzék az egyes jogokra és tényekre kódot tartalmaz, amelyet az első két kódkockába kell beírni, és a törtvonal utáni részben az évszámot kell szerepeltetni.

27.001-től kezdődő sorok: Ha az ingatlan több önkormányzat tulajdonában áll, akkor minden résztulajdonos nevét és a közös tulajdon hányadát szerepelteti. A tulajdoni részarányra vonatkozó sorok számozása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok számára tekintettel az önkormányzat tovább folytassa a számozást.

28.1. sor: Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője. A vagyonkezelők besorolását a kódlista tartalmazza. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás - helyi igény szerint - tovább folytatható.

29.1. sor: Az üzemeltető azonos lehet a vagyonkezelővel, és lehet attól független. A besorolást a kódjegyzék szerint kell elvégezni. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás -helyi igény szerint, kézi nyilvántartásnál pótlapon - tovább folytatható.

30. sor: Ha az ingatlan a számviteli nyilvántartás szerint a 16. számlacsoportban üzemeltetésre, kezelésre vagy koncesszióba adottként szerepel, akkor a kódjegyzék szerinti 1 kódot kell beírni. A kód utáni alátörés négy kódkockájába az átadás évszámát kell írni.

31. sor: Az ingatlan könyv szerinti bruttó értéke: a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelően az ingatlan üzembe helyezésekor (a használatbavételekor) a számviteli nyilvántartásba bekerült értéke (bekerülési értéke), növelve azt az ingatlan üzembe helyezésétől (használatbavételétől) az adatlapra történő felvétel időpontjáig az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével összefüggő beruházások, valamint az ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítások aktivált értékével. (Saját kivitelezésben történt beruházás, felújítás megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékével.) Megjegyzés: a térítésmentesen átvett forgalomképes ingatlanok eredeti bekerülési értékét - amennyiben az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték nem ismert - a számvitel törvényi előírásainak megfelelően az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásba felvenni.

31.1-től kezdődő sorok: A bruttó érték változásának követését szolgáló sorok: az adatlapon történő felvétel időpontja szerinti bruttó érték változásának, a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és értékének, valamint ezáltal a halmozott (megváltozott) bruttó érték feltüntetésére szolgálnak. A bruttó érték változását és a halmozott (megváltozott) bruttó értéket a számviteli nyilvántartás értékadataival egyezően kell az adatlapon kimutatni.

32. sor: Becsült érték a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült érték. Ez a sor csak akkor töltendő ki, ha valamilyen okból (pl. értékesítés, hasznosítás) az értékbecslés megtörtént, és az nem került átvezetésre a számviteli nyilvántartásban. Kivételt képez a kataszter módosított nyilvántartása során 2003. január 1-jéig történő értékelés, amikor minden esetben e sor kitöltendő.

33. sor: Az ingatlan állagmutatójának besorolását az év oszlopban a kódjegyzék tartalmazza. A legutolsó oszlopban szereplő 3 kódkockába az ingatlan állagának pontosabb százalékos meghatározása történhet. Az "I" adatlapon az állagmutató a helyrajzi számhoz tartozó összes építmény (épület) súlyozott átlagú állagmutatója alapján szerepeltetendő. Az építmények állagmutatójából a súlyozott átlagot a tárgyév végén nyilvántartott bruttó értékkel kell kiszámolni.

"F" Földterületi betétlap

A betétlapon nem szerepel a földrészlet nagysága, mivel azt már az "I" Ingatlan adatlap tartalmazza.

1- 2. sorok: Kódtípusú adatmezők, azok kódjait a kódjegyzék, fogalmait a fogalmak listája tartalmazza, melyből a konkrét kiválasztás megtörténhet. A kódok előtt lehetőség van a megfelelő válasz szöveges beírására is.

3. sor: A földrészlet nagyságának meg kell egyeznie az "I" adatlap 08. sorával. Amennyiben a termőföld helyrajzi száma alrészletekre bontva több művelési ágat tartalmaz, akkor lehetőség van arra, hogy alrészletenként külön-külön "F" betétlapot töltsenek ki az "F" lap 02-04. soraira. Amennyiben a művelési ágak más "F" lapon már részletezettek, akkor az "F" földterület alaplapján összesítve a 02. és 03. sorok nem töltendők ki, a 04. sorban pedig a terület összesített aranykorona értékét kell szerepeltetni. Az "F" betétlap alrészletenként kitöltött 03. sor adatai együttes értékének meg kell egyeznie az "I" adatlap 08. sorával.

4. sor: Az aranykorona érték csak a művelési ágba tartozó földterületeknél értelmezhető. Ezért azt az építési telkek és a művelési ág alól kivont földterületek esetében nem szabad kitölteni.

5-6. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni. 7. sor: Ha a telek beépített, a telekhez további betétlap csatlakozik. Kivétel, ha az önkormányzat telkén (földrészletén) idegen tulajdonú épület, építmény áll a 3. kód alapján.

9. sor: A telek beépítettségi fokára vonatkozó adat kitöltése nem kötelező! Kitöltés esetén a %-os értéket helyérték-helyesen a mező jobb széléhez ütköztetve kell beírni.

10. sor: Az építési övezet szerepeltetése nem kötelező! A sort a helyi igények figyelembevételével szerepeltetjük a kataszterben. A kitöltéshez kódkockát nem tartalmaz a betétlap, mert az OTÉK alapján meghatározott övezetek eltérő jelet és számot viselnek a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban, illetőleg a települési önkormányzat szabályzatában.

11-16. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.

17-18. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és az értékének feltüntetésére szolgálnak.

"Z" Zöldterület betétlap

1. sor: Zöldterület jellege szerint öt csoportot különböztet meg a kódjegyzék. A zöldterületi csoportok a fogalmak között szerepelnek.

2- 3. sorok: A zöldterület minden csoportján belül lehet játszótér, tornapálya, pihenőhely. Ezek darabszámát és területét külön fel kell tüntetni. A játszóterek, illetve tornapályák vagy pihenőhelyek területe kisebb vagy azonos lehet az ingatlan nagyságával.

4-7. sorok: A közjóléti és véderdők esetében nem tölthetők ki.

8-9. sorok: Mindegyik csoport esetében kitöltendő.

10-15. sorok: A zöldterületen lévő építmények mennyiségi adatait kell bejegyezni a megfelelő sorba.

16. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

17.0-17.5. sorok: A bruttó érték és a változásának követését szolgáló sorok. Ha a bruttó érték változásának, illetőleg egyenlegének a rendelkezésre álló sorai betelnek, akkor a 17. sorszám alátörésének további folytatásával vezethetők fel az adatok.

19. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját.

A betétlap a zöldterület funkcionális célú építményeit is tartalmazza. Ha ezekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell. A számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség érdekében célszerű, ha a zöldterülethez tartozó építmények külön betétlapon (esetleg építményenként külön-külön) kerülnek felvételre.

A közpark, közkert Z 03.-Z 07. sorig terjedő területi adatok összegének meg kell egyezniük a Z 08.+Z 09. sor területi adatának összegével.

Az "I" adatlap területi adatával való egyezőségnek kell fennállnia:

a) közpark, közkert esetében a Z 03.+Z 04.+Z 05.+Z 06.+Z 07. sorok,

b) közjóléti erdő esetében a Z 08.+Z 09. sorok

összegével kell megegyezni, ha az "I" adatlaphoz nem kapcsolódik "U" és/vagy "Z" betétlap.

"V" Vizek közcélú vízilétesítmények

A betétlap közvetlenül az "I" Ingatlan adatlaphoz kapcsolódik, "F" Földterületi betétlappal csak abban az esetben lehet együtt, ha az ingatlan-nyilvántartás a földrészletet nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetésként tartja nyilván.

A kataszterben az ingatlan-nyilvántartása a víz, a vízfolyás, illetőleg a belvízcsatorna vonalhosszához igazodik, ezért az Ingatlan adatlapon a kezdő helyrajzi számot kell szerepeltetni, és minden továbbit a betétlap második oldalán.

1. sor: A víz, vízfolyás nevét kell beírni (pl. Ördögárok), ha neve nincs, a jellegét (pl. ér).

2-3. sorok: Kitöltésük a kódjegyzék alapján történik.

5. sor: A torkolati vízszállító képesség a víz, vízfolyás torkolati helyén vagy az önkormányzat területére történő belépése helyén kell megállapítani. 7. sor: A kódjegyzék szerint töltendő ki.

9. sor: Mesterséges állóvíz esetén az építési tervdokumentáció alapján, természetes állóvíz esetén számított adat: a maximális vízfelület és az átlagos mélység szorzata.

10-11. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki. E betétlapon csak azon vízelvezető árkok adatait kell beírni, amelyek nem úthoz tartoznak és az U betétlapon nem szerepelnek.

12-13. sorok: Csak az elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatornának az adatait tartalmazza. Az U betétlapon a vízelvezetés elválasztott rendszerű csapadékcsatorna adata az ellátottság bemutatására szolgál, nem tartalmazza az érték adatát. Ezáltal a V betétlapon kell szerepeltetni az úthoz tartozó elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hosszát is, és csak a V betétlapon kell kitölteni az értékét. A V 12. sorban lévő adat egyenlő vagy több lehet, mint az U betétlapo(ko)n szereplő elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatorna hossza.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki. Az ingatlanjelleg-azonosító az árvízvédelmi létesítményeket tartalmazza. Kódját csak abban az esetben szabad a kataszterben alkalmazni, ha csak az árvízvédelmi mű van az önkormányzat tulajdonában, illetve ez külön helyrajzi számon szerepel. Ha a vízfolyással együtt az önkormányzat tulajdona, akkor a 00002 termékjelet kell beírni.

18. sor: Árvízvédelmi műtárgy például a zsilip, árvízkapu, kulissza.

21. sor: Belvízvédelmi műtárgy például a zsilip, áteresz.

22. sor: Egyéb létesítmény lehet: fenéklépcső, keresztgát, árapasztó csatorna, vízi energia hasznosító, hajózsilip.

23.0-23.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok.

28. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"U" Közlekedési terület betétlap

A betétlapon kell szerepeltetni az utakat, köztereket, kerékpárutakat, közös gyalog- és kerékpárutakat, gyalogutakat, járdákat, vasutakat, a repülőtereket, heliport kikötőket, kikötőket, révállomásokat, gépjárműparkolókat (várakozóhelyeket).

Az önkormányzat döntése alapján a közlekedési területek számbavétele történhet továbbra is a vonalhossz szerint több helyrajzi szám összevonásával, illetve történhet helyrajzi számonként külön-külön.

Ennek megfelelően a közlekedési terület nyilvántartására két betétlap szolgál: az U1 és U2 betétlap.

A közlekedési területek pontos számbavétele érdekében az U1 betétlap a közlekedési terület azonos jellemzőkkel rendelkező egy helyrajzi száma vagy azon belül egy szakasza (csomóponttól csomópontig) szerinti adatok nyilvántartására szolgál. Ha az egy helyrajzi számon szereplő út jellemzői végig megegyeznek, például a burkolat minősége, víztelenítése végig azonos, akkor egy darab U1 betétlap tölthető ki. Azonban ha a helyrajzi számon lévő út egy vagy több csomópontja közötti szakasz eltérő jellemzőkkel bír, akkor annyi darab U1 betétlapot kell kitölteni, ahány eltérő jellemzőkkel lévő szakasz van.

Az U2 betétlap összesítő betétlap, amelyen az egy helyrajzi számon szakaszonként felvett U1 betétlap adatait lehet összesíteni, illetőleg az önkormányzat döntése alapján az egy vonalhoz tartozó valamennyi helyrajzi szám U1 betétlapján részletezett adatokat lehet összefoglalni. Az U2 betétlapon szereplő adatoknak azonosnak kell lenniük a hozzá tartozó U1 betétlapok összesített adataival, építményjegyzék besorolásuk megegyezik.

Az "I" Ingatlan adatlapnak - a földrészlet nagyságára vonatkozó adatának - meg kell egyeznie az U1 betétlap, illetve az U2 betétlap összesített területi adataival (U 06.+U 09.1. vagy U 09.2.+U 17.+U 19.+U 23.), kivéve, ha ahhoz nem tartozik "V" és/vagy "Z" betétlap.

Az útkereszteződéseket a kataszterben csak egyszer szabad számba venni.

A járási hivatal ingatlan-nyilvántartási térképén a helyrajzi számozás az út rendűségének megfelelően történik, vagyis az útkereszteződésben mindig a magasabb kategóriába tartozó út folyamatossága biztosítandó.

A gyalogút, járda is közterület, sok esetben nem önálló ingatlan, és előfordulhat, hogy nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon van. A kataszterben az önkormányzati tulajdonú földrészleten lévő gyalogút, járda nyilvántartása kötelező, függetlenül attól, hogy az önálló ingatlanként külön helyrajzi számon szerepel, vagy ha az úttal azonos helyrajzi számon van bejegyezve. Gazdálkodási szempontok miatt a kataszter az önkormányzati tulajdonban lévő gyalogutakon, járdákon túlmenően hatályát azokra a közterületnek minősülő járdákra is kiterjeszti, amelyek más tulajdonában vannak, de kezelési feladatait az önkormányzat látja el. Ebben az esetben ingatlanadatok nélkül, az útvonalhoz a járdanyilvántartás illeszthető.

Ha a közút és a villamosvasút egy helyrajzi számon szerepel, akkor az előzőekben leírtak analógiája szerint két U1 közlekedési terület betétlap töltendő ki.

Az állami közutakhoz tartozó vízelvezető árkok több esetben önálló helyrajzi számon az önkormányzatok tulajdonában vannak. Mivel az a közút részét képezi, az U1 betétlapot kell kitölteni és ingatlanjelleg-azonosítóként a 21534 nyílt elvezető árok, csatornák kódját kell megadni.

Kitöltési útmutató az U1 betétlaphoz:

1. sor: A közlekedési terület konkrét nevét (pl. Petőfi utca) vagy egyéb azonosítóját tartalmazza.

2. sor: Itt kell beírni a közlekedési terület építményjegyzék szerinti besorolását (pl. repülőtér, vasúti vagy villamospálya, sikló stb.). Az utak tekintetében az útkategória egyúttal az út rendeltetését jelenti, melyet az építményjegyzék útkategóriánként megkülönböztet.

3. sor: Kitölteni beazonosítás céljából akkor szükséges, ha az út egy-egy szakaszán a burkolat minősége és/vagy a víztelenítése, a járdák jellege eltérő, és ezért a pontos adatfelvétel érdekében csomóponttól csomópontig veszik fel az adatokat. Például XII. ker. Németvölgyi út Orbánhegyi út-Agárdi út közötti szakasza.

4. sor: A kiépített hossz a burkolt útfelület hosszát tartalmazza méterben (nem tartozik ide az útpadka, árok stb. terület még akkor sem, ha azok burkoltak).

5. sor: A kiépített út átlagos burkolatszélességére vonatkozik.

6. sor: A kiépített útburkolat területe a 4-es és 5-ös sor szorzata. A kiépített útburkolat területébe nem számít bele a nyílt árok, padka területe még akkor sem, ha az kiépített.

7. sor: A kódlista szerint töltendő ki, és a kiépített út burkolatát határozza meg.

8. sor: A kiépítetlen területre vonatkozó adatokat a földutaknál kell kitölteni.

9.1. sor: A földutaknál kell kitölteni és az összes nem burkolt területet tartalmazza, a helyrajzi számon szereplő összes területből levonva a burkolt járdát, kerékpárutakat.

9.2. sor: Az egyéb terület a kiépített burkolattal rendelkező utak esetében a nyílt árok, padka, esetleg fasor területét tartalmazza. Számított érték: a helyrajzi szám szerinti összes területből a kiépített burkolattal rendelkező út, járda, kerékpárút levonásával fennmaradó terület.

10-11. sorok: A repülőtéri futópálya, illetőleg gurulóutak és forgalmi előterek területe csak kiépített területre vonatkozik. A repülőtér, heliport kikötők esetében az "I" adatlapon szereplő helyrajzi szám szerinti területnél az U1 betétlap e két sorában lévő terület kisebb.

13. sor: Ha az út közvilágítással nem rendelkezik, akkor az adat nulla. Amennyiben a közút teljes bevilágítása megoldott, akkor 100% az út közvilágítási ellátottsága.

14. sor: A kódlista alapján töltendő ki. A víztelenítés módja a kiépítetlen utak (földutak) esetén is kitöltendő sor.

15. sor: A kódlista alapján megadott víztelenítési mód szerinti hosszat tartalmazza.

16-17. sorok: A kiépített parkolóhelyek, illetőleg pihenőhelyek kapacitását az ott parkírozható járművek számával kell számba venni. A kiépített parkolóhelyek, pihenőhelyek számbavétele ajánlott adat. Különösen a parkolóhelyeké, mivel azok a vagyongazdálkodásban nagyrészt hasznosítható területek.

18-19. sorok: A kerékpárút lehet csak a kerékpárok közlekedésére szolgáló önálló létesítmény, és lehet közös gyalog- és kerékpárútként épített. A kerékpárút mindig kiépítettnek minősül függetlenül attól, hogy burkolt út vagy tájvédelmi körzetben kavicsolt út. A kerékpárút minden esetben jelzőtáblával kijelölt közlekedési terület.

20-23. sorok: A betétlapon e sorok csak akkor töltendők ki, ha a járda külön helyrajzi számon szerepel, vagy az úttal azonos helyrajzi számon jegyezték be. A járda jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

24-25. sorok: A két adatsor a hajókikötőkre vonatkozik, ideértve a rév- és kompkikötőket is.

26., 29., 32., 35. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a kiépített utak, vasutak, kerékpárutak, járda, kiépített parkoló és egyéb részletezésben. A közlekedési csoportok szerinti bruttó érték és változásainak vezetésére szolgáló sorok ezáltal kibővültek. A bruttó érték és változásának vezetésére a sorok alátörést tartalmaznak, ezáltal a sorok vég nélkül bővíthetők számítógépen, illetve kézi vezetésnél hasonló módon rovatozott értéklap beillesztésével.

28., 31., 34., 37. sorok: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Kitöltési útmutató az U2 betétlaphoz:

Az U2 betétlap összesítő betétlap, ezért sorainak számozása megegyezik az U1 betétlap összesíthető sorainak számozásával. Értelemszerűen csak azokat a sorokat tartalmazza, amelyek összesíthetők. Az azonos tartalmú, de eltérő burkolat adatokat alátörésével az U1 betétlapokról áthozva (felösszesítve) részletezi és teszi lehetővé végösszesítésüket. Például, ha az egyik U1 betétlap 04. sorában 4500 méter belterületi másodrendű főút burkolata a 07. sor 1. kódja szerint aszfaltbeton, a másik U betétlapon pedig ugyanazon másodrendű főút más szakaszán a 04. sorban 5000 méter betonburkolatú (07. sor 4. kód), akkor az U2 betétlap 04.1. sorában 4500 méter, a 04.4. sorában 5000 méter fog szerepelni, és összesítve a 04. alátörés nélküli sorban 9500 méter szerepelhet. Kiépítetlen útként kell számításba venni a földutat, valamint a zúzottkővel, kohósalakkal vagy más anyaggal javított földutat, mechanikai vagy vegyi stabilizációt.

A műtárgy a közút része, helyrajzi szám nélküli vagyon. A közutak műtárgyai a következők: a híd, a pontonhíd, a felüljáró, aluljáró, alagút. A kataszterben a műtárgy helyi beazonosítása céljából ahhoz a közúti adatlaphoz - helyrajzi számához - kapcsolandó, amely közútnak része a műtárgy. Előfordulhat, hogy a műtárgy olyan földterület felett vagy alatt helyezkedik el, amely nem az önkormányzat tulajdonában van, akkor azt helyrajzi szám és földterületi betétlap nélkül kell számba venni, a beazonosítás érdekében az "I" adatlapon címként a más tulajdonában lévő út neve és azonosítója szerepel.

"T" Temető betétlap

A temető jellegét és használatát a kódjegyzék tartalmazza. A temető funkciójának és a temetés ellátásához szükséges építményekre, ha a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt szerepeltetni kell.

Ha a temető nem önkormányzati tulajdonú, de az ott lévő építmény az önkormányzat tulajdona, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell, területi adatok nélkül.

Ha a temetést szolgáló építmény nem a temető területén van, akkor az "F" Földterületi betétlap töltendő ki a területről és a "P" Egyéb építmény betétlapon kell az ilyen építményt szerepeltetni.

1. sor: Kitöltése nem kötelező, célszerű akkor, ha a településen több temető van.

2-3. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

4-11. sorok: A temető építményeinek adataira vonatkozó sorok.

12-13. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

14.0-14.05. sorok: A bruttó érték és vállalkozásának követését szolgáló sorok.

16. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"E" Lakóépület betétlap

A betétlapot a lakóépület vagy nem kizárólag lakást tartalmazó lakóépület (a továbbiakban: lakóépület), valamint az otthonház esetében kell alkalmazni.

Ha az ingatlanon több lakóépület áll, akkor mindegyikről külön-külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület van -meg kell egyeznie az ingatlan nevével és ingatlanjelleg-azonosítójával.

Ha az ingatlanon több épület áll és annak fő funkciója eltér a lakóépületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér (pl. üzem vagy kórház, zárt kerítésén belül lévő lakóház), és az annak megfelelő ingatlanjelleg-azonosító szerinti kódot kell beírni.

A lakóház, ha önkormányzati tulajdonban lévő lakást is tartalmazó társasház, akkor jogi jelleg megkülönböztetés érdekében a társasház, illetve szövetkezeti ház elnevezést kell szerepeltetni.

2. sor: Amennyiben az ingatlannak több címe (utca, házszám) van, akkor a helyszíni beazonosíthatóság érdekében az egyes épületek címe a betétlapon feltüntethető.

3. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

4. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület található, és azok forgalomképessége eltér egymástól.

5. sor: Az építés éve a használatbavételi engedély időpontja, ha ez nem állapítható meg, akkor a járási hivatalban történt bejegyzés időpontja.

6-10. sorok: Kitöltéséhez a fogalomjegyzék az iránymutató.

11-19. sorok: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. Az E 14. sort nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

20-31. sorok: Az épület helyiségei és közlekedői, továbbá a melléképületek mennyiségi adataira vonatkozó sorok. Az E 20., 21. sorokat nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

32.0-32.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok. Az épület helyiségeire (közlekedőire) vonatkozó adatok a lakóépületeknél azért lényeges, mert a hasznosítás bérbeadás alapvetően ezekre irányul. A vegyes tulajdonú társasházakra tekintettel a kataszterben ismerni kell az épületben lévő összes lakás és nem lakás célú helyiség számát, és azon belül az önkormányzat tulajdonában lévőt. A betétlaphoz kapcsolódik az egyes lakásokra, nem lakás célú helyiségekre vonatkozó betétlapok.

34. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"N" Intézményi vagy nem lakás célú épület

A betétlapot az igazgatási, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, jóléti intézmények, valamint a kereskedelmi, szállás és egyéb nem lakás célú - az "R" Üzemi épület betétlapon nem szereplő - épületekre kell kitölteni. Az egészségügyi létesítmények (kórház, rendelőintézet) épületkatasztere a speciális funkciókra tekintettel továbbra is fennmarad. A vagyonkataszter ezen betétlapján az összefüggő adatok egyezőségét biztosítani kell.

Ha az ingatlanon több épület áll, akkor mindegyik épületről külön-külön kell betétlapot kitölteni. Ha a telken több épület áll és az ingatlan fő funkciója eltér az adott körbe sorolt épületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér attól (pl. kórház területén lévő nővérszállás).

Ha az intézményi épület társasház és ott az önkormányzatnak több külön tulajdoni lapon szereplő önálló ingatlana van, akkor a külön tulajdonokról külön betétlapot kell kitölteni az N 1. és az N 4-17. sorig, és az épület adataira vonatkozó sorokat viszont csak egyszer kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület áll -meg kell egyeznie az ingatlan nevével és az ingatlanjelleg-azonosítójával. Ha az intézményi épület több funkciót lát el, akkor az ingatlanjelleg-azonosítót a legnagyobb részarányú alapterülettel bíró funkció szerint kell beírni. Amennyiben az intézményi épület társasház, és az egyes külön tulajdonok eltérő funkciót képviselnek, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának az önkormányzat külön tulajdonának megfelelő azonosítót kell beírni.

2-3. sor: Az "E" épület betétlap azonos soraira vonatkozó kitöltési útmutató szerint kell kitölteni.

4. sor: Amennyiben az intézményi vagy nem lakás célú épület több rendeltetésű (pl. óvodabölcsőde egy épületben), akkor e sorban kell meghatározni az egyes funkciók ingatlanjelleg-azonosítóit. Ha az épület csak egy feladat ellátására hivatott, például csak bölcsőde, akkor ezt a sort nem kell kitölteni, mivel az megegyezik az 1. sorral. Ha az épület több célú rendeltetése a betétlapon szereplő kettőt meghaladja, akkor kézzel vezetett nyilvántartás esetén másik betétlapon e sor tovább részletezhető. Hasonló módon lehet eljárni az 5. és 6. sorok kitöltésénél.

5. sor: A rendeltetési egység természetes mérőszámát a kódlista tartalmazza. A sor két természetes mérőszám szerepeltetését teszi lehetővé. A két mérőszám abban az esetben töltendő ki, ha az épület két önálló funkciót lát el, és azok mérőszáma nem azonos, illetve megkülönböztetése indokolt. Például bölcsőde-óvoda egy épületben van, vagy ha a művelődési otthon színházat, mozit is tartalmaz. Az előbbi esetben megadható mérőszám a férőhely, az utóbbi esetben: férőhely és üléshely.

6. sor: A főfunkciónak megfelelő és az épület létesítése szerinti névleges kapacitást kell szerepeltetni (pl. 50 fős bölcsőde) és nem a kihasználtság szerinti terhelést. A természetes mérőszám szerinti részletezés alapján kell kapacitást is szerepeltetni.

7. sor: Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület van és azok forgalomképessége eltér egymástól.

8. sor: Az épület azon helyiségeit kell figyelembe venni, amelyek nélkül az intézmény főfunkciója zavartalanul nem látható el. A főfunkció helyiségeit építésügyi tervezési előírások, szabványok alapján lehet megállapítani.

9.1-9.5. sorok: Lehetőséget biztosítanak, hogy az önkormányzat a főfunkció helyiségeit részletezze. Például általános iskolában a főfunkció helyiségei: a tanterem, természettudományi előadó, ifjúsági szoba, egyéb ének-, zene-, rajzterem. Az iskolák tekintetében a főfunkció helyiségeinek kitöltése kötelező! A sor azért tartalmaz alátörést, hogy helyi igény szerint a számozást tovább folytatva tovább részletezhetők legyenek a főfunkció szerinti helyiségek. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 9.1. sorra áll fenn.

10.1-10.5. sorok: A főfunkció szerinti helyiségek alapterületét tartalmazza az előbbiekben leírtak szerint. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 10.1. sorra áll fenn.

11.1-11.8. sorok: A kiszolgáló helyiségek közül az tölthető ki, amely az adott ingatlannak nem a főfunkcióját jelenti és az épületben van. Ha külön épületben van a kiszolgáló helyiség (pl. konyha), akkor külön betétlap töltendő ki. Kitöltési kötelezettség a 11.1-11.4. sorokra áll fenn. Iskolák esetében a kitöltési kötelezettség minden kiszolgáló helyiségre kiterjed. Amennyiben az intézményi épületben lakás (gondnoki, házfelügyelői lakás) vagy nem lakás célú helyiség (pl. üzlet) van, akkor a lakásról az "L" lakás betétlap, a nem lakás célú helyiségről a "B" nem lakás célú helyiség betétlap is kitöltendő.

12.1-12.8. sorok: Az előbbiek szerint az alapterületre töltendők, illetve tölthetők ki.

13-14. sorok: Az ingatlan területén lévő sportpályák összevont darabszámát és a területét kell kitölteni, függetlenül a sportpálya jellegétől.

15-17. sorok: Ha az intézmény vagy nem lakás célú épület társasház, abban az esetben kell kitölteni az adott sorokat. A 17. sor a kódjegyzék alapján töltendő ki.

18-31. sorok: Kitöltése megegyezik az "E" lakóépület betétlap 1-18. soroknál leírtakkal.

32. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelőségre az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai a mérvadók.

33.0-33.6. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

35. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Kapacitásmutatók a kitöltéshez:

MegnevezésMutatóMegnevezésMutató
ÓvodaférőhelyMűvelődési otthon jellegű intézményférőhely
Általános iskolatanteremKönyvtár és olvasóteremkötetszám
Szakiskola, szakmunkásképző isk.tanteremMúzeum0
GimnáziumtanteremLevéltár0
SzakközépiskolatanteremAlkotóház, műterem, restaurátor-
műhely
0
Gyógypedagógiai intézményférőhelyKiállítási épület0
Egyéb (közoktatási) intézményférőhelySzínházférőhely
Tanműhely, központi műhelymunkahelyFilmszínházférőhely
Oktatási célú sportépület, tornacsarnok,
tanuszoda
0Színház és filmszínház vegyes
jelleggel
férőhely
Kísérleti, kutatási laboratóriummunkahelyHangversenyteremférőhely
Kollégium, diákotthon, diákszállóférőhelyCirkusz, varietéférőhely
Szakmai iskola és egyéb intézménytanteremEgyéb szórakoztató üzem (pl.
vidámpark)
0
Bölcsőde, napközi otthonférőhelySportcsarnokférőhely
Csecsemő-, gyermek- és nevelőotthonférőhelyEgyéb sportlétesítmény épülete0
Kórház (diagnosztika), szanatórium,
szülőotthon, anyaszállás
ágyszámÁpolást, gondozást nyújtó
intézmények
férőhely
Egészségház, szakosított rendelő, orvosi
rendelő
munkahelyRehabilitációs intézményekférőhely
Ifjúsági utógondozó otthon, ifjúsági házférőhelyÁtmeneti elhelyezést a nyújtó
intézmények
férőhely
Nappali ellátást nyújtó intézményekférőhelyEgyéb szociális intézményekférőhely

A közoktatási intézmények tanterem mutatószámába beleértendők a szaktantermek, szakelőadók száma is.

"R" Üzemi épület

A betétlapot a közlekedési, ipari, építőipari, tárolási épületekre kell kitölteni.

A fejrészben a jogi rendezettség kódja csak akkor töltendő ki, ha az üzemi épület társasház. A kód az egyes külön tulajdoni lapon lévő ingatlanok jogi rendezettségéről hivatott tájékoztatást adni. A kódot a kitöltési útmutató tartalmazza.

1. sor: Az épület rendeltetése a kódjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásába bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

3-14. sorok: Kitöltése azonos az "E" épület betétlap megfelelő soraival.

15. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

16. sor: A környezetszennyezésre vonatkozó adat utal arra, hogy az épületben folyó tevékenység környezetszennyező-e, és ha igen, akkor a környezetvédelmi intézkedés kielégítő vagy sem. Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

17-20. sorok: Csak abban az esetben töltendők ki, ha az üzemi épület társasház. Az önkormányzat minden külön tulajdonában lévő helyiségére (helyiségcsoportjára) külön betétlapon kell az adatokat felvenni. Például ha a társasházzá alakított üzemi épületben egyik külön tulajdoni lapon baromfifeldolgozó, a másikon péküzem van és mindegyik önkormányzati tulajdonú, akkor két külön betétlapot kell nyitni a baromfifeldolgozónak és a péküzemnek a 17-20. sorok kitöltéséhez. Amennyiben csak a péküzem az önkormányzaté, akkor az épület és a külön tulajdonú helyiség összes adata egy lapon szerepeltethető. A külön tulajdonra vonatkozó sorok kitöltésénél az üzemi épület adatait nem kell ismételten szerepeltetni.

21.0-21.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok. Amennyiben üzemi épület társasház, akkor a külön tulajdoni lapokról felvett betétlapoknál kell kitölteni a külön tulajdonban lévő helyiség (helyiségcsoport) bruttó értékét. Az üzemi épület alapadatainál pedig a külön tulajdonok bruttó értékének összesített adata szerepelhet. (Ez alól kivétel, ha egy külön tulajdonnal rendelkezik az önkormányzat.)

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"D" Melléképületek, építmények

A melléképületek, építmények fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza.

1. sor: E sorba a melléképület rendeltetése a kódjegyzék alapján írható be. Amennyiben a melléképület sorgarázs vagy több gépkocsibeállás-hellyel rendelkező garázs, akkor a "B" betétlap is kitöltendő.

6., 7., 8., 10. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"K" Közmű: víz-csatorna

A betétlap első oldala a vízmű létesítményeit, a második oldala a csatornamű létesítményeit fogja össze.

A betétlap tartalmazza a vízmű, illetőleg a csatornamű alaplétesítményeit és vezetékét.

Az alaplétesítmények - miután felszíniek - önálló helyrajzi számmal rendelkeznek és a járási hivatal nyilvántartásában megjelennek, míg a vezetékek - miután általában terepszint alattiak - abban nem vagy nem teljes körűen szerepelnek.

A vezetékek (csatornák) nyilvántartását a kataszter emiatt az alapközmű adataihoz rendeli. Az egyes vezetékek ott szerepeltetendők, amely műtől a vezetékek kiindulnak.

Ha az önkormányzat más településtől vagy állami vállalattól veszi át a vizet és tulajdonába csak a vezetékek egy része tartozik, akkor csak erre kell nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában nem szerepel, helyrajzi száma nincs.

Vízellátás alapadatai:

1-9. sorok: A víztermelő helyeket tartalmazza a vízkivétel módja szerint. A felszín alatti kutak száma az összefüggő kutak számát tartalmazza, a kapacitás az együttes kapacitásukat jelenti.

A víztermelő hely és a víztisztítómű közötti vezetékhossz a víztermelő helynél szerepeltetendő, ha nincs önálló helyrajzi száma. A vízátvétel kapacitása - 08. sor - csak abban az esetben töltendő ki, ha az önkormányzat nem saját maga állítja elő, hanem mástól szerzi be a vizet. Ha a víztermelő helyeket (pl. kutakat) különböző időpontban helyezték üzembe, akkor az első és az utolsó üzembe helyezési időpontot kell a 9. sor két mezőjében feltüntetni. Helyi igény esetén alszámon részletező nyilvántartás vezethető az egyedi víztermelő helyek üzembe helyezési idejéről és kapacitásáról. Az egy időpontban üzembe helyezett kut(ak) esetében a 9. sor első - az "évtől:" szövegű - mezőjébe kell az évszámot bejegyezni.

10-13. sorok: Ha a víztisztító a víztermelő helyen van, akkor azt egy betétlapon kell szerepeltetni a víztermelő hellyel.

A víztisztítómű állhat csak gépházból és állhat vízkezelő egységgel együtt. A gépház a szivattyúkkal, a vízkezelőegység az elektromos berendezéssel együtt értendő. Kapacitásuk alapját is ez adja meg. (Víztisztító nem minden rendszerben van.) A víztisztító üzembe helyezési éve eltérhet a víztermelő helyétől, ezért az időpontját ki kell tölteni. Ha rekonstrukció során a víztisztítók cseréjére került sor, akkor a rekonstrukció időpontját kell az üzembe helyezés éveként feltüntetni. A víztisztító helyről kiinduló vezetékeket - ha nincs önálló helyrajzi számuk - a betétlapon szerepeltetni kell.

17-19. sorok: A sorok a tárolókat fajtánként külön tartalmazzák. A medence lehet magaslati vagy térszinti tároló, ez a sorban a helyi igény szerint írható be.

20-23. sorok: A helyrajzi szám nélkül szereplő bel- és külterületi vezetékek hosszát külön kell szerepeltetni.

25.0-25.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

27. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Csatorna-ellátás alapadatai:

Az alapadatok sorrendje a szennyvíz folyásával ellentétes irányú, azért került megfordításra, mert a csatornamű alaplétesítményei a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában minden esetben, míg a csatornahálózat nem minden esetben szerepel. A nyilvántartás alapelve megegyezik a vízellátáséval.

28. sor: A szennyvíztisztítók technológiai rendszer szerinti megkülönböztetését a kódjegyzék tartalmazza.

30. sor: Ha technológiánként különböző időpontban helyezték üzembe a szennyvíztisztítót, akkor az utolsó technológia üzembe helyezési időpontját kell beírni.

31. sor: Az átemelőket átmérő szerint a kódjegyzék három típusba sorolja, kicsi a 2-3,2 m átmérőjű, közepes a 3,2-5 m átmérőjű, nagy az 5 m átmérőjű feletti átemelő.

35. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A technológiai jellemző mind a szennyvízfőgyűjtőre, mind a gyűjtőcsatornára kiterjed.

36-38. sorok: A szennyvíz-főgyűjtőkhöz értendő a tojásszelvény is. A szennyvíz-főgyűjtő adataihoz - a természetbeni állapotnak megfelelően - bekötővezeték adata nem csatlakoztatható.

42. sor: A ténylegesen bekötött ingatlanok számát kell beírni.

45. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"H" Közmű: távfűtés betétlap

A betétlap közvetlenül az "F" földterület betétlaphoz kapcsolódik.

1. sor: A hőtermelő létesítmény nevét, illetve jellegét tartalmazza a kódjegyzék szerint. Ha az önkormányzat más önkormányzattól kapja a hőellátást, akkor ezen a soron nem szerepel adat.

2. sor: A hőtermelő létesítmény névleges csúcskapacitást kell szerepeltetni megawattban.

3. sor: A tényleges fogyasztás csúcsteljesítményét kell szerepeltetni megawattban.

5. sor: A hőellátás módját a kódjegyzék tartalmazza. Hőenergiát általában a fűtőművek vásárolnak.

6. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

"S" Strand, fürdő betétlap

A betétlap kapcsolódhat közvetlenül az "F" és a "V" betétlaphoz vagy valamely épület betétlapjához.

1. sor: A strand, fürdő, uszoda konkrét nevét kell beírni (pl. Széchenyi fürdő).

2. sor: A fürdő jellegét a kódlista tartalmazza.

3. sor: Csak abban az esetben töltendő ki, ha a strand folyóvíz vagy tó partján fekszik, és egyéb vízellátása nincs. Területnek a földrészletnek strand céljára elkerített része vehető fel.

4. sor: Kitöltése a kódlista szerint történik.

5. sor: Ha saját kútról történik a vízellátás, akkor kell ezt a sort kitölteni.

6. sor: A friss vízigény az egész fürdő vízigényére vonatkozik.

7. sor: A vízkivételi kapacitás a saját vízbeszerzés kapacitására vonatkozik.

8. sor: A fürdő technológiai megoldásában a vízforgatásos rendszerű medence a korszerű, a kódjegyzék szerint szerepeltetendő.

9. sor: A medence típusát a kódjegyzék tartalmazza. Ha egy fürdő területén több medence van, akkor mindegyikről külön-külön kell betétlapot kitölteni.

15. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"O" Sportlétesítmények

A betétlapot az önálló ingatlanként bejegyzett sportlétesítményekre kell kitölteni. A betétlap kapcsolódik az "F" földterület betétlaphoz.

1. sor: A sportlétesítmény rendeltetése az építményjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: A sportlétesítmény befogadóképessége a stadionban, sportcsarnokban, sportpályán elhelyezhető nézők számát jelenti.

3. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. A sportlétesítmény lehet fedett vagy szabadtéri. Amennyiben az ingatlanon fedett és szabadtéri sportpálya egyaránt van, akkor azokról külön-külön betétlapot kell kitölteni.

4. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák számát a 3. sorban leírtakkal összhangban kell kitölteni.

5. sor: A sportpálya rendeltetését a kódjegyzék tartalmazza. Amennyiben több fedett sportpálya van és azok rendeltetése eltérő, akkor ez a sor a rendeltetés szerint külön betétlapon tovább részletezendő. A szabadtéri sportpályák esetén az eljárás azonos.

6. sor: A sorba a pálya küzdőterét (és nem az ingatlan) területét kell beírni.

7. sor: A pálya burkolatát, talaját a kódjegyzék tartalmazza. A műanyag burkolat közé kell sorolni a rekortánt is.

8. sor: A pálya minősítése, fokozata csak a fedett sportpályák esetében töltendő ki a kódjegyzék szerint.

10. sor: Az egyéb kiszolgáló létesítmények számát a szabadtéri sportlétesítmények esetén kell kitölteni a sportlétesítmény területén elhelyezett építmények számát tartalmazza.

11. sor: A sor alátörése lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéb kiszolgáló létesítmények funkció szerint részletezhetők legyenek. Az egyéb kiszolgáló létesítmények, helyiségek lehetnek: kondicionáló terem, szauna, sportbolt, vendéglátás stb. A sorban a funkció megnevezése és a területe szerepeltethető.

12. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák esetében is kitöltendő sor. Amennyiben az egyéb kiszolgáló létesítmények száma 0, akkor a terület sorba is 0 írandó.

"Y" Közlekedési műtárgyak

A betétlapot a hidakról, az aluljárókról és a felüljárókról kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az "U", a "V" betétlapokhoz, ha a műtárgy helyrajzi számhoz köthető, de szerepelhet helyrajzi szám nélkül is. Minden egyes műtárgyról külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: A műtárgy egyedi beazonosítása érdekében e sorban szerepeltethető a híd megnevezése (pl. Lánchíd), de szerepelhet az út/utca és vasút neve, az út szelvényszáma vagy a híd törzsszáma.

2. sor: A sorba a műtárgy ingatlanjegyzék azonosítójának kódját kell beírni.

7-9. sorok: Az adatokat deciméterben kell megadni (10 dm = 1 méter). A 7-8. sorok adatát csak a hídra és a felüljáróra kell kitölteni. A teljes felület az Y 07. és a Y 08. sorok szorzata. Vigyázat! A teljes felületet m2-ben kell megadni, ezért kiszámításánál a 7. és 8. sor adatát át kell számítani méterbe. A teljes felület adatát az aluljáró esetében is ki kell tölteni.

10-12. sorok: A megfelelő adatok kitöltésénél az előbbiekben leírtak szerint kell eljárni.

13-16. sorok: Híd és aluljáró esetében kell kitölteni.

18. sor: A híd, felüljáró teherbírását az annak megállapítására szolgált előírás (Közúti Hídszabályzat) évszámára hivatkozással, az ott előírt terhelési osztályra utalással kell megadni. A sor első két kódkockája a teherbírás osztályba sorolásának feltüntetésére, a törtvonal utáni kódkockák az évszám kitöltésére szolgálnak. A teherbírás osztályba sorolása A, B, C jelű lehet, am ennyiben az osztályba sorolás helyett tonnában kifejezett értéket tartalmaz a híd dokumentáció, akkor azt kell beírni az első két kódba. Például A/1956, B/1979, C/1968, 12/1950, 20/1993. Az aluljáró adatainak kitöltésénél a födémszerkezet teherbírását kell számba venni.

19. sor: A szerkezet anyaga a kódjegyzék alapján töltendő ki. Az aluljáró esetében a födémszerkezet anyagának megfelelő kódot kell alkalmazni.

20.0-tól kezdődő sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

22. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"P" Egyéb építmény

A betétlapot az önállóan álló egyéb építményekről kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az "F" földterület betétlaphoz - ha az adott helyrajzi számon csak egyéb építmény van - és kapcsolódhat minden további betétlaphoz is.

Ha az adott területen több építmény van, azokról külön-külön kell kiállítani a betétlapot.

1. sor: A sorba az építmény ingatlanjelleg-azonosító kódját kell beírni.

15-16. sorok: A sorokat csak akkor kell kitölteni, ha a köztéri műalkotás ingatlanként szerepel a számviteli nyilvántartásban. A köztéri műalkotás jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

17. sor: Ha a köztéri műalkotásnak műemléki törzsszáma vagy egyedi nyilvántartási azonosítója van, akkor azt kötelező e sorban szerepeltetni.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

A betétlap az egyéb építmények közül a legfontosabbakat tartalmazza. Helyi igénynek megfelelően a kataszter kiegészíthető további építmények adataival is az egyéb soron.

"L" Lakás betétlap

A betétlapot minden esetben valamilyen épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.

Társasházi lakás esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét lakás címéhez (pl. II. emelet 2. ajtó) tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát.

A betétlap fejrészében a lakás jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasházi lakás esetében, mivel a külön tulajdoni lapon lévő egyes lakások jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

A lakás főbb jellemzői:

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a lakás beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A lakás pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3-4. sorok: Amennyiben a lakás társasházi öröklakás, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő lakás alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasházalapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

5. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő lakás az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll. Ilyen eset elvétve - volt társbérletek esetén - fordulhat elő.

A lakás komfortfokozatának és a helyiségeinek fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint.

12. sor: A szoba fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza. Szükséglakás esetén előfordul, hogy a "lakás" egy helyiségből áll, ott került kialakításra a főzés és a fürdés lehetősége. Ebben az esetben csak ez az egy sor töltendő ki.

26. sor: A főzőhelyiségek fajtáját a kódjegyzék tartalmazza. A lakásban miután egy főzőhelyiség van, csak a hasznos alapterület szerepel.

28-30. sorok: A fürdőhelyiség fajtája és területe kétszer szerepel a betétlapon arra tekintettel, hogy tetőtér-beépítéses lakások esetén gyakori a két fürdőhelyiség. Amennyiben a lakásban csak egy fürdőhelyiség van, akkor csak a 28-29. sorokat kell kitölteni.

34-35. sorok: Tárolóhelyiség: a gardrób és az éléskamra. Az éléskamraszekrényt a főzőhelyiség területében kell jegyezni.

39. sor: A lakáshoz tartozó külső tartózkodókat a fogalomjegyzék tartalmazza (pl. loggia, erkély, terasz) e soron a teljes területüket kell beírni.

40. sor: A lakás területe a 13. sortól a 39. sorig szereplő területi adatok összesítése.

41. sor: A hasznos alapterület meghatározására a fogalomjegyzék ad útmutatást.

"B" Nem lakás célú helyiség betétlap

A betétlapot minden esetben valamelyik épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.

Társasházban lévő külön tulajdonú nem lakás célú helyiség esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét helyiséghez tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát (a helyrajzi szám utolsó alátörésének 3 kódkockája).

A betétlap fejrészében a helyiség jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasház esetében, mivel az egyes külön tulajdonok jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a helyiség beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A helyiség pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3. sor: A helyiség rendeltetése szerinti megnevezése írható be, például üzlet, iroda, bölcsőde.

4. sor: A sorba a helyiség rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell beírni.

5-6. sorok: Amennyiben a helyiség társasházi külön tulajdont képez, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasház-alapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

7. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő helyiség az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll.

8. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

9-12. sorok: Az önálló nem lakás célú helyiség állhat egy helyiségből és összefüggő helyiségcsoportból. Az első esetben a 9-12. sor kitöltése nem kötelező, mivel alapterülete megegyezik a 13. sorban szerepeltetendővel.

13. sor: Az adatsor kitöltése kötelező.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

"M" Módosító adatlap

Az "M" módosító adatlap a kataszter felfektetése után az ingatlan adataiban bekövetkező lényeges, elsősorban az értékváltozás követésére szolgál. Időrendben információt nyújt az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról, azok okairól.

Az adatlap a számítógépen vezetett kataszter esetében az adatváltozás átvezetésének alapbizonylata, míg a kézi vezetésű kataszternél a nyilvántartás része. Az adatlap a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, mert információhordozója az állományban bekövetkezett változásoknak.

Az adatlap szerkezete:

1. oszlop: Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás évét kell jegyezni és nem a nyilvántartó által történő rögzítés időpontját.

2. oszlop: A változás okának szöveges leírása.

3. oszlop: Az elsődleges fontosságú változások eseteit a kódjegyzék tartalmazza, az ezen túlmenő - mélyebb bontású - változásokra helyi igény szerint alakíthatók ki a kódok, amennyiben számítógépen vezetik a katasztert.

4. oszlop: A sor az ingatlan bruttó értékében bekövetkezett változás vezetésére szolgál, és az "I" adatlap értékváltozásának sorával kell megegyeznie. Amennyiben egy éven belül az ingatlannal kapcsolatban több olyan esemény történt, amely az értéket változtatta, akkor azokat külön-külön fel kell vezetni. A belterület és a külterület közötti átsorolások értékét az oszlopban nem kell szerepeltetni. Ugyanakkor a 12. számlacsoportból a 16. számlacsoportba átkerült, üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok bruttó értékét szerepeltetni kell. Az ingatlan számviteli nyilvántartásában történt felértékelést (átértékelést) szintén nyilván kell tartani ezen oszlopban. Az oszlop elején külön álló egy kockába + jelet kell írni, ha a bruttó érték növekedett, - előjelet kap, ha a bruttó érték csökkent.

5. oszlop: E sorba akkor kerülhet adat, ha az ingatlan valamilyen oknál fogva felértékelésre került, de a becsült (forgalmi) érték, illetőleg eszmei érték a számviteli nyilvántartásban nem került átvezetésre.

A kataszter, illetőleg az adatlap vezetéséhez - különös tekintettel a kézzel vezetett nyilvántartásokra - az ingatlanra vonatkozó, lényeges változásokat előidéző események néhány példái az alábbiak:

1. változáskód: Új építés

Az új épület, építmény használatbavétele (üzembe helyezése) megtörtént, a számvitel könyv szerinti nyilvántartásba a bekerülési érték számbavételre került.

Az ingatlan adatlapon: a bruttó érték változik, és épületre vonatkozó db szám megjelenik vagy száma növekszik. Az "F" lapon az ingatlan beépítetté válik (ha idáig nem volt beépített). Valamelyik épület betétlap kitöltésre kerül.

3. változáskód: Ingatlan eladás

Alapja az adásvételi szerződés. Ebben az esetben az ingatlanra vonatkozó minden adat kivezetésre és elkülönítésre kerül, az eladás tényének és az ingatlan vevőjének megjelölésével. Az elkülönítés addig szükséges, amíg a járási hivatal határozata nem érkezik meg az új tulajdonos bejegyzéséről.

4. változáskód: Részingatlan eladás (tulajdoni hányad változással)

Ez az esemény a társasházzá alakított lakóházak esetében gyakori. Az albetétesített lakás, nem lakás célú helyiség kerül eladásra. Amíg egy épületben lévő minden lakás és nem lakás célú helyiség eladásra nem kerül, addig az épület vegyes tulajdonú társasház. Az épület közös szerkezete, berendezései és helyiségei tekintetében az önkormányzat tulajdoni hányada változik.

Az egyes lakások eladásának tényével változik az "I" ingatlan adatlapon az ingatlan bruttó értéke, az önkormányzati tulajdoni hányad, a kizárólagos tulajdonnak a területe és a tulajdonosok köre. A lakásokról vezetett megfelelő "L" lakás betétlap kivezetésre kerül és a járási hivatal határozatáig a kataszterben elkülönítetten kezelendő.

6. változáskód: Ingatlan gazdasági társaságba vitele

Ugyanolyan módon kezelendő a kataszterben, mint az eladás. A számviteli törvény besorolása szerint a gazdasági társaságba apportként bevitelre kerülő ingatlanok az 1. számlaosztályon belül a 12. Ingatlanok csoportjából a 17. Részesedések csoportjába kerül átvezetésre, a járási hivatal ingatlan-nyilvántartásában pedig a 31-37. kódszám alatt, gazdasági társaságok területeként jegyzik be.

12. változáskód: Számvitelben felértékelés

A változás az önkormányzat tulajdonjogát és az ingatlan természetbeni valós állapotát nem érinti.

E kódot abban az esetben használni, ha az önkormányzat tulajdonába érték nélkül került ingatlan és az utóbb felértékelésre került a számviteli nyilvántartásban.

Megjegyzés: Az ingatlanvagyon-kataszter nem pótolja, illetve nem helyettesíti a 3/1984. (Ép. Ért. 26.) ÉVM utasítással módosított 3/1979. (Ép. Ért. 11.) ÉVM utasítás alapján készült belterületi közműnyilvántartásokat."

2. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.1.2. pontjában az "A munkaügyi központ" szövegrészek helyébe az "Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

3. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 1.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Öregségi nyugdíj esetén)

"1.4. a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról kiállított igazolás elnevezésű okirat,"

2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 2.5., 3.3. és 4.3. pontjában a "hat hónapon belül hozott határozat, ennek hiányában" szövegrész helyébe a "hozott határozat, szakhatósági állásfoglalás és szakvélemény hiányában" szöveg lép.

3. Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 5.2. pontjában az "a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy" szövegrész.

4. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. számú függelék a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez

BÁNYAFELÜGYELETI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY
bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására
Igazolvány száma:........................ (Érvényes visszavonásig!)
FÉNYKÉPMunkáltató neve, székhelye:
..............................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
..............................................................................................................................................................
Név:
..............................................................................................................................................................................................
Beosztás:
..............................................................................................................................................................................................
Az igazolvány tulajdonosa jogosult ................................................................................................. illetékességi területén a
bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására.
Kelt:......................................., 2......év...............hó......napján
P. H.
………………………………………….
(kiadó hatóság vezetőjének
aláírása)
Pótlap:
Az igazolvány tulajdonosát közigazgatási eljárása során megilleti a hivatalos személyeknek járó
büntetőjogi védelem. Jogosult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvényben, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben, valamint
végrehajtási rendeleteiben és a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésre és intézkedések
megtételére."

"

5. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez

A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

ABCD
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2.Ha az eljárás az építmény
közúti kapcsolatát biztosító
vagy belső útra, vagy ezek
műtárgyára vonatkozik.
A honvédelmi és katonai célú
építmény vagy terület
elhelyezkedése, közvetlen
megközelítése, és belső közlekedési
hálózatának kialakítása
közlekedésbiztonsági követelményei
kérdésében.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
3.Ha az eljárás honvédségi
használatú vasúti
építményekre vonatkozik,
ideértve a vasúti pályát és
tartozékait, valamint a vasúti
üzemi építményeket is.
A honvédelmi vagy katonai célú
építmény vagy terület
elhelyezkedése, közvetlen
megközelítése és belső közlekedési
hálózatának kialakítása a vasúti
közlekedésbiztonság jogszabályi
követelményeinek megfelel-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
4.Bontás kivételével, ha az
eljárás
a) a vízi utak medrétől, és a
kikötők, átkelések, parti és
vízterületétől 50 méternél
kisebb távolságban épülő tűz,
és 100 méternél kisebb
távolságban épülő
robbanásveszélyes anyagok
gyártását, tárolását,
forgalmazását szolgáló,
b) az 50 méternél kisebb
távolságban épülő hajózási
parti jelzések láthatóságát
befolyásoló,
c) jelentős fénykibocsátású,
d) a hajók part mellé
kikötését, és a partra történő
kijárását korlátozó
építményre vonatkozik.
A létesülő építmény nem korlátozza-e
indokolatlanul vagy indokolatlan
mértékben a polgári célú vízi
közlekedést, illetve hajózási
létesítmények működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
5.Bontás kivételével az
építmény magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs ponttól
számított 4 kilométeren belüli
létesítése, 60 méternél
magasabb építmény
létesítése, 20 méternél
magasabb építmény
magyarországi repülőtértől,
fel- és leszállóhelytől,
rádiónavigációs ponttól
számított 10 kilométeren
belüli létesítése esetén.
Az építmény elhelyezkedésének,
magasságának, jellegének közvetlen
és közvetett hatása a
légiközlekedésre, a földi telepítésű
berendezések működésére és a
légiközlekedés biztonságára.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
6.Az államhatártól számított
100 méteren - lőtér esetén
10 kilométeren - belül
megvalósuló építmény
esetén.
A határrend fenntartásához, a
határrendsértések és
határesemények megelőzéséhez
szükséges feltételek meghatározása
kérdésében.
megyei rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
7.Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi és
egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges.
A tevékenység zajvédelmi
hatásterületének megállapítása, a
technológiából származó
környezetterhelések kockázatának
hulladékgazdálkodási előírások
alapján történő megítélése, továbbá
annak elbírálása kérdésében, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e
az elérhető legjobb technika alapján
meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak,
b) az engedélyezési
tervdokumentáció, illetve a
létesítmény zajkibocsátása a
tervdokumentációban foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e a környezeti zaj és rezgés
elleni védelem követelményeinek,
c) az építmény vagy tevékenység a
természet és a táj védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
d) az építés során keletkező
hulladékok besorolása, a bontás
során keletkező hulladék mennyisége
és besorolása, az építmények
kialakítása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
követelményeknek,
e) az építési tevékenység és az
építményben folytatott tevékenység
alapján jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében eljárva
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
8.Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi és
egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges.
Az épületnek az árvíz és a jég
levonulására, a mederfenntartásra
gyakorolt hatásának vizsgálata,
továbbá annak elbírálása, hogy a
tevékenység a felszín alatti vizek, az
ivóvízbázis védelmére vonatkozó
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Belügyminisztérium
Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
9.Ha az építményt a kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő
régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet
területén, műemléki területen
vagy külön jogszabályban
meghatározott esetekben
műemléket érintő módon
valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
az építmény a kulturális örökség
védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
A kulturális örökségvédelmi
feladatkörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal járási
hivatala
A kulturális örökségvédelmi
feladatkörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala
10.Ha az építési tevékenység
a) külterületen,
felszínmozgás-veszélyes,
illetve bányászati
tevékenységgel érintett
területen valósul meg, vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj-
és földgázbányászati
létesítmény, szállítóvezeték,
elosztóvezeték, célvezeték,
valamint egyéb gáz és
gáztermék vezeték biztonsági
övezetében valósul meg, és
az építtető az üzemeltetőnek
a bányászatról szóló 1993.
évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerint
egyetértésének
megtagadását vagy az
üzemeltető által az
egyetértés megadásához
szabott feltételeket
sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag
kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési
engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának
vizsgálata.
A b) pont esetében annak
megállapítása, hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt feltételek vagy
a hozzájárulás megtagadása a
gázipari tevékenységgel kapcsolatos
létesítmény rendeltetésszerű
használatával és védelmével
kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni
bányafelügyeleti
feladatkörében eljáró
megyei kormányhivatal
Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal
tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-
védelmi szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-fizetési
kötelezettség megállapítása.
11.Az eljárás hatósági felügyelet
alá tartozó nyomástartó
berendezést, hatósági
felügyelet alá tartozó éghető
vagy veszélyes folyadék
tartályt, hatósági felügyelet
alá tartozó ipari vagy
mezőgazdasági gázfogyasztó
készüléket, legalább 50 kVA
beépített összteljesítményű,
0,4 kV vagy nagyobb
feszültségű villamos
berendezést, rendszert érint.
A sajátos építményfajtára vonatkozó
műszaki biztonsági
követelményeknek való megfelelés.
mérésügyi és műszaki
biztonsági feladatkörében
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal
központi szerve
12.A kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervben
lehatárolt, kiemelt
fontosságú, meglévő
honvédelmi terület övezetével
érintett települések esetén.
A területrendezési tervvel és a helyi
építési szabályzattal, ennek
hiányában az országos
településrendezési követelményekkel
való összhang.
Az építési tevékenység
helye szerinti település,
fővárosi kerületi
önkormányzatának
jegyzője.
állami főépítészi
feladatkörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
13.Az erdőterületen megvalósuló
vagy a megvalósítás során
erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára hatást
gyakorló módon megvalósuló
létesítmény esetében, az elvi
építési, a használatbavételi
és a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
Annak az erdőről és az erdő
védelméről szóló törvény szerinti
elbírálása, hogy az építmény vagy a
tevékenység az erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára gyakorolt hatása
alapján engedélyezhető-e, és, ha
igen, milyen feltételekkel.
erdészeti feladatkörében
eljáró megyei
kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
14.A termőföld igénybevételével
megvalósuló létesítmény
esetén, az elvi építési, a
használatbavételi és a
bontási engedélyezési eljárás
kivételével.
Termőföld minőségi védelme.növény- és talajvédelmi
feladatkörében eljáró
megyei kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
15.Állattartó létesítmények és
technológiák esetén a bontási
eljárás kivételével.
Az állategészségügyi előírások
érvényesítése.
élelmiszerlánc-biztonsági és
állat-egészségügyi
feladatkörében eljáró megye
kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

"

6. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm rendelethez

"1. melléklet a 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv, valamint a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs terv egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek

AB
1.EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET
2.Balaton Fejlesztési Tanácsterületfejlesztés, településfejlesztés
3.állami főépítészi hatáskörében a Somogy Megyei
Kormányhivatal
területrendezés, településrendezés
4.környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
környezetvédelem, természet- és tájvédelem
5.Balaten-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtermészet- és tájvédelem
6.Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságvízgazdálkodás
7.megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtűzvédelem, polgári védelem
8.népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
közegészségügy
9.Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
közlekedés: gyorsforgalmi úttal, közúti határátkelőhellyel, víziúttal
és vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti
átjáróval érintett település esetében
10.Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalaközlekedés: légi közlekedéssel érintett település esetében
11.közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
közlekedés: minden más esetben
12.Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központ
örökségvédelem
13.ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
földvédelem
14.erdészeti hatósági hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
erdőrendezés, erdővédelem
15.talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivataltalajvédelem
16.Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjehonvédelem
17.bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalbányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély
18.Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalahírközlés
19.Országos Tisztifőorvosi Hivataltermészetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti
adottságainak védelme
20.Magyar Építész Kamara, megyei építész kamaeatelepüléstervezés

"

7. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

önálló bírósági végrehajtó
irodájának címe
.............................................................telefonszám ügyszám
ÁTVÉTELI IGAZOLÁS
bírósági irat végrehajtói kézbesítés során történő átvételéről
I. A kézbesítendő bírósági határozat adatai
ítéletvégzésfizetési
meghagyás
bírósági
meghagyás
közjegyzői
határozat, egyezség,
költségjegyzék
ingatlan-
nyilvántartási
határozat
felszámolói
értesítés
szerződés
megszűnését
eredményező
nyilatkozat
A határozatot hozó bíróság/ingatlanügyi hatóság neve/közjegyző neve és székhelye1:
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
A felszámolói értesítést kiadó felszámoló (felszámolóbiztos) neve, székhelye, levelezési címe2:
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
A bírósági/ingatlan-nyilvántartási/közjegyzői határozót száma/a felszámolói értesítés iktatószáma3:
...............................................................................................................................................................................................
...............................................................................................................................................................................................
A szerződés megszűnését eredményező nyilatkozatot közjegyzői okiratba foglaló közjegyző neve, székhelye,
a közjegyzői okirat száma4:
...............................................................................................................................................................................................
A szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat mellékletei5:
...............................................................................................................................................................................................
II. A címzett adatai
név.........................................................................................................................................................................................
cím (bírósági/ ingatlan-nyilvántartási határozat/ felszámolói értesítés szerint):
kézbesítés helye:
III. Kézbesítés a címzett részére
Az I. pont szerinti iratot és annak I. pont szerinti mellékleteit átvettem.
dátum:................................................aláírás:
...............................................................................................................................................................................................
az átvevő neve (14 év alatti, gondnokság alatt lévő, vagy nem természetes személy címzett esetében):
személyazonosságot igazoló okirat fajtája és száma:
IV. Kézbesítés helyettes átvevő részére
Az I. pont szerinti iratot és annak I. pont szerinti mellékleteit átvettem. Kijelentem, hogy a címzettel perben
nem állok, és az általam átvett iratot és mellékleteit a címzett részére átadom.
helyettes átvevő neve:
..........................................................................................................................................................................................
dátum:................................................aláírás:
..........................................................................................................................................................................................
személyazonosságot igazoló okirat fajtája és száma:
hozzátartozói, egyéb kapcsolata a címzettel:
..........................................................................................................................................................................................
V. A kézbesítési végrehajtó aláírása, bélyegzőjének lenyomata:
....................................................................... P. H.
1 A megfelelő aláhúzandó.
2 Ezt csak a felszámolói értesítés végrehajtói kézbesítésekor kell kitölteni.
3 A megfelelő aláhúzandó.
4-5 Ezeket a szerződés megszűnését eredményező nyilatkozat végrehajtói kézbesítésekor kell kitölteni."

