55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet[1]

a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 55. §-ában, valamint a VET végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[2] E rendelet hatálya az

a) átvételi kötelezettség alá eső villamos energia (4. §),

b) közcélú villamosműnek minősülő erőmű által egyedi hatósági ármegállapítás mellett eladott villamos energia (5. §),

c) szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia (6. §),

d) közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb - a) és b) pont alá nem tartozó - villamos energia (7. §) legmagasabb hatósági árának megállapítására és az árak alkalmazási feltételeire terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Az e rendelet alkalmazásában irányadó fogalmak magyarázatát a VET 3. §-a, az Üzemi Szabályzat, a szállító és a szolgáltatók Üzletszabályzatai, valamint ezen § (2) bekezdése tartalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a szállító számára a VET 41. § (1) bekezdése, illetve a szállító és a szolgáltatók számára a VET 42. § (2) bekezdése írja elő, s amely(ek)et a 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük - az aláírást követő 15 napon belül - a Magyar Energia Hivatal számára;

b)[3] hulladékhasznosító erőmű: települési, kommunális vagy ipari hulladékot villamosenergia-termelésre felhasználó erőmű;

c)[4] biogáz: minden olyan gáz, amely biológiailag lebomló szerves anyagból (a továbbiakban: biomassza) fejlődik;

d) egyedi gázerőmű: az az erőmű, amelynek energiahordozója regionális gázelőfordulásból származó, egyéb célra (ipari, kommunális stb.) tervezetten fel nem használt földgáz;

e) nyomásejtő erőmű: a földgázvezetékek tervszerű nyomáscsökkentését villamos energia termelésre (redukáló állomások) felhasználó erőmű;

f) csúcs időpontja: minden nap azon félóráját követő időpont, amikor a rendszer villamos energia igénye a legnagyobb volt;

g) csúcs félóra: a csúcs időpontját közvetlenül megelőző és követő mérési időszak közül az, amelyikben a lekötött egység kiadott energiája nagyobb volt;

h) lekötött egység: az az erőmű vagy annak bármelyik villamos energia termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;

i) kiadott energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel megállapított energia mennyiség;

j) szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény: a lekötött egység azon kiadott teljesítménye, amely a rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értékénél a havi átlagos tervszerű megelőző karbantartás és a normatív kényszerkiesés miatti kiadott teljesítmény csökkenéssel nagyobb;

k) rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értéke: a lekötött egység azon rendelkezésre álló átlagos teljesítőképessége, amelyet a felek közötti szerződések ilyenként meghatároznak;

l) tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;

m) kényszerkiesés miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;

n) tényleges rendelkezésre álló teljesítmény: a lekötött egység azon teljesítménye, amely a csúcs félórájában a villamos energia vásárlója rendelkezésére állt,

(i) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására teljes terhelésen üzemelt: a kiadott energia kétszerese,

(ii) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására részterhelésen üzemelt vagy annak engedélyével hideg tartalékban vagy terven felüli karbantartáson állt: megegyezik a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékkel, kivéve, ha

1. a legutolsó tesztelése sikertelen volt, és még nem történt sikeres tesztelés,

2. a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban a tényleges rendelkezésre álló teljesítménye kisebb volt, mint az akkor érvényes legutolsó bejelentett teszt teljesítménye,

(iii) ha az (ii) 1. vagy 2. eset áll fenn: megegyezik a legutolsó - (i) szerinti - teljes terhelésű üzemállapotban elért tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel,