"

8. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 250/2004. (VIII. 27.) Korm rendelethez

...............
önálló bírósági végrehajtó
..........................................................................................................................................................................................................
irodájának címe
..................................................................................................telefonszám
...........................................................................................ügyszám
ÉRTESÍTÉS
végrehajtói kézbesítés megkísérléséről
A bírósági iratot/ingatlan-nyilvántartási iratot/felszámolói értesítést/szerződés megszűnését eredményező
nyilatkozatot és mellékleteit1
....................................................................................................................................... .(dátum)....................órakor megkíséreltem
kézbesíteni a címzett számára. A címzett az iratot a II. pontban foglaltak szerint veheti át.
I. A címzett adatai
Név:..................................................................................................................................................................................................
Cím (határozat/ingatlan-nyilvántartási határozat/felszámolói értesítés/szerződés megszűnését
eredményező nyilatkozat2 szerint):
..........................................................................................................................................................................................................
Kézbesítés helye:
..........................................................................................................................................................................................................
II. A bírósági irat / ingatlan-nyilvántartási irat / felszámolói értesítés / szerződés megszűnését
eredményező nyilatkozat és mellékletei3 átvételének módja
..........................................................................................................................................................................................................
(az átvétel helye)
..........................................................................................................................................................................................................
(ügyfélfogadási idő)
..........................................................................................................................................................................................................
(az átvétel határideje)
Az átvételhez a címzettnek jelen értesítést és a következő érvényes okiratok valamelyikét kell
bemutatnia:
személyazonosító igazolvány (annak igénylését igazoló hatósági okirat), katonai igazolvány, tartózkodási
engedély, letelepedési engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, útlevél, 2001. január 1 -jét
követően kiadott vezetői engedély (jogosítvány), jogszabály által rendszeresített, személyazonosításra
alkalmas fényképes igazolvány. Ha a címzett nem természetes személy, annak vezetője, képviselője
vagy a szervezet meghatalmazottja veheti át az iratot.
III. A kézbesítési végrehajtó aláírása, bélyegzőjének lenyomata
P. H.
IV. Tájékoztatás
1. Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó olyan bírósági határozatot kísérelt
meg kézbesíteni, amellyel kapcsolatban a kézbesítési vélelem korábban már beállt. A kézbesítési
vélelem a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a
bíróság előtt megdönthető. A címzett az iratot az értesítésben foglaltak szerint veheti át a kézbesítési
végrehajtó irodájában.
2. Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó olyan fizetési meghagyást kísérelt
meg kézbesíteni, amellyel kapcsolatban a kézbesítés i vélelem korábban már beállt. A fizetési
meghagyással szemben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 320. §-a szerint lehet
ellentmondást előterjeszteni.
3. Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó olyan ingatlan-nyilvántartási
határozatot kísérelt meg kézbesíteni, amellyel kapcsolatban a kézbesítési vélelem korábban már beállt.
A kézbesítési vélelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi
hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala előtt megdönthető. A címzett az iratot az
értesítésben foglaltak szerint veheti át a kézbesítési végrehajtó irodájában.
4. Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó felszámolói értesítést kísérelt meg
kézbesíteni.
A címzett az iratot az értesítésben foglaltak szerint veheti át a kézbesítési végrehajtó irodájában.
5. Ezen értesítés szerint a címzett számára a kézbesítési végrehajtó szerződés megszűnését
eredményező nyilatkozatot és mellékleteit kísérelt meg kézbesíteni. A címzett az iratot és mellékleteit az
értesítésben foglaltak szerint veheti át a kézbesítési végrehajtó irodájában.
1 A megfelelő aláhúzandó.
2 A megfelelő aláhúzandó.
3 A megfelelő aláhúzandó.
4 A megfelelő aláhúzandó."

"

9. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A hőtermelő létesítmények létesítési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

ABC
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdéseljárásban első fokon kijelölt szakhatóság
2.Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy
felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett
távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése,
autópálya vagy autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett
hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele, valamint a létesítmény a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek mellett - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási Hivatala
3.Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában lévő
közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén, az alatt vagy
felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren,
főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának
vagy biztonsági övezetének kijelölése, egyéb országos közút tengelyétől
számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett hőtermelő
létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
4.A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az
alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől
számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy
biztonsági övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren
belül tervezett hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a
közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Fővárosi önkormányzat főjegyzője
5.A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az alatt vagy
felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50
méteren belül tervezett távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági
övezetének kijelölése, a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett
hőtermelő létesítmény létesítése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
közlekedési hatósági hatáskörében eljáró
fővárosi kormányhivatal
6.Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete vagy hőtermelő létesítmény
helye magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs
ponttól számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60 méternél magasabb
hőtermelő létesítmény létesítése, 20 méternél magasabb hőtermelő
létesítmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs
ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén.
a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések működésére és a polgári célú
légiközlekedés biztonságára.
b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések működésére és az állami célú
légiközlekedés biztonságára.
a) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi
Hivatala
b) Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi
Hivatala
7.A hőtermelő létesítmény helyének, valamint a távhővezeték nyomvonalának, A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi,
illetőleg biztonsági övezetének víziúttól vagy hajózási létesítménytől legfeljebb valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a Vasúti és Hajózási Hivatala
50 méteres távolságra tervezett kijelölése esetén.víziutakra vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási
űrszelvényméretek.
8.A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli
elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése,
megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási Hivatal
9.1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és egységes
környezethasználati engedély nem szükséges,
a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint
b) ha a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti
terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület
vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.
25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt
vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, az
alábbi létesítmények esetében:
a) hőtermelő létesítmény esetén 50 MW kimenő teljesítmény alatt;
b) távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve üzemen
belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 km hossz alatt.
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak
elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős
környezeti hatások feltételezhetők-e.
környezetvédelmi és természetvédelmi
hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
10.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és
egységes környezethasználati engedély nem szükséges,
a) valamennyi hőtermelő létesítmény esetében, valamint
b) ha a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti
terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület
vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok
védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
illetékes vízügyi hatóság
11.Ha a hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket a kulturális
örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő
módon valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték
megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
fővárosi és megyei kormányhivatal
kulturális örökségvédelmi feladatkörében
eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala
12.Minden eljárásban.Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték
megvalósítása a jogszabályban rögzített tűzvédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság

"

10. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A) A vezetékjog engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok

ABCD
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú
eljárásban
Másodfokú
eljárásban
2.Országos közúthálózatba tartozó autópálya, autóút területén, az alatt vagy
felett, autópálya, autóút tengelyétől számított 100 méteren belül tervezett
távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése
esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Központja
3.A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút területén az
alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán a közút
tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték
nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a
kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Fővárosi
önkormányzat
főjegyzője
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Központja
4.Távhővezeték nyomvonala, biztonsági övezete magyarországi repülőtértől,
fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli
kijelölése esetén.
a) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása a polgári célú légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések működésére és a polgári célú légiközlekedés
biztonságára.
b) Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása az állami célú légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések működésére és az állami célú légiközlekedés
biztonságára.
a) Nemzeti
közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
b) Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
a) Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Központja
b) honvédelemért
felelős miniszter
5.A távhővezeték nyomvonalának, illetőleg biztonsági övezetének víziúttól
vagy hajózási létesítménytől legfeljebb 50 méteres távolságra tervezett
kijelölése esetén.
A távhővezeték nyomvonala biztonsági övezetének megállapítása,
valamint annak elbírálása kérdésében, hogy biztosítottak-e a víziutakra
vonatkozó nemzetközi szerződéseken alapuló hajózási
űrszelvényméretek.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Központja
6.A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli
elektronikus hírközlési célt szolgáló építmény építése, elhelyezése,
megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Központja
7.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és
egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a
távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti terület és
országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy
barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az ivóvízbázisok
védelme követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
vízügyi hatóságOrszágos vízügyi
hatóság
8.Minden eljárásban.Annak elbírálása kérdésében, hogy a vezeték megvalósítása a
jogszabályban rögzített tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
első fokon eljáró
tűzvédelmi
hatóság
másodfokon eljáró
tűzvédelmi hatóság

A vezetékjog engedélyezési eljárásában vizsgálandó szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

ABC
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésMásodfokú eljárásban
szakértőként kirendelhető szerv
2.Egyéb országos közút vagy települési önkormányzat tulajdonában
lévő közforgalom számára megnyitott magánút, helyi közút területén,
az alatt vagy felett, valamint külterületi szakaszán a közút tengelyétől
számított 50 méteren, főútvonal esetén 100 méteren belül tervezett
távhővezeték nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése
esetén, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
3.A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közút
területén az alatt vagy felett, valamint a közutak külterületi szakaszán
a közút tengelyétől számított 50 méteren belül tervezett távhővezeték
nyomvonalának vagy biztonsági övezetének kijelölése esetén, ha a
kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
4.1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély és
egységes környezethasználati engedély nem szükséges, ha a
távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi tájérték, természeti
terület és országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000
terület vagy barlang védőövezete esetén - belterületen valósítják
meg.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és
az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 1. § (3)
bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más
hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi létesítmény esetében:
távhővezeték település külterületén felszín felett vezetve (kivéve
üzemen belüli vezeték) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem védett
természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10 km hossz alatt.
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeinek, valamint a tájvédelem jogszabályban
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetén annak
elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett létesítmény kapcsán jelentős
környezeti hatások feltételezhetők-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
5.Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén
valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy vezeték
megvalósítása a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
kulturális örökségvédelmi
hatáskörében a Budapest
Főváros Kormányhivatala;
kizárási feltétel fennállása
esetén a kulturális örökség
védelméért felelős miniszter

"

11. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"12. számú melléklet a 314/2002. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes konzultáció során vizsgálandó szakkérdések és a szakkérdések vizsgálatára feladatkörrel rendelkező közigazgatási szervek

A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésKözigazgatási szerv
1.Minden esetbenA környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító
kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek
minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára,
lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok
véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal
kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az
emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő
higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően
népegészségügyi feladatkörében
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
2.Minden esetbenAnnak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező
csapadék- és szennyvíz elvezetése, illetve a szennyvíz tisztítása
biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban,
illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e,
továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és
a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
(vízgazdálkodási hatáskörében
eljárva)
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín
alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
(vízvédelmi hatáskörében eljárva)
3.Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes
gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg
Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak és
az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, valamint a
természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően
Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat Országos
Tisztifőorvosi Hivatal
4.Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer
hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti,
vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni
védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja
Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek,
műemléki területek védelme, nyilvántartott vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően
kulturális örökségvédelmi hatás-
körében eljáró, Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási feltétel
fennállása esetén a kulturális örökség
védelméért felelős miniszter
5.Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet
igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg
Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei
életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti
létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata
erdészeti hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
6.Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sorA termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetébenfővárosi és megyei kormányhivatal
földvédelmi feladatkörében eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala
több járási hivatal illetékességi
területét érintő esetben a földvédelmi
hatáskörében eljáró, megyeszékhely
szerinti járási hivatal
7.Pest megyében több járási hivatal
illetékességi területét érintő esetben
a földvédelmi hatáskörében eljáró
Budakeszi Járási Hivatal
a fővárosban több kerületi hivatal
illetékességi területét érintő esetben a
földvédelmi hatáskörében eljáró,
Budapest Főváros Kormányhivatala
XI. Kerületi Hivatala
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer
hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti,
vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet
jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély
megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik
Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani
környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a
földtani közeg védelme szempontjából
bányafelügyeleti hatáskörében eljáró
megyei kormányhivatal
8.Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe
utalja
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-
elhárítással kapcsolatos kérdésben
Országos Atomenergia Hivatal
k.Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a
területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály
szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra
hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok
jelentős módosítására irányul
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetébenállami főépítészi hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal

"

12. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.)Korm. rendelethez

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY
az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához
(Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)
1. Igazolom, hogy
Neve:........................................................................................................................................................
Születési neve:..........................................................................................................................................
Anyja neve: ............................................................................................................................................. .
Születési hely, év, hó, nap:....................................................................................................................... .
Lakóhely:..................................................................................................................................................
Tartózkodási hely:................................................................................................................................... .
Társadalombiztosítási Azonosító Jele:...................................................................................................... .
□ Súlyosan fogyatékos
[súlyos fogyatékosságának jellege:
□ látássérült □ hallássérült □ értelmi sérült □ mozgássérült], vagy
□ Tartósan beteg
Fenti igazolást nevezett részére
a rehabilitációs hatóságként eljáró ..................................................... (szerv
megnevezése) ................................... számú határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy
szakvéleménye, vagy a .............................................................................................................
megyei gyermek szakfőorvos....................számú igazolása, vagy...........................fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézmény ....................................................... szakrendelő intézet
szakorvosa által kiadott.................... keltű igazolás/zárójelentés, vagy a Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértő Bizottság....................számú szakvéleménye alapján állítottam ki.
II. Szakvéleményem szerint a fent nevezett személy fogyatékossága/betegsége miatt állandó
és tartós gondozásra szorul. A gondozás várható időtartama:
□ 3 hónapnál hosszabb, vagy
□ 3 hónapnál rövidebb.
Dátum:................................................
………………………………..
háziorvos aláírása
………………………………..
munkahelyének címe "

"

13. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

3.1 A közlekedési hatóság útügyi eljárásaiban kijelölt szakhatóságok

ABCD
Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Minden esetben.A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak való megfelelés. Közúti jelzések, forgalomtechnikai
elemek és elhelyezésük
közlekedésbiztonsági szempontból való
megfelelőségének vizsgálata.
első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságmásodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság
2.1.Gyorsforgalmi utak esetében.rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
2.2.Gyorsforgalmi útnak nem minősülő
országos közutak esetében.
rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
2.3.Helyi közutak esetébenrendőrkapitányságRendőr-főkapitányság
3.Az eljárás honvédelmi és katonai
célú létesítmény működési vagy
védőterületén tervezett utak
engedélyezésére irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek mellett
biztosíthatóak-e.
HM Hatósági Hivatal
vezetője
honvédelmi miniszter
4.Gyorsforgalmi út esetén.Annak elbírálása kérdésében, hogy az
adott tevékenység megfelel-e
a) a felszín alatti vizek minősége
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
b) az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek,
valamint
c) a vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó
követelményeknek.
a) területi vízvédelmi
hatóság
b) -c) területi vízügyi
hatóság
a) országos
vízvédelmi hatóság
b) -c) országos vízügyi
hatóság
5.Ha a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút, állomáshoz
vezető út, belterületi gyorsforgalmi
út, belterületi elsőrendű főút,
belterületi másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom elől el nem
zárt magánút - a felsorolt utakon
autóbusz öböl át-, kiépítése,
forgalomba helyezése kivételével -,
parkoló, zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés, valamint híd,
felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút
- ha ezen létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására szolgálnak -
engedélyezése esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
adott tevékenység megfelel-e
a) a felszín alatti vizek minősége
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
b) az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek,
valamint
c) a vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó
követelményeknek.
a) területi vízvédelmi
hatóság
b) -c) területi vízügyi
hatóság
a) országos
vízvédelmi hatóság
b) -c) országos vízügyi
hatóság
6.Az államhatártól számított 100
méteren belül épülő létesítmény
esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
létesítmény a kérelemben foglaltak
szerinti vagy további feltételek melletti
megvalósítása esetén az államhatár
rendje biztosított-e, a
határrendsértések és határesemények
megelőzhetők-e.
megyei rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
7.A vasúti pálya szélső vágányának
tengelyétől számított 100 méteren
belüli építmény építése,
elhelyezése, megszüntetése
esetén, ha az építtető a vasúti
pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását
vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
A vasúti pálya területének
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett -
a tervezett igénybevétel a vasút
állagára, a vasúti forgalom
biztonságára, a vasút kezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési terveinek
végrehajtására gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatal
-
8.Helyi jelentőségű védett természeti Annak elbírálása kérdésében, hogy a települési természetvédelmi
területen vagy arra közvetlen hatást létesítmény vagy tevékenység a helyi önkormányzat hatáskörében eljáró
gyakorló módon megvalósuló
létesítmény esetén.
önkormányzati rendeletben
meghatározott természetvédelmi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
jegyzője,
a fővárosban a
főjegyző
megyei
kormányhivatal
9.Minden esetben.Az építmény elhelyezése megfelel-e a
településrendezési követelményeknek
és a helyi építési szabályzatnak.
az építési
tevékenység helye
szerinti települési,
fővárosi kerületi
önkormányzat
jegyzője,
a Fővárosi
Önkormányzat által
közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
fővárosi főjegyző
állami főépítészi
hatáskörben eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
10.Gyorsforgalmi út esetén.Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek,
valamint a tájvédelem jogszabályban
rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e,
b) az adott tevékenység megfelel-e az
elérhető legjobb technika alapján
meghatározott levegőtisztaság-védelmi
követelményeknek és előírásoknak, a
levegő minőségére vonatkozó
előírásoknak,
c) az engedélyezési tervdokumentáció
és a létesítmény zajkibocsátása
kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés
elleni védelem követelményeit,
d) az építésnél az építési és a bontási
hulladékok kezelése, valamint a
hulladékok felhasználása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
követelményeknek.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörben eljáró
megyei
kormányhivatal
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség

3.2 A közlekedési hatóság útügyi eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló
eljárásban nem vizsgálta, és az eljárás termőföldön
megvalósuló út vagy tevékenység engedélyezésére
irányul.
A termőföld mennyiségi védelme követelményei kérdésében.
2.Ha az eljárás termőföldön megvalósuló út vagy
tevékenység engedélyezésére irányul.
A termőföld minőségi védelme.
3.Ha az eljárás az erdőterületre, az erdő talajára,
vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló
módon megvalósuló út engedélyezésére irányul.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata
4.Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás veszélyes, illetve
bányászati tevékenységgel érintett területen valósul
meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati
létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték,
célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték
biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az
üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.
törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint
egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által
az egyetértés megadásához szabott feltételeket
sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás
megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény
rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok
érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség
megállapítása.
5.1. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély vagy egységes környezethasználati engedély
nem szükséges, főút, összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út, belterületi gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű főút, belterületi másodrendű főút,
1. Minden esetben annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
gyűjtőút, közforgalom elől el nem zárt magánút - a
felsorolt utakon autóbusz öböl át-, kiépítése,
forgalomba helyezése kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal, zajárnyékoló töltés, valamint híd,
felüljáró, alagút, aluljáró, kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem kizárólag gyalogos vagy kerékpáros
forgalom lebonyolítására szolgálnak - engedélyezése
esetén.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a környezeti
hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.)
Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglalt
vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági
eljárásban nem került sor a következő létesítmények
esetében:
a) helyi közút;
b) közforgalom elől el nem zárt magánút;
c) kerékpárút;
d) parkoló.
b) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika
alapján meghatározott levegőtisztaság-védelmi
követelményeknek és előírásoknak, valamint a levegő
minőségére vonatkozó előírásoknak,
c) az engedélyezési tervdokumentáció és a létesítmény
zajkibocsátása kielégíti-e a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeit,
d) az építésnél az építési és a bontási hulladékok kezelése,
valamint a hulladékok felhasználása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási követelményeknek.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel esetében
annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység alapján
jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
6.Ha az út a kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet
területén, műemléki területen vagy nyilvántartott
műemléki érték vagy műemlék telkén valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tervezett út, építmény,
tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.

"

14. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

AB
1.A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró
kormányhivatalok megnevezése
A bányafelügyeleti hatáskörben eljáró kormányhivatalok
illetékességi területe
2.Baranya Megyei KormányhivatalBaranya, Tolna, Somogy és Zala megye
3.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KormányhivatalBorsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye
4.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei KormányhivatalBács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye
5.Pest Megyei KormányhivatalBudapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye
6.Veszprém Megyei KormányhivatalFejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye

"

15. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A. A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának első és másodfokú engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

ABCD
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
2.Ha az építmény építése, megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - engedélyezhető-e.
a) Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely
közlekedési építményei esetében:
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
b) A fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi
közutak esetében:
Fővárosi főjegyzőBudapest Főváros
Kormányhivatala
3.A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől
számított 100 méteren belüli építmény építése,
elhelyezése, megszüntetése esetén, ha az
építtető a vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem
közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a
vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt
hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
4.A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha
vízi utat, vízi közlekedést érint az építmény
építése, megszüntetése.
Annak elbírálása kérdésében, a keresztező műtárgy méretei
megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály követelményeinek, továbbá a
Dunán a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a tervezett, felújított
vagy átalakított keresztező műtárgy és tartozékai alkalmasak-e a
zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására és
megfelelnek-e a nemzetközi gyakorlatnak.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
5.A létesítmény helye magyarországi repülőtértől,
fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól
számított 4 kilométeren belüli kijelölése, 60
méternél magasabb létesítmény létesítése, 20
méternél magasabb létesítmény magyarországi
repülőtértől, fel- és leszállóhelytől,
rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren
belüli létesítése esetén.
Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének
közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű
berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Légügyi Hivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
6.Az eljárás - a bányák föld alatti létesítményei
kivételével - honvédelmi vagy katonai célú
létesítmény működési vagy védőterületén
tervezett létesítmény megvalósítására irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal vezetője
honvédelemért felelős
miniszter
7.Ha a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges és
az építési tevékenység felszíni vízfolyást,
állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint, kivéve a
belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy
ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő,
hasznosító létesítményt.
Annak elbírálása kérdésében, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogszabályban foglalt követelményei.megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság (vízvédelmi
feladatkörében eljárva
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság (vízgazdálkodási
feladatkörében eljárva)
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelm i
Főigazgatósága (vízvédelmi
feladatkörében eljárva)
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatósága
(vízgazdálkodási
feladatkörében eljárva)
Annak elbírálására, hogy biztosítható-e a vízbázisvédelem
jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése
8.Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy
arra közvetlen hatást gyakorló módon
megvalósuló létesítmény esetében, és a
tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély vagy egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény vagy tevékenység a
helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
települési önkormányzat
jegyzője, a fővárosban a
főjegyző
Fővárosi és megyei
kormányhivatal.
Abban az esetben, ha a
létesítmény
a) a Baranya Megyei
Kormányhivatal illetékességi
területén létesül, a Tolna
Megyei Kormányhivatal,
b) a Borsod-Abaúj-Zemplén
Megyei Kormányhivatal,
illetékességi területén létesül,
a Heves Megyei
Kormányhivatal,
c) a Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
illetékességi területén létesül,
a Bács-Kiskun Megyei
Kormányhivatal,
d) a Pest Megyei
Kormányhivatal illetékességi
területén létesül, a Budapest
Főváros Kormányhivatala,
e) a Veszprém Megyei
Kormányhivatal illetékességi
területén létesül, a Fejér
Megyei Kormányhivatal.
9.Az államhatártól számított 100 méteren belül
épülő létesítmény esetében.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény a kérelemben
foglaltak szerinti vagy további feltételek melletti megvalósítása esetén
az államhatár rendje biztosított-e, a határrendsértések és
határesemények megelőzhetők-e.
megyei, fővárosi rendőr-
főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
10."A" osztályú bányászati hulladékkezelő
létesítmény építési és használatbavételi
engedélyezési eljárásában
belső vészhelyzeti terv megfelelőségének kérdésébenkatasztrófavédelmi
kirendeltség
megyei, fővárosi
katasztrófavédelmi
igazgatóság

B. A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint ezen létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

ABC
1.Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésMásodfokú eljárásban
szakértőként kirendelhető
hatóság
2.Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és - az elvi
építési, a használatba vételi, a megszüntetési és a rendeltetés megváltoztatása
iránti eljárás kivételével - az építési tevékenység vagy beruházás termőföldön vagy
erdőben valósul meg.
A termőföld minőségi védelmére vonatkozó
jogszabályi követelmények érvényre juttatása,
valamint az erdőre gyakorolt hatások.
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
3.Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet A. pont 2. sora kivételével
országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező
az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételt
sérelmesnek tartja.
A közút területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján történő
engedélyezhetősége.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
4.Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati engedély nem szükséges - kivéve a belterületi
földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus energiát kinyerő,
hasznosító létesítményt.
a) A tevékenység természet védelmére vonatkozó
nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerinti vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
b) A keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése,
hasznosítása, ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási
előírásoknak való megfelelősége, továbbá a
hulladékgazdálkodásból eredő környezeti
kockázatok felmerülése.
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
5.Ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más
hatósági eljárásban nem került sor, a következő létesítmények esetében:
a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-, gyógy- és
ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000
területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy ingatlant ellátó
létesítményeket,
b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás alatt,
c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín alatti
tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50-500 m3 össztároló-
kapacitás között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen,
egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50-10 000 m3 össztároló-kapacitás
között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, földgáz
esetében 50-20 000 m3 össztároló-kapacitás között,
d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén, nem védett
természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem barlang védőövezetén,
e) kőolaj-, kőolajtermék tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén, nem
barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen
és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna tárolókapacitás alatt.
A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett létesítmény
kapcsán jelentős környezeti hatások feltételezhetők-
e.
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
6.Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet
területén, műemléki területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék
telkén valósítják meg, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges.
A létesítmény a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
kulturális örökségvédelmi
feladatkörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala

"

16. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

kijelölése

ABCDEFGHIJ
1.Bevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú
eljárásban
Másodfokú eljárásbanKutatásra
vonatkozó
műszaki üzemterv
jóváhagyása
(kivett hely
esetében a
hatáskörrel kivett
helyre vonatkozó
állásfoglalása is)
Bányatelek
megállapítása
Feltárásra és
kitermelésre
készített műszaki
üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi
terv jóváhagyása
Védőpillér
kijelölése,
módosítása,
meggyengítése
és lefejtése
Bányabezárási
műszaki üzemi
terv
jóváhagyása
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtása
elfogadása
Föld alatti
bánya-térségek
és egyéb
bányászati
létesítmények
más célú
hasznosítása
jóváhagyása
2.Ha az eljárás
gyorsforgalmi utat,
valamint közúti
határátkelőhely
közlekedési
építményeit vagy
azok biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az
útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy
a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a közút
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a kérelemben
foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
IGENIGENNEMIGENIGENIGEN
3.Az eljárás vasúti
pályát, vagy szélső
vágányának
tengelyétől számított
100 méteren belüli
területet érint, és az
építtető a vasúti
pálya-hálózat
működtetője
hozzájárulásá-nak a
meg-tagadását vagy
a hozzájárulás-ban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a vasúti
pálya területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel a
vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára, a
vasút kezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési
terveinek végrehajtására
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
IGENIGENNEMIGENNEMNEM
4.Az eljárás egyéb
víziközlekedési
létesítményt érint.
Az építmény nem
korlátozza-e indokolatlanul
vagy indokolatlan
mértékben a vízi
közlekedési létesítmények
működését.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
IGENIGENNEMIGENIGENNEM
5.Ha az eljárás tárgya
meddőhányó vagy
40 m-nél magasabb
építmény.
A létesítmény
elhelyezkedésének,
magassága, jellege
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
IGENNEMIGENNEMIGENNEM
Az eljárás
honvédelmi és
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a Magyar
Honvédség nemzeti és
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal
igazgatója
honvédelemért felelős
miniszter
IGENIGENIGENNEMIGENIGEN
6.katonai célú
létesítmény
működési vagy
védőterületét érinti.
szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben
foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek
mellett biztosíthatóak-e.
7.Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes környezet-
használati engedély
nem szükséges
vagy a tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet,
vagy kijelölt
vízbázist érint.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy
biztosíthatóak-e a felszíni
és felszín alatti vizek
védelme, hasznosítási
lehetőségei megőrzése
jogszabályban foglalt
követelményei.
megyei katasztrófa-
védelmi
igazgatóság
(vízvédelmi
feladatkörében
eljárva)
Belügyminisztérium
Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatósága
(vízvédelmi
feladatkörében eljárva)
IGENIGENIGENIGENIGENIGEN
Annak elbírálására, hogy
biztosítható-e a vízbázis-
védelem jogszabályban
foglalt követelményeinek
teljesülése
megyei
katasztrófavédelmi
igazgatóság
(vízgazdálkodási
feladatkörében
eljárva)
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
(vízgazdálkodási
feladat-körében eljárva)
8.Ha az eljárás helyi
jelentőségű védett
természeti területet
érint, és az
eljárással érintett
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításhoz
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes környezet-
használati engedély
nem szükséges
vagy a tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
létesítmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati rendeletben
és a helyi építési
szabályzatban
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-
e.
települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
Fővárosi és megyei
kormányhivatal. Abban
az esetben, ha a
létesítmény
a) a Baranya Megyei
Kormányhivatal
illetékességi területén
létesül, a Tolna Megyei
Kormányhivatal
b) a Borsod-Abaúj-
Zemplén Megyei
Kormányhivatal,
illetékességi területén
létesül, a Heves Megyei
Kormányhivatal,
c) a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Kormányhivatal
illetékességi területén
létesül, a Bács-Kiskun
Megyei Kormányhivatal
d) a Pest Megyei
Kormányhivatal
illetékességi területén
létesül, a Budapest
Főváros Kormány-
hivatala,
e) a Veszprém Megyei
Kormányhivatal
illetékességi területén
létesül, a Fejér Megyei
Kormányhivatal
IGENIGENIGENNEMIGENIGEN

B. A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések és a másodfokú eljárásban a szakértőként kirendelhető hatóságok

ABCDEFGHI
1.Szakkérdés
vizsgálatának feltétele
SzakkérdésKutatásra vonatkozó
műszaki üzemterv
jóváhagyása (kivett
hely esetében a
hatáskörrel kivett
helyre vonatkozó
állásfoglalása is)
Bányatelek
megállapítása
Feltárásra és
kitermelésre készített
műszaki üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi terv
jóváhagyása
Védőpillér kijelölése,
módosítása,
meggyengítése és
lefejtése
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyása
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtása
elfogadása
Föld alatti bánya-
térségek és egyéb
bányászati
létesítmények más
célú hasznosítása
jóvá-hagyása
Másodfokú eljárásban
szakértőként
kirendelhető hatóság
2.Ha ugyanezt a
szakkérdést korábban
önálló eljárásban nem
vizsgálták és a
bányászati
tevékenység
termőföldet érint.
A termőföld
mennyiségi védelme.
IGENIGENNEMNEMIGENNEMa földvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
3.Ha ugyanezt a
szakkérdést korábban
önálló eljárásban nem
vizsgálták és a
bányászati
tevékenység
termőföldön valósul
meg.
A termőföld minőségi
védelme
követelménye.
NEMNEMIGENNEMIGENNEMNemzeti
Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
4.Ha ugyanezt a
szakkérdést korábban
önálló eljárásban nem
vizsgálták, és az
eljárás erdőt érint.
Az erdőre gyakorolt
hatások, továbbá
ezen felül a
bányatelek
megállapítása iránti
el-járásban az erdő
igénybevételének
engedélyezhetősége
is.
NEMIGENNEMIGENIGENNEMNemzeti
Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
5.Ha a bányászati
tevékenység az e
melléklet A. pont 2.
sora kivételével
országos vagy helyi
közutat vagy annak
biztonsági övezetét
érinti, és a kérelmező
az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
A közút területének
nem közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
IGENIGENNEMIGENIGENIGENNemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
Ha a tevékenység a
fővárosi kerületi
önkormányzat
tulajdonában lévő
helyi közutakat
érintően valósul meg
Budapest Főváros
Kormányhivatala
hozzájárulásban előirt
feltételt sérelmesnek
tartja.
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak
ellátására, a közút
állagára gyakorolt
hatása alapján
történő
engedélyezhetősége.
6.Ha az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításhoz
környezetvédelmi
engedély, vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges vagy a
bányászati
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
a) A természet
védelmére vonatkozó
nemzeti és európai
uniós jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
jogszabályban
rögzitett
követelményeinek,
b) a földtani közeg
védelme
követelményeinek,
c) a környezeti zaj és
rezgés elleni védelem
követelményeinek, a
levegő tisztaság
védelmi előírásoknak,
d) a keletkező
hulladék
elhelyezésére,
előkezelésére,
hasznosítására,
ártalmatlanítására
vonatkozó hulladék-
gazdálkodási
előírásoknak való
megfelelőség.
Továbbá szükséges-e
hulladékkezelő
létesítmény
létesítése, merülnek-e
fel olyan a
hulladékgazdálkodás
ból eredő környezeti
kockázatok, amelyek
mellett a
hozzájárulást nem
vagy feltételekkel
lehet megadni.
IGENIGENIGENIGENIGENIGENOrszágos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
7.Ha az eljárás a
kulturális
örökségvédelmi
hatósági
nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott
vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyet, régészeti
védőövezet területét,
műemléki területet
vagy nyilvántartott
műemléki érték vagy
műemlék telkét érint,
és az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításhoz
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
A régészeti örökség
és a műemléki érték
védelme
jogszabályban
meghatározott
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek melletti
megfelelősége.
IGENIGENNEMIGENNEMIGENkulturális
örökségvédelmi
feladatkörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala

"

17. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 267/2004. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A Hivatalnak a szénhidrogének felszín alatti tárolására vonatkozó bányatelek megállapításával, valamint a szén-dioxid geológiai tárolásával kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

ABCDEFG
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésEljáró hatóságSzéndioxid
geológiai
tárolására
irányuló földtani
kutatás
engedélyezése
Széndioxid
geológiai
tárolásának
engedélyezése
Széndioxid
tárolóhely
bezárására
irányuló
eljárás
Szénhidrogének
felszín alatti
tárolására
vonatkozó
bányatelek
megállapítása
2.Az eljárás ivóvízbázist érint.A tevékenység ivóvízbázisra gyakorolt hatásainak
vizsgálata kérdésében.
népegészségügyi
feladatkörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
IGENIGENIGENIGEN
3.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták és a
tevékenység vagy beruházás
termőföldet érint
A termőföld mennyiségi védelme.földvédelmi hatósági
hatáskörben eljáró járási
hivatal, több járási hivatal
illetékességi területét érintő
esetekben a megyeszékhely
szerinti járási hivatal, Pest
megyében a Budakeszi
Járási Hivatal, a fővárosban
a Fővárosi Kormányhivatal
XI. Kerületi Hivatala
IGENIGENIGENIGEN
4.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták és a
tevékenység vagy beruházás
termőföldön valósul meg.
A termőföld minőségi védelme követelményeinek
a kérdésében.
talajvédelmi igazgatási
hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
NEMIGENIGENNEM
5.Ha ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban
nem vizsgálták, és az eljárás
erdőt érint.
Az erdőre gyakorolt hatásoknak a kérdésében.erdészeti hatósági
hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
NEMIGENIGENIGEN
6.Ha az eljárás közutat vagy
annak biztonsági övezetét
érinti és a kérelmező az
útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú igénybevétele
vagy a tevékenység a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
1. Országos közútnál:
a) gyorsforgalmi út, valamint
közúti határátkelőhely
közlekedési építményei
esetében Nemzeti
Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatal;
b) egyéb országos közút
IGENIGENIGENIGEN
esetében a közlekedési
hatósági hatáskörben eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
2. Helyi közútnál:
a) a főváros kivételével a
települési önkormányzat
tulajdonában lévő helyi
közutak esetében a
közlekedési hatósági
hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
b) a fővárosi kerületi
önkormányzat tulajdonában
lévő helyi közutak esetében
Budapest Főváros
Kormányhivatala V. kerületi
hivatala
c) a Fővárosi Önkormányzat
tulajdonában lévő helyi
közutak esetében Budapest
Főváros Kormányhivatala.
7.Az eljárás vasúti pályát, vagy
szélső vágányának
tengelyétől számított 100
méteren belüli területet érint,
és az építtető a vasúti
pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya
területének nem közlekedési célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a tervezett igénybevétel a vasút
állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút
kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására
gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti _ Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatal
IGENIGENIGENIGEN
8.Az eljárás egyéb
víziközlekedési létesítményt
érint.
Az építmény nem korlátozza-e indokolatlanul
vagy indokolatlan mértékben a vízi közlekedési
létesítmények működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatal
IGENIGENIGENIGEN
9.Ha az eljárás tárgya
meddőhányó vagy 40 m-nél
magasabb építmény.
A létesítmény elhelyezkedésének, magassága,
jellege közvetlen és közvetett hatásainak
vizsgálata a légiközlekedésre, a földi telepítésű
berendezések működésére és a légiközlekedés
biztonságára.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi Hivatal
IGENIGENIGENIGEN
10.Az eljárás honvédelmi és
katonai célú létesítmény
működési vagy védőterületét
érinti.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar
Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal igazgatója
IGENIGENIGENIGEN
11.Ha az eljárással érintett
tevékenység
megkezdéséhez, bányatelek
megállapításhoz
környezetvédelmi engedély,
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi működési
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére
vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi
követelményeknek, a tájvédelem jogszabályban
rögzített követelményeinek,
b) a földtani közeg védelme követelményeinek,
c) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek, a levegőtisztaság-védelmi
előírásoknak, valamint
d) a tájvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a
keletkező hulladék elhelyezése, előkezelése,
hasznosítása, ártalmatlanítása megfelel-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak, szükséges-e
hulladékkezelő létesítmény létesítése, merülnek-e
fel olyan, a hulladékgazdálkodásból eredő
környezeti kockázatok, amelyek mellett a
hozzájárulást nem vagy csak feltételekkel lehet
megadni.
környezetvédelmi, illetve
természetvédelmi
feladatkörben eljáró megyei
kormányhivatal
IGENIGENIGENIGEN
12.Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi működési
engedély nem szükséges és
a tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet, vagy
kijelölt vízbázist érint.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek
védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése
jogszabályban foglal követelményei.
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság
IGENIGENIGENIGEN
13.Ha az eljárás helyi
jelentőségű védett természeti
területet érint, és az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi működési
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény
vagy tevékenység a helyi önkormányzati
rendeletben és a helyi építési szabályzatban
meghatározott természetvédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.
települési önkormányzat
jegyzője, a fővárosban a
főjegyző
IGENIGENIGENIGEN
14.Ha az eljárás a kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyet, régészeti
védőövezet területét,
műemléki területet vagy
nyilvántartott műemléki érték
vagy műemlék telkét érint, és
az eljárással érintett
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem a
régészeti örökség és a műemléki érték védelme
jogszabályban meghatározott követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
fővárosi és megyei
kormányhivatal kulturális
örökségvédelmi
feladatkörében, eljáró járási
(fővárosi kerületi) hivatala
IGENIGENNEMIGEN

"

18. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

(1) A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet I. részének címe és felvezető sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi és építés felügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük

ABC
Sor-
szám
MegyeAz építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben
eljáró járási hivatal székhelye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területéhez tartozó járások

"

(2) A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet II. részének címe és felvezető sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük

ABC
Sor-
szám
MegyeAz építésügyi ésAz építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint
örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi)
hivatal illetékességi területe
építésfelügyeleti hatáskörben,
valamint örökségvédelmi
feladatkörben eljáró járási
(fővárosi kerületi) hivatal
székhelye

"

19. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléket a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hez

AB
1.első fokú építésügyi hatóságeljáró másodfokú építésügyi hatóság
2.Baranya megye területénTolna Megyei Kormányhivatal
3.Bács-Kiskun megye területénJász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4.Békés megye területénCsongrád Megyei Kormányhivatal
5.Borsod-Abaúj-Zemplén megye területénSzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
6.Csongrád megye területénBékés Megyei Kormányhivatal
7.Fejér megye területénPest Megyei Kormányhivatal
8.Budapest Főváros területénKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
9.Győr-Moson-Sopron megye területénVeszprém Megyei Kormányhivatal
10.Hajdú-Bihar megye területénBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
11.Heves megye területénNógrád Megyei Kormányhivatal
12.Jász-Nagykun-Szolnok megye területénBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
13.Komárom-Esztergom megye területénBudapest Főváros Kormányhivatala
14.Nógrád megye területénHeves Megyei Kormányhivatal
15.Pest megye területénFejér Megyei Kormányhivatal
16.Somogy megye területénVas Megyei Kormányhivatal
17.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területénHajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
18.Tolna megye területénBaranya Megyei Kormányhivatal
19.Vas megye területénZala Megyei Kormányhivatal
20.Veszprém megye területénGyőr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
21.Zala megye területénSomogy Megyei Kormányhivatal

"

20. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

1. A 31/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:2-B:2 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

(Adatkezelő szervezet)(Adatgyűjtés megnevezése)
NFSZFővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási
szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala

2. A 31/2007. Korm. rendelet 2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:102-B:102 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

(Adatkezelő szervezet)(Adatgyűjtés megnevezése)
KormányhivatalMunkaügyi hatóság

1. A 31/2007.2. számú melléklet 1. pontjában foglalt táblázat A:103-B:103 mezője helyébe a következő mezők lépnek:

(Adatkezelő szervezet)(Adatgyűjtés megnevezése)
KormányhivatalMunkavédelmi hatóság

21. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelethez

Az eljáró közigazgatási szerv fizetési számlája

AB
1.Eljáró szervFizetési számlák száma
2.Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség10032000-00287261 -00000000
3.Baranya Megyei Kormányhivatal10024003-00299585-00000000
4.Békés Megyei Kormányhivatal10026005-00299578-00000000
5.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal10027006-00299561 -00000000
6.Csongrád Megyei Kormányhivatal10028007-00299664-00000000
7.Fejér Megyei Kormányhivatal10029008-00299640-00000000
8.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal10033001-00299633-00000000
9.Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal10034002-00299626-00000000
10.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal10045002-00299602-00000000
11.Pest Megyei Kormányhivatal10023002-00333489-00000000
12.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal10044001-00299695-00000000
13.Vas Megyei Kormányhivatal10047004-00299523-00000000

"

22. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Tanácsi
rendelet
szerinti
sorszám
EK irányélv/rendeletHatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek
1iA vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-
i 79/409/EGK tanácsi irányelv 3. cikk (1), (2) bekezdés
b) pontja, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdései, 5. cikk a),
b) és d) pontja
- MVH
3.A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során
a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló,
1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv 3. cikke
- a Nemzeti Elélmiszérlánc-biztonsági Hivatal és a
növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
4.A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével
szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i
91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke
- a Nemzeti Elélmiszérlánc-biztonsági Hivatal és a
növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
5.A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok
és növények védelméről szóló, 1992. május 21 -i
92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikke és 13. cikk (1)
bekezdés a) pontja
- MVH
6.A sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló,
2008. július 15-i 2008/71/EK tanácsi irányelv 3., 4. és
5. cikke
- a Némzéti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszérlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
/lélmiszérlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
7.A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási
rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és
marhahústermékek címkézéséről, valamint a
820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 7. cikke
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
8.A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási
rendszerének létrehozásáról, valamint az
1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és
64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003.
december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet 3., 4. és 5.
cikke
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr

"

23. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Tanácsi
rendelet
szerinti
sorszám
EK irányelv/rendeletHatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek
9.A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a
növényvédőszerek forgalomba hozataláról 3. cikk
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Központja
és a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró
megyei kormányhivatal, valamint az agrárkamarai KM
ellenőr
10.A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az
egyes hormon-hatású, tireosztatikus hatású
anyagoknak és a b-agonistáknak az állattenyésztésben
történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a
81/602/EGK, a 88/146/EGK és a 88/299/EGK irányelv
hatályon kívül helyezéséről
3., 4., 5. és 7. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
11.Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK
rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános
elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-
biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-
biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról
14., 15., a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
12.Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK
rendelete (2001. május 22.) az egyes fertőző szivacsos
agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való
védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó
szabályok megállapításáról
7., 11., 12., 13. és 15. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
13.A Tanács 85/511/EGK irányelve
(1985. november 18.) a ragadós száj- és körömfájás
elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések
bevezetéséről
3. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
14.A Tanács 92/119/EGK irányelve
(1992. december 17.) az egyes állatbetegségek elleni
védekezésre irányuló általános közösségi
intézkedések, valamint a sertések hólyagos
betegségére vonatkozó külön intézkedések
bevezetéséről
3. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
15.A Tanács 2000/75/EK irányelve
(2000. november 20.) a kéknyelv betegség elleni
védekezésre és felszámolására vonatkozó külön
rendelkezések megállapításáról
3. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr

"

24. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Tanácsi
rendelet
szerinti
sorszám
EK irányelv/rendeletHatáskörrel rendelkező ellenőrző szervek
16.A Tanács 91/629/EGK irányelve
(1991. november 19.) borjak védelmére vonatkozó
minimumkövetelmények megállapításáról
3. és 4. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
17.A Tanács 91/630/EGK irányelve
(1991. november 19.) a sertések védelmére
vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
3. cikk és 4. cikk (1) bekezdése
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr
18.A Tanács 98/58/EK irányelve
(1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok
védelméről
4. cikk
- a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, az
élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi
feladatkörében eljáró járási hivatal, valamint az
agrárkamarai KM ellenőr

"

25. melléklet a 70/2015. (III. 30.)Korm. rendelethez

"4. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

1. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságok

ABCD
Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésElsőfokú
ejárásban
Másodfokú
eljárásban
1.Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út
vagy közúti határátkelőhely található, és a
kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak eIbírálása kérdésében, hogy az
építmény, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút
területének nem közlekedési célú igénybevétele
a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Útügyi, Vasúti
és Hajózási
Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Központ
2.Repülőterek 5 kilométeres körzetében sajátos
építmény építése, használatba vétele,
átalakítása esetén, ha a kérelmező a
repülőtér-üzemeltetői hozzájárulás
megtagadását sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység a polgári légiközlekedés
biztonsága követelményeinek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Légügyi
Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Központ
3.A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől
számított 100 méteren belüli építmény
építése, elhelyezése, megszüntetése esetén,
ha a vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti
pálya területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a tervezett
igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom
biztonságára, a vasútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési
terveinek végrehajtására gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Útügyi, Vasúti
és Hajózási
Hivatala
Nemzeti
Közlekedési
Hatóság
Központ
4.Minden eljárásban.A helyi építésügyi követelményeknek (HÉSZ)
való megfelelés és a helyi településrendezési
tervekkel való összhang megállapítása
kérdésében, valamint annak elbírálása
kérdésében, hogy az építmény vagy
tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben
meghatározott természetvédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett megfelel-
e.
települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
5.Minden eljárásban a nyomvonalas
létesítmény, valamint szélerőmű
engedélyezése kivételével.
Létesítménnyel összefüggő tűzvédelmi
követelmények érvényre juttatása.
első fokon
eljáró
tűzvédelmi
szakhatóság
másodfokon
eljáró
tűzvédelmi
szakhatóság
6.Minden eljárásban, amennyiben az eljárás
honvédelmi vagy katonai célú létesítmény
működési vagy védőterületén tervezett
építmény vagy tevékenység engedélyezésére
irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar
Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.
Honvédelmi
Minisztérium
Hatósági
Hivatal
igazgatója
honvédelemért
felelős
miniszter

2. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő közművek, kezelők és üzemeltetők

1.1.útkezelők,
1.2.vasúti pályahálózat működtetői,
1.3.repülőtér-üzemeltetők,
1.4.vízgazdálkodási társulatok,
1.5.távközlési szolgáltató,
1.6.víz-csatornázási művek,
1.7.hálózati engedélyes,
1.8.földgázelosztó,
1.9.távhőszolgáltató, távhőtermelő,
1.10.KTV-internet szolgáltató,
1.11.közlekedési társaságok,
1.12.földgáz szállítási rendszerüzemeltető,
1.13.kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,
1.14.kéményseprő-ipari szolgáltató szerv.

3. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések

ABC
Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésMásodfokú eljárásban
szakértőként kirendelhető
szerv
1.a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy
tevékenység esetében, az elvi építési és a
bontási, valamint az előmunkálati jog és az
üzemeltetési engedélyezési eljárás
kivételével.
A termőföld minőségi védelme.Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás
során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására
vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon
megvalósuló létesítmény esetében, elvi
építési, használatbavételi és bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
2.Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül egyéb országos
közút vagy helyi közút található, és a
kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele vagy az építmény a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központ
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül a fővárosi
önkormányzat tulajdonában lévő közút
található, és a kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi
önkormányzatok tulajdonában lévő közút
található, és a kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
3.Ha az építmény, tevékenység külterületen,
továbbá - egyedi táj érték, természeti terület,
országos jelentőségű védett természeti
terület, Natura 2000 terület vagy barlang
védőövezete esetén - belterületen valósul
meg, és a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély és
egységes környezethasználati engedély nem
szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység, az építmény természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi
eljárásban és 20 MW feletti erőmű
létesítésére irányuló eljárásban, ha az az
ingatlan-nyilvántartásból megállapíthatóan
külterületen, továbbá
- egyedi tájérték, természeti terület, országos
jelentőségű védett természeti terület vagy
Natura 2000 terület esetén - belterületen
valósul meg, és a tevékenység
megkezdéséhez környezetvédelmi engedély
és egységes környezethasználati engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység, az építmény a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem
szükséges, erőmű engedélyezési eljárásban,
valamint önállóan vagy vezetékjogi
engedélyezési eljárás részeként belterületen
vagy annak határától számított 100 méteren
belül létesülő átalakító berendezés
engedélyezési eljárásban.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr.
1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az
eljárást megelőzően más hatósági eljárásban
nem került sor az alábbi létesítmények
esetében:
a) Szélerőmű, szélerőműpark védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén 200 kW teljesítmény
alatt; nem védett természeti területen, nem
1. Az erőművek vonatkozásában annak
elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika
alapján meghatározott levegővédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e;
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve
a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek.
2. Az átalakító berendezések vonatkozásában
annak elbírálása kérdésében, hogy az
engedélyezési tervdokumentáció, illetve a
létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek.
3. Szélerőmű, szélerőműpark és
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség
Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén
600 kW teljesítmény alatt;
b) Föld alatti villamosvezeték védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén.
villamosvezeték vonatkozásában annak
elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú
mellékletében foglalt követelmények alapján a
tervezett létesítmény kapcsán jelentős
környezeti hatások feltételezhetők-e.
4.A kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén, műemléki
területen megvalósuló vagy nyilvántartott
műemléki értéket vagy műemlék telkét érintő
építmény engedélyezésére irányuló eljárás.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építmény vagy tevékenység a kulturális
örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
Budapest Főváros
Kormányhivatala; kizárási
feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért
felelős miniszter
5.Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes,
illetve bányászati tevékenységgel érintett
területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és
földgázbányászati létesítmény,
szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték,
valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték
biztonsági övezetében valósul meg, és az
építtető az üzemeltetőnek a bányászatról
szóló 1993. évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint
egyetértésének megtagadását vagy az
üzemeltető által az egyetértés megadásához
szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti
kérelem földtani szempontú
megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása,
hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt
feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a
gázipari tevékenységgel kapcsolatos
létesítmény rendeltetésszerű használatával és
védelmével kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a
felhasználás, hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése, valamint a
bányajáradék- fizetési kötelezettség
megállapítása.
Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal

"

26. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközlési nyomvonalas, nyomvonal jellegű építményekkel és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése

ABCD
Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Az "A"-"C" tűzveszélyességi
osztályba tartozó helyiségeket
tartalmazó elektronikus
hírközlési építmények
engedélyezési eljárásaiban.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építmény megvalósítása a
jogszabályban rögzített tűzvédelmi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
első fokon eljáró
tűzvédelmi hatóság
másodfokon eljáró
tűzvédelmi hatóság
2.Az államhatártól számított
100 méteren belül minden
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építési tevékenység
engedélyezése során.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építményeknek és az egyéb
műtárgyaknak a kérelemben foglaltak
szerinti vagy további feltételek melletti
megvalósítása esetén az államhatár
rendje biztosítható-e.
megyei rendőr-
főkapitányság, a
fővárosban a budapesti
rendőr-főkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) - országos jelentőségű védett
természeti területen és Natura 2000
3.Ha az elektronikus hírközlési
építmény, egyéb műtárgy
engedélyezéséhez, vagy az
ahhoz kapcsolódó
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges.
területen, barlang védőövezetében, a
települések külterületén, valamint a
települések belterületén természeti
terület, természeti terület és egyedi
tájérték érintettsége esetén - a
tevékenység a természet védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a
tájvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) az építési, illetve a bontási
hulladékok kezelése megfelel-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak.
környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
3aHa az elektronikus hírközlési
építmény, egyéb műtárgy
engedélyezéséhez, vagy az
ahhoz kapcsolódó
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység és az építmény
a) a felszín alatti vizek védelmére
vonatkozó követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
b) a vizek lefolyására, a
mederfenntartásra, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó
követelményeknek megfelel-e.
a) területi vízvédelmi
hatóság
b) területi vízügyi
hatóság
a) országos vízvédelmi
hatóság
b) országos vízügyi
hatóság
4.Helyi jelentőségű védett
természeti területen vagy arra
közvetlen hatást gyakorló
módon megvalósuló
létesítmény esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
létesítmény vagy tevékenység a helyi
önkormányzati rendeletben, a
fővárosban a Fővárosi Önkormányzat
által közvetlenül igazgatott terület
tekintetében a Fővárosi Önkormányzat
rendeletében meghatározott
természetvédelmi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
települési (fővárosi
kerületi) önkormányzat
jegyzője, fővárosi
főjegyző
természetvédelmi
hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
5.a) Az erdőterületen
megvalósuló vagy a
megvalósítás során
erdőterületre, az erdő talajára,
vízháztartására vagy
mikroklímájára hatást
gyakorló elektronikus
hírközlési építmény esetében,
elvi építési, használatba vételi
és bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
b) A 400 m2 vagy 500 fm
feletti termőföld
igénybevételével megvalósuló
a) Annak az erdőről és az erdő
védelméről szóló törvény szerinti
elbírálása, hogy az építmény vagy a
tevékenység az erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára gyakorolt hatása
alapján engedélyezhető-e, és ha igen,
milyen feltételekkel.
b) Termőföld minőségi védelme.
a) erdészeti hatáskörben
eljáró megyei
kormányhivatal
b) talajvédelmi
hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
elektronikus hírközlési
építmény esetében, az elvi
építési, használatba vételi és
bontási engedélyezési eljárás
kivételével.
6.Az eljárás honvédelmi vagy
katonai célú létesítmény
működési vagy védőterületén
tervezett építmény vagy
egyéb műtárgy
engedélyezésére irányul.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek mellett
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal
vezetője
honvédelemért felelős
miniszter
7.A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a közút
tengelyétől számított 50
méteren, autópálya, autóút,
valamint kijelölt főútvonal
esetén 100 méteren belül
tervezett elektronikus
hírközlési célt szolgáló
építmény építése, bővítése,
használatba vétele esetén, ha
az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
közút területének nem közlekedési célú
igénybevétele - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Országos közút
a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely
közlekedési építményei esetén:
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
b) egyéb országos közút esetén:
közlekedési
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
Helyi közút
a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő
helyi közutak esetén:
közlekedési
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában
lévő helyi közutak esetén:
Budapest Főváros
Kormányhivatala
közlekedési
hatáskörében eljáró V.
kerületi hivatala
Budapest Főváros
Kormányhivatala
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő
helyi közutak esetén:
közlekedési
hatáskörében
eljáró Budapest Főváros
Kormányhivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
Közforgalom elől el nem zárt magánút esetén:
közlekedési hatósági
hatáskörében eljáró
illetékes fővárosi és
megyei kormányhivatal
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
8.A vasúti pálya szélső
vágányának tengelyétől
számított 100 méteren belüli
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
elhelyezése, megszüntetése
esetén, ha a vasúti
pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
vasúti pálya területének nem
közlekedési célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a tervezett
igénybevétel a vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára, a vasút kezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési terveinek
végrehajtására gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
9.Összevont engedélyezési,
építési, bontási és építési
engedélytől való eltérés
engedélyezésére irányuló
eljárásban, ha az építményt
vagy egyéb műtárgyat a
kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított régészeti
lelőhelyen, régészeti
védőövezet területén,
műemléki területen vagy
nyilvántartott műemléki
értéket, vagy műemléket
érintő módon valósítják meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építmény vagy egyéb műtárgy
megvalósítása a régészeti örökség és
a műemléki érték védelmének
jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
fővárosi és megyei
kormányhivatal kulturális
örökségvédelmi
hatáskörben eljáró járási
(fővárosi kerületi)
hivatala
kulturális
örökségvédelmi
hatáskörben eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala,
kizárási feltétel
fennállása esetén a
kulturális örökség
védelméért felelős
miniszter
10.Ha az építési tevékenység
a) külterületen
felszínmozgás-veszélyes,
illetve bányászati
tevékenységgel érintett
területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj-
és földgázbányászati
létesítmény, szállítóvezeték,
elosztóvezeték, célvezeték,
valamint egyéb gáz és
gáztermék vezeték biztonsági
övezetében valósul meg, és
az építtető az üzemeltetőnek
a bányászatról szóló 1993.
évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerint
egyetértésének
megtagadását vagy az
üzemeltető által az
egyetértés megadásához
szabott feltételeket
sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag
kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési
engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának
vizsgálata.
A b) pont esetében annak
megállapítása, hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a
hozzájárulás megtagadása
a gázipari tevékenységgel kapcsolatos
létesítmény rendeltetésszerű
használatával és védelmével
kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni
tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának meghatározása,
az ásványvagyon-védelmi szempontok
érvényesítése, valamint a
bányajáradék-fizetési kötelezettség
megállapítása.
bányászati hatáskörben
eljáró megyei
kormányhivatal
Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal

"

27. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelethez

A vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban kizárás esetén másodfokon eljáró kormányhivatalok

AB
A vásár, piac fekvéseA vásár és piac engedélyezésére irányuló eljárásban
másodfokú hatóságként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
1.Budapest fővárosKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
2.Pest megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
3.Bács-Kiskun megyeTolna Megyei Kormányhivatal
4.Baranya megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
5.Békés megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
6.Borsod-Abaúj-Zemplén megyeHeves Megyei Kormányhivatal
7.Csongrád megyeBékés Megyei Kormányhivatal
8.Fejér megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
9.Győr-Moson-Sopron megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
10.Hajdú-Bihar megyeHeves Megyei Kormányhivatal
11.Heves megyeNógrád Megyei Kormányhivatal
12.Jász-Nagykun-Szolnok megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
13.Komárom-Esztergom megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
14.Nógrád megyeHeves Megyei Kormányhivatal
15.Somogy megyeTolna Megyei Kormányhivatal
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeHeves Megyei Kormányhivatal
17.Tolna megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
18.Vas megyeZala Megyei Kormányhivatal
19.Veszprém megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
20.Zala megyeSomogy Megyei Kormányhivatal

"

28. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.)Korm. rendelethez

A területrendezési hatósági eljárásban az eljáró hatóság által vizsgálandó szakkérdések

AB
1.Vizsgálat feltételeVizsgálandó kérdés
2.Minden eljárásnálA területrendezési tervekben rögzített
környezetvédelemi, természetvédelmi és tájvédelmi
szabályozás, továbbá a környezet, természet és táj
védelmére vonatkozó jogszabályban rögzített
követelmények érvényesülése.
3.Országos mellékút pontosítási, eltérési és beillesztési
eljárásánál.
Térségi kerékpárút-hálózat pontosítási, eltérési és
beillesztési eljárásánál.
Országos mellékúton a Dunán és a Tiszán levő híd
pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Országos mellékúton lévő határmetszés pontosítási és
beillesztési eljárásánál.
Térségi logisztikai központ pontosítási és beillesztési
eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra üzemeltetésére, fenntartására
és fejlesztésére vonatkozó jogszabályokban és
előírásokban rögzített követelmények érvényesülése,
a megvalósíthatóság feltételeinek fennállása.
4.Minden eljárásnál.A területrendezési tervekben rögzített régészeti
örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos
szabályozás, továbbá a régészeti örökség és a
műemléki érték védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek érvényesülése
5.Minden eljárásnál.Erdő esetében a fenntartható erdőgazdálkodás és az
erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása.
6.Azoknál az eljárásoknál, amelyek a termőföldet érintik.A termőföld mennyiségi védelme.
7.Minden eljárásnálA szénhidrogén-szállító vezetékek esetén a
szakkérdés a műszaki- biztonsági követelmények
érvényesítésére vonatkozik. A nyilvántartott ásványi
nyersanyag lelőhelyek figyelembevételének
biztosítása, a földtani veszély megítélése (földtani
veszélyforrás megléte), a felszínmozgásra utaló
jellegek vizsgálata.
8.Kiserőmű pontosítási és a beillesztési eljárásánál.
A 132 kV-os elosztóhálózat pontosítási, eltérési és
beillesztési eljárásánál.
A műszaki-biztonsági követelmények érvényesítése.
9.Minden eljárásnál.Környezet-egészségügyi követelmények
érvényesítése.