(iv) ha a teljes terhelésű üzemállapotban a lekötött egység kiadott teljesítménye nem éri el a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékét: a következő sikeres tesztelésig a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban elért teljesítmény;

o) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott tényleges rendelkezésre álló teljesítmény értékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;

p) teszt teljesítmény: az a mért teljesítmény, amellyel az erőmű a tesztelés során legalább egy órán keresztül a csatlakozási ponton a vásárlónak rendelkezésre állt, azonban nem lehet nagyobb, mint a szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény;

q) bejelentett teszt teljesítmény: a teszt teljesítmény azon értéke, amelyet a lekötött egység üzemeltetője az üzemirányító részére teszteléssel leellenőrizhető teljesítményként bejelentett;

r) üzemirányító: az együttműködő villamos energia rendszer azon szervezete, amely a termelő, szállító és elosztó berendezések üzemállapotát az általa adott utasításokkal vagy automatikus üzemirányítással szabályozza;

s) teljes terhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető teljesítménye;

t) részterhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető maximális teljesítményénél kisebb teljesítménye;

u)[5] hideg tartalék: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;

v) terven felüli karbantartás: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;

w)[6]

x)[7]

y)[8] havi operatív terv: a vásárló (szállító vagy szolgáltató) által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint;

z) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre, naptári évekre vonatkozóan rögzített kiadott villamos energia mennyiség;

aa) bázisteljesítmény: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak három legmagasabb terhelési hónapjának két-két (összesen hat) - különböző napokon mért - legmagasabb értékéből számított átlagos teljesítmény;

ab) éves lekötött teljesítmény: a bázisteljesítmény alapján a szolgáltató által megadott korrigált teljesítmény;

ac) havi teljesítményigény: a szolgáltató által az éves lekötött teljesítmény értékkel egyidejűleg megadott, a következő év egyes hónapjaiban igénybe venni tervezett hatásos villamos teljesítmény nagysága havonkénti bontásban;

ad) éves elszámolási teljesítmény: a tárgyév január 1. napjának 00.00 órájától a tárgyév december 31. napjának 24.00 órájáig terjedő időszak három legmagasabb terhelésű hónapjának két-két (összesen hat) - különböző napokon mért - legmagasabb félórás értékéből számított átlagos teljesítmény;

ae) tartalék teljesítmény: a szolgáltató által a szállítótól közvetlenül vásárolt azon teljesítmény, amelyet az illetékes üzemirányító által irányított erőművek egy hétnél hosszabb időtartamú üzemzavarának esetére kötnek le;

af) csatlakozási pont: az a fizikai pont, ahol két különböző tulajdonban lévő villamosmű összekapcsolódik;

ag) üzembiztonsági tartalék: az a teljesítőképesség tartalék, amelyet az üzemirányító az Üzemi Szabályzat szerint minden naptári napra a rendszer csúcsidei teljesítménymérlegébe beállít;

ah) elszámolási mérés: az Üzemi Szabályzat szerint kialakított mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;

ai)[9] báziskihasználási óraszám: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak alatt vásárolt villamos energia (kWh) és a bázisteljesítmény (kW) hányadosa;

aj) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;

ak) tranzit: harmadik fél (tranzitot biztosító) tulajdonát képező hálózati elem rendelkezésre állása, illetőleg használata, amelyet a felek közötti szerződés teljesítéséhez a vevő (tranzitáló) a szerződésben kifejezetten igényel, és amelyet a vevő a tranzitot biztosító, harmadik féllel kötött külön szerződésben biztosít;

al) szigetüzem: a magyar villamos energia rendszerről leválasztottan üzemelő - külföldi vagy hazai villamosmű által ellátott - fogyasztói terület.

am)[10] nagyfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 120 kV, vagy nagyobb névleges feszültségen van;

an) középfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV, vagy 1 kV-nál nagyobb, de 120 kV-nál kisebb névleges feszültségen van;

ao) kisfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál kisebb névleges feszültségen van.

ap)[11] villamos energia fajlagos hőfelhasználása: adott erőműből, illetve erőművi gépegységből adott időszak alatt értékesített villamos energia mennyiség előállításához felhasznált tüzelőhő mennyiségének fajlagos értéke. Mértékegysége: kJ/kWh;

aq)[12] hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia olyan villamos energia, amelyet a hőenergiával közösen, közös technológiai berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal, legalább 65% éves energetikai összhatásfokkal állítanak elő.

ar)[13] az erőmű (erőművi egység) átadási villamos teljesítménye: az az értékesítésre rendelkezésre álló villamos teljesítmény, amely a beépített teljesítményből az erőmű (erőművi egység) technológiai önfogyasztása és az erőmű (erőművi egység) egyéb célú saját felhasználása után a vásárló által igénybe vehető.