"

29. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelethez

A területrendezési hatósági eljárásban közreműködő szakhatóságok

ABC
1.Bevonás és közreműködés feltételeVizsgálandó szakkérdésSzakhatóság
2.A közúthálózat fő elemei - gyorsforgalmi utak, és főutak - és
az országos törzshálózati vasúti pályák pontosítási és eltérési
eljárásánál.
A gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint a vasúti
törzshálózaton a Dunán és a Tiszán tervezett nagy hidak
pontosítási eljárásánál. Gyorsforgalmi- és főúthálózati,
valamint az országos vasúti törzshálózati határmetszés
pontosítási eljárásánál.
Országos repülőterek pontosítási eljárásánál.
Országos jelentőségű kikötők, határkikötők pontosítási
eljárásánál.
Nemzetközi és országos jelentőségű vízi út pontosítási
eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pálya pontosítási, eltérési és
beillesztési eljárásánál.
Térségi kikötő, kompátkelőhely pontosítási és beillesztési
eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pályán a Dunán és a Tiszán levő
híd pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Polgári célú, nem nyilvános repülőtér pontosítási és
beillesztési eljárásánál.
Regionális és egyéb vasúti pályán levő határmetszés
pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Országos kerékpárút-törzshálózat elemeinek pontosítási és
eltérési eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra
üzemeltetésére, fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó
jogszabályokban és előírásokban
rögzített követelmények
érvényesülése, a
megvalósíthatóság feltételeinek
fennállása.
Országos
közúthálózatba tartozó
autópályák, autóutak
és főutak, valamint a
közúti határmetszések
közlekedési
építményei, továbbá a
Dunán és a Tiszán
tervezett nagy hidak, a
vasúti építmények,
továbbá a hajózási
létesítmények esetén:
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatala
Repülőterek esetében:
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
3.Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem
szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő közlekedési
infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi vagy
főutak vagy az országos vasúti törzshálózat elemeinek, az
egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton és főúton,
valamint a vasúti törzshálózaton a Dunán és a Tiszán
tervezett nagy hidak beillesztési eljárásánál.
A műszaki infrastruktúra
üzemeltetésére, fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó
jogszabályokban és előírásokban
rögzített követelmények
érvényesülése, a
megvalósíthatóság feltételeinek
fennállása, valamint -
gyorsforgalmi vagy főút
beillesztése esetén - a
gyorsforgalmi és a főúthálózat
nagytávú tervéhez való
illeszkedés.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatala
4.Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei tervben nem
szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási
célú szükségtározók beillesztési eljárásánál.
Országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározó pontosítási
eljárásánál.
A 10 millió m3-t meghaladó térfogatú vízkár-elhárítási célú
tározási fejlesztési lehetőség pontosítási eljárásánál.
Országos jelentőségű csatorna pontosítási és eltérési
eljárásánál. Az 1 millió m3-t meghaladó, de 10 millió m3-nél
kisebb térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési
lehetőség pontosítási és beillesztési eljárásánál.
Térségi csatorna pontosítási, eltérési és beillesztési
eljárásánál.
A vízgazdálkodás jogszabályi
követelményeinek érvényesülése.
területi vízügyi
hatóság
5.Atomerőmű pontosítási eljárásánál.A nukleáris-biztonsági
követelmények érvényesítése.
Országos
Atomenergia Hivatal
6.Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési
tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő
a) atomerőműnek nem minősülő erőmű,
b) villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei vagy
c) nemzetközi és hazai (országos) szénhidrogén- és szén-
dioxid-szállítóvezeték elemeinek beillesztési eljárásánál.
Az energiaellátás biztonságának
biztosításához való szükségesség
megítélése.
Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási
Hivatal
7.A 6. sor szerinti országos jelentőségű elem beillesztése
esetén.
A 6. sor szerinti országos
jelentőségű elem beillesztése
esetén a védelmi kockázat
felmérése.
Alkotmányvédelmi
Hivatal
8.Azoknál az eljárásoknál, amelyek a honvédelmi és a katonai
célú építmény vagy ingatlan védőterületét vagy működési
területét érintik.
A Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségesi védelmi feladatai
biztosíthatók-e.
Honvédelmi
Minisztérium Hatósági
Hivatal

"

30. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3/a. melléklet a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelethez

Az üzlet működése iránti eljárásban kizárás esetén másodfokon eljáró kormányhivatalok

AB
Az üzlet fekvéseAz üzlet működési engedély kiadása iránti eljárásban
másodfokú hatóságként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
Budapest fővárosKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Pest megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Bács-Kiskun megyeTolna Megyei Kormányhivatal
Baranya megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
Békés megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén megyeHeves Megyei Kormányhivatal
Csongrád megyeBékés Megyei Kormányhivatal
Fejér megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
Hajdú-Bihar megyeHeves Megyei Kormányhivatal
Heves megyeNógrád Megyei Kormányhivatal
Jász-Nagykun-Szolnok megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Komárom-Esztergom megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
Nógrád megyeHeves Megyei Kormányhivatal
Somogy megyeTolna Megyei Kormányhivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeHeves Megyei Kormányhivatal
Tolna megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
Vas megyeZala Megyei Kormányhivatal
Veszprém megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Zala megyeSomogy Megyei Kormányhivatal

"

31. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Kom. rendelethez

A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek

1. miniszterek;

2. a következő önálló szabályozó szerv, illetve kormányhivatalok:

a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

b) Központi Statisztikai Hivatal,

c) Országos Atomenergia Hivatal;

3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;

4. Országos Tisztifőorvosi Hivatal;

5. Országos Környezetvédelmi Tanács;

6. Magyar Tudományos Akadémia;

7. országos önkormányzati érdekszövetségek;

8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;

9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) fővárosi és megyei kormányhivatal

aa) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben,

ab) erdészeti hatáskörben,

ac) ) állami főépítészi hatáskörben,

ad) örökségvédelmi hatáskörben,

ae) közlekedési hatósági hatáskörben,

af) egészségügyi államigazgatási hatáskörben,

ag) ingatlanügyi hatósági hatáskörben,

b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

c) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

11. a szomszédos megyei önkormányzatok;

12. az érintett megyei önkormányzat;

13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;

15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

16. az érintett települési önkormányzatok."

32. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

ABCD
1Térségi övezetekA kiemelt térségi és a megyei
területrendezési terv
készítése vagy módosítása
során előzetes
adatszolgáltatásra kötelezett
államigazgatási szervek
A megyei területrendezési
terv hatálya alá tartozó
település településrendezési
eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes
adatszolgáltatásra kötelezett
államigazgatási szervek
21. Az Országos
Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti
országos övezetek
a) kiváló termőhelyi adottságú
szántóterület
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
3b) jó termőhelyi adottságú
szántóterület
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
4c) kiváló termőhelyi adottságú
erdőterület
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
megyei kormányhivatal
5d) tájképvédelmi szempontból
kiemelten kezelendő terület
természetvédelemért felelős
miniszter
nemzeti park igazgatóság
6e) világörökségi és
világörökségi várományos
terület
Forster Gyula Nemzeti
Örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központ
Forster Gyula Nemzeti
Örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központ
7f) országos vízminőség-
védelmi terület
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
8g) nagyvízi meder és a
Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése keretében
megvalósuló vízkárelhárítási
célú szükségtározók területe
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
9h) kiemelt fontosságú
honvédelmi terület
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal
102. Az Országos
Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti kiemelt
térségi és megyei övezetek
a) magterülettermészetvédelemért felelős
miniszter
nemzeti park igazgatóság
11b) ökológiai folyosótermészetvédelemért felelős
miniszter
nemzeti park igazgatóság
12c) pufferterülettermészetvédelemért felelős
miniszter
nemzeti park igazgatóság
13d) erdőtelepítésre javasolt
terület
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
Földmérési és Távérzékelési
Intézet
14e) ásványi nyersanyagvagyon
terület
bányafelügyeleti hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
bányafelügyeleti hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
15f) rendszeresen belvízjárta
terület
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
16g) földtani veszélyforrás
területe
bányafelügyeleti hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
bányafelügyeleti hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
17h) honvédelmi területHonvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal

"

33. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 282/2009. (XII. 11.)Korm. rendelethez

A Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

ABC
1Térségi övezetekA Balaton-törvény hatálya alá tartozó
település településrendezési
eszközének készítése vagy módosítása
során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek
21. Az Országos Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti országos övezetek
a) kiváló termőhelyi adottságú
szántóterület
Földmérési és Távérzékelési Intézet
3b) jó termőhelyi adottságú szántóterületFöldmérési és Távérzékelési Intézet
4c) kiváló termőhelyi adottságú
erdőterület
erdészeti hatósági hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
5d) tájképvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület
nemzeti park igazgatóság
6e) világörökségi és világörökségi
várományos terület
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi
és Vagyongazdálkodási Központ
7f) országos vízminőség-védelmi területOrszágos Vízügyi Főigazgatóság
8g) kiemelt fontosságú honvédelmi területHonvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal
92. Az Országos Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti kiemelt térségi
övezetek
a) magterületnemzeti park igazgatóság
10b) ökológiai folyosónemzeti park igazgatóság
11c) pufferterületnemzeti park igazgatóság
12d) erdőtelepítésre javasolt területFöldmérési és Távérzékelési Intézet
13e) ásványi nyersanyagvagyon területbányafelügyeleti hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
14f) rendszeresen belvízjárta területOrszágos Vízügyi Főigazgatóság
15g) földtani veszélyforrás területebányafelügyeleti hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
16h) honvédelmi területHonvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal
173. A Balaton-törvény által egyedileg
meghatározott övezetek
a) ökológiai rehabilitációt igénylő területnemzeti park igazgatóság
18b) felszíni szennyezésre fokozottan
érzékeny terület
megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatóság
19c) felszíni vízminőség-védelmi területmegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi
igazgatóság
20d) tómederOrszágos Vízügyi Főigazgatóság

"

34. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelethez

Az Agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szervek

ABC
1Térségi övezetekAz Agglomerációs törvény hatálya alá
tartozó település településrendezési
eszközének készítése vagy módosítása
során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek
21. Az Országos Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti országos övezetek
a) kiváló termőhelyi adottságú
szántóterület
Földmérési és Távérzékelési Intézet
3b) jó termőhelyi adottságú szántóterületFöldmérési és Távérzékelési Intézet
4c) kiváló termőhelyi adottságú
erdőterület
erdészeti hatósági hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
5d) tájképvédelmi szempontból kiemelten
kezelendő terület
nemzeti park igazgatóság
6e) világörökségi és világörökségi
várományos terület
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi
és Vagyongazdálkodási Központ
7f) országos vízminőség-védelmi területOrszágos Vízügyi Főigazgatóság
8g) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése keretében
megvalósuló szükségtározók területe
Országos Vízügyi Főigazgatóság
9h) kiemelt fontosságú honvédelmi területHonvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal
102. Az Országos Területrendezési Tervről
szóló törvény szerinti kiemelt térségi
övezetek
a) magterületnemzeti park igazgatóság
11b) ökológiai folyosónemzeti park igazgatóság
12c) puffer területnemzeti park igazgatóság
13d) erdőtelepítésre javasolt területFöldmérési és Távérzékelési Intézet
14e) ásványi nyersanyag-vagyon területbányafelügyeleti hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
15f) rendszeresen belvízjárta területOrszágos Vízügyi Főigazgatóság
16g) földtani veszélyforrás területebányafelügyeleti hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatal
17h) honvédelmi területHonvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal

"

35. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

1.2.
A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
megnevezéseilletékességi területe
1.Budapest Főváros Kormányhivatalamérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Budapest főváros, Pest megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város
közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe
2.Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye
3.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye
4.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye
5.Baranya Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye
6.Csongrád Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye
7.Fejér Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Fejér megye,
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi
eljárásokban: Fejér megye - kivéve Ercsi város közigazgatási
területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe -, valamint
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye
1.2.3.
Kirendeltségek
városmérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében
eljáró megyei kormányhivatal
tevékenység
BékéscsabaCsongrád Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
műszaki-biztonsági és építésügyi eljárások
EgerBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
KaposvárBaranya Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
KecskemétCsongrád Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
NagykanizsaGyőr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
SzekszárdBaranya Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi eljárások
SzolnokHajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
műszaki biztonsági és építésügyi eljárások
SzombathelyGyőr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalmérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-
ipari építésügyi eljárások

Mérésügyi alaptevékenységi eljárások a következők:

azok a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó mérésügyi eljárások, amelyek nem minősülnek mérésügyi speciális eljárásnak.

Mérésügyi speciális eljárások

- a számító egységek,

- a hőfogyasztásmérők,

- az anyagi mértékek,

- a kiterjedést mérő műszerek,

- a kipufogógáz-elemző műszerek,

- az F2, M1 pontosságú súlyok,

- a közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők,

- a gépjármű gumiabroncs nyomás mérők hitelesítésével kapcsolatos eljárások."

36. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

ABCD
Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Éghető töltet esetében
tárolótartály létesítése,
használatbavétele és
átalakítása esetén.
A létesítésre vonatkozó
tűzvédelmi előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
első fokon eljáró tűzvédelmi
szakhatóság
másodfokon eljáró
tűzvédelmi szakhatóság
2.Országos közúthálózatba
tartozó autópálya, autóút
területén, az alatt vagy felett,
valamint kijelölt főútvonal
esetén 100 méteren belüli
építmény létesítése,
használatbavétele esetén,
ha a kérelmező a
közútkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja. Gyorsforgalmi út
esetén.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságra, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
3.A vasúti pályától 50 méternél
kisebb távolságban épülő
tűz- és 100 méternél kisebb
távolságban épülő
robbanásveszélyes anyagok
gyártását, tárolását és
forgalmazását szolgáló,
építmények elhelyezésére
irányuló eljárás esetén.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a vasúti pálya
területének nem közlekedési
célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett-
a tervezett igénybe vétel a
vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára, a
vasútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési
terveinek végrehajtására
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
4.Repülőterek 5 kilométeres
körzetében tárolótartály
létesítése,
használatbavétele,
átalakítása esetén, ha a
kérelmező a repülőtér-
üzemeltetői hozzájárulás
megtagadását sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység a polgári
légiközlekedés biztonsága
követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
5.A víziutak tengelyétől és
hajózási létesítményektől
számított 100 méteren belüli
létesítés esetén.
A veszélyes anyag
szállítására vonatkozó
előírások, az (vízi)
üzemanyagtöltő állomások
engedélyezésével
kapcsolatos hajózási hatósági
érdekek érvényesítése.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
6.Tárolótartály létesítése,
használatbavétele és
átalakítása esetén, ha a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
1. Minden esetben annak
elbírálása kérdésében, hogy a
tervezett tárolótartály
a) a felszíni vizek és a felszín
alatti vizek védelme
követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) a vízbázis-védelem
követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
a) területi vízvédelmi
hatóság
b) területi vízügyi hatóság
a) országos vízvédelmi
hatóság
b) országos vízügyi hatóság

"

37. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"4/a. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak és tároló létesítményeinek létesítési, használatbavételi és átalakítási engedélyezési eljárásában a műszaki biztonsági hatóság által vizsgált szakkérdések

ABC
Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésMásodfokú eljárásban szakértőként
kirendelhető szerv
1.A közút területén, az alatt vagy felett,
a közutak külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított 50
méteren belüli építmény létesítése,
használatbavétele esetén, ha a
kérelmező a közútkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja. Egyéb országos
közút esetén, helyi közút esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
közút területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett - a közúti forgalom
biztonságra, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ
2.Tárolótartály létesítése,
használatbavétele és átalakítása
esetén, ha a tevékenység
megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem
szükséges.
1. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett
tárolótartály a levegőtisztaság-védelmi
előírásoknak és határértékeknek,
levegővédelmi szempontból az
elérhető legjobb technika
követelményeinek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében
létesítendő tárolótartály esetében,
annak elbírálása kérdésében, hogy a
tervezett tárolótartály a barlang
védelmére vonatkozó jogszabályi
követelményeknek a kérelem szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
3.A kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén
megvalósuló létesítési vagy
használatbavételi eljárás vagy
műemléki területen megvalósuló
vagy nyilvántartott műemléki értéket
vagy műemlék telkét érintő
tevékenység engedélyezésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tervezett tárolótartály a régészeti
örökség védelme jogszabályban
rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
Budapest Főváros Kormányhivatala;
kizárási feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért felelős
miniszter

"

38. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

ABCD
Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Éghető töltetű nyomástartó
berendezés létesítése,
használatbavétele és átalakítása
esetén.
A létesítésre vonatkozó
tűzvédelmi előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
első fokon eljáró
tűzvédelmi szakhatóság
másodfokon eljáró
tűzvédelmi szakhatóság
2.Veszélyes töltetű nyomástartó
berendezés létesítése,
használatbavétele, átalakítása
és megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Minden esetben annak
elbírálása kérdésében, hogy a
tervezett nyomástartó
berendezés
a) a felszíni vizek és a felszín
alatti vizek védelme
követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) a vízbázis-védelem
követelményeinek a kérelem
szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.
a) területi vízvédelmi
hatóság
b) területi vízügyi
hatóság
a) országos vízvédelmi
hatóság
b) országos vízügyi
hatóság

"

39. melléklet a70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"5/a. melléklet a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések létesítési, használatbavételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában a műszaki biztonsági hatóság által vizsgált szakkérdések

ABC
A szakkérdés vizsgálatának
feltétele
SzakkérdésMásodfokú eljárásban szakértőként
kirendelhető szerv
1.Veszélyes töltetű nyomástartó
berendezés létesítése,
használatbavételé, átalakítása és
megszüntetése esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy
egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
1. Minden esetben annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály
a levegőtisztaság-védelmi előírásoknak és
határértékeknek, levegővédelmi
szempontból az elérhető legjobb technika
követelményeinek a kérelem szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
2. Barlang védőövezetében létesítendő
tárolótartály esetében, annak elbírálása
kérdésében, hogy a tervezett tárolótartály
a barlang védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek a kérelem
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség

"

40. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A 323/2010. Korm. rendelet 3. melléklet 2. címe és a benne foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A sugár-egészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok illetékessége

AB
1.A sugár-egészségügyi feladatokat ellátó
kormányhivatalok
A sugár-egészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok
illetékességi területe
2.Budapest Főváros KormányhivatalaBudapest és Pest megye
3.Tolna Megyei KormányhivatalBaranya, Somogy és Tolna megye
4.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KormányhivatalBorsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye
5.Csongrád Megyei KormányhivatalBács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
6.Veszprém Megyei KormányhivatalFejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye
7.Győr-Moson-Sopron Megyei KormányhivatalGyőr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye
8.Hajdú-Bihar Megyei KormányhivatalHajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye

"

41. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 323/2010. (XII. 27 .) Korm. rendelethez

A sugáregészségügyi feladatokat ellátó kormányhivatalok és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal atomenergiával kapcsolatos eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, szakértők

I. A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása, szállítása és átalakítása tekintetében

Bevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban és ha az
OTH jár el első fokon
1.Nyitott sugárforrás
esetén.
A radioaktív anyagoknak a
levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének, valamint a
levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata, a
kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és a
környezetvédelmi hatósági
jogkörében eljáró
kormányhivatal részére
adandó jelentések
rendszerének a
meghatározása.
környezetvédelmi
feladatkörében eljáró megyei
kormányhivatal
szakkérdésként vizsgálja
- szakértőként, ha nem
az OTH jár el első fokon az
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség jelölhető ki,
- szakhatóságként, ha
az OTH jár el első fokon az
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség vizsgálja
2.Nyitott sugárforrás
esetén.
Tűzvédelmi követelményeknek
való megfelelés.
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság, a fővárosban
Fővárosi Katasztrófa-védelmi
Igazgatóság
BM Országos Katasztrófa-
védelmi Főigazgatóság
3.Nyitott sugárforrás
esetén.
A lakosságra való
veszélyesség megítélése.
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság, a fővárosban a
Fővárosi Katasztrófa-védelmi
Igazgatóság
BM Országos Katasztrófa-
védelmi Főigazgatóság

II. A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében

Bevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Minden esetben.A radioaktív anyagoknak a
levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének, valamint a
levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata, a
kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és a
környezetvédelmi hatósági
jogkörében eljáró
kormányhivatal részére
adandó jelentések
rendszerének a
meghatározása.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség,
2.Nyitott sugárforrás
esetén.
Tűzvédelmi
követelményeknek való
megfelelés.
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
3.Nyitott sugárforrás
esetén.
A lakosságra való
veszélyesség megítélése.
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság

III. A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében

Bevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú eljárásban
1.Nyitott sugárforrás
esetén
A radioaktív anyagoknak a
levegőbe és vízbe történő
kibocsátásának, a vizek és
víztartó képződmények
radioaktív és hőszennyezés
elleni védelmének, valamint a
levegő és a vízi környezet
radioaktív szennyeződése
ellenőrzésének vizsgálata, a
kibocsátási határértékek,
valamint az ellenőrzési
követelményeknek és a
környezetvédelmi hatósági
jogkörében eljáró
kormányhivatal részére
adandó jelentések
rendszerének a
meghatározása.
környezetvédelmi
feladatkörében eljáró megyei
kormányhivatal szakkérdésként
vizsgálja,
ha az OTH jár el első fokon, a
szakhatóság az első fokú
eljárásban az Országos
Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
ha nem az OTH jár el első
fokon szakértőként az
Országos Környezetvédelmi
és Természetvédelmi
Főfelügyelőség jelölhető ki,
2.Nyitott sugárforrás
esetén.
Tűzvédelmi
követelményeknek való
megfelelés.
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság, a fővárosban
Fővárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
3.Nyitott sugárforrás
esetén.
A lakosságra való
veszélyesség megítélése.
megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság, a fővárosban a
Fővárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóság; ha az OTH jár el
első fokon, a szakhatóság az
első fokú eljárásban az BM
Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
ha nem az OTH jár el első
fokon: BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság

"

42. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet melléklete a következő 4a. sorral egészül ki:

( A nyilvántartás megnevezéseAdatfeldolgozóAz adatfeldolgozó által
végzett adatfeldolgozás köre
Az adatfeldolgozó
Igénybevételének jellege)
4a.Elektronikus anyakönyvi
nyilvántartás
Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi
Hivatala
teljes adatfeldolgozáskötelező

43. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez

A jelentés elkészítésében közreműködő közigazgatási szervek, valamint a véleményezés és adatszolgáltatás köre

AB
Az adatszolgáltatás és véleményezés köreA jelentés elkészítésében közreműködő
közigazgatási szerv
1.A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt
álló területet (természetvédelmi terület, Natura 2000 terület),
az érintett védett természeti területekre, Natura 2000
területekre vonatkozó adatok, az érintett védett természeti
területek, Natura 2000 területek térképi ábrázolása.
A terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolása
szennyező anyagonkénti bontásban.
A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra
és természetre gyakorolt hatása.
a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében
eljáró megyei kormányhivatal
2.Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása,
kiegészítése. A tervezett tevékenység a felszíni és felszín
alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire
gyakorolt hatása.
a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi
hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm.
rendelet szerinti megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
3.A területen és annak környezetében levő gyógyhelyek
ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyek megadása.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal
4.A területen található termőföld.ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
5.A területen található erdő és a védelmére vonatkozó
követelmények
erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal
6.A területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti
forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó
követelmények
közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
7.A területen elhelyezkedő vasút állagára, a vasúti forgalom
biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására
vonatkozó követelmények
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
8.A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények
működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával
kapcsolatos követelmények
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
9.A légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó
követelmények
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala
10.A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi
feladatainak ellátásához kapcsolódó követelmények
Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal igazgatója
11.A tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi
természetvédelmi oltalom alatt álló (önkormányzati
rendeletben meghatározott) területet, és a helyi építési
szabályzatnak való megfelelése.
Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző
12.A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartás alapján, a
területen található nyilvántartott vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyre, régészeti védőövezetre, nyilvántartott
műemléki értékre vagy műemlékre és műemléki területre
vonatkozó követelmények.
kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

"

44. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelethez

A fővárosi és megyei kormányhivatalnál, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségek és szakképzettségek, illetve szakirányú szakképesítések

1. Belső ellenőrzési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, jogi, közszolgálati, a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló kormányrendelet szerinti szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, ellenőrzési szakelőadó, okleveles könyvvizsgálói, költségvetési ellenőri, mérlegképes könyvelői, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri, az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, költségvetési ellenőri, államháztartási felsőfokú szakképesítés.

2. Védelmi igazgatási, honvédelmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati, gazdaságtudományi, műszaki szakképzettség; vagy

felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közszolgálati felsőfokú szakmacsoportba tartozó

szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

3. Közlekedési, mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett műszaki, közszolgálati, környezetgazdálkodási, jogi, gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, természettudományi, agrár szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és műszaki, környezetgazdálkodási felsőfokú szakképesítés, valamint mérésügyi területen mérésügyi hitelesítő vizsga, műszaki biztonsági területen műszaki-biztonsági felügyelői szakvizsga.

A II. besorolási osztályban:

Műszaki, közszolgálati, erdészet és vadgazdálkodási középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és műszaki, közszolgálati, erdészeti és vadgazdálkodási, kertészeti és parképítési szakképesítés, valamint mérésügyi területen mérésügyi hitelesítő vizsga, műszaki biztonsági területen műszaki-biztonsági felügyelői szakvizsga.

4. Fogyasztóvédelmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, gazdaságtudományi, agrár, műszaki, orvos és egészségtudományi, jogi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közszolgálati, közgazdasági, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-turisztikai, ügyviteli felsőfokú szakmacsoportba tartozó szakképesítés. A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati, közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó-ipari középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közgazdasági, közszolgálati, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, ügyviteli szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

5. Élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett állatorvosi, műszaki, gazdaságtudományi, orvos- és egészségtudományi, természettudományi, agrár szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és minőségbiztosítási felsőfokú szakképesítés; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és felsőfokú minőségirányítási vezetői vagy felsőfokú minőségbiztosítási auditori bizonyítvány.

A II. besorolási osztályban:

Mezőgazdasági középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportba tartozó szakképzettség.

6. Népegészségügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett orvos- és egészségtudományi, jogi, közszolgálati, gazdaságtudományi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és egészségügyi szakmacsoportba tartozó felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Egészségügyi, vegyipari középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

7. Támogatási és rehabilitációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, orvosi, egészségtudományi, közszolgálati, társadalomtudományi, hittudományi, pszichológus, pedagógus, andragógus, mentálhigiénés, művelődésszervező szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és szociális, mentálhigiénés, andragógus felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség és közgazdasági, szociális, jogi, közszolgálati szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

8. Egészség- és nyugdíjbiztosítási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett orvosi, egészségtudományi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, közszolgálati, jogi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, közszolgálati, munkaügyi és társadalombiztosítási felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közgazdasági középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és szociális, jogi, közgazdasági, közszolgálati, egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

9. Szociális és gyámügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, jogi, bölcsészettudományi, orvos és egészségtudományi, hittudományi, pedagógus szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítés, vagy gyámügyi, vagy gyermekvédelmi, vagy szociális területen szerzett gyakorlat.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség és szociális szakmacsoportba tartozó szakképesítés, vagy gyámügyi, vagy gyermekvédelmi, vagy szociális területen szerzett gyakorlat.

10. Igazságügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Jogi segítségnyújtási szakterületen: felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és jogi, igazságügyi felsőfokú szakképesítés. Áldozatsegítési és pártfogó felügyelő szakterületen: felsőoktatásban szerzett közszolgálati, jogi, társadalomtudományi, hittudományi, pedagógus, andragógus, pszichológus, művelődésszervező szakképzettség; felsőoktatásban szerzett szakképzettség és szociális, addiktológiai, gyermek- és ifjúságvédelmi, mentálhigiénés felsőfokú szakképesítés.

II. besorolási osztályban:

Áldozatsegítő és pártfogó felügyelői szakterületen: középiskolai végzettség és szociális, jogi, közgazdasági, közszolgálati szakmacsoportba tartozó szakképesítés, valamint középiskolai végzettség és pénzügyi vagy számviteli ügyintézői szakképesítés.

11. Foglalkoztatáspolitikai, munkavédelmi és munkaügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati, pedagógus, gazdaságtudományi, agrár, műszaki, bölcsészettudományi, társadalomtudományi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és szociális, mentálhigiénés, andragógus szakképesítés; szociálpolitikus vagy szociológus szakképzettség. Munkavédelmi feladatkörök esetében a természettudományi-, agrár-, műszaki-, orvos- és egészségtudományi felsőoktatásban szerzett szakképzettség mellett legalább középfokú munkavédelmi szakképesítés, egyebekben felsőfokú munkavédelmi szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati vagy közgazdasági szakmacsoportba tartozó szakképesítés. Középfokú személyügyi, középfokú társadalombiztosítási, munkaerő-piaci menedzser, munkaerő-piaci ügyintéző, munkaerő-piaci instruktor szakképesítés.

12. Növény- és talajvédelmi, erdészeti, földművelésügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, agrár, jogi, gazdaságtudományi, műszaki, vegyészmérnök szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közgazdasági, mezőgazdasági szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati, közgazdasági, agrár, erdészetet és vadgazdálkodási, mezőgazdasági középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati, mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

13. Földhivatali feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati, agrár, műszaki, föld- és földrajztudományi szakképzettség; vagy felsőfokú szakképzettség és közszolgálati, mezőgazdasági szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati, mezőgazdasági szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

14. Hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, gazdaságtudományi, természettudományi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, hittudományi, jogi, műszaki szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és informatikai, ügyviteli, közgazdasági, közszolgálati, jogi szakképesítés, vagy kormányablak ügyintézői szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közgazdasági, közszolgálati rendészeti, műszaki középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és informatikai, ügyviteli, közgazdasági, üzleti, közszolgálati szakmacsoportba tartozó szakképesítés, vagy kormányablak ügyintézői szakképesítés.

15. Építésügyi igazgatási területen

a) az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő képesítési követelménye:

aa) egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség, vagy

ab) alapképzésben szerzett építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, mesterfokozatú képzésben szerzett tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki szakképzettség, osztatlan képzésben szerzett építész szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség.

b) építésügyi nyilvántartások vezetése munkakörben

II. besorolási osztályban:

szakirányú középfokú iskolai végzettség.

c) Titkársági munkakör:

A II. besorolási osztályban:

érettségi vizsga.

16. Örökségvédelmi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett építész-, építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, egyetemi szintű régész, jogász, közszolgálati szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

Építőipari középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és építészeti szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

17. Oktatási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett bölcsészettudományi, társadalomtudományi, hittudományi, közszolgálati, jogi, gazdaságtudományi, természettudományi, művészeti, pedagógus, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közművelődési, közgyűjteményi felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség.

18. Törvényességi felügyeleti feladat

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati szakképzettség.

19. Pénzügyi és számviteli feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Gazdasági középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, banki ügyintézői, informatikai, műszaki, logisztikai, menedzserasszisztens szakképesítés.

20. Gazdasági és üzemeltetési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett műszaki, közszolgálati, jogi, építész, gazdaságtudományi, szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

Műszaki, gazdasági középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közgazdasági, közszolgálati, gépészet, elektrotechnika-elektronika, informatika szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

21. informatikai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett műszaki, informatikai, informatikatanár, számítástechnika tanár szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és ügyvitelszervező, informatikus, programtervező, programozó, rendszerszervező felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai informatikai végzettség; vagy középiskolai végzettség és informatikai szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

22. Jogi és perképviseleti feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati szakképzettség.

23. Humánpolitikai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati, gazdaságtudományi, pedagógus, bölcsészettudományi, társadalomtudományi, hittudományi, szociális felsőoktatásban szerzett szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közszolgálati, emberi erőforrás gazdálkodási, humán erőforrás menedzser vagy munkaügyi és társadalombiztosítási felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség és munkaügyi, társadalombiztosítási, szociális, emberi erőforrás gazdálkodási szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

24. Koordinációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, jogi, műszaki, gazdaságtudományi, pedagógus, hittudományi, andragógus, művelődésszervező szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség.

25. Anyakönyvi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati vagy jogi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és anyakönyvi szakvizsga.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség és anyakönyvi szakvizsga.

26. Környezetvédelmi és vízügyi feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett jogi, közszolgálati, gazdaságtudományi, pedagógus, tanár, természettudományi, agrár, műszaki, természetvédelmi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és környezetgazdálkodási, környezetmérnöki, vízépítőmérnöki, vegyészmérnöki, biomérnöki, környezettudományi, természetvédelmi szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati, mezőgazdasági, erdészet és vadgazdálkodási, kertészet és parképítési, építőipari középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és környezetvédelem, természetvédelem-vízgazdálkodási szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

27. Titkársági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett szakképzettség.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség.

28. Ügyfélszolgálati feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati, jogi szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és kormányablak ügyintéző vizsga.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és kormányablak ügyintéző vizsga.

29. Civil kapcsolati és kommunikációs feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett bölcsészettudományi, társadalomtudományi, közszolgálati, gazdaságtudományi, pedagógus, hittudományi, andragógus, művelődésszervező szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és andragógus, művelődésszervező felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakmacsoportba tartozó szakképesítés.

30. Közterület-felügyelői feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közszolgálati másodfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga.

31. Sportszakmai feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett sporttudományi, testnevelő tanár, testnevelés műveltségi területen szerzett tanító, közszolgálati szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és sporttudományi, közszolgálati felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Középiskolai végzettség és sportszervező, sportmenedzser, katonai kiképző szakképesítés.

32. Település-, terület- és vidékfejlesztési, település-üzemeltetési feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Felsőoktatásban szerzett építész-, építő-, kertészmérnök szakmacsoportokba tartozó, gazdaságtudományi, agrár, szociológus, földrajztanár, geográfus szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és környezetvédelmi, vízügyi, település-fejlesztési, vidékfejlesztési, közlekedési felsőfokú szakképesítés.

A II. besorolási osztályban:

Műszaki középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és műszaki, agrár, kertészeti, közgazdasági, környezetgazdálkodási szakképesítés."

45. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

1. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklet 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. Ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti, földminősítési és földvédelmi, földhasználati nyilvántartási, valamint földforgalmi és földműves nyilvántartási feladatkör"

2. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklet 45.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"45.5. Földforgalmi és földműves nyilvántartási feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

jogász szakképzettség; főiskolai szintű ingatlan-nyilvántartási szervező, igazságügyi ügyintéző, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség, agrár szakoktató, agrármenedzser, agrármérnök, erdőmérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, kertészmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, meliorációs mérnök, meliorációs üzemmérnök, mezőgazdasági gépész üzemmérnök mezőgazdasági mérnök, mezőgazdasági szakigazgatási szervező mérnök, növénytermesztési mérnök, növénytermesztő mérnök, növényvédelmi mérnök, okleveles agrárkémikus agrármérnök, okleveles agrármérnök, okleveles erdőmérnök, okleveles gazdasági agrármérnök, okleveles geográfus, okleveles informatikus agrármérnök, okleveles kertészmérnök, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, okleveles környezetmérnök, okleveles közigazgatási menedzser, okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, okleveles növényorvos, okleveles növénytermesztő mérnök, okleveles tájépítész mérnök, okleveles természetvédelmi mérnök, okleveles vidékfejlesztő agrármérnök, öntözéses üzemmérnök, tájgazdálkodási mérnök, természetvédelmi mérnök, területfejlesztési mérnök, vidékfejlesztési agrármérnök;

A II. besorolási osztályban:

középiskolai végzettség és az OKJ szerint: ingatlan-nyilvántartási titkár, jogi asszisztens, ingatlan-nyilvántartási ügyintéző szakképesítés."

3. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. melléklet 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. Munkavédelmi és munkaügyi igazgatási és hatósági feladatkör

Az I. besorolási osztályban:

Munkavédelmi hatóság vezető beosztású kormánytisztviselője, munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó érdemi ügyintézője, a munkavédelem központi irányítását ellátó szerv/szervezeti egység vezetője és érdemi ügyintéző munkatársai: munkahigiénés és/vagy foglalkozás-orvostan, közegészségtan-járványtan, népegészségtan, illetve egyéb szakirányú szakképesítésű szakorvos szakképzettség; egészségügyi felsőoktatásban szerzett közegészségügyi-járványügyi felügyelői szakképesítés; egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak népegészségügyi ellenőri szakirányán szerzett vagy népegészségügyi mesterszakon szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség a következő területeken és felsőfokú munkavédelmi szakképesítés: jogász, szociológus, statisztikus szakképzettség, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség a következő területeken és legalább középfokú munkavédelmi szakképesítés: természettudományi-, agrár-, műszaki-felsőoktatásban szerzett szakképzettség, biztonságtechnikai mérnök szakon szerzett szakképzettség. Munkahigiéné és foglalkozás-egészségügyi munkaterületen: a munkavédelmi munkaterületre meghatározott, fenti szakképzettségeken túl egyetemi szintű vegyész szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű pszichológus szakképzettség. Munkaügyi hatóság vezető beosztású kormánytisztviselője, munkaügyi hatósági feladatokat ellátó érdemi ügyintéző, a munkaügy központi irányítását ellátó szerv/szervezeti egység vezetője és érdemi ügyintéző munkatársai: jogász, egyetemi szintű humánszervező, statisztikus szakképzettség; egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász, gazdasági mérnöki szakképzettség, államigazgatási és szociális igazgatási felsőoktatásban szerzett szakképzettség; főiskolai szintű munkaügyi kapcsolatok szakképzettség, rendészeti felsőoktatásban szerzett igazgatásrendészeti szakképzettség; főiskolai szintű személyügyi szervező szakképzettség; egyéb felsőfokú végzettség és munkaügyi felügyelő, felsőfokú munkaügyi, személyügyi szakképesítés vagy szakirányú továbbképzésben szerzett személyügyi szakigazgatás-szervező szakképzettség."

46. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. melléklet

a) 1090. pontjában a "Kapcsolatot tart pályaválasztási tanácsadókkal, munkaügyi központokkal" szövegrész helyébe a "Kapcsolatot tart pályaválasztási tanácsadókkal, az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal",

b) 1099. pontjában a "népegészségügyi szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal",

c) 1193. pontjában a "Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakvéleményét, illetve hatósági állásfoglalását" szövegrész helyébe a "rehabilitációs szakértői szerv szakvéleményét, szakhatósági állásfoglalását",

d) 1201. pontjában

da) "A földhivatalok nyilvántartási rendszere" szövegrész helyébe "Az ingatlan-nyilvántartási rendszer",

db) "A tulajdoni lapok szerkezete és tartalma; a földhivatali térkép" szövegrész helyébe " A tulajdoni lapok szerkezete és tartalma; az ingatlan-nyilvántartási térkép",

e) 1395. pontjában a "Földhivatali és Építéshatósági eljárások" szövegrész helyébe "Ingatlanügyi hatósági és építéshatósági eljárások"

szöveg lép.

47. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

I. táblázat

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (4) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

ABCDE
1.Bevonás és közreműködés
féltétélé
SzakkérdésHatósági eljárásElső fokon eljáró hatóságMásodfokon eljáró hatóság
2.Ha az új épület, meglévő épület
terepszint alatti vagy terepszintet is
érintő bővítése termőföldön valósul
meg
A termőföld minőségi védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelmények érvényre juttatása,
valamint az erdőre gyakorolt
hatások vizsgálata.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi (erdő
esetében),
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
talajvédelmi és erdészeti
hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszérlánc-biztonsági
Hivatal
3.Állatrakodó, állattartó és
forgalmazó rendeltetésű építmény,
önálló rendeltetési egységet
tartalmazó építmény, építményrész
esetén.
A nemzeti és közösségi jogi, a
nem emberi fogyasztásra szánt
állati melléktermékekre vonatkozó
egészségügyi előírásoknak, az
állat-egészségügyi szabályoknak
és állatjóléti követelményeknek
való megfelelés.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
megyei kormányhivatal
élelmiszerlánc-felügyeleti
hatáskörben eljáró járási hivatala
élelmiszerlánc-felügyeleti
hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
4.Állatklinika, állatkórház, állatorvosi
rendelő, laboratórium, országos,
illetve nemzetközi részvétellel
tartott állatkiállítás, állatbemutató,
állatverseny, állatkert, vadaspark,
kegyeleti állattemető hullaégetője,
állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő-
átrakó, kezelő és feldolgozó üzem,
élelmiszer előállító és forgalmazó
illetve tároló, takarmány előállító,
mesterséges megtermékenyítő,
embrióátültető, baromfi- és
halkeltető állomás, méhanya-
nevelő rendeltetésű építmény,
önálló rendeltetési egységet
tartalmazó építmény, építményrész
esetén.
A nemzeti és közösségi jogi
élelmiszer-higiéniai
követelményeknek,
takarmányhigiéniai és más, a
takarmányok előállítására,
forgalomba hozatalára és
felhasználására vonatkozó
követelményeknek, a nem emberi
fogyasztásra szánt állati
melléktermékekre vonatkozó
egészségügyi előírásoknak, az
állategészségügyi szabályoknak és
az állatjóléti követelményeknek
való megfelelés.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
élelmiszerlánc-felügyeleti
hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
5.- Munkavégzés céljára szolgáló
építmény építése, bővítése,
átalakítása esetén.
- Az OTÉK szerint az egyes
területfelhasználási egységeken
kivételesen elhelyezhető építmény
építése esetén.
A higiénés és egészségvédelmi, az
ivóvíz minőségi, a települési szilárd
és folyékony hulladékkal
kapcsolatos közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
követelményeknek való
megfelelés. Munkavégzés céljára
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
népegészségügyi feladatkörében
eljáró járási (fővárosi kerületi)
hivatal
népegészségügyi feladatkörében
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
- Hulladékledobót, gyógykezelés
céljára szolgáló önálló rendeltetési
egységet tartalmazó épület építése
esetén.
szolgáló építmények esetében a
kémiai biztonságra vonatkozó
jogszabályi előírásoknak való
megfelelés. Az egészségvédelem
biztosítása az OTÉK-ban
meghatározott egyes
épületszerkezetek és helyiségek
létesítési követelményeitől való
eltéréshez hozzájárulás.
f) országos építési
követelményektől való eltérési
engedélyezési eljárás
6.A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati
osztályba tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati
osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális
rendeltetést tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó
alapterülete az 500 m2-t
meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati
osztályba tartozó épületek a lakó-
vagy üdülőépület kivételével,
amelynek
- az összes építményszint nettó
alapterülete nagyobb, mint 500 m2
és tartalmaz olyan közösségi
rendeltetésű helyiséget, amelynek
nettó alapterülete nagyobb, mint
50 m2,
- az összes építményszint nettó
alapterülete nagyobb, mint 1000
m2,
4. A tömegtartózkodás céljára nem
szolgáló lelátó, vendéglátó,
kereskedelmi rendeltetéssel
rendelkező - az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat szerinti -
állvány jellegű építmény, ami 50
főnél több személy tartózkodására
szolgál és alapterülete a nettó 20
m2 -t meghaladja
Az építmény kialakítására
vonatkozó tűzvédelmi előírások
betartatása.
a) építési
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési
követelményektől való eltérési
engedélyezési eljárás
a tűzvédelmi hatósági feladatokat
ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi
bírságról és a tűzvédelemmel
foglalkozók kötelező élet- és
balesetbiztosításáról szóló
kormányrendelet szerinti első
fokon eljáró tűzvédelmi
szakhatóság
a tűzvédelmi hatósági feladatokat
ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi
bírságról és a tűzvédelemmel
foglalkozók kötelező élet- és
balesetbiztosításáról szóló
kormányrendelet szerinti
másodfokon eljáró tűzvédelmi
szakhatóság
7.Életvédelmi rendeltetésű
építmények, óvóhelyek esetén.
Polgári védelmi követelmények
érvényre juttatása és a
katasztrófavédelmi feladatok
ellátása érdekében.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési
eljárás
az építmény helye szerint illetékes
katasztrófavédelmi kirendeltség
megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi igazgatóság
8.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat vagy nem egységes
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység - ide nem értve az 1.
§ (2) bekezdés d) pontja szerinti
esetkört -, illetve az építményben
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának
természetvédelmi hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
környezethasználati engedély
köteles és az építési tevékenység,
illetve az építményben folytatott
tevékenység külterületen, valamint
belterület esetén természeti
területen, országos jelentőségű
védett természeti területen, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén folyik, továbbá ha
barlangot, egyedi táj értéket
közvetlenül érint.
folytatott tevékenység a természet
és a táj védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési
eljárás
9.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy zee
egységes környezethasználati
engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről
szóló kormányrendelet szerinti
szennyező anyag elhelyezésével,
a földtani közegbe történő
közvetlen bevezetésével, a felszín
alatti vízbe történő közvetett
bevezetésével, beleértve az
időszakos vízfolyásokba történő
bevezetést is, a felszín alatti vízbe
történő közvetlen bevezetésével
jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok
medrébe bármilyen
halmazállapotú, vízszennyezést
okozó anyag juttatásával jár
együtt.
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység, illetve az
építményben folytatott
tevékenység a felszín alatti vizek
és a felszíni vizek védelmére
vonatkozó követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-
e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
területi vízvédelmi hatóságországos vízvédelmi hatóság
10.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati
engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről
szóló kormányrendelet szerinti
szennyező anyag elhelyezésével,
a földtani közegbe történő
közvetlen bevezetésével, a felszín
alatti vízbe történő közvetett
bevezetésével, beleértve az
időszakos vízfolyásokba történő
bevezetést is, a felszín alatti vízbe
történő közvetlen bevezetésével
jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok
medrébe bármilyen
halmazállapotú, vízszennyezést
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység, illetve az
építményben folytatott
tevékenység a földtani közeg
védelmére vonatkozó
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) fennmaradási engedélyezési
eljárás
környezetvédelmi hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
okozó anyag juttatásával jár
együtt.
11.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati
engedély köteles, a hulladék
kezelésével kapcsolatos építmény
esetén.
Annak elbírálása, hogy milyen
hulladék keletkezik és annak
kezelése megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
előírásoknak.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési
eljárás
környezetvédelmi hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
12.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati
engedély köteles, és az építmény
a települési önkormányzat
jegyzőjének, a főváros esetében a
kerületi önkormányzat jegyzőjének
vagy a főváros főjegyzőjének
hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy
rezgéskibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az
építmény zajkibocsátása megfelel-
e a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeinek.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
környezetvédelmi hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
13.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati
engedély köteles, és az építmény
a fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatalának hatáskörébe
nem tartozó légszennyező anyag
kibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az
építménybe tervezett tevékenység
megfelel-e az elérhető legjobb
technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek
és előírásoknak.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
környezetvédelmi hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
14.A következő építmények építése,
bővítése, átalakítása esetén,
amennyiben a Khvr. 1. § (3)
bekezdésében foglalt vizsgálatra
az eljárást megelőzően más
hatósági eljárásban nem került sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis
védőövezetén, védett természeti
területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén baromfi
esetén 10 számosállat alatt, egyéb
állat esetén 50 számosállat alatt;
nem vízbázis védőövezetén, nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén:
a) broilerek számára 100
számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat
alatt,
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a Khvr. 5. számú
mellékletében foglalt
követelmények alapján az építési
tevékenység és az építményben
folytatott tevékenység alapján
jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási engedélyezési
eljárás
környezetvédelmi hatáskörében
eljáró megyei kormányhivatal
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
c) sertéshízók számára 500
számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150
számosállat alatt,
e) egyébállatok számára
hígtrágyás technológia
alkalmazása esetén 200
számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25
t/nap vágottsúly-kapacitás alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó
üzem 40 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem
40 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap
beérkezett tejmennyiség alatt;
8. keményítőgyártó üzem 100
t/nap késztermék előállítása alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap
répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás
alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem
40 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
14. textilkikészítő üzem
(előkezelés, festés, nyomás, vegyi
kezelés) 10 t/nap textil kikészítése
alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap
kikészített bőr előállítása alatt:
16. papír- és kartongyártó üzem 20
t/nap késztermék gyártása alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító
üzem 15 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a
peroxidokat) előállító üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000
t/év késztermék előállítása alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
21. peszticidet és más
növényvédő- és gyomirtószereket
gyártó, formáló és kiszerelő üzem
20 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20
ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
23. gyógyszerkészítmény-gyártó
üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó
üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap
késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert
tartalmazó gumioldatot készítő és
felhasználó üzem 5 ezer t/év
gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy -
feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumi
keverék előállítása vagy
feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem
20 t/nap olvasztó-kapacitás alatt;
29. kerámiatermék,
kerámiacsempe és -lap,
égetettagyag építőanyag-gyártó
üzem 75 t/nap gyártási kapacitás
alatt, illetve ahol a kemence
térfogata a 4 m3-t, és abban az
árusűrűség a 300 kg/m3-t nem
haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó
üzem, beleértve az ásványi szál
gyártását is 20 t/nap
olvasztókapacitás alatt;
31. vas és acél (elsődleges vagy
másodlagos) olvasztására szolgáló
üzem, beleértve a folyamatos
öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra
nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50
kJ/kalapács energiafogyasztás
alatt vagy 20 MW hőteljesítmény-
felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó,
ötvöző, visszanyerő, finomító üzem
2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap
termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó
üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-
kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat
elektrolitikus vagy kémiai
folyamatokkal felületkezelő üzem
20 ezer m2/év felület kezelése
alatt, vagy ahol az összes
kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt
van;
38. közútigépjármű-gyártó
(gyártás, összeszerelés,
motorgyártás) üzem 5000 db/év
késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-
20 db egy időben javítható
gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló
területe nélkül számított 10 000 m2
nettó össz-szintterület alatt vagy
300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási
célra használt területen
szálláshely-szolgáltató épület vagy
épületegyüttes (a kapcsolódó
létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő
védett természeti területen, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén 50 szálláshely alatt
vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 500
szálláshely alatt vagy 3 ha terület
felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását
szolgáló építmény védett
természeti területen, Natura 2000
területen vagy barlang
védőövezetén 50 sátor-, illetve
lakókocsi, lakóautó hely alatt;
43. autóbusz-pályaudvar vagy -
garázs önálló kialakításnál 20
(induló és érkező) gépkocsiállás
alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy
felszín alatti gépjárműtároló
a) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen és nem
barlang védőövezetén 300
parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen,
Natura 2000 területen és barlang
védőövezetén 100 parkolóhely
alatt;
kivéve a lakás rendeltetésszerű
használatához előírt számú
személygépkocsi elhelyezését
biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni
tárolását szolgáló építmény nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén és nem
vízbázis védőövezetén 100 000 t
össztároló-kapacitás alatt, kivéve a
közvetlenül háztartás vagy
intézmény ellátását szolgáló
építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló
építmény
a) nem védett természeti területen
300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló
törvény szerinti robbanó, nagyon
mérgező, mérgező, karcinogén,
mutagén, valamint a reprodukciót
és az utódok fejlődését károsító
anyagok és keverékek tárolását
szolgáló építmény esetén 300 m3
alatt;
47. nem veszélyeshulladék-lerakó
építmény nem védett természeti
területen, nem Natura 2000
területen, nem barlang
védőövezetén napi 10 t
hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t
teljes befogadó-kapacitás alatt;
48. nem veszélyes hulladékot
égetéssel, kémiai kezeléssel,
biológiai kezeléssel ártalmatlanító-
építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
49. nem veszélyeshulladék-
hasznosító építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
50. fémhulladék-gyűjtő, -
feldolgozó és -újrahasznosító telep
(beleértve az autóroncs telepeket)
nem vízbázis védőövezetén, nem
védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 5 t/nap
kapacitás alatt;
51. veszélyeshulladék-tároló vagy-
hasznosító építmény nem önálló
telepként (listán nem szereplő,
más tevékenység részeként) 2
ezer t/év kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett
természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén
500 fő befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén,
nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 10000 fő
befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló
állandó szabadtéri építmények
a) védett természeti területen,
Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 5000 fő
egyidejű befogadó-képesség alatt,
vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy
300 db parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett
természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang
védőövezetén 18-nál kevesebb
lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok,
turbinák és reaktív motorok
próbapadon történő vizsgálatához
500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW
egyidejű kapacitás alatt, legalább
300 kW motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen
ipari, raktározási célú építmények
elhelyezésére szolgáló terület
kialakítása (műszaki
infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen,
vízbázis védőövezetén, Natura
2000 területen, barlang
védőövezetén 0,5 ha alatt;
b) nem természeti területen, nem
vízbázis védőövezetén, nem
Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 0,5-3 ha
között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú
mellékletében foglalt táblázat 1-
127.pontjában meghatározott
tevékenység megkezdését vagy
folytatását szolgáló építmény vagy
építményegyüttes
a) védett természeti területen,
Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha területfoglalás
alatt, vagy 50 parkolóhely alatt;
b) nem védett természeti területen,
nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén 3 ha
területfoglalás alatt, vagy 300
parkolóhely alatt.
15.Ha az építési tevékenység, illetve
az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti
hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati
engedély köteles, és
- az építmény, illetve a
tevékenység a vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló
kormányrendeletben a
védőterületek és védőidomok
övezeteire vonatkozó mellékletben
szerepel, vagy
- arra parti sávban, nagyvízi
mederben kerül sor.
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység, illetve az
építményben folytatott
tevékenység az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e,
továbbá annak elbírálása, hogy az
építési tevékenység az árvíz és a
jég levonulására, a
mederfenntartásra milyen hatást
gyakorol.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
16.Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-veszélyes, illetve
bányászati tevékenységgel érintett
területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és
földgázbányászati létesítmény,
szállítóvezeték, elosztóvezeték,
célvezeték, valamint egyéb gáz és
gáztermék vezeték biztonsági
övezetében valósul meg, és az
építtető az üzemeltetőnek a
bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény végrehajtásáról
szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendelet 19/B. § (2) bekezdése
Az a) pont esetében az építési
engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának
vizsgálata.
A b) pont esetében annak
megállapítása, hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt feltételek
vagy a hozzájárulás megtagadása
a gázipari tevékenységgel
kapcsolatos létesítmény
rendeltetésszerű használatával és
védelmével kapcsolatos
jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni
a) építési,
b) összevont,
c) használatbavételi,
d) fennmaradási engedélyezési
eljárás
bányafelügyeleti hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal
szerint egyetértésének
megtagadását vagy az üzemeltető
által az egyetértés megadásához
szabott feltételeket sérelmesnek
tartja,
c) során több mint 500 m3 ásványi
nyersanyag mennyiséget
termelnek ki
tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája, a
felhasználás, hasznosítás
módjának meghatározása, az
ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-fizetési
kötelezettség megállapítása.
17.Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő
építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér
építménye esetén.
A határrend fenntartásához, a
határrend sértések és
határesemények megelőzéséhez
szükséges jogszabályban
meghatározott feltételek
meghatározása kérdésében.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
megyei, fővárosi
rendőrkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
18.1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó
nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes
folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági
gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kW beépített
összteljesítményű és 0,4 kV vagy
nagyobb feszültségű villamos
berendezést, rendszert érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy
mozgójárda létesítése, átalakítása,
áthelyezése vagy bontása esetén,
amennyiben a létesítéséhez,
átalakításához, áthelyezéséhez
vagy a bontásához építésügyi
hatósági engedélyhez kötött
építési vagy bontási tevékenység
szükséges.
A bevonás feltételeként
meghatározott építményekkel,
berendezésekkel összefüggő
jogszabályban meghatározott
műszaki biztonsági
követelmények.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási engedélyezési
eljárás
műszaki biztonsági hatáskörben
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal
19.A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban meghatározott földi
berendezések jogszabályban
meghatározott biztonsági övezetén
belül létesített minden építmény
építése esetén, a repülőtér
telekhatárától mért 15 kilométer
távolságon belül 40 méternél,
bárhol másutt a beépítésre szánt
területen 100 méternél, beépítésre
nem szánt területen 50 méternél
magasabb építmény építése,
építménymagasságot növelő
bővítése, kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért 500 méteren
belül 40 méternél magasabb
A polgári célú repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága közvetlen
és közvetett hatásainak vizsgálata
a légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés
biztonságára.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
20.Az állami célú repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága közvetlen
és közvetett hatásainak vizsgálata
a légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés
biztonságára.
honvédelemért felelős miniszter
építmény építése,
építménymagasságot növelő
bővítése esetén.
21.A közút és közforgalom elől el nem
zárt magánút területén, az alatt
vagy felett, a közutak külterületi
szakaszán a közút tengelyétől
számított 50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt főútvonal
esetén 100 méteren belüli
építmény, valamint belterületen
ipari, kereskedelmi, vendéglátó-
ipari, vagy egyéb szolgáltatási célú
építmény építése, bővítése esetén,
ha
- az építményhez kapcsolódó
közúti forgalom út, vagy az
építmény építéséhez szükséges,
közforgalom elöl elzárt parkoló
építését teszi szükségessé,
- az építtető a közútkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásában előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy az
építmény, vagy ahhoz
kapcsolódóan a közút területének
nem közlekedési célú
igénybevétele a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján
engedélyezhető-e a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
1. Országos közút esetén
22.1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési
építményei esetén:
23.Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
24.1.2. egyéb országos közút esetén:
25.közlekedési hatósági hatáskörben
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
26.2. Helyi közút esetén
27.2.1. a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
28.közlekedési hatósági hatáskörben
eljáró megyei kormányhivatal
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
29.2.3. a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak
esetén:
30.Budapest Főváros
Kormányhivatala közlekedési
hatósági hatáskörben eljáró V.
kerületi hivatala
közlekedési hatósági hatáskörben
eljáró Budapest Főváros
Kormányhivatala
31.2.4. a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:
32.közlekedési hatósági hatáskörben
eljáró Budapest Főváros
Kormányhivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
33.Zajra vagy rezgésre érzékeny
építmények, valamint környezeti
hatásvizsgálathoz kötött, illetve
külön jogszabályban
meghatározott veszélyes anyagok
gyártására, feldolgozására,
tárolására szolgáló építmények
építése, elhelyezése,
megszüntetése esetén a vasúti
pálya szélső vágányának
tengelyétől számított 100 méteren
belüli, egyéb építmények esetében
50 méteren belüli övezetben, ha az
engedélyes a vasúti pályahálózat
működtetője hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy a vasúti
pálya területének és
védőtávolságának nem
közlekedési célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel a vasút
állagára, a vasúti forgalom
biztonságára, a vasúti pályahálózat
működtetője fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési terveinek
végrehajtására gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
34.A víziutak medrétől és a kikötők,
átkelések, parti és vízterületétől 50
méternél kisebb távolságban épülő
tűz-, és 100 méternél kisebb
távolságban épülő
robbanásveszélyes anyagok
gyártását, tárolását, forgalmazását
szolgáló, valamint az 50 méternél
kisebb távolságban épülő hajózási
parti jelzések láthatóságát
befolyásoló, a jelentős
fénykibocsátású, a hajók part mellé
kikötését és a partra történő
kijárást korlátozó építmények
építése esetén.
A tervezett építmény nem
korlátozza-e indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben a polgári
célú vízi közlekedést, illetve a
hajózási létesítmények működését.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási engedélyezési
eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
35.A kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti
vagy terepszintet is érintő
bővítése, bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy az építési, bontási
tevékenység a régészeti örökség
védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési
keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal
örökségvédelmi hatáskörében
eljáró járási (fővárosi kerületi)
hivatala
örökségvédelmi hatáskörben eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási feltétel
fennállása esetén a kulturális
örökség védelméért felelős
miniszter
36.Honvédelmi és katonai célú
építmény működési vagy
védőterületén belüli építmény
építése esetén.
A Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Honvédelmi Minisztérium Hatósági
Hivatal vezetője
honvédelemért felelős miniszter
37.A gyógykezelés céljára szolgáló
építmény, illetve önálló rendeltetési
egység esetén.
A biztonságos betegellátáshoz
szükséges orvosszakmai és
ápolásszakmai feltételek
meglétének vizsgálatával, valamint
az épület egyéb, önálló
rendeltetési egységei higiénés,
közegészségügyi járványügyi
biztonsága megteremtésével
kapcsolatos szakkérdések.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal
népegészségügyi feladatkörében
eljáró járási (fővárosi kerületi)
hivatal
népegészségügyi feladatkörben
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
38.A kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban szereplő
műemléki jelentőségű területen
vagy világörökségi területen új
épület építése vagy meglévő
épület építésügyi hatósági
engedélyhez kötött bővítése,
átalakítása vagy bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy az építési tevékenység a
kulturális örökség vagy a
világörökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési
keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás
fővárosi és megyei kormányhivatal
örökségvédelmi hatáskörben eljáró
járási (fővárosi kerületi) hivatala
örökségvédelmi hatáskörben eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási feltétel
fennállása esetén a kulturális
örökség védelméért felelős
miniszter