Általános rendelkezések

3. § (1)[14] Az e rendeletben és mellékleteiben szereplő legmagasabb hatósági árakat, az azokhoz kapcsolódó áralkalmazási és fizetési feltételeket kell alkalmazni a felek által kötött - a jogszabályoknak megfelelő - egyéb megállapodás hiányában.

(2) Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton átvett villamos energiára vonatkoznak. Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. Ennek számítási módját és alkalmazási feltételeit e rendelet 8. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

(3) Az e rendeletben és mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának megállapítása

4. §[15] (1)[16] Alaphálózatra csatlakozó erőmű esetében a szállító, elosztóhálózatra csatlakozó erőmű esetében a működési terület szerinti szolgáltató nem tagadhatja meg

a) a megújuló energiát (is) felhasználó erőműben, azaz

aa) a geotermikus erőműben,

ab) a vízerőműben,

ac) a naperőműben,

ad) a szélerőműben,

ae) a biomassza hasznosító erőműben termelt villamos energia,

af) a biogáz hasznosító erőműben

termelt villamos energia (a megújuló energia felhasználásának arányában),

b) a következő egyéb erőműben, azaz

ba) a hulladékhasznosító erőműben,

bb) az egyedi gázerőműben,

bc) a nyomásejtő erőműben

termelt villamos energia,

c) a hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia átvételét, amennyiben az erőmű (erőművi egység) átadási villamos teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb [de a c) pont esetében 20 MW-nál kisebb], továbbá a hálózatra adás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek és nem tartozik az 5. § hatálya alá.

(2)[17] A villamos energia szolgáltatója nem tagadhatja meg az (1) bekezdés a)-c) pontjának megfelelően termelt villamos energia átvételét akkor sem, ha a fenti termeléshez tartozó átadási villamos teljesítmény 0,1 MW-nál nem nagyobb, de az erőművet 1997. január 1-je előtt helyezték üzembe és a hálózatra adás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek.

(3)[18][19] Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott villamos energia átvételéért a termelő részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(4)[20] Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott villamos energia esetében a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, az 1. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell legmagasabb hatósági árakként alkalmazni külön mérés alapján.

(5) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott villamos energiát a szolgáltató veszi át, úgy a kötelező villamos energia átvételhez kapcsolódóan árkiegészítő díj illeti meg, amelyet a szállító tartozik megfizetni a szolgáltatónak e rendelet 6. és 8. számú melléklete szerint.

(6)[21] A villamos energiára vonatkozó - az (1)-(2) bekezdés szerinti - átvételi kötelezettséget a villamos energia termelőjének kell hitelt érdemlően igazolnia minden olyan adatnak a villamos energia átvevője számára történő egyidejű megküldésével, amelyből az átvételi kötelezettség ténye egyértelműen megállapítható.

(7)[22] Amennyiben bármely, az átvételi kötelezettséget érintő körülmény megváltozik, a villamos energia termelője köteles haladéktalanul értesíteni a villamos energia átvevőt. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, melynek felhasználásával az esetlegesen szükségessé váló visszamenőleges elszámolás a felek között végrehajtható.

Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által egyedi hatósági ármegállapítás mellett eladott villamos energia átvételi árának megállapítása[23]

5. § (1)[24] A közcélú villamosműnek minősülő erőműben termelt villamos energiának a szállító vagy szolgáltató közcélú hálózatára történő átadása esetén - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni a felek közötti szerződések szerint az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott erőművekre, illetve erőművi gépegységekre.