II. táblázat

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

ABCDE
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésHatósági eljárásElső fokon eljáró hatóságMásodfokon eljáró hatóság
2.A következő esetekben:
1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba
tartozó építmény esetén,
2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó
- lakó- és üdülőépület,
- nevelési, oktatási, szociális rendeltetést
tartalmazó épület,
- összes építményszint nettó alapterülete az
500 m2-t meghaladó épület esetén,
3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó
épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével,
amelynek
- az összes építményszint nettó alapterülete
nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan
közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek
nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,
- az összes építmény2szint nettó alapterülete
nagyobb, mint 1000 m2.
4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló
lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel
rendelkező - az Országos Tűzvédelmi
Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény,
ami 50 főnél több személy tartózkodására
szolgál és alapterülete a nettó 20 m2-t
meghaladja.
Az építmény kialakítására vonatkozó
tűzvédelmi előírások betartatása.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési
követelményektől való eltérési
engedélyezési eljárás
a tűzvédelmi hatósági
feladatokat ellátó
szervezetekről, a tűzvédelmi
bírságról és a tűzvédelemmel
foglalkozók kötelező élet- és
balesetbiztosításáról szóló
kormányrendelet szerinti első
fokon eljáró tűzvédelmi
szakhatóság
a tűzvédelmi hatósági feladatokat
ellátó szervezetekről, a
tűzvédelmi bírságról és a
tűzvédelemmel foglalkozók
kötelező élet- és
balesetbiztosításáról szóló
kormányrendelet szerinti
másodfokon eljáró tűzvédelmi
szakhatóság
3.Életvédelmi rendeltetésű építmények,
óvóhelyek esetén.
Polgári védelmi követelmények
érvényre juttatása és a
katasztrófavédelmi feladatok ellátása
érdekében.
a) építési,
b) összevont (építési
engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) fennmaradási
engedélyezési eljárás
az építmény helye szerint
illetékes katasztrófavédelmi
kirendeltség
megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi
igazgatóság
4.Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem
környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló
kormányrendelet szerinti szennyező anyag
elhelyezésével, a földtani közegbe történő
közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe
történő közvetett bevezetésével, beleértve az
időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is,
a felszín alatti vízbe történő közvetlen
bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység, illetve az építményben
folytatott tevékenység a felszín alatti
vizek és a felszíni vizek védelmére
vonatkozó követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
területi vízvédelmi hatóságországos vízvédelmi hatóság
bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést
okozó anyag juttatásával jár együtt.
5.Ha az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység nem
környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes
környezethasználati engedély köteles, és
- az építmény, illetve a tevékenység a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló kormányrendeletben a
védőterületek és védőidomok övezeteire
vonatkozó mellékletben szerepel, vagy
- arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül
sor.
Annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység, illetve az építményben
folytatott tevékenység az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e, továbbá
annak elbírálása, hogy az építési
tevékenység az árvíz és a jég
levonulására, a mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
területi vízügyi hatóságOrszágos Vízügyi Hatóság
6.Az államhatártól számított
- 100 méteren belül épülő építmény,
- 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye
esetén.
A határrend fenntartásához, a
határrend sértések és
határesemények megelőzéséhez
szükséges jogszabályban
meghatározott feltételek
meghatározása kérdésében.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
megyei, fővárosi
rendőrkapitányság
Országos Rendőr-
főkapitányság
7.A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló
jogszabályban meghatározott földi
berendezések jogszabályban meghatározott
biztonsági övezetén belül létesített minden
építmény építése esetén, a repülőtér
telekhatárától mért 15 kilométer távolságon
belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre
szánt területen 100 méternél, beépítésre nem
szánt területen 50 méternél magasabb
építmény építése, építménymagasságot
növelő bővítése, kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező repülőtér telkének
szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél
magasabb építmény építése,
építménymagasságot növelő bővítése esetén.
A polgári célú repülés biztonsága
érdekében az építmény elhelyezése,
magassága közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a földi telepítésű
berendezések működésére és a
légiközlekedés biztonságára.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
8.Az állami célú repülés biztonsága
érdekében az építmény elhelyezése,
magassága közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a földi telepítésű
berendezések működésére és a
légiközlekedés biztonságára.
honvédelemért felelős
miniszter
9.A közút és közforgalom elől el nem zárt
magánút területén, az alatt vagy felett, a
közutak külterületi szakaszán a közút
tengelyétől számított 50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100
méteren belüli építmény, valamint belterületen
ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy
egyéb szolgáltatási célú építmény építése,
bővítése esetén, ha
- az építményhez kapcsolódó közúti forgalom
út, vagy az építmény építéséhez szükséges,
közforgalom elöl elzárt parkoló építését teszi
szükségessé,
- az építtető a közútkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy az építmény,
vagy ahhoz kapcsolódóan a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján
engedélyezhető-e a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Országos közút esetén:
a gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési
építményei tekintetében:
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
10.Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények,
valamint környezeti hatásvizsgálathoz kötött,
illetve külön jogszabályban meghatározott
veszélyes anyagok gyártására, feldolgozására,
tárolására szolgáló építmények építése,
elhelyezése, megszüntetése esetén a vasúti
pálya szélső vágányának tengelyétől számított
100 méteren belüli, egyéb építmények
esetében 50 méteren belüli övezetben, ha az
engedélyes a vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya
területének és védőtávolságának nem
közlekedési célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a tervezett
igénybevétel a vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára, a vasúti
pályahálózat működtetője fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek végrehajtására
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
11.A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések,
parti és vízterületétől 50 méternél kisebb
távolságban épülő tűz-, és 100 méternél
kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes
anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását
szolgáló, valamint az 50 méternél kisebb
távolságban épülő hajózási parti jelzések
láthatóságát befolyásoló, a jelentős
fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését
és a partra történő kijárást korlátozó
építmények építése esetén.
A tervezett építmény nem korlátozza-e
indokolatlanul vagy indokolatlan
mértékben a polgári célú vízi
közlekedést, illetve a hajózási
létesítmények működését.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Útügyi, Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
12.Honvédelmi és katonai célú építmény
működési vagy védőterületén belüli építmény
építése esetén.
A Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának
meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
Honvédelmi Minisztérium
Hatósági Hivatal vezetője
honvédelemért felelős
miniszter

III. táblázat

Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) és (5) bekezdésében kijelölt építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések

ABC
1.A vizsgálat feltételeVizsgálandó szakkérdésHatósági eljárás
2.Ha az új épület, meglévő épület terepszint alatti vagy
terepszintet is érintő bővítése termőföldön valósul meg
A termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi
követelmények érvényre juttatása, valamint az erdőre
gyakorolt hatások vizsgálata.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi (erdő esetében),
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
3.Állatrakodó, állattartó és forgalmazó rendeltetésű építmény,
önálló rendeltetési egységet tartalmazó építmény,
építményrész esetén.
A nemzeti és közösségi jogi, a nem emberi fogyasztásra szánt
állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak,
az állategészségügyi szabályoknak és állatjóléti
követelményeknek való megfelelés.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
4.Állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, laboratórium,
országos, illetve nemzetközi részvétellel tartott állatkiállítás,
állatbemutató, állatverseny, állatkert, vadaspark, kegyeleti
állattemető hullaégetője, állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtő-
átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, élelmiszer előállító és
forgalmazó illetve tároló, takarmány előállító, mesterséges
megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető
állomás, méhanya-nevelő rendeltetésű építmény, önálló
rendeltetési egységet tartalmazó építmény, építményrész
esetén.
A nemzeti és közösségi jogi élelmiszer-higiéniai
követelményeknek, takarmányhigiéniai és más, a takarmányok
előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására
vonatkozó követelményeknek, a nem emberi fogyasztásra
szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi
előírásoknak, az állategészségügyi szabályoknak és az
állatjóléti követelményeknek való megfelelés.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
5.- Munkavégzés céljára szolgáló építmény építése, bővítése,
átalakítása esetén.
- Az OTÉK szerint az egyes területfelhasználási egységeken
kivételesen elhelyezhető építmény építése esetén.
- Hulladékledobót, gyógykezelés céljára szolgáló önálló
rendeltetési egységet tartalmazó épület építése esetén.
A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a
települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos
közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek
való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai
biztonságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való
megfelelés.
Az egészségvédelem biztosítása az OTÉK-ban meghatározott
egyes épületszerkezetek és helyiségek létesítési
követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási,
f) országos építési követelményektől való eltérési
engedélyezési eljárás
6.Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem
egységes környezethasználati engedély köteles és az építési
tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység
külterületen, valamint belterület esetén természeti területen,
országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén folyik, továbbá ha barlangot,
egyedi táj értéket közvetlenül érint.
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység - ide nem értve
az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetkört -, illetve az
építményben folytatott tevékenység a természet és a táj
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás
7.Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati engedély köteles, és
- a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet
szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe
Annak elbírálása, hogy az építési tevékenység, illetve az
építményben folytatott tevékenység a földtani közeg,
védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő
közvetett bevezetésével, beleértve az időszakos vízfolyásokba
történő bevezetést is, a felszín alatti vízbe történő közvetlen
bevezetésével jár együtt, vagy
- a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen
halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyag juttatásával jár
együtt.
engedélyezési eljárás
8.Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati engedély köteles, a hulladék
kezelésével kapcsolatos építmény esetén.
Annak elbírálása, hogy milyen hulladék keletkezik és annak
kezelése megfelel-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás
9.Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati engedély köteles, és az
építmény a települési önkormányzat jegyzőjének, a főváros
esetében a kerületi önkormányzat jegyzőjének, vagy a főváros
főjegyzőjének hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy
rezgéskibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az építmény zajkibocsátása megfelel-e
a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
10.Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott
tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem
egységes környezethasználati engedély köteles, és az
építmény a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatalának hatáskörébe nem tartozó légszennyező
anyag kibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az építménybe tervezett tevékenység
megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
11.A következő építmények építése, bővítése, átalakítása esetén,
amennyiben a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra
az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került
sor:
1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett
természeti területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén baromfi esetén 10 számosállat alatt, egyéb állat
esetén 50 számosállat alatt; nem vízbázis védőövezetén, nem
védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén:
a) broilerek számára 100 számosállat alatt,
b) tojók számára 200 számosállat alatt,
c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt,
d) sertéskocák számára 150 számosállat alatt,
e) egyébállatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása
esetén 200 számosállat alatt;
2. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
3. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás
alatt;
4. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt;
5. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
6. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
7. tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség
Annak elbírálása kérdésében, hogy a Khvr. 5. számú
mellékletében foglalt követelmények alapján az építési
tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján
jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási
engedélyezési eljárás
alatt;
8. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása
alatt;
9. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt;
10. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
11. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt;
12. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
13. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
14. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi
kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt;
15. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása
alatt;
16. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása
alatt;
17. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
18. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer
t/év késztermék előállítása alatt;
19. peroxidokat gyártó üzem 1000 t/év késztermék előállítása
alatt;
20. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása
alatt;
21. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket
gyártó, formáló és kiszerelő üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
22. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
23. gyógyszerkészítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év
késztermék előállítása alatt;
24. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék
előállítása alatt;
25. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt;
26. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és
felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt;
27. gumikeverék-gyártó vagy -feldolgozó üzem 20 ezer t/év
gumi keverék előállítása vagy feldolgozása alatt;
28. üveg- és üvegszálgyártó üzem 20 t/nap olvasztókapacitás
alatt;
29. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap, égetettagyag
építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt,
illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az
árusűrűség a 300 kg/m3-t nem haladja meg;
30. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi
szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt;
31. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására
szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra
kapacitás alatt;
32. meleghengermű - 20 t/óra nyersacél feldolgozás alatt -
üzemeltetésére szolgáló építmény;
33. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt
vagy 20 MW hőteljesítmény-felvétel alatt;
34. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító
üzem 2 t/nap kapacitás alatt;
35. vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitás alatt;
36. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra
nyersacélfeldolgozó-kapacitás alatt;
37. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai
folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület
kezelése alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30
m3 alatt van;
38. közútigépjármű-gyártó (gyártás, összeszerelés,
motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt;
39. közútigépjármű-javító telep 5-20 db egy időben javítható
gépjármű szám között;
40. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10
000 m2 nettó össz-szintterület alatt vagy 300 parkolóhely alatt;
41. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen
szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a
kapcsolódó létesítményekkel együtt)
a) település külterületén lévő védett természeti területen,
Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely
alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen,
nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha
terület felhasználása alatt;
42. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett
természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang
védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt;
43. autóbusz-pályaudvar vagy -garázs önálló kialakításnál 20
(induló és érkező) gépkocsiállás alatt;
44. önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti gépjárműtároló
a) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen
és nem barlang védőövezetén 300 parkolóhely alatt;
b) védett természeti területen, Natura 2000 területen és
barlang védőövezetén 100 parkolóhely alatt; kivéve a lakás
rendeltetésszerű használatához előírt számú személygépkocsi
elhelyezését biztosító gépjárműtárolót;
45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem
védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem
barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 100 000
t össztároló-kapacitás alatt, kivéve a közvetlenül háztartás
vagy intézmény ellátását szolgáló építményt;
46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény
a) nem védett természeti területen 300-30 000 m3 össztároló-
kapacitás között;
b) a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti robbanó, nagyon
mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, valamint a
reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és
keverékek tárolását szolgáló építmény esetén 300 m3 alatt;
47. nem veszélyeshulladék-lerakó építmény nem védett
természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén napi 10 t hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t
teljes befogadó-kapacitás alatt;
48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel,
biológiai kezeléssel ártalmatlanító-építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
49. nem veszélyeshulladék-hasznosító építmény nem vízbázis
védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás
alatt;
50. fémhulladék-gyűjtő, - feldolgozó és -újrahasznosító telep
(beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis
védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás
alatt;
51. veszélyeshulladék-tároló vagy-hasznosító építmény nem
önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység
részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt;
52. stadion, sportcsarnok
a) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura
2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő
befogadóképesség alatt;
b) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti
területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang
védőövezetén 10000 fő befogadóképesség alatt;
53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri
építmények
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen,
nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadó-
képesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db
parkolóhely alatt;
54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb
lyukú pálya esetén;
55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok
próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10
MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW
motorteljesítménytől;
56. más célra használt területen ipari, raktározási célú
építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki
infrastruktúrával való ellátása)
a) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura
2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt;
b) nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem
Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5-3 ha
között;
57. egyéb, a Khvr. 3. számú mellékletében foglalt táblázat 1-
127. pontjában meghatározott tevékenység megkezdését vagy
folytatását szolgáló építmény vagy építményegyüttes
a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1 ha területfoglalás alatt, vagy 50 parkolóhely
alatt;
b) nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen,
nem barlang védőövezetén 3 ha területfoglalás alatt, vagy 300
parkolóhely alatt.
12.Ha az építési tevékenység
a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel
érintett területen valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény,
szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb
gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg,
és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi
XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének
megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés
megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja,
c) során több mint 500 m3 ásványi nyersanyag mennyiséget
termelnek ki
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani
szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt feltételek
vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel
kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és
védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag
mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok
érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség
megállapítása.
a) építési,
b) összevont,
c) használatbavételi,
d) fennmaradási
engedélyezési eljárás
13.1. Ha az építési tevékenység
1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést,
1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt,
1.3. ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket,
1.4. legalább 50 kW beépített összteljesítményű és 0,4 kV
vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert
érint.
2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése,
átalakítása, áthelyezése vagy bontása esetén, amennyiben a
létesítéséhez, átalakításához, áthelyezéséhez vagy a
bontásához építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési
vagy bontási tevékenység szükséges.
A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel,
berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott
műszaki biztonsági követelmények.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont,
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás
14.A közút és közforgalom elől el nem zárt magánút területén, az
alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút
tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint
kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, valamint
belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy egyéb
szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha
- az építményhez kapcsolódó közúti forgalom út, vagy az
építmény építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt
parkoló építését teszi szükségessé,
- az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásában előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy az építmény, vagy ahhoz
kapcsolódóan a közút területének nem közlekedési célú
igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján engedélyezhető-e a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett.
a) építési,
b) összevont,
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
15.A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen
- új épület építése,
- a meglévő épület terepszint alatti vagy terepszintet is érintő
bővítése, bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési, bontási
tevékenység a régészeti örökség védelme jogszabályban
rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
16.A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló
rendeltetési egység esetén.
A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és
ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az
a) építési,
b) összevont (építési engedélyezési szakaszában),
épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés,
közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével
kapcsolatos szakkérdések.
c) az engedély hatályának meghosszabbítási,
d) használatbavételi,
e) fennmaradási
engedélyezési eljárás
17.A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő
műemléki jelentőségű területen, világörökségi területen,
nyilvántartott műemléki érték vagy műemlék telkén új épület
építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez
kötött bővítése, átalakítása vagy bontása esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a
kulturális örökség vagy a világörökség védelme jogszabályban
rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
a) építési,
b) bontási,
c) összevont (elvi építési keretengedélyezési szakaszában),
d) az engedély hatályának meghosszabbítási,
e) használatbavételi,
f) fennmaradási
engedélyezési eljárás

"

48. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

I. Az összevont telepítési eljárásban benyújtandó mellékletek

AB
1.Milyen eljárás eseténBenyújtandó mellékletet előíró ágazati jogszabályi rendelkezés
2.termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezési
eljárása
a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés;
a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.)
FVM rendelet 1. § (2) bekezdés, 1-2. melléklet (400 m2-t meghaladó területigényű
beruházások megvalósítása esetén)
3.erdőterület igénybevételének
engedélyezési eljárása
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény 79. § (3) bekezdés;
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54. § (1) bekezdés
4.környezeti hatásvizsgálati eljárása környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés; 6. melléklet
(környezeti hatástanulmány); 7. melléklet (hatásterület)
5.egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8., 9. és 10. számú melléklet
6.régészeti érdekeltség eldöntéséhez,
régészeti feltárás engedélyezési
eljárása
a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet
7.telekalakítási engedélyezési eljárása földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól,
illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól
szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 36. § (7) bekezdés; 3. melléklet 1. pontja
8.településrendezési eszköz egyeztetési
eljárása
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (4)-(5) bekezdés;
7. melléklet

II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban

AB
1.Milyen eljárás eseténAz alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok
2.elvi építési keretengedélyezési eljárás6. melléklet II. táblázat
3.telekalakítási engedélyezési eljárása földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól,
illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól
szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet
4.termőföld végleges más célú
hasznosításának engedélyezési
eljárása
a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól,
illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól
szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. mellékletének második táblázata
5.erdőterület igénybevételének
engedélyezési eljárása
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm.
rendelet 30-31. §
6.a) környezeti hatásvizsgálati eljárás
b) egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás
a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II.
táblázata
7.régészeti feltárás engedélyezési
eljárása
a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról
szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 7. melléklet
8.a településrendezési eszköz
egyeztetési eljárása
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és
a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében
meghatározott államigazgatási szerv, a fővárosi és megyei kormányhivatal
kivételével.

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban

AB
1.Milyen eljárás eseténAz alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok
2.a) építési engedélyezési eljárás,
b) az országos építési
követelményektől való eltérés
engedélyezési eljárása
6. melléklet II. táblázat,
3.egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás
a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet II.
táblázata

III. Az összevont telepítési eljárásban vizsgálandó szakkérdés

1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban

AB
1.Milyen esetbenMilyen szakkérdésben
2.Ha a tervezett beruházás termőföldön
valósul meg
a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatása
3.Ha a tervezett beruházáshoz
erdőterület igénybevétele szükséges.
az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata, az erdő igénybevételének lehetősége
4.Ha a tervezett tevékenység a hatóság
előzetes vizsgálatától függően, vagy a
Khvr. előírásai alapján környezeti
hatásvizsgálathoz kötött, a környezeti
hatásvizsgálati eljárásra vonatkozó
szabályok szerint.
Ha a tervezett tevékenység környezeti
hatásvizsgálathoz és egységes
környezethasználati engedélyhez
kötött, az összevont eljárás szabályai
szerint.
a tervezett tevékenység milyen hatást gyakorol a környezeti elemekre, azok
rendszereire, folyamataira, és e hatások következtében az érintett népesség
társadalmi, gazdasági helyzetében milyen változások várhatók, valamint a
tervezett tevékenység esetén a környezetszennyezés megelőzése, a környezet
terhelésének csökkentése érdekében mi az elérhető legjobb technika
5.- Ha a területen régészeti
próbafeltárást kell végezni,
- ha a területen megelőző régészeti
feltárást kell végezni.
a terület régészeti érintettségének eldöntése kérdésében, a régészeti lelőhelyek
jellegének, kiterjedésének, a veszélyeztető források és a megelőző feltárás
mértékének meghatározása kérdésében, abban a szakkérdésben, hogy a
tervezett feltárási tevékenység az örökségvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e
6.Ha a tervezett beruházáshoz
telekalakítás szükséges.
a telekalakítás megfelel-e a telekalakítás sajátos szabályainak
7.Ha a tervezett beruházáshoz
településrendezési eszköz készítése
vagy módosítása szükséges.
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és
a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében
meghatározott, a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó
szakkérdés.

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban

AB
1.Milyen esetbenMilyen szakkérdés
2.Az építési tevékenység végzésének
építési engedélyezési eljárása, és az
országos építési követelményektől
való eltérés engedélyezési eljárása
esetén.
A 6. melléklet III. táblázatban meghatározott szakkérdés.
3.Egységes környezethasználati
engedélyhez kötött tervezett
tevékenység esetén.
A környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése
érdekében mi az elérhető legjobb technika.

"

49. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

ABC
1.EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ
ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV
EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLETADATSZOLGÁLTATÁS
TÉMAKÖRE
2.állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi
és megyei kormányhivatal
településfejlesztés, területrendezés,
településrendezés
3.környezetvédelmi és természetvédelmi
hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal
környezetvédelem, természet- és
tájvédelem
felszíni vízminőség-védelmi terület és
felszíni szennyezésre fokozottan
érzékeny terület
4.nemzeti park igazgatóságtermészet- és tájvédelemhazai vagy nemzetközi jogszabály
alapján természetvédelmi oltalom
alatt álló terület, érték, ökológiai
hálózat (magterület, ökológiai folyosó
és puffer terület), tájképvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő
terület - szükség szerint egyeztetve a
természetvédelmi hatáskörben eljáró
megyei kormányhivatallal
5.területi vízvédelmi hatóság (illetékes
katasztrófavédelmi igazgatóság)
vízvédelemfelszíni és felszín alatti vízminőség-
védelmi terület, és felszíni
szennyezésre fokozottan érzékeny
terület
6.területi vízügyi hatóság (illetékes
katasztrófavédelmi igazgatóság)
vízgazdálkodás,mértékadó árvízszint, vízgyűjtő-
gazdálkodási terület, mértékadó
árvízszint, felszíni és felszín alatti
vízminőség-védelmi terület,
vízgyűjtő-gazdálkodási terület,
6a.Országos Vízügyi Főigazgatóság*A vizek védelmével, illetve
kártételeinek elhárításával
összefüggő alapvető szempontok
teljesülése, a környezet- és
természetvédelmi követelményekre
figyelemmel;
nagyvízi meder, rendszeresen
belvízjárta terület, országos
vízminőség-védelmi terület, tómeder
a Balaton kiemelt üdülőkörzet
területén
7.fővárosi és megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság
tűzvédelmi, polgári védelem,polgári védelemi terület, vízvédelmi
területek
8.népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi
és megyei kormányhivatal
közegészségügy
9.Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és
Hajózási Hivatala
közlekedés: gyorsforgalmi úttal,
közúti határátkelőhellyel, víziúttal és
vasúti pályahálózattal, különösen
szintbeli közúti-vasúti átjáróval
érintett település esetében
10.Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalaközlekedés: légi közlekedéssel
érintett település esetében,
11.közlekedési hatósági hatáskörben eljáró
fővárosi és megyei kormányhivatal
közlekedés: minden más esetben
12.Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központ
örökségvédelemvilágörökségi és világörökségi
várományos terület
13.fővárosi és megyei kormányhivatal
örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási
(fővárosi kerületi) hivatala
örökségvédelemnyilvántartott műemléki érték,
műemlék, műemléki terület,
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhely és régészeti
védőövezet
14.ingatlanügyi hatáskörben eljáró fővárosi és
megyei kormányhivatal
földvédelemtermőföld mennyiségi és minőségi
védelme
15.erdészeti hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
erdőrendezés, erdővédelemkiváló termőhelyi adottságú
erdőterület, erdőterület rendeltetése
17.Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal
vezetője
honvédelemkiemelt fontosságú honvédelmi
terület, honvédelmi terület
18.fővárosi és megyei rendőr-főkapitánysághatárrendészet
19.bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei
kormányhivatal
bányászat, geológia, morfológia,
csúszásveszély
ásványi nyersanyagvagyon terület,
földtani veszélyforrás területe
20.Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalahírközlés
21.Országos Atomenergia Hivatal *nukleáris biztonság;
22.Országos Tisztifőorvosi Hivatal*természetes gyógytényezők,
gyógyhelyek természeti
adottságainak védelme;
gyógyhely

* érintettség esetén"

50. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 2a. sorral egészül ki:

(Sor-
szám
Címrendi
besorolás
Adatszolgáltatásra
kötelezett
Adatszolgáltatási
kör
Adatszolgáltatás
gyakorisága )
2a.XX. fejezet 21.
cím 1. alcím 1-
4., 8
jogcímcsoport,
3. alcím 3,7-8.
jogcímcsoport
fővárosi és megyei
kormányhivatalok
A jogtalanul igénybevett
ellátásokkal kapcsolatos
követelések és a
kötelezettségek adatai
Havonta egyszer, a
Kincstár által
megállapított
időpontban

2. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt táblázat 11. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

( Sor-
szám
Címrendi
besorolás
Adatszolgáltatásra
kötelezett
Adatszolgáltatási körAdatszolgáltatás
gyakorisága )
11.XLII. fejezet 29.
cím
fővárosi és megyei
kormányhivatalok
Lakás célú állami
támogatásokkal kapcsolatos
és jogtalanul igénybe vett
lakás célú állami
támogatásokkal kapcsolatos
követések és a
kötelezettségek adatai
Havonta egyszer, a
Kincstár által
fővárosi és megyei
kormányhivatalok, Erste
Lakástakarék-pénztár
Zrt., Fundamenta -
Lakáskassza Zrt., OTP
Lakástakarékpénztár
Zrt.
Lakás-előtakarékosság
jogtalanul igénybe vett
állami támogatásával
kapcsolatos követelések és
kötelezettségek adatai
megállapított
időpontban

51 . melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"8. melléklet a 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelethez

AB
1.Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal10025004-00301181 -00000000
2.Baranya Megyei Kormányhivatal10024003-00301019-00000000
3.Békés Megyei Kormányhivatal10026005-00302845-00000000
4.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal10027006-00302852-00000000
5.Csongrád Megyei Kormányhivatal10028007-00302584-00000000
6.Fejér Megyei Kormányhivatal10029008-00305350-00000000
7.Fővárosi Kormányhivatal10023002-00301253-00000000
8.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal10033001 -00301655-00000000
9.Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal10034002-00301954-00000000
10.Heves Megyei Kormányhivatal10035003-00302113-00000000
11.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal10045002-00301947-00000000
12.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal10036004-00304270-00000000
13.Nógrád Megyei Kormányhivatal10037005-00302144-00000000
14.Somogy Megyei Kormányhivatal10039007-00301129-00000000
15.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal10044001 -00302285-00000000
16.Tolna Megyei Kormányhivatal10046003-00306014-00000000
17.Vas Megyei Kormányhivatal10047004-00301459-00000000
18.Veszprém Megyei Kormányhivatal10048005-00301703-00000000
19.Zala Megyei Kormányhivatal10049006-00303066-00000000

"

52. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"5/a. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A telepengedélyezési eljárásban kizárás esetén másodfokon eljáró kormányhivatalok

AB
A telephely fekvéseA telepengedély kiadása iránti eljárásban másodfokú
hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
1.Budapest fővárosKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
2.Pest megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
3.Bács-Kiskun megyeTolna Megyei Kormányhivatal
4.Baranya megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
5.Békés megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
6.Borsod-Abaúj-Zemplén megyeHeves Megyei Kormányhivatal
7.Csongrád megyeBékés Megyei Kormányhivatal
8.Fejér megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
9.Győr-Moson-Sopron megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
10.Hajdú-Bihar megyeHeves Megyei Kormányhivatal
11.Heves megyeNógrád Megyei Kormányhivatal
12.Jász-Nagykun-Szolnok megyeBács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
13.Komárom-Esztergom megyeVeszprém Megyei Kormányhivatal
14.Nógrád megyeHeves Megyei Kormányhivatal
15.Somogy megyeTolna Megyei Kormányhivatal
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeHeves Megyei Kormányhivatal
17.Tolna megyeSomogy Megyei Kormányhivatal
18.Vas megyeZala Megyei Kormányhivatal
19.Veszprém megyeKomárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
20.Zala megyeSomogy Megyei Kormányhivatal

"

53. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelethez

A hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program előkészítésébe bevonandó területileg illetékes hatóságok

A hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program előkészítése során az OKTF NHI a következő hatóságokat vonja be:

1. a területileg illetékes vízügyi hatóságot a vízügyre vonatkozó szakkérdések vonatkozásában,

2. a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatalt a földtani és az ásványvagyon védelmére kiterjedő, valamint a bányászati szakkérdések vonatkozásában,

3. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az árképzéssel és az energetikával kapcsolatos szakkérdések vonatkozásában,

4. a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát az útügyi, vasúti és hajózási szakkérdések vonatkozásában,

5. a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalát a légügyi szakkérdések vonatkozásában,

6. a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságot a hírközlési szakkérdések vonatkozásában.