(2)[25] A szállító nem tagadhatja meg a villamos energia hatósági árainak, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról szóló 45/2000. (XII. 21.) GM rendelet 3. § (3) bekezdésében említett azon villamos energia és rendelkezésre álló kapacitás átvételét, amely a biztonságos közüzemi szolgáltatás fenntartása érdekében minimálisan szükséges.

(3)[26] A teljesítménydíjas árszabás alkalmazási feltételeit a (4)-(14) bekezdések tartalmazzák.

(4)[27] A teljesítménydíjas árszabás szerint a szerződés időtartamára lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítmény (kW) után rendelkezésre állási díjat, az átadott (teljesített) villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.

(5)[28] Az atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba más jogszabály alapján teljesítendő befizetések fedezetére a szállító nukleáris alapképzési díjat köteles fizetni az atomerőmű részére.

(6)[29][30] A rendelkezésre állási díj éves díj, a nukleáris alapképzési díj havi díj.

(7)[31] A (4)-(5) bekezdésekben szereplő díjak kiszámítását, valamint az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat és áralkalmazási feltételeket e rendelet 5. és 8. számú melléklete tartalmazza.

(8) A villamos energia vásárlójának a rendszerirányítási szolgáltatásokért az alábbi kiegészítő díjakat kell alkalmaznia:

(i) indítási díj: a termelő egységek üzemirányító által elrendelt leállítás utáni indításának többletköltségeire az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;

(ii) primer tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött primer tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;

(iii) szekunder tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött szekunder tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;

(iv) meddőenergia nyelési díj: az üzemirányító által elrendelt meddőenergia nyelés mennyiségének számértékével megegyező wattos energiamennyiség árösszegének 1%-a;

(v) black start díj: a hálózat nélküli önálló indulásra alkalmas erőművek részére az ezzel összefüggő többletköltségekre az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;

(vi) szabályozási díj: a gyorsan szabályozható termelőknek az üzemirányító által elrendelt, gyors, a teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az e rendelet 5. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott értékkel.

(9)[32] Azon erőművek esetében, amelyek évente 100 kt-nál nagyobb mennyiségű fűtő- és erőművi tüzelőolajat használnak fel, az e rendelet 5. számú mellékletének 7. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat (ÁKD) kell alkalmazni. Az ÁKD kiszámítását az erőműnek kell elvégeznie az ellenőrzés lehetőségének a szerződő fél, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett.

(10) A villamos energia rendszer rugalmasságának növelésére, a legkisebb költség elvének ösztönző betartására a (11) bekezdés szerinti bónus, málus díjelemeket kell alkalmazni az e rendelet 5. számú mellékletének 6. pontja szerinti módon.

(11) Bónusok

a) csúcsidei teljesítménynövelésért,

b) karbantartás átütemezésért,

c) völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért,

d) csúcsidőszaki termelés növelésért,

málusok

e) üzemirányítói utasítástól való eltérésért,

f) a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért,

g) üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért

járnak.

(12) A szolgáltató hálózatához csatlakozó erőmű (gépegység) - rendszerérdekből szállító által végzett - rendszerszintű üzemirányítással történő szabályozása esetén a termelő és a szállító között kerül sor az elszámolásra.

(13) Ha egy erőmű az általa termelt villamos energia egy részét a mérési pont után saját maga, vagy bányája részére - ezek önfogyasztásának kielégítése céljából - használja fel, akkor a kiadott teljesítményt és energiamennyiséget az önfogyasztást is figyelembe vevő együttes (összegzett) mérés alapján kell elszámolni.

(14) Az erőművek részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia árának megállapítása

6. § (1) A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által történő villamos energia vásárlás esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A szolgáltató által szállítótól vásárolt villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A szolgáltató által szolgáltatótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árait (díjtételeit) az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő árak (díjtételek) 1,1-szeres beszorzásával kell kiszámítani.

(3) A teljesítménydíjas árszabás áralkalmazási feltételeit a (4)-(9) bekezdések, az áralkalmazás, a díjak kiszámításának és elszámolásának részletes szabályait e rendelet 6. és 8. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(5) A teljesítménydíjas árszabás szerint az elszámolási időtartamra a lekötött, illetve az elszámolási teljesítmények és tartalék teljesítmények (kW) után teljesítménydíjat, a vásárolt villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.

(6) A vásárolt villamos energia mennyisége után külön csúcsidőszakra és külön csúcsidőn kívüli időszakra energiadíjat kell fizetni.

(7) Az elszámolás alapja az Üzemi Szabályzatban szabályozott módon kialakított elszámolási méréssel mért érték.

(8) A szolgáltató egyidejűleg több csatlakozási (mérési) ponton történő vásárlása esetén a teljesítménydíjat és az energiadíjat együttes (összegzett) elszámolás alapján kell megfizetni.

(9) A szolgáltató tartalék teljesítményt az általa üzemirányított erőművek egy hétnél hosszabb üzemzavar vagy karbantartás miatti leállítására vehet igénybe. Az egy hétnél rövidebb üzemzavarok miatti tartalék teljesítmény igényt a tartalék teljesítmény nagyságának tervezésénél nem kell figyelembe venni és ezért nem kell tartalék teljesítménydíjat fizetni. A tartalék teljesítmény igénybevételénél az erőművek tüzelőanyag korlátozás vagy hiány miatti leállítása nem minősül üzemzavarnak.

Közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb villamos energia árának megállapítása

7. §[33] (1)[34][35] Ezen § hatálya alá tartozik az erőművek (beleértve a nem engedélyköteles, valamint a saját használatú villamosműveket is) által közcélú villamosműnek értékesített azon villamos energia, amelyre nem terjed ki e rendelet 4. és 5. §-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, az 1. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell legmagasabb hatósági árakként alkalmazni külön mérés alapján.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 51/1995. (X. 13.) IKM rendelet e, valamint az azt módosító 10/1996. (II. 27.) IKM rendelet e - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - hatályát veszti.

(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az 1997. január 7-e utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

(3)[36] A leolvasástól függő értékeknél a hatálybalépés utáni első mérést (leolvasást), a leolvasástól nem függő értékeknél az 1997. január 7-ét megelőző időszakra a 10/1996. (II. 27.) IKM rendelettel módosított 51/1995. (X. 13.) IKM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[37] A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.

(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.

1. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[38]

Közcélú villamosmű által erőműtől nem egyedi ármegállapítás mellett vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árai

1. A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, (2) bekezdésében, valamint a 7. §-ban meghatározott, nem menetrend szerint átadott villamos energiára vonatkozó legmagasabb hatósági árak:

2. A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, (2) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott, menetrend szerint átadott villamos energiára, valamint a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott, átvételi kötelezettség alá eső (menetrendtől független) villamos energiára vonatkozó legmagasabb hatósági árak:

2. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[39]

Közcélú villamosműnek minősülő erőművekben termelt villamos energia legmagasabb egyedi hatósági árai

1. Általános díjak

1Az indítási díj földgáz tüzelőanyagra és kombinált ciklusra vonatkozik 24-48 óra állásidő után.

2 48-72 óra állásidő után.

2. Egyéb díjak

3. Feltételes energiadíj

3. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[40]

A szolgáltató által a szállítótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági (nagykereskedelmi) árai

1. Teljesítménydíj: 24 777 Ft/kW/év

2. Energiadíjak:

csúcsidőszak: 9,29 Ft/kWh

völgyidőszak: 5,79 Ft/kWh

4. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[41]

5. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[42]

Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia áralkalmazási feltételei

c) A havi fűtőolaj felhasználásának a számításnál elismerhető értékét a hó során értékesített villamos energia mennyiségeket és a felek közötti szerződésekben meghatározott kiadott villamos energia fajlagos hőfogyasztások alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a felhasznált földgáz mennyiségeket és a gázfelhasználás fedezetére jutó árbevételeket.

d) Az árkülönbözeti kiegészítő díjat a különböző árú fűtőolaj beszerzésekre külön kell elszámolni.

e) Ha a kiegészítő díj képletéből kiadódó értéke pozitív, azt a villamos energia vásárlójának, ellenkező esetben a villamos energia eladójának kell megfizetnie a jogosult által kiállított számla alapján.