7. a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalát a honvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

8. a területileg illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés vonatkozásában,

9. az Országos Meteorológiai Szolgálatot a meteorológiai szakkérdések vonatkozásában,

10. a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a tűz- és katasztrófavédelmi szakkérdések vonatkozásában,

11. a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt

a) erdészeti hatáskörében eljárva az erdővédelem vonatkozásában,

b) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljárva a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

c) termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos hatáskörében eljárva a termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos szakkérdések vonatkozásában,

d) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljárva az állategészségügyi szakkérdések vonatkozásában,

e) növény- és talajvédelmi hatáskörében eljárva a növény-egészségügyi szakkérdések vonatkozásában,

f) közlekedési hatáskörében eljárva a közlekedési szakkérdések vonatkozásában,

g) fogyasztóvédelmi hatáskörében eljárva a fogyasztóvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

h) népegészségügyi hatáskörében eljárva a környezetbiztonsági és a közegészségügyi szakkérdések vonatkozásában."

54. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A 445/2013. Korm. rendelet 1. melléklet

a) felvezető szövegében a "munkaügyi központnál" szövegrészek helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

b) . 5.és 8. pontjában a "munkaügyi központ" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 6.3. és 7.1 pontjában a "kirendeltségen" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál" szöveg

lép.

55. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A 445/2013. Korm. rendelet 2. melléklet

a) felvezető szövegében, 7.2, pontjában a "munkaügyi központnál" szövegrészek helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

b) 5., 7.2., 8. pontjában a "munkaügyi központ" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 5. pontjában a "munkaügyi központtól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

d) 6.5. és 7.1. pontjában a "kirendeltségen" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál" szöveg

lép.

56. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az eltérő eljárásrendben működő kormányablakokra meghatározott ügykörök

1. A kormányablakban is előterjeszthetők a következő kérelmek, és megtehetők a következő bejelentések:

1.1. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás,

1.2. az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem,

1.3. kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása,

1.4. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő "betekintési jog" iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása,

1.5. a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása,

1.6. a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele,

1.7. TAJ kártya igénylés befogadása,

1.8. Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása,

1.9. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése,

1.10. a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése,

1.11. méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti karelmek átvétele,

1.12. egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése,

1.13. családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása,

1.14. családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása,

1.15. bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról,

1.16. fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele,

1.17. természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése,

1.18. természetes fürdőhely kijelölési eljárás,

1.19. gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése,

1.20. vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése,

1.21. veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése,

1.22. bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról,

1.23. műemlékre kiterjedő, az államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása,

1.24. polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése,

1.25. biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása,

1.26. utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása,

1.27. egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása,

1.28. illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása,

1.29. gyermekgondozási segély igénylése,

1.30. anyasági támogatás igénylése,

1.31. családi pótlék igénylése,

1.32. gyermeknevelési támogatás igénylése,

1.33. fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele,

1.34. építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának (névjegyzéki) bejelentése, és az adatok változásának bejelentése, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása,

1.35. otthonteremtési támogatás iránti kérelem,

1.36. gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelem,

1.37. gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem,

1.38. a családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás iránti kérelem,

1.39. a 16. életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránti kérelem,

1.40. lakáscélú állami támogatásokat (közvetlen támogatások, kamattámogatások) igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti kérelem,

1.41. lakástámogatás visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem,

1.42. hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránti kérelem,

1.43. hatósági közvetítői nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem,

1.44. igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakástakarékpénztári szerződésnek,

1.45. lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelme,

1.46. az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet szerinti, törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem,

1.47. aktív korúak ellátása iránti kérelem,

1.48. rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem,

1.49. rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése,

1.50. rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről,

1.51. adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,

1.52. olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,

1.53. a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz benyújtása, kivéve az állami adó- és vámhatóság elleni panaszokat,

1.54. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-a szerinti panasz benyújtása,

1.55. a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-a szerinti panasz benyújtása,

1.56. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz benyújtása,

1.57. a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti közérdekű bejelentés benyújtása, kivéve az állami adó- és vámhatósághoz intézett közérdekű bejelentéseket,

1.58. annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni,

1.59. anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem,

1.60. temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem,

1.61. állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.62. állatpiac tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.63. állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.64. közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem,

1.65. állatmenhely létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.66. állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.67. üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem,

1.68. vásár üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.69. vásár 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.70. piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.71. piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.72. bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés,

1.73. helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándék bejelentése,

1.74. helyi termelői piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.75. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.76. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.77. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.78. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.79. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.80. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.81. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.82. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.83. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.84. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.85. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.86. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.87. szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.88. panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.89. kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.90. üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.91. közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.92. egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.93. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme,

1.94. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme,

1.95. építésügyi hatósági engedélyezés iránti kérelem:

1.95.1. építési engedély iránti kérelem,

1.95.2. összevont engedély iránti kérelem,

1.95.3. fennmaradási engedély iránti kérelem,

1.95.4. használatbavételi engedély iránti kérelem,

1.95.5. bontási engedély iránti kérelem,

1.95.6. az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem,

1.95.7. engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem,

1.95.8. összevont telepítési engedély iránti kérelem,

1.96. építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelem:

1.96.1. jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem,

1.96.2. használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem,

1.96.3. veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem,

1.97. építésügyi hatósági eljárásban benyújtott egyéb kérelem:

1.97.1. hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem,

1.97.2. előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem,

1.98. építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem: 1.98.1. bontás tudomásulvétele iránti kérelem,

1.99. építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem,

1.100. elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR),

1.101. információ, illetve adatszolgáltatás az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános adataiból.

2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárás sal kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:

2.1. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2.2. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2.3. a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás,

2.4. gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás,

2.5. csecsemőgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás,

2.6. a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,

2.7. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése,

2.8. nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése,

2.9. házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,

2.10. a házassági névviselési forma módosítása,

2.11. születés anyakönyvezése,

2.12. haláleset anyakönyvezése,

2.13. tájékoztatás a tervezett építési tevékenység engedélyezésére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi hatóság megnevezéséről és elérhetőségéről,

2.14. tájékoztatás arról, hogy mely hatósági engedély iránti kérelmek nyújthatók be együtt,

2.15. tájékoztatás a kérelmezendő eljárástípus illetékének mértékéről,

2.16. tájékoztatás az egyes szakhatósági eljárások illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről,

2.17. információ, felvilágosítás és segítségnyújtás az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) kapcsán az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan.

3.

3.1. A kormányablak a Ket. 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt

a) egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez,

b) egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez,

c) egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez,

d) egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentéséhez.

3.2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről.

3.3. A kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába.

3.4. A kormányablak internethasználatot és -hozzáférést biztosít az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz, és elektronikus alkalmazásainak használatához, az elektronikus ügyintézés indításához.

4.

4.1. A kormányablak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági és a szakhatósági eljárásokkal összefüggésben iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfél azonosítását követően az egyedi ügy irataiba, amelyben az ezt kérelmező ügyféli jogállással rendelkezik, és amely iratra iratbetekintési joga van."

57. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"8. melléklet az 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Azon ügykörök, amelyekre a benyújtott kérelem ügyintézési állapotára vonatkozó tájékoztatás a kormányablakban biztosítható

1. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására benyújtott kérelem

2. Gyermeknevelési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem."

58. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában kijelölt szakhatóságok

ABCD
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú eljárásbanMásodfokú
eljárásban
2.Honvédelmi és katonai célú
építmény működési vagy
védőterületén tervezett sajátos
építmény építésügyi eljárásaiban,
a bontási engedélyezési eljárás
kivételével.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy további
feltételek mellett biztosíthatóak-e.
a Honvédelmi
Minisztérium Hatósági
Hivatal vezetője
a honvédelemért
felelős miniszter
3.Ha a tevékenység
megkezdéséhez egységes
környezethasználati engedély
vagy környezetvédelmi engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása, hogy a felszíni
vizek, a felszín alatti vizek és a
földtani közeg minősége
védelmére jogszabályban foglalt
követelmények a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett érvényesülnek-e.
vízvédelmi
feladatkörében eljáró
katasztrófavédelmi
igazgatóság területi
vízügyi hatóság
vízvédelmi
feladatkörében eljáró
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság, az
Országos Vízügyi
Főigazgatóság
4.Minden engedélyezési
eljárásban.
A településrendezési
követelményeknek és a helyi
építési szabályzatnak való
megfelelés kérdésében, valamint
annak elbírálása kérdésében,
hogy az építmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati rendeletben
meghatározott természet-védelmi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
az építési
tevékenység helye
szerinti települési,
fővárosi kerületi
önkormányzat
jegyzője, a fővárosi
önkormányzat által
közvetlenül igazgatott
terület tekintetében a
fővárosi főjegyző
5.Az éghető töltetű nyomástartó
vagy töltő rendszerek, éghető
folyadék- és olvadéktárolók,
közforgalmú üzemanyagtöltő
állomások műtárgyai az utak
kivételével, közforgalmú autógáz-
töltőállomások műtárgyai az utak
kivételével, éghető gáz és olaj
előállító és tároló energetikai
építmény, az ipari és
mezőgazdasági célú
földgázfogyasztó hőfejlesztő-
hőhasznosító létesítmény, erőmű
esetén, a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
Az építménnyel, létesítménnyel
összefüggő tűzvédelmi
követelmények érvényre juttatása.
első fokon eljáró
tűzvédelmi
szakhatóság
másodfokon eljáró
tűzvédelmi
szakhatóság
6.Ha az építmény szélső pontjainak
vetületétől számított 100 méteren
belül gyorsforgalmi út vagy közúti
határátkelőhely található, és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy
a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a közút területének nem
közlekedési célú igénybevétele a
kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján
- engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
7.A vasúti pálya szélső vágányának
tengelyétől számított 50 méteren,
erőmű esetén 100 méteren belüli
építmény építése, elhelyezése,
megszüntetése esetén, ha a
vasúti pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása, hogy a vasúti
pálya területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a tervezett
igénybevételnek a vasút állagára,
a vasúti forgalom biztonságára, a
vasút kezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak
ellátására, fejlesztési terveinek
végrehajtására gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
8.A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló földi
berendezések biztonsági
övezetén belül létesített minden
építmény építése esetén, a
A polgári célú repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett hatásainak
vizsgálata a légiközlekedésre, a
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
repülőtér telekhatárától mért 15
kilométer távolságon belül 40
méternél, bárhol másutt a
beépítésre szánt területen 100
méternél, beépítésre nem szánt
területen 50 méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot növelő
bővítése, kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező
repülőtér telkének szélétől mért
500 méteren belül 40 méternél
magasabb építmény építése,
építménymagasságot növelő
bővítése esetén, bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
földi telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés
biztonságára.
9.Az állami célú repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett hatásainak
vizsgálata a légiközlekedésre, a
földi telepítésű berendezések
működésére és a légiközlekedés
biztonságára.
honvédelemért felelős
miniszter
10.Hajózási létesítmény területén,
illetve víziúttól mért 50 m
távolságon belüli építmény
esetén.
Víziközlekedés biztonságára, a
fenntartási, üzemeltetési feladatok
ellátására, fejlesztési tervek
végrehajtására gyakorolt
hatásának vizsgálata.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi,
Vasúti és Hajózási
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja

"

59. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3/A. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések

ABC
1.Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdésMásodfokú eljárásban
szakértőként kirendelhető szerv
2.Ha a sajátos építmény emberi
tartózkodás céljára szolgáló építményt
is magába foglal, a bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz
minőségi, a települési hulladékkal és nem
közművel összegyűjtött háztartási
szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású követelményeknek
való megfelelés. Munkavégzés céljára
szolgáló építmények esetében a kémiai
biztonságra és a dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó jogszabályi
előírásoknak való megfelelés.
Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat
3.Az eljárás termőföldön vagy termőföld
igénybevételével megvalósuló építmény
vagy tevékenység engedélyezésére
irányul, a használatbavételi és a bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
A termőföld minőségi védelme.Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
4.Erdőben megvalósuló vagy a
megvalósítás során erdőre, az erdő
talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára hatást gyakorló módon
megvalósuló létesítmény esetében, a
használatbavételi és a bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
5.Az eljárás termőföldön vagy termőföld
igénybevételével megvalósuló építmény
vagy tevékenység engedélyezésére
irányul, a használatbavételi és a bontási
engedélyezési eljárás kivételével.
A termőföld mennyiségi védelme.a földvédelmi hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
6.Ha a tevékenység megkezdéséhez
egységes környezethasználati engedély
vagy környezetvédelmi engedély nem
szükséges, és az építmény a települési
önkormányzat jegyzőjének, a kerületi
önkormányzat jegyzőjének vagy a
főváros főjegyzőjének hatáskörébe nem
tartozó zaj- vagy rezgéskibocsátással
üzemel.
Annak elbírálása, hogy az engedélyezési
tervdokumentáció, illetve a létesítmény
zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj
és rezgés elleni védelem követelményeinek
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
7.Ha a tevékenység megkezdéséhez
egységes környezethasználati engedély
vagy környezetvédelmi engedély nem
szükséges.
Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az
elérhető legjobb technika alapján
meghatározott levegővédelmi
követelményeknek és előírásoknak,
b) az építési és bontási hulladékok, illetve
az engedélyezett berendezésekből,
létesítményekből származó hulladékok
kezelésének feltételei megfelelnek-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak,
c) az építmény vagy tevékenység a
természet védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
8.Ha a tevékenység megkezdéséhez a
Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt
vizsgálatra az eljárást megelőzően más
hatósági eljárásban nem került sor az
alábbi létesítmények esetében:
a) szélerőmű, szélerőműpark védett
természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 200
kW teljesítmény alatt; nem védett
természeti területen, nem Natura 2000
területen, nem barlang védőövezetén
600 kW teljesítmény alatt;
b) föld alatti villamosvezeték védett
természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén.
Az építési tevékenység és az építményben
folytatott tevékenység alapján jelentős
környezeti hatások feltételezhetők-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi
Főfelügyelőség
9.A kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott
vagy védetté nyilvánított régészeti
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építmény a régészeti örökség és a kulturális
örökség vagy a világörökség védelme
örökségvédelmi feladatkörében
Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási feltétel
lelőhelyen, régészeti védőövezet
területén, műemléki területen vagy
világörökségi területen vagy arra
közvetlen hatást gyakorló módon
megvalósuló építmény esetén.
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint, vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
fennállása esetén a kulturális
örökség védelméért felelős
miniszter
10.Ha az építmény szélső pontjainak
vetületétől számított 50 méteren belül
egyéb országos közút vagy helyi közút
található, és a kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett - a
közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-
e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központ
11.Ha az építmény szélső pontjainak
vetületétől számított 50 méteren belül a
fővárosi önkormányzat tulajdonában
levő közút található, és a kérelmező az
útkezelői hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett - a
közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-
e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központ
12.Ha az építmény szélső pontjainak
vetületétől számított 50 méteren belül a
fővárosi kerületi önkormányzatok
tulajdonában levő közút található, és a
kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett - a
közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján - engedélyezhető-
e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központ
13.Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-
veszélyes, illetve bányászati
tevékenységgel érintett területen valósul
meg, vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és
földgázbányászati létesítmény,
szállítóvezeték, elosztóvezeték,
célvezeték, valamint egyéb gáz és
gáztermék vezeték biztonsági
övezetében valósul meg, és az építtető
az üzemeltetőnek a bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.
19.) Korm. rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerinti egyetértésének
megtagadását vagy az üzemeltető által
az egyetértés megadásához szabott
feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély
iránti kérelem földtani szempontú
megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása,
hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt
feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása
a gázipari tevékenységgel kapcsolatos
létesítmény rendeltetésszerű használatával
és védelmével kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a
felhasználás, hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése, valamint a
bányajáradék-fizetési kötelezettség
megállapítása.
Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal
14.A bioetanol vagy a biogáz és
komposztáló telep technológiáinak
elhelyezését vagy védelmét közvetlenül
szolgáló építménnyel kapcsolatos
eljárás, a bontási engedélyezési eljárás
kivételével.
A VM rendelet szerinti állat-egészségügyi
előírásoknak való megfelelés.
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

"

60. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A) Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott egyes eljárásaiban vizsgálandó szakkérdések, a vizsgálatot megalapozó hatáskörök, továbbá a másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szervek kijelölése

ABC
1.I. Újrahasznosítási eljárásban
2.Vizsgálat feltételeVizsgálandó szakkérdésSzakértőként kirendelhető szerv
3.Minden esetben.Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi
védelme követelményeinek való megfelelés.
Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági
Hivatal
4.Ha a földrészlet az ingatlan-
nyilvántartás szerint országos
jelentőségű védett természeti
területen vagy Natura 2000
területen van.
Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása,
hogy az újrahasznosítás a természet védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
5.Ha az újrahasznosítást olyan
földrészleten valósítják meg,
amelynek helyrajzi száma a
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyeket, régészeti
védőövezeteket, műemléki
területeket, nyilvántartott
műemléki értékeket és
műemlékeket tartalmazó
kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban
szerepel.
Építésügyi és kulturális örökségvédelmi
szakkérdés: annak elbírálása, hogy az
újrahasznosítás a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Budapest Főváros Kormányhivatala,
kizárási feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért felelős
miniszter
6.II. Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
7.Minden esetben.Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
8.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint országos
jelentőségű védett természeti
területen, Natura 2000 területen
vagy barlang felszíni
védőövezetén van.
Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása,
hogy a végleges más célú hasznosítás a
természet védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek, valamint a
tájvédelem jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
9.Ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten tervezik
megvalósítani, amelynek
helyrajzi száma a nyilvántartott
régészeti lelőhelyeket,
régészeti védőövezeteket,
műemléki területeket,
nyilvántartott műemléki
értékeket és műemlékeket
tartalmazó kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szerepel.
Építésügyi és kulturális örökségvédelmi
szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú
hasznosítás a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Budapest Főváros Kormányhivatala,
kizárási feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért felelős
miniszter
10.III. A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
11.Minden esetben.Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
12.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint országos
jelentőségű védett természeti
területen vagy Natura 2000
területen van.
Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása,
hogy az ideiglenes más célú hasznosítás a
természet védelmére vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi követelményeknek megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
13.Ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten tervezik
megvalósítani, amelynek
helyrajzi száma a nyilvántartott
régészeti lelőhelyeket,
régészeti védőövezeteket,
műemléki területeket,
nyilvántartott műemléki
értékeket és műemlékeket
tartalmazó kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szerepel.
Építésügyi és kulturális örökségvédelmi
szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú
hasznosítás a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Budapest Főváros Kormányhivatala,
kizárási feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért felelős
miniszter
14.IV. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárásban
15.Minden esetben.Talajvédelmi szakkérdés: a termőföld minőségi
védelme követelményeinek való megfelelés.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági
Hivatal
16.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint országos
jelentőségű védett természeti
területen, Natura 2000 területen
vagy barlang felszíni
védőövezetén van.
Természetvédelmi szakkérdés: annak elbírálása,
hogy a végleges más célú hasznosítás vagy az
eredeti állapot helyreállítása a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek
megfelel-e.
Országos Környezetvédelmi és
Természetvédelmi Főfelügyelőség
17.Ha a más célú hasznosítást
olyan földrészleten valósították
meg, amelynek helyrajzi száma
a nyilvántartott régészeti
lelőhelyeket, régészeti
védőövezeteket, műemléki
területeket, nyilvántartott
műemléki értékeket és
műemlékeket tartalmazó
kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban
szerepel.
Építésügyi és kulturális örökségvédelmi
szakkérdés: annak elbírálása, hogy a más célú
hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítása
a kulturális örökség védelme jogszabályban
rögzített követelményeinek megfelel-e.
Budapest Főváros Kormányhivatala,
kizárási feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért felelős
miniszter

B) Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott egyes eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

ABCD
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
Vizsgálandó szakkérdésElső fokú
eljárásban
Másodfokú
eljárásban
2.I. Újrahasznosítási eljárásban
3.Ha a földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló 1995.
évi LVII. törvény (a
továbbiakban: Vgtv.) 27. §-ában
meghatározott jog be van
jegyezve vagy jogi jelleg fel van
jegyezve az ingatlan-
nyilvántartásban.
Annak elbírálása, hogy az újrahasznosítás
megfelel-e az ivóvízbázis védelmére vonatkozó
jogszabályi követelményeknek, valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a jég levonulására
vonatkozó követelményeknek.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
4.II. Termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
5.Ha a földrészletre a Vgtv. 27. §-
ában meghatározott jog be van
jegyezve vagy jogi jelleg fel van
jegyezve az ingatlan-
nyilvántartásban.
Annak elbírálása, hogy a végleges más célú
hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére
vonatkozó jogszabályi követelményeknek,
valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó követelményeknek.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
6.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett természeti
területen található.
Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a
helyi önkormányzati rendeletben meghatározott
természetvédelmi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
7.III. A termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
8.Ha a földrészletre a Vgtv. 27. §-
ában meghatározott jog be van
jegyezve vagy jogi jelleg fel van
jegyezve az ingatlan-
nyilvántartásban.
Annak elbírálása, hogy az időleges más célú
hasznosítás megfelel-e az ivóvízbázis védelmére
vonatkozó jogszabályi követelményeknek,
valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég
levonulására vonatkozó követelményeknek.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
BM Országos
Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
9.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett természeti
területen található.
Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás a
helyi önkormányzati rendeletben meghatározott
természetvédelmi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
10.IV. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárásban
11.Ha a termőföld az ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett természeti
területen található.
Annak elbírálása, hogy a más célú hasznosítás
vagy az eredeti állapot helyreállítása a helyi
önkormányzati rendeletben meghatározott
természetvédelmi követelményeknek megfelel-e.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző

"

61. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 373/2014. (XII. 3.) Korm. rendelethez

A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma és a telekalakítási dokumentáció záradéka

1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:

1.1. az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott záradékolt változási vázrajz,

1.2. a telekalakítási helyszínrajz,

1.3. a digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.

2. A telekalakítási helyszínrajz tartalmazza:

2.1. a méretarány-tényezőt,

2.2. a telekalakítással érintett földrészleteket,

2.3. a telekalakítás utáni állapotot,

2.4. a telekalakítással érintett földrészleteken meglévő építményeket,

2.5. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal, és egyéb joggal terhelt területek határvonalát,

2.6. a bontás alatt álló épületek vonatkozásában "bontás alatt" megjegyzést,

2.7. a telekalakítással érintett földrészleten lévő összes építmény távolságát a tervezett földrészlet határtól,

2.8. a létrejövő földrészlet méreteit,

2.9. a beépített földrészlet esetén a földrészlet eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százalékát.

3. A telekalakítási záradék:

A járási hivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot az "A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos." záradékszöveggel látja el."

62. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A) A telekalakítási eljárásban vizsgálandó szakkérdések, továbbá a másodfokú eljárásban szakértőként kirendelhető szervek kijelölése

ABC
1.Vizsgálat feltételeVizsgálandó szakkérdésSzakértőként kirendelhető
szerv
2.Ha a telekalakítás olyan ingatlant
érint, amelynek helyrajzi száma a
nyilvántartott vagy védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyeket, régészeti
védőövezeteket tartalmazó kulturális
örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szerepel.
Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak
elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális
örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett megfelel-
e.
Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási
feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért
felelős miniszter
3.Ha a telekalakítás olyan ingatlant
érint, amelynek helyrajzi száma
műemléki területeket és műemlékeket
tartalmazó kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban szerepel.
Kulturális örökségvédelmi szakkérdés: annak
elbírálása, hogy a telekalakítás a kulturális
örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett megfelel-
e.
Budapest Főváros
Kormányhivatala, kizárási
feltétel fennállása esetén a
kulturális örökség védelméért
felelős miniszter
4.Ha a telekalakítás olyan ingatlant
érint, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban országos jelentőségű
védett természeti terület, törvény
erejénél fogva védett forrás, láp,
barlang, víznyelő, szikes tó,
kunhalom, földvár, természeti terület,
Natura 2000 terület, ökológiai folyosó,
természeti emlék, barlang felszíni
védőövezet jogi jelleg ténye van
feljegyezve.
Természetvédelmi szakkérdés: annak
elbírálása, hogy a telekalakítás a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
5.Ha a telekalakítással új útterület jön
létre és olyan földrészlet kialakítására
irányul, amelynek kivett megnevezése
út.
Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett
telekalakítási eljárásban a
közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek
érvényre juttatása.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
6.Ha a telekalakítás meglévő út területét
érinti.
Közlekedésbiztonsági szakkérdés: a tervezett
telekalakítási eljárásban a
közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek
érvényre juttatása érdekében a közútkezelői
hozzájárulás felülbírálása.
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Központja
7.Erdő megosztása.Erdészeti szakkérdés: a fenntartható
erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján.
Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

B) A telekalakítási eljárásban közreműködő szakhatóságok kijelölése

ABCD
1.Bevonás és közreműködés
feltétele
SzakkérdésElső fokú szakhatóságMásodfokú
szakhatóság
2.Telekcsoport újraosztása, telek
megosztása, telkek egyesítése és
telekhatár rendezése esetén, kivéve
termőföldek birtok összevonási
céllal történő telekalakítását 50
hektárig, azzal a feltétellel, hogy a
kialakítandó földrészletek területe
nem lehet kisebb a változás előtti
területnél.
A telekalakítás megfelel-e a
településrendezési
követelményeknek és a helyi
építési szabályzatnak.
a telekalakítás helye
szerint illetékes
települési, fővárosi
kerületi önkormányzat
jegyzője, a Fővárosi
Önkormányzat által
közvetlenül igazgatott
terület tekintetében a
fővárosi főjegyző
3.Ha a telekalakítás olyan ingatlant
érint, amelyre az ingatlan-
n3ilvántartásban - jogi jellegként -
helyi jelentőségű védett természeti
terület, természetvédelmi terület,
természeti emlék jogi jelleg ténye
van feljegyezve.
Annak elbírálása, hogy a
telekalakítás a helyi
önkormányzati rendeletben
meghatározott természetvédelmi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
települési önkormányzat
jegyzője, fővárosban a
főjegyző
4.Életvédelmi rendeltetésű építmény,
ó4óhely telkének kialakítása esetén.
A jogszabályban előírt polgári
védelmi követelmények érvényre
juttatása.
a telekalakítás helye
szerint illetékes
katasztrófavédelmi
kirendeltség
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
5.Ha a telekalakításra a vasúti pálya
szélső vágányának tengelyétől
számított 50 méteren belüli sávban
kerül sor.
Annak elbírálása, hogy a
telekalakítás - a vasút állagára, a
vasúti forgalom biztonságára, a
vasúti pályahálózat működtetője
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, fejlesztési
terveinek végrehajtására
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
6.Ha a telekalakítás meglévő állandó,
ideiglenes működésű repülőtér
területét érinti.
A tervezett telekalakítás nem
korlátozza-e indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben a polgári
célú légiközlekedést, illetve a
repülőtéri létesítmények
működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi
Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
7.A víziutak medrét és a kikötők,
átkelők, vízpartok és vízterületek
telkét érintő telekalakítás esetén.
A tervezett telekalakítás nem
korlátozza-e indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben a polgári
célú vízi közlekedést, illetve
hajózási létesítmények
működését.
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Útügyi, Vasúti
és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja

"

63. melléklet a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A hatósággal szemben felmerülő kizárási ok miatt másodfokú földvédelmi hatáskörben eljáró, illetve szakhatóságként közreműködő, továbbá földvédelmi szakkérdésben szakértőként kirendelhető megyei kormányhivatalok illetékességi területe

AB
1.SzékhelyIlletékességi terület
(megye)
2.Baranya Megyei KormányhivatalSomogy
3.Bács-Kiskun Megyei KormányhivatalPest
4.Békés Megyei KormányhivatalCsongrád,
Jász-Nagykun-Szolnok
5.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KormányhivatalHeves
6.Csongrád Megyei KormányhivatalBékés,
Jász-Nagykun-Szolnok
7.Fejér Megyei KormányhivatalTolna,
Veszprém
8.Győr-Moson-Sopron Megyei KormányhivatalKomárom-Esztergom
9.Hajdú-Bihar Megyei KormányhivatalSzabolcs-Szatmár-Bereg
10.Heves Megyei KormányhivatalBorsod-Abaúj-Zemplén
11.Komárom-Esztergom Megyei KormányhivatalGyőr-Moson-Sopron
12.Nógrád Megyei KormányhivatalBudapest főváros
13.Pest Megyei KormányhivatalBács-Kiskun
14.Somogy Megyei KormányhivatalBaranya
15.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KormányhivatalHajdú-Bihar
16.Vas Megyei KormányhivatalZala
17.Veszprém Megyei KormányhivatalFejér,
Tolna
18.Zala Megyei KormányhivatalVas
19.Budapest Főváros KormányhivatalaNógrád

"

Tartalomjegyzék