9. Bányaműködés támogatási díj és bányatámogatási kiegészítő díj:[43]

a) A szállító és az integráción kívüli bányák szenét felhasználó erőművek a bányaműködés támogatási díj és a bányatámogatási kiegészítő díj fizetésére a SZÉSZEK által ellenjegyzett szerződést kötelesek kötni.

b) A bányaműködés támogatási díjat és bányatámogatási kiegészítő díjat e rendelet 2. számú melléklete szerinti összegekkel kell elszámolni.

6. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez[44]

Szállítótól szolgáltató által vásárolt villamos teljesítmény és energia áralkalmazási feltételei

4. Szigetüzemi ellátás

Ha a szállító a szolgáltatót a rendszerszintű minimális költségű villamos energia ellátás érdekében részben vagy egészben szigetüzemben látja el, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a szállító köteles a szolgáltató részére megtéríteni. A szigetüzem kialakításában a felek kölcsönös megállapodása az irányadó.

7. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez

Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama[45]

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát

- a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve

- a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás

tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

2. A szombat és a vasárnap egész nap (24 óra) csúcson kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

3. Az 1. és 2. pontban leírtak érvényesek akkor is, ha

- a szombat vagy a vasárnap munkanapnak számít, vagy

- a munkaszüneti nap szombattól vagy vasárnaptól eltérő napra esik.

4. Ahol a mérést vezérlő berendezéssel a szombati és vasárnapi napok zónaidői még nem vezérelhetők, a zónaidőket átmenetileg minden nap az alábbiak szerint kell figyelembe venni:[46]

8. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez

Költségtérítési, számlázási és elszámolási előírások

1. Költségtérítések

a) A mérési pontok csatlakozási pontoktól eltérő elhelyezkedése esetén a korrekciós számításokhoz a bekapcsolt transzformátorok üresjárási veszteségét és a terhelt állapotú transzformátorok, illetve távvezetékek hatásos veszteségét a tényleges értékkel kell számításba venni.

b) A költségtérítést a csatlakozási pontontokon átadott villamos energia mennyiség, hatásos veszteségérték és az adott zónaidőnek megfelelő villamos energiadíj szorzataként kell meghatározni.

2. Számlázás általános alapelvei

a) A fizetések számla alapján történnek.

b) A jogosult köteles számláját a fizetési kötelezettség számlában feltüntetett esedékességi időpontját legalább öt banki nappal megelőzően benyújtani.

c) A számla benyújtását teljesítettnek kell tekinteni

(i) személyes átadás esetén az átadás időpontjában,

(ii) futárszolgálat esetén a kézbesítés időpontjában,

(iii) telefax útján kézbesítve automatikus gépi visszaigazolással a visszaigazolt időpontban,

(iv) ajánlott postai küldeményként kézbesítve a feladást követő 3. munkanapon,

(v) számítógépes továbbítás esetén, a címzett visszaigazolása mellett a továbbítás napján.

d) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

e) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szoros szorzata.

3. Termelői számlák[47]

a) A termelő havonta két számlát állíthat ki.

b) Az első számla a felek közötti szerződésben adott hónapra rögzített rendelkezésreállási, bányakapacitás-lekötési és nukleáris alapképzési díj felét, valamint a hónap 1-15. napjára vonatkozó energiadíj értékét tartalmazza.

A termelő az első számlát minden hónap 15-ét követő két napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt legkésőbb a hónap 21. napjáig kiegyenlíteni. Amennyiben 21-e munkaszüneti napra esik, úgy a számlát az ezt követő első banki napon kell kiegyenlíteni.

c) A második számla a rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás-lekötési díj, a nukleáris alapképzési díj és az energiadíj tényleges értékeit, a kiegészítő, valamint bónus, málus díjakat tartalmazza az első számlában kiszámlázott értékek figyelembevételével.

A termelő a második számlát legkésőbb a tárgyhónap utolsó napját követő három napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt a kézhezvételtől számított 5. munkanapig kiegyenlíteni.

d) A bányaműködés támogatási díj és bányatámogatási kiegészítő díj fizetési módjára nem vonatkozik az a) pont előírása, abban a felek külön, a SZÉSZEK által ellenjegyzett szerződésben állapodnak meg.[48]

4. Viszonteladói számlák

a) A villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) havonta két számlát, a tárgyév végén pedig egyéves végszámlát állíthat ki és nyújthat be az átvevő szolgáltató részére.

b) Az első számla tartalmazza

(i) a felek közötti szerződésben meghatározott teljesítményigény és tartalékteljesítmény teljesítménydíjának 50%-át a felek közötti szerződésben foglalt éven belüli ütemezésnek megfelelően,

(ii) az felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia igény alapján számított energiadíj 50%-át.

c) Az első számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

d) A második számla tartalmazza

(i) a felek közötti szerződésben éven belül meghatározott teljesítményigény és tartalék teljesítmény teljesítménydíjának a havi első számlában foglalt összegen túl fennmaradó 50%-át,

(ii) a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia energiadíjának az első számlában energiadíjjal csökkentett összegét.

e) A havi második számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig dokumentáltan nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

f) az éves végszámla tartalmazza[49]

(i) az éves elszámolási teljesítmény teljesítménydíját, valamint

(ii) az átvevő szolgáltató által a villamos energiát átadó szállítótól (vagy szolgáltatótól) a tárgyévben ténylegesen átvett villamos energia energiadíját,

a tárgyévben a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) által jogosan kibocsátott számlák összegével csökkentve.

g) Az éves végszámlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyévet követő első hónap 8. napjáig nyújtja be az átvevő szolgáltatónak. Az éves végszámlában foglalt fizetési kötelezettségét az átvevő szolgáltató a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

5. A szállító által vállalt garantált villamos energia átvétel szabályai

a) Az éves garantált villamos energia átvétel havi értékeinek tűrése ±15%. Az egyéb lekötések tűréseiről a felek a felek közötti szerződésben, vagy az üzemirányítás során az előző értéktől eltérően is megállapodhatnak.

b) Abban az esetben, ha a felek közötti szerződésben szereplő garantált átvételt a szállító az adott évben nem tudja teljesíteni termelőt érintő vis maior esemény vagy kényszerkiesés, vagy a termelő kérésére újraütemezett karbantartás miatti okok kivételével, a szállító a garantált átvétel elmulasztása miatt a termelő teljes megemelkedett tüzelőanyag költségét köteles megtéríteni.

6. Átvételi kötelezettség alá eső és egyéb erőművek által kiállított számlák

a) E rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott erőművekben termelt és a közcélú villamosműnek átadott villamos energiára vonatkozó számlázási rendet a b)-g) pontok tartalmazzák.

b) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben meghatározott éves átadott villamos energia mennyisége a 30000 MWh-t meghaladja,

(i) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW-nál nagyobb, egy részszámlát és egy havi végszámlát,

(ii) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW vagy annál kevesebb, a tárgyhónapot követőleg csak havi egy számlát

állít ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.

c) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben rögzített éves átadott villamos energia mennyisége 30000 MWh vagy annál kevesebb, az erőmű havonta egy havi számlát állíthat ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.[50]

d) A havi részszámla tartalmazza a felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia mennyiség alapján számított energiadíj 50%-át.

e) A részszámlát az erőmű legelőbb a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a villamos energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A részszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

f) A havi végszámla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díjának a részszámlában foglalt energiadíjjal csökkentett összegét.[51]

g) A havi számla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díját.

h) A havi végszámlát, illetve a havi számlát az erőmű a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig nyújthatja be az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A havi végszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